Szeretném a firelés balhét lezárni azzal, hogy mivel különbségi áramról van szó, mindegy a feszültség, mivel mindegy mekkora az áram csak a különbsége kell hogy 30mA legyen. Szerintem...
Nekem is tetszenek és ráadásul tökéletes olyan DC-re ami nem tartalmaz semmilyen váltóáramú komponenst, ami pl. napelemes rendszereknél nem hátrány. Kiderül majd idővel, hogy a bennük lévő elektronika milyen megbízható a hagyományos elektro-mechanikus kioldással szemben.
Akkor még annyi a FI témában, hogy a jelenleg elterjedten kapható FI-k mechanikusak, de már piacra került az elektronikus is. Előnye, hogy sokkal pontosabban be tudják állítani, valamint van előjelzési funkciója is (Eaton). Az ,hogy elektronikus, nem azt jelenti, hogy visszakapcsol. Vannak olyanok, amik megpróbálnak visszakapcsolni megadott számszor, de ezek alkalmazása szigorú feltételekhez kötött és semmi köze az elektronikus-mechanikus kivitelhez.
230 voltos vagy hasonló rendszernél van egyáltalán értelme ilyen elméleti megfejtésnek, hogy nagyon kicsi feszültségnél mi történik, elvégre azt meg is markolhatom, nem nagyon fog rajtam 30 mA átfolyni, amitől majd jól felfordulok.
Én annyira egyszerűsíteném a kérdést, hogy 30 mA hibaáram képes (indirekt) a mechanika kioldótekercsén akkora mágneses térerőt okozni, (erőhatást létrehozni) ami a kioldómechanikát aktiválja.
Most akkor miről kell ennyit vitázni?
A nevezett 30 mA pedig nem a kioldó-tekercsen folyik, hanem ez okoz akkora indukciót, ami nekünk kell.
A 30 mA az áramváltón okoz szekunder-köri indukciót, majd ennek kisebb hányada végzi a kioldó-munkát.
A fentieket tovább gondolva, minél kisebb a rendszer feszültsége, annál nagyobb hibaáramra van szükségünk a működéshez.
Nem szedtem még szét fi-t, nem tudom belül milyen a vill.megoldása
De semmi esetre sem mennék bele ilyen számitásokba, hisz kb 40éve használtam hasonló számitásokat, azota annyi mindennel foglalkoztam, hogy ezek kimentek a fejemböl
Hozzáteszem, akkor is sokszor gépiesen használtam egy szűk területen az akkori tudásomat
Jellemzően transzformátorok , áram és feszváltók mérései volt a feladatom
Szerintem most is mechanikus működtetésű, mi más lehetne.
Ha valami elektronikus kapcsolás lenne, a feszültség eltünne ugyan a hiba helyén, de a relé felkapcsolva maradna. Az meg extrém elgondolás, hogy egy elektronika addig korlátozná a hibaáramot amig az fennáll, aztán visszakapcsolná automatikusan
Vagy én értem rosszul amit gondolsz?
Ilyen, de nem elektronikus, a közüzemi hálózatokon van. Valami zárlat/túlterhelés estén adott időre lekapcsol, majd vissza és ha a hiba megszünt, marad is. Ha nem, ujból lekapcsol és úgy marad
1fázison 37A , ha 3f-re kötöd 12.5A. Mindegy mire kötöd, ha mindent akarsz egyszerre használni 8,685W a teljesitmény ez a rated power ami rá van irva. Ha nem használod egyszerre akkor ez a teljesitmény kevesebb
Nem tudom, hogy vannak megoldva a Fi-(relé-k?) működtetése. Valószinű, régen relés volt a működtetés (innen lehet az elnevezés). (Beleolvastam az elnevezés vitájába is. A német név nem relézik, hanem megszakítónak hívja= hibaáram megszakító). Szerintem ez lenne a helyes megnevezés.
A mostaniak szerintem elektronikus működtetésüek. Ott meg nem kell különösebben nagy áram.
Veszem a fáradtságot és szétszedek a jövő héten egy FI-relét (ezt az elnevezést mindenki ismeri, ezért továbbra is célszerű ezt használni. Nálunk ez a neve)
Mérd meg a FI valamely fázisának impedanciáját egy impedancia mérővel 50Hz-en. A kapott impedancia segítségével számold ki, hogy mekkora feszültség szükséges ahhoz, hogy ezen 30mA áram folyjon és megkapod a minimum feszültséget amivel tesztelni lehet a FI-t úgy, hogy leoldjon.
