Ebben a topikban a vívás harcművészeti aspektusait szeretnénk megvitatni. Elsősorban a történelmi európai vívással, ezen belül szablyavívással szeretnénk foglalkozni, de minden más vívás képviselője is szívesen látott vendég a topikban.
"Vivas vs kendo" az elso fele, a masodik meg "bal Maeda". Szoval gondolom a fotonak van egy masik fele, ahol egy ellenfel van karddal vagy torrel vagy valami hasonloval
Korábban már említettem egy esetet, amikor egy magasan képzett kendós (7 danos) próbálta ki a vívás egy hasonlóan képzett európai vívóval szemben. (Wojciech Zabłocki, kétszeres olimpiai ezüstérmes kardvívásban.) Erre 1976-ban került sor.
Most egy valamivel korábbi esettel foglalkoztam egy blogbejegyzésben. Magáról a vívásról nem sok mindent lehet tudni, maga az időpont is némileg bizonytalan. Annyi biztos, a fénykép valamikor az 1910-es évek elején készült Közép- vagy Dél-Amerikában. Érdekes mementója annak, hogy a vívók mindig szívesen kipróbálták tudásukat más kultúrák vívóival szemben.
"az íj lövés után pörgése ("Ó, ez biztos valamelyik Ilyen-olyan kitab..." vagy furisija...")"
Azt pont kivágnám szívem szerint a videóból. Akkoriban kísérleteztem az íj kipörgetésével, de az inkább a japán íjászatra jellemző dolog, gyorsan el is hagytam. A közép-ázsiai, közel-keleti íjászatban előre buktatják az íjat lövéskor, ezt egybehangzóan írják az arab/mameluk íjászkönyvek.
Újra megnéztem a 2011-ben elmentett képeket. Tényleg érdemes lesz feltenni őket a blogra, mert védőfelszerelés tekintetében - határozottan - szembetűnő a különbség. Egy hasonló trend látható a Szablya Iskolájánál is. Érdekes lenne tudni a változás okát, indokait.
Pár tavalyi hozzászólás.
"2010-ben Hidán Csaba edzésein gyakorlatilag teljes védőfelszerelés volt és fa szablyák. Mindenféle furán kinéző, de jól védő nemezvértek, rohamsisakra applikált fejvédelem, stb. Az egyetlen nagy hiányosság az volt, hogy jó pár nemez fejvédő (én csak busóálarcnak csúfoltam :) ) a szemet teljesen szabadon hagyta, mert Csaba nem szerette, ha bármi korlátozza a látását. Ennek meg is lett az eredménye.
Ezt leszámítva a korhoz képest "teljes HEMA" védőfelszerelésre törekedtek, gondolom anyagi okai voltak, hogy miért nem volt rendes fejvéd.
Az edzés is frappánsan volt felépítve. Az első páros gyakorlatok kötöttek voltak, védőcucc nélkül, aztán sorban kellett felvenni a dolgokat. Először kesztyűt, aztán alkarvédőt, hogy még mindig kötött páros gyakorlatban, de oda lehessen vágni rendesen, csak aztán jött a szabadvívás. Akinek nem volt, vagy nem jutott kesztyű, fejvédő, az nem is vívhatott szabadon.
Ott jégkorongos kesztyűt használtam, bőr alkarvédőt, "kincstári" nemez vértet, és egy saját készítésű, kendo ihletésű brutál fejvédet." [6081.]
"Elmentettem pár képet 2011-ben. Elég nagyok, majd némileg tömörítve megpróbálom feltölteni. Most csak rövid leírás következne.
1. kép: Csoportkép. 7 fő; 1 busóálarc, 1 olimpiai fejvéd (régebbi), 1 ökölvívó fejvéd (alsó résszel) Csabán. Most már értem, hogy mit látok a képen. Eddig azt gondoltam, ez valami szerepjátékos cukk, és csak poénból vette fel az illető. Kiderült: ez egy nemez fejvédő alias busóálarc :-)
2. kép Páros vívás, 3 pár: olimpiai fejvéd vs ? (nem látszik, csak a vívó girbe-görbe "szablyája"), ökölvívó fejvéd vs ökölvívó fejvéd, busóálarc vs piros motoros sisak (arc előtt semmi)." [6085.]
A régi Militia fórumon valahogy nem volt téma a Vívás topikban.
Kimondottan örültem, amikor megláttalak szpahiként. Jó látni az igényes felszerelést, ez az operatőrnek is megtetszett, mert készített egy-két közeli felvételt. A vágás is jó. Kimondottan hiteles a lovas visszatekintése, az íj lövés után pörgése ("Ó, ez biztos valamelyik Ilyen-olyan kitab..." vagy furisija...").
