Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Ami a kérdéseidből hozzám szólt, kétféle megoldást használunk, az egyik a légfűtés,
a másik a tömegkazán. Az előbbinél az a praktikusabb, ha kétszintes házba alkalmazod, mert akkor a gravitációs keringetés egyszerűen és biztosan megoltható.
A tömegkazános tapasztalataink a nagy felületű, alacsony hőmérsékletű fűtésnél nagyon kedvezőek, és tavaly ősz óta két kályha jól működik radiátorokkal is . Legutóbbi méréseinket a honlapunkon láthatod.
Ami az áramszünetet illeti, úgy tűnik, sikerül a kályhával legalább annyi áramot csiholni, ami a szivattyúnak kell, szóval ez a része szerintem nem reménytelen.
"De úgy is lessz tervező aki a segítségedre lesz."
Persze hogy lesz. Inkább csak azért kérdezem, mert akkor a tervezés elején már ilyen irányba terelném a dolgokat. Tehát ne a végén kelljen átvariálni egy már majndem kész tervet, henam akkor már az elején vegyük számításba azt amit szeretnék. Húúú, de szépen körbefogalmaztam :)
Földszintes fafödémes olcsóbb, viszont nem lehet a kölyköket lázadó tini korukban elszeparálni, és kirepülésük után sem lehet lezárni a (nem létező) felsőszintet. A pincésgarázs lehet olcsóbb, de macerás lehet a ki-beállás télen. Igen ezekben is van igazság. Sajnos úgy látom igazán jó megoldás nincs. Erre mondja ismerősöm, hogy b.szni is meg szűznek maradni is egyszerre nem megy! :)
Ja a telek elég laza. 765nm. 600nm a minimális telekméret, 30% beépíthető 5,5m magasig, szabadonálló eérendezéssel. Az utcafront 31m. (30,9*24.75)
Temporis: Ennek nem az a lényege, hogy csinálok benne egy parázságyat, és utánna a száraz fa (gázai) izzik benne 6-8-10 órán keresztül?
A radiátoros rendszert nem ellenzem 100%-ban, de ha nem muszály, akkor nem szórakoznék vele. Ha egyszerűbb és olcsóbb a légfűtéses rendszer, akkor inkább azt alkalmaznám. Csak ilyenkor az is kérdés lehet (legalábbis a hozzám hasonló hozzá nem értők számára) hogy mi a jobb megoldás? Egy Tk. és arról meg a többi helség is. Vagy két Tk.?
Engedd meg akkor, mivel házat építek én is 3 éve :o)
Amit Sanci bácsi írt az nagyon fontos. Telek- milyen tájolása van. ap hogy éri, télen hol megy a nap, nyáron hol megy (dőlészögre gondolok). Ezzel rengeteg energiát lehet megspórolni, illetve nyerni is :o)
Falak- kis tömegű nagy szigeteléssel, vagy nagy tömegű falak plusz szigeteléssel... Hőtartás szempontból érdekes szintén, plusz a falvastagságot ezártal az épületet és a telken való elhelyezkedés is megváltozhat. 20 centis fal, vagy 44-es porotherm 10 centi szigeteléssel, nem ugyanaz... Passzív ház - vagy "csak" alacsony energiás..
szempont -e az áram - gáz nélküli életre is alkalmas vagy nem!?
mást én nem tudok. mert a fenti döntés függvényében jön ezer más dolog ami számít...
Max egyet még. 2 kéményed mindenképp legyen :o) meg erős földszint a kályha lehetséges helyén :o) mert 10 év múlva nem kell pluszban betonoznod, csak építened :o))
A ház tervezését szerintem érdemben nem tudjuk itt megoldani, legfeljebb hozzászólni tudunk. De úgy is lessz tervező aki a segítségedre lesz.
Néhány támpont talán, bár a telek adottságai sokszor meghatározzák, mit-hogyan építs rá:
-pincében elhelyezni kiszolgáló helyiségeket energetikailag érdemes lehet, (nem kell olyan magas hőm..-t tartani), viszont problémás lehet az autóval (főleg télen) a beállás.
-csak földsz-s házat építeni (főleg fafödémmel), megérheti, kérdés a telek lehetővé teszi-e?
-gondolj arra is, hogy a gyerekek megnőnek, és jobb lesz nekik is, ha különköltöznek:-((
Emiatt kisebb házat szeretnél, ha kirepülnek N-1 év múlva! Akkor vajon el tudod-e jó áron adni a kecót? Ha nem, akkor valami lezárható,szeparálható (emeleti??) szobákat csinálj, amit leválasztva, a maradékot kényelmesen, hosszútávon tudtok ti ketten fenntartani, fűteni, stb ketten is!
