> a magyarban nem jellemző a képző nélkül alkotott lakosnév...
Nem jellemző, de előfordul. A sok Zalai ~ Szalai mellett Zala vezetéknevűek is vannak. Van, hogy ez eredeti, de van, hogy másodlagosan kopott le a végső mgh. Ez lehet fonetikai okokból is (ti. az -n- lágyulása "felszívja" az -i-t) , gyakorlatlag így lett sok -ány végű magyar településnév a szláv -any képzős helynevekből. De lehet visszahatás is, az -ny és -ly végűekre másodlagosan felkerülhet az -i, vö. Kiszelly < Kiszely < szlk. kýseľ, Patrubányi < Patrubány < ro. patru bani. Az így kialakult kettősség aztán hiperkorrekciókat eredményezhet.
A fordítás nem helyes, a cseh-szlovák zeman szó értelme: ’köznemes’.
Amúgy a Zimány vezetéknevet én nem közvetlenül vezetném le a cs.-szlk. zeman-ból. Mint vezetéknév, szerintem ez magyar lakosnév a somogyi Zimány [*] település nevéből. Az csak másodlagos, hogy a település neve honnan jött.
Magam is amellett lennék, hogy a Pál szn. magyar -a kicsinyítő képzős származéka. Ez teljesen gyakori típus, míg a kőzettípusok meglehetősen ritkák. A Palád ~ Palágy helyneveket is a Pál szn. Pala továbbképzéséből szokás levezetni -d kicsinyítő képzővel
Megnéztem ezt a képet amit küldtél és Sziléziában is élnek Tyndyrá(k) Tyndirá(k) de ezt a területet 1945ben csatolták a lengyelekhez,előtte viszont német kézen volt úgyhogy lehet h innen jött de akkor lehet lengyel is vagy német is.
Egyébként a Miskolci vasgyár építésére kerestek ún vendégmunkásokat és még a többi némettel(??) vagy lengyellel(??)megtanult magyarul és úgy jöttek ide, nemtudom hogy Szepesolaszihoz mennyire van köze(vagy akár az őseinek)...
Mindegy majd még dédimet megkérdezem hogy mit tud még erről a dologról
Ad Ficzere: Viseletre utaló magyar ragadványnév az elavult magyar ficere ~ ficsere közszóból, amelyenek jelentését a Czuczor-Fogarasi-féle szótár így adja vissza: ’Igen keresett cziczoma, pipere, mely valakinek öltözetén, viseletén fölötte kitünik’.
Ad Lőrik: Magyar apanév a hasonló régi magyar személynévből. Ez a Lőrinc szn. rövidülése és -ik képzős kicsinyítése.
Ad Miszlivecz: Vö. cseh-szlovák Myslivec, lengyel Myśliwiec vezetéknevek. Ez ’vadász’ jelentésű foglalkozásnév.
Ad Trámpó ~ Trampó: Ha ez a név nem is adatolható a mai lengyel vezetéknév-adatbázisban, ugyanebből a tőből más képzővel alkotott alakok igen: pl. Trampa, Trampisz, Trampka. Így hát feltételezhetjük, hogy a szóvégi mgh. lehet a szláv -o vagy -ov (-ow) végződés folytatása. A magyar -ó kicsinyítő képzőt kizárhatjuk, mert az olyan régi korokban volt produktív névképző, hogy ebben az esetben a név töve hangtanilag is magyarosodott volna.
A Tramp- tő pedig adatolhatóan része a német névkincsnek (Trampe, Trampert stb.), amely vagy ’otromba, nehézkes ember’-t (vö. n. Trampel > m. trampli), esetleg ’segéd’-et,’kontár’-t jelentő ragadványnév.
Vagyis a név a német—nyugati-szláv érintkezés területéről került át a nyugati-szláv–magyar érintkezés területére.
Ad Tyndira: Lehet lengyel. A lengyel vezetéknévtárból [*] az alábbi nevek bukkantak elő: Tynda, Tyndal, Tyndel, Tynderenda, Tynderynda, Tyndiuk, Tyndra, Tyndrof, Tyndryk, Tyndyk, Tyndyko, Tyndyra, Tyndyrenda, Tyndyrynda, Tyndyszak, Tyndzik.
Ez arra mutat, hogy számolhatunk egy Tynd(a) alapnévvel, amelyhez járulhatott a nem gyakori, de jellegzetes szláv -ra kicsinyítő képző. Vö. még Kund(a) > Kundera, Janda > Jandera, Bonda > Bondera ~ Bondyra (> Bondarenko stb.)
