Én is szeretem a beszámolóidat. A link listát nagyon jó ötletnek tartom, mert nem két perc egy beszámolódat elolvasni (szerencsére) és én is állandóan elvesztem a fonalat, hogy hol tartottam. :)
Egy kicsit irigyellek, hogy ilyen sok gyönyörű helyre eljutsz túrázni. :)
Add be valami újításnak az Index részére. De amúgy ennél nagyobb gond ne legyen én azt mondom!
Most is írom éppen az utolsó alpesi túrának a szövegét (az idén meg jövőre szavakat az utolsó kettőben mindenki úgy értelmezze, mintha 2018-ban íródtak volna, jó lett volna tavaly végigérni, de szerencsére van miről írnom!) utána még valamikor össze akarok hozni egy főképpen képes alapú Nájvyssie bemutatót (51 csúcsos szlovák érintőpontos mozgalom, pár képet tervezek feltenni a csúcsokról és egy-két más érdekességről a megértéséhez elegendő mennyiségű szöveggel), amelynek jövő héten lesz apropója, akkor veszem át a legmagasabb szintű díjazást majd, ami az összes csúcs végigjárásáért jár. Befejeztem már november elején, de most fogom tudni majd átvenni. Ha majd ez is elkészül, akkor egy darabig nem fogok ilyesmit írni, majd legközelebb akkor tervezek ha meglesz a két hiányzó Zentral szakasz. Oda meg július előtt nem fogok menni.
Majd teszek fel linklistát és akkor azokon majd szépen el lehet igazodni, nem kell visszalapozgatni aki ezekre kíváncsi. Jó lenne majd összefűzni egy pdf-be az egészet, meg az SNP-t is. De nekem is csak 24 órából áll egy nap :)
Ha már felmerült ez a téma: az SNP beszámolóimat egyszer elkezdtem lektorálni, átírogatni, papíron. Ugye másképp látja az ember az elején és a végén is az egészet, sok plusz tapasztalat és rálátás, valamint sok élmény keletkezett útközben. Sokáig úgy voltam vele, hogy majd átírom és lesz egy valamivel egységesebb valami belőle. De aztán rájöttem, hogy így jó ez ahogyan van, így lehet látni a tapasztalati és élményekben bekövetkező lépcsőket (pl azt is, hogy milyen jó, hogy az Alacsony-Tátrát a végére hagytam) és jó úgy az egész ahogy van. Ja, meg azt sem bánom ha a rengeteg meló elmarad :)
Nagyon klassz beszámolókat szoktál írni, csak arra kellene valamit kitalálni, hogy ha valamelyiket olvastam már, akkor ki lehetne valahogy pipálni, és akkor nem jelenne meg mondjuk csak az első 3 sor, hogy ne kelljen olyan sokat tekergetni vissza, ha épp valami mást keresek :)
Gondolom ha valaki kreál egy az enyéimhez hasonló mennyiségű, mélységű, információtartalmú és képanyagbeli túrabeszámolót, a problémás helyről, akkor az is el van fogadva :)
De a Te beszámolóidat is fel lehetne hozni példának. Aki már ilyeneket ír, azon már látszik, hogy valóban ott volt.
Egyszer szerettünk volna úgy túrázni a Cuha-szurdokbantd,hogy rajtunk kivűl élő emberrel nem találkozunk.Ma síkerült.Magas vízállás, sok helyütt szűz(10-15cm-es) hó,lefagyott olvadt hó,méretes keréknyomok,úgyhogy elég kalandosra sikeredett.Rendes kihívás volt.!A Naszályt cseréltük a Vinye-Zirc szakaszra.Talán az sem lett volna nagyobb kihívás. Részletek fotók később,csak legyen egy kis időm.....
Igen ez az általános "eljárás", pár kivételtől eltekintve. Akit pl. nem lehet telefonon elérni, mert nem adott meg elérhetőséget, annak sokszor hónapokig ül a füzete a szekrény mélyén. Volt már olyan, aki hagyta a fenébe az egészet és inkább nem jött vissza a füzetért sem, jelvényt sem kért, mert problémát találtunk (mertünk találni) az igazolásaiban. És volt olyan is, akit a pótlás után újabb pótlásra kértünk, mert nem igazán sikerült első körben.
