Komolyra fordítva a szót: kár, hogy a hiányos latintudás talaján ilyen nyelvi monstrumok képződnek a magyar szak(barbár)nyelvben, de nyilván ebbe ma már bele kell törődnünk, hiszen a legnagyobb tudósok sem tudhatnak mindent, és ha már választani kell, akkor ugye jobban járunk azzal, ha pl. a kémikusok életmentő vegyületeket fedeznek fel, mintha ezt nem teszik, ámde tudják, hogy az angol fragment nem latinosítható vissza fragmenssé.
Szerintem minden olyan elmélet, ami a sumér-szittya-éstársai témakörre hasonlít, nagyjából olyan meleg fogadtatásban részesül ezen a fórumon, mint az Uri Geller-féle kanálhajlítgatás a Szkeptikusok Társaságában...
Persze, aminek ismeretlen az eredete, ott akár találgathatunk is. Sőt, aminek "ismert" az eredete, az se biztos, hogy mindig úgy van. De azért tök laikusként én feltennék magamnak néhány kérdést. Például, hogy miképpen alakulhatott volna ki ez az egyiptomi kapcsolat? Miképpen hagyományozódnak nemzedékről-nemzedékre a földrajzi nevek? Miképpen történt ez az általános írásbeliség előtt? Kiktől vehették át azok a magyarok, akik ezerakárhányban először leírták?
A nyelv nem él önmagában. Ahol feltételezünk valamilyen nyelvi befolyást, ott valamilyen átfogóbb kulturális befolyást is fel kell tételeznünk, hiszen nyomós ok kell ahhoz, hogy egy nép idegen nyelven nevezze meg a saját földrajzi pontjait (hacsak nem készen kapta és úgy használa tovább). Ilyen erős befolyásnak azonban nyoma lenne más téren is (pl. temetkezési szokások, művészet, stb.).
Enélkül viszont arra kell gondolni, hogy megfelelően rövid szótagokra lebontva sok szónak meg lehet találni a hasonhangzású társait más nyelvekben.
A Mátra a matrac szóból származik, ősi c-elvonással. Elődeink a hegyet Anu égisten hálóhelyének tartották ugyanis, egy azóta elveszett tudás birtokában.
Nos, a 'mama' számos nyelven azt jelenti: 'anya'... ennek az az oka, hogy a beszélni tanuló gyerek szinte automatikusan hangoztatja a 'ma' szótagot, ami természetesen asszociálódik a számára legfontosabb személlyel.
De ez nem az a hely, ahol így szoktak agyalgatni. Ha ennyire nincs rálátásod a műfaj alapigazságaira, akkor inkább csak egyszerűen maradj az egyszerű kérdésnél: Honnan ered a Mátra helynevünk. És akkor kapsz egy szakszerű választ attól, aki tudja.
Mátra 'hegység a Zagyva és Tarna völgye között'. Első írásos megjelenése 1150 körülre tehető. Eredete vitatott, azaz nem tudjuk az igazságot. Egyik feltételezés szerint egy szláv *Matora [gora] azaz 'Nagy öreg [hegy]' helynév elnevezés. Több hasonló elnevezés található a szláv nyelvterületen, főleg a Balkánon. Egy másik feltételezés szerint egy régi szlovák *Matera helynévből származik, azaz 'anya' jelentése lenne, szembe a Fátra 'apa' jelentésével, Ezen szálat mindkettő esetében gyengíti az a tény, hogy utóbbinál középfelnémet eredeztetésű és nem szlovák. Egy harmadik feltételezés szerint preindoeurópai ősiségű és a baszk mutur 'pofa, állati orr' jelentésű helynevet látnak benne. Erre több alpokbeli hegynév elnevezés ad támogatást.
Azaz nem kell Egyiptomba utaznunk és nem is tudnánk megmagyarázni az egyiptomi eredetet, csak álmodozva. De azt egy másik topikcsoportban szokták tenni, nem itt. Kérlek te se tedd itt.
