Igen, effélékre gondoltam. Benedeket azért nem mertem írni, mert őt mint személyt tudtam, nem mint "kisebb egységet". Meg csak elfogadták őt az osztrákok, ha odaállították. Amúgy a Hadászati Balfogások c. könyv nyilatkozik róla, nem egyértelműen negatívan (szokása ellenére, amivel nem lehet mindig egyetérteni).
Érdekes, hogy a (magyar) középiskolai oktatásban erről egy szó nem esik. Legalábbis amikor engem tanítottak. Azóta meg monoton módon romlik a színvonal - ebben is.
Meg úgy tudom, hogy a Isonzó/Doberdó környéki csatákban is helyt álltak a magyar csapatok - és az sem történelmi Mo.
Ezt a schmalkaldeni háborút nem tudom mi volt. 1545-ben magyar csapatok kint? akkor épp a török megszállás kötött le mindenkit errefelé, és még nem bomlott fel annyira a királyság, hogy ennyire ne legyen erőforrás-gazdálkodás (persze tudom, ekkor volt a kétkirályos időszak, de ezzel együtt furcsának tűnik...)
A középkori királyság tudtommal sem elsősorbsan nemzetiségi alapon szerveződtek.
Nemesi szinten a hűbéri eskük (formális) v. de facto szövetségek.
Jobbágy szinten meg mindegy, csak fizessék a kilencedet. Esetleg a vallási határok számítottak.
S hogy mennyire számított a nemzetiség, azért nehéz kérdés, mert minden nemzetállam a múltjával "legitimálja" magát. Ez torzítja a dolgokat. Bennem is, bár valamennyire igyekszem figyelmbe venni (pl. a másik fél fejével gondolkodni)
Viszont nem merem állítani, hogy nem volt jelentősége. Mégha telefon nem is volt, de egy országot nehezebb összetartani, ha nem terjednek a hírek (nyelv), ill. a kül falvak találnak okot a csetepatéra. Márpedig elég nagy ok, ha a másik "nem beszél emberi nyelven". Persze ezek méretét egyszerűen nem tudom felmérni.
Ki mondta hogy nem maradt fenn, szerintem olvasd el ismét. A jobbágyság ennek ellenére sem tartozott a nemzethez. Úgy fested itt le, mitha a hazájukért aggódó (egyébként röghöz kötött) jobbágyok gyorsan az Alföldre siettek volna hogy megakadályozzák a gonosz külföldiek betelepülését. Ennek ellenére még a betelepítések (1750 után) után is igen jelentős lakatlan területek maradtak országban, még Erdély területén is, ide pl. a románok folyamatosan települtek be a 18-19. századokban. A magyar hatalmi tradíció alapvetően a nemzetiségi csoportok alávetésére épült, ez az avar kor folyamatosan így volt a KM-ben. Vagyis a nemesség kifejezetten támogatta a nemzetiségi jobbágycsoportok beköltözését. De előfordult hogy maguk a nemesek is nemzetiségi származásúak voltak, ennek ellenére a magyar király alattvalójaként ők valóban magyarok is voltak (lettek), minthogy ennek a hatalmi rendszernek a kedvezményezettjei voltak. A 19. sz-ban változott meg ez a helyzet, az európai nemzetállamok kialakulásával, ami rögtön Mo szempontjából rögtön súlyos problémákat vetett fel.
PNy levezetése számomra is hiteltelennek tűnik: nem lehet a Hódoltság viszonyait az egész történelmi Magyarországra kivetíteni. Mind Erdélyben, mind a Felvidéken, mind a Nyugat-Dunántúlon fönnmaradt a magyarság népi folytonossága, és persze a Hódoltságban sem 100%-ig pusztult ki a lakosság.
Az egyik fontos eltérés a mai állapotoktól, hogy akkoriban a magyar családok jóval nagyobbak voltak, mint manapság, ezért a magyarság képes volt arra a nyelvi expanzióra, amit a hódoltsági terület magyar nyelvű lakossággal történő benépesítése jelentett. A XIX. századi nyelvi nacionalizmust sem lehet mindenestül kudarcnak minősíteni: Buda még az 1820-as években német város volt, most meg tessék. A német nyelvű népesség önkéntes nyelvcseréjére nagyjából az egyetlen példa a magyarországi németség XIX. századi nyelvcseréje. Na, jó, hasonló az amerikai német telepesek tömeges és önkéntes nyelvcseréje ugyanekkor. Kelet-Európában azonban sehol nem történt hasonló.