"Gondolom, kíváncsiak vagytok, mi történik, ha félreteszünk egy füzetet? Írunk rá egy post itet, hogy mi a problémánk vele. Ekkor az MTSZ-ből felhívják a delikvenst és felszólítják az igazolás pótlására, a füzet javítására közölve vele, hogy miért akadt fenn a rostán. Minden esetben felajánlják a túrázónak, hogy valamelyik hétfő délután jöjjön be 16 és 18 óra között, és akkor személyesen is beszélhet velünk. Általában megtörténik a pótlás, javítás, és akkor a füzet újra visszakerül hozzánk. Ha akkor már rendben találjuk, átengedjük. Néhányan veszik a fáradtságot és személyesen is beszélnek velünk. Ez szintén pozitívum, ha valaki bejön az oroszlán barlangjába, hogy megmagyarázza a dolgokat, az értékelendő! "
Azt értem, hogy a füzetben lehetnek elfogadható és ennél nagyobb hiányosságok amikor szükséges lenne a túrázónak igazolnia a problémás részeket.
Amikor kiértesíti az MTSZ hivatalos embere a sporttársat akkor egy szabvány azaz egyforma levelet kap arról, hogy hiányosságot találtatok vagy konkrétan megjelölve, hogy hol és mit kellene pótlólag igazolni?
Ez nagyon nem mindegy mert lehet, hogy van egy csomó fotója a túráról és simán lerendezhető lenne vagy állítana 3 tanút akivel együtt ment, pecsételt stb.
Ha jól értem azt a bizonyos levelet nem Ti írjátok? Akkor ki?
Ennyire azért nem vagyunk vaskalaposak, bárki hibázhat (valamennyit), de van egy határ, ami felett pótlást kérünk. Hogy mi ez, mennyi és mi fér még bele, az maradjon a mi titkunk, de visszaküldeni csak bélyegzési hiány (ha egy sincsen egy adott helyen) miatt szoktuk a delikvenst.
"Egyébként tényleg ilyen szőrös szívűek vagytok, hogy a dupla bélyegzések elmaradása miatt nem igazoljátok a teljesítést?"
Na, erről írok bővebben, mert épp most hétfőn beszélgettünk erről odabenn. Már említettük régebben, hogy általában a füzetek 10-20%-ánál találunk valamilyen olyan problémát, amin már nem tudunk átsiklani. Mert ugye néhány dátumozási ellentmondást, egyéb logikátlanságot, dupla bélyegzés hiányt elnézünk. Nem vagyunk szőrösszívüek, még ha annak is látszunk! :-) Általában három a határ. Mármint 3 darab ilyen jellegű hiba. Vagy akár egyetlen pecséthiány.
Tehát feltettük a kérdést a "tényleges" funkcionáriusoknak, hogy mit történik ezekkel a füzetekkel, mert nem nagyon tolonganak az asztalunknál azok, akik jöttek megmagyarázni a bizonyítványt! A válaszon őszintén meglepődtünk: sokan nem reklamálnak, nem magyarázkodnak és csak bejönnek a füzetükért, vagy sok esetben azért sem! Az MTSZ-ből ugyanis kiértesítenek mindenkit, akinek félre van téve a füzete ilyen dolgok miatt, aztán csak a túrázókon múlik a dolog.
Egyébként tényleg ilyen szőrös szívűek vagytok, hogy a dupla bélyegzések elmaradása miatt nem igazoljátok a teljesítést? (Mondjuk a delikvenshez intézett 1-2 jól irányzott kérdéssel azért szerintem ki tudjátok szűrni a rosszban sántikálást...)
Biztos nem fogod megérteni, mert más típusú ember vagy.
Szerintem tökéletesen értem. Az az érzés amit egy sikeres teljesítést jelent nagyon jó, nagyon örömteli és valahol szomorú is. Az első hosszabb mozgalmam a KDP volt, aztán a DDP és ott Szekszárdon amikor egy sört kortyolgattam már éreztem ezt és utána minden mozgalom végén. Három nagyobb mozgalomnál beleértve az OKT-t is a befejező szakaszon egyedül mentem, akkor tudja az ember legjobban átgondolni, hogy egy cél megvalósult. Kitűzők, jelvények, pecsétek, erről más a véleményem de nem szükséges, hogy egyforma legyen. Legutóbb tavasszal az RP-DDK volt az aminek a végére értem de akkor nem egyedül. Érdekes módon ez a pozitív itt a vége érzés csak néhány nappal később jelentkezett amikor elkezdtem átnézni a füzetet.
