Keresed, keresgeted a 'rést'...nem megy!, nem talál.
A hunkkori alatt --te is jól tudod-- az értendő, hohy a hun birodalom területén született tárgy/ékszer, hun mintázat alapján. Az ember azért nem írja hogy HUN, mert nem is az a lényeg, hogy készítője született hun legyen. Lehet, hogy szabír volt! De a hun birodalomhoz, annak kultúrájához köthető!
(Én sem kérek tőleg konkrétak 'koraolasz' mestert, csak azt próbáld meg már igazolni, hogy legalább délitáliai!)
----
Nos nem felejtettem el! Akkor is felhoztam jópár érvet, motívumot, amik Csomort igazolják!
(Amúgy pedig ezt a 'módszert' ismerjük! Amint előkerűl eg-egy tárgy/bizonyíték, ami a magyarság, de legalábbis KELETmagasfokú művészetét, tudását bizonyítja, azonnal akad egy-két jól megfizetett professzor, aki hoz ilyen-olyan cáfolatot. Amik sántítanak ugyan, de mivel nyagy nevet tettek mögé...)
"Kizárt dolog, hogy Révay vakon fizetett volna. Látnia kellet (és azonosítania) a rézmetszetet, s nyílván meg is volt vele elégedve, mielőtt fizetett."
Ez szerinted azt jelenti, hogy kiutazott???!!!
Na neeee!
Ez azt jelenti/jelentheti, hogy titkára/megbízottja kiutazott, megnézte, valószínüleg 'mintát' hozott, azt látva fizetett!
----
De csak idézgess vissza szorgosan ilyes bejegyzéseket!
JA!
És szíveskedj hozni a példáidat!
Az lenne az 'ütős', nem ezek a helyére nem trafáló idézgezések!
Nem valószínü, hogy az idősödő itthin komoly feladatokat ellátó báró kiutazott volna.
Véleményem szerint csak egy megbízottja/titkára tette ezt meg, aki nem látta, legalábbis nem alaposan és közelrők a koronát! Az idő múlása miatt emléknyomai is torzulhattak kissé, így az az adott rajzot/metszetet elfogadta, a könyvet átvette, kifizette.
Bizonyára nem olvastad el alaposan az ezzel kapcsolatos bejegyzésemet! (És még engem vádoltál egyszer-kétszet szövegértési nehézségekkel!)
Pont azt modtam én is, amit te!
Azt, hogy Révay valószínüleg nem járt könyve kiadása ügyében németföldön, valamint a metszet készítője sem utazoztt ide. Nincs rá semmi nyom! (És abban a korban nem is lett volna egyszerű egy ilyen utat megtenni!)
Így én is azt mondtam: az a koronaábrázolás valószínüleg szóbeli elbeszélés/leírás alapján készült, és nemigen hasonlít/nemigen adja visssza a Korona konkrét kinézetét!
Nos, hogy ki az aki csupán 'hárítani' igyekszik, arra péda az előbbi beírásom.
Olvashattad! Ott áll 4 példa!
Ez a technikai eljárás minden esetre KELET-hez kötődik, hiszen ott található meg, s nem nyugaton!
Nem kell konkrétan egy néphez kötődnie! (Ezt te is jól tudod...ennek a 'firtatása' aztán az igazi hárítási igyekezet!)
Épp elég, hogy keleten, Európa és Ázsia határán olyan térségben volt ismert, ahol elődeink (vagy egy részük/águk) lakott/laktak és azt vagy elődeink találták ki, vagy ott azoktól a mesterektől/iskoláktól tanúlták meg, vették át!
Még az is elképzelhető, hogy a magyarokkal együtt bejövő kaukázuai mestetek utódai készítették. Attól az még itthoni, ha úgy tetszik MAGYAR!
---
Tiéd a'labda'! Jöhetsz a nyugati, főként Délitáliai példákkal!
Az ünnepek 'hajszájha' miatt csk most válaszolpk. (Utána is kellett néznem.)
Ez a beírás Bagatúrnak is szól!
Nézük tehát azokat a példákat, melyek tipikusan KELETI MŰHELYEKRE JELLEMZŐEK és párhuzamok a Szt. Korona apostol-képeinek indamintázata-'hónaljában' elhelyezkedő rekeszhatár nélküli piros mintázatokkal:
(Mind, különféle európai múzeumokban őrzött hunkori/avarkori munkák.)
