Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

vrobee 2014.03.10 11:46:47 Creative Commons License 8172

Kicsit furcsának tűnik nekem egy igének az igeképző nélküli átvétele.

Előzmény: 3x_ (8171)
3x_ 2014.03.10 11:34:04 © 8171

Nekem a német metz- magyar metsz tűnt fel, azt nem tudtam, hogy a metsz az már a metél származéka, mindenesetre nagyon hasonítanak.

Előzmény: vrobee (8170)
vrobee 2014.03.10 11:23:29 Creative Commons License 8170

A metél és a metsz közt van nyilvánvaló összefüggés?

Adja magát az -sz igeképző, de ez általában (persze nem mindig) visszahatóvá teszi az igét.

Őszintén szólva én a metél szót a latin metiri szóval gondoltam összefüggőnek (kimér, méretre vág értelemben).

Előzmény: 3x_ (8168)
3x_ 2014.03.10 10:40:20 © 8169

(Mármint a Metzger a hentes, a Metzgerei az meg a boltja)

Előzmény: 3x_ (8168)
3x_ 2014.03.10 10:38:54 © 8168

Ez megint csak ködszurkálás, tegnap, kirándulás közben ugrott be nekem:

 

metél – ‘vékony csíkokra vág ‹tésztát stb.›’: diós metélt; ‘apróra vég’. Származékok és csatolt szavak: metélt, metélő, metsz, metszés, metsző, metszet.
A szócsalád tagjai egy elavult met (‘vés, farag, nyes’) ige származékai -l, illetve -sz gyakorító képzővel; az utóbbi a játszik, tetszik igékből ismerős. Az alapszó eredete ismeretlen.

 

Tehát többek között a metsz ige eredete is ismeretlen, de tegnap nekem beugrott, hogy a Steinmetz(er) az kőfaragó, és a Metzgerei az meg a hentes, aki vágja (metszi) a húst. Persze, lehet véletlen is, csak filózok...

Onogur 2014.02.28 19:45:29 Creative Commons License 8167

>A csend szavunk eredetéről mit lehet tudni?

---

Kezdetben vala egy ismeretlen eredetű 'zajtalan, nem hangos' jelentésű csendesz melléknév. Ennek képzett csendeszség alakja csendesség alakra változott az -s végű melléknevek analógiás hatására, de feltehetőleg a hasonulás is besegíthetett. Első írásos megjelenése a Bécsi Kódexben található a XV. század első harmadából: csendessegben, csendesseget, csendesseggel - az íráskép nem így nézett ki, de azt most nagyon nehéz lenne visszaadnom. A XVIII. század közepén történhetett meg az elvonódás és alakult ki a csend szavunk. A csendes alaknak többek között volt 'börtön' és 'bocskor' főnévi jelentése is. Gondolom ezeket nem kell magyarázni.

Előzmény: Jerofejev (8166)
Jerofejev 2014.02.26 01:44:49 © 8166

Üdv

 

A csend szavunk eredetéről mit lehet tudni?

salaxxx 2014.02.11 17:09:51 © 8165

Az a baj, hogy én sem tudom :)

Az info legalább harminc éves, és a biológia tanárnéni mesélte érdekesség képp. De az is lehet, hogy az egészet csak álmodtam :)

Most rákerestem a neten a "younlu"-ra és az első amit kidobott:

http://en.wikipedia.org/wiki/Joulupukki

a vén kecske :D

Szinte már hallom az önjelölt magyarságkutatókat: A Télapó is magyar volt!

Előzmény: Onogur (8164)
Onogur 2014.02.08 00:13:20 Creative Commons License 8164

Nem tudom, hogy honnan tudtad. A nyelvtudomány mai állása szerint nem magyarázható a török nyelvekből, így a te általad ismert változatokból sem. Még ha a szó eleji hasonlóság erre is csábítani. A szó második szótagja miatt nem lehet levezetni.

 

Ez persze nem jelenti azt, hogy esetleg van egy mára már kinyomozhatatlan közös ős, amiből mindkettő külön utakon keletkezhetett. Erre persze kellene egy olyan példát találnunk, hogy valamiből egyrészről kialakulhat az /nl/ hangcsoport, másrészről egy feltehetőleg /g/ hangon keresztül fejlődő elnémuló /h/ hang. Ha lenne ilyen, akkor feltételesen rekonstruálható lenne egy hipotetikus eredet és ehhez kellene konkrét példát találni. De ilyenről én eddig nem tudok.