A -da maga is kicsinyítő képző a nyugati szláv nyelvekben (vö. Jan > Janda), így visszakövetkeztethetünk egy Tyn(a) személynévre (adatolható további lengyel, szlovák stb. származékokkal). Ez lehet a gyakori ilyen végű nevek önállósult csonkolása is, de állhat mögötte a týň ’cölöp, léc, palánk(deszka)’ szó is.
Ad Burián ~ Burján: Véleményem szerint az or. burján (бурьян) ’gyom’ (és az ebből lett m. burján) hamis barát. Hasonló jelentésben a szlovákban burina van, tehát ez egy lágy bur’- tőből képzett szó [vö. szlk. búrať sa ’omladozik’, ill. szlk. búra ~ or. burja (буря) ’vihar’].
Ha megnézzük a szlovák vezetéknév-adatbázist [*], akkor hasonló tőhöz az alábbi neveket találhatjuk: Burák ~ Burak ~ Buriak, Buraľ ~ Bural, Buráň, Buran ~ Burian ~ Burián, Burianec, Burianek, ill. maga az alapnév is: Búra, Búr. Ez alapján megállapítható, hogy a Búr(a) alapnévből közszói áttétel nélkül is többféle kicsinyítő-, ill. személynévképzővel képződhetnek szláv nevek.
Különösen kiemelendő, hogy a Buran ~ Burian névpár mellé a Burak ~ Buriak analógia is megtalálható: tehát az eredeti lágy alakok mellett megvannak az újabb kemény változatok is. Ez jelzi, hogy ezek tényleg képzett alakok, ui. az r szlovákban bekövetkező szóvégi megkeményedése megjelent a szó belsejében is, jelezve, hogy a nyelvérzék számon tartja a szótő és a képző kapcsolatát.
A magyarban egyébként több kárpátukrán-keletszlovák személynév adott -ián végű vezetéknevet, vö. az itt is már előfordult Kóczián (#6900), Viczián (#7206).
NB. A Búr(a) alapnév az első bekezdésben említett etimológiákon kívül lehet hasonló kezdetű személynevek rövidülése is., pl. a Burg- ’vár(os)’ kezdetű német neveké (pl. Burkhadt), vagy a francia Buridané, ill. jöhet a n. Bauer ’paraszt’ nyelvjárási Buhr változatából stb. Ha a n. Burzlaff (szláv < Borislav) névre rövidülésére gondolunk, akkor lehet, hogy ezúton a szláv bori- ’küzd, harcol’ etimon került vissza ebben a formában.
>>Mondjuk úgy, hogy a k-európai zsidók erős jogi-vallási-etnikus határok között éltek, és a saját önképük szerint, valamint az outgroup szemléletében is endogámiát folytattak.<<
Jaja! Én is eztet akartam mondani, csak eztet a sok csalafinta szót nem ösmerem, na!
(... az outgroup szemléletében... endogámiát folytattak... ezt még ízlelgetem egy kicsit... azok a boldog egyetemi évek... :) )
Gondolom azért nem jönnek néha válaszok a kérdéseinkre, mert nincs senki, aki tudná a választ. Esetleg van valakinek ötlete, de hulla fáradt, mire a gép elé kerül. Vagy éppen csak olyat tud mondani, amit a kérdező is simán megtalál az interneten. Én néha újra felteszem - pár hónap elteltével -, hátha vannak új olvasók.
Visszatérve a Tyndirára elég sok dolgot lehet találni, legalábbis az induláshoz.
Ez egy lengyel családnév-eloszlási térkép. Vagy mi a szabatos neve.
Szóval a térkép alapján valóban lengyel név is lehetne (Tyndyra alakban) de ott sem túl gyakori, tehát egyáltalán nem biztos, hogy őshonos.
2.)
Egyébként abból, amit írtál, arra gondolok, hogy Szepesolaszi valamilyen módon szerepet játszhatott szépapád életében. Hogy oda költözött-e, vagy onnan költözött... Felteszem te többet tudsz erről.
A Wiki többek között ezt írja:
A települést 1862-ben újra hatalmas tűzvész pusztította. 1871-től lakóinak egy része vasmunkás volt, mások nagy építkezéseken dolgoztak kőművesként. A 19. század végén határában téglagyár, gőzfűrész üzemelt.
