Az F4 hibával az a helyzet, hogy ha az égőtérbe nyúló fémrúd, ami feltételezésem szerint az ionizációs érzékelő lehet(?) akkor annak a vezetéke lehet megtörve. Mert egy ponton ha megmozgatom, mindig tud gázt kapcsolni, viszont ha nem nyúlok hozzá, hosszú percekig próbálkozik elindulni, de hiába szikráztat. Viszont ha itt megmozgatom egybül indul. Ki lehet cserélni ezt a kábelt? Vagy ez speckó kábel? Le tudom forrasztani a végét?
én is szeretek hegeszteni, és igen jó érzés mikor fiatal koromra tekintve meglepődnek , és azt mondják, hogy azt hittem nem is tudsz hegeszteni, és mégis
mert a ,mai fiatal szerelők nem is nagyon tudnak, és nem is akarnak
nálunk a csapatban én vok a hegesztő, ha arra van szökség, de igazság szerint ilyenekre nem is vagyunk berendezkedve sem
nincs is nagyon értelme , mert míg megélünk abból amit csinálunk, addig felesleges ilyenekbe beruházni, elég a mostani gépeket karban tartani, bővíteni ( pl.: rems roppantógép, vagy a meditherm speciális hőfokra állított sütőgépe, amikhez fejeket kell venni, szervizelés, stb, gondolom nem kell bemutatnom hogy miről beszélek)
ezenkívűl felesleges annyi mindenbe belemenni, elég ezeket a rendszereket folymatosan fejleszteni, meg persze magunkat
Pedig egy szép körhegesztés sikerélményt is nyujt. De nagyon el is lehet rontani. Találkoztam olyan hegesztéssel amikor befolyt az anyag a kötésnél, ott leszűkülve évek mulva dugulást eredményezett és kideríteni,hogy hol van a hiba, szóval nem egyszerű dolog.
Vágni,vagy vésni igaz nem mindegy,de ugyanúgy vakolni vagy gipszelni kell majd glettelni.
Ami pedig a falon belüli kanyarokat illeti valóban nem szerencsés idomokkal szerelni mert ahány kötés annyi hibalehetőség, ami esetleg évek mulva jelentkezik. Viszont ha lehetőség van rá inkább a padlóban érdemes vezetni alsó bekötésű radiátorokkak.
Igazság szerint a falat már nem véssük hanem vágjuk, én a sarkoknák a kanyarokkal érzek gondot az elhelyezésnél a müa csőnél sűlyesztett kivitelben, természetesen ha egy szálból akarja az ember idom nélkül mivel csak így van értelme a szűkületek elkerülése végett.
Bár a toló hüvelyes technológiánál nem igen van keresztmetszetszűkület, bár még nem mértem konkrétan, ugye ott a csövet tágítjuk az idomra és úgy a hűvely. Ok ez nem olcsó technológia.
Az első telünket töltjük a házunkban, s több dolog is fejtörést okozott nekem a kialakított fűtésünkkel kapcsolatosan.
Van egy nappalink ebédlővel, konyhával és padlófűtéssel. A szobák radiátorosak. Hogy a rendszer egyszerűbb legyen, a szerelő úgy tervezte be, hogy inkább vegyünk nagyobb radiátorokat, s üzemeltessük azokat is alacsonyabb, a padlófűtésnek is megfelelő hőfokon.
Ha minden teljesen nyitva van, az eredmény az, hogy a padlófűtés kb. két fokkal eredményez magasabb hőmérsékletet.
Éppen ezért a radiátorokon lévő termofejekkel sokra nem megyek, mert azok lecsavarva csak még jobban növelnék a különbséget. De én néha inkább kiegyenlíteném a hőmérsékletet. Ráadásul pont a nappaliban van egy kandalló is, ami miatt még inkább jó volna "lejjebb venni" a padlófűtést.
Jelenleg azonban csak elzárni vagy kinyitni tudom a köröket. A mobil-termosztát vagy abban a szobában van ahol nincs a radiátoron termofej, vagy a padlófűtésnél.
