Azért ehhez tudni kell, hogy a Markó Misi (bugi kertész) javasolta a 3X-os tápozást a honlapján, mert a bugik ha meleg és párás közegben vannak, akkor trópusi liánként viselkednek és nőnek, mint a gomba. Egy kicsit másabb a klíma azért a teraszokon, ezért én is óvatosabb vagyok...:)
Ne aggódj, én írom is, olvasom is, de inkább ösztönösen csinálom, és azt pedig az élet felülírja örökké!!
Most például terasz felújítás miatt az összes leander a nappaliban senyved, mert tetőtérben lakunk, és nem is vihetem vissza, megy a Balatonra. ha ezek után még virágozni is fognak, csak örülhetek.... :))))))))
Hú gyerekek, elolvastam a tegnap délután óta írtakat... tisztára suliban érzem magam, igyekszem memorizálni a vegyületeket, és az esővíz mennyiség kiszámolása sem volt semmi!
Az még csak-csak, hogy hetente egy helyett kétszer...
Megnéztem egyébként a Compo oleander tápon, nitrogén "túlsúlyos ", még a Substralos virágzásinditónál is jobban. Igaz, heti kétszeri tápozást ajánl, én meg csak egyszer szoktam.
Általában /szerintem / nem vezet jóra, ha nagyon " meg van hajtva " egy növény.
Szegény már tényleg kilehelli a lelkét is, hogy a kedvünkre tegyen :)
Én is állandóan viaskodom, mit, mennyit, mikor adjak nekik. Pl. nemrég azt olvashattuk, hogy a bugiknak háromszoros adagban adjuk a tápot? De melyiket? mert lehet, hogy míg ezzel az egyik oldalon segítünk, valahol máshol kárt okozunk. És ezért gondoltam a Substral balkonos tápot, mert abban egyenlő arányban vannak a cuccok. De mi volt a földben, amibe ültettem??? És így tovább... Ha három leanderem lenne talán lenne türelmem kitapasztalni mindent, meg egyszerre, egyforma földbe ültetni őket, de így? Mondjuk az helyes lenne, ha mindig ugyanolyan földet használnánk, de még ez is elég nehezen oldható meg a mai nagy választékban.
És ne felejtsük el, hogy ahány fajta a leander, attól is függ az igénye, hiszen nem mindegy, hogy kicsi, vagy nagy levélzetet kell eltartania, meg hasonlók.
Az jutott eszembe, hogy lassan hasonlít ez a versenysportra, ki akarjuk zsigerelni őket maximálisan (csupa óriási virág, gyönyörű, harsogó zöld levelek), aztán egyszercsak bemondják az unalmast ..... ...
Mert valahol élőlények, és nem a saját környezetükben élnek, bár mi mindent megteszünk értük. De akarják-e ők is???? Ez a kérdés.... : )))))))
/Ez csak kicsi filozofálgatás, így reggel :):))))))) / RDL
Feltétlenül hiánybetegségnél kötöttem ki, és kb. egy hónapja kutakodom utána.
Akár a bimbóképzés és virágzás vonja el a tápanyagot, akár pl. az erőteljes növekedés, vagy akármi.
Jelenleg magnézium és káliumhiánynál tartok............
A magnéziumhiány elsősorba a KÁLIUMTULSÚLYOS tápanyagutánpótlás miatt alakul ki, mondá a könyv.
Az idősebb leveleken jelentkezik, sárgulás a levélerek között, majd levélelhalás és lehullás.
Most tudtam szerezni folyadék alakban magnéziumot és káliumot is.
A vashiányhoz hasonló tüneteket okoz a mangánhiány is, ami a talaj PH értékének csökkentésével is leküzdhető / ezért használtam a Zeoflorint, mert PH semlegesedést igér..../
Egyébként az összes hiánybetegséget összefüggésbe hozzák a PH-val, meg egymással is, mivel bármelyik túladagolása akadályozhatja a másik felvételét.
Van még ságuló levelű leanderem, úgyhogy tovább kisérletezek :)
Magnéziummal és káliummal............
