Érdemes külön etetni a fiatalokat pont ilyenek miatt. Így nincs kérdés, hogy ki mennyit ehet és mikor. Csökkennek a surlódások.
A rangsorban annyira ne legyél biztos :-D most még lehet hogy a spani az úr, de a golden szukák viszonylag karakának tudnak lenni. Szóval majd az első 1-2 tüzelés után elválik, hogy marad-e 2. a rangsorban, vagy átveszi a vezetést :) Valószínűleg a spanci már most is érzi ezt, azért morgolódik rá. (ha stabil a rangsor, akkor ált. elég a domináns egyedtől egy rossz nézés is, már értenek abból a kölykök. Nem szokott morgás lenni. Bár mint tudjuk a spániel kissé más temperamentum :))
A fogait már átváltotta, nincs egy szem tejfoga sem. Igyekszünk sokat foglalkozni vele,de hát ahogy más sem, mi sem tudunk vele lenni minden percben. Rágni valója van, szoktam nekik főzni húsoscsontot,fehércsontot, bár csak ritkán, van ilyen szines összefont kötele, papucsai, játékkutyái. Azt a műanyag csontot valamiért nem szerette, jobban szereti az ilyen puhábbakat, a plüsskutyáknak már pl. csak a feje van meg :) meg hát élete a labda... :)
ugatásra visszatérve, szerintem a rangsor már kialakult, és az idősebb spani az úr, tiszteletben tartja. Ha ő később jön be, mint a spani, akkor sokszor nem mer bejönni, csak amíg hosszasan figyeli, mit csinál,és ha látja rajta, hogy nem akar támadni, akkor nagy ívben elkerülve jön csak be. Enni se nagyon eszik a jelenlétébe, inkább csak figyeli... valamelyik nap este elkezdett inni Bonnie, odament a spani is hogy iszik, Bonnie gondolkodás nélkül ott hagyta és lefeküdt kicsivel hátrébb, majd csak utána ivott még.
Elsőre rangsor-problémákat és fogváltást sejtenék mögötte -rombolás, ugatás-, de mivel van másik kutya, az ő viszonyukba nem szólnék bele, max a vezetékes ügybe. Rajta kéne kapni párszor, és "kipenderíteni" a szituból, ugyanakkor adnék neki olyan rágnivalót, ami segíti a fogai lecserélésében. Már ha az épp most zajlik... Mert amiatt kényszerből rág, de ha hagyjátok, így maradhat a dolog.
Jaj nagyon örülök, hogy nem duci :) Én próbáltam menteni a menthetőt, hogy csak a kabátja a nagy, mégis csak tél van stb, de azt mondták rá, hogy van rajta kis felesleg.
Tök jó olvasgatni a tippjeiteket a neveléshez, nekem is lenne pár kérdésem. Tünemény a kutyus, imádjuk, viszont van ez nagyon zavaró tulajdonsága.Rengeteget ugat... van egy spánielünk is, és amíg Bonnie kisebb volt nála, nagyon sokat játszottak, viszont amióta már túlnőtte, egyáltalán nem játszik vele,sőt, ha Bonnie próbálkozik, akkor meg is morogja, meg oda is kap neki. Olyankor messzebb megy tőle Bonnie és elkezdi ugatni, és nem lehet leállítani sehogy se. Meg akkor is ezt csinálja, amikor a spániel a kosarában fekszik és alszik... oda áll a kosárhoz, és ugat.Hogyan lehet neki megtanítani, hogy ha azt mondom, hogy csendet,akkor fogja be azt a nagy száját? :) Meg a rágás..kikezdte a háznak a falát, már a szigetelésig lekaparta több helyen is, a növényeket szinte mindet lerágta, a sziklakertből az összes növényt megsemmisítette... elzárni sajnos nem tudjuk a növényektől, mert akkor csak betonplacc marad neki, azt pedig nem akarjuk, meg olyan a kert elrendezése, hogy nem is nagyon kivitelezhető... illetve még egy nagyon nagy gondom van: ha valaki jön az utcán, egyből elkezd dörgölőzni a kerítéshez, kelleti magát, hogy simogassák...én viszont ezt nem akarom, nem bízok meg a "2 lábú ragadozókban"...