Szóval, egy kellemesen megkomponált, igényes videó.
Ilyen szuronyvívó fejvédről már volt szó a topikban. Konkrétan Németh Árpád gyűjteményében néztük meg az egyik topiktárssal. Viszont ezen a képen az is látszik, hogy volt hozza egy plusz sapka is.
Határozottan arra emlékszem, hogy régebben se az Aranyszablya, se a Szablya Iskolája vívói nem használtak fejvédet, legalábbis olyan szinten, mint az a Kenva-féle videócsokorból látható.
az azért a videó jellegéből is fakadhat, hogy hordanak-e fejvédet. Engem elsősorban az lepett meg, hogy mennyire más tud lenni a pengevezetés és használat úgy is, hogy elvileg ugyanolyan (nagyon hasonló) fegyverről van szó.
Jó látni, hogy a blog nézettsége lássan, de biztosan araszolgat a 30 ezer felé. Ez főleg azért érdekes, mert van egy másik, vívással foglalkozó magyar blog, amely kiteszi a nézettségi adatokat, és szintén 2012-ben indult. Jó, hogy van viszonyítási alap.
A Google már egy ideje rendszeresen az első oldalon hozza a blogot.
Tényleg érdekes volt így együtt megnézni a videókat. Meg összehasonlítani az adott vívóiskola korábbi videóival.
Pl. jól látszik, hogy a Szablya Iskolájában - szabadvívás közben - használnak a fejvéd 2017-ben, miközben egy 2010-es videón még semmi nyoma. (Van egy hosszabb - 1:28-as - szabadvívós videó, Hunicron töltötte fel.)
Az Aranyszablya 2014-es felvételén is mindenkinél van fejvéd a csoportkép készítésekor. Ez nem mindig volt így. Szóval, ezek mind érdekes apró részletek.
Egy gyors lista arról, hogy mi látható a videókon.
1. Aranyszablya 2. Bajvívó Magyarok (GoNow plüsivel is) 3. A Végek Művészete (2017 edzőtábor)
4. A Végek Művészete vs Litkei Máté 5. Szablya Iskolája (2017, szabadvívás, pontozás a képernyőn) 6. Ősi Tűz bemutatója
Egy jó válogatás azokról azokról a szablyavívókról, akik:
- jó régen kezdték el a vívást: Aranyszablya (~1996), Ősi Tűz (önállóan ~1999),
Szablya Iskolája (2009), Bajvívó Magyarok (min. 2009), - sok versenyt rendeznek, - sokat szabadvívnak mindenféle eszközökkel, - szívesen megismerik más társaságok rendszerét.
Ami a "lényegeset" illeti:
- nem mindegy, hogy bemutató vagy szabadvívás, - baráti vívogatás vagy minőségibbnek szánt szabadvívás, - milyen eszközzel.
Igazából mindegyik videót izgalmas lenne elemezni, ismertetve a körülményeket, szabályokat stb. Egyes esetekben ez megtörtént, pl. Litkei Máté blogján.
Ez nagyon érdekes így együtt, a videók nagy részét láttam már, de nem ennyire gyorsan egymás után. Érdekes, hogy milyen nagy különbségek vannak a mozgásban már első blikkre is. (és nyilván ha még értenék is hozzá akkor jóval többet látnék :) )
Persze, hogy tudunk :-), írtunk is róla bőségesen.
Rengeteg infót, friss oktatófilmeket is találsz róla az itteni keresővel. (Elég, ha beírod: Hidán). További adatok vannak a szómszéd topikban, Harcművészetek.
Úgy tudom, Hidán Csaba nem nagyon használja a mester - még kevésbé a nagymester - titulust. A leggyakrabban harcművészet oktatóként szerepel.
Pár egyszerű, de egyáltalán nem triviális kérdés a Schola Gladiatoria fórum egyik topikjából, Defining Military Sabre.
"So my question to all you self-professed "military sabreurs", what exactly is "military sabre"?
Is it a weapon, a system, or a combination of the two? What exactly is "military" in comparison to, duelling sabre? What even is duelling sabre for that matter?"
"Rendhagyó helyszínen, a megyeszékhely belvárosában, a Kossuth téren és a sétálóutcán tartották meg a barantások az idei országos rendezvényüket, a Kárpát Kupát.