(M.o-n a szüleink generációjának nagy része kínlódik a nagy emeletes-tetőtérbeépítéses házak rezsijével, mert az átkosban azt gondolták: jó nagy házat építenek, hogy a gyerek odaköltözhessen (akinek persze eszébe sem volt:-))
A saját tapasztalatom, nagyon zanzásítva:
Én 11 éve építkeztem. Sajna csak 3 cm-es szigetelésre futotta. (mondjuk sokan mondták, hogy nem is kell rá egyáltalán Pthm 30). A szigetelésből valóban több kellett volna (az idén valszínű, hogy rámegyek még egy vékony sorral...:-)
A helyiségek nagyjából ua. 3 háló, elő-fürdő szoba, wc, mosó-konyha, +nappali-étkező+közlekedő. Ez nállam nettó 96 (csak földsz).
Az elrendezést rontottuk el, ugyanis a tervező javaslatára, a nappaliból, egy 5,5m-es közlekedő van a hálókig. Emiatt a nappali-étkezőt,+közl-t, valamint légfűtéssel az elősz-wc-t kifűti a tömegkályhám. Ez a lakás nagyobbik fele. Okosabb tervezéssel, ha a kályhát a ház központjába tudtuk volna tenni, és a szobák felé nézne, nem az ellenkező (utcai) oldalra, teljesen el ki lehetne zárni a gázfűtést (ez jelenleg 3 szoba+fürdő=>főzéssel, HMV-el márc első hete óta 850 m3 gáz). Éves szinten max 1000! De akkor fogalmam sem volt a Tömegk-ról sajna.
Erről a részéről rőviden ennyit:-))
A Temp-sal kapcs-ban:
1.Addid fűt, míg ég benne a tűz. A kérdés van-e kedved/időd napi 4-6-8 ó-t égetni benne... A tk. állt. egész napi ciklusban fűt, egy kb1-1,5ó-s begyújtással!
2.A légfűtés annyiban szerencsésebb a vizes rendszernél,:
-nincs kitéve az áram, áramszünet....
-a mai nagyon jól szigetelt épületekbe eleve beépítik a légtech-t (szellőzőrendszer). Ehhez lehet csatlakoztatni a Temp-t, vagy akár a légfűtéses tömegkályhát, így megspórolsz egy radiátoros, keringetős... rendszer árát!
Ennyit a gondolatébrezstésrő, másként csinálásról...:-))
Piszkálhatlak Titeket egy kérdéssel? Átolvastam a topikot a nulláról. Sokan írtátok, hogy milyen rossz nektek (márakinek) mert egy már kész házba kellett bevarázsolni a tömegkályhát. És ugye olyankor már vannak kötöttségek. (Kályha helye, kémény helye, stb,,,) Szóval én még baromi messze vagyok az építkezéstől (2-3 év) de azért már olvasgatok témákat, mert érdekel. Szóval van egy külön nemű ikerpárosunk, meg mi "apa-anya" Tehát kellene 3 hálószoba 10-12 nm-ben/szoba. Kell egy 30nm nappali, egy kb 20 nm konyha-étkező-kamra +előszoba+egy házon belüli garázs. Az utcában a tigáz szerint nincs gáz (szerintem van), de ezek után már nem akarom bevinni a gázt a házba. Jól szigetelt házikót szeretnék. Ki hogy tervezné a házat?
1. Pince szint (garázs+ háztartási helység) minden többi helység a földszinten.
2. Földszinten garázs+minden, emeleten 2 vagy 3 hóló+fürdő.
3. Minden a földszinten.
Az egész max 100-110nm+garázs.
Gondolom, hogy a tk.a ház középpontjába kerülne. Azzal fűtenénk+elektromos adax panellel temperálnánk.Ha nem muszály nem tennék be 1-1,5 M-ért radiátoros rendszert. Vagy a hálókban adax, a nappali helységek adax+tk. Vagy esetleg folyton égő kandalló (temporis) légelvezetéssel. Esetleg 2 tk? Illeteve ezek variációja. Azt jól tudom, hogy ahály kályha, annyi kémény kell? Ja és érdekelne, hogy Vackor által 1925-ben betett kályhák hogy vannak megoldva többhelységes fűtésre?
Mint mondtam még nagyon messze vagyunk az építkezéstől. Inkább csak kíváncsi lennék az ötleteitekre, illetve Ti ha most építkeznétek akkor mit csinálnátok máshogy. (Gondolok itt a fűtés megoldására és a helyiségek elhelyezésére)
Nálam 1 szezon után a 2 leszálló ágból 1 vödör finom fehér/szürke por/pernye jött ki.
De nagyon sok papírt, kartont tüzeltem el benne. Volt pár láda fűrészpor is.
Pörgető:
A képen kicsit másképp látszik mint a valóságban. Lehet van egy kis pontatlanság is, meg a fuga kiesett a saroknál, és a ferdülés kifelé csak 2.5cm kb. Az első 2 képen jobban látszik, hogy befelé követi a szabályos 8 szöget.
Amúgy a magot én építettem, és helyi segítség volt a vágás/kiszolgálás.