Én azt gondolom, ha 230V mellett adod azt a 30mA-t akkor leold, 0.01V-nál nem
Merthogy az áramgenerátor sem önmagában áramot ad le,van mellette ott feszültség is
A Wiki azt irja, és most elfogadható
"A gyakorlatban a valós áramgenerátorok elektronikus kapcsolások, melyek addig viselkednek ideális áramgenerátorként, amíg a beállított kimenő áram, a terhelés pillanatnyi értékén a bemenetre kapcsolt feszültséggel fenntartható. Felfoghatjuk egy ideális feszültséggenerátor, és egy szabályozható ellenállás soros kapcsolásának."
Gondolom, a fi relé megalkotásakor abbol indult ki a mérnök, hogy a 230V az alap-értelmezett
Vegyünk egy 230V-os primer tekercset, tervezzünk hozzá egy szekundert amin az ott levő/nekünk ismeretlen/ ellenálláson akkora áram és feszültség folyjon, ami működtetni tudja a mechanikát
A kerdes az, hogy leold-e a FI ha a 30mA aramot egy nehany voltos szinuszos generator segitsegeval hajtod at rajta vagy sem. Elek szerint a FI kioldasa feszultsegfuggo szerintunk meg ha a szukseges hibaaram atmegy rajta ki fog oldani a feszultsegtol fuggetlenul.
Akkor tévedtem. AÍzt olvastam az egyik hsz-ben, hogy a relé működéséhez meghatározott nagyságú teljesítményre van szükség. Talán igaz is, mert egy 24V-os relé pl. nem húz be 15V-on.
Egy relén adott az ellenállás (impedancia), a feszültség nagysága meghatározza az átfolyó áram nagyságát, így a leadott teljesítményt is.
Elektromos mezőben két pont között az elektromos feszültség (villamos feszültség) megadja, hogy mennyi munkát végez a mező egységnyi töltésen, míg a töltés az egyik pontból elmozdul a másikba. Mértékegysége tehát a joule/coulomb, amit voltnak neveznek.
Áram fogalma:
Időegység alatt átáramló töltésmennyiség. Egyszerűbben leírva :
Q=I x t
Villamos munka fogalma:
A munkavégzés, amelyet az elektromos tér végez A-B pont között, miközben Q töltés halad át t idő alatt:
WAB=UAB x Q
Ez a kifejezés Ohm törvénye segítségével átalakítható:
WAB=UAB x I x t
Ezek alapján azért azt beláthatjuk, hogy feszültség nélkül nincs töltésáramlás és nincs munka sem. Felesleges egyenletek átalakításával azt bizonygatni, hogy feszültség nélkül is van villamos teljesítmény.
Megmondom őszintén, nem volt idegzetem a sok „süketelést” végigolvasni, de szerintem erről szól a vita.
Egy egyszerű példa, nem lehet agyonvágatni egy embert a meggerrel, hiába ad ki 1000V-ot.
És nem tudunk áthajtani senkin 1000A-t, ha nincs hozzá megfelelő nagyságú feszültség.
Megmondom őszintén, nem volt idegzetem a sok süketelést végigolvasni, de szerintem erről szól a vita.
adott egy 1960-70 körül épült 4 emeletes tégla társasházi lakás Debrecenben, amit kibérelnénk.
1x 16A van jelenleg, az órától úgy néztük 6 mm2 alu jön be, ez van elosztva 6db 16-os kismegszakítóval.
Jelenleg van a rendszerben mosógép, mosogatógép, TV, számítógép, mikró és ami a gondot okozza az egy 4 lapos 8,6 kW összteljesítményű villanytűzhely
(1) Azt szeretném megkérdezni, hogy 16A-re egyáltalán szabályos-e hogy feltettek egy kerámialapos tűzhelyet?
Szeretnénk felrakatni egy 2,5kW hűtőteljesítményű (~1 kw elektromos igény)-es inverteres klímát, viszont ez a 16A szerintem mindehhez már nagyon sovány.
(2) A másik kérdésem, hogy 6mm2 alu-ra megadnak-e teljesítménybővítést 25 vagy 32A-re?
Gyanítom nem, ha így van, akkor milyen összegbe kerül ennek a bővítése cakk-pakk?
a kölcsönös indukció képletben minden van, egy nincs: feszültség :)
minden más kell a számoláshoz, menetszámok, vasmag keresztmetszet, permeabilitás, áram változás és idő esetleg, de feszültség az nincs, mivel nem értelmezhető mágneses indukciónál, esetleg az indukált fesz számolásnál
