Ha már csak a veszettségi oltás van hátra,akkor a 2 hét lejárta utá már viheted ki.
A Brit junior jó választás,én is Britte etetek,és ragyogóan bevált,szépek a kutyák tőle,kevés a végtermék.
De ha elfogadzs egy jótanácsot,kölyöktápot max. 5 hónapos korig adj neki.Utána állj át felnőtt tápra,hogy ne növekedjen olyan gyorsan.Ha neadjisten dp. gyanús,akkor a kölyöktáp,a gyors növekedéssel rátesz egy lapáttal.A felnőtt táptól egyenletesebben növekszik.Van a Britnek Adultja,az 26/14-es,az mehe neki 5 hónapos kora után.
ha jot akarsz,nem hallhatsz ram,mert azt a cirkuszt epeszu ember tuti nem csinalja vegig,amit mi,amig atombiztosan vedettnek nem lett nyilvanitva a kutya....Es meg csak nem is en,hanem az agyament uram
felszedte a szonyegeket,naponta felmosott fertotlenitos vizzel,leparancsolta a csukankat az ajtoban,meg jo,hogy nem kint,mert akkor decembert irtunk:),szigoru kezmosas,anelkul a kutya 5 meteres kozelebe nem lehett menni,stb,stb:)
És az oltással kapcsolatban mi a véleményetek? A köv oltás veszettség lesz, de azt mondta a doki, azt már nem kell megvárni, a corona oltás után 1-2 héttel már találkozhat kutyákkal is.
Mi a véleményetek a Brit Premium Junior Large tápról?
esetleg tovabbfejlesztheted,hogy az ellenkezo iranyba indulsz vele,mint amerre huzott,hogy nehogymar o vigye a puskat:9 Tudod mit porogtem en ossze a kornyeken annakidejen?? szerintem a kornyek rajtam rohogott,hogy miert nem tudom mar vegre eldonteni,merre akarok menni!!:)))
Ha a póráz feszül, akkor ő is egyre jobban húz. A láb mellett követést szerintem nem lehet a póráz folyamatos feszesen tartásával megtanítani. A fordulás miatt meg nem lesz problémája az ebnek! A nyaka baromi erős és nem így fogsz folyamatosan sétálni (egyébként én féléves koráig azért várnék a komolyabb keménykedéssel). Csak néhányszor kell megcsinálni a fordulást és tudni fogja, hogy ez mit is jelent. Figyelni fog, hogy mikor fordulsz. Azt viszont simán meg tudod csinálni, hogy ha előre szalad és húzza a pórázt, egyszerűen megállsz. Nem mész tovább addig, ameddig a póráz nem enged (esetleg vissza nem jön a lábadhoz). (by Fennel :), merthogy ez az ő módszere)
Sziasztok! Megkapta a következő oltását is, Korona ellen. Azt mondta a doki, hogy egy-két hét múlva már mehet kutyák közé. Ez biztos?? Mi a véleményetek? Én még nem merem senkihez odaengedni, pedig majd megőrül, annyira kíváncsi...
2 hét múlva megint bead valamit neki. De azt mondta, az már nem feltétel.
Másik, olvastam, néztem sok kiképzéssel kapcsolatos dolgot, a pórázzal kapcsolatban. Nagyobb kutyáknál ugye bevált módszer, a fordulás. Dehát azért egy épp 3 hónapos kutyánál ezt gondolom nem így kell, mert nem szabad húzni a nyakánál. Milyen tippetek van erre? Elengedni nem merem itt a belvárosban, hogy majd jön úgyis utánam, féltem. Vagy az van, hogy húz, vagy pedig az van, hogy leül és nem is akar menni semerre!!! Most ilyen kis korban mi a teendő??? Mert azt is olvastam, hogy sokszor a gazda kezdi a húzást, hogy a kezére jól rátekeri a pórázt, hogy láb mellett jöjjön, és eleve feszül. Hát igen. De még olyan kicsi....
