Nálatok egy kisit más a helyzet,a kutyusod elvesztett egy embert,akit gondolom nagyon szeretett,és maradt ugyanabban a környezetben,ahol még sokáig,minden rá emlékezteti.Így nehezebben felejt,pláne ha nagyon kötődött hozzá.
De ha más környezetbe kerül,társa is lesz,sokat foglalkoznak vele,jobb élete lesz,mert egy aktív családba kerül,jobban,és hamarabb fel tudja dolgozni lelkileg a veszteséget.
Remélem ilyen szempontból azért rendes emberek.Mert volt már példa rá,nem is egy,hogy mikor el akarták vinni a kutyáját mások,azért sem adták,utána kikötötték láncra a kutyát,kutyákat,és szépen hazamentek.A kutyák meg ott pusztutak éhen,szomjan láncon:(((Volt olyan esetem,mikor a szomszéd már akkor szólt,mikor az egyik kutya már elpusztult,mire imentünk,a másikhoz orvost hívtunk,már hiába jött,a szemünk elött rúgta az utolsókat:(
És ez elég sokszor előfordul.Jobb ha jogilag tisztázod a helyzetet,én is azt mondom.Elviekben az övék,ha nem is "leltári tárgy",de ha nem engedi elvinni,nem tudsz semmit tenni.
Igen, és ha ehhez még az is hozzájönne, h teljesen idegen körülmények közé kéne kerülnie, teljesen idegen emberekkel-szagokkal-hangokkal, az már valóban túl sok volna.
Remélem, nem lesz rá szükség, de ha mégis, akkor írok. Köszi! :)
Itt szerencsére most nem arról van szó, h egyik örökös ki akar szúrni a másikkal, hanem egy nehezen kezelhető, érzelmileg érdektelen problémáról. Sztem csak abban az esetben kellene ő vkinek, ha az illető vagy nagyon kötődött a volt gazdihoz (de akkor miért is nem láttuk errefelé sűrűbben?), vagy ha éppen pont most kell neki "egy kutya". De valóban furcsák az emberek.
November végén halt meg a férjem:( Dorka labink elveszítette imádott gazdiját:(( Természetesen maradt az otthonában, a körülményei annyiban változtak, hogy csak pórázas séta van, mert nekem nem fogad úgy szót, mint a férjemnek és a mai napig szomorú:(((
Amikor a fiam jön látogatóba, mindig elviszi sétálni, akkor vidámabb, illetve ha az Ő kutyusukkal játszhat. Szóval azért ez nem olyan egyszerű ám.
Szerintem nem. De a tulajdonjog szerintem öröklődik.
Az RR-nél volt már olyan kutya, aki előtte le se sz@rta szegény kutyát, mikor vki meg befogta, pattogott és visszakövetelte, csak azért meg jogilag az övé, és másé ne legyen. Nem egy ilyen volt már sajnos :(
Így fő a biztonság, sose lehet tudni mikor futtok ti is bele egy ilyenbe. Ha gondolod átdobok egy lemondónyilatkozatot.
Sztem a kutya csak problémát jelentene nekik, és örülni fognak, h más megoldja helyettük. Ill. remélem. :)
Jogilag "érték" egy ilyen -képzetlen, öregecske, házikedvenc, nem különlegesen ritka fajta- kutya? Értem ez alatt azt, h szerepel pl. a hagyatéki listában?
Hát biztos el fog telni egy kis idő,mire megszokja,hogy nem bent,ha 8 évig bent élt.De lesz társa,így könnyebb lesz.
Szerintem is kinti kutyánál jobb ha min. ketten vannak,jobban elvannak,nem érzik magukat olyan egyedül.És az biztos,hogy ha megszokik,akkor jobb lesz ott neki,hisz egy nagy családba kerül,és biztos többet fogtok foglalkozni vele,mint a volt gazdája.
Azért ez ennyire nem egyszerű, meg nagyon egyszerű is. A kutyák nem velünk laknak, hanem apósoméknél, csak épp olyan közel hozzánk, h a kapcsolat gyakorlatilag napi szintű. Épp ezért is tudtuk megoldani, h bár különbözik a lakcímünk, mégis minden nevelési feladatot mi oldjunk meg velük. Csak épp abban nem dönthetünk, h a kutyák bent vagy kint lakjanak, de végső soron nem mi fogadtuk be, hanem ők. :)
És pont azért, mert eldöntött kérdés a kint, azzal már mindenki szembesült és egyetért, h kint jobb a több kutya, mint az egy. Rogernek is jobb lesz, és ha megszokja a kutyaházat -amit Betty korábban még soha nem látott :)-, neki is, mert egy lényegesen népesebb és élménydúsabb családba került, és sok szokatlan, de kellemes új élmény vár majd rá a jövőben. Idővel... :)
Ma déltájban egy kedves szomszédnénink révén -Isten nyugosztalja szegényt!- megörököltük Betty kutyát. Illetve valószínűleg meg fogjuk örökölni, ismerve a rokonok hajlandóságait.
Betty kutya 8 éves, ivaros sárga labi szuka, asszonyosan telt, Rogerhez képest mérve szinte kopasz, viszont végtelenül nyugodt és kiegyensúlyozott. Pár napja már nálunk vendégeskedik, és lassan már oldódni látszik. Nem ment messze, csak a szemközti házba, ráadásul mindenkit ismert már korábbról, csak éppen egy eddig éjszakánként bent lakó kutyának átszokni a kintre.... furcsa lesz. Most éjszakánként garázsmenetben van.
Kutyája és kutyája... :) Ha nem kellett volna a hasát is kefélni, mi is a nagyot vettük volna, aztán utólag nagyon örültünk, h csak a közepes lett, mert annyi a szőre, h így sem tudom izomláz nélkül végigcsinálni, a nagyot meg lehet, h végighúzni sem tudnám rajta. :) De ezzel a szőr-problémával úgy látom, elég egyedül vagyunk mink itten... :)
A hamisítástól sztem nem nagyon kell félned, mert nálunk a fresiben, amikor megnéztük a vásárlás előtt, kínai gyártmáynú volt eredetiként, akkor meg max annyi történt, h kilopták a technológiát, és gyártják több helyen is, vagy ugyanott esténként....
Nincs szőrkilökő gombunk, ha megtelik, magától kidől belőle a szőr. Vagyis 5 kefélésenként... :)
Médium, mert a hasánál és az érzékenyebb részeken ezzel könnyebb manőverezni.
Király! Köszi szépen! És melyik van nektek, a large vagy a medium? Mert azt írják, 23 kg felett a large kell, ugyanakkor nem egy labradoros gazdinak medium van.... és az igaz, hgoy a deluxe szőrkilökő gombja könnyen elromolhat? Nektek deluxe van vagy a sima?
És ez szerintetek jó? Úgyértem... eredetinek tűnik...??
Na igen, ez lett volna a másik kérdésem, mert olvastam, hogy hamisítják is, és nem akarok pórul járni, hogy nem eredetit veszek és akkor szxrt sem ér... de halottam, hogy vaterán, ebay-en is van eredeti, de olcsóbb...
Mi használunk. A tapasztalataink azonban nem mérvadóak, mert Roger kutyán annyi szőr van, h tavasszal furminátor ide vagy oda muszáj fodrászilag kopasztani. Egyébként iszonyat mennyiségű szőrt szed ki, az összes eddigi eszközünk közül messze ez a leghatékonyabb. (De ha komolyan gondolkodsz a beszerzésén, akkor ebay. Szabad szemmel is jól látható az árkülönbözet.)
