Palla: A Pala alakváltozata, csakúgy, mint a Palya. A magyarban a nevek hangzóközi l-je megnyúlhat, ill. meglágyulhat.
Balla: A régi magyar Barla személynév hasonulásos változata, a Barla pedig a Barnabás név Barlabás alakváltozatának csonkulása.
Pelle: Irodalmi adatom nincs, de úgy vélem, hogy
(1) Pel- (v. Pil-) kezdetű személynevek magyar csonkulása -e kicsinyítő képzővel. Ilyen nevek lehetnek a Pelbárt, Pelagius, Pilgrim. Esetleg a rövidülés a németben történt, vö. Pehl csn., és ez a német név került a magyar szókincsbe. A csonkult alapnév folytatói a m. Pély, Alsópél.
(2) Vagy a szláv eredetű pele állatnév lett személynévvé, majd a szóközi l megnyúlt-
Helle: Ennek magyar etimológiája nemigen adható. A Duden viszont a német Hell csn. variánsaként említi. Ez egyrészt egy ilyen nevű német helységről vett lakosnév, másrészt falurésznév, külterületi név lehet ’pokol, zug, sut’ (vö. n. Hölle), ill. ’meredek rész’ jelentéssel. – NB. Höll van Burgenlandban is, ennek magyar neve Pokolfalu. Hasonló magyar nevek még Poklos (Pîclişa, Románia), Poklostelek (Pocluşa de Bărcau, Románia), Poklos-tető (Bükk) stb. Ez általában kátrányos, szurkos, vagy ahhoz hasonló talajú helyre utal.
Liptay is a Liptó helynévből, csak ez magyar képzés.
Hanuszek, Hanuska: vö. lengyel Hanuszek (ejtsd: hanusek), cseh-szlovák Hanuška. A német Johan ’János’ név Han rövidüléséhez járult a szláv -uš (le. -usz) kicsinyítő képző, majd a Hanuš (le. Hanusz) név további szláv kicsinyítő képzőt vett fel: az -ek-et, ill. a -ka-t.
> Lupták - tudom, hogy a Lipták névhez hasonlóan Liptó vármegye nevéből ered, de miért az "u"? Mindig u-val! LvT féle szlavisztika kéne ehhez.
A Liptó < szlk. Liptov hn. eredeti formája Ľubtov [hrad] azaz ’Ľubta [vár]a’, amely nyelvjárásban megőrződött. A lágy msh.-k utáni /u/ > /i/ változás az ún. přehláska, amely a csehre jellemző, vö. cs. lidé ~ szlk. ľudia ’emberek’. Többek közt a přehláska választotta szét a két nyelvet, de szórványosan megjelent szlovák területen is.
> Barcza - tudtok jobb megoldást, mint a Barcaság? Ha nem, akkor miből ered a Barcaság neve maga?
Szerintem ez a török barsz ’párduc, tigris’ szóból lett régi magyar személynév -a kicsinyítőképzős származéka. Az /sz/ > /c/ affrikálódás jellegzetes magyar jelenség, vö. lat. pardus > m. párduc. Bármi is a név eredete, 1289-ből már adatolható.
Fordított kapcsolat sem valószínű: a Barcaság a Barca folyóról vette a nevét. A folyó nevének eredete vitatott: vagy török Bursa, vagy a szláv Brza ’sebes’ folyónevekkel kapcsolják össze.
> Kakulya - van nálam még Vakulya is, amely a végső soron görög eredetű keleti-szláv Vakul személynévből ered. Van Kakul név is?
Az -uľa ismert keletszlovák-kárpátukrán kicsinyítő képző, a Kakuľa névben és Kokuľa változatában is inkább ez van. Ezekben – valamint a a romániai Kak (r. Cucu), szlovákiai Kokava hn.-ekben – a nyugati szláv Kok szn. található: ez a kokot, kokoš ’kakas’ szó rövidülése.
