Kis pártusunk az éji homályban, van egy régi közmondás, magyarul így szól:tanulj tinó, ökör lesz belőled! Lehet, hogy atakám nagysámán még másképpen mondta volna, de annak sem örülnél, mint annak sem, hogy angolok tanítása nélkül is tudtak a lovak ügetni már régen is.:)
Hát tudod a "lóvonalon" Neked tényleg tudnék mesélni, amit tényekkel is alátámasztanák, de sajnos nincs értelme. "Betü és monitor" függő vagy. Pedig a szabadban lovagolni a jó levegőn kitisztul a fej!!! Én nyugodt vagyok, legyél Te is az. A harag rossz tanácsadó!
Látom megint olvastál valamit! Ez örömmel tölt el, de mond már meg nekem milyen lovakkal foglalkozol? Vagy vannak még emlékeid a hintalovadról? Nam estél le róla? Azt azonban nem tudom, miért nem tetted a neved elé a "DR"-t
Én a lovakkal foglalkozom többek közt, nem hülyeségek terjesztésével, mint egyesek itt a hunok topicjában. De már az ógörög Xenophón ezt írta a "Peri Hippikés" című művében: "miután a lovas a lónak jelt adott az indulásra, lépésben kezdjen... Ezután a ló testének legcsekélyebb megerőltetése nélkül, szinte természetesen átvált ügetésre, majd ügetésből élvezettel megy át galoppba." Hun vótak még az angolok ez időben, hékás? :)))
Én nem akartam itt lovakról beszélgetni, csak a butaságot amit írtál próbáltam helyre tenni, de Te csak nyomod a saját magad álltal eképzelt Őrültséget. Rá kellett jönnöm, igen jó a képzelőerőd!!!!! Abban viszont tényleg igazad van, csak lovakról itt nyomni nem helyénvaló , de hát a ló volt a hunok verdája. Szerintem jól mulattak rajtunk más topiklakók, Te viszont alklmatlan vagy beismerni, amihez lövésed sincs. Továbbra is írd csak le az adatokat ami a monitorodra tévedt valahonnan, de ez a tudáshoz édes kevés. Ird meg melyik topikon tudsz az egyszerű kérdéseimre választ adni, és folytathatjuk! Én állok elébe. De az sem von le semmit a "tudásodból", ha azt mondod nem tudom.
Mégegyszer bocsika mindenkitől, ha valakit untattam!!!!!! A lovakkal!
Elég vékony még mindig amit előadsz itt a hunok topicjában a lovakról, de legalább annyit már talán elértem, hogy az ügető mozgást nem angol találmánynak tartod, mint legelőbb. Ajtmatov regényét a versenyló haláláról azért érdemes lenne elolvasnod, az egy sárga poroszka versenyló és gazdája életét írja le, nagyon jól.
Mint irtam, csodálatos a lexikális tudásod, de hát amire válaszodat vártam még mindig nem reagáltál. Gyakorold tovább a gép előtt a tudásvágyad kielégítését, én inkább próbálom a gyakorlatban. Azt hiszed beírsz ide egy-két adatot, amit valahonnan kinézel, és mindenki meghasal tőle? Hát én nem! Lóvonalon biztosan vannak sokan akik tudnak nekem ujjat mondani, és érdemes is meghallgatni Őket, de szomorúan tapasztalom, TE nem tartozol közéjük. Amúgy meg nem akarok senkit tanítani, csak próbálom, az amúgy szerény tudásomat megosztani másokkal, mert amit én itt leírok, vagy leírtam azt fejből teszem, és nem próbálok egy adott kérdésre azután jó választ adni miután utánna néztem valahol. Nem szégyen ha valaki nem ért valamihez, és azt mondja, -Bocs, nem tudom, vagy nem olvastam még róla, de majd utánnanézek.-
Aztán meg a puszta tények részleges tudása nem pótolja az évek alatt megszerzett szellemi és gyakorlati tapasztalatokat! (lovas dolgok)
Biztosan nem szállnék vitába veled, pl. az atomfizikáról, vagy a szárnyashangyák nemi életéről, de lovas dolgokban szivessen beszélgetek Veled További egyszerű kérdésem, hány alapszint is különböztetünk meg a lovaknál? Milyen színü a sárga, esetleg a piros pej? Talán fel tudsz világosítani, melyik lovat hivják paripának?
Kiváncsian várom mennyi időbe telik, míg utánnanézel.