Örülök neki, hogy láttam valamit Magyarországból és elindultam az Alföldre is nem tudom a végére érek e de bízom benne. Egyedül már nem túrázom és elég nehéz lesz mindig túratársat találni.
Szerintem sajnos kevéssé ismert de a maga 400 km-es távjával a Balaton körtúra egy nagyon jó és szép túramozgalom. Jól lehet logisztikázni minden részét és örülök, hogy megcsináltam, ajánlom mindenkinek ha szereti felfedezni az ismeretlen szépségeket is.
"Ebben nekem több szépség van, mint abban, hogy bemegyek a belvárosba - már eleve a város... Utána bemegyek egy irodába, ami kész viszketegség és ott neki kell állnom jópofizni. "
Postázzad, nem kell jópofizni senkivel.
A lemorzsolódásnak sok oka .lehet, pl nem tud elutazgatni hétvégente az ország másik végébe, de amennyit lehet megcsinált. Én is agyalok hogy fogok távolabbi szakaszokat megcsinálni, mert egy-egy napot tudok elszakadni otthonról. Lehet majd TT jelleggel egyben nyomom le a távoli részeket és hajnalban utazok majd haza. (Nem fotózni járok, nekem a sportérték a fontos és nem szégyenlek futni a Kéken.)
Az ok prózai: hősünkön kifogott a dupla pecsételés szabályainak az értelmezése, ezért, amint erre rádöbbent, jött az ideológia-gyártás, önmaga piedesztálra emelése a sok materialista jelvényvadásszal szemben, kik pusztán a jelvényért, és a gratulációért gyalogoltak, míg ő, Ő ÁTÉLTE AZ ÚT MINDEN PILLANATÁT.
Muszáj volt kitalálni valami eszmét, hiszen azért elég ciki, hogy bukta az igazolásokat, és hát ismerős is üldögél a füzetek bírálói környékén, előbb-utóbb csak rákérdezett volna, hogy te Gizi, nem adod le már a füzetet? és akkor már inkább jobb gyorsan előre menekülni és hangoztatni többször is, hogy csak a táj, illat, eső, mert hát azért mégiscsak gáz, hogy entellektüel létére ez a kis szabály a szakaszvégi pecsételésekkel így megszívatja, aztán mehet a savanyú a szőlő, és kuss, én így szoktam leszállni a bicikliről.
Valóban nagyon más az AK bejárása gyalogosan vagy kerékpárral. Magamról tudom, aki a 17 túranapból hetet kerékpárral teljesített, hogy az én esetemben a kb. kétszeres túratempó kb. feleannyi információ befogadását jelenti, ha bicikli van alattam. Igaz, hogy én ebből nem azt szűrtem le, hogy jobb lett volna végig gyalog menni (hááát, az a mezőtúri gát végig gyalog...), hanem azt, hogy bele kell vágni megint és akkor azt "ott felejtett" másik fél is begyűjthető, mert bizony az Alföld is szép, csak másképp. Mondjuk erről Vencel évekig próbált meggyőzni - kevés sikerrel. Már nem kell.
Nem vagyunk egyformák, lehet, hogy másnak ez biciklivel elsőre is megy, de nekem jó pár helyre vissza kell még menni, mert pl. Szarvasra is, pedig ott gyalogoltam. Élvezetes dolog bringával falni a kilométereket a mezőkön, gátakon (most a méteres fűben való taszigálástól tekintsünk el, itt-ott), de bizony jó pár kép már kiesett, valahogy nem égtek úgy be, mint az OKT pillanatai.
"valami személyes, szubjektív, negatív hatás az ami ezt a durva ellenállást kiváltotta benned."
Hát ezt .... na mindegy, már túl vagyunk rajta.
:)
csak érdekelne mi van a füzetedben? Tudom, érdeklődő típus vagy :)
Ott a pont, hogy másnak örömteli pillanat. Nem mindenkinek ugyanaz az ízlése és az öröme. Nekem az örömteli pillanat Hollóházán a kilométerkőnél volt. Ott volt szép a vége és most Romhányban volt jó, hogy lezártam.
Ezekhez a pillanatokhoz nem kell kitűző, amivel úgyse tudok mit kezdeni, ahogy a TT-s kitűzők is csak a halálba idegeltek, fogták a port.
Biztos nem fogod megérteni, mert más típusú ember vagy. Engem a kötöttségek, a hivatalos ceremóniák, a vállba veregetések, a tárgyiasult izék kiidegelnek és nemhogy nem örömet okoznak, hanem feleslegesnek tartom magam számára. Nem a füzetre ránézve van meg bennem az OKT, hanem a tájban, amikor olyan illatok vannak, amikor úgy süt a nap, amikor úgy dobol az eső és olyan a köd. Amikor lehunyom a szemem és látom, merre mentem. Ebben nekem több szépség van, mint abban, hogy bemegyek a belvárosba - már eleve a város... Utána bemegyek egy irodába, ami kész viszketegség és ott neki kell állnom jópofizni.
Én nem írtam azt, hogy elítélem azt, aki leadja a füzetet. ÉN nem adom le, mert nekem az már totál felesleges, terhes, szükségtelen. Vannak mások is, akik nem adják le vagy füzet nélkül csinálják.
Aztán, hogy mások leadják és elkérik a kitűzőt és örülnek ennek a ceremóniának - hát hadd örüljenek ők is a maguk módján!
Inkább érzem azt, hogy én vagyok elítélve azért, mert nem élek a ceremónia lehetőségével.
Igazából egyet is értenék veled, csak a melldöngetést nem értem. Ha "Az MTSZ engem mindig hidegen hagyott.", hát hagyjon (engem is), de miért kell ezt tüntetőleg csinálni? (Vagy talán mint az Üvegtigrisben: ha Te Traubit iszol, ugyan azt a cukros levet iszod, csak különbnek érzed tőle magad?)
Van nem egy ember, aki pecsételés és füzet nélkül csinálja végig, de szerintem ezzel nem mondok újat. És Makkoshotykától Hollóházáig egy olyan lánnyal váltottuk egymást az ösvényen, aki a végén elégette.
Az MTSZ engem mindig hidegen hagyott.
Lehet, hogy itt valaki a mozgalom miatt túrázik, lehet, hogy azért, hogy gyűjtse a pontokat, vagy azért, mert gyűjti a kitűzőket.
Nekem egyik sem volt a célom. És nem is volt soha. Egy célom volt végigjárni az OKT-t. Ezt magam számára teljesítettem. Látni akartam az összefüggéseket a tájegységek között és megismerni azt, amit máshogy nem láttam volna soha. A füzet és a pecsételés a játék része volt, keretet adott a történetnek és vezérfonalat. Ennél több nekem ebből nem kellett és nem kell.
"Holott sehol nem volt még senki a mai bírálókból, jelzésfestőkből, amikor elindultam."
Ebben nem lennék biztos.
Ebben lehet, hogy túloztam, de akkoriban Hörpölin is csak egy túrázó volt a sok közül egy remek weboldallal, nem volt funcionárius. Tamás hobbiból tartott karban útvonalakat, nem volt jelzésfestők egyik doyenje. Szóval én erre értem azt, hogy aki most ott viszi, akkoriban még nem volt pozícióban.
Az alábbi kis vitához:Még valamikor a 2000-es évek elején elmentünk egy cimbimmel a Beac Maxira.Ő Nagymarosnál,én Pilisszentlászlónál szálltam ki.Ott jeleztem a szervezőknek,hogy nekem itt a túra vége,mire mondták,hogy akkor megkapom az Eötvös 70 díjazását.Ezt megköszöntem,de elutasítottam.Akkor én le sem jártam azt a 70 kilcsit,mert nincs róla igazolásom?:)
Komolyra fordítva kinek mit jelent a Kék.Van,aki a díjazásért csinálja meg(és esetleg ezért még csalni is képes),más meg inkább az élményekért és a kalandért.Az biztos,hogy nagyjából ugyanazokon a helyeken járt Gizi,mint a többiek(azok a fránya útvonalmódosítások),csak ő nem kéri a jutalmat érte.Ettől még ugyanúgy lejárta az útvonalat,nem?Nem az a Kéktúra kiírásának a célja,hogy menjünk el távoli vidékekre és ismerjük meg az országot?
Ha ennyire nem tetszik a rendszer, akkor minek kellett megvenni 9+ éve a füzetet?
Ha meg mégis megvan végigpecsételve, akkor miről is beszélünk?
Ha ennyire ellenszenves és terhes az adminisztráció (ugyebár végigpecsételt füzettel, ezek alapján), akkor anélkül kell csinálni, pont. Ha meg a mostani MTSZ a probléma, akkor ez már tudható volt 2009-ben is, hogy nem a 40 évvel ezelőtti gárda fog belenézni.
"Holott sehol nem volt még senki a mai bírálókból, jelzésfestőkből, amikor elindultam."
Nem értem, hogy mi az ami ilyen durva ellenállást vált ki benned? Az OKT-t azt mondod teljesítetted, ennek egy nagyon szép és élményeket dokumentáló része a pecsételő füzet.
Biztos rosszul gondolom de úgy tűnik, hogy valami személyes, szubjektív, negatív hatás az ami ezt a durva ellenállást kiváltotta benned.
Egy egyszerű kérdés? Végig pecsételted az útvonalat úgy ahogy a játékszabályok szerint kell? Nem vitatom, hogy végig jártad csak érdekelne mi van a füzetedben?
Ha nem publikus akkor az email címem is elérhető, csupán, hogy tudjam, tudjuk valójában mi az oka annak, hogy ami másnak egy nagyszerű és örömteli "pillanat" arra Te nem tartasz igényt, sőt ….elítéled aki leadja a füzetét?
"Te összekevered a népszerűséget a teljesítéssel."
Azért szerintem Te is összekeversz néhány dolgot. A lejárásod értékes és jó túra, számodra talán a nagybetűs ÉLMÉNY, de nem teljesítetted a Kéktúrát. Mert ahhoz nem fér kétség, hogy csak akkor kész a Kéktúra teljesítése, ha le is igazolták. (és ez még véletlenül sem "virtuális buksi simogatás", ahogy pld. egy egyetemi vizsga teljesítése sem az.) A lelkiismereted, és az emlékeidet érnek a legtöbbet, de ezek semmilyen ellentétben nem állnak a teljesítés igazolásával.
Mostanában én sem szorgalmazom magamnak a túramozgalmak igazolását, de nem "vallási", elvi, öntudatbeli okok miatt, csak egyszerűen nem érdekel. Úgy érzem vagyok már olyan mély "kapcsolatban" a természettel, hogy nincs szükségem ezekre külsőségekre.
Eleve nem porfogógyűjtés, hanem a mozgalom része a teljesítés igazolása, és visszajelzés a fenntartóknak. És nyilván nem kell semmilyen hivatalnoki buksisiminek megfelelnek, de az OKT egy olyan játék, aminek vannak szabályai. Ha te nem azok szerint a szabályok szerint játszol, lehet a játékod jó, csak az nem az a játék.
És azt sem tartom kizártnak, hogy lesz olyan nap, amikor a füzetet is kihajítom.
Felőlem vérrel lefröcskölve fel is gyújthatod, ha jól esik.
" Ha a te gondolatmented követnénk... akkor a jelenlegi garnitúra munkájához kellene betudni a teljesítésem"
Mi van? hol írtam én ilyet, hogy mikor melyik garnitúrának kell betudni a teljesítést? Én a tényeket soroltam fel, a 2014-es év után teljesítők átlagosan kimutathatóan kevesebb szakaszt jártak le a túra első két évében, mint előtte. Tudod, a tények olyan dolgok, amik vannak. nem olyanok, amiket elképzelsz, mint a te hasraütésszerű két éves teljesítési ciklusod.
Az a baj, hogy nagyon sarkosan veszed a teljesítést és mindezt pont úgy, hogy maga a mozgalom nincs időhöz kötve.
A mozgalom kiírása világosan fogalmaz a teljesítéssel kapcsolatban.
Az pedig, ha kimutathatóan romlik a túrát elkezdők, és azt adott időn belül befejezők aránya, természetesen lehet úgy is venni, hogy most sokan belekezdenek, aztán mindenki elrakja nyugdíjas éveire, de Occam borotvája itt is működik.
