Nehéz lenne megmondani mennyi lehet a megtakarítás korszerüsítést követően, annyi bizonyos, hogy napi 21 m3 nagyon sok még akkor is ha régi a rendszer. Lehet,hogy előbb a hőszigeteléssel kellene kezdeni. Egy jól szigetelt ház fűtési igénye 120 nm-en korszerűen kiépített fűtési rendszerrel kb. napi 10-12 m3 gáz elfogyasztása indokolt. Ám már most is ha 22 helyett csak 21 fokon üzemelteted, legalább 5 m3-t meg tudsz megtakarítani. Én is annyival megyek, 85 nm-en minusz 10 foknál 8 m3 a fogyasztás, 22 fokon viszont 12-14 m3. Ennyit jelent egyetlen fok is.
Helló olyan kérdésem volna van egy 120 nm es házunk szertném lecserélni a régi radiátorokat és 1.5 -2 colos csöveket vékony rézcsöre és lap radiátorra aki csinált már ilyet irja meg mennyi megtakaritás érhetö el, most ilyen hidegbe 18-21 m3 megy el állandó 22 fokon
A legjobb szigetelés falon belűl a vékonyfalú Polifoam csőhély, melyet rá lehet pattintani. Az utóbbi időben azonban nagyon nehezen lehet hozzájutni. Nem tudom mi lehet az oka,hogy nem hozzák be. Rugalmassága és hőszigetelése kiváló. Viszont,ha csupaszon bevakolják nem csak károsodik és nem tud tágulni, a fal is megrepedezhet mert ugye valahová tágulnia kell.
A rézcső a savakat elviseli de a lugot nem igen szereti, de még a vascső sem.
Nos ha nincs bepójálva, lehőszigetelve etc...a cső akkor:
Nem tud tágulni a falban,
A melegvíz a falat fűti
Mint a kolléga írta lecsapódik a felületén a pára, főleg a hidegvízcsövön
Folyományaképpen az építőanyagokból aktivizálja a lugosságot és az nem tesz jót( lúgos kémhatású a cement a mész a gipsz, egyszóval az összes építőanyag).
Szigetelés nélkül cső a falban, hát törd el a kezüket:)
a cső izzad , és ázhat a fal, ott ahol szigeteletlen a cső, azoknál a házaknál, főleg a régi építésüeknél , kivülről lehet látni, hogy hol van a fürdőszoba
a Rézcsőre visszatérve, lehet hogy az iskolában nem tanítanak rendesen , de nekem anno mikor tanultam a szakmát, azt mondták, hogy a rézcső azért jobb a vas vagy horganyzott csöveknél, mert igaz oxidálódik, de ez az oxidbevonat továbbá védi a csővet a külső behatásoktól (természetesn nem lesz ütésálló, de oxigén és egyéb ellen igen), ezért nem oxidálódik tovább , nem "'rohad" el a cső, olyanról még nem hallottam , hogy széthullott volna a rézcsőrendszer:)
lehet megkövezni, de a rézcsövet egyedül gázhoz nézzük meg hogy megfelelő legyen , mert fogyasztóvédelmi törvények szerint olyan csövet nem hozhatnak forgalomba, vagy fel kell tűntetni, hogy nem alkalmas semmire:)
mert ha vízre nem jó csak ilyen-olyan, gázra sem , fűtésre sem , hisz abban is víz folyik, akkor mire karnisnak?:)
Név és gy.szám nélkül nem lehet forgalmazni, tehát , ha vki vállalja ezeket az adatokat, és eladják, akkor vállalja a felelősséget is a gyártó, ne nekem kelljen már rájuk ellenőrizni!
Természetesen vannak jobb minőségű csövek, amiket könnyebb hajtani, lágyabb, vannak amelyeknek picit jobb az összetételük, de olyanról még nem hallottam, hogy semmire nem lehet használni
Akkor nekem a probléma : pont tiz éve egy közepes munkánál a csapat rézcsővel épített ki egy fürdőszoba vízrendszert. Mondtam, hogy burkolni kéne azt a csővet filccel , de elhajtottak. Simán gipsszel rögzítették, részükről ez renbe volt. Később vakolat és csempe burkolat került rá.
Mennyi lehet még az élet tartama ??
Tapasztalat ??
Más : anno még az ólómcső világ után jött a horganyzott acélcső.
Na van egy ilyen kéglim is.
Itt a legrégebbi csőszakasz pont 38 éves, a többit már cseréltettem. Ez a kritikus rész szerencsére csak 2 m, de nagyon hülye helyen van, nehéz hozzáférni.
Mikor olyan 10 éves volt, utána néztem : a horg. acélcsőnek 25 évet adtak az irodalomban . Hát itt szerencsém van.
Spekuláltam miért : A sejtésem a szokásosnál nagyobb a falavastagság.
Te csak ne hallgass senkire. Próbáld meg kideríteni,hogy amit a házban beszereltek rézcsövet szerepel-e rajta EN 1057 előtte a gyártó nevével, ha igen,akkor nincs miért aggódni. Ha pedig nem, vagy más a szabványnak nem megfelelő jelölés van rajta, akkor a kivitelezőn kell elverni a port. Arra a fórum nem alkalmas,hogy részletesen is ki lehessen fejteni annak szakmai konzekvenciáját.
Javaslom, hogy ne kapja telibe, de ne is a legvégét érje csak, mert egy esetleges nyomáscsökkenésnél elaludhat és az nem lenne jó, ha hideg lakásba mennétek haza.
Szóval úgy határozottan a csúcsától kicsit visszább.
Az előzményt nem olvastam, csak a wikipediás cikkből bemásolt szöveget egészíteném ki.
A réz ecetsavban levegő oxigénjének jelenlétében is oldódik lassan. (Ha egy edénybe háztartási ecetet teszünk, belerakunk egy rézdrótot, úgy hogy félig kiálljon a léből, úgy hagyjuk mondjuk egy hétig, szép zöldes-kékes lesz az egész.)
A másik, hogy ammónium iont tartalmazó oldatban a réz komplexképződési reakcióban oldódik. Pl ammónium-hidroxig oldatba ha rezet teszünk, az oldat viszonylag hamar mélykék színű lesz, aminkomplex képződik. (Ez is kipróbálható házilag, ha valakinek van erre affinitása.)
A réz standardpotenciálja a hidrogénnél pozitívabb, a réz nem oldódik nem oxidáló savakban (például sósavban) és lúgokban sem. Tömény oxidáló savakban (kénsav, salétromsav) oldódik, de ekkor nem hidrogén, hanem kén-dioxid illetve nitrogén-oxidok fejlődnek. Vegyületeiben leggyakrabban +2 vagy +1 oxidációs számú. Levegőn állva a felületén zöldes színű bázisos réz-karbonát réteg, patina alakul ki. Halogénekkel reagál, de fluor hatására a felületén védő CuF2 réteg keletkezik, így fluorgázzal lehet rézből készült eszközökkel dolgozni. Kénnel könnyebben reagál, mint oxigénnel. Ammónia hatására magas hőmérsékleten nitridek képződnek, vízgőzzel nem reagál. Hidrogén-klorid-gáz hatására réz(I)-klorid keletkezik belőle.
Mi az ami miatt, ami miatt többe kerül, mint egy új kazán?
Aranyból készült alkarészeket kell bele szerelni, vagy a konstrukció megváltoztatása tilos, és az ezzel kapcsolatos kockázat ára miatt magas a vállalási díj?