Sok reális elem volt tehát a XIX. századi magyar törekvésekben, ezért is írtam első hozzászólásomban, hogy 1848 áprilisáig tudok velük azonosulni, mondjuk számomra is ünnep március 15, az óriási hiba az volt, hogy konfliktusos-szabadságharcos irányban vittük el az egészet, és ez jórészt Kossuth felelőssége. Az, hogy Magyarország nem Balkán, a török kiűzésétől kezdve, a XVIII. századon keresztül folyamatosan, és a XIX. században is a Habsburgoknak köszönhető. Most mit csináljunk, ők voltak tőlünk nyugatra :-) Nézzük meg, hogyan alakult a történelmünk, amikor kiléptek belőle! Persze velem vigyázni kell, én fix szavazója lennék bármely politikai iránynak, amely a Habsburg alkotmányos monarchia restaurálását tűzné ki célul.
Görgey kérdésébe lényegében nem szólnék bele. Persze, hogy Kossuth egyik marhasága volt őt árulónak kikiáltani. Sajnos a nép nagy vezére nem szerette hordozni azt a felelősséget, amely terheli. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy nem voltak egy súlycsoportban. Ha Görgeyvel minden harmonikusan alakul, az sem változtatott volna semmin. Görgey Kossuth politikájának eszköze volt, Kossuth tette azzá, aki, így Görgeynek nem volt önálló hatalma ahhoz, hogy az események folyását megállítsa. Bizonyos fokig persze az is igaz, hogy Görgey tette Kossuthot azzá, aki, hiszen ha nincs a tavaszi hadjárat, akkor Kossuthot minden vita nélkül besorolnánk a katasztrófapolitikusaink hosszú sorába.
Guyonról vmi olyasmi maradt meg bennem, hogy a Branyiszkói ütközet/áttörés előtt 50-50% hangulatban (vagy összejön-vagy nem) előre beírta a hivatalos jelentésbe/hadinaplóba a sikert, a magán naplóba (levelezésbe?) pedig azt, hogy most már sikerülni kell, különben főbelövi magát. Aki tud, pontosítson.
Hogy Bemet "lehúzod", csodálkozom. A részletek ismerete nélkül azt gondolom, hogy aki Erdélyben tartósan (nem 1 csata, nem 2 hét) jól teljesít / csapatokat köt le / stb., az ért a manőverező háborúhoz. Tehát nem csak egy lekesedést használó előre-roham ember
Esetleg arra gondolsz, hogy utánpótlásra, emberfogyásra nem gondolt?
(Rommelre mondanak effélét - nem stratéga, inkább taktikus - felhanggal. Amennyiben az utánpótlásra szart a műveletei során - vagy másik olvasatban maximálisan kihasználta a lehetőségeket, tartalékot nem hagyva, késhegyen táncolva)
ellenpélda is biztos van (akár 1.vh. vagy magyar kisebb egységek klf. dinasztikus háborúkban).
Schmalkaldeni háború? De az már nagyon rég volt 1545-ben.
Hadik András berlini akciója?
Ezek persze Habsburg alárendeltségben történtek, de magyarokból álló egységek voltak. Meg valóban nem támadó-megszálló műveletek, csak portyák. A magyar huszárcsapatok erre nagyon alkalmasak voltak.
A königgratzi csatát is egy magyar, Benedek Lajos tábornok vezette. Csak az osztrákok nem szerették, a poroszok meg erősebbek voltak.
Gyakran előfordult hogy a kurucok emberi áruval (magyar vagy nemzetiségi jobbágyokkal) fizettek a tátároknak katonai segítségükért
Ez rabszolgakereskedelmet, vagy csapatok biztosítását jelenti? Vagy valami mást?
Erre az álltásra ráférne némi pontosítás, na és valami forrás-, vagy eseménymegjelölés, ami hihetővé teszi.
alig maradt magyarul beszélő jobbágylakosság az ország középső, eredetileg is magyar nyelvű területein. Aki maradt, az sem tekinthető a magyar nemzet részének, erre a 16. sz-i törvények pontosan rámutatnak
Ha a Werbőczy-féle könyvekre gondolsz, azok tudtommal a nemesi nemzetet definiálták (nálam avatottabb kollégák majd előveszik és igazolják/megcáfolják).
A nemzet fogalma azért ment át némi változáson az idők folyamán, a XIX.sz. elejére gondolok, pl.
Arról nem beszélve, hogy az ország é-i részén maradtak magyarul beszélők (jobbágyok), ott ugye nem volt török mgszállás. Nameg valaki "középen" is fizetett" adót/sarcot...
Reductio ad absurdum.