> Kócz - valószínűleg a "kóc" szavunkból lenne, bár én nem találok ma Kócz nevű embereket. Lehet, hogy elírták és valójában Koncz?
Teoretikusan minden lehet, még a Konstantin kárpátukrán rövidülésének magyarosodása is (vö. tovább képezve Kóczián)
> Moczó - talán a régi Mucs személynévből?
Az /a/ > /o/ változás valószínűbb, mint a /cs/ > /c/, ezért én a régi Mac személynévből indulnék ki, amely a n. Matz v. nyugati szláv Mac. Az utóbbi mindkettő a Mátyás szn. azonnyelvi változatának rövidülése.
> Csíkmérő - […] Mit mér egy csíkmérő?
Úgy vélem, hogy egy kéttagú vezetéknév egybeforrásáról lehet szó.
> a családnév nyelvén beszélő nemzetiség neve miért lett családnév? Tehát miért volt alkalmas megkülönböztetésre és valaki leírására egy német faluban az, hogy Deutsch, vagy egy magyar faluban az, hogy Magyar
Hajdú Mihály szerint (Családnevek Enciklopédiája, Magyar címszó): „A magyar szót mai is használják a népnyelvben egyszerűen ’ember, egy ember, ismeretlen ember’ jelentésben. Régebben is ebben az értelemben vált sok beköltözött, ismeretlen családnevévé, de Erdélyben a székelyektől való elkülönítő szó is volt a magyar, s így is családnévvé válhatott.”. De jelezhet, nemzetiségi érintkezést is, pl. egy magyarosodó nemzetiségi személy is megkaphatta ragadványnévül; olyan, aki magyarral házasodott; akinek színmagyar területtel volt kapcsolata; aki magyarként egyébként nemzetiségek lakta településrészre költözött be stb.
A Nemere kakukktojás, mivel az magyar. A Nemere egy hegycsoport magyar neve Romániában [*], köznevesülve a nemere az innen fújó szél neve lett. Családnévként a Nemere-hegység környékére valót jelent.
A Nemcsák ~ Nyemcsák nyugati szláv név, a vö. szlovák Nemčák, cseh. Němčak , lengyel Niemczak. Ez a szlk. Nemec ~ cs. Němec ~ le. Niemiec ’német’ népnév „túlképzése”. Túlképzés alatt azt értem, hogy kapott még egy plusz -ák népnévképzőt, így lett pl. a Rusin ’ruszin’-ből Rusniak ’rusznyák’. (De tkp. a szlovák népnév -ák végződése is innen ered, csak az lecserélte az eredeti -ien végződést.) – NB. Az eredeti szláv nevekben lágy /ny/ van az elején, a kemény /n/ magyarosodás eredménye.
Nemsics: Ez szintén magyarosodással, /cs/ > /s/ hangváltozással állt elő az eredeti szerb-horvát Nemčić (kb. /nemcsity/) alakból. Hasonlóhoz vö. m. Jellasich ~ hv. Jelačić, ill. Ceaucescu ~ /csauseszku/. Ez apanév: egy szb.-hv. Nemac ’német’ nevű személy leszármazottait jelzi az -ić képző.
> a magyarban nem jellemző a képző nélkül alkotott lakosnév...
Nem jellemző, de előfordul. A sok Zalai ~ Szalai mellett Zala vezetéknevűek is vannak. Van, hogy ez eredeti, de van, hogy másodlagosan kopott le a végső mgh. Ez lehet fonetikai okokból is (ti. az -n- lágyulása "felszívja" az -i-t) , gyakorlatlag így lett sok -ány végű magyar településnév a szláv -any képzős helynevekből. De lehet visszahatás is, az -ny és -ly végűekre másodlagosan felkerülhet az -i, vö. Kiszelly < Kiszely < szlk. kýseľ, Patrubányi < Patrubány < ro. patru bani. Az így kialakult kettősség aztán hiperkorrekciókat eredményezhet.
A fordítás nem helyes, a cseh-szlovák zeman szó értelme: ’köznemes’.
