Elsősorban gázkészülékszerelőktől szeretnék tanácsot kérni. Gáztűzhelyről lenne szó. Hogyan lehetne az egyik gázrózsának (legnagyobb) ill. a sütőnek a lángját kisebbre állítani? Azt gondoltam, hogy a csapon lévő kis csavarral (by pass?) sikerül, de az csak a takaréklángot állítja. Gázrózsa fúvókája 128-as, a sütő fúvókáját nem sikerült megállapítani, de ott is nagy lehet a láng mert állandóan szénné ég a sütemény alja.
Egy-két éves Indesit készülék,az első pillanattól ezt csinálja,most már meguntam az asszony állandó panaszkodását.
tucatnyi(50356) segítségével úgy tűnik megoldodott a korábban felvetett problémám:
"van egy Junkers ZW 23-KE kombi kazánom, aminél a melegvíz engedése közben a zöld ledek egymás után kigyulladnak (mind), majd kikapcsol és újra bekapcsol, ez a folyamat ismétlődik újra és újra. Akár hova állítom a melegvíz hómérsékletének szabályozóját ez a jelenség, a víz nem lessz forró. (legalább is a kezemet símán meg tudom benne mosni :) )
a fűtésnél ilyen probléma nincs"
szóva átmostam párszor vízkőoldóval a hőcserélőt, jött ki trutyi belőle rendesen, most úgy tűnik, hogy OK a dolg, remélem tartósan így marad
Értem. Gondoltam, hogy nem olyan egyszerű, mint ahogy arra is, hogy mi lenne, ha nem zárnám el, csak kevésbé nyitnám ki. Csak azért nem mertem ezt megcsinálni, mert nem tudtam, hogy nem ártok-e vele bármilyen módon, illetve az is eszembe jutott, hogy nem lépne-e fel az az eset, mint ami a melegvíznél, hogy ha kevésbé nyitom ki, akkor a hőfoka emelkedik. Tartok tőle, hogy akkor a 40 fokos víz melegebbé válik, s az meg nem lenne jó a padlófűtésnek. Vagy ez más elven működik, s ilyen nem fordulhat elő?
Másik kérdésem, az első variáció drágasága csak úgy hozzávetőlegesen mit jelent? Több tízezer Ft, vagy százezres tétel?
Ha nincs hátránya annak, hogy kissé zárom el a csapokat, akkor persze, ki tudom számítani, hogy mennyit kell tekernem a teljes elzárásig, s ezen a tartományon belül pedig megfigyelhetem, hogy mennyit nyissak rajta adott hőmérsékletig, amikor a külső hőmérséklet is viszonylag egyenletes. Úgy tűnik az elkövetkezendő napok ilyenek lesznek, elvileg jó időszak a kísérletezésre, csak nem tudtam, hogy nem ártok-e vele. Ha nem, akkor lehet, hogy tényleg jó lehet ez is. Adhatok magamnak is a termofejhez hasonlóan 1-5-ig terjedő fokozatokat.
mint már említettem egyszer,mivel ezek nem fél fordítos, zár-nyit csapok, hanem viszonylag jól szabályozható szelepek, nem kell elzárni a padló köröket, csak egy kicsit zárni rajta, aminek következtében kevesebb víz jut abba a körbe, és hűvösebb lesz ( amúgy sem jó a 40-50 C' a padlóban), sőt kis túlzással különböző hőmérsékletre is tudod állítani a padlók hőfokát
vagy választhatsz több drága variációból:
- veszel egy motort fogadó osztót , rádiós termosztátokat helyiségenként, plusz vezérlést , ami ezt osztja-szorozza, és akkor mindenhol csak addig mennek a fűtések , amig arra szükség van ,és amikor megvan minden helyiségben a megfelelő hőm, akkor áll csak meg a kazán , és ha vmelyiknek kell újra indul
-a másik , veszel két 3-as osztót, az egyik a radiátoré, a másik a padlóé,
adsz a kazánnak egy magasabb előremenőt, hogy a radiátorok jobban fűtsenek, és egy keverőszeleppel,pedig lekeverteted a padló vizét ( ami most már akár 25 fokig is visszamehet ), az egy termosztát meg lezár,és kész
de én a helyedben egy kicsit kisérletezgetnék a tekergetéssel,és nem az elzárással:)
Üdvözletem a T. Hölgyeknek/Uraknak! Az alábbi problémának a megoldásához kérnék szakmai támogatást.
Elöljáróban hangsúlyoznám nem vagyok gázkészülék szakember. Tehát, adott egy Stiebel Eltron Hydroterm Primus HCP 23 AE SI turbós kazán. 10 éves a készülék, de két-három évente mindíg volt valami baja. Legfőképp váltószelep membrán amit már kb 3-4 alkalommal magam cserélek így ebben a témában némileg gyakotlott vagyok. A mostani problémám eredete is membrán problémát gyanított. Ugyanis fűtés van, melegvíz nincs. Gondoltam ismét átszakadt a membrán, szét sem szedtem a váltószelepet amelyet egyébként az ősz folyamán darabokra szedtem, tömítést, rudazatot cseréltem. A mai nap vettem javítókészletet, mert csak így lehet kapni.
Kicseréltem, összeraktam, majd indítottam és a probléma ugyan az. Nem kapcsol melegvízre. A szelepen lévő relé melegvíz áramlásra kapcsol. Fűtés esetén van melegvíz a fűtés ideje alatt, de ha fűtés+melegvíz állásból a fűtés ideje alatt csak melegvíz állásra kapcsolva a kapcsolót azonnal kikapcsol. Kicsit "játszottam" a kapcsolóval. Fűtés alatt reset, majd amikor bekapcsolt a fűtés átkapcsoltam csak melegvízre és nem kapcsolt ki és jött a forró víz, de ez csak egyszer sikerült. Viszont az égéstérből borzalmas hangok halattszottak, olyanok amelyek csak fűtés esetén nem. Hőcserélőt decemberben savaztam (az alsót). Kérdésem, lehet-e az égéstérben lévő hőcserélő kövesedése a probléma? Hálózati víznyomás a melegvíz kinyitásakor olyan mint ha a hideg vizet nyitottam volna meg. Vagy ennek nincs jelentősége? Illetve lehet-e panel gond? Azt is olvastam valahol hogy a panelon az egyik kondi hibája is produkálhat ilyen problémát (Immergas a panel). Még valami, nem mindíg fűti fel a vizet 80-90 fok közé csak 60 fokig majd kikapcsol függetlenül attól hogy a termosztáton beállított levegőhőmérsékletet még nem érte el a ház hőmérséklete de ez sem mindíg van így. Előfordul az is, hogy a beállított hőmérséklettől magasabb van a lakásban (pl. akkor amikor visszavesszük a fűtést) és egyszer csak bekapcsol és ha még visszább veszem akkor kapcsol ki. Hát kb ennyi. Előre is köszönöm a válaszokat.
Zavarosan írtam? De mit nem értesz, ezt meg én nem értem.:-)
Na, mindegy, megpróbálom még egyszer.
A helyzet tehát a következő:
Van radiátor a két szobában, fürdőszobában meg padlófűtés a nappaliban. A kazán és a csapok a fürdőszobában vannak, innen indulnak ki a csövek. A gyerekszobában nincs termofej a radiátoron, ott van általában elhelyezve a mobil-termosztát. Nincs semmiféle bonyolítás a rendszerben, tehát nem megy 60 fokos a víz a radiátorokba, s alacsonyabb a padlófűtésbe mint sok helyen, hanem mindenhova 40-50 fokos, ami a padlófűtésnél még lehetséges. Ezért lettek elhelyezve viszonylag nagyobb, 2 m körüli radiátorok a szobákban.
Amit szeretnék:
A termofejjel csökkenteni tudom elvileg a helyiség fűtését. A gyerekszobában a legkevésbé fontos ez, ezért van ott a termosztát, s nincs termofej a radiátoron. Tehát ha elindítom a fűtést, az egyik szobában és a fürdőszobában lévő termofejjel tudom csökkenteni a teljesítményt, a gyerekszobában és a padlófűtés három körénél azonban nem. Egyelőre csak elzárni tudom a köröket. A nappaliban általában magasabb a hőmérséklet, mert déli fekvésű, meg talán hatékonyabb is a padlófűtés, s itt még rá is tudok segíteni kandallóval. Ezért lenne jó egy alacsonyabb teljesítmény.
Itt van pár kép a kazánról, meg a csapokról és egy termofejről.
Azt írta, hogy csak nyitni meg zárni tudja a köröket, arra meg nem rakja csak úgy fel a termofejet.