A kérdésem az, hogy van-e olyan szabályozó, ami a termosztát használatánál megmaradva a radiátor termofejeihez hasonlóan csökkenteni tudná a padlófűtés teljesítményét úgy, hogy mégse legyen az elzárva, és a radiátorok továbbra is fűthessenek teljes erővel.
Sőt, a kandalló esetén a padlófűtés éppencsak temperálja a padlót, de mégis fűtse valamennyire, ne kelljen elzárni.
Nem lehet valami termofej-szerűséget a padlófűtés köreire is tenni?
Gondolom, az nem megoldás, hogy félig zárom el/nyitom ki a csapokat, mert lehet, hogy a kevesebb víz inkább túlmelegedne.
Ez így igaz , ott egyértelműen a falon kívüli a megoldás, ez nem is kérdés
ott nincs is nagyon más ,mint réz, vagy vas
ha szépen és igényesen van megcsinálva , akkor az lehet akár szép is, édesanyáméknál rézzel van kötve,és felcsiszoltam nekik a gyári dörzsivel, és több rétegben le lett lakkozva, ami igen jól mutat a fehér falakon, de mint mondtam ehhez az kell hogy szép nem muglis forrasztás stb adott legyen
szerencsére csak új , vagy teljesen szétvert, teljes felújítás alatt álló házakban dolgozunk, ahol viszont adott a lehetőség és mivel főprofilunk a felületfűtés, így egyértelmű a helyzet
amúgy ez a technológia sokkal szimpatikusabb , és nem azért mert vassal pl. nem tudok , vagy nem szeretek,csak ez tetszik:):D
Világos! Az új épületeknél teljesen rendben van. De egy régi lakásban ahol fel van parkettázva, csak egy tisztasági festésre van szükség és a fatüzelés,vagy a régi vascső kiváltására, csak nem veretik szét a lakást? Ott legpraktikusabb a falon kívüli, nem?
mi falon kivűl csak gépházlekötést szoktunk szerelni és csak rézzel ( vasat mi olyan nagy ivben kerüljük:) ), azon kívül minden falban , mondjuk radiátort sem szerelünk, az utolsó három évben két radiátoros rendszert raktunk össze , azt is osztóról egy cső oda egy vissza, nincs hiba lehetőség, vezérelhető, stb.
Azé, mert mindenki fene igényes lett (ez nem istálló) szövegel.
Amúgy sokkal olcsóbb műanyaggal, egyszerűbb, és festés után csak a radiátor felszerelés, és beüzemelés miatt kell visszamenni (új háznál, vagy szétburítottnál!!).
Falon kívűl miért nem. Csak azért,mert most ez a divat? Miért rossz látvány egy szinte a falhoz simuló 22-es, vagy 18-as rézcső müanyag bilincsekkel menyezet alatt? Falat kivésni? az miért jó megoldás? Esetleg padlóban, de tényleg csak új épületnél.
Úgy kell megtervezni és kivitelezni,hogy a falban vagy padlóban ne legyen kötés, csak a falon kívűl elhelyezett osztóban. Persze így több vezeték kell, de szakszerű.
A műanyagcső olcsóbb,gyorsabb a szerelése, de én soha nem ajánlottam, mindig a rézcsövet részesítettem előnyben amikor már bejött ez a technológia. Sokkal biztonságosabb, tuti, hogy jól működik hosszútávon is előnyösebb. Műanyaggal ott érdemes vezetni,ahol nagy a tagoltság és padlóba szerelve rövidebb vezetékre van szükség.
Nekem a falfűtésem (házi kivitelezés) 16-os csőből van betekerve, 400 méter a falban. Vannak ehhez idomok is, mindegyik kulcsos. (egyetlen van, amit elvakoltam, a többi vagy gipszkarton mögött van, vagy valami rejtett zúgban)
Tény, hogy nagyon leszűkül a keresztmetszet, a szivattyút a legmagasabb fokozaton kell pörgetni.