Véletlen tévedtem ide és ha már itt vagyok és nagyon érdekes dolgokat olvastam a hozzászólásaitok kapcsán, akkor én is kérdeznék a családomban található vezetéknevekről:
Tulik,
Mama.
Továbbá csak ötlet szinten felmerült egy-két földrajzi név vonatkozásában bennem az alábbi egyiptomi kapcsolat:
Mátra Maat Ra (Ré vagy Ra igazsága)
Balaton Bal-Athon
Rába Ra ba (Ré szolgája)
Elég érdekes:-)) Szerintetek nagy hülyeség a gondolatom?
...ezek a ma élő ragadványnevek nem feltétlen az egyéneké, hanem azon 'hadak' egyedeié, amelyhez a leszármazási vonalon tartoznak.
A múltban is így volt (ill. voltak olyan tájegységek, települések, melyekben így volt, ha sokan "lettek" ugyanazon család leszármatottai). Több generáción keresztül is fut az anyakönyvi bejegyzésekben erre utaló megjegyzés, utalás. Aztán ezek a "ragadványnevek"
1. vagy rögzültek az addigi családnév mellé, s alkották immár együtt a családnevet,
2. vagy egy egybetűs kezdőbetűben rögzűltek - persze az élők tudták, minek a rövidülése az az egy betű, s csak a ma élő kutató van bajban, ha nem él már olyan, aki tudni, miért is az a betű -,
Ezek a ragadványnevek még manapság is keletkeznek. Az önkormányzati választások idején cikkeztek egy településről, ahol a jelöltek ragadványneve is szerepelt a szavazólapon, mert különben nem tudták volna megkülönböztetni őket. (Vagy legalábbis arról volt szó, hogy szerepeltetni kéne, a végeredményre nem emlékszem.)
Köszönöm a válaszokat! Ezek szerint lehetett egy jó termetes asszonyság az őseim közt, a másik meg lehet "undok béka" volt:)(Engem a felsorolt nevek közül a Krava és a Zabka érint, ők valamikor 1700-as vagy 1800-as években költöztek Magyarországra.)
Ismerek olyan vezetéknevű embert is, hogy Kis Nagy.:)
Talán a Sportriporteri bakik, vagy valami hasonló című topicban olvastam egy Vasas-meccs közvetítésének részletét (nem baki volt, valódiak a játékosok és a bíró nevei): "Kakas kirúgja a labdát egyenesen Farkasnak, ő továbbpasszolja Nyúlnak. És ha hozzátesszük, hogy a játékvezető neve Maczkó..." :-)))
Bárány vezetéknevű iskolatársam volt, de ismerek Harkályt, Varjút is. Czinege Lajos volt honvédelmi miniszterről nem is beszélve. Tény, hogy a Farkas a leggyakoribb az "állat-ember" nevek között.
Sziasztok! Én régebben voltam már itt, akkor kaptam is kielégítő választ a kérdésemre. Azóta viszont felmerült bennem az, hogy mi alapján adták egy embernek a Krava (Tehén) a Zabka (béka) stb. állatneveket? Vagy akár magyarban a Farkast? Erről nem tudna valaki adni valami levezetést?
Sziasztok! Ajánlották a családfakutatás topikból többen is, hogy itt kérdezzek utána, mert ti segítetek:) A Gyurkó családnév eredetéről szeretnék kérdezni, honnan ered, nemzetiségi vagy magyar név-e mit tudtok róla? Köszönöm a segítséget!
A ragadványnevek még a XIX. sz. első felében is bőven változtak, átalakultak, azaz a vezetéknevek rögzülése egy hosszabb folyamat volt, s nem egyszerre ment végbe minden tájvidéken. Bővel lehet, hogy ama 'felmenő' vonaladat 1715 körül még teljesen máshogy hívták. A Szőr, Bajusz stb. tipikus ragadványnév.