Írt olyat is (kicsit zavaros számomra az írása), hogy "Hogy a rendszer egyszerűbb legyen, a szerelő úgy tervezte be, hogy inkább vegyünk nagyobb radiátorokat, s üzemeltessük azokat is alacsonyabb, a padlófűtésnek is megfelelő hőfokon." és azt szeretné, hogy .......
Nálam volt egy 80 literes vill bojler éjszakai árammal, erre fizettem 5-6 forintot havonta.Pár éve kombi kondenzációssal van megoldva a melegvíz kérdés nyáron fizetek 4-4500 Ft-t, úgy hogy 6 főre főzés, fürdés, mosogatás, és minden másnap kenyér, vagy zsemle sül a sütőben.
Van olyan is ami nem őrlángos, de az őrláng energiája akkor sem megy veszendőbe,mert az is hőt termel és a víz kihűlését késlelteti. Nem úgy a kazán esetén, ott egyáltalán nem tud hasznosulni. Egyébként az őrláng mérések alapján itt csupán 0.3 max/nap. Ebből még le kell vonni azt az időt amikor üzemel.
Használatfüggő. Nálam ez havi 4-5 m3 melegvizet jelent. A villanynál sokkal olcsóbb. A kombinál pedig kényelmesebb. Egyszerre több csapot is kinyithatsz gond nélkül.
Leggazdaságosabb,ha gáz forróvíz tárolót használsz. Nekem Qvadriga kémény és parapet nélküli van, ketten használjuk, mindennap fürdés és folyóvízben mosogatás van, a fogyasztás pedig napi egy m3 gáz. Többet még soha nem fogyasztott,de kevesebbet igen.
Létezik kéményes, parapetes, és ami nekem van. Nagy előnye,hogy nem függ a kazántól.
Gázzal még akkor olcsóbb a MHV-t csinálni, ha a bojler éjszakai áramról megy.
Vagy nem ???? valaiki esetleg ?
3. lehetőség ha nem hatalmas a villanybojlered és még közelebb is van a bojler a vízvételi helyhez , mint a kazán, akkor a kombi kazánból a melegvizet vezesd a bojlerbe...
sokan csinálták már itt így..
Természetesen helyismeret nélkül ez mind csak találgatás :-)
Hát akkor éppen itt az ideje, hogy felülvizsgáltasd a tűzhelyt - benne a csatlakozást egy szerelővel.
A csatlakozási pontról.
A tűzhely csatlakozások a következők (általában ) :
kb. 1.5 - 1.6 magasan egy elzáró. Ez már 25 éve gázra való gyolyós csap. Innen hollandis csatlakozással fém cső, ameyl a tűzhelyhez szintén holladisan csatlakozott.
Ez a merev kötés. Ilyen már ritka.
Majd úgy 20 éve az un. flexi csatlakozás jelent meg. Ez a leszálló fém cső végére csatlakozott és be a tűzhelycsatlakozóba. Itt a probléma a műa. cső öregedése és NEM hőállósága volt.
Az ajánlott csere 5 év.
Kb. 10 éve megjelent a teljesen fémből készült flexi csatlakozás. (inoxnak is nevezik ) Ez a cső nyújható is. Sárga műa borítás egy 60 cm -es áthidalás kb. 3500 ft + szerelés.
Igaz állítólag az hogy flexi, nem jelenti azt, hogy a tűzhelyet csak úgy mozgatni lehet.
Nem tudom.
De egy óvatos mozgatás után is érdemes, sőt kell a gáztömörséget ellenőrizni.
sajnos nem vagyok szagértő, cirkulációs vezeték a kulcs-szó, gondolom körbenyomja néha a vizet akkor is, ha nincs használat. Amennyire tudom, csak tárolós melegvízzel együtt építik.
Meg a PF problemara visszaterve. Ha felcserelnem a visszatero agbol a kazanba illetve a keveroszelepbe meno csoveket, akkor nem javulna a helyzet? Ugyanis akkor a meglevo egy szivattyu eloszor a keveroszelepbe nyomna a radiatorbol visszatero vizet, es csak utana menne vissza a kazanba. Es igy talan mindig lenne keringes a PF korben. Bar az is lehet, hogy a radiatorbol visszatero viz meg mindig tul meleg lenne...
Szerintetek mivel gazdaságosabb HMV-t előállítani villanybojlerrel vagy kondenz-kombicirkóval.Mennyivel olcsóbb a másiknál?
Két éve van egy termomax 24k kondez-kobicikóm de csak fűtésre használom,érdemes-e vele foglalkoznom,hogy rákössem a vízhálózatra?Nem olyan nagy munka lenne azt mondta a szaki kb. 15e-ből megúsznám a rákötést-szerintetek megérné,vagy haggyam a fenébe?
Érdeklődnék továbbá arról, hogy valaki meg tudja e mondani, hogy hogyan lehet a buderus logana vezérlő service menüjébe belépni? Illetve a fűtési jelleg görbe is kellene, mert a kazánosom úgy állította be a görbét, hogy -20 foknál 90 fokos legyen a víz de 7 foknál is 80 fokossal fűt.
"Hőmérséklet- szabályozás termosztátfejjel Ha a helyiségben csak egy padlófűtési kör működik, nagyon egyszerű, elegáns és tökéletes megoldást jelent egy termosztatikus szelep beépítése és használata"
Nálam viszont három kör van, s nyilván azért írja így, mert több kör esetén más megoldás kell.
Másik dolog, hogy a termofej érzékel valamit a hőmérsékletből vaqgy csak egyszerűen levesz a teljesítményből?
Mert utóbbi esetben lehetne három fej is minden körre. De gondolom, nem ilyen egyszerű a dolog, ezért írják úgy fent, hogy csak egy kör esetén ez a megoldás, s ezért kell a szelepnek a fűtött helyiségben lenni.
Szóval, úgy kérdezem, hogy három körös padlófűtéses helyiség esetén mi a megoldás. A cikkben leírt megoldások meglehetősen szerteágazóak, én nem tudom kibogozni, hogy mi lenne az én esetemben a legegyszerűbb megoldás.
A gázterv és MEO elhagyása nem rajtad múlik, azt muszály megcsinálni, anélkül csak illegálisan lehet megoldani ami ugye kockázatos. Könnyen kizárhatnak a gázszolgáltatásból.
Ez gondolom már csak azért sem lehet igaz, mert amikor elindul a fűtés, viszonylag hamar előri az előremenőt, persze házfüggő, dehát a visszatérő ilyenkor hideg..
Ahogy látom,külső szerelt valószínüleg alumínium kéményed van. Ebbe nyugodtan belehet kötni egy kondenzációs kazánt. Kérdés,hogy elég radiátorod van-e ahhoz, hogy a kondenzációs kazán 50 fok alatt kifűtse a lakást. De ha nem, akkor is gazdaságosabb a kondi mint a hagyományos. bátran tudom ajánlani , de hogy melyik gyártótól vegyél, az a pénztárcádra van bízva. Az átalakítás viszont kicsit költséges, nem elég csak a kazánt megvenni és beszerelni. Új gáztevet kell készíteni, MEO engedély, kéményserő engedély és gondolom némi átalakítás a gázvezetéken és a fűtési vezetéken. Megtérülési idő nagyjából 8-10 év.
Természetesen padlófütésnél más a helyzet. Ha radiátorossal van kombinálva,ott nem is lehet direkt rákötni, mert 25 foknál nagyobb nem ajánlatos. Amit írtam,csak radiátoros fűtésre vonatkozik.
A kazánon tudja beállitani, hogy hányfokos legyen a fűtővíz hőmérséklete, a szobatermosztáton meg azt, hogy hány fok legyen a szobában.
1 normálisan kiépitett rendszernél nem is lenne lényeges, hogy most 50 vagy 60C-on ketyeg a kazán, de Catman-nál ugye az lenne a cél, hogy tudja használni a PF.-et.
Az meg ugye nem megoldás, hogy 50C-ot küldjön a padlóba (szerintem a 40 is sok lesz, de ez legalább nem veszélyes)
Egyébként hol gondolod beállítani a hőfokot? A kazán termosztátra gondolsz? Ott állíthatod bármire illetve akár 70 fokra is, úgyis a szobatermosztát szabályoz. Ha az kéri a fűtést,akkor magasabb lesz a fűtővíz hőfoka, ha meg már nem kéri mert elég meleg van a lakásban, akkor lehet a víz akár 40 fokos is. Nem történik semmi.
Hat, koszonom mindenkinek a tanacsokat, kicsivel mar okosabbnak erzem magam, de azert a vizhofokkal kapcsolatban sikerult osszezavarnotok. :) Mindegy, irtam a gyartonak, ok biztosan meg tudjak mondani, hogy akkor mehet-e az 50 fok, vagy sem. (Amugy a kazan kezikonyveben nem talaltam utalast arra, hogy 60 fok alatt nem szabad jaratni, es a legkisebb beallithato homerseklet 40 fok...)
