Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Én a legutóbbi képen is látható kályha beüzemelésénél tapasztaltam a következőt, pedig legalább 30 éves a ház, csak nemrég cseréltek nyílászárót:
Mikor a kis adag fát betettem, és meggyújtottam, elkezdett égni lassan, de a füst nem felfelé, hanem szép lassan a hamutérbe gomolygott le. A gazda megijedt, és kinyitotta az ajtót, erre a füstöt egyből kirántotta, és szépen lángra kapott.
Nyílván a friss, nedves kályhának is köszönhettük, de szemléletes példa volt!
maximálisan egyetértek a levegő pótlásos dologgal, ez nem kérdés. a kérdés mindig az, hogy milyen a ház... amit Sancibácsi ír, teljesen korrekt és olyan részletek, amivel foglalkozni kell. Csak tényleg első lépés a HÁZ, a második a kályha - levegő megoldása... szóval kellhet a külső levegő, ez nem kérdés, csak milyen ház, mekkora térben vana kályha, milyen "lukak" vannak a szerkezetben, s hogyan pótolható a hiány... ezt követi a mekkora az akkora...
Pár éve Győrben építettünk egy szépen berendezett lakásban téglakályhát (tömegkályhát). A tulaj kb. 6 m2 területre a kályhával együtt befóliázott minket, a plafonra rögzítve a fóliát, így alakítva ki a lezárt munkaterületet a por miatt. A fólia azért alul nem volt hermetikusan lezárva. A kályha elkészült, szép nagy contraflow kályhát építettünk. A szerkezet milyensége egyáltalán nem döntő, bármilyen más tipusú lehett volna. Következett a próbafűtés. A kályhába beraktunk kb 4-5 kg száraz apró fát. Meggyújtottuk. Hamuzóajtó nyitva, alulról a rostélyon keresztül kapott levegőt. Érdekes volt a kályha nehezen gyulladt meg. Majd a láng "kifelé kéredzkedett" az ajtón, tehát nem hátrafelé égett a kályha belseje felé, hanem az ajtónak. Hirtelen rosszul lettünk, szédülés, gyors izzadás, és akkor már tudtuk, hogy mi a baj. Ezek a dolgok kb 2-3 perc alatt történtek. A kályha nem kapott levegőt, elhasználta a zárt "fóliasátor" levegőjét és persze a miénket is. Fóliát gyorsan letéptük és a probléma azonnal megszünt, mi meg kimentünk levegőzni. Banális történet, de nekünk nagy tanulság volt, azóta is figyeljük a kályhában égő tűz/láng irányát. Jó huzatú, jó levegő ellátású kályhában sosem az ajtó felé, hanem mindig a kályha belseje felé ég, ez fontos szabály.
Fontos a megfelelő oxigénmennyiség és előmelegítés mellett az oxigén (levegő) és a fagázok jó keveredésének biztosítása. Jó tűzterekben megfelő méretezésű rostély és szűk fúvónyílások segítik elő a jobb keveredést. Erre alkalmas a RATH-nál beszerezhető előreöntött Bio-tűztér elem, vagy a helyben épített samottéglából kirakott biotűztér.
Fontos tudni, hogy ha a levegő adagolását megszakítjuk, lassítjuk a fa égésének ütemét, az nem szűnik meg, csak a hatásfok romlik jelentősen. Tehát ne szabályozzuk a teljesítményt a levegő csökkentésével, vagy, hogy elzárjuk a kémény huzatát, mert így csak azt érjük el, hogy nem égnek ki a fagázok teljesen (elégtelen égés).
Nem csak a túl kevés levegő hátrányos, de a túl sok is nagyon kedvezőtlen. Ha túl sok levegőt adagolunk, a többletet is fel kell melegíteni, a feleslegesen felhevített levegővel az energia a kéméynen keresztül távozik, anélkül, hogy hasznosulna. Ha a kilépő füstgáz hőmérséklete 200oC, akkor minden egyes feleslegesen adagolt és melegített m3 levegő kb. 70Wh hőveszteséget jelent. A túl sok levegő adagolásának módja a rosszul mérezett tűztér/rostély/szekunder levegő arány.