Persze, h "duci", abban a korban van... :p Ne aggódj, a köv lépésben majd a lábai nyúlnak meg, és rögtön megváltoznak a testarányai, akkor már nem fogod ducinak látni. Mienk is ilyen volt ekkortájt, és nekem annyira nem tetszett, h örültem minden centinek, amit másfelé nőtt. :) Az viszont már látszik, h egy erős, izmos felépítésú kutyus lesz belőle. :)
Olyan helyen ne engedd el, ahol annyi a zavaró inger, h "elveszik" köztük, mert mennyiségben vagy minőségben meghaladják az aktuális képeségeit, de a zárt focipálya, vagy a jól belátható, üres mező sztem kiváló helyszín. És el kell engedned, mert másképp nem tudod vele gyakorolni a szabadon behívást. (A hosszú póráz baromság, egy retinél legalábbis, mert ők elég okosak hozzá, h tudják: továbbra is pórázon vannak.)
Ill. ne engedd el ott, ahol veszélyben van, vagy rövid időn belül veszélybe kerülhet.
Helló, szerinten nagyon jó kis név és még nem is hallottam!!Gratula az új családtaghoz és majd mutass képeket! Enyém 3 hós szuka labrador, és Leila a neve!
Jaj, képzeljétek! Egy öreglány jön szembe a kutyájával, megsimogatja Leilát, majd megkérdi, milyen fajta is ez? Mondom Labrador. Gondolkodik, majd megszólal:
-Neeeeeeeeeeem, ez nem Labrador! A LABRADOR AZ FEKETE!!!
Március elején érkezik hozzánk a család legújabb kedvence, egy 2 hónapos kan golden retriever. Már mindennel előkészültünk, az egyetlen dolog, ami "gondot" okoz, az a névválasztás. Mindenképp egy egyedi, nem túl elcsépelt nevet szeretnék a kutyusnak. Nézegettem a latin/görög neveket, és ami megtetszett, az a Zephyr. Szerintetek? Vagy van egyéb tippetek? :)
Helló mindenkinek! Én örülnék, ha az ilyen témákat nem priviben írnátok, mert engem nagyon érdekel! Többek között azért is, mert már lassan habzik a szám, olyan ideges vagyok, hogy már 2 hete megrendeltünk 2 könyvet, az egyik a Neked ugatok, a másik a Klikk, és még mindig semmi!!!
Bementem ma Leilával egy zárt focipályára (csak ilyen amatőr pálya), és ott elengedtem. Mindig odajött, ha hívtam és egyszer el is tudtam bújni úgy a sarokba, hogy nem talált meg azonnal. Utána mikor szóltam, mint a gőzmozdony, úgy rohant!!!! Jól meg is dícsértem! Meg egyszer egy jó nagy zöld területen is elengedtem, hát ott már nem tudtam elbújni, mert jött utánam, mint az árnyék! Megoszlik a vélemény abban, hogy ilyen kis korban elengedjük-e vagy ne... Egyfelől azt olvasom, hogy ilyenkor még erős a falkaösztön és úgysem szalad el (kivéve, ha pl megijed valamitől ugyebár....), másfelől meg hogy addig el ne engedjem, amíg 100%-ra oda nem jön.... hát nem is tudom, mit higyjek!
Ilyen kicsin még azt kell gyakorolni, hogy ilyen zárt téren elengedem és ha odajön, akkor jutalomfalat és dícséret? Vagy hogy kezdtétek?
Idegesítő, hogy a könyveim nincsenek még...
Ja és ma sok emberrel találkozott, és annyian simogatják, egyik nő meg annyira odavolt, hogy teljesen felpörgette a kutyát! Ha túl sokat simogatják, akkor bepörög! Úgy értem mindezt, hogy nem bír magával, elkezd csaholni meg ugrálni! Ti rászólnátok a kutyára, ha ok nélkül kezdene ugatni? Illetve nem is tudom, ez nem ugatás, ilyen kölykös csaholás. És sokszor itthon is a játék közben is elkezdi, pedig elvileg nem ugatós fajta.