Az a baj ezekkel a tanács kérésekkel, hogy nem lehet megmondani hogyan méretezzük a vezetékeket, mert a fűtési rendszert összefügéseiben kell látni és tervezni. Kisebb átalakításhoz vagy hibaelhárításhoz még lehet is tanácsot adni, de a rendszerből kiragadott műveletekre vonatkozóan meglehetősen nehéz.
Még egy tervezőnek is helyszini ismeretekre van szükség ahhoz,hogy tökéletesen meg tudja tervezni. Annyit azonban elmondhatni,hogy a 22-es rézcső az biztosan szükséges az indulásnál, de azt,hogy mikor milyen méretüre szűküljön vagy ne, nem lehet innen biztonsággal megmondani.
Mindenképp ajánlom,hogy szakemberrel konzultálj a helyszinen még akkor is, ha magad akarod sajátkezüleg megoldani.
És milyet, milyen módon? Szerelő kell hozzá, vagy egy laikus is mint én, fel tudja tenni?
Olvastam néhány dolgot a szabályozásról, de nem tudom mennyire alkalmazhatók az én esetemben.
Úgy gondolom, hogy a rendszernek is jobb lenne, ha egyenletesen lenne fűtve, nem néha elzárva, néha meg ráengedve a meleg víz, ám elég lenne kevesebb teljesítmény és fogyasztás tőle, miközben a radiátoroknál meg az kéne, hogy a jelenlegi állapot maradjon.
Azért kell az égőnyomásnak megfelelni,hogy ne tudjon kondenzálni akkor sem, amikor hideg indítás után még a rendszer nem éri el az üzemi hőfokot. Ha pedig a visszatérő nem tud felmelegedni a folyamatos működés következtében sem, az kivitelezési hiba. A modulációs készülékek azt tudják,hogy az égőnyomás változtatásával a fűtőfolyadék hőmérsékletéhez igazodik és nem alakulhat ki a kondenzáció.Mert ugye a hideg folyadék keringetése következtében ha nem elég a kiáramló füstgáz hőmérséklete kialakulhat a kondenzáció.
A kondenzációs kazánok tekintetében pedig nem először keletkezik kondenzáció,hanem a füstgáz kiáramlásából kinyert hő következtében lehül, kondenz víz keletkezik melyet folyamatosan el kell vezetni. Ilyenkor ugye a gravitációs kiáramlás felhajtó erő híján nincs, ezért az égéstermék ventilátoros kiáramoltatására van szükség.
Lehet,hogy nem elég pontos a fogalmazás de ez a lényeg.
Mármint, hogy eltekerem/elzárom a padlófűtés köreit?
Ezt szoktam alkalmazni, főleg ilyen enyhe időben a kandalló félgőzzel is elég, reggel sincs kevesebb 16 foknál. S az a fa amit így elfűtök egyelőre ingyen van, évek során jött össze innen-onnan. Korábban konvektoros házban laktunk.
De engem az érdekelne, hogy ne kelljen elzárni csak csökkenteni a teljesítményét valamilyen módon, főleg a fogyasztását. Úgy hogy a padló azért ne hűljön ki teljesen.
A fűtőegységen a kazánt érted? Az egy Beretta Smart C.S.I.
Az évben tervezek egy fűtésátalakítást. Jelenleg egy öszvér rendszerem van, vegyestüzelésű kazánnal fűtök. A házam 2 részből áll az újabb részben lapradiátorok vannak vékony "Henco" csövekkel, minden radiátorhoz külön cső megy oda-vissza. A régi részben gravítációs fűtés van, 2"-ról indul, majd szépen vékonyodnak a csövek. Itt vegyes a radiátorok felhozatala, vannak lapradiátorok és vannak 3 ill 4 oszlopos lemezradiátorok. Ezt a részt szeretném átalakítani. Sztem egyszerre arra lesz pénzem, hogy a csöveket lecseréljem. Réz csöves rendszerre gondoltam, de még nem tudom, hogy milyen vastagsággal induljak. 22-essel szeretnék, majd a későbbi leágazásokkal csökkenteném a cső méretét 16-ra. Jelenleg egy szivatyú van beépítve. Később tervezem puffer beépítését is. Ebben a részben rögtön 2 felé ágazik el, 13 méter hosszú a ház ezen része és 2 irányból körbeölelik a csövek. Meg tudom az oldani, hogy csak 1 irányból menjenek a csövek? Így kb 25 méter hosszan menne a fűtés. Remélem érthető voltam, üdv.: 323d
Lehetni lehet, de nem ezzel a levegőssel, mert ennek a kültérije ledermed és hidegebb, mint a kinti hőmérséklet. :)
Ezek a "hőszivattyús" rendszerek nem rosszak, de sajnos nálunk, csak a normál elektromos fűtéssel (villanykályha) versenyképesek az elektromos energia árképzése miatt.
Ekkora reklámot ne csinálj a levegős hőszivattyúnak. :-)
-15C is kettő feletti COP-vel üzemel. Még a kínai is!
Most készítettünk egy ilyen rendszer öt emeletes ház harmadik emeletére, mert a hölgynek nem volt kéménye, ami meg volt az életveszélyes és nem lehetett bekötni semmit.
Úgy tudom,hogy hérát már nem szabad használni, legalábbis biztosan nem engedélyeznek ha MEO is kell. De lehet,hogy már nem is lehet kapni. Pontosan nem tudom.
Üdvözletem a T. Hölgyeknek/Uraknak! Az alábbi problémának a megoldásához kérnék szakmai támogatást.
Elöljáróban hangsúlyoznám nem vagyok gázkészülék szakember. Tehát, adott egy Stiebel Eltron Hydroterm Primus HCP 23 AE SI turbós kazán. 10 éves a készülék, de két-három évente mindíg volt valami baja. Legfőképp váltószelep membrán amit már kb 3-4 alkalommal magam cserélek így ebben a témában némileg gyakotlott vagyok. A mostani problémám eredete is membrán problémát gyanított. Ugyanis fűtés van, melegvíz nincs. Gondoltam ismét átszakadt a membrán, szét sem szedtem a váltószelepet amelyet egyébként az ősz folyamán darabokra szedtem, tömítést, rudazatot cseréltem. A mai nap vettem javítókészletet, mert csak így lehet kapni.
Kicseréltem, összeraktam, majd indítottam és a probléma ugyan az. Nem kapcsol melegvízre. A szelepen lévő relé melegvíz áramlásra kapcsol. Fűtés esetén van melegvíz a fűtés ideje alatt, de ha fűtés+melegvíz állásból a fűtés ideje alatt csak melegvíz állásra kapcsolva a kapcsolót azonnal kikapcsol. Kicsit "játszottam" a kapcsolóval. Fűtés alatt reset, majd amikor bekapcsolt a fűtés átkapcsoltam csak melegvízre és nem kapcsolt ki és jött a forró víz, de ez csak egyszer sikerült. Viszont az égéstérből borzalmas hangok halattszottak, olyanok amelyek csak fűtés esetén nem. Hőcserélőt decemberben savaztam (az alsót). Kérdésem, lehet-e az égéstérben lévő hőcserélő kövesedése a probléma? Hálózati víznyomás a melegvíz kinyitásakor olyan mint ha a hideg vizet nyitottam volna meg. Vagy ennek nincs jelentősége? Illetve lehet-e panel gond? Azt is olvastam valahol hogy a panelon az egyik kondi hibája is produkálhat ilyen problémát (Immergas a panel). Még valami, nem mindíg fűti fel a vizet 80-90 fok közé csak 60 fokig majd kikapcsol függetlenül attól hogy a termosztáton beállított levegőhőmérsékletet még nem érte el a ház hőmérséklete de ez sem mindíg van így. Előfordul az is, hogy a beállított hőmérséklettől magasabb van a lakásban (pl. akkor amikor visszavesszük a fűtést) és egyszer csak bekapcsol és ha még visszább veszem akkor kapcsol ki. Hát kb ennyi. Előre is köszönöm a válaszokat.
A félreértések elkerülése végett, én sem gondoltam hogy 1-2-300 ezerből fűtésem lesz, de azt remélem max 1milliobol megáll egy ilyen történet, de az eddig ajánlatok alapján nem:-(
konvektor? villanyfűtés? valami más alternatív megoldás?
Tényleg összezavartál ezzel a lég-hőszivattyús butaságoddal és elfelejtettem, a másik lehetőséget.
Vesz az OBI-ban vagy bárhol olyan ventillátoros hősugárzókat, darabját 5E-ért, mert azoknak hidegben jobb a hatásfokuk (közel 100%), mint a levegő hőszivattyúnak és minden szobában külön hőszabályozása lehet!
