A török kiűzése után a Pálosok visszatértek és a Felvidékről hozott jobbágyokat telepítettek a pusztán maradt telkekre. Egyre több földet műveltek, sok szőlőt telepítettek.
A település neve, az egyik feltevés szerint, a morva ember jelentésű Moravec személynévből keletkezett, magyar névadással. A másik szerint a helynév előzménye a magyar nyelvemlékbeli marot-morva népnév, mely az ógermán Marvold vagy Marolt nevének egyszerű variánsa. A helynév előtagja a Pilis hegységre utal.
Közben én is rátaláltam Pilismarót kiterjed történelmére, és ott is Trámpó-t találtam. Na mindegy. Egyébként erre a verzióra van valami megfejtése valakinek? Korábban szlovákokat telepítettek a környékre, lehetséges, hogy ilyen eredetű a név?
a geologiában minden oly kőzet, mely vékony lemezekre hasítható. Azon ásványok, illetőleg ásványi elegyrészek szerint, melyek a palákat alkotják, meg szokás különböztetni: quarcpalát, grafitpalát, steatitpalát, szericitpalát, kloritpalát, mészpalát, márgapalát, agyagpalát, csillámpalát stb. Kristályos pala az olyan palás szerkezetü kőzet (csillámpala, agyagpala, gnájsz, fillit stb.), mely a Föld legrégibb korszakában, az archei v. őskorban vett részt a föld felépítésében és igy mintegy alapkőzetét alkotja földünknek. palás kőzetek azon összetett kristályos kőzetek, melyek palás szerkezetüek. Ilyenek a gnájsz, gránulit, helleflinta, a csillámpala, amfibolit, valamint még a fillit.
Tudom, hogy ezen a képen nem igazán lehet kivenni, de miután kikerestem az összes gyereküket, valamint Frampó Erzsébet testvéreit is, így biztos vagyok benne, hogy F betűvel íródott.
Teszek még egy képet, azon kétszer is szerepel ez a vezetéknév, igaz itt az F betű áthúzása nem egyértelmű. De biztos vagyok benne, hogy FRÁMPÓ-ként írták.
Az említetted tévesztés (a gót betűknél és a hosszú s-t használó antikvánál) csak a kisbetűk esetében lehetséges. F : S tévesztés gót és antikva nyomtatásnál nem.
A -rámpó tényleg elég egyértelmű, ezen a fényképen az F- kevésbé, de te ismered az anyakönyv kezét, meg korábbi, ésőbbi alakok alapján biztos jól azonosítottad. Rejtélyes név.
1700-as évek végén és 1830-as évekig néztem, mert nekem ekkor volt aktuális. Magyar nyelvű volt az írás, és az a-n legtöbbször ékezet volt, de előfordult Frampo-ként is. Nem elírás, mert végigböngésztem az illető gyerekeit is, és ott is mindvégig így volt írva.
A képen: ifj. Szőr István 20 eszt. és Frámpó Erzsébet 19 esztendős (1808.01.27)
Tudna valaki segíteni a FRÁMPO név eredetét illetően? Még a gugli sem akar segíteni. Pilismaróton találkoztam vele, de nem hiszem, hogy helynévből alakult volna, de hátha.
A szó eredete a gepidák és más germán törzsek thuat törzsnevéből ered [1], akiknek állama a 4. századtól az 5. századig állt fenn a Kárpát-medencében. Az Avar Birodalom idején a gepidák beolvadtak az itt lakó szlávok közé. A thuat törzsnév általános germán önmegjelölés, ez szerepel a teutonok nevében, és a mai németek deutsch vagy a hollandok (volt száli frankok) angol dutch nevében is. A tót név ugyanolyan külső név, ahogy mi a teutonokat németnek, a németek a magyarokat Ungarnak hívják, az onogurok törzsszövetségének neve után. Népetimológiai megközelítése: a német der Tot, vagyis halál(fej), ami a szlávok fejalkatára (nagy homlokcsont, erős járomcsont, mélyen ülő szemek), fizimiskájuk ahhoz való hasonlatosságára utal. (A népnyelv általában a legjellemzőbb külső-belső tulajdonságot ragadja meg szomszédai, vetélytársai, ellenségei, de még barátai megnevezésére is, mindig pejoratívan.)
Sokol(y)(a) több is van az országban, legutóbb Ozora környéki kirándulásom alkalmával találkoztam vele, Somogyban. Egyébként a településnév szláv eredetû, és a 'sólyom' jelentésû szóból ered, v.ö. Solymár.