Én egyébként nem általános tápot, hanem compo spec. lenader virágtápot használok, igy aztán felfogni nem tudom, mi hiányozhat.........
De az öntözővíz is sokmindent kimoshat a talajból.
Ez így elég jól hangzik, bizonyára igaz is, bár én most elég sokat tápozok, igaz, a levelek túlságos növekedésének elkerülésére inkább kevesebb nitrogént tartalmazó szerekkel.
Én már eléggé össze vagyok zavarodva... Ilyen mennyiségű leander mellett nem tudom megtalálni az ideális helyzetet, arra pedig, hogy mindegyiknek az igényeit külön kezeljem, nem vagyok képes:-( Bár jelen esetben lehet, hiszen csak talán három ilyen sárguló levelűm van, akkor azoknak adok én is inkább Wuxalt vagy Voldüngert. Talán nem sértődnek meg és nem hagyják abba a virágzást:-)))
Ha a levelek alulról a földtől kezdenek a növény csúcsa felé sárgulni akkor az N hiány, amennyiben az érközök kezdenek sárgulni az valószínűleg vashiány. Tulajdonképpen ez a két dolog ami a mi körülményeink között jól látszik és meghatározható. Leandernél amikor hirtelen a virágok kihozatalához sok tápanyag kell akkor a növény, ha nincs elég tápanyag a talajban a tartalékaihoz nyúl és az alsó leveleiből vonja ki a tápanyagokat. Mivel a legnagyobb mennyiségben N re van szükség ezért ezt kell a legsűrűbben pótolnunk.
Krampuszkával du. már kiveséztük, de hátha nem olvastátok. RDL
Most, hogy ideterelődött a téma, jut eszembe, hogy nálam is az a pár leander rendelkezik sárguló levelekkel, amelyik jelentősebb mennyiségben virágzik, úgyhogy Islandnak igaza lehet:-) Én nem törtem rajta a fejem, mert valóban sosem lehet tudni, hogy kevés vagy sok nekik valami, de ez az érv nagyon logikusnak tűnik!
hát akkor lehet, hogy mégsem a locsolással volt bajom. Mert csak az a három leanderem dobálja a leveleit amiken nagyon sok virág nyílik egyszerre. A negyedik aki szintén ugyanazon a helyen van de még nem borult teljesen virágba az nem dobott le egy levelet sem. És a hátsó udvarban lévők sem, igaz ők nem is virgoznak a tavaszi "szadista" metszés után. (hát és ha egészségesek lesznek akkor sem mostanában :(
Ezt a Wuxalt azért kipróbálom hátha szebbek lesznek tőle :)
Erre a fajta sárgulásra azt szokták mondani, hogy vashiány. Nekem is van néhány ilyen virágom, kaptam vasosmocotét és vettem Substral vaspótló tápot is. Van, amelyiknek használ, van, amelyik olyan sárga ennek dacára, mint a citrom:-(
Nálunk (Komárom környéke) a 16 méter mélyről jövő víz kemény. Látni a vízkövet a növények megszáradt levelein öntözés után.