A török kor után csak elhanyagolható számban maradtak magyar(ul beszélő) jobbágyok. A magyar nemesi nemzet képviselői (akik megmaradtak) a XVII.-XVIII. sz.-ban nem nagyon használtak magyar nyelvet (latin, német). Következésképp a magyar nyelv kihalt.
Akkor az a kérdés: Kik maradtak, hogy feltámasszák és miért tettek volna ilyet? Ha nem tették meg (ami ésszerűnek tűnik), mi milyen nyelven fórumozunk?
nem erkölcsi oka volt ("a honvéd a hont védje, ne támadjon meg egy másik országot") hanem mert ismerte a saját seregét
Azért a dologban lehet valami. Számomra visszatérő motívumnak tűnik, hogy a katonai erőfeszítés és a lelkesedés a határon (mondjuk a Kárpátokon) túl nagyon lecsökken. Persze ez így elég "light", csak érzés, a 2.vh. esetleg példa lehet, ellenpélda is biztos van (akár 1.vh. vagy magyar kisebb egységek klf. dinasztikus háborúkban).
És nagyon nem mindegy mikortól (török kiüzés után pl. - de ekkortól Mo. nem nagyon volt alkalmas támadó-gyarmatosító jellegű háború viselésére).
Azt nem gondolod végig, hogy a török kor rabszolgamenetei és törökök irtóhadjáratai után (péterváradi és pilisi szekérvárak megsemmisítése mongolokhoz mérhető alapossággal) szinte alig maradt magyarul beszélő jobbágylakosság az ország középső, eredetileg is magyar nyelvű területein. Aki maradt, az sem tekinthető a magyar nemzet részének, erre a 16. sz-i törvények pontosan rámutatnak. Eszerint magyar nemzet a magát szittyának tartó törzsökös nemesi csoportokkal azonos. Gyakran előfordult hogy a kurucok emberi áruval (magyar vagy nemzetiségi jobbágyokkal) fizettek a tátároknak katonai segítségükért. Kivételt képeztek persze a kurucok mellett harcoló jobbágyok, nem véletlenül osztotta-osztja meg annyira ez a kérdés a térség lakosságát. A nemzetiségiek magyarellenessége jelentősen fokozódott, másik oldalon pedig kialakult a sajátos magyar kuruc tradíció. Sok egykori jobbágycsaládban a mai napig őrizgetik a a Tiszántúlon a Rákóczitól vagy Thökölytől kapott nemesi kutyabőrt.
Kollonichnak tulajdonított magyar állásponthoz hasonló szélsőséges hangok egyébként osztrák oldalon is szép számmal voltak, egyik késői örökösük Lueger, Bécs polágrmestere. Szerintük a magyarok munkakerülő tatár horda, akik el akarták pusztítani a nyugatot, ellenségei mindennek ami nemes és jó és kizárólag az értelmetlen pusztításban erősek. Tetszik? Ugyanilyen irracionálisak egyes magyar hangok, pl. ftonyo kalsszikus dzsentroid kisnemesi húrokat pengető kirohanásai a másik topicban :DDD Ezek az álláspontok ma már nevetségesek történelmi szempontból.
Ennyire kevés tehetséges tábornoka volt a 48-as honvédseregnek (Bem+Görgey)?
Bár amikor az akkori dolgokat/részleteket tényleg jól ismerő ember beszélt nekünk (tanított), akkor majd mindegyikről leszedte a keresztvizet, valamiért Guyon nagyon megmaradt bennem.
Maga Rákóczi is többször hallotta Kollonichtól, hogy "Magyarországot előbb rabbá, aztán koldussá végül katolikussá teszem"
Az előző hozzászólásomhoz: a nemzetiségieket tényleg nem nagyon kellett bujtogatni a magyarok ellen, de az elégedetlenségüket az udvar nagyon jól használta ki. A felkelők a fegyvereket meg valóban a császári seregtől kapták.
Lehet, hogy sokan anyázni fognak, de Kossuth néha teljesen el volt ájulva magától. Valami olyasmi gondolatai voltak, hogy Magyarország sorsa csak és kizárólag tőle függ és senki mástól. Ezért még az emigráns szervezkedő társai is támadták. Na, meg amit az emigrációban műveltek, az tényleg nevetséges. Az érthető, hogy mint emigráns politikus beszédeket tart Angliában, Amerikában és szót emel az elnyomott nemzetért, de a titkos szervezkedése igen amatőrnek tűnik.
