Igen. Pontosan ezért kérdem. A kvász miatt. Honnan tudjuk, hogy a kvász szláv szó? Vagyis, hogy valamely szláv nyelvből vette át a magyar? És nem például a görögből (kvas) vagy törökből (kvaslar) stb? Ilyen helynevek vannak a mai Románia területén: Kovászi, Kovászna, Covasna (utóbbi Jászvásár közelében), és egy Moldovában: Cobasna, de német térképen Kowasna formában (meg hát a cirill "b" "v"-nek ejtendő), de akár Kovászó-várát is idevehetjük a mai Ukrajnából.
A kérdés: mikor történhetett a szlávból ez a szóátvétel, és miként fordulhat elő, hogy ugyanaz a helynévalak alakult ki belőle? És miért az "o"-val feloldott torlódásos változat terjedt el, tehát nem a Kvasz-na, hanem Kovász-na stb?
A -na végződésre feltételezhetjük, hogy szláv női nemet jelöl.
A kovászos kenyeret az 1200-as évektől adatolják a néprajzban, ha jól emlékszem. Tehát minden az előtti kovász az erjesztett és nem a sült gabonaételhez köthető, valószínűleg.
Nem T.I. szerint, hanem általában a köznyelvben (már aki ismeri, de ez mindenre igaz) a kvasz erjesztett gyenge alkoholtartalmú sörféle ital rozs- vagy árpakenyérből, tehát mindenképpen kapcsolatban van a kenyérrel
Azért rakjuk már ide a többit is a Tótfalusi-szócikkből:
"Bizonytalan eredetű szó. Végső forrása alighanem az oszét avg (‘üveg’) szóval kapcsolatos, de hangtani okokból nem valószínű, hogy az alánból, a mai oszét őséből vettük volna át, így egy harmadik, ismeretlen nyelv közvetítését kell feltételezni."
Nagyon messze megyek, ha betippelem, hogy egy török nyelv volt a közvetítő (már ha onnan erre volt az átadás)? Mert úgy már nem érzem olyan rejtélyesnek...
Az üveget az antikvitás már föníciai-zsidó közvetítéssel (kereskedelem révén) ismerte meg, ezért a görög és római regék az üveget föníciai és zsidó találmánynak mondják. Valójában jóval korábbi eredetű, és valószínűleg a fémművesség kezdeteihez kapcsolódik az ősi Közel-Keleten, a magas olvadáspontú ércek hevítésének véletlen melléktermékeként keletkezhetett.
Eredetileg német közvetítéssel vettük át?
"Szalámi" szavunk viszont olasz (a belevaló hús meg végső soron szláv, korai muszlok források szerint ők foglalkoztak az erdőben, erdőszélen disznók makkoltatásával), csak hogy kicsit a hungarikumok felé is kalamdozzunk.
Egyébként: "párizsi", "nápolyi", sőt "tengeri", aszerint, hogy mit honnan ismertünk meg elsőként...
Remélem, érdekes adalék: 1988-ban 1 napra mentem Bécsbe, Betértem egy kávézóba. "Kapuziener"-t kértem a pultnál. A csapos nem értette. Erre az egyik asztalnál ülő délszláv küllemű pasas, nem igazán jó német kiejtéssel, de örömmel és hasányan felvilágosította: "A magyarok kapucinernek mondják a cappuccionót!" :DDD
Sziasztok! A kapucíner tényleg ugyanazt jelenti, mint a cappucino? És a kapucinusok kámzsájának színéhez való hasonlatossága miatt kapta a nevét? S ha ez így van, egymástól függetlenül kölcsönöztük más nyelvekből a szót, mint megannyi egyéb esetben?