A folyamatos vízzellátást ÁTLAGOS időjárás idején biztosítani tudja. Ha egy hónapig nem fog esni az eső, akkor persze nem. A víztartályok mennyisége és összes térfogata függ persze a háztető felületétől. Nem érdemes pici házacska mellé 20 hordót tenni, mert sosem fognak megtelni :)
Egy átlagos eső úgy 8 liter/m2. Számoljunk azzal, hogy a tetőcserép nem szívja be a vizet (a modernek, a régiek meg a mohosak annál inkább) és minden lefolyik a tetőről. Egy 10x10 m alapterületű háznak, ha a tető dőlésszöge 45 fok, a tető felülete 140 m2. Kisebb dőlésszögű háznál ez arányosan kevesebb. Egy átlagos eső alkalmával tehát elméletileg 8x140=1120 liter esővíz folyik le. Namármost ha 15 nagy cserép leandert kell naponta 1x öntözni, fejenként kb. 5 liter vízzel (nem tudom, ez elég-e), akkor ez a vízmennyiség 15 napra elegendő CSAK a leandereknek - persze abban az esetben, ha a hordók le vannak takarva és nem párolog el a víz egy része. Mivel ÁTLAGOS esetben gyakrabban esik az eső, mint 15 naponként, ezért érdemes több, mint 1120 litert befogadó víztartályt létesíteni. Részletkérdés, hogy ugye mekkora valójában a tető, mit akarsz még a leandereken kívül öntözni, milyen a tetőcserép stb :)
Épp költözés előtt állunk, itt már nem csinálnám meg, de tényleg lesz annyi esővíz ami biztosítja a folyamatos vízellátást? Nem kell rásegíteni? A hordók meg olyasmi mint a chokito - ronda de finom helyett ronda de hasznos :-) Már csak a férfikéz hiányozna, ami ért hozzá, de ez az én egyéni szoc. problémám :-)))) Mármint férjem van, keze is van kettő, csak Ő inkább elméleti síkon mozog :(
Még egy kérdés: a kút vize is vízköves? Én eddig azt gondoltam, hogy csak a csapvíz az, látom is a benti virágok földjére kiülni, sajna.
Na ez a profi megoldás. Kaphatók nagy, több köbméteres betonból előgyártott földalatti tartályok, amelyek nem szivárognak. Igazából új építésű házaknál oldható ez meg így, mert az odaszállítása teherkocsival, levétele daruval, stb. nem képzelhető el egy már kész kertben.
Nekünk egy régi kútgyűrű-rész is tartályként szolgál az egyik ereszcsatorna lefolyónál.
nálunk egy földbe ásott nagy tartályba folynak.. ahonnan szivattyúval kerül ki a locsolóberendezésbe és egy kézilocsolásra használt nagy, műanyag "vödör"be.
Ha ennyi leandered van, akkor minden bizonnyal családi házban laktok. Folytatva az eszmefuttatást, nagy valószínűséggel nyeregtetős a ház és ereszcsatornával ellátott. A csatornának több helyütt is van levezetője. Namostmár itt kezdődik a nehezebb feladat. Be kell szerezni pl. olajoshordókat, olyan kb. 200 litereseket, amelyek hasig érő magasságúak. Egy ereszcsatorna lefolyóhoz közlekedő edényként 2-3 db-ot is egybe lehet kötni, miközben az egyikbe folyik az esővíz, az átvezetőkön meg a másik kettőbe és egy túlfolyón távozik, miután megteltek. Az egyiken kell egy csap kanna magasság felett és onnan engeded az esővizet a kannába. Ha van pl. 4 ereszcsatorna lefolyód, ezzel a megoldással szerezhetsz 2400 liter esővizet is akár. Persze kellenek a hordók, kivágni a tetejüket, megcsinálni az átkötéseket, stb. Ügyes férfikéz kell ehhez vagy szakember.
Nálunk részben így van megoldva a dolog, a sok rhododenron miatt kell, de a cserepes nem egynyári növényeket is meg a szobanövényeket is ebből öntözzük.
Szerintem a virágzás az oka a levélsárgulásnak, tuti megnő a tápanyagigény, és az idősebb levelekből, mint tápanyagraktárakból kivonódik a szükséges mikroelem mennyiség, de szerepet játszhat benne a levél-váltás is. Egyik levél sem örökéletű, az idősebbek lehullanak, helyette új hajtások keletkeznek....
De honnan szerezzek ennyi esővizet???? 15 nagy cserepes leander, meg sok-sok kisebb-nagyobb, plusz vagy 30 féle egyéb cserepes növény. Gondoltam, hogy reggel kéne locsolni, de nem tudom kivitelezni. Azért köszi :-)))
Ha valaki megtudná mondani mi a baja ezeknek a leveleknek, kérem ne tartsa magában:
Amúgy egész pofásak, csak Boyteam dupla lazacának rimánkodok hiába, nem akar nyílni :)(