1910-ben 2413 lakosából 1613 szlovák, 440 német és 154 magyar volt.
És nem mellesleg egy 1995-ös forrás szerint egész Szlovákiában csak itt lelhető fel a Tindira családnév.
Ebből annyi mindenképpen egyértelmű, hogy a családnév nem a XIX. sz. vége felé jelent meg először Magyarországon.
4.)
De Szepesolaszi környékén sem, mivel 1898-ban már a férje után vándorol Amerikába egy Tindira Mária nevű 40 éves asszony Berzevicéről (kb. 20 km Szepesolaszitól) az ellisisland.org szerint
5.)
Másfelől, ha a dédid német eredetet tud, akkor kérdezgesd még egy kicsit, hogy honnan is tudja (első kézből?), meg milyen részletek jutnak még eszébe. Persze a "német" eredet nem mond ellent a lengyel eredetnek sem, ha a porosz uralom alatt lévő lengyel területekről jött, viszont akkor furcsa, hogy mára gyakorlatilag csak délen maradtak Tyndyrák.
Szóval, nem sok okosat tudtam mondani a jelentéséről, bocsánat. Csak találgatok, hogy esetleg egy igen ritka lengyel családnévről van szó, amelyik a Felvidékre kerülvén még ritkábbá vált.
Péter, itt az a szokás, hogy ha senki sem tud érdemben hozzászólni, halgatunk. Egyszerűen ennek a fórumnak a szokásrendszerében nem ismert az, hogy minden aktív résztvevő kijelentse, "fogalmam sincs", "nem értek hozzá".
Hidd el, (és ezt könnyen ellenőrizheted visszaolvasással), hogy nem veled szemben akarunk udvariatlanok lenni, nem ez a cél. Egyszerűen ezek a szokások. Újoncként illik a szokásokhoz igazodni, s nem felháborodni rajtuk (tudod, volt ott valami Rómával...).
Az én dédnagymamámnak az a vezetékneve hogy TYNDIRA és ha jól tudom ez egy lengyel név.
DE már régebben is kérdeztem a rokonoktól hogy ez milyen eredetű név és ők is azt mondták hogy lengyel.
Most a napokban kérdeztem a dédimet hogy ez egy lengyel név-e(én úgy tudtam h neki a nagyapja lengyel volt és MO-ra költözött vmikor az 1880-90es években)de ő azt mondta hogy ez egy német név és az ő nagyapja Németországból költözött MO-ra(vendégmunkásokat kerestek egy most is működő gyár felépítésére).
De nekem a Tyndira név egyáltalán nem hangzik németesen...Szóval amikor az ő nagyapja MO-ra költözött abban az időben nem is létezett olyan hogy Lengyelország,mert 3 részre volt felosztva.
Kérlek segítsetek, hogy szerintetek ez milyen eredetű név?
Erre miért nem válaszoltok??a zsidókérdésemre persze egyből érkeztek a válaszok -_-
Pék lesz az... valahogy elterjedtek nyelvünkben a szláv foglalkozásnevek, de nevek még őrzik a köznyelvből kihalt magyar (vagy preszláv) alakot: vasverő:kovács, horó~haró:szakács.
Visszatérve a Frampó és Trampó neveimhez, újra megnéztem őket és az tévesztett meg, hogy a T betű szárát visszahúzták, ezért tűnt F betűnek. Szóval ha van megoldásotok a Trampó/Trámpó névre, szívesen venném.
Egy másik, lehet hogy túl egyszerű kérdés, de a Sütő név pontosan milyen foglalkozást takart? Gondoltam természetesen a pékre, de hát akkor inkább lett volna Pék a neve. De (bár lehet butaság), megfordult bennem, hogy esetleg az állatok billogozásával foglalkozott az illető. Már ha akkoriban volt egyáltalán ilyen.
Az előző hsz-re: a Bata nevet beütve itt oldalt a keresőbe, kiadja a megoldásokat.
Az én dédnagymamámnak az a vezetékneve hogy TYNDIRA és ha jól tudom ez egy lengyel név.
DE már régebben is kérdeztem a rokonoktól hogy ez milyen eredetű név és ők is azt mondták hogy lengyel.
Most a napokban kérdeztem a dédimet hogy ez egy lengyel név-e(én úgy tudtam h neki a nagyapja lengyel volt és MO-ra költözött vmikor az 1880-90es években)de ő azt mondta hogy ez egy német név és az ő nagyapja Németországból költözött MO-ra(vendégmunkásokat kerestek egy most is működő gyár felépítésére).