Épeszű ember elhiheti, hogy az egységes olasz állam és a franciák megtámadják Ausztriát, az angolok meg támogatják - vagy legalább semlegesek lesznek - csak hogy a magyarok örüljenek? Vagy ez csak a mából visszanézve tűnik nevetségesnek, és akkor reális dolog volt?
Na, vissza 1848-ba. Itt is sokat hibázott a magyar kormány. Nem a császár uszította a nemzetiségieket, arra nem volt szükség. Nekik csak annyit jelentett a forradalom, hogy eddig a császár nyomta el őket, most majd a magyarok. Jogilag és anyagilag a jobbágyság nagy része se járt jobban, mint a császár alatt.
A nemzetiségiek egyéni jogokat kaptak, de kollektív jogokról hallani sem akart a magyar nemesség. Szabad nyelvhasználat esetleg autonómia, nemzetiségi képviselők legalább vármegyei szinten? Ugyanmár! Kossuth talán támogatta volna, de az országgyűlés (csupa magyar nemes!) biztos nem.
Aztán jött Jellasic. Szervezkedett a magyarok ellen, erre a császár leváltja, de azért pénzt, katonákat, meg fegyvereket küld neki. A magyarok meg mit csinálnak? A császár-király igérgetéseit halgatják, és még be is dőlnek.
A háború meg tényleg nem volt sikeres.
De csoda? A császári ezredek jól voltak szervezve, a honvédséget és a nemzetőrséget meg sebtiben tákolták össze. Görgeyn meg Bemen kívül nem voltak alkalmas tábornokok. Görgey is csak főhadnagy volt, de azért lehetett nagyon hamar fővezér, mert a tisztek tömegesen mondtak le a vereségek és a magyar kormány törvényen kívül helyezése után és más alkalmas vezetőt nem találtak. De nyílt ütközeteket még Görgey sem szívesen vállalta be, ő tudta hogy a serege képessége meddig terjed. Bécset se 1848 októberében, se 1849 áprilisában nem akarta megtámadni, ennek nem erkölcsi oka volt ("a honvéd a hont védje, ne támadjon meg egy másik országot") hanem mert ismerte a saját seregét. Pedig az ő hadteste még erősebb is volt a többi honvédcsapatnál. Tulajdonképpen sohasem verték meg, ezt a manőverező hadműveleteivel érte el, amivel sikerült megosztania a császári csapatokat. Kápolnánál meg nem volt ott a teljes hadtest, de mire odaért, Dembinski már visszavonult.
Görgey valószínűleg kiegyezés-párti volt, a seregét meg a tárgyalások alátámasztására akarta felhasználni, de az osztrákok feltétel nélküli megadást követeltek. De azért Görgeyt megpróbálták megvesztegetni, de ő elutasította.
Van még néhány sok vitát kiváltó nagyon régi kérdés a szabadságharcról:
Áruló volt-e Görgey? Szerintem nem, de miért állította ezt róla Szemere még Világos előtt? És Kossuth a fegyverletétel után? Igaz-e az, hogy Kossuth nem volt katona, de Görgey se volt politikus, ezért követtek el nagy hibákat? Vélemény?
Be kell valljam, kb. 1848 áprilisáig tudok azonosulni a történtekkel. Ami utána zajlott, az katasztrófapolitika volt. Hadtörténetileg lényegében elővételeztük az I. világháborús helyzetet, azzal az apró különbséggel, hogy az I. vh-ban sikerült négy évig húzni, mivel ott legalább két szövetségesünk is volt: az osztrákok és a németek. 1848-49-ben viszont aktuális háborúba keveredtünk mindenkivel, aki egyáltalán potenciális veszélyt jelentett ránk nézve. Ezért tiszteljem Kossuthot?
"Káplnánál a magyar sereg másfélszeres fölényben volt, mégis csúnyán megverték.
Ez elsősorban Dembinski érdeme, aki már akkor elrendelte e visszavonulást, amikor a magyar sereg még fölényben volt. Nem csoda, hogy a csata után kitört a zendülés. Görgey szerint Dembinski alkalmatlansága okozta a csatavesztést, Dembinski szerint meg Görgey parancsmegtagadásai.
Isaszegnél is csak a kétszeres erőfölény hozta meg a győzelmet.
Isaszegnél az volt a probéma, hogy felderítés nélkül nyomult előre a magyar sereg és teljesen váratlanul beleütköztek Jellasicba. Itt nem is terveztek csatát, de a magyar sereg le volt leplezve, nem maradt más hátra, mint a támadás
A huszár meg tényleg nem arra való, hogy frontálisan megtámadja az ellenséget. Mert tényleg gyorsak, az ellenséget szét tudják szórni, de így a veszteség óriási, köszönhetően a tűzfegyverek fejlődésének.