Nekem olyan jól zár a bejárati ajtóm, hogy a 18 m2-es konyhában a maximumra (300 m3/h) kapcsolt elszívó se befolyásolja a szintén ott levő kandallókályha működését
Nagyon örülök, hogy végre nem a fejszék, hanem a viccek repkednek mostmár :-))
Mondhatnám én is, hogy a csrnobili robbanás után nem világított a saláta, tehát jóízűen elfogyasztottam, sőt másnak is azt ajánlom:-))
Kedves Vackor! Én sem igazán akartam ebbe, az egész külső-belső levegő ellátásos dologba belefolyni, inkább a számokra igyekeztem volna terelni a szót, hogy mindenki megérthesse mennyi 2*2.
De inkább elmesélek egy kis történetet, hogy a dolgot szemléltetés képpen, ami 3-4 éve történt:
Építésvezetőként dolgoztam egy generálkivitelező cégnél (magasép-ő technikus végz.). Az egyik családi (iker)házrész gipszkarton szerelését a tulaj kivette sk kivitelezésre (?). A munka végeztével a villanyszerelők a nappali mennyezetén szerelvényeztek (spot lámpákat, alulról kartonozott, szigetelt tető volt födém nélkül, egy tetőtérhez hasonlóan). Az egyik v.szerelő hív, és panaszkodik, hogy nem tudja fent meggyújtani a gyufát, a kivágott lyukon annyira jön be a cúg! Mondhatnánk, hogy inteligens épület, védi a benne tartózkodók életét:-((
A helyzet mégsem volt ilyen rózsás. Csak a párazáró fóliát nem vitték le amíg kellett volna, és a talpszelemennél a csatlakozást nem oldották meg korrektűl. Mivel kint nagyon erős volt a szél, ezért 'befújt' a pici illesztéseken, tömítetlenségeken, és a lámpa számára kifúrt lyukon olyan erőssen fújt a lakásba, amit én elképzelni sem tudtam volna!
De hogy témánál maradjunk biztosan látott mindenki régi gerébtokos ablak előtt libegő függönyt. De egy háznál ezenkívül számos látható (padlásfeljáró ajtó, ..) és láthatatlan (fal-födém csatlakozás, antenna, vagy más vezeték be-ki vezetése, pl külső falon kint-bent szemben lévő elektromos szerelődoboz, átfúrva....).
Nem kell mondanom, hogy a mai építőipar elment a gerébtokos ablakok mellett. Is.
Tehát épülnek úgy épületek, hogy szándékosan, odafigyelve kizárják az ilyen tömítetlenséget. Két okból is:
-nem azért költenek milliós összeget hőszigetelésre, hogy az energiát/pénzt ELLENŐRZETLENŰL dobják ki az ablakon....
-ha pedig gépi szellőztető ber. van, hogy a ventillátor/rekuperátor ne a ház LYUKAIN szívja be a kinti levegőt, amit kifúj, hanem csak az elhasznált benti levegőt.
Ezért utaltam arra, hogy:
-az egyik a légcsere mennyiség!
Mérlegre kell tenni, hogy megéri-e az égéshez szükséges 40 m3 levegő beengedése miatt 800-2.000 m3 meleg levegőt érdemes-e kicserélni (természetesen akinek olyan mértékben 'huzatos' a háza, hogy ez ablaknyitás nélkül is megy, annak nem kell ezen agyalni:-))
-a másik:
ha valakinek rekuperátoros/gépi szellőztetéses házába bárki NEM KÜLSŐ LEVEGŐ ELLÁTÁSÚ kályhát/kandallót/egyéb tüzelőberendezést kíván beépíteni, azt zavarja a francba, amíg baj nem történik. Ilyet nem is szabad beépíteni, aki megkísérli, az meg nincs tisztában vele, hogy mit csinál.
Egyébként is a kéményseprő vállalat átvételkor elsőként/másodikként a levegő ellátásról győződik meg. Miért jó utólag a gumit kivenni az ablakból, vagy lyukar fúrni a házra?
Én meg mit sem sejtve hazajövök, begyújtok a kályhámba, eszegetem az ebédet, bámulom a tüzet, majd beleolvasok a fórumba....és azóta rettegek! Mi van ha egy mindent felemésztő vákum keletkezik az étkezőben, a légüres térben az űrben érzem magam, majd anyag- és antianyag átláthatatlan keverékéből fekete lyuk születik, amitől a semmibe tűnik az egész falu, a Soproni hegység, a Fertő.....te jó isten...kellett nekem begyújtani...
s csodálkozol, ha ebből azt veszik le, hogy téged nem érdekel ha megfulladsz, s csak piritóst tudsz enni, és akkora a lakásod, hogy külön bezárt előszobád is van. Fújjj :o)
Igen valahogy így. Nyilván egy rekuperátor jobb lenne, akinek van rá pénze az megoldhatja azza, de egy akár házilag készített légkollektor is megfelel a célnak. Ha süt egy kicsit a nap akkor legalább meleg és friss levegőt tol be, he nem akkor meg hideget.