Sajnos 600 ezerből nem jön ki semmi. Még ha a kandallót átépíttetnéd és egy központi fűtésre köthető kandalló betétet építenének be, és mondjuk beraknak három radiátort, akkor is kell hozzá kb. egy milla, barátságos szerelési díj mellett is. Plusz a kandalló átépítése.
Adott egy Laing Solar cirko kombi gázkazán . A kazán 6 éves soha nem volt megbontva ,viszont 99%-ban csak melegvízre használtuk ,mert a fűtésrendszeren van egy patkó cserépkályhával és azt használjuk ,a cirkóval esetleg felmelegítettem a rendszert ha sürgősen kelett a meleg . A csapvíz nálunk extrém vízköves ,ha lemosom az autót és nem törlöm át úgy néz ki mintha finom fehér homokkal leszórtam volna . A kazánon kigyúlt egy piros égő ,és azóta nem hajlandó csinálni semmit .Kibontottam semmi rendellenességet nem láttam a gázégők és a hőcserélők lamellái szép szürkék mintha újak lennének . Teszt állapotban indúl a kazán azaz van gáz ,van víz ,és dolgozik a szivatyú . A fórumot olvasgatva arra gondolok ,hogy kik kellene savazni a hőcserélőt .
A véleményeteket kérdezem ,hogy segíthet-e a savazás ,ha igen akkor a következő kérdés hogy bontsam meg a rézcső és a hőcserélő csatlakozását ,mert ilyet még nem láttam ,és vissza tudom -e tenni ?
költsön 2,5 milliót olyanra ami 4X annyiért fűt, mint bármi más???
Az ugye megvan, hogy a "levegős hőszivattyú" hidegben (amikor fűteni kell!), akkor lemegy cop1-re, hanem lejjebb?
Amúgy meg, akkor már szereltessen fel 2db klimát 300-ért, mert ugye ez is ugyan az, mint amit te "levegős hőszivattyú"-nak nevezel és ugyan ott van csak spórolt 2,2milliót, mert nem hőszivattyúnak hívják. :)
Amúgymeg 4X annyiért fűthet, mint bármi mással, ezért hívják szivattyúnak! :D
Szerinted? Milyen elven működik a kondenzációc kazán? A kettő között mi az összefüggés? Vagyis, mi köze egymáshoz? Hacsak nem az,hogy mindkét esetben szerepel az a szó,hogy kondenzáció.
A kazánom egy BUDERUS és van rajta egy Weishaupt gázégőfej. Korábban egy Weishaupt gázolajégő volt rajta. Négy éve kötötték be a földgázt én azóta rá nem néztem a kazán belsejére. A mai napon visszaraktam a gázolajégőt, de előtte kinyitottam a kazánt. Legnagyobb megdöbbenésemre tele volt valami salakanyaggal ami korábban nem volt illetve a kazán belsejére rá van valami óly módon égve, hogy kalapáccsal is csak kisebb pikkelyek esne le. A kérdésem az, hogy mi ez és mitől lett ez a rengeteg salakanyag a kazánban, illetve hogyan lehet ezt eltávolítani belőle. Amit tudtam kefével, ecsettel ezzel-azzal kikapargattam, de a ráégett vmit, azt nem tudtam kiszedni. Nyilván ebben az esetben szigetelő anyagként szerepel, igy sokkal több energia kell nekem, hogy a vizemet felfűtse.
Előre is bocsánat a hozzáértőktől a leírásért! az alábbiban kérnék tanácsot!
Adott egy régi tipusú bérházbeli lakás, 48nm. belmagasság kb 2,8 ... 2.emeleti, alatta, felette lakás (bár alul nem laknak). két szélső fal lépcsőházzal szomszédos. szigetelés... hááát. rossz.. vastagok a falak (kb 60 cm) de azon kívül nincs semmi amit szigetelésnek neveznék. van 1 kémény ami bélelve van, de nem dupla falú (valószínűleg nem ez a szakkifejezés)
eddig cserépkályha volt, most már használhatatlan, uh teljes fűtésrendszert cserélni kell...
a kérdés hogy mire?
Amit szeretnék...
meleget:-)
megfizethető bekerülést..
mivel nem 15 évre tervezek, olyan rendszert szeretnék ami nem ennyi idő alatt térül meg.. értsd... inkább fizetek plusz 5-10 ezret havonta, mint most plusz 600 ezret egy szuper rendszerre...
aki egy kicsit jobban benne van a témában mint én, javasolhatna valamit, mi lenne a legmegfelelőbb, és kb mennyivel kell kalkulálni!
plusz érdekelne még a járulékos költségek hogyan alakulnak, tervezés, meo díj, kinek kell még mennyit fizetni, plusz mennyi idő alatt fut át a terv a gázművek rendszerén!
a 20 cm-nél egy kicsit többre van szükség , ha jól akarod csinálni
itt arra gondolok, hogy ha szívattyút akarsz/kell cserélni később , célszerű zárható szivattyú szereléket berakni, ebből következik hogy a szivattyú 18cm+ 2x 6 cm a szerelék ha roppantós, és együtt tömitéssel 30,5cm
Még valamit. Nálam a radiátorok a ház hőigényéhez képest túl vannak méretezve, (szándékosan) de a kazánhoz képest (18 kw kazán 14 kw radiátorokkal) nincs túl méretezve. Állandó 21 fokos szobahőmérsékleten nem tud felmenni a fűtővíz45 fok fölé. Általában 30-40 fokon kering, de még soha nem keletkezett kondenzáció. Az idén viszont lecserélem a kazánt kondenzációsra.
Ha szabvány szerint van bekötve a füstcső, az nem túl hosszú, akkor csak a kéményben keletkezhet kondenzáció, az alumínium kéményt pedig már nem engedélyezik amit károsíthatna. Azokat fokozatosan majd úgyis le kell cserélni. Amúgy pedig nem az számít,hogy hány fokos a fűtővíz,hanem,hogy elegendő-e az égőnyomás ahhoz,hogy ne alakuljon ki kondenzáció.
Tipikus hiba, amikor régi 2"-os bazinagy térfogatú gravitációs rendszerbe, vagy PF-re kötik a nemkondenzációs kazánt III. fokozatú szivattyúval by-pass nélkül.
Könnyezni szokott a kazán is nemcsak a kémény. :)
Catmanesetében simán lehetne úgy, hogy elöbb csak az egyik PF kör legyen nyitva, kazán és a keverőszelep is 40C-ra állitva (szerintem nem lehet lejjebb állitani a kazánt), szivattyú I. vagy II. fokozatba visszakapcsolva.
Amikor megfordult ez a kör, akkor indulhat a második, majd a harmadik és nem lesz kondenzáció.
Az csak egy tévhit, hogy 50C alatt garantált a kondenzáció. :)
"Akkor miért nem mondod neki,hogy nyugodtamn járassa csak 50°C-al?
Igaz,nem téged fog hívni,ha kilyukad...."
Már sokat láttam és sokat tapasztaltam, de olyat,hogy kilyukad 60 fok alatt? Soha nam tapasztaltam és csak most hallom először. Meg tudnád magyarázni,hogy milyen folyamatok indúlnak el ami a kilyukadáshoz vezet? Kondenzvíz? Az a kéményben keletkezhet amiből nem a kazánba folyik, feltéve,hogy a kémény szabályos.
Aggódni nem kell, a rendszer nem fog szétesni, csupán az lehet,hogy a szomszédodnak egy félfordítós öblítőszelepe van, melynek csapgumija nincs szorosan a felsőrészen és a laza csapgumi rezonál és elég idegesítő hangot tud produkálni. Szólni kell neki,hogy javíttassa meg szerelővel.
Az F4 hibával az a helyzet, hogy ha az égőtérbe nyúló fémrúd, ami feltételezésem szerint az ionizációs érzékelő lehet(?) akkor annak a vezetéke lehet megtörve. Mert egy ponton ha megmozgatom, mindig tud gázt kapcsolni, viszont ha nem nyúlok hozzá, hosszú percekig próbálkozik elindulni, de hiába szikráztat. Viszont ha itt megmozgatom egybül indul. Ki lehet cserélni ezt a kábelt? Vagy ez speckó kábel? Le tudom forrasztani a végét?
Nem, az 1. abrara gondoltam, csak azon nem latok radiator kort. :) Viszont a hozza tartozo szoveg szerint nekem pont erre lenne szuksegem. Vagy rosszul gondolom?
Egyebkent ha mas megoldas nincs, mindenkeppen szereltetek be egy plusz szivattyut, csak az ugye kicsit megdobja a rendszer fogyasztasat...
Szerintem hülyeség, akkor már inkább használd így, amig nem veszel szivattyút.