Amúgy a Zimány vezetéknevet én nem közvetlenül vezetném le a cs.-szlk. zeman-ból. Mint vezetéknév, szerintem ez magyar lakosnév a somogyi Zimány [*] település nevéből. Az csak másodlagos, hogy a település neve honnan jött.
Magam is amellett lennék, hogy a Pál szn. magyar -a kicsinyítő képzős származéka. Ez teljesen gyakori típus, míg a kőzettípusok meglehetősen ritkák. A Palád ~ Palágy helyneveket is a Pál szn. Pala továbbképzéséből szokás levezetni -d kicsinyítő képzővel
Megnéztem ezt a képet amit küldtél és Sziléziában is élnek Tyndyrá(k) Tyndirá(k) de ezt a területet 1945ben csatolták a lengyelekhez,előtte viszont német kézen volt úgyhogy lehet h innen jött de akkor lehet lengyel is vagy német is.
Egyébként a Miskolci vasgyár építésére kerestek ún vendégmunkásokat és még a többi némettel(??) vagy lengyellel(??)megtanult magyarul és úgy jöttek ide, nemtudom hogy Szepesolaszihoz mennyire van köze(vagy akár az őseinek)...
Mindegy majd még dédimet megkérdezem hogy mit tud még erről a dologról
Ad Ficzere: Viseletre utaló magyar ragadványnév az elavult magyar ficere ~ ficsere közszóból, amelyenek jelentését a Czuczor-Fogarasi-féle szótár így adja vissza: ’Igen keresett cziczoma, pipere, mely valakinek öltözetén, viseletén fölötte kitünik’.
Ad Lőrik: Magyar apanév a hasonló régi magyar személynévből. Ez a Lőrinc szn. rövidülése és -ik képzős kicsinyítése.
Ad Miszlivecz: Vö. cseh-szlovák Myslivec, lengyel Myśliwiec vezetéknevek. Ez ’vadász’ jelentésű foglalkozásnév.
Ad Trámpó ~ Trampó: Ha ez a név nem is adatolható a mai lengyel vezetéknév-adatbázisban, ugyanebből a tőből más képzővel alkotott alakok igen: pl. Trampa, Trampisz, Trampka. Így hát feltételezhetjük, hogy a szóvégi mgh. lehet a szláv -o vagy -ov (-ow) végződés folytatása. A magyar -ó kicsinyítő képzőt kizárhatjuk, mert az olyan régi korokban volt produktív névképző, hogy ebben az esetben a név töve hangtanilag is magyarosodott volna.
A Tramp- tő pedig adatolhatóan része a német névkincsnek (Trampe, Trampert stb.), amely vagy ’otromba, nehézkes ember’-t (vö. n. Trampel > m. trampli), esetleg ’segéd’-et,’kontár’-t jelentő ragadványnév.
Vagyis a név a német—nyugati-szláv érintkezés területéről került át a nyugati-szláv–magyar érintkezés területére.
Ad Tyndira: Lehet lengyel. A lengyel vezetéknévtárból [*] az alábbi nevek bukkantak elő: Tynda, Tyndal, Tyndel, Tynderenda, Tynderynda, Tyndiuk, Tyndra, Tyndrof, Tyndryk, Tyndyk, Tyndyko, Tyndyra, Tyndyrenda, Tyndyrynda, Tyndyszak, Tyndzik.
Ez arra mutat, hogy számolhatunk egy Tynd(a) alapnévvel, amelyhez járulhatott a nem gyakori, de jellegzetes szláv -ra kicsinyítő képző. Vö. még Kund(a) > Kundera, Janda > Jandera, Bonda > Bondera ~ Bondyra (> Bondarenko stb.)
A -da maga is kicsinyítő képző a nyugati szláv nyelvekben (vö. Jan > Janda), így visszakövetkeztethetünk egy Tyn(a) személynévre (adatolható további lengyel, szlovák stb. származékokkal). Ez lehet a gyakori ilyen végű nevek önállósult csonkolása is, de állhat mögötte a týň ’cölöp, léc, palánk(deszka)’ szó is.
