Na igen, de egy radiátor termosztát lehet egy nagyépületben, ahol van egy 2MW-os kazán... ott ez az állás érthető. De ahol egy elektronikus kazánvezérlő szobatermosztát "megvédése" a feladat, ott azt a tekerőt hiába állítod, nem fogja a kívánt célt hozni...
"Olvasok rádoaktivitásról is, nem tudom erről kinek mi a véleménye?"
Ez sajnos igaz, de még világítani is lehet a kavitációval és ezzel hasznot tudnátok hajtani! :)
Mindenesetre az biztos, hogy az általunk legkeményebbnek ismert anyag (gyémánt) sem lehet az ellenfele, éppen ezért csak idő kérdése, hogy mikor kényszerültök megszüntetni.
Sajnos igazat kell adnom , tényleg csapnivaló az alkatrész hálózat, szerelők hiába is akarnának gyorsan megoldani problémát, egyszerűen heteket is lehet várni egy alkatrészre:(
A helyzet fordított. Én vagyok az üzemeltető, akinek kára származik az idő előtt elhasználódott berendezésből, és a többlet energiából. Olvasok rádoaktivitásról is, nem tudom erről kinek mi a véleménye?
Ott állunk egy több milliós átalakítás előtt, miután a szállító, tervező, és a kivitelező elismerve azt hogy a szivattyú okozza a melegedést széttárja kezét hogy "nem az én hibám, de nem tudom mi", nekem a hátsómat fel kell ajánlanom szétrugásra ha nem jön össze. Ha nem az épületből szedi össze a a hőt, és nem kavitáció, akkor mi lehet?
Szerintem diplomamunkának is tuti siker ha valaki megoldja, vagy bebizonyítja.
Én tavaly építkeztem és mindkét gépész akikkel komolyabban beszéltem ezt ajánlotta. Viszont hallottam olyat is, hogy a Duval hazai képviselete nincs éppen toppon ha alkatrész ellátásról van szó. Hogy ebben mennyi az igazság, nem tudom.
Nekem a thermofejen (Buderus) van egy külön "szellőztetés" állás a számskála mellet, a leírása szerint oda kell tekerni ha szellőztetni akarok. Márpedig az épp csak a teljes elzárás fölött van picivel. Biztos értenek hozzá. Nem tudom...
Magyarázd el neki, hogy most is jelentős pénzébe kerűl, hogy fűti a hűtőrendszert, de azt sem árt tudnia, hogy nincs az az anyag, ami ellenállna a kavitációnak.
Igen én is erre gondolok, csak akinek a zsebébe kéne nyúlni nem osztja álláspontom. A nagy fordulatszámú szivattyú után a csőtágulás, a 65-68 °C-ra melegedés ezt támasztja alá. Most már ott tartunk hogy lecseréljük egy 1450-es fordulatú 160-as peremű szivattyúra, csak előtte megpróbálkozom fórumokkal, hátha valakinek volt hasonló tapasztalata, vagy ötlete.
multkor én is kerestem egy bizonyos építőipari anyagot és az egyik ismerősőm ajánlotta a marketbau.com oldalt. nézd meg én ezen az oldalon találtam meg amit kerestem hátha neked is sikerült valamit találni.
Ezt is megvizsgáltuk. A hőmérsékleteket nem csak 6 -és 12 méternél, hanem a strangot megbontva közben, a pincében, és a hidraulikaváltónál is álló és működő szivattyúnál is mértük. Ha áll a szivattyú, nincs melegedés több napon keresztül sem. És mint írtam, amikor leállt a kazán, hideg házban is ugyan úgy melegedett. A strangot megbontottuk, az egész szakaszt átnéztük, a szigetelés ép, nem érintkezik a cső semmivel.
Megtaláltam korábbi levelezésemben a mért értékeket. A szivattyútól 6 és 12 méterre mértük az előremenőt és visszatérőt, minden esetben az előremenő volt melegebb.
A szigetelést kivágva több helyen is mértük a hőmérsékletet, jelentős külömbséget nem tapasztaltunk. Figyelembe véve hogy azt a (becslésem szerint) 1500-2000 litert 2-3 nap alatt melegíti fel gondolom ez normális. De jó ötlet, előkeresem a mérési táblázatom. Végigmértük az egész rendszert a strangot kibontva a tetőtől a pincéig ha áll a szivattyú nincs sehol melegedés.
A folyadékhűtő a tetőn van a szivattyú is kültérben, a hidraulika váltó 8 szinttel lejjebb -1 pincében. A rendszer vízzel van feltöltve. Télen is van hűtési igény ezért nem engedjük le. A fagyvédelem elektromos csőfűtés, + a szivattyú bekapcsolása.
Eddigi vizsgálatok:
Csőfűtést lekapcsoltuk, szivattyú megy, hidraulika váltónál szekunder oldal kizárva, hűtőgép nem kap feszültséget. - Viz melegszik
Csőfűtést lekapcsoltuk, szivattyú leállitva, hidraulika váltónál szekunder oldal kizárva, majd megnyitva, hűtőgép nem kap feszültséget. - Viz nem melegszik
Csőfűtést bekapcsoltuk, szivattyú leállitva, hidraulika váltónál szekunder oldal kizárva, majd megnyitva, hűtőgép nem kap feszültséget. - Viz nem melegszik
Volt egyszer hogy ünnepek alatt 2 napra leállt a kazánunk, a melegedés akkor is fennállt. Az a változatot is ki lehet zárni, hogy a melegvízrendszerből kapná a hőt.
Ezen kívül még több variációt is megvizsgáltunk, de ezek a legfontosabbak.
A csőszigetejést több helyen megfúrtuk, és mértük a cső hőmérsékletét minden esetben, helyi melegedést nem tapasztaltunk.
Korábban kb. 20 cm-es hosszon lett bővítve 90-ről 160-ra, ezt is átalakítottuk, most kb 50 cm.
A szivattyú egységen rendkívüli melegedést nem tapasztalunk. Csak a szivattyúház van szigetelve, a motortartó öntvény és a motor amikor 60 fokos vizet keringet akkor sem melegszik 40 °c fölé.
Ha több napon keresztül működik, fölmelegszik 65-68 °C-ra, és tovább nem nő a víz hőmérséklete.
A szivattyú fordulatszáma 3500/perc
Hozzászólásokat, ötleteket előre is köszönve, üdvözlettel:
Rács le, PUR habot neki :-). Ha nehezem megoldható, hogy csak a tetején maradjon a hab, kartonpapírból egy passzos darabot kell vágni, azt a MEGFELELŐ mélységig beletenni az összefolyóba, és ez fölött már lehet bátran habozni, akár 1-2 centis "korongot" is lehet csinálni habból. (a karton valószínűleg elrohad x idő után, jó eséllyel nem okoz dugulást)
Ha nem lesz jobb ötlet, talán még a fentiek is megfontolandók :-D.
meglévő padlóösszefolyót hogyan lehet megszüntetni egyszerűen? :)
Nekem csak a kád van belekötve de már bánom..Ha kinyitom a kádat, mindig túlfolyik amíg kinyomja a levegőt. Utána már folyik le ezerrel persze. Nem lehet valahogy rövidre zárni vagy ilyesmi?
Köszönöm, többet segítettél, mint gondolnád! Én is túlméretezésben gondolkodom, no, lehet, hogy nem pont duplája, annak, amit a kalkulátorok adnak, de jóval nagyobb. A lényeg, hogy a jelenlegi radiátoraim egyáltalán nincsenek összhangban, minden helységnek más hőfokot számoltak tervezéskor, emi nekem hülyeségnek tűnik, mert az én igényem pont az, hogy mindenhol ugyanolyan meleg legyen. Ezért az újakat teljesen össze kell hangolnom, kezdve a méretezéssel. Ahol majd veszem az új radiátorokat, ott az eladó valami gyári programmal kiszámolt a 48 m3-re egy 180 centis radiátort, 60-65 fokos előremenő vízhez. Mivel kb 1000 Ft-al drágább a 2 méteres, ennél maradtunk. Ehhez számoltam ki (ezt már csak itthon, viszonyítási alapnak) az összes többit. Tehát ahol a helység 20%-al kisebb, oda ugyanennyivel kisebb radiátort számoltam. Persze vannak egyéb befolyásoló tényezők, mint az, hogy a vonalon az utolsó az egyik radiátor, a másik meg nem, de ezt egyedül a fürdőszobánál vettem figyelembe, mert ott nem baj, ha kicsivel melegebb van. Az esetleges időjárási tényezők általi különbségeket pedig hordozható termosztáttal hidalom át: éjszaka gyerekszobában lesz, biztos ami biztos alapon. Bár megjegyzem eddíg soha nem vettem észre, hogy annyira beleszólt volna a fűtésbe a külső időjárás.
Kicsit homályos a dolog. Egy 13kW-os szivattyú azért nem játék. Mivel nem a szivattyú melegszik fel, hanem a víz, én nem gondolnám, hogy kavitációs probléma van. Ha hűtésről van szó, akkor valahol kell lennie egy hőleadó felületnek, ami temészetes vagy mesterséges légárammal gondolom hőátadásra van kényszerítve. Itt most mi történik? Mert ha egy zárt rendszert keringtet az a szivattyú, akkor ha valóban ez a leadott teljesítmény, és tegyük fel, mind a víz kapja, és nincs hőleadás, akkor ez a teljesítmény 20 Cfoktól 65-re óránként 254 liter vizet tud felmelegíteni. Persze ez nem a víznek adódik át, máskülönben szétrobbanna a rendszer, mivel ennek térfogata nem ismert, így nem lehet megmondani, mennyi lehet a szivattyú víznek átadott hőenergiája, de mint láthatod, nem lehetetlen a melegedés...
De elvileg a szivattyú kiementén szűk csőnek kellene lennie, különösen ekkora teljesítményen, fél-1 méteren szokták visszabővíteni a normál keresztmetszetre. Amivel dolgoztam 4"-os cső ment be, és 1"-os jött ki, 15kW-os hidrofor szivattyúnál. Nem volt érzékelhető kavitáció. De akkor sem értem, mitől melegedhetne jobban a szivattyú, mert ha méretezve van, a motorvédelemnek túlterhelés címszóval le kellene kapcsolnia...
Ez egy külön mérnöki szakma. Nem véletlenül. Sokkal több mindent kell figyelembe venni.
Az a helyzet, hogy nem ezek a fő adatok. Egy dolog a köbméter, de nagyon fontos, hogy a helyiségnek mekkora a hővesztesége. És ez nem a légköbméterből derül ki, hanem a határoló falakból, nyílászárókból, a használat jellegéből, stb. Erre kapsz egy teljesítményt, és ennek megfelelő radiátort kell választani a fűtési rendszer ismeretének függvényében. Ha van hely, érdemes 2x akkora radiátort berakni, mint ami mondjuk 80/60-on kijön, mert az mese, hogy a kondenzációsnak 10%-kal kell nagyobb, mert 21Cfok eléréséhez egy 80-as előremenőből sokkal nagyobb a hőleadás, mint egy 50-esből. A / utáni szám egy mese, az mindig az aktuális helyzettől függ, hogy mennyi, azzal számolni nincs értelme.
Azaz 3 adatból ezt nem lehet megállapítani, több tucat paramétertől függ a méretezés.
Tiszteletem! Remélem problémám nem off mivel fűtési rendszernél is előfordulhat, és itt is foglalkoznak a kavitációval.
Van egy vízzel töltött folyadékhűtő rendszer, aminek a főszivattyúja 13 Kw-os, csatlakozása 90-es. A folyadékhűtő és a hidraulikaváltó között a cső 160-as, ami a szivattyú előtt leszűkül 90-re majd utána 160-ra van visszabővítve. A jelenség az hogy ha minden le van kapcsolva csak a szivattyú megy, néhány nap alatt felmelegszik a víz 65-68 °C-ra és ott is marad. A szivattyú ház nyáron is max. 40 °C-os, ha kikötjök a szivattyút, sehol sem tapasztalunk melegedést. A kavitáción kívül okozhatja más ezt a rendkívüli melegedést?
üdv urak!Engem az érdekelne,ha adott egy gyári,"általános",modulációs égőnyomás-teljesítmény pl. max2.8-min 1.1m3/h mennyire lehet tanácsos ettől eltérni,egyiktől esetleg minkettőtől?Visszaolvasva sem találtam igazán válaszokat erről.Esetemben a vízpumpa egyfokozató valamint a turbóventillátor sem szabályzott fordulatú.
Zuhanyra/ba szerelhető klórmentesítővel van valakinek tapasztalata? 5-10e forinttól indulnak amiket találtam neten, határ a csillagos ég. A kettessel kezdődő személyi számú (tudom, megszüntették...) versenyző nagyon érzékeny bőrű, mindig testápolózni kell magát zuhanyzás után, de így sem az igazi. Aktív szenes illetve KDf szűrős a két fő csapásvonal ahogy látom. Szerelésileg meg van zuhanyfejbe építhető, illetve kis tartály amit a csaptelephez kell csatlakoztatni.