-- a lindaui könyvárban őrzött könyvtábla
-- az Attila-kanna (Szt. Mauritz) motívimai
-- az ugynevezett 'Gizella nyakék (az avaroktól elrebolt kincs része)
-- a Kakhuli triptichon kersztje és széldíszei. (Ez a leg-jellemzőbb.)
------------
Kedves Bagatút!
Íme hoztam 3 példát is!
Most rajtad a sor! Hozz korabeni(vagy korábbi) NYUGATI példákat arra vonatkozóan, hogy ott megtalálhatóak lennének ezek a motívumok/jegyek.
(A helyett, hogy eltereléssel és egyébbel vádolsz...kíbúvó gyanánt.)
[De lehet, hogy nem gondolt el semmit, mert nincs róla bizonyíték. Ez esetben a feltételezés az lehet, hogy Kilian mester magától elkezdett koronákat rajzolgatni...]
Viszont az, hogy felajánlotta Révaynak, aki meg elfogadta: az innentől FAKTUM :)))
"Mi lenne, ha inkáb az adataid sorolnád arról, hogy mikor hol volt Révay, hogy járt-e Németországban ahol a könyve készült, stb."
Az úgy volt, hogy a jó Révay Péter a fejébe vette, hogy a könyvéhez rézmetszetet csináltat a koronáról. (Gondold meg! Ha nem gondolja ki, nem írhatnák ma, hogy megcsináltatta. Eddig világos?
[De lehet, hogy nem gondolt el semmit, mert nincs róla bizonyíték. Ez esetben a feltételezés az lehet, hogy Kilian mester magától elkezdett koronákat rajzolgatni...]
Mondd! Hol a csudában lenne bármiféle írás is arról, hogy Révay nem utazoztt ki német-földre megnézni, milyen rajzot készített írásához a rézmetsző?
Te egy picsit is komolyan gondolod, hogy egy írnok (mondjuk Révay köréban) leírta volna, hogy mit nem csinált az ura...és aztán ezt megőrzi az utókor számára?!
Na ne komolytalankodj!"
Hát igen ! Ki kellett utazni, el kellett magyarázni, a kész munkát át kellett venni. Ez másként nem működik. Még akkor sem működhetett. (Mondjuk a menetközbeni kérdések dolga nem tiszta, de ez nem változtat a lényegen - biztos megoldották valahogy.) A lényeg: megrendelte, megcsinálták,átvette.
A kérdés mostmár csak az: melyiket ? Merthogy az előbben kettőt tudtam mutatni, amelyek teljesen eltérnek. S mindkettő eredetiségével "tündököl" :)))
Igen, a "lesímítás" működik, de csak teljes táblánál. Így csinálnak a használtból újat. Részleteiben pont a magasságkülönbségek jelentenek áthághatatlan akadályt, hisz épp a magasságkülönbség van kihasználva a nyomtatásnál.
De javaslom: Tedd egymás mellé a két képet, és nézd meg az azonos (koordinátailag azonos) helyeket. Teljesen két kép. Akkor most hol is tartunk ? Melyiket készíttette Révay ? A másikat ki készíttette/készítette ? És hol van a határ, hogy egyik a Révayé. a másik nem, és mi az a különbség a kettő között ?
Nem értek a dologhoz, de az az elképzelésem, hogy amennyiben "lesimítják" az eredeti mintázatot, ami csak kb. egy tized miliméter lehet, majd újra karcolják a lemezt, azt a kis magasságkülönbséget a papír, anyagánál fogva simán követi, s onnan is fölszedi a festéket. (De lehet, hogy nem így van...)
Ilyen átalakítás nincs ! : a metszés (rézmetszés is) úgy műdődik, hogy a sík lapba belevésik/metszik a rajzot, (de fordított állásban) ezáltal létrehozva egy mélyebb réteget, melyek egyűttesen adják ki az ábrát. Ezután festékréteg kerül a lapra, mely festék a mélyebb részekbe beleül, a közös sík részről letörlődik. Majd erre fektetik rá a papírlapot, s azt erősen "végigsímítva" azon megjelenik a helyes állású kép.
Tehát ha javítani/változtatni akarok, akkor azokat a részeket "fel kell tölteni" az eredeivel azonos keménységű anyaggal, és azt újravésni/metszeni. A tárgybani rajzok finomsága feltételezi a kiinduló lemez polírozott voltát, tehát az esetleg feltöltött részeket is polírozni kellene az egyöntetűség okán, mert a nyomatok nem mutatnak lemezfelületi egyenetlenséget. Ez meg ugye a "maradó" ábrarészek miatt lehetetlen.
Így kell érteni az "ilyen átalakítás nincs" mondatot.