Ad Burián ~ Burján: Véleményem szerint az or. burján (бурьян) ’gyom’ (és az ebből lett m. burján) hamis barát. Hasonló jelentésben a szlovákban burina van, tehát ez egy lágy bur’- tőből képzett szó [vö. szlk. búrať sa ’omladozik’, ill. szlk. búra ~ or. burja (буря) ’vihar’].
Ha megnézzük a szlovák vezetéknév-adatbázist [*], akkor hasonló tőhöz az alábbi neveket találhatjuk: Burák ~ Burak ~ Buriak, Buraľ ~ Bural, Buráň, Buran ~ Burian ~ Burián, Burianec, Burianek, ill. maga az alapnév is: Búra, Búr. Ez alapján megállapítható, hogy a Búr(a) alapnévből közszói áttétel nélkül is többféle kicsinyítő-, ill. személynévképzővel képződhetnek szláv nevek.
Különösen kiemelendő, hogy a Buran ~ Burian névpár mellé a Burak ~ Buriak analógia is megtalálható: tehát az eredeti lágy alakok mellett megvannak az újabb kemény változatok is. Ez jelzi, hogy ezek tényleg képzett alakok, ui. az r szlovákban bekövetkező szóvégi megkeményedése megjelent a szó belsejében is, jelezve, hogy a nyelvérzék számon tartja a szótő és a képző kapcsolatát.
A magyarban egyébként több kárpátukrán-keletszlovák személynév adott -ián végű vezetéknevet, vö. az itt is már előfordult Kóczián (#6900), Viczián (#7206).
NB. A Búr(a) alapnév az első bekezdésben említett etimológiákon kívül lehet hasonló kezdetű személynevek rövidülése is., pl. a Burg- ’vár(os)’ kezdetű német neveké (pl. Burkhadt), vagy a francia Buridané, ill. jöhet a n. Bauer ’paraszt’ nyelvjárási Buhr változatából stb. Ha a n. Burzlaff (szláv < Borislav) névre rövidülésére gondolunk, akkor lehet, hogy ezúton a szláv bori- ’küzd, harcol’ etimon került vissza ebben a formában.
>>Mondjuk úgy, hogy a k-európai zsidók erős jogi-vallási-etnikus határok között éltek, és a saját önképük szerint, valamint az outgroup szemléletében is endogámiát folytattak.<<
Jaja! Én is eztet akartam mondani, csak eztet a sok csalafinta szót nem ösmerem, na!
(... az outgroup szemléletében... endogámiát folytattak... ezt még ízlelgetem egy kicsit... azok a boldog egyetemi évek... :) )
Gondolom azért nem jönnek néha válaszok a kérdéseinkre, mert nincs senki, aki tudná a választ. Esetleg van valakinek ötlete, de hulla fáradt, mire a gép elé kerül. Vagy éppen csak olyat tud mondani, amit a kérdező is simán megtalál az interneten. Én néha újra felteszem - pár hónap elteltével -, hátha vannak új olvasók.
Visszatérve a Tyndirára elég sok dolgot lehet találni, legalábbis az induláshoz.
Ez egy lengyel családnév-eloszlási térkép. Vagy mi a szabatos neve.
Szóval a térkép alapján valóban lengyel név is lehetne (Tyndyra alakban) de ott sem túl gyakori, tehát egyáltalán nem biztos, hogy őshonos.
2.)
Egyébként abból, amit írtál, arra gondolok, hogy Szepesolaszi valamilyen módon szerepet játszhatott szépapád életében. Hogy oda költözött-e, vagy onnan költözött... Felteszem te többet tudsz erről.
A Wiki többek között ezt írja:
A települést 1862-ben újra hatalmas tűzvész pusztította. 1871-től lakóinak egy része vasmunkás volt, mások nagy építkezéseken dolgoztak kőművesként. A 19. század végén határában téglagyár, gőzfűrész üzemelt.