Az nem nagy gond ha a lakás "túlnyomás alatt" van. Legalább ha jinyitod az ajtó a por nem befelé hanem kifelé igyekszik :)
Bocs, nem értjük egymást: két rugóra jár a buksink:-))
Te a kályhába beáramló, égéshez szükséges levegő menyiségéről beszélsz; Én meg a lakásba a nyitott ablakon beáramló levegőről beszélek. Éspedig amiatt, hogy a külső levegő ellátást tudjuk hová tenni: kell-e, hová, és miért??
Tehát az égést ellátja egy 100 cm2 is, de azért, hogy ne fúladjon meg a család, vagy MIÉRT IS ??? mi nyitunk egy 4500 cm2 'nyílást a házon'!
Ez itt a kérdés!
Az 1,5 ó alatt kell 40 m3; míg a (résnyire) nyitott ablaknál legalább 10-20-szorosa!
A kéményen kiáramló mennyiséggel arányos mennyiség (térfogatra nyilván nem ugyanannyi, mert más az összetétele és a hömérséklete). A kémény huzata beszívja amennyi kell neki és emellett diffúzióval is bejön valamennyi
Vagy egy résnyire kinyitott ablak. A kályha huzata majd beszívja magának rajta a szükséges mennyiségű levegőt (sőt, egy rosszul szigetelt ablakot ki se kell hozzá nyitni, magától bejön ennyi rajta :))
A "milleniumi" :) (1896-os) hozzászólásomban belinkelt osztrák anyag szerint (ha jól értettem) egy kiló 15 % nedvességtartalmú fa elégetéséhez 4 m3 levegővel számolnak. Ha 10 kiló fát égetünk el kb 1,5 óra alatt, akkor óránként kb 25 m3, összesen 40 m3 levegőről kell gondoskodnunk, ez kb egy 4x4-es átlagos belmagasságú szoba levegője.
: ) oké. Érdekes az 1919-es Lars-os bejegyzés is. Legalább ezt is tudom. Meg van más szempont is: nem kell megbontani a járólapot. Ez úgyis akkor lesz elhatározva, ha látja a mester.
Arcsibácsi, remélem Te pontosan megértetted, hogy a külső levegőbevezetés
nem elsősorban a kályha működését, hanem a ház energiamérlegét érinti negatívan, ha nem rekuperátoros a rendszer, és külön szellőztetésre egyébként is szükség van.
Ne ijedj meg, egy normális méretű szoba levegőjét nem fogja felfalni a kályhád:o)
Az utóbbi dőben én is hasonló érzésekkel szemléltem az itt zajló történéseket,
és idei aktívabb jelenlétemnek is ez az oka.
Szerencsér azért egyre többen tudna itthon ilyet építeni, bár sajnálatos módon
többnyire nem ők azok, akik saját honlapon reklámozzák ezt.
Ami direkt reklámozást illeti, tényleg nem tartom itt szerencsésnek.
Azonban mindenki felteheti az elérhetőségét, honlapcímét az adatlapjára, még ha ezzel nem is élnek sokan. Salikónak szerintem abban igaza van, hogy aki keres, talál.
De ha segít valamennyire kihúzni a mézesmadzagot a zsákutcából :o),
felteszek néhány képet
Dán tömegkályha, a tetőtérben további 3 szobát fűt légfűtéssel
Takaréktűzhely sütővel és másodlagos égéstérrel, fűtött padkával
dupla harang tömegkazán, 170 nm-es kétszintes családi házat fűt
közvetlenül radiátorral, padlófűtéssel+ HMV
Dán rendszerű tömegkazán, saját tervezésű tégláinkból,
a téglagyár 110 nm-es részén a téli téglaszárító
padlófűtésére és demo célra készült
Dupla rakéta kísérleti takaréktűzhely és sütő,
4 m2-es ágyat fűt
dupla harang tömegkazán,
szintén fűtött ággyal,
a központi fűtésrendszerre saját megtermelt elektomos
energiával működő szivattyúval dolgozik.
hirtelen ennyi.