A huszár a felderítésben és a portyázásban volt jó, vagy egy másik huszárcsapat ellen.
(off)
Ha már szóba került a Rákóczi szabadságharc: a kuruc könnyűlovasok csak a portya jellegű csetepatékat nyerték meg, az igazi csatákat nem. A fejedelem nem véletlenül állította fel a híres testőrezredét. Az hogy nyolc évig húzodott a harc, köszönhető a Habsburg udvarnak és a labanc fővezérnek, akik inkább békés megegyezést akartak, mint vérfürdőt rendezni.
Nézd öreg, ez olyan mintha Mo. ma vámkedvezményeket kapna az USA-ban az itt gyártott mikroprocesszorokra, de megvámolnák az itt termelt élelmiszereket. Jó lenne ez az országnak? A te nézópontodból igen, mert elvileg fellendíthetné a CPU gyártást. Kész ciki hogy nem gyártunk mikroprocesszorokat és jó sokáig nem is valószínű hogy fogunk.
Mo-on az 1770-es években abszurd illúzió volt ipari fejlődésről álmodozni. Első lépcsőben a lakosság számát és a településterületek nagyságát kellett volna növelni, a mocsaras és elnéptelenedett területeket nagyobb mértékben művelés alá venni (ez később a reformkorban kezdődött el) . Második lépcsőben a közigazgatás és varosok fejlesztése. Ekkor jöhetett volna harmadik lépcsőben az ipar fejlesztése és a polgárság hatalmának kirterjesztésén belül átfogó társadalmi reformokról tárgyalni. Ebben a korban nyugaton (a kontinensen) Franicao. volt ilyen fejlődési stádiumban, hamarosan be is következett az 1789-es forradalom és megkezdődtek a társadalmi reformok. De könyörgöm, hol volt ettől a fejlettségi szinttől ez a szerencsétlen Mo. ekkor? Semmi alapja nincs a vádjaidnak.
Nyugdi! Itt SENKI nem beszélt a 18. sz-i Mo-ról, mint ipari hatalomról. De arról beszéltünk, hogy a vámrendelet ELEJÉT VETTE ANNAK, hogy Mo-on BÁRMIFÉLE modern ipari tevékenység kialakulhasson. Nem is alakult ki a 19. sz elejéig, ellenben a vámokkal védett Csehországban viszont igen. nyugdi! Te szimplán nem ismered a vámrendelet lényegét, és az azzal kapcsolatos vitát a reformkorban. De ez itt lényegtelen, mert OFF 48 témájával kapcsolatban.
Mo. 1683 után mint vesztes hatalmom, török szövetséges került ki a háborúkból. Ebben a politkai helyzetben a győztes jogán akár fel is számolhatták volna. Lakossága elpusztult, területének döntő többsége elnéptelenedett, nemessége a tatárok és törökök oldalán támadta a nyugatot. Vesztesnek nincs joga ugatni, ezt neked mint történelemmel foglalkozó embernek tudnod kellene. Akkor sem ha magyar a szerencsétlen és a világ közepének képzeli magát. Köszönd meg Habsburgoknak hogy nem számolták fel az országodat, ne marhaságokról álmodozz. Rákóczi szerencsétlenkedésén fél Európa harsányan röhögött, végül még a franciáktól sem kapott segítséget. Ezek a szerencsétlen kurucok még 1717-ben is háborúba akarták rángatni az országot a törökök oldalán, tatár segédcsapataik végigprédálták fél Erdélyt. Ez lett volna a 18. sz-i ipari fellendülés előszele? :DDDD
Szegény kukkoló, teljesen bekattantál. Arra válaszolj amit kérdeztem. Rákócziról szó sem volt. Bár szerintem hagyjuk ezt a beszélgetést, mert összevissza beszélsz. Tőlem fantáziálhastz különféle magyarellenes összeesküvésekről, ezeknek annyi valóságalapja van mint a New York-Telvaviv tengelynek. Mo-ról mint ipari nagyhatalomról álmodozni a 18. sz-ban. Megáll az eszem. Ne jó, nem is kell választolnod...
Khm. Nyugdijas! Néha tényleg kételkedem abban, hogy nprmális vagy-e. Valószinűleg nem...... Ilyen állatságot már hogy mondhatsz, hogy a magyarságot a menekült nemesek tartották fenn? Isten bizony.... Hát.... Szerinted kiket adóztattak kettőssen-hármasan is a hódoltságban? Neked lüvésed sincs a korabeli viszonyokról, az tuti. Valószinűleg Kollonich Lipótról se hallottál, aki a wesselényi-összesküvás után kidolgozta Mo gyarmatositásának, kifosztásánk tervét, amit 1686 és 1703 között végre is hajtottak. Ezért tört ki a hegyaljai felkelés és a Rákóczi-szabharc.