1910-ben 2413 lakosából 1613 szlovák, 440 német és 154 magyar volt.
És nem mellesleg egy 1995-ös forrás szerint egész Szlovákiában csak itt lelhető fel a Tindira családnév.
Ebből annyi mindenképpen egyértelmű, hogy a családnév nem a XIX. sz. vége felé jelent meg először Magyarországon.
4.)
De Szepesolaszi környékén sem, mivel 1898-ban már a férje után vándorol Amerikába egy Tindira Mária nevű 40 éves asszony Berzevicéről (kb. 20 km Szepesolaszitól) az ellisisland.org szerint
5.)
Másfelől, ha a dédid német eredetet tud, akkor kérdezgesd még egy kicsit, hogy honnan is tudja (első kézből?), meg milyen részletek jutnak még eszébe. Persze a "német" eredet nem mond ellent a lengyel eredetnek sem, ha a porosz uralom alatt lévő lengyel területekről jött, viszont akkor furcsa, hogy mára gyakorlatilag csak délen maradtak Tyndyrák.
Szóval, nem sok okosat tudtam mondani a jelentéséről, bocsánat. Csak találgatok, hogy esetleg egy igen ritka lengyel családnévről van szó, amelyik a Felvidékre kerülvén még ritkábbá vált.
Péter, itt az a szokás, hogy ha senki sem tud érdemben hozzászólni, halgatunk. Egyszerűen ennek a fórumnak a szokásrendszerében nem ismert az, hogy minden aktív résztvevő kijelentse, "fogalmam sincs", "nem értek hozzá".
Hidd el, (és ezt könnyen ellenőrizheted visszaolvasással), hogy nem veled szemben akarunk udvariatlanok lenni, nem ez a cél. Egyszerűen ezek a szokások. Újoncként illik a szokásokhoz igazodni, s nem felháborodni rajtuk (tudod, volt ott valami Rómával...).
Az én dédnagymamámnak az a vezetékneve hogy TYNDIRA és ha jól tudom ez egy lengyel név.
DE már régebben is kérdeztem a rokonoktól hogy ez milyen eredetű név és ők is azt mondták hogy lengyel.
Most a napokban kérdeztem a dédimet hogy ez egy lengyel név-e(én úgy tudtam h neki a nagyapja lengyel volt és MO-ra költözött vmikor az 1880-90es években)de ő azt mondta hogy ez egy német név és az ő nagyapja Németországból költözött MO-ra(vendégmunkásokat kerestek egy most is működő gyár felépítésére).
De nekem a Tyndira név egyáltalán nem hangzik németesen...Szóval amikor az ő nagyapja MO-ra költözött abban az időben nem is létezett olyan hogy Lengyelország,mert 3 részre volt felosztva.
Kérlek segítsetek, hogy szerintetek ez milyen eredetű név?
Erre miért nem válaszoltok??a zsidókérdésemre persze egyből érkeztek a válaszok -_-
Pék lesz az... valahogy elterjedtek nyelvünkben a szláv foglalkozásnevek, de nevek még őrzik a köznyelvből kihalt magyar (vagy preszláv) alakot: vasverő:kovács, horó~haró:szakács.
Visszatérve a Frampó és Trampó neveimhez, újra megnéztem őket és az tévesztett meg, hogy a T betű szárát visszahúzták, ezért tűnt F betűnek. Szóval ha van megoldásotok a Trampó/Trámpó névre, szívesen venném.
Egy másik, lehet hogy túl egyszerű kérdés, de a Sütő név pontosan milyen foglalkozást takart? Gondoltam természetesen a pékre, de hát akkor inkább lett volna Pék a neve. De (bár lehet butaság), megfordult bennem, hogy esetleg az állatok billogozásával foglalkozott az illető. Már ha akkoriban volt egyáltalán ilyen.
Az előző hsz-re: a Bata nevet beütve itt oldalt a keresőbe, kiadja a megoldásokat.