Előzmény: salaxxx (8163)
salaxxx 2014.02.07 23:20:45 © 8163

Én úgy tudtam, hogy a "juh" valamely türk-török, talán egy oguz-ági nyelvből ered, fellelhető formái: younlu, junlu, és ezek variációi.

Előzmény: Onogur (8157)
Glavingojn 2013.12.09 14:12:49 © 8162

A német Zitze szóból származik.

Előzmény: Archimédesz (8158)
3x_ 2013.12.08 10:40:06 © 8161

A cici nemzetközi szó, németben, angolban is ott van, tehát nem feltétlenül a csecsből ered.

Előzmény: Pater Pirandello (8160)
Pater Pirandello 2013.12.08 10:21:10 © 8160

Gyereknyelv: "cúnya!" Itt az analógia, hogyan lehetett a csecs-ből cici.

Előzmény: Onogur (8159)
Onogur 2013.12.02 12:50:04 Creative Commons License 8159

Nahát, hogy milyen ... fantáziák léteznek?

 

A cici feltehetőleg nem, mivel a magyarban egy jó ideig nem járta a /c/ betű, de a csecs az már esélyes lehet. Persze ez a terület, a gyermeknyelv ill. hangutánzó és egyéb érzelmi megnyilvánulásból eredő szóalkotások eredete eléggé nehezen járható. Nagyon kevés a használható pro és contra érv.

Előzmény: Archimédesz (8158)
Archimédesz 2013.12.01 21:39:30 © 8158

legközelebb talán a (...) '[női] mell' állhatna

Ez egy nagyon szép gondolat.

Vajon a cici is ilyen török szóból jön?

Megetetem a macskát aztán utánanézek.

Előzmény: Onogur (8157)
Onogur 2013.12.01 20:43:31 Creative Commons License 8157

Ennél egy kicsit több, de nem sokkal. A felhozott példánál a hangzás hasonlósága mellett a jelentés azonossága is adott. Így egy kicsit több magyarázatott illik adni, mint ahogy ezt részben Archimédesz már meg is tette.

 

Jelentés és hangalak hasonlóság esetén két lehetőség is adott. Vagy adott és nyilvánvaló a kapcsolat, vagy csak a véletlen műve. Jelenleg ez utóbbi az igazság. De vizsgáljuk meg mindkét szál eredetét is:

 

Az a. ewe a proto-IE *awi- 'juh' formából ered, s rokonok a l. avis, ógr. ói-s ill. szláv овьца formák is.

A m. juh eredete ismeretlen, nem magyarázható sem FU-ból, sem valamely török nyelvből, pedig a kultúrtörténet ezen utóbbi felé terelné tekintetünket. A nyelvi téridőben legközelebb talán a csuvas čǝǯǝ '[női] mell' állhatna a prototörök *čičig '[női] mell; nőstény juh; juh fara; sült juh fara; sült zsír' jelentéskörből származóan. De látható, hogy mind hangalakban, mind jelentéskörben számos aggály merül fel. Így marad az ismeretlen eredet. A magyarban az ih- < juh- későbbi fejlemény.

3x_ 2013.11.20 16:39:40 © 8156

Kb. annyi, mint az eleven és az eleven között.

Előzmény: Glavingojn (8154)
Archimédesz 2013.11.20 15:37:41 © 8155

Egyfelől ha jól látom, akkor a magyar juh eredete ismeretlen, tehát nem tudhatjuk, van-e bármilyen kapcsolat a két szó között, másfelől viszont a hangzás hasonlósága véletlennek tűnik, tekintve az angol szó helyesírásában is megmutatkozó korábbi (a Great Vowel Shift előtti) vélhető kiejtését.