Valaki szokott itt igen elfogadható áron reklámozni szivattyút, vagy veszel valahol párezerért egy használtat. Nincs ismerősödnek leszerelt régi FÉG kazánzja? :D
Egy szakinak, akinél van anyag és már dolgozott is rézzel, annak úgy kb. 2óra, de kávézással kényelmesen legyen maximum 3óra.
Ha spórolni akarsz, akkor te is megvagy vele egy szombat délelött, bár az ilyenbe jobb belekezdeni olyankor, amikor nyitva vannak egésznap a boltok, mert, ha lemarad (mindíg leszokott :D) valami alkatrész, akkor ottmaradsz boltnyitásig fűtés nélkül. :)
Az jutott meg eszembe, hogy mennyire hulyeseg az, ha a PF eloremeno aga tulajdonkeppen a radiator kor visszatero aga lenne? Tehat a PF korbe a radiator korbol visszatero hidegebb viz menne? Nem lehetne igy megsporolni a szivattyut?
Hely szerintem lesz hozza, de azt en is gondoltam, hogy gyakorlatilag az egeszet ujra kell majd csinalni. Ezert nem szeretnek most futesidenyben hozzakezdeni (bar nem tudom, mekkora munka ez)...
Köszönöm szépen. Nem is tudtam, hogy ilyen ismert ez a dolog. Utána fogok nézni, de biztos elég szép pénzbe fog kerülni. És az érdekes, hogy én fizetek azért, mert másnak egy ilyen öblítés a takarékos megoldás.
Koszi mindenkinek a tanacsokat. Valamit mindenkeppen kezdeni szeretnek majd kezdeni a rendszerrel, de ha lehet, csak tavasszal. Ha addig 50 fokon jaratom a kazant, lesz valami baja? Aztan majd szerintem berakatok valakivel egy plusz szivattyut...
Társasházban lakom és a másik lakásban élők vettek egy kézi nyomásos wc öblítőt, ami nagy nyomáson engedi a csészébe a vizet. Azóta minden egyes nyomásra nálam olyan hang hallatszik, mintha egy kalapáccsal vertek volna rá a csőre. Sokszor, ha csend van, komolyan ijesztő tud lenni, de azért is aggódom, hogy egyszer még szétesik a hálózat. Van valami ötlet, mit lehetne tenni? Amúgy külön hálózaton vagyunk, az utcáról jön be egy csonk, az van székötve két hálózatra, külön órával. Új csonk behozása a kertbe nagyon sokba kerülne.
A kazánodnak(mivel nem kondis),nem egészséges az alacsony hőfokon való járatás(60°C alatt).
Egy szétválasztásnál a padlót le kellene választani egy hőcserélővel a másik rendszerről(külön szivattyú,tágtartály,szabályzás,bizt. szelep,töltési lehetőség stb..),továbbá a vezérlést úgy kell kialakítani,hogy a két rendszer együtt és külön-külön is indíthassa a kazánt(nem elektromos vagyok,de szvsz megoldható).
Jelenleg a radiátoros kör(ök)esetleg torlók fojtásával tudsz nagyobb szállított vízmennyiséget a padló felé küldeni,de nem tudom,elegendő lesz-e,mivel ha elérte a beállított értéket a padló keverőszeleped,a kazán fele fog seperni a víz a kisebb ellenállás miatt.(amit 35-40°C nál ne állíts feljebb).
Még egy kérdés:
-a padlófűtéseden megfodul a víz(felmelegszik a visszatérő)?
Többek között az is,meg az is,hogy 1 szobatermosztát indítja a kazánt,a felfűtési idő 1/2-1óra,(ami a padlóra kevés)ráadásul ahogy a hőfokkorlátozó eléri a beállított értéket,nem fog a padló fele menni a víz(hülye lenne),hanem a 3. járaton szépen vísszafordul kazánra.
Az F4 hibával az a helyzet, hogy ha az égőtérbe nyúló fémrúd, ami feltételezésem szerint az ionizációs érzékelő lehet(?) akkor annak a vezetéke lehet megtörve. Mert egy ponton ha megmozgatom, mindig tud gázt kapcsolni, viszont ha nem nyúlok hozzá, hosszú percekig próbálkozik elindulni, de hiába szikráztat. Viszont ha itt megmozgatom egybül indul. Ki lehet cserélni ezt a kábelt? Vagy ez speckó kábel? Le tudom forrasztani a végét?
én is szeretek hegeszteni, és igen jó érzés mikor fiatal koromra tekintve meglepődnek , és azt mondják, hogy azt hittem nem is tudsz hegeszteni, és mégis
mert a ,mai fiatal szerelők nem is nagyon tudnak, és nem is akarnak
nálunk a csapatban én vok a hegesztő, ha arra van szökség, de igazság szerint ilyenekre nem is vagyunk berendezkedve sem
nincs is nagyon értelme , mert míg megélünk abból amit csinálunk, addig felesleges ilyenekbe beruházni, elég a mostani gépeket karban tartani, bővíteni ( pl.: rems roppantógép, vagy a meditherm speciális hőfokra állított sütőgépe, amikhez fejeket kell venni, szervizelés, stb, gondolom nem kell bemutatnom hogy miről beszélek)
ezenkívűl felesleges annyi mindenbe belemenni, elég ezeket a rendszereket folymatosan fejleszteni, meg persze magunkat
Pedig egy szép körhegesztés sikerélményt is nyujt. De nagyon el is lehet rontani. Találkoztam olyan hegesztéssel amikor befolyt az anyag a kötésnél, ott leszűkülve évek mulva dugulást eredményezett és kideríteni,hogy hol van a hiba, szóval nem egyszerű dolog.
Vágni,vagy vésni igaz nem mindegy,de ugyanúgy vakolni vagy gipszelni kell majd glettelni.
Ami pedig a falon belüli kanyarokat illeti valóban nem szerencsés idomokkal szerelni mert ahány kötés annyi hibalehetőség, ami esetleg évek mulva jelentkezik. Viszont ha lehetőség van rá inkább a padlóban érdemes vezetni alsó bekötésű radiátorokkak.
Igazság szerint a falat már nem véssük hanem vágjuk, én a sarkoknák a kanyarokkal érzek gondot az elhelyezésnél a müa csőnél sűlyesztett kivitelben, természetesen ha egy szálból akarja az ember idom nélkül mivel csak így van értelme a szűkületek elkerülése végett.
Bár a toló hüvelyes technológiánál nem igen van keresztmetszetszűkület, bár még nem mértem konkrétan, ugye ott a csövet tágítjuk az idomra és úgy a hűvely. Ok ez nem olcsó technológia.
Az első telünket töltjük a házunkban, s több dolog is fejtörést okozott nekem a kialakított fűtésünkkel kapcsolatosan.
Van egy nappalink ebédlővel, konyhával és padlófűtéssel. A szobák radiátorosak. Hogy a rendszer egyszerűbb legyen, a szerelő úgy tervezte be, hogy inkább vegyünk nagyobb radiátorokat, s üzemeltessük azokat is alacsonyabb, a padlófűtésnek is megfelelő hőfokon.
Ha minden teljesen nyitva van, az eredmény az, hogy a padlófűtés kb. két fokkal eredményez magasabb hőmérsékletet.
Éppen ezért a radiátorokon lévő termofejekkel sokra nem megyek, mert azok lecsavarva csak még jobban növelnék a különbséget. De én néha inkább kiegyenlíteném a hőmérsékletet. Ráadásul pont a nappaliban van egy kandalló is, ami miatt még inkább jó volna "lejjebb venni" a padlófűtést.
Jelenleg azonban csak elzárni vagy kinyitni tudom a köröket. A mobil-termosztát vagy abban a szobában van ahol nincs a radiátoron termofej, vagy a padlófűtésnél.
A kérdésem az, hogy van-e olyan szabályozó, ami a termosztát használatánál megmaradva a radiátor termofejeihez hasonlóan csökkenteni tudná a padlófűtés teljesítményét úgy, hogy mégse legyen az elzárva, és a radiátorok továbbra is fűthessenek teljes erővel.
Sőt, a kandalló esetén a padlófűtés éppencsak temperálja a padlót, de mégis fűtse valamennyire, ne kelljen elzárni.
Nem lehet valami termofej-szerűséget a padlófűtés köreire is tenni?
Gondolom, az nem megoldás, hogy félig zárom el/nyitom ki a csapokat, mert lehet, hogy a kevesebb víz inkább túlmelegedne.