A honlapomon az elkövetkező hetekben
részletesebben írok majd az elmúlt időszakról és a tervekről.
Én sem értem mit értesz féltés, túlzott féltés alatt!
A laikus ÉPÍTTETŐ-k számára mindíg készségesen válaszoltam, válaszoltunk.
Szintén segítőkészségel álltunk rendelkezésre az SK ÉPÍTŐK (kályhások?????) egy-két részletet érintő kérdésére.
Az egyetlen amit ma sem gondolok célszerűnek az az 'egy A4-es ' rajz, a komplett kályháról. Továbbra is az ilyeneknek a meeting-eket ajánlom, ahol részletekbe menő, felmerülő kérdésekre válaszokat adó; tehát komplett ismeret átadása történik. Így valóban nem kókányolás a végeredmény, ahogy mondod!
Képekkel, kész kályhákkal kapcsolatban én magam is töltöttem fel néhány képet. Én a magam részéről nem tartottam fontosnak 'ugyarról a dán tipusú kályhából' elkészült 100. képet feltenni, ha már más készített előttem 99-et. Viszont feltöltöttem légfűtéses kályháról, bio-tűzterest orosz utánégető kamrával, illetve egészen mini alapterületűt harag rendszerrel. (lásd: 1711, 1753)
Aki valóban építtetni akar valakivel, akkor megteheti, hiszen a nick-hez PUBLIKUS e-mail, vagy honlap tartozik.
A topikból lehet tudni, kik építenek kályhát és kik érdeklődnek. Ha valaki kályhát szeretne, megkeresheti az építőket, működik ez az út, én is így tettem.
Ha megfelelő tűzteret építessz, akkor nem kell aggódnod az égési levegő bevezetésével.
Ha Chernov által /és általam :-))))/ favorizált megoldás mellett döntessz, akkor nem fogja lehűteni a tűzteret, hanep a tűztér fogja előmelegíteni /előforrósítani/ az égési levegőt.
Szegény vackor sem erre számított :"mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához."
Minden tiszteletem az Övé, és még pár elszánt emberé, de úgy látom a fórum nem érte el a célját. Jómagam is szeretnék tömegkályhát, évekkel ezelőtt is érdekelt a téme, csak eddig nem volt rá lehetőség.
Ahogy én látom sokakat érdekel ez a téma ( a kályha előnyeit nyilván nem kell Nektek ecsetelnem), de sokaknak ez csak egy szép álom marad, lehet nekem is. Megértem a "szakma" féltést is, na de ennyire!
Ne értsétek félre én ugyan neki nem állnék ilyet építeni, kókányolás lenne. DE! Hol vannak a mesterek?
4 év alatt hány tömegkályha épült meg? Itt a fórumon hány elkészült tömegkályha lett bemutatva a két kezemen meg tudnám számolni.
Az rendben van, hogy nem akarja magát senki direktbe reklámozni, de akkor beszéljen helyette a munkája, mutassa be. Vagy akinek épített az mutassa be és említse meg ki építette és hogy meg van-e vele elégedve.
Ha valaki itt akar tájékozódni, annak ez az oldal egy mézesmadzag ami zsákutcába vezet. (ez ám a képzavar :)
Kevés a jó és kevés a rossz a példa is. Mindenesetere nem adom fel.....
Két évvel ezelőtt Lars ijesztő mutatvánnyal "szórakoztatott" bennünket.
Az egyi kályháját, amibe kb 9-kor gyújtott be, 1/2 11-kor, amikor elindultunk tőle, teljesen lezárta.
Azt hittem, véletlenül, de megnyugtatott, szándékos volt. Dél körül erős faszén szag/illat, (ízlés dolga) terjengett a házban. A kályha melletti székre helyezett CO mérő semmit nem jelzett.
Ezzel azt szerette volna szemléltetni, hogy önmagában egy fatüzelésű kályha nem jelent akkora veszélyt, mint amekkorával ijesztgetnek minket. A baj akkor kezdődik, ha ott van valahol a lakásban a gázkazán. A tragédiák egyik leggyakoribb oka, hogy valamilyen egyéb fűtőeszköz kéménye- legyen az fatüzelésű vagy egyéb - vagy egy szagelszívó visszaszívja a GÁZKÉMÉNY tartalmát. Ezzel nem szeretném ezt a vitát újra elindítani, mindenki vonja le a tanulságot kedve szerint.
