Én egyformán számoltam, utas által fizetett összeg/összes költség alapon és ebből született a százalékot adó grafikon :) Viszont, hogy más hogy csinálja azt nem tudhatom... :)
egyik kisvárosunk nem fogadja el a volán beszámolójának pénzügyi részét, mert sok költséget nem bontottak le a várost érintő 15 buszra.
Egy év múlva, ugyanaz a volán, ugyanabban a városban, ugyanazzal a tartalommal (ismét nem bontotta szét a költségelemeket) ismét beadja az éves beszámolóját.
A város megint nem fogadta el a beszámoló pénzügyi részét.
Mert a volán megteheti.
Nincs aki számonkérje.
Az NFM-hez nem tartozik a helyi közlekedés, a BM Önkormányzati államtitkárnak meg ha szólnánk, azt sem értené meg, miről beszélünk.
Csak arra gondoltam, hogy már a költségek összeszámlálása is lehet eltérő, de a "fedezet" kiszámítása még lazább lehet egy pontos, tételes meghatározás hiányában. Különös tekintettel az esetleges keresztfinanszírozásokra (amik ugye nincsenek).
Örülhetnek a ma közlekedésmérnök jelöltjei, mert ha még regnálnék ezt, az ilyen táblázatokat, grafikonokat, ábrákat, beléjük verném...................:-))
Ennek Nemzeti fejlesztési Minisztérium Közszolgáltatási Főosztály nemtudommilyen nevű szak-csoportnak, ahogy a mostani Főosztálynak is, pont a városi közlekedésekhez az égvilágon semmi köze.
Tőlük már az is szép teljesítmény lenne, ha az általuk megrendelt közszolgáltatások költségfedezeti számait közreadnák.
Ezért találták fel anno-anno a Volán Tröszt Közgazdasági Főosztályát, hogy ilyen, akkor, ne történhessen meg.
( de az barnaköpenyes megoldás volt )
Ma ezt Nemzeti fejlesztési Minisztérium Közszolgáltatási Főosztály nemtudommilyen nevű szak-csoportjának hívják.
Az más kérdés, hogy a mai Főosztályvezető megköveteli vagy sem beosztottjától az egyforma számolást, mint ahogy székének előző tulajdonosa, 1970-1990 között megkövetelte ?
-----------------------------
20 évente nem kell, újból és újból, feltalálni a kanálban a mélyedést.
Ha ismételten előjöttek a helyi beszámolók Snake-Mojzi topictárs jóvoltából és grafikonok is vannak száraz szöveg helyett, akkor a tavaly megkezdett kigyűjtésből mutatnám a majdnem 2.0-s verziót.
Kitételek:
- Budapest mellett Debrecen, Miskolc, Szeged nincsen benne.(troli és villamosüzem miatt)
- A tisztán helyi autóbusz-közlekedést érintő településeknél a kb. 15 járműnél húztam meg a határt(így került bele Pápa is Ózd
után) és próbáltam a lehető legtöbb adatot megtalálni.
- Az éveknél visszamentem már 2012-ig, így öt év helyi közlekedés költség és tisztán menetdíjbevételét tartalmazza a grafikon.
Azonban erősen vannak még hiányok benne, melyekben ha tudtok segíteni megköszönöm:
1., Salgótarján, Győr, Sopron, Zalaegerszeg, Pécsről egyenlőre nem találtam sem bevétel-költség sem teljesítmény adatokat.
2., Kecskeméten, Szombathelyen, Kaposváron, Szekszárdon és Pápán még nem elérhető a 2016. évi beszámoló.
3., Tatabányáról és Kaposvárról a 2012. évi adatok nem elérhetőek.
4., Dunaújvárosról kizárólag 2013. évről van részletes beszámoló.
Település bővülés esetén gondolkozok az 1 mrd feletti és alatti bontáson is, mert így a kisebb összegek nem túl látványosak.
Kravtexnél nyilván főleg attól az Auditól, amelyik tudna a mainál többet is termeli, csak nincs elég emberük... mégpedig hatékonyabban, mint amennyit egy mesterségesen felhizlalt magyar buszgyár tudni fog.
Ez az iparpolitika így még akár csökkentheti is a GDP-t...
és amúgy szokás differenciálni az ilyen megállóhasználati díjakat a szerint, hogy pl. az adott helyen mennyi szabad idősáv áll rendelkezésre, s ezzel "tereljék" a maszekokat?
(pl. Kelenföldön könnyebben elfér bárki maszek az Etelén, mint monduk a Népligetnél)