Szalagokkal elkerített területen hoztak létre biztonságos küzdőteret annak a 86 nevezőnek, akik az egész Kárpát-medencéből érkeztek, hogy összemérjék az erejüket és ügyességüket a népi hagyományokon alapuló magyar küzdősportban. A Felvidékről és a Délvidékről, Erdélyből is jöttek versenyzők Kaposvárra.
A járókelők a karikás ostorok sűrű durrogására figyeltek fel, és láthatták, hogyan mérkőztek meg egymással a fiatalok, akik ostorpárbajt vívtak. Markolatig gumiba burkolt szablyákkal is vívtak, hogy ne okozzanak egymásnak sérülést. Puszta kézzel is zajlottak összecsapások. Az egyik fél feladásáig tartó népi birkózásban, a böllönben – amelyből a böllenkedik szavunk ered – a fojtás és a feszítés is megengedett. A katolikus iskola udvarán íjász akadálypályát állítottak fel, a városligetben pedig íjpárbajt vívtak a fiatalok, egymásra természetesen biztonságos, gumi végű nyílhegyekkel céloztak. [...]
– A baranta egy a magyar mozgáskultúrára alapozva létrehozott sajátosan magyar küzdősport, amelynek külön szabályrendszere van – mondta a versenyen Wilhelm Erik, a Kapos Baranta Egyesület elnöke. – A baranta sok történeti kutatáson alapult. Ezeket a mozgásformákat a néptáncokban örökítette át a magyarság, és számunkra fontos, hogy magyarok vagyunk.
A baranta egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a fiatalok körében." K.G.
Jó, hogy linkelted az 1809-es lovassági szabályzatot. Kimondottan érdekes volt átnézni, hogy korábban mit írtunk a hatvágásról (a topikban, a blogban).
Még mindig - szívből - utálom a fraktúr betűtípust, egyszerűen hihetetlen, hogy a máskülönben precíz németek nem tudtak készíteni valami normálisabb betűkészletet.
Mivel a magyar nemesi felkelés lovassága számára keszült a szabályzat, így nem annyira meglepő, hogy megmaradt a csákó. ;-)
Abrichtungs-Reglement für die Cavallerie der Insurrektion des Adels von Ungarn Konrad Adolph Hartleben, 1809
Az Arcanumon további adatokat talállunk, ebből már látszik a pontos mérete.
"Abrichtungs-Reglement für die Cavallerie der Insurrection des Adels von Ungarn. Auf höchsten Befehl Sr. k. k. Hoheit des Erzh. Palatinus entworfen. (8-r. 111 és 9 l.) Pesth. 1809. Bei Konrad Adolf Hartleben.
Verzeichniss jener Kunstworter, welche in dem adelichen Insurrections-Reglement aus fremden Sprachen in die ungarische übersetzt, und durch die… zusammengesetzte Militär-Commission genehmigt wurden. E. M."
Hartleben volt a lovassági szabályzat kiadója. 1802-ben vette meg Ivanics Zsigmond pesti könyvkereskedését.
"1802–1863 Conrad Adolf Hartleben
Der Verlagsgründer Conrad Adolf Hartleben (* 26. August 1778 in Mainz; † 5. April 1863) wird als Sohn eines in Mainz lehrenden Juristen geboren. 1802 kauft er vierundzwanzigjährig die Buchhandlung des Sigmund von Ivanics in Ofen. Die Bewilligung zur Errichtung einer Buchhandlung in Pest erhält er 1803 und eröffnet diese im Juni 1804 als Sortiments- und Verlagsbuchhandlung. Mit großem ideellem Einsatz und kaufmännischem Geschick erarbeitet er sich ein weithin in der Monarchie bekanntes Renommee des florierenden Unternehmens. Im Jahre 1844 verlegt er den Firmenhauptsitz in das verkehrsgünstiger gelegene Wien und firmiert unter „C.A. Hartleben’s Verlags-Expedition in Pest, Wien und Leipzig“. Weidmanns österreichischer Messkatalog von 1845 verweist auf 508 Werke des Verlags, welche im österreichischen Kaiserstaat erschienen sind. Conrad Adolf Hartleben beteiligt sich 1859 an der Mitgründung des Vereines der österreichischen Buchhändler. Viele Anerkennungen werden dem Verlagsgründer zu teil, so wird ihm im Jahr 1861 die goldene Medaille für Kunst und Wissenschaft von Kaiser Franz Joseph I. verliehen. Bis ins Alter engagiert sich der Verleger und verstarb mit 85 Jahren."
Egyfelől kiváló, hogy önállóan is megmaradt, működik a csapatod. Másfelől kár, hogy ennyire lefoglal az építkezés. Talán majd idővel változik a helyzet.