Minek? Aki képes előadni, hogy a lovat ügetésre az angolok tanították meg, azt magát is tanítani kell még.Az ügetés ui. a lónak a legkényelmesebb jármódja, leghosszabb távokon így lehet vele elmenni. Nem galoppozva. Természetesen a csikó sem ugrik be vágtába lépésből minden esetben, hanem követi az anyját a szabad téren és akár ügetve is. Erre elég jó természetfilmek vannak mindenfelé. A poroszka jármódnak nincs más neve magyarul, az az állat poroszkál, amelyik egyszerre lép az egyoldali végtagjával, ahogy írtam. Van az izlandi ló, amelyiknek van egy gyors lépésmódja, a "tölt", de ez lépés, azaz a 4 végtag külön-külön éri a talajt e jármód közben, mint normál lépésben, de a tölt sokkal gyorsabb. Van a természetes ügetésnél erőltetettebb fokozat, a versenyügetés, amit a pályán adnak elő, azt tanítják-edzik a lónak, de ez esetben is a természetében meglévő hajlamot használja ki az ember a szórakozása érdekében. Pl. a Bécs-Berlin távlovaglást 1892-ben a német katonatiszt nyerte meg, de lova, Athos másnapra elpusztult az erőletett lovaglástól. Harmadik helyezett a Monarchia tisztja, Miklós Aladár lett, Marcsa nevű lován, ez viszont extrán nézett ki a verseny utáni kondi-vizsgálaton is és még 10 évig élt a hadseregben, majd tenyészkanca lett a Geiszt-ménesben. Miklós főhadnagy az egész utat ügetésben és lépésben tette meg, egyetlen galoppugrás nélkül,74 óra 4 perc alatt. Világos, hogy a nomád lovasok is tudtak a sajátjaikra vigyázni, mire mentek volna nélkülük? Ha néha meg is kellett keményebben húzni a kantárt...
Úgy gondolom Te már szakember vagy a lovaglásban, de csak a szavak lovaglásában! Hurááá! A fiatal ló lépésből vágtába ugrik azonnal, csak a vágtából való lassítás közben tesz egy-két ügető lépést a nehézségi erő folytán. A poroszkáló járásnak van neve, ha ez lovaknál jön szóba. Mi is ez? Ha mindent tudsz ezt miért nem? Ezenkívül volt egyébb kérdésem is, és nem válaszoltál? Vagy ezt is úgy tudod mint a jármódokat? Elmondom hát Neked erre a jármódra is lehet a lovat tanítani, már pedig azért, mert tényleg ez a legsimább haladási mód. Erre véletlenűl ráhibáztál! De csak arra hogy ez a legsimább! Igaz rend kívül nehéz, és nem is minden ló alkalmas rá. Ezért a világ nagy emberei, akik lovakon közlekedtek, némelyik be tudott szerezni eggyet-eggyet. De mivel a fajta tengerentúli, Európában nem tudott elterjedni. Amúgy meg Pontossan az oldalirányú kilengés miatt, mivel eléggé instabil. Van egy fajta melyinek ez a jellegzetes járása, ami kb.400 évvel ezelőtt alakult ki, de melyik is ez a fajta? Ne keresd ! Elmondom! A perui pasó. A kutyák legtöbbjénél a tenyésztésből kizáró ok a poroszkálás! Javaslom lovas űgyekben látogass meg egy-két ide irányuló oldalt a NET-en, és aztán mondj okosságokat. Várom a kérdéseimre a válaszaidat!!!!
Ui.: ha sértő a kritikám, vagy nem vagy hajlandó velem beszélgetni, esetleg a mindenre kiterjedő, amúgy is legendás lexikális tudásodból ez a rész hiányzik, akkor BOCSIKA. A nevedre való tekintettel, azt hittem, tanulok tőled valamit lóvonalon, talán tévedtem?
Nekem ne írj ilyesmit, mert én tudom, hogy természetes jármódja az ügetés a lónak is, mint sok más állatnak. De még az ember is így fut és jár, ha értenél hozzá, jobb láb-bal kar, bal láb-jobb kar lendül előre, azaz ellenkező oldali végtagok. Úgyhogy normális vadló, zebra, szamár, vaddisznó, szarvasmarha, szarvas, róka, farkas, oroszlán stb,stb, ügetve is tud futni. Míg a medve, teve,elefánt nem, azok poroszkálnak, mely járásmód szintén előfordul a lónál kicsi %-ban, ekkor az azonos oldali mellső-hátsó láb lendül előre és oldalra viszont jobban billeg a lovasa. Az ilyen lovon ülni kevésbé rázós ügy, talán ezért kedvelték, mint amelyik ügetésben a rövid lábain ügetve szétrázogatta a lovasát.Vannak poroszkalovakról is ábrázolások, Dzsingisz kánnak is ilyen volt a lova, de európai középkori lovagok lovasszobrain is van ilyen ló. Tehát nem angol találmány ez az ügetés, mint jármód a lovaknál, ne etess itt vele senkit, mert ez nagy ostobaság! A hunok lovai is nyilvánvalóan tudtak ügetni.
A jól belovagolt ló mindaddig megy előre, míg más jelzést nem kap a lovasától. Gondolom a lovas pedig mielőtt kifordulna negnézi merre vágtázzon. Ha pedig többen voltak a harcosok. biztosan volt közöttük egy vezető aki arra figyelt merre "menekülnek", a többi ló meg ment a többi után, mivel falkaállat, és erre nem kell tanítani sem. Ha pedig két ló egy napot eggyütt tölt, már nem hagyják el egymást, ha csak tehetik. Ezt sajnos a gyakorlatban tapasztaltam.
Ha jól olvastál nem azt írtam hogy "nem tudja", hanem azt, hogy számára nem természetes mozgás, amit tanítani kell vele! Lovat meg láttam, igaz szemüveggel, de LÁTTAM!!!! És Te "láttál"? Lovagolni meg "próbáltam" már!!! És Te?
Lenne egy szerény kérdésem a csikó meddig csikó szerinted? Légyszi világosíts fel.
Bocsi, csak csendesen jegyzem meg erről a dologról ( hogy lehet kengyel nélkül hátrafelé lőni és a beülésről már beszéltünk "lyesmith" olvtársal. Én is azt mondom hogy ember legyen a "nyeregben" aki vágtában, amikor nincs a szemed előtt merre lovagolsz, kengyel nélkül ,beülve a nyeregbe kifordul a parthus lövéshez az íjász és eltalálja a célt. Ennek a mozdulatsornak simán minden nehézség nélkül kell végbemennie, és kiemelkedés ( mielőtt még valaki beleköt.. nem felálni ..) nélkül nem oly hatékony mint amit az analesek a parthusok lövéséről irnak. Valami lábtámasz kell.
"lyesmith" kolléga bizonyítékként a szobrokat tárta elém,(kengyel hiánya) de akkor el kell fogadni hogy nem volt kantár,nyereg,zablavas semmi... így meg nem nagyon ment a dolog ( a párthus hátrafelé lövés)
Mármint az ügetést nem tudja természetéből fakadóan a ló? Hát, tényleg nem lovagoltál még sokat, de nem is láttál még élő csikót sem akár a születése napján. Ezen a szobron egyébként szvsz lépő ló van (vagy nagyon lassan ügető) Gyorsabb ügetésben lefordulna a lovas elég hamar ebből a helyzetből. Vagy cirkuszi akrobata-szerű volt mind,még az is lehet.:)
Hát B.U.É.K. mindenkinek!!! A 166-os hozzászólás nagyon jó! "Lovagolt már valaki közületek?"
A szobrok azért ábrázolják a lovakat álltalábam ügetésben, mivel ekkor a lónak két ellentétes lába érinti egyszerre a földet, az-az kétütemü mozgás. De azt tudni kell, hogy ez nem természetes a ló számára, ezt már csak a későbbiek fojamán az angolok fejlesztették ki, és ezt mindig tanítani kell a lóval a belovaglás alatt. Azért van rá szükség, mivel itt lehet a leggazdaságossabban használni az energiát. Ábrázolás szempontjából viszont, igy statikus. Tehát aki nem próbálta a lóról való hátrafelé lövést, azok számára megtévesztő lehet. Egyben ez a legpattogósabb jármód, melyben pontossan lőni lehetetlen.
A lépés négyütemű,és itt a lábak diagonális sorrendben mennek előre, ami vaszonylag sima mozgást biztosít, de hát ekkor ugye harcolni nem lehet. Nem lassitott felvétel a harc. Aztán ha végig gondoljuk , hátrafelé lövés közben a harcos menekül, (lehet hogy csak taktikai szándékkal) de menekül, amit viszont gyorsan kell. Azt hiszem ebben egyetérthetünk.
Maradt tehát a vágta, ami a a ló természetes jármódja, (menekülő állatról lévén szó) ugrás három ütemben, ami egyben természetes mozgás. A vágtában tehát a ló leggyorsabban, és egyben viszonylag a legsimábban halad előre. Most már csak a lovasnak kell felvenni a ritmusát. Igaz hogy lehet nyereg és kengyel nélkül vágtázni, de ekkor térdtől lefelé szorittani kell a lovat, derékkal viszont követni kell az előre haladó mozgást, tehát egybe kell "olvadni" a lóval. Ez nem kis erőfeszítét igényel!!! Ha valaki próbálta az tudja. Szóval a lovasnál is az a cél hogy minnél könnyebben csinálja amit csinál. Ha pedig "összeolvadtál" a lóval nem tudsz derékból kifordulni hátrafelé, csak 90 fokban, pedig 180 fok kell! Ezt bárki kipróbálhatja, vegyen a lábai közé egy farönköt, vagy valamit, ami stabil, és rájön igazam van. Nem kell hozzá ló sem. Ezeket figyelembe véve, kellett valami, ami segített kiemelkedni, mert így már ki tudott fordulni hátrafelé a lovas. azt a valamit pedig ma kenyelnek hívjuk. Arról nem is beszélve, hogy kiemelkedve a boka és térdizületek le-fel rigó mozgása stabilizálják a felső testet, ami kell a pontos lövéshez. (lásd, síelők!!!) Kiemelkedve viszont a lovat is kiméljük a tehercipelésben, ami simább vágtát tesz lehetővé. Az előre-hátra való stabilizálást a magas első és hátsó kápák biztosították.A nyergen, ami mindig személyre és méretre szóló volt. (Szinte "szorított" a nyereg) Az ülésbőrt mindig vizessen feszitették a fa vázra, amit aztán úgy igazították az egyén popójához hogy vizessen lovagoltak benne, míg fel nem vette a popó egyedi formáját. Mikor pedig kiszáradt kemény volt a fa. Erre tettek szőrmét, ami nem csak puhább ülésérzetet biztosított, hanem a csuszkálást volt hivatott kiküszöbölni.
Bocsika a hosszú okfejtésért de talán így az is megérti aki nem próbálta.
Nagyon jó kis alkotások a beszkennelt szobrocskák. De semmi több. Nekem egy problámám van ezekkel kapcsolatban. Azért került a topicba mert be lett mutatva nem használtak kengyelt a párthus lovasíjászok. Ha a szobrocskát mérvadónak kéne elfogadnom, a problémára, akkor a szobrocska szerint pl. kantárt sem használtak, sőt ha jól veszem ki nyerget sem, sőt az üres tegezből varázsoltak elő vesszőket. Ez nem bizonyíték a kengyel hiányára. Az már meggyőzőbb hogy nem találtak a sírokban. De viszont erre is lehet magyarázat. Argentinában a mai napig keményitett marhabőr kengyeleket is hasz- nálnak. Az meddig marad meg a sírokban?? Mongóliában láttam bőrhurok kengyelt, fa betéttel. Az meddig marad meg??? A temetkezési helyeken talált dolgok meggyőzők a mindennek tudjuk a funkcióját.
Az mindenképp látható hogy olvastad. Másképp nem tudnál véleményt formálni. Ez dicséretes. Látod én sem értekezek a homár finomságáról.. vajon miért...
Ha valóban érdekel, bepöttyentek pár idézetet. Előre is elnézést mindenkitől, de ahonnan száramzik, azt nem linkelném be, mert tele van Szálasit éltető szövegekkel és egyéb ultraszéljobbos marhaságokkal.
II./21:A második nyugati hadjárat Kr.e.196-195. Hun haderö a hadjárat elején 22 tumen. 1.ütközet Ellenfél egy ismeretlen nomád nép.Elég kis eröt képvisel(40-50 ezer harcos).Ortosz-vidékén,tehát Altaj,Ny-Szaján és a Mongol-Altaj háromszögén került volna sor a harcra,amit a megrémült kis nép feladott. 2.ütközet Egy nagyon erös,szívós és harcias néppel ütköztek össze a tumenek.Az oszunokkal ,akik egész Dzsungáriát uralták,s nagy elánnal védték azt a pimasz idegenektöl.Hasonló népe volt ez Ázsiának,mint Európának a vandálok.Soha nem adtak fel küzdelmet történelmük során.250 000 harcossal fordultak szembe a hunokkal.Az elsö nap nem hozott döntést,de második nap a hun hadicsel kivéreztette az oszunokat,így gyöztek ismét a daliás hunok.Ezután még két nagy:ting-lingek,kin-kunok,és két kisebb nép lemészárlása. Ezután a Turán-medence északi részén állomásozó 5 nomád nép önként megadta magát.Tehát eme hadjárat során 11-gyel növekedett az igába hajtott népek száma.
II./22:Az északi hadjárat Kr.e.195-194.
Hunerö a hadjárat elött elején 20 tumen.Az ujgurok mozgosították erejüket,ezért 3.nyugati hadjárat helyett észak felé vette az irányt Bátor senyö legyözhetetlen serege. Ez a hadjárat 8 ütközetböl állt.A legfélelmetesebb ellenfélnek az ujgurok igérkeztek,akik már eddig is nyughatatlanok voltak,és uralták is a Hunniától északra fekvö részek egy nagyobb részét.Ujgurföld a Bajkál-tó déli része körül található.Ujgurok a hun haderö 20 tumenjénél,tehát 200 000 lovasnál jóval több harcossal bírtak.Bátor tudta,hogy szemtöl-szemben csak megtizedelve gyözhetnének,így döntött,és a hadicsel sikert fialt:az Ég Fia három részre osztotta seregét így összezavarván a vad ujgurokat.Bátor tumenjei tovább folytathatták dicsö menetelésüket északra.Ezután a Léna felsö szakaszán a lolan,majd az Uitim-folyó mellett egy ismeretlen nomád nép,ezt követöen pedig az Amur-folyó völgyén s környékén élö két nép:a vuhuan és a leulang igába hajtása.Az utolsó három ütközetet harc elött feladta a három kis nép. II./23:A harmadik nyugati hadjárat Kr.e.194-193.
15 tumennel indultak a Hadak Útjára a hunok.Lényegtelen kis népek,könnyed gyözelmek.Talán az uszunok kiemelhetök a 100 ezer katonájukkal.
II./24:Az Ázsiai Hun Világbirodalom Kr.e.192.
Itt Bátor senyö hódító útjának összegzése következik.Az Ázsiai Hun Világbirodalom uralma alatt tartott 36 népet és Kínát is.Közülük 16 fegyveresen,20 önként hódolt be.A Japán-tengertöl egészen az Urál-hegyláncig tartott a Birodalom.
II./25.fejezet:Kína és Bátor senyö Kr.e.192-180.
Bátor feleségül kérte az özvegy császárnét.Az ok meghalt a ,,testvére'',a kínai császár,ez volt a hun szokás.Egy ravasz válasszal a császárné kibújt a hurokból,Bátor átlátta,de túlságosan nem ragaszkodott a szokáshoz eme helyzetben. Kína ravaszul ajándékokat küldött,hogy megpuhítsa a hun harcosokat elsösorban a fejedelmeket és a senyöt. Bátor eszesebb volt-és természetesen-mindent átlátott.A fegyvereket(díszes kardokat,töröket,íjakat,pajzsokat és lószerszámokat) elfogadta,de az étkezési müremekeket(drágafémböl és bronzból készült edényeket,serlegeket,kelyheket és tálakat) nem,a selyemruhákat kinevette,az asszonyoknak majd jó lesz.A bort elutasította,mert tudott annak bodító hatásáról.A táncosnöket asszonyokként,a zenészeket rabszolgákként hasznosította. Az ülésen a fejedelmeknek és Kiok fiának mindent elmondott,hogy ök is tudják az igazságot,és az ajándékok lényegét.
Sándor József László az a történész, aki a saját kiadójával adta ki a könyvét, egyesek szerint nincs is történész végzettsége, nem tud kínaiul és arabul, valamint 20 évnyi kutatómunka után megírt egy művet a hun-magyar rokonságról?
Azt olvastam hogy Attila nagykirály 700 éves dinasztiára nemzetségre tekintett vissza.
Ez úgy jön ki, ha az ázsiában a kínaiak által feljegyzett Tou-man a hun törzseket egyesítő fejedelem nemzetségét a Luante, Hiliante nemzetséget tekintette az ősének.