anyamekkal szemben tortent tragedia...A vele egyidos not elutotte az auto allitolag ilyan szerencsetlenul,hogy ha fel is epuul,ellatni nem fogja tudni magat,az edesanyjat,akit o apolt azonnal elvittek valami otthonba,mas rokon nincs,de van az udvaron 2 kutya,akiket per pillanat a szomszedok etetnek,de ez nem mehet igy a vegtelensegig..Allitolag az egyiket elviszi egy rokon,de a masik megy menhelyre
Komolyan elgondolkoztam rajta,hogy elhozom,de muszaj volt megkemenyitenem a szivemet,minden elhagyott kutyat nem menthetek meg,vegesek a lehetosegeim.Raadasul ezek kerti kutyak,nem is fiatalok mar,nem merem bevallalni,hogy osszeengedem a szemem fenyevel:(
Varom a hireket feloluk,es csak remelni tudom,hogy megoldodik a sorsuk
És tudom,ha nekem mondjuk a szüleim meghalnának,és volna kutyájuk,kötelességemnek érezném,hogy az a kutya,akit ők nagyon szerettek,nálam kössön ki,és úgy szeressem,mint ők.Lelkileg érezném kötelességemnek.Ha őket is szerettem,akkor nem csak a házat szeretem,amit rámhagytak,hane minden hozzájuk kötődőt.
De sajnos ezeregy péda van rá,hogy csak a ház kell,a kutya mehet világgá,vagy ugyan megtartja,de nem törődik vele:(
Talán ez,hogy epilepsziás,és nem is fiatal,visszatartja őket,és lemondanak róla.Papíron!
Igen, minden továbi ezen múlik: valaki akarja-e őt magának. Ha igen, megpróbálhatjuk lebeszélni róla (ütős érv ebben a szituban, h Betty epilepsziás, igaz, nagyon régóta nem volt rohama, mert a gyógyszere jó), de jogilag semmit sem tudunk tenni, amíg ki nem mondják, h "vihető".
Nálatok egy kisit más a helyzet,a kutyusod elvesztett egy embert,akit gondolom nagyon szeretett,és maradt ugyanabban a környezetben,ahol még sokáig,minden rá emlékezteti.Így nehezebben felejt,pláne ha nagyon kötődött hozzá.
De ha más környezetbe kerül,társa is lesz,sokat foglalkoznak vele,jobb élete lesz,mert egy aktív családba kerül,jobban,és hamarabb fel tudja dolgozni lelkileg a veszteséget.
Remélem ilyen szempontból azért rendes emberek.Mert volt már példa rá,nem is egy,hogy mikor el akarták vinni a kutyáját mások,azért sem adták,utána kikötötték láncra a kutyát,kutyákat,és szépen hazamentek.A kutyák meg ott pusztutak éhen,szomjan láncon:(((Volt olyan esetem,mikor a szomszéd már akkor szólt,mikor az egyik kutya már elpusztult,mire imentünk,a másikhoz orvost hívtunk,már hiába jött,a szemünk elött rúgta az utolsókat:(
És ez elég sokszor előfordul.Jobb ha jogilag tisztázod a helyzetet,én is azt mondom.Elviekben az övék,ha nem is "leltári tárgy",de ha nem engedi elvinni,nem tudsz semmit tenni.
Igen, és ha ehhez még az is hozzájönne, h teljesen idegen körülmények közé kéne kerülnie, teljesen idegen emberekkel-szagokkal-hangokkal, az már valóban túl sok volna.
Remélem, nem lesz rá szükség, de ha mégis, akkor írok. Köszi! :)
Itt szerencsére most nem arról van szó, h egyik örökös ki akar szúrni a másikkal, hanem egy nehezen kezelhető, érzelmileg érdektelen problémáról. Sztem csak abban az esetben kellene ő vkinek, ha az illető vagy nagyon kötődött a volt gazdihoz (de akkor miért is nem láttuk errefelé sűrűbben?), vagy ha éppen pont most kell neki "egy kutya". De valóban furcsák az emberek.