Előzmény: Glavingojn (8154)
Glavingojn 2013.11.20 15:19:20 © 8154

Van valami kapcsolat a magyar juh és az angol ewe között, vagy csak véletlen egybeesés van a kiejtésben?

aranyláz 2013.09.29 14:18:27 © 8153

köszi

Előzmény: 3x_ (8152)
3x_ 2013.09.29 09:05:10 © 8152

Tótfalusi István szerint:

teketória – ‘körülményeskedés’: minden teketória nélkül elintézte. Származéka: teketóriázik.
Bizonytalan eredetű szó. Lehet, hogy a latin tectorium (‘stukkó, falfestés, arcfestés’, az utóbbiból ‘színlelés, kertelés’) többes tectoria alakjából való. A latin szó a tector (‘gipszelő, falfestő’) szóból ered, ez pedig a tegere, tectum (‘fed’) igéből, így rokona a tégla, tóga.

Előzmény: aranyláz (8151)
aranyláz 2013.09.29 00:53:06 © 8151

Sziasztok! "teketória" szó eredete érdekelne, ha tudtok róla valamit, olyan érdekes hangzása van

vrobee 2013.09.24 15:21:13 Creative Commons License 8150

Köszönöm! :)

Előzmény: LvT (8149)
LvT 2013.09.24 15:04:43 Creative Commons License 8149

Annyiban mindenféleképpen van összefüggés, hogy a felsoroltad tövek etimológiája is ismeretlen. Hogy ne kerüljem meg a kérdést, az ezek mögött feltételezett *di- tő elég önkényesnek hangzik, egyben erős csábítást jelent, hogy mindent erre vezessünk vissza, jóllehet a hipotézisünknek így nincs ellenpróbája. Ezért én ódzkodom ennek a kimondásától, de ettől még szemantikailag beleférne, és az –m is régi deverbatív névszóképző. Tehát nem is zárható ki.

Előzmény: vrobee (8148)
vrobee 2013.09.24 14:24:09 Creative Commons License 8148

Van esetleg köze ennek a tőnek a dívik, divat , esetleg a dísz, díj szavak tövéhez?

Előzmény: LvT (8146)
3x_ 2013.09.24 14:09:24 © 8147

Köszönöm a kutakodást

Előzmény: LvT (8146)
LvT 2013.09.24 13:32:49 Creative Commons License 8146

A dímatlan (dimatlan) az általam ismert források közül a Debreceni cívis szótárból jön elő. Nyilvánvalóan magyar, -t(a)lan/t(e)len fosztóképzős alakulat. A pozitív párját még keletebbre a székely dímos ’tetszetõs, szép’ tájszóban lelhetni fel. Ugyanezt a Magyar tájszavak és népies lexikai elemek adatbázisa is hozza a rövid hangzós dimos alakváltozatban és ’finom, szép, takaros, csinos; rátartós, hetyke, kevély, kényes, negédes’ jelentésben. Az ugyanitt előforduló dimes ’kitűnő’ nyilvánvalóan ugyanennek a szónak a hangrendileg illeszkedett toldalékú változata.

 

Tovább még nem jutottam. Nem az argó, hanem a tájnyelv eleméről van szó, és ebben a közegben az –i/í-s tőmagánhangzóhoz társuló mélyhangrendű toldalékok régi eredetet (tőátvételt) feltételeznek, pl. csinos ~ csintalan, kínos ~ kíntalan, zsíros, zsírtalan; ill. nyitótővel díjas ~ díjtalan.

 

Tehát egy régi névszói tőből való magyar képzésnek tűnik. Ez ellene mond a cigány eredetnek, mivel úgy fiatalabb szórétegbe tartozna. Ahogy eddig gondolkoztam, más nyilvánvaló etimológiai forrásra sem találtam eddig.

Előzmény: 3x_ (8145)
3x_ 2013.09.22 15:12:18 © 8145

Dímatlan (szék, asztal stb.) formátlan, ormótlan - Esterházy P. kedvelt jelzője. De honnan ered? Valaki szerint cigány...

3x_ 2013.08.25 13:50:57 © 8144

Bocs, megválaszolom magam: szerb szó.

Előzmény: 3x_ (8143)
3x_ 2013.08.25 13:37:40 © 8143

Egy vita során felmerült a "csákány" jelentésű budák. Semmi információt nem találok, csak, hogy valóban használják így: népszótár

 

Valaki tud valamit az eredetéről?