Tessék elképzelni egy üzemet,ahol egy 2MW-os trafóról megy egy elosztó-kapcsoló szekrény. A szekrényben lévő sínezés, amiről leágazhatunk igen nagy zárlati áramot képes produkálni. Ha egy fázis sínről leágazunk megfelelő keresztmetszettel egy kisautomatára, vagy olvadó betétre a vezérlés részére,a védelem gyorsaságától függ hogy mekkorát robban a vezérlés vékony keresztmetszetű vezetéke,zárlat esetén. Ugyan az a zárlat egy kisebb (60-2000W) trafón lényegesen kisebb áramot produkál.
Nem tudom mi a pontos elő írás, de 2KW-nál nagyobbat nem láttam, inkább többet raktak egy szekrénybe ha sok fogyasztó volt.
Szerintem megint elbeszélünk a fogalmak között. Először is minden biztonsági transzformátor,egyben leválasztó transzformátor is. A kettős szigetelés a megerősített szigetelésre utal,és tokozás nélkül ugye nem mondhatnánk kettős szigetelésű készüléknek.Önmagában nem kettős szigetelésű készülék, mint az említett modellvasút tápja,ami tokozott, és bizt.trafó-t rejt.
A tokozott berendezés ami KETTŐS SZIGETELÉSŰ, annak burkolatát nem szabad földelni, PL: hajdú centrifuga, pedig fémházas,de a motor és elektromos alkatrészek duplán vannak szigetelve az érinthető burkolattol.
Ha a szekunder oldal 50V alatti, érintésvédelmi szempontból TÖRPEFESZÜLTSÉG-nek nevezzük. Nincs is értelme a szekunder földelésnek.
50V felett, általában 230VAC, 1:1 áttételű transzformátorrol táplált EGY! darab fogyasztó (és egyéb kritériumok),ekkor érintésvédelmileg LEVÁLASZTÓ TRANSZFORMÁTOR-rol táplált berendezésről beszélünk, aminek a szekunder oldalát TILOS! földelni.
Tehát:-Kettős szigetelés -törpe feszültség -leválasztó transzformátor Bár a lelkük biztonsági trafót tartalmaz,azért kezeljük külön őket,mint fogalom.
Amellett, hogy határozottan leszögezném: NEM vagyok a szabályok ellen, egyre inkább az az érzésem, hogy a szabályokkal egyre nagyobb baj van. Egyre nagyobb...
Irodaház, épületfelújítás :) Állítólag kötelező volt betenni az FI-t, azóta szívnak, mert rendszeresen kikapcsolja, ha mennek a tantermi laptopok. Természetesen 26 millió kismegszakítóval sok körre bontva a ház, de FI-ből csak 1 db van. Észlény tervezte, kivitelezte. A konnektorok kiállásai is ennek megfelelően, zseniálisan vannak kicentizve :)
Nekem az Asus tápja egyedül is lekólint bármilyen FI relét. Nem zárlatos, csak kicsit "erősre" méretezték a szűrőkondit benne.
Egyébként nem csak számítógépek, de frekvenciaváltók, szervó hajtások esetén is hasonló a helyzet. Ezeket jellemzően képtelenség áramvédő kapcsolóról működtetni.
Ha leföldeljük a kisfeszültségű oldal negatívját, az olyan, mintha áthidalnánk a primert és a szekundert. Pedig éppen azért használunk trafót, hogy biztonságos legyen.
Amikor mérni kell osszcilloszkóppal, akkor a mérő fej külső erét illik a földpontra kötni, hogy a mérendő jel ne lebegjen. Ekkor is adunk az érintés védelemnek, mert áthozzuk a védőföldet a szekunder oldalra.
Úgyhogy ez így fából vaskarika.
Ezen talán valóban a több MOhmos ellenálláson keresztüli összekötés segíthet.
Ha jól emlékszem a biztonsági áramforrás definíciójában van valami olyasmi is, hogy "egy db meghibásodott elem még ne okozhasson bajt", tehát BÁRMELYIK biztonságért felelős elem meghibásodása esetén/ellenére se lehessen áramütés. Kapcsoló üzemű tápegységnél a szekunder oldalról legtöbbször optocsatolón át megy a visszacsatolás a primer oldalra, ha ez az optocsatoló meghibásodik, akkor sérülhet a fenti alapelv. Persze lehet olyan kapcsolóüzemű tápegységet tervezni, ahol a visszacsatolás más módon van megvalósítva, így megfelel a biztonsági tápegység feltételeinek is. Ha tudsz szerezni kapcsolási rajzot valamilyen orvosi készülék tápegységről, abban biztosan látható lesz valamilyen konkrét megoldás is erre (én most hirtelen két különálló alkatrésszel megvalósított optocsatolást képzelek el).
Majd minden laptoptáp sérti ezt, ami csak kapható és forgalomban van, földelik a belső árnyékolást, és vele szinte mindegyiknél a kisfeszültségű oldalon a negatívot is.
Elméletileg igen. Sőt annak kellene lennie. Az elektronikus tápegységekben is van egy ferrit magos trafó,illetve a nyákoldalon is jelentős távolság van a primer oldal és a szekunder oldal nyákfóliája között.A két oldalt azt hiszem csak egy optocsatoló köti össze mint alkatrész.
Bár nem ültethető rá a biztonsági trafó kritériumai,mint pl:a kettős szigetelés a két tekercs között.
A képen látható trafon is külön csévetesten van a két tekercs.
A kepen lathato trafonal nem hiszem, hogy teljesul a kulon vasmag kitetel, de szerintem
nincs is ertelme. En ugy tanultam, hogy kulon csevetesttel rendelkezo... De kar, hogy ezek az idok lassan elmulnak... Juteszembe kapcsolo uzemu tapegyseg kepes megvalositani biztonsagi aramforras szerepet?
Attól biztonsági egy transzformátor, hogy a primer és a szekunder tekercsek nem egymásra, hanem külön-külön vasmagra vannak -csévetest beépítésével- felcsévélve. Így akkor sem tudnak egymással érintkezni, ha a zománcréteg esetleg megsérül.
Földelni pedig le kell, de ez csak a vasmagra vonatkozik, nem a szekunder oldalra. (Még szép...)
Gyerekjátékok esetében csakis biztonsági transzformátor alkalmazható, a kínai nem...:)
A képen egy teljesen korrekt 12 Voltos transzformátor látható szerintem. (A szerintemet a 12 V-ra értem.)
Elnézést, nem oktatni akartam, csak hozzászóltam a témához.
Akkor kérdésem lenne hogy az a transzformátor (természetesen biztonsági transzformátor,mi lenne más)ami a kapcsolószekrényben a mágneskapcsolókat,reléket,vagy terepi eszközök, mint szintjelzők,végállások stb tápja, az a tafó érintésvédelmi szempontból van beépítve, vagy valami más a funkciója?
Én vezérlő feszültséget előállító transzformátornak nevezem.