November végén halt meg a férjem:( Dorka labink elveszítette imádott gazdiját:(( Természetesen maradt az otthonában, a körülményei annyiban változtak, hogy csak pórázas séta van, mert nekem nem fogad úgy szót, mint a férjemnek és a mai napig szomorú:(((
Amikor a fiam jön látogatóba, mindig elviszi sétálni, akkor vidámabb, illetve ha az Ő kutyusukkal játszhat. Szóval azért ez nem olyan egyszerű ám.
Szerintem nem. De a tulajdonjog szerintem öröklődik.
Az RR-nél volt már olyan kutya, aki előtte le se sz@rta szegény kutyát, mikor vki meg befogta, pattogott és visszakövetelte, csak azért meg jogilag az övé, és másé ne legyen. Nem egy ilyen volt már sajnos :(
Így fő a biztonság, sose lehet tudni mikor futtok ti is bele egy ilyenbe. Ha gondolod átdobok egy lemondónyilatkozatot.
Sztem a kutya csak problémát jelentene nekik, és örülni fognak, h más megoldja helyettük. Ill. remélem. :)
Jogilag "érték" egy ilyen -képzetlen, öregecske, házikedvenc, nem különlegesen ritka fajta- kutya? Értem ez alatt azt, h szerepel pl. a hagyatéki listában?
Hát biztos el fog telni egy kis idő,mire megszokja,hogy nem bent,ha 8 évig bent élt.De lesz társa,így könnyebb lesz.
Szerintem is kinti kutyánál jobb ha min. ketten vannak,jobban elvannak,nem érzik magukat olyan egyedül.És az biztos,hogy ha megszokik,akkor jobb lesz ott neki,hisz egy nagy családba kerül,és biztos többet fogtok foglalkozni vele,mint a volt gazdája.
Azért ez ennyire nem egyszerű, meg nagyon egyszerű is. A kutyák nem velünk laknak, hanem apósoméknél, csak épp olyan közel hozzánk, h a kapcsolat gyakorlatilag napi szintű. Épp ezért is tudtuk megoldani, h bár különbözik a lakcímünk, mégis minden nevelési feladatot mi oldjunk meg velük. Csak épp abban nem dönthetünk, h a kutyák bent vagy kint lakjanak, de végső soron nem mi fogadtuk be, hanem ők. :)
És pont azért, mert eldöntött kérdés a kint, azzal már mindenki szembesült és egyetért, h kint jobb a több kutya, mint az egy. Rogernek is jobb lesz, és ha megszokja a kutyaházat -amit Betty korábban még soha nem látott :)-, neki is, mert egy lényegesen népesebb és élménydúsabb családba került, és sok szokatlan, de kellemes új élmény vár majd rá a jövőben. Idővel... :)
Ma déltájban egy kedves szomszédnénink révén -Isten nyugosztalja szegényt!- megörököltük Betty kutyát. Illetve valószínűleg meg fogjuk örökölni, ismerve a rokonok hajlandóságait.
Betty kutya 8 éves, ivaros sárga labi szuka, asszonyosan telt, Rogerhez képest mérve szinte kopasz, viszont végtelenül nyugodt és kiegyensúlyozott. Pár napja már nálunk vendégeskedik, és lassan már oldódni látszik. Nem ment messze, csak a szemközti házba, ráadásul mindenkit ismert már korábbról, csak éppen egy eddig éjszakánként bent lakó kutyának átszokni a kintre.... furcsa lesz. Most éjszakánként garázsmenetben van.
Kutyája és kutyája... :) Ha nem kellett volna a hasát is kefélni, mi is a nagyot vettük volna, aztán utólag nagyon örültünk, h csak a közepes lett, mert annyi a szőre, h így sem tudom izomláz nélkül végigcsinálni, a nagyot meg lehet, h végighúzni sem tudnám rajta. :) De ezzel a szőr-problémával úgy látom, elég egyedül vagyunk mink itten... :)