Azt nem hittem volna hogy ilyen ostoba módon közelíted meg ezt a kérdést. Gondolkozz már apafej, a 18 .sz-ban vagyunk, Mo. a török kor pusztításai után egy gazos mocsaras gyomvidék, erre a sivár lepusztult tájra a betelepülő német, szlovák (stb) parasztok hoznak némi fejlődést. Nélkülük még ez se lett volna, a pár elárvult magyar pásztor legeltetné a nyájat pusztán és merengene Attila dicsőségén. Mo. megsemmisült a középkor végén, kizárólag nemesi hagyomány (és nem a magyar nép) továbbélése vitte tovább a magyar nyelvet és kultúrát. Ennek a 18. sz-i Mo-nak kellene az európai ipari fejlődés motorjának lenni? He hülyéskedj már, mert halálra röhögöm magam. Ekkoriban még a német hercegségek is a provincializmus mocsarában dagonyáztak, hol volt még az 1865 utáni nagy fellendülés?
Mária Terézia a valóságos viszonyokhoz nagyon is jól illeszkedő döntéseket hozott, annak kedvezett ami egyáltalán volt, nem annak amire esély sem volt.
"De azért erősíts meg, ugye nem Mária Terézia vámrendeleteire akarod visszvezetni a magyar ipari fejlődés megkésettségét? Ez egy nagyon rossz érv és egyben ostobaság, egy olyan rendelet amely olcsóvá tette az iparcikkek behozatalát (ugyanakkor megkönnyítette a másik irányba a magyar mezőgazdasági termékek kivitelét) kifejezetten kedvező volt térség akkori fejlettségi fokának figyelembevételével. Figyelem ez a 18. sz-ban volt, semmi köze a vitatott 19. sz. második feléhez. Ok tudom, az óbozgor siralmak úgy szólnak hogy egész Európát a magyarok kifosztásából stafírungozták fel egykor és most visszakérjük a lóvét :DDD"
Nyugdi!
Ez bizny szó szerint igy volt. Dokumentált, és nem óbozgor siralom.
Mo-ot az osztrák örökös tartományok mezőgazdasági háttérbázisának akarták használmni, hogy azok iparilag fejlődhessenek.
Ezzel a reformkori politikusok is tisztában voltak, liberálisok, konzetvativok egyaránt. Állandóan vezető téma volt a reformkori sajtóban.
"Csodahadsereget ugyan nem alkottak, de magyar könnyűlovasság egyenlő ellenfele volt az oszrák nehézlovasságnak, ami elég szép teljesítmény. Mint ahogy az a magyar honvédhadsereg teljesítménye is, bármennyire is divatos mostanában mindent fikázni, amit szegény felmenőink valaha is tettek."
khm-khm!
Hát ez igy ebben a formában nem....
Nem véletlenül akart a magyar kormány is mindenáron ulánus és dragonyosalakulatokat felállitani, mert a huszárok nem voltak képesek egyenlő eséllyel szembeszállni a nehézlovassággal.
A huszárok nehézlovasság elleni sikerei pirruszi győzelmek voltak, huszáraink igen súlyos veszteségek mellett tudtak csak eredményesen fellépni.
A gyalogság viszont egyenlő volt az osztrákokéval (ráadásul a kiképzési elvek is ugyanazok voltak:)) )
A baj nem az volt, hogy Magyarország feudális állam maradt, mert nem maradt az
Nem ártana definiálni, mi a feudális állam.
Ha a hűbéri alapú hatalomgyakorlás és hadseregszervezés, jobbágysággal való termelés (tized, bizonyos földhözkötés), akkor Mo. a XIX. sz. végén nem volt az.
Ha elég, ha az uralkodó osztálynak adott ruházata volt, akkor igen, az volt.
Jobb volna feudális hagyományokat emlegetni, ui. az akkori uralkodó osztály "átmentette" magát az új rendszerbe, és bizonyos hatalomgyakorlási technikák, és szevezetek (pl. vármegye) majdnem változatlanul működtek tovább, az újak (pl pénzügyi és bankrendszer, új infrastruktúra) mellett.
"Komolytalan, Mo. 1945-ig kvázi feudális állam maradt, kacagányban pompázó memesi elittel."