De nekem a Tyndira név egyáltalán nem hangzik németesen...Szóval amikor az ő nagyapja MO-ra költözött abban az időben nem is létezett olyan hogy Lengyelország,mert 3 részre volt felosztva.
Kérlek segítsetek, hogy szerintetek ez milyen eredetű név
(Jó, mondjuk logikailag nem túl erős, amit a szefárdokról írtam, de eredetileg arra gondoltam, hogy mi lehet közös külsőleg mondjuk a boszniai és marokkói szefárdokban.)
Koponyát nemigen méricskélnek ugyan (bár a remek K. I. A Föld népei c. többkötetes koponyaméricskélős könyve a kései Kádár-korban jelent meg, ami nem volt éppen rég), viszont virágzik a dns-alapú történetírás, íme:
(Nem olvastam, csak mutatom.) Amit mondasz rumci, azt nehéz lenne forrásszerűen megközelíteni. Mondjuk úgy, hogy a k-európai zsidók erős jogi-vallási-etnikus határok között éltek, és a saját önképük szerint, valamint az outgroup szemléletében is endogámiát folytattak. Azonkívül nem hiszem, hogy a szefárdok mint testi jegyek szerint megfogható csoport működnének. Sőt, a szefárd elsőrendűen szociolingvisztikai kategória és (horribile dictu) ebből a szempontból a chászidok is szefárdok. Egy judaista ismerősöm világosított fel, hogy ami a 20. század eleji forrásokban szereplő budapesti szefárd zsinagógák/imaházak valójában chászidok.
Én csak attól félnék, hogy valaki (fórumidegen) kétségbe vonná állításod, miszerint "cigányságnak többnyire meglehetősen markáns külső jegyei vannak", míg az askenázi zsidóknak nem. S parttalan vita bontakozna ki, mindenféle minősítő jelzőkkel, vádaskodásokkal, stb. (antiszemita, rasszista egyrészt náci, fasiszta másrészt). Ez elkerülhetetlen lenne, hiszen állítás állítással állana szemben. S ahogy te hivatkozol arra, hogy a cigányságot illető megfigyelésed tartalmazó poszt nem rasszizmus, a zsidóságot illető megjegyzésedet kétségbe vonó is állíthatná, hogy nem rasszizmus, csak tényszerű megfigyelés (mint nálad a cigányság esetében), hogy léteznek megkülönböztető jegyek.
A vita kizárólag csak személyes szinten folyhatna (előhozva a minősített jelzőket), hiszen nincsenek (hál'istennek) egyik vagy másik állítást alátámasztó tanulmányok. Az antropológia ilyen, ember- és koponyaméricskélős iránya már több mint 50 éve halott.
Hogy mennyire reális aggodalmam, mutatja, hogy máris előfordul a rasszizmus szó (apologizálva) hsz.-edben.
"Feltéve, de meg nem engedve, hogy lesz ilyen, az természetesen a hozzászólót minősíti, és az ő tevékenységét kell majd megítélni."
Utolsó mondatoddal, azt hiszem, itt mindnyájan teljes mértékben egyetérthetünk.
Azért az gáz (lenne), hogy egy állítás megcáfolásához az érvelésben cenzúráznunk kell(ene) magunkat a trolloktól való félelmünkben. Ha előkerül a téma, márpedig családnevek esetében ez eléggé adja magát, akkor nem nagyon lehet mit tenni. Úgy gondolom, amit írtam, abban a rasszizmus vagy akár a provokációnak a legkisebb szilánkja sincs (ha másként látod, nyugodtan fejtsd ki, megpróbálom megvédeni magam), és őszintén bízom abban, hogy nem jelennek meg a továbbiakban sem rasszista hozzászólások (miként zsidó vonatkozások e topikban régóta rendre előkerülnek, és sosem futott senki bele a rasszizmusba, hadd gondoljam úgy, hogy ez itt a továbbiakban is így lesz). Feltéve, de meg nem engedve, hogy lesz ilyen, az természetesen a hozzászólót minősíti, és az ő tevékenységét kell majd megítélni.
Az offodhoz: szerintem itt még te sem, még ilyen felületesen se menj bele külső jegyek megléte és nemmegléte kérdésébe, ha nem akarod, hogy valamilyen trollok idekeveredjenek, és hogy túl sok dolguk legyen a moderátoroknak...