Minden a Kisalföld Volánról, valamint Győr tervezett kötöttpályás közlekedéséről: járművek, útvonalak, menetrend, utastájékoztatás, közlekedéspolitika stb.
Szóval ezek szerint mind alvázas.
Megtudhatom akkor, hogy melyik típus milyen alvázon fut?
(Dtomesz: akkor tényleg az állhat fenn, amit felvázoltam, és a Jonckheere egyszerűen nem adott VIN-t, mert alvázzal kap, és ennyi - innen könyvelhették el a forgalmiba az alvázszámot is. Viszont akkor van egy feltételezésem szerint ötjegyű vázszáma mindkét kocsinak, aminek rajta kéne lennie egy gyári táblán, amit beleraktak, a két buszba, ha minden jól megy.)
Tudomásom szerint csak TRR092AAAXAA10011 van, az pedig a GFX-689 az ex-Kaposnál.
Ha a JLZ-833 már 1998-ban kész volt, akkor egyébként se lehetne X-es VIN-je (vagyis lehetne, de a Rába nem szeptemberben váltotta az évjáratkaraktert, hanem év végén, a többi magyar buszgyártóhoz hasonlóan).
OFF Mindhez? Két Körös-féle Rábához a mai napig nincs VIN-em, csak alvázszám. Voltak hiányosságok abban a listában, egy-két dolgot nekem kellett kiderítenem utólag. ON
Ezek egyértelműen alvázkódnak tűnnek, főleg, hogy a Rába alvázas 2-2-0 ajtóelrendezésű E94-eseknek is pontosan ugyanilyen alvázszámuk van (nekik ugyebár B190.81-400 típusú az alvázuk). Márpedig ráhúzni ugyanazt a típust egy valahogy kinéző vázra, illetve egy sima alvázra, na az több, mint merész lenne. Persze ha előkerül valaki, aki eskü alatt vallja, hogy ezt a két protót nemcsak Belgiumban fejezték be, hanem ott is kezdték el a legelején vasból, akkor azt elég nehéz lenne cáfolni bármiféle logikusnak tűnő elméleti megfontolással.
Mindemellett teljesen belenyugszom akár abba is, hogy semmilyen VIN-jük nincs, mivel utólag megnézve Jonckheere-ék is alvázra építenek, és valószínűleg az áll fenn az övéiknél is, mint a Berkhofnál (az alváz hozza a VIN-t (ha van neki), a váznak pedig csak egy sima néhány számjegyes gyári száma van).
Akkor ez elég gyorsan eldöntötte.
Én is úgy tudtam, hogy belga összeszerelés, ez esetben pedig nem fog a felépítmény magyar számot kapni, pláne nem alváz jellegűt. Továbbá ha van VIN-jük (márpedig kell hogy legyen), akkor hullabiztos, hogy nem ezek azok.
Következésképpen valami olyasminek kellett történnie, hogy kivittek Belgiumba két alvázat, és arra rátettek valamit. Nem elképzelhetetlen, hiszen pl. a Berkhof egyégbuszai alvázasak (a Jonckheere-t nem tudom).
Amit Te írsz, az viszont nem általános jelenség, hanem egy-egy konkrét eset, aminek valamilyen speciális oka volt, pl. átszállási lehetőség biztosítása. A 2-es (illetve akkor már az egységesség érdekében az 1-es is) akkor lett ott megállítva, amikor a 2-es lerövidült a Révai Miklós utcáig, és ha már megszűnt a közvetlen utazási lehetőség Sziget felé, legalább közös megállós átszállási kapcsolatot lehetett biztosítani.
Az oké, hogy a 400 méteres megállótávolság évtizedekkel ezelőtt alakult ki, viszont amire szerintem a topiktárs gondol az az lehet, hogy az elmúlt években több helyen is úgy lett megváltoztatva a menetrend, hogy két megálló közé beékeltek mégegyet, ami persze azelőtt is megvolt, de az adott busz ott nem állt meg. Például a Bartók Béla út, munkaügyi központ megállóba se az 1-es, se a 2-es busz nem állt meg régebben.
Hát ez viszont adottság: Győrben még évtizedekkel ezelőtt alakult ki ez a kb. 400 méteres átlagos megállótávolság. Többek szerint túl sűrű (bár ez is relatív, az idősek pl. még így is reklamálnak néha, hogy messze van a megálló), de a változtatáshoz komoly átépítések kellenének, hiszen az nem lenne jó megoldás ha egyszerűen minden második megálló megszűnne. Két megállót "összevonni fél úton" viszont megállóöböl- és gyalogátkelőépítéssel, a régiek megszüntetésével lehetne kivitelezni, ami egy-egy esetben is többmilliós tétel, így a kialakult infrastruktúra elég kemény korlát. (Tény, hogy vannak olyan városok, ahol ritkább a megállókiosztás, ott valamiért úgy alakult ki, annak megfelelően épült ki az infrastruktúra is, és azt szokták meg az emberek. De városi közlekedésben jelentősen nagyobb távolságok azért sehol sem szoktak lenni, legfeljebb nagyvárosok expresszjáratain. Átlagon aluli és felüli megállótávolságok pedig mindenhol vannak, Győrben ugyanúgy van pl. 200 méter körüli megállóköz mint Budapesten :))