A baj nem az volt, hogy Magyarország feudális állam maradt, mert nem maradt az, hanem az erős középosztály hiánya akadályozta meg a társadalom fejlődését. Az erős középosztály viszont az ipar fejletlensége miatt hiányzott. Ennek okairól vitatkozhatunk, de mi köze ennek 1848-hoz?
"A kommunisták osztottak először földet és ők hajtották végre az első nagyszabású iparosítási programot is a 20 .sz-ban."
Ugye azért a szociális állam megteremtését nem akarod Kossuthékon számonkérni? Mert te erről beszélsz, nem a polgári állam kialakításáról. Mutass nekem egy államot, ahol a polgári átalakulás azzal kezdődött, hogy földet osztottak a parasztoknak! Nézd meg a klasszikus példát, Angliát! A parasztokat elkergetik a földjeikről, a közös legelőket a földbirtokosok erővel elveszik tőlük (bekerítések). Aztán a földönfutóvá tett tömegek a városokba áramlanak, ahol éhbérért dolgozó bérmunkás lesz belőlük. Az olcsó munkaerő jó nagy profitot hoz a manufaktúra-tulajdonosoknak, rohamléptekkel kezd fejlődni az ipar.
Én nem azt állítottam, hogy 1848-ban a tejjel-mézzel folyó magyar Kánaán kialakítására történt kísérlet. A polgári állam megteremtése volt napirenden.
"a huszárok meg csodahadsereget alkottak"
Csodahadsereget ugyan nem alkottak, de magyar könnyűlovasság egyenlő ellenfele volt az oszrák nehézlovasságnak, ami elég szép teljesítmény. Mint ahogy az a magyar honvédhadsereg teljesítménye is, bármennyire is divatos mostanában mindent fikázni, amit szegény felmenőink valaha is tettek.
Hogy hogyan nationalista a magyar, talán Szabó Dezsőtől, akitől én mégis jobb vagyok, NAGYOBB SEBBHELLES, mertha ÖRÖK IGAZSÁG TÖRVÉNYEI szerint lehet örök boldogságban élni, egymás örömére, akkor nagyon is szigoruan ez e-mellett - vele lehetséges csak a Szent - Magyar - Szabadság = Világszabadság érvényesülés, ami Kossuth Lajcsinknál, ha ténleg az a fajta naczionalizmusba jött volna ki, ami NEGATIV, vagyis a legkisebbség vagy legyen egymagad, maga a többi felé emelni, már nem örök igaz? Ki tudja, mi az hogy Magyarhaza- mindenekelőtt, mit jelent? Mert ha nem minden ember a magyarral egyenlően szabad, az magyar szabadság? Lehet -e addig szabadságról beszélni, mig nincs világosság, sőt Világosnál fegyvert letenni? Minden ember szabad valahára, csak 1 nem, most egyse? Vagy mit értsünk naczionalizmus allatt, van- e külömbség, ha már izmos - izmusokról beszélünk?
De mit is mozgathatta a 1948 - 49 Szabadság - HARCUNKAT, ha nem pénz, most ami belefér, kellett volna, s akik, de kik, tegyük fel a franciákra lehetett volna számolni, (akkori idők legnagyobb, wilág- páholya otthona? akik már akkor, Európa lehet franczia hegemónia, nem nyemec?) és ha pénzt - támogatást igérnek, azt kell tenni, amit javasolnak, (már Trianon szelleme előszele hesseg?) hiszen ez mindig igy volt, mig pénz lesz, s mindig igy lesz, mig pénz lesz az ur? Vajon a nagyPáholy, már látta, nagyrománia - francia Európa hegemónia, vagy nem azt akarnák még mindig? Itt a magyar egymaga, erősebb de csak egymaga ha egy lehetnek, magyar- egy,magyarul, mint bárkivel összefogna, higy mi az hogy magyar karakter, ami példamutató Magyar - álom - Állam élet forma, de magyar? Mit adhatnunk mást?
Jó magam, azt hogy vissza, mikor Bécs allatt vagyunk, visszajönni, óriási tévedés volt, de nem biztos, (vajon a mi feudalistáink, mit értettek nagy magyarország allatt, sőt ma is?)mert most is hiszem, hogy a magyarokat az ÖRÖK - 1IGAZSÁG NAPJA S FÉNYE vezérli, amit igy lehet csak megérteni, NEM VOLT KÉSZ A MAGYAR SE, meg Európa se, s mig a kőttes kalács, a kosárból nem nőtt ki, addig nem lehet betenni a kemencébe?