:) Ne priviben, ha lehet. Az elérhetőségem nyilvános, nem azzal van gondom, h ír-e vki "idegen" vagy sem, hanem könnyen előfordulhat olyan eset, h valaki itt a többiek közül tud jobbat, mint én, mert messze nem én vagyok itt a legtapasztaltabb, max csak a legráérősebb. :)
Fogalmam sincs, h mi a behívás "hivatalos" kézjele. :)
De ha belegondolsz abba, h a kutyák ma, körülöttünk hogyan, milyen módon élnek, milyen tevékenységet jogosultak vagy kötelesek ellátni, nem sok értelme lesz a kézjelre behívásnak, mert vagy eleve testközelben van -kellene h legyen- a kutya, vagy olyan messze dolgozik, h a figyelmét mindenféleképpen hanggal kell felhívnod -pl. síp-, akkor meg már egyszerűbb a behívást is hangra végeztetni -"besípolni". Az, h ültetésből hívod be, a lehető legritkábban fordul elő, és nem is túl életszerű, márpedig a kézjel alkalmazásához elengedhetetlen, h akkor és ott rád figyeljen.
Fura, de abban az első kutyasulinkban, ahol a "hivatásos" munkakutyák képződnek, és amit a "hivatásos" kérdésekben etalonként lehetene kezelnünk, semmilyen kézjelről, de még testbeszédről sem volt soha szó, holott ma már pontosan tudjuk, h a kutya a kommunikációja több, mint 90%-át testbeszéddel fejezi ki és az alapján érti meg.
Mi nem a behívásra alkalmaztunk kézjelet, hanem a "lábhoz" ill. a "mellém" utasításokra, ami kiválóan megfelelt behívás esetére is, ha feltétlenül kellett. De ez egyedi jel, olyan, ami nekem automatikusan "jön kézre" az adott helyzetben. :)
A behívás tanításánál ha jól értem a leírtakat, csak azt rontottad el, h nem vitted ki időben elégszer zavaró körülmények közé, ill. h a behívás előtt mindig -vagy túl sokszor- ültetted. Akkor, amikor 2-3m-ről nyugodt körülmények között -udvar, lakás- már stabilan bejött, akkor kellett volna olyan helyzetbe tenni a kutyát, és ott ezt a 2-3m-t gyakorolni vele, ahol a figyelmét vmi már megosztja. Nekünk az első ilyen lépés az volt, h a ház mögötti területről átmentünk a ház előttire, ahonnan már rálátott az utcára, és ott gyakoroltunk tovább. Köv lépésként kinyitottuk a kaput, de bent maradtunk vele, majd a kapu előtt, de már az utcán, stb, stb, lépésről lépésre haladva az egyre zavaróbb körülmények felé, de nem túllépve az adott helyszínen biztonságos behívási távolságot. (Soha nem túllépve azt az időtartamot, amikor még szívesen és örömmel tesz eleget az utasításnak.)
Előfordulhat, h a jutalmazás módján is kell majd változtatnod. Jó lenne összeírnod, h hol, milyen körülmények között mi az a jutalmazási mód, amivel biztosan magadra tudod irányítani a figyelmét, amiért akkor és ott bármit képes megtenni. (Nálunk a főtt máj a csúcs, előtte van a sajt, előtte a virsli, az előtt a labda, és legelöl a simogatás. Vagyis ha utcán gyakorolnék vele behívást -még csak a tanulás szintjén-, májat vinnék jutalmul. Otthon -semmit, csak simogatást. :)
Ami még sűrűn előforduló hiba szokott lenni, az az, h az ember elkezdi ismételgetni önmagát, majd miután a kutya -a 12dik utasításnál- végre úgy dönt, h jó, akkor hajlandó menni, megkapja az őt megillető(?) dicséretet. :) Pont így kell tanítani azt, h csak 12-dikre jöjjön be, az első 11-re semmiképp. :) Az természetesen előfordulhat, h a szabadon bóklászó eb elsőre nem hall meg, mert épp nagyon elterelődött a figyelme, ezért ha olyan a szitu, h láthatod, h ez történt, és nem szimpla engedetlenségről van szó, én el tudom fogadni az egyszeri ismétlést, a nevével kezdve, kicsit hagosabban az előzőnél, de több ismétlést semmiképp. Ha viszont láthatóan csak magasról tesz rád, erre a helyzetre azt ajánlották nekünk -ami mienknél kiválóan működött is-, h rá kell ijeszteni: mögé(!!!) kell dobni vmit, ami becsapódáskor hangos. Ez lehet célzottan előkészített kaviccsal félig töltött műa palack, kulcscsomó, póráz, bármi. Ha megijed, és akkor behívod, úgyis odafut hozzád, és ott már jogos a dicséret. Néhány ismétlés az ijesztésből elég ahhoz, h a figyelmét többé ne vegye le rólad.
És végül az utolsó: célszerű úgy elindulni sétálni, h mielőtt elengeded bóklászni, előtte -lehetőleg a séta elején- megcsinálsz vele egy gyors fegyelmezési blokkot, ültetéssel, behívással, ilyesmivel. Tényleg csak 1-2 perc, de ebből tudni fogja, h hiába vagytok kinn, neki "dolga" az odafigyelés.
Ez a kérdés akkor fontos, ha tenyésztésbe kerül. Ha ezekkel probléma van, akkor egyszerűen nem tenyészthető. Foglalkoznod -reméljük soha- nem kell vele, csak akkor ha előjön valamelyik. Arról viszont tudni fogsz -bár remélem soha nem kerül rá sor-!!!
geriboy1: kicsit olvass vissza! Hasonló cipőben jártam, de értelmes módon rámbeszéltek - most van egy 2,5 éves ivartalanított kutyafiam, és minden ugyanolyan, mint régen, kivéve a szökdösést, nemszótfogadást, szukanyalásfalást...
Mi ez a DP-, meg szemszűrés??? Nem is hallottam ilyenről, nemhogy elvittem volna dokihoz.
Ó,hát a séták ilyenkor még nem séták:)))Leül,4 lábával lehetőleg 20 felé indul,utálja az egészet,mert nem érti mit akarnak tőle.
Minden kiskutya ezt csinálja,majd szépen megszokja,ez türelemjáték.Kell neki még 1-2 hónap,míg örülni fog a sétának,és akkor már lehet irányítani.Ne aggódj,lesz még amikor majd ő viszi a pórázt neked,hogy menjünk már:))
Én semmilyen képet nem látok, mennyi idős a kutyád?
Kipróbáltam a vacsi előtti sétát, még rosszabb volt, mint azelőtt. Egyszerűen méterenként leült, és halálosan meg volt sértődve! Senem pisilt, se nem kakilt. Hazahoztam vacsira és utána usgyi ki megint, baromira nem akart, megvártunk az utcán 2 futót, akiket jól megnézett, majd elkezdett nyüszíteni, mert rá se bagóztak, utána legalább produkált egy nagydolgot, amit megdícsértem nagyon és kapott egy jutalom falatot, majd jöttünk haza!!!! Rém fárasztó ám ez a nem akarok sétálni dolog. De biztos elmúlik!!
Pedig ez a legegyszerűbb és legjobb megoldás, hidd el.
Azon kívül az idős kutyánál számos problémától is megszabadulsz, lsd prosztata megnagyobboság és ebből kiinduló daganatok, és egyéb tesztorszteronhoz kötődő betegségek.
A kutya állandó idegességéről nem is beszélve a tüzelő szukák mellett.
Ha nagyon ódzkodsz a műtéttől, akkor van mód kémiai kasztrációra is, egy hetes kúra, fél évre megköti a hormonokat. Ez nem tartós megoldás, fél évente kell egy ilyen adag gyógyszer. Mellékhatása nem ismert, ellenben fél évente ekkora kutya súlyában 10-15 e ft, tehát olcsóbb a műtét hosszú távon.
(lehet én vagyok a gonosz, de a saját szukáimnak nem engedem meg, hogy visszamorogjanak a kanoknak, ha azon rájuk másznának. Ők nem keresik a bajt, nem mennek oda idegenekhez, ha nem engedem. Ellenben ha egy ilyen vehemens "udvarló" megjelenik séta közben - hiába nem viszek ki sosem tüzelő szukát - de akkor én penderítem le az adott kant a kutyáimról. És ezzel sokan vannak szerintem így... még ha a kan tulaja meg is sértődik. De mindenki tanulja meg kezelni a saját kutyáját. )
Tudom,minden férfinak az:)))De hidd el,mindenféle szempontból jobban jársz.Lesz egy nyugodt,kiegyensúlyozott kutyád,akivel nyugodtan sétálhatsz,nem fog elszökni tüzelő szukák után,nem fog örjöngeni a szagokra,a többi meg már a Te nevelésedtől függ.
Pedig én is ezt tanácsolnám . Hidd el nem akar itt neked és a kutyádnak sem senki semmi rosszat . Tanácsot kaptál amit ha megfogatsz hosszútávon mind ketten jól jártok . A kutyád ivartalanítást követően sokkal kezelhetőbbé válik .