Ez így igaz , ott egyértelműen a falon kívüli a megoldás, ez nem is kérdés
ott nincs is nagyon más ,mint réz, vagy vas
ha szépen és igényesen van megcsinálva , akkor az lehet akár szép is, édesanyáméknál rézzel van kötve,és felcsiszoltam nekik a gyári dörzsivel, és több rétegben le lett lakkozva, ami igen jól mutat a fehér falakon, de mint mondtam ehhez az kell hogy szép nem muglis forrasztás stb adott legyen
szerencsére csak új , vagy teljesen szétvert, teljes felújítás alatt álló házakban dolgozunk, ahol viszont adott a lehetőség és mivel főprofilunk a felületfűtés, így egyértelmű a helyzet
amúgy ez a technológia sokkal szimpatikusabb , és nem azért mert vassal pl. nem tudok , vagy nem szeretek,csak ez tetszik:):D
Világos! Az új épületeknél teljesen rendben van. De egy régi lakásban ahol fel van parkettázva, csak egy tisztasági festésre van szükség és a fatüzelés,vagy a régi vascső kiváltására, csak nem veretik szét a lakást? Ott legpraktikusabb a falon kívüli, nem?
mi falon kivűl csak gépházlekötést szoktunk szerelni és csak rézzel ( vasat mi olyan nagy ivben kerüljük:) ), azon kívül minden falban , mondjuk radiátort sem szerelünk, az utolsó három évben két radiátoros rendszert raktunk össze , azt is osztóról egy cső oda egy vissza, nincs hiba lehetőség, vezérelhető, stb.
Azé, mert mindenki fene igényes lett (ez nem istálló) szövegel.
Amúgy sokkal olcsóbb műanyaggal, egyszerűbb, és festés után csak a radiátor felszerelés, és beüzemelés miatt kell visszamenni (új háznál, vagy szétburítottnál!!).
Falon kívűl miért nem. Csak azért,mert most ez a divat? Miért rossz látvány egy szinte a falhoz simuló 22-es, vagy 18-as rézcső müanyag bilincsekkel menyezet alatt? Falat kivésni? az miért jó megoldás? Esetleg padlóban, de tényleg csak új épületnél.
Úgy kell megtervezni és kivitelezni,hogy a falban vagy padlóban ne legyen kötés, csak a falon kívűl elhelyezett osztóban. Persze így több vezeték kell, de szakszerű.
A műanyagcső olcsóbb,gyorsabb a szerelése, de én soha nem ajánlottam, mindig a rézcsövet részesítettem előnyben amikor már bejött ez a technológia. Sokkal biztonságosabb, tuti, hogy jól működik hosszútávon is előnyösebb. Műanyaggal ott érdemes vezetni,ahol nagy a tagoltság és padlóba szerelve rövidebb vezetékre van szükség.
Nekem a falfűtésem (házi kivitelezés) 16-os csőből van betekerve, 400 méter a falban. Vannak ehhez idomok is, mindegyik kulcsos. (egyetlen van, amit elvakoltam, a többi vagy gipszkarton mögött van, vagy valami rejtett zúgban)
Tény, hogy nagyon leszűkül a keresztmetszet, a szivattyút a legmagasabb fokozaton kell pörgetni.
Igen, ez eddig megvan, de nem akarok most belefogni a futesrendszer atepitesebe... Majd esetleg tavasszal. De addig is futeni kell valahogy. Most beallitottam kb. 50 fokra a kazant, igy jonak tunik, fut folyamatosan, es legalabb nagyjabol egyszerre melegszenek a szobak es a nappali. Hatasfok szempontjabol mennyire gaz az 50 fokos viz a radiatorokban?
Szóval akkor Henco csövel nem érdemes tervezni? Az most így hogy szóltatok, nekem is feltűnt, hogy sokkal kisebb az átmérő az idomoknál. Szóval ez gázos.
Még ha egy csővel mennék is el az első radiátorig, a T idom miatt beszűkül, és annyi az egésznek.
Esetleg ha ugy lenne tervezve, hogy ne sokkal szükítse le az idom, az ereditleg szükséges mérete, mondjuk az idom belső átmérője a főágon ne legyen kisebb mint 17?
Másfelől meg azt olvastam, hogy nem szabad kulcsos szerelésűt falba tenni...? Mit lehet?
Sajnos kezdem azt az álláspontot felvenni, hogy jóval olcsóbb a műanyag fűtéscső, csak a rendszer bánja...
Amikor én tanultam a szakmát (nagyon régen) akkor meg az volt a baj,hogy az idősebb szakmát nagyon értő szakik sokszor elfordulva szereltek nem akarták átadni az ismereteket mindig attól féltek,hogy nem csak Ő fog hozzá érteni és elveszíti az üzemben betöltött privilég szerepét. Legtöbbször titokban lestük el a fogásokat, majd folytonos önképzés révén lehettett eljutni egy bizonyos szintig. Akkoriban sem a tankönyvekből lehetett kitanulni a szakmát,hanem az idősebbektől. A tankönyvek akkoriban tele voltak Marxista ideológiával ahelyett,hogy a szakmáról szóltak volna. Lehet,hogy most kicsit túlzok, mert azért volt benne szakmai rész is.
Na ezzel az F4 hibával az a helyzet, hogy ha az égőtérbe nyúló fémrúd, ami feltételezésem szerint az ionizációs érzékelő lehet(?) akkor annak a vezetéke lehet megtörve. Mert egy ponton ha megmozgatom, mindig tud gázt kapcsolni, viszont ha nem nyúlok hozzá, hosszú percekig próbálkozik elindulni, de hiába szikráztat. Viszont ha itt megmozgatom egybül indul. Ki lehet cserélni ezt a kábelt? Vagy ez speckó kábel? Le tudom forrasztani a végét?
Szerintem a 16-os kicsit sovány. Nem elsősorban azért,mert nem működne, inkább,hogy biztonságosabb a keringés. Én soha nem szereltem fütést 18-as alatt. Ám lehet,hogy más szakinak más a véleménye. Rövid kötéseket lehet 16-al is. Úgy értem,hogy a kazánhoz közel.
Sokkal találkoztam már 18/ 15-ös megoldással és rendesen működött. Pontosan tervezve bizonyára jó lehet. A keringető után, ha kicsit bővebb az átmérő az előnyösebb kisebb a közegellenállás. Ám ezen is lehet vitatkozni.
Akkor 20-assal lejön a cirkótól, és szét is osztom vele, de az ideális, ha 18asokkal ágazok le a radiátorokhoz, vagy inkább 16-ossal?
enginer: néztem a cirkóban a szívattyú után 18-as cső van, gondolom ezért nincs is értelme nagyobbal csinálni a rendszert, de nem kerül sokkal többe, szóval kb mindegy.
Én augusztusban kezdtem épitkezni (2009), sajátkezüleg mindent.
Bár szeretek barkácsolni, egy házat már felépitettem, de a viz és fűtésszereléshez abszolút nem konyitottam. Radiátoros fűtést terveztem be eredetileg.
Aztán kiolvastam a Falfűtés topicot, meg ennek jó részét, kérdeztem sokszor (néha marhaságokat), most van egy jól működő padló+fal+mennyezetfűtésem, kazánvezérlésem, hideg-melegvizes hálózatom, minden sk. (minden kulcsos idomokkal, ötrétegű csővel)
Én most csinálom sok pízért teljesen hivatalosan,Okj-s, hagy ne mondjam mit nem tanítanak.... semmit.
Mondjuk csak 18 év csinálom az építőipart , úgy hogy meg tudom ítélni, a feltett kérdésekre nem igen kapok ezér a pízért válaszokat, ked telelenni a ........
A megvetetett könyvek szart sem érnek, 70 es évekbeli ipari szakkönyvtáras könyvből tanulok inkább.
Tudjátok, az a rohadtság, hogy neki is van papírja. De ez a 3. fószer, akivel dolgoztatok, egytől-egyig mind ilyen volt. Tényleg el megyek most már kitanulni ezt a szakmát öregségemre. Közben begyújtottam (mert közben hazaértem). Induló nyomás jószándékkal 0.2 majd 50 fokos víznél 1 bar (akkor itt komoly tágulások vannak). A keringtető nem bugyog, a radiátorok melegek. Ja, a tartály 26 literes (erre nem emlékeztem). 1 db biztonsági lefújó van a tartály alatt a nyomásmérőnél. Szerintem ez sem túl megnyugatató. Hát így.
Ebből az a tanulság,hogy nem szabad dilettánsokat megbízni fűtésszereléssel, biztosan vannak arra felé is végzett szakemberek akik értik a dolgukat és nem csak állítják magukról,hogy ők szakemberek. A leírtak szerint az illető tényleg nem ért hozzá még annyira sem mint egy felhasználó laikus.
Hát azért ott van gond. A tágulási tartályokat amikor előfeszítik azt úgy csinálják, hogy legyen bennük víz. Vagyis a rendszer már eleve tartalék vízzel indul, ami a tágulásiban van. Ha ílyenformán ki lehetett nyitni a "zárt" "nyomás alatt lévő" rendszert, akkor érdemes lenne egy kicsit nagyobb tudású szakival megvizsgáltatni, beállítani.