Most eszik vagy isszák, azt hogy szabadság, de szent - szabdság? Sőt Magyar szent Szabadság -Világszabadság, mia?
De azért erősíts meg, ugye nem Mária Terézia vámrendeleteire akarod visszvezetni a magyar ipari fejlődés megkésettségét? Ez egy nagyon rossz érv és egyben ostobaság, egy olyan rendelet amely olcsóvá tette az iparcikkek behozatalát (ugyanakkor megkönnyítette a másik irányba a magyar mezőgazdasági termékek kivitelét) kifejezetten kedvező volt térség akkori fejlettségi fokának figyelembevételével. Figyelem ez a 18. sz-ban volt, semmi köze a vitatott 19. sz. második feléhez. Ok tudom, az óbozgor siralmak úgy szólnak hogy egész Európát a magyarok kifosztásából stafírungozták fel egykor és most visszakérjük a lóvét :DDD
Annyit még hozzátennék hogy a saját nézőpontodból természetesen igazad van és az érveid is jók. Én teljesen más oldalról közelítem meg a kérdést, nem kell komolyan venni, nem akarom a nemzeti eszményeid semmibe venni, pusztán a vitás pontokra rámutatni, persze az én nézőpontomból.
Komolytalan, Mo. 1945-ig kvázi feudális állam maradt, kacagányban pompázó memesi elittel. Szerintem erről fölösleges vitatkozni, te olyan dolgokról álmodozol, ami sosem valósult meg, nem is valósulhatott meg. A kommunisták osztottak először földet és ők hajtották végre az első nagyszabású iparosítási programot is a 20 .sz-ban. Az már más kérdés hogy ez elhíbázott volt és sok áldozattal járt.
Nézd én inkább elhiszem neked hogy Kossuth frankó csávó volt, aki még a sz.rból is aranyat csinált volna, a huszárok meg csodahadsereget alkottak, de délibábos vágyálmokkal semmi kedvem vitatkozni.
"Te komolyan azt hiszed hogy a márciusi célkitűzések minden pontját képesek lettek mind véghezvinni amit terveznek? Nemzeti pántlikás viccparádé volt a programjuk, amiből a délibábos magyar nacionalizmus teremtett később hagyományt."
A márciusi célkitűzések nagy része megvalósult az áprilisi törvényekben. Olyannyira, hogy a szabadságharc bukása után a győztesek csak a nemzeti függetlenségre vonatkozó vívmányokat tudták (akarták, merték - kinek mi tetszik) megsemmisíteni, a jobbágyfelszabadítás és a rendi társadalom felszámolása megtörtént. Ez lenne nemzeti pántlikás viccparádé?
"Hogyan állították volna félre a nagybirtokos nemességet? Elkerülhetetlen lett volna a polgárháború!"
Miért kellett volna félreállítani őket? Éppen birtokaik nagysága és gazdagságuk miatt őket nem érintette olyan súlyosan a jobbágyfelszabadítás, volt miből átszervezni gazdaságaikat bérmunkásokkal dolgoztató nagyüzemekké. A jobbágyfelszabadítás éppen a közép- és kisbirtokosokat érintette súlyosan. Ők állami kárpótlásban részesültek volna.
"Mit csinálnak a jórészt jogfosztott nemzetiségi jobbágysággal? Teret adnak függetlenségi követeléseiknek és hagyják hogy önálló államot alapítsanak (pl. önálló Szlovákia vagy Románia) vagy hogy csatlakozzanak az anyaállamukhoz? Vagy kiirtják őket mint a törökök az örményeket?"
A nemzetiségi jobbágyság tömegeit ekkor még egyáltalán nem a nemzetiségi kérdések izgatták elsősorban. Ez a vékony, de akkor már létező nemzetiségi értelmiségi réteg számára volt fontos. Amikor Hurbanék a szlovák parasztokat próbálták nacionalista jelszavakkal bújtogatni, azok azt kiabálták nekik: "Mi lesz az irtásföldekkel? Mi lesz a szőlődézsmával? Erről beszéljenek!" A román lázadás is azért tört ki, mert Erdélyben késedelmesen hirdették ki a jobbágyfelszabadítást, s elterjedt köztük a hír, hogy a magyar urak át akarják őket verni.
"Miből teremtenek ipart? Se hagyománya nem volt, se pénz nem volt rá. Ahogy ma sincs."
A tőke nemzetközi. S nem ismer határokat. 1867 után sem császári parancsra jöttek hozzánk a befektetők.
De itt már megint arról beszélünk, hogy mi lett volna ha... Márpedig meg nem történt eseményekről elég nehéz tényszerűen vitatkozni.