Igen, ez eddig megvan, de nem akarok most belefogni a futesrendszer atepitesebe... Majd esetleg tavasszal. De addig is futeni kell valahogy. Most beallitottam kb. 50 fokra a kazant, igy jonak tunik, fut folyamatosan, es legalabb nagyjabol egyszerre melegszenek a szobak es a nappali. Hatasfok szempontjabol mennyire gaz az 50 fokos viz a radiatorokban?
Szóval akkor Henco csövel nem érdemes tervezni? Az most így hogy szóltatok, nekem is feltűnt, hogy sokkal kisebb az átmérő az idomoknál. Szóval ez gázos.
Még ha egy csővel mennék is el az első radiátorig, a T idom miatt beszűkül, és annyi az egésznek.
Esetleg ha ugy lenne tervezve, hogy ne sokkal szükítse le az idom, az ereditleg szükséges mérete, mondjuk az idom belső átmérője a főágon ne legyen kisebb mint 17?
Másfelől meg azt olvastam, hogy nem szabad kulcsos szerelésűt falba tenni...? Mit lehet?
Sajnos kezdem azt az álláspontot felvenni, hogy jóval olcsóbb a műanyag fűtéscső, csak a rendszer bánja...
Amikor én tanultam a szakmát (nagyon régen) akkor meg az volt a baj,hogy az idősebb szakmát nagyon értő szakik sokszor elfordulva szereltek nem akarták átadni az ismereteket mindig attól féltek,hogy nem csak Ő fog hozzá érteni és elveszíti az üzemben betöltött privilég szerepét. Legtöbbször titokban lestük el a fogásokat, majd folytonos önképzés révén lehettett eljutni egy bizonyos szintig. Akkoriban sem a tankönyvekből lehetett kitanulni a szakmát,hanem az idősebbektől. A tankönyvek akkoriban tele voltak Marxista ideológiával ahelyett,hogy a szakmáról szóltak volna. Lehet,hogy most kicsit túlzok, mert azért volt benne szakmai rész is.
Na ezzel az F4 hibával az a helyzet, hogy ha az égőtérbe nyúló fémrúd, ami feltételezésem szerint az ionizációs érzékelő lehet(?) akkor annak a vezetéke lehet megtörve. Mert egy ponton ha megmozgatom, mindig tud gázt kapcsolni, viszont ha nem nyúlok hozzá, hosszú percekig próbálkozik elindulni, de hiába szikráztat. Viszont ha itt megmozgatom egybül indul. Ki lehet cserélni ezt a kábelt? Vagy ez speckó kábel? Le tudom forrasztani a végét?
Szerintem a 16-os kicsit sovány. Nem elsősorban azért,mert nem működne, inkább,hogy biztonságosabb a keringés. Én soha nem szereltem fütést 18-as alatt. Ám lehet,hogy más szakinak más a véleménye. Rövid kötéseket lehet 16-al is. Úgy értem,hogy a kazánhoz közel.
Sokkal találkoztam már 18/ 15-ös megoldással és rendesen működött. Pontosan tervezve bizonyára jó lehet. A keringető után, ha kicsit bővebb az átmérő az előnyösebb kisebb a közegellenállás. Ám ezen is lehet vitatkozni.
Akkor 20-assal lejön a cirkótól, és szét is osztom vele, de az ideális, ha 18asokkal ágazok le a radiátorokhoz, vagy inkább 16-ossal?
enginer: néztem a cirkóban a szívattyú után 18-as cső van, gondolom ezért nincs is értelme nagyobbal csinálni a rendszert, de nem kerül sokkal többe, szóval kb mindegy.
Én augusztusban kezdtem épitkezni (2009), sajátkezüleg mindent.
Bár szeretek barkácsolni, egy házat már felépitettem, de a viz és fűtésszereléshez abszolút nem konyitottam. Radiátoros fűtést terveztem be eredetileg.
Aztán kiolvastam a Falfűtés topicot, meg ennek jó részét, kérdeztem sokszor (néha marhaságokat), most van egy jól működő padló+fal+mennyezetfűtésem, kazánvezérlésem, hideg-melegvizes hálózatom, minden sk. (minden kulcsos idomokkal, ötrétegű csővel)