"További tanulság, hogy tanácsos kerülni a vékony papírral (pl újságpapír) való begyújtást, inkább apró fadarabokat, esetleg wc papír gurigát, vastagabb kartont érdemes használni, abból kevesebb pernye száll."
Valószinűleg a sok papír lehet a gond, soxor van amikor csak azzal gyújtok be, gyújtós nélkül, és drága kisfiam is azzal szórakozik, hogy újságpapírt dobál a tűzbe néha
"Az oldalsó nyílások kialakításból arra lehet következtetni, hogy az építő valószínűleg nem ismerte pontosan a középső sorban található kiszélesedés, törés funkcióját.
Annak ugyanis a kamra felőli oldalon nem kellene folytatódnia, ugyanis kicsit gátolja a
"pörgést"."
igazából nem folytatódik, (legalábbis nem nagyon, 2-3mm, énbénáztam a vágással az álló képeken jobban láccik, meg szerintem a telefontorzított), vagy arra gondolsz hogy a törés jobb lenne a tégla "közepén" végetérne?
minden esetre "pörög" rendesen 1*2* már odakészítettem 1 vödör vizet a kályha mellé mert már megihedtem, hogy elrepül :)
néha kicsit túlfűtöm szerintem
1-2 kép a pörgésről
a feljövő "láng" oldalról kb 3cm-rel beljebb van a szélénélés mellette láccik a hátulról visszatérő láng
fa sem mindig tökéletes, néha tüzelek hulladékkal (3-5-10 cm-es fa darabokkal), ilyenkor van amikor beszürkül a sütő, de a következő begyújtás leégeti
"Annak ugyanis a kamra felőli oldalon nem kellene folytatódnia" tehát a kamra felől egy szép "szabályos" 8 szögnek kellene lennie? ami az oldalsó járat felé szélesedik kis lesz olyan, mint a képen? Azaz azt is ferdén kell vágni - kifelé szélesedik?
A tavaly lebontott tömegkályhámban 5 év használat alatt az oldalsó járat fenekén átlag 2-3 cm-t mértem. Bizonyos pontokon 4-5 cm-es dombocskák voltak, de ezek a működést egyáltalán nem zavarták:
Az oldalsó járatok valóban tiszták maradtak.
Szerintem azzal Neked sem kell foglalkoznod, hiszen a képek szerint jó fával és jól fűtesz.
Mint látható a lerakódásokról, az nem korom, kátrány, inkább por és pernye,
és az 5 év "gondozásmentes" használathoz képest egyáltalán nem sok.
Talán ebből jól látszik, mennyit számít az a bizonyos, időnként és helyenként vitatott magasabb hőmérsékletű égés.
További tanulság, hogy tanácsos kerülni a vékony papírral (pl újságpapír) való begyújtást, inkább apró fadarabokat, esetleg wc papír gurigát, vastagabb kartont érdemes használni, abból kevesebb pernye száll.
Mindemellett szerintem egy jól megépített darabot 4-5 évig nem kell különösebben takarítani.
A képeken látható lerakódással nincs semmi gond, ha nem használod sütőként.
A nem sütőkéntént, tehát ajtó nélkül épített kamra takarítása szerintem egy merevebb, hajlított drótra erősített egyszerű üvegmosóval megoldható a tűztér felől, a torok nyíláson keresztül.
Végezetül engedj meg egy megjegyzést a képekhez:
Az oldalsó nyílások kialakításból arra lehet következtetni, hogy az építő valószínűleg nem ismerte pontosan a középső sorban található kiszélesedés, törés funkcióját.
Annak ugyanis a kamra felőli oldalon nem kellene folytatódnia, ugyanis kicsit gátolja a
"pörgést".
Természetesen ettől még működik a kályha, csak azért jeleztem, mert így terjednek a hibás mutációk.
Nem kezdem újra a képzéssel kapcsolatos papolást...
Milyen időközönként kéne takarítani 1 tömegkályha "oldalsó" és padka járatait?
Egy ilyen kályhánál(mint amire válaszoltam) aminél nincs sütő ajtó, illetve semilyen közvetlen hozzáférési mód az utánégető részhez, hogyan takarítják azt?
Vagy nektek nem jön össze 1 kevés lerakódó "hamu" a sütőtérben (kb 2 hét alatt)?
Berakok 1-2 képet, hogy mire gondolok, a szűkítőtől beljebb közvetlenül 1 vékony kb (3cm) sávban a sütőtér teljes szélességében, lesz látható
Az oldalsó járatok elég tiszták nem hiszem, hogy sok hamu tudna leülni alul a járatokban, de azért biztos tisztítani kell időnként.
Takarította már valaki, és mennyi korom és hamu volt benne, mennyi idő után?
Ami rám vonatkozik, azt vettem :o) Jó ide bejönni na. Valamit mindig tanulok :o)) vagy tanulom!? :o)) Lényeg Mester: Szerinted van, szerintem nincs. S itt akkor megint egy . pont :o)