Nem az öntöttvas fog elszállni, hanem a lemezradiátoraidból lehet lufi.
A mérnökök nem véletlenül méretezik a tágulásit, meg a nyomásviszonyokat, meg az üzemi hőfokokat. Ezek nem vicces dolgok.
a"csak a légtelenítő szelepet lecsavarta és kannából öntött bele vizet." olvasásakor felületes voltam és hirtelen arra gondoltam, hogy a (zárt)kiegyenlítő tartály kupakját csavarta le és ott töltött bele vizet .:-))
Pont ez a kérdés! Hogy fog az a szerencsétlen tágulási funkcionálni? kb. 35 L-es, de nem tudom pontosan. A rendszer meg 2"-os csövezésű régi lemezradiátoros, úgyhogy van benne víz rendesen, nem is tudom hogy bír a tágulási ennyit kompenzálni, bár 60 foknál soha nem melegebb a víz (max. 70), de a lehetőség benne van akár 90 fokra is. Nem lenne jó, ha elszállna a jó öreg lengyel öntöttvas.
Úgy csinálta, hogy a légtelenítőt kézzel szét lehet csavarni, abban van egy fehér membránszerű bigyó közepén egy rugós pöcökkel, no azt kivette és nyitva volt az út a rendszerbe. Ennyi.
Hát így jártunk. Gondoltam neki van papírja róla, akkor ő az okosabb. Nem volt drága. Viszont ha elrepülünk a kazánnal együtt, akkor ő lesz a hunyó, mi meg majd az angyalkák. Mégiscsak jobb lenne tudni előtte, hogy mi a veszélye így a rendszernek.
Egy szaki átalakította a fűtés rendszerünket nyitott-ról zárt tágulásira, előre menő ágba keringtetővel. Szilárd tüzelésű öntöttvas kazán plusz cirkó. Megdöbbenéssel olvasom, hogy a zárt tágulásit szilárd tüzelésű kazánhoz tilos beépíteni! Láttam már máshol is beépítve. Mi az igazság. Az is kérdés, hogy a rendszer nyomását hogyan kell beállítani. Tegnap a nyomás légtelenítés után nullára csökkent, a szaki eljött hogy feltöltse, erre csak a légtelenítő szelepet lecsavarta és kannából öntött bele vizet. A nyomás meg maradt annyi, amennyit a víz gravitációsan megnyom. Szabad ezek után begyújtanom?
Ugyan ezt kérdeztem nemsokkal elébb, csakígy 100nm-re :)
Egy másik fórumon szintén az osztó-gyűjtőt javasolták, ha megoldható. Ha megy, nem sokkal drágább padlóba fektetve, legalábbis ahogy én számoltam. Nálam kell 120m ha fektetek, 7 radiátorom lesz, 2-2 mehet egy körre (WC+füdő,szoba+spajz).
A legtávolabbi szoba 12m-re van a cirkótól, durván 2500W-ot kell leadnia. Én már csak azon gondolkodom, hogy elég-e a 16-os ötrétegű, vagy kell 20-as.
Ha a huszas belső átmérő, akkor elegendő az is, különben a 22-es rézcső is 20-as belméretű. Az viszont ajánlatos. A leágazásoknál pedig mindíg egy mérettel kisebbet alkalmazunk. Igy biztosítva van a megfelelő áramlás. Egyébként a 18-as is elszállítja a folyadékot, csak nem biztos,hogy a szivattyú is szereti.
Amugy a kazánról lejön majd a főág és az 2 felé ágazik. mindkét oldalt kb hasonló leterhelés, hasonló távolság, 5-5 radiátor, 600x600-1600. Sajnos nem a betonban lesz vezetve, hanem a falban. Na mindegy, szóval akkor kell a 22-es főágnak, vagy mehet az egész 20-assal, vagy 20-as főág és 18-as az osztás után, kivéve a radiátorok leállásait, ami 16?
Magyarán, nincs ami felvegye a kazán teljesítményét.
Vagy nagyobb fokozatra kell kapcsolni a szivattyút, vagy valamelyik, vagy több radiátor szelepeit eltekergette valaki, vagy, ha termoszelepek vannak, akkor azok érzik úgy, hogy nem kell annyi meleg a hőfok eléréséhez.
Köszi, megpróbálom növelni a nyomást, illetve megemeltem az előremenő hőfokot 65-ről 70-re. Egyébként Buderus szelepek vannak felszerelve, nem Herz. Persze a Buderus felirat alatt ki tudja mi van... A Budarus kazánom pl. az utolsó csavarig egy régi Junkers modell átmatricázva.
Ha már szóba került a rendszerben lévő nyomás. Megkérdezném a hozzáértőktől, hogy mekkora nyomásnak kell lennie a rendszerben? Nekem egy Vaillant cirkóm van, 9 radiátorral, és mikor elkészült a rendszer, akkor a vaillantos szerelő azt mondta, hogy elég csak arra figyelni, hogy ne süllyedjen a nyomás 1 bar alá. A készülék műszerén 0-2 bar-ig zöld a háttér, a fölött meg fehér. Mindig ügyeltem arra, hogy ha lecsökken 1 bar alá a rendszerben lévő nyomás, akkor rátöltsek ~1.3 bar-ig. Felfűtéskor így 1.5 bar-ra emelkedik meg a nyomás. A rendszer már több, mint 6 éve üzemel, bajom nincs vele, csak érdekel, hogy mi az előírás?
ha uj epites, vagy alapvetoen szet van verve a felujitashoz, akkor komolyan elgondolkoznek azon, hogy inkabb csillagpontos (oszto-gyujtos) legyen.
tehat hogy a kazantol vastag cso egy elosztohoz, es onnan minden radiatorhoz kulon cso megy. vekonyabb csobol kell tobb, kell venni oszto-gyujtot, ami draga, de nem kellenek a T idomok, amik szinten dragak, nem lesz kotes elfalazva, es tuti nem derul ki olyan, hogy az utolso radiatornak sosem jut eleg melegviz.
Az jó elképzelés, hogy egy 100 m2-es házban, a 10db radiátornak a fűtéscső méretezése ugy nézne ki, hogy 20-as megy körbe a radiátorokhoz, 16-ossal csatlakozok le. A kérdés, hogy 20-as helyett kell-e, hogy vastagabb legyen a fali kazánból ami lejön, tehát 22-es.
Illetve jó-e a 20-as körbemenő, vagy elég a 18-as is?
Án ugy gondolom, hogy 20 jön le a kazánból és az körbemegy, majd arról 16-ossal csatlakozok le.
Meg mindig nem tokeletes a futes rendszerem. Csinaltam egy skiccet, hogy hogyan nez ki:
A kis fekete doboz a VTA322-es szelep (a kazan pedig egy d-eg euro kt-e). Most 50-55 fokra van allitva a kazan, a szelep pedig 3-as allasban van, ami elvileg 45fok. A problema, hogy neha leallitja a kazan futest, csak keringtet, gondolom amiatt, hogy tul magas a visszatero homerseklet, ami pedig gondolom amiatt lehet, hogy a szelep nem tudja kikeverni a 45 fokos vizet, ezert teljesen lezar (lehet ilyen?), a radiator korokben pedig emiatt tul gyors lesz az aramlas, es nem tudja leadni a hot. Persze lehet, hogy hulyeseg amit irok...
Mindenesetre az lenne a kerdesem, hogy szerintetek hogyan kellene beallitani ezt a rendszert, hogy jol mukodjon? Jovo heten kijon a futesszerelo is, de az eddigiek utan mar nem bizok benne tulsagosan, hogy normalisan meg fogja tudni oldani a problemat. Ha egyaltalan van megoldas erre a problemara...
Nem hiszem, hogy nekem jó lenne a tanulós, mert én vegyesen használom a fűtést. Éjjel mindíg a gáz megy. Napközben mindíg a vegyes tüzelésű kazán, de ha éppen felkelek éjszaka és lökök még rá akkor meg éjjel is az adja a hőt. Egyszóval nem hiszem, hogy arra a pár óra gázhasználatra nekem ilyen okos és nem utolsó sorban ilyen drága cucc kellene.
Amit el szeretnél érni, azt zónaszabályzásnak hívják, műküdése nem függ a kazán típusától, bár van olyan fejlett kazán amely két motoros szelept is vezérel egy időjárás érzékelővel, de máshogy is meg lehet oldani. Egyébként én is egy bivalens tárolót ajánlanék, amelynek elhelyezése, kazántól való távolsága részletkérdés. (Valamint : Beszéltem a munkatársaimmal és ha gondolod, lehetnénk a kivitelezőid, nem tudok neked írni privibe mert a gépemen hiányzik valamilyen Office program, ezért arra kérlek hogy írj nekem Te, ha érdekel a dolog.)
Na ez az, 24kW-os az a kurva kazán. Sztem ebből jön a többletfogyasztás...
Egy felfűtés alkalmával 0,5 köbmétert használ el. De én éjszaka leveszem 18 fokra, és szerintem be sem kapcsol, mert még soha nem figyeltem fel rá. A felfűtésnél reggel meg nem tudom mennyi mehet el.
A felfűtésnél lehet hazudtam, lehet kell 1 óra, de több biztos nem, valahol a kettő között van, fél és egy óra között.
Ha egy jellegzetes fütyülő turbószerű hangot hallanál halkulni, akkor az a ventillátor lenne, de ha gmkiev azt mondta, hogy csak a láng, akkor az úgy is van, ő legalább ért is hozzá :-)
A hatásfok romlás természetesen fogyasztásnövekedést idéz elő, mert ugyanakkora hőmérséklet eléréséhez több gázt kell elégetni.
Nem ismerem az általad említett kazánt, de ha hangosabb az elején, és később lehalkul, akkor feltételezhető, hogy modulálja a ventillátorfordulatszámot is. Persze lehet a gázégőnek is kisebb a hangja, amikor kisebb a láng rajta.
van egy Junkers ZW 23-KE kombi kazánom, aminél a melegvíz engedése közben a zöld ledek egymás után kigyulladnak (mind), majd kikapcsol és újra bekapcsol, ez a folyamat ismétlődik újra és újra. Akár hova állítom a melegvíz hómérsékletének szabályozóját ez a jelenség, a víz nem lessz forró. (legalább is a kezemet símán meg tudom benne mosni :) )
van 1 kis ellentmondás szerintem abban amit írsz....
"a vissza jövő csőben a víz hideg ezért egyfolytában ki-be kapcsól!"
ha hideg lenne a víz attól nem kapcsolna ki-be...
"de mivel a visszajövő víz hideg így gyorsan újra bekepcsól!"
Nem inkább az lehet a baj, hogy túlmelegszik a hőcserélő - mert mondjuk el van dugulva/vízköves - lángott kikapcsolja, csak keringtet, majd ha lehült a hőcserélő újra elindul...???
Ezt értem, köszi! Ez a hatásfok romlás a fogyasztásban is jelentkezik? Nekem Savio Mini Gaia 624 SR van és a kazán induláskor jóval "hangosabban" működik mint kb. fél óra múlva mikor már kisebb lánggal ég. Vajon csak a lángot modulálja vagy a fordulatszámot is?
Igen, kétség kívül jobban hangzik a 0,4 fok a ki és bekapcsolások között, mint az 1 egész fok.
És akkor a Q7-el már azért jól érzed magad? Mert nekem jelenleg ez elég rosz: míg megy a kazán tök jól érezzük magunkat a lakásban, aztán ha kikapcsol rohamosan elkezd süllyedni a hőérzetünk. A termosztát meg csak egy óra múlva kapcsol be megint.
Szia! Mindenképp. A Q7-nek +/- 0,2 az érzékenysége, tehát 0,4 fok a hiszterézise alapból, de van egy olyan üzemmódja, hogy +0/-0,2. Ami ugye 0,2 fok hiszterézis. Ez már jó. Szerintem hibája viszont, hogy a tizedes mérés ellenére a kijelzése csak 0,5 fokos.
A jelenlegi Computherm 093-as termosztátom le kéne idővel cserélni. Nekem kicsit sok ez a fél fokos érzékenység, minimum 1 fokot kell várni a kapcsolásíg, ami érzetem szerint jóval több is lehet.
Mire érdemes cserélni, ami nem drága? A siemens tanulós termosztátja kecsegtető, de nekem az drága kicsit. A Computher, Q7-el már érhetek el érdemleges javulást?
Korábbi hozzászólásokat olvasva (ha jól értettem), nem túl jó ha a turbós gázkazán csak láng modulácót tud, azonos ventillátor fordulatszám mellett. Kérdésem az hogy miért?
Segítséget szeretnék kérni tőletek ill. hozzáértőtöl!
C-24-es cirkóm tegnap óta érdekes dolgot,de bosszantót, kezdet produkálni!
A vizet felfűti a beállított hőfokra deee , a vissza jövő csőben a víz hideg ezért egyfolytában ki-be kapcsól!Ennek következtében a helységek hőfoka is esett jelentősen a fogyasztás viszont rendesen megnőlt!:((
Szóval a lényeg,hogy a kimenő víz meleg a visszajövő hideg,még a cirkótol kb. 6m-re lévő radiátornál is érezhető,felső cső forró alsó hideg! Olyan mintha a szivattyú nem menne,de megy!
Már légtelenítettem a rendszert de semmi váltózás, mikor a láng kikapcsól az utókeringetés még kb 45mp-ig megy,de mivel a visszajövő víz hideg így gyorsan újra bekepcsól!
Mondjuk akkor azt nem értem, hogy megy el nálatok 9 köbméter egy nap.
Mert ugye, a leírásod alapján 10-13 percet(legyen 12 perc) megy a kazán, utána egy órára kikapcsol, aztán ez ismétlődik. Tehát 24 órából 20-szor 12 percig (4óra) fűt a kazán és 20 órát nem. Nem tudom mekkora a kazánod de nem hiszem, hogy nagyobb 12 Kw-nál, szóval kb. 5 köbmétert kéne fogyasztania naponta fűtésre.
Azt hiszem én is utoljára vettem "márkás" kazánt. Nekem a sokra becsült Buderus kazánom olyan zajos, hogy a mellette levő szobában nem lehet megmaradni, de még három csukott ajtón keresztül is hallom a szivattyúját.
A vadi új Buderus radiátorokból pedig három átmosás után is olyan rozsdás salakszerű kosz jön, hogy azon a legolcsóbb török radiátorgyártó is sírva röhögne. A Buderus thermoszelepek meg hangosak, de ezt már szerintem írtam.
Szóval legközelebb azt hiszem veszek egy olcsó rendszert. Azzel is lehet baj, de akkor legalább nem költöttem ennyit... :(
Nálunk 10-13 perc alatt még a fűtővíz is csak talán 40 fokos. A 70 fokos vízhez legalább fél óra kell. Mondjuk utána is, hiába forróak a radiátorok(már amelyik), akkor is nagyon lassú a felfűtés.
A lehűlés nálam is hasonló, viszont a felfűtés az kínkeserves. 1 óra alatt max 1 fokot emelkedik a hőmérséklet. Éjszakára 18 fokra van visszavéve a fűtés, és például ma reggel több mint két óra fűtés kellett ahhoz hogy elérje a 20 fokot. Most 19,5 fokot mutat a termosztát. Ez ugye a felső szinten van így. Már vázoltam a problémát pár hozzászólással ezelőtt. Szóval ha van valami ötletetek, nyugodtan osszátok meg velem.
Üdv! Van egy FÉG C 24 falikazánom (92-es kiadás). Állandóan kialszik a gyújtóláng. Majd' minden évben cseréltem benne termoelemt, majd miután az nem volt elég kétévente mágnesszelepet is. Azt mondják az okosok a mágnesszelepnek ki kéne bírjon legalább 5 évet. Hát nálam eddig nem sikerült.
Idén viszont új termoelemmel és mágnesszeleppel is produkálja ugyanazt a hibát. Pontosabban csak este alszik el, miután lefeküdtünk, hogy hajnalra jó hidegre kelhessünk. Szerintetek mi egyéb baja lehet?
Tehát, nekem 20,8-ról esik 20,3-ra, ahol is bekapcsol a fűtés. Ez az esés kb 1 óra alatt megy végbe. Aztán a fűtés 20,5-nál kikapcsol kb 10-13 perc mulva, -látható mennyi a túlfűtés (0,3). Ha másfél fokot (19-20,5) kell neki visszafűteni, kell kb fél óra. Hogy mennyi idő alatt hűl le 1,5 fokot, azt most passzolom, kb 3 óra.
Beállítás kérdése az egész. A jól beszabályozott készülék lényegesen jobb hatásfokot ér el,mint a rosszúl beszabályozott. Azt jelenti,hogy a keringés és az égőnyomás megfelelően legyen szabályozva, hogy lehetőleg az elégett hőenergia a leg optimálisabban hasznosuljon. Ha túl nagy az égőnyomás (lángmagasság) sok hő kimegy a kéményen anélkül,hogy a szivattyú elszállítaná.A túl alacsony égőnyomás pedig nem tudja jól felfűteni a rendszert.
Én most állítottam be a FÉG C 18-ast (műszer nélkül sziszif-fuszi munkával) gyári érték legalsó szintjére és láss csodát, eddig fogyasztottam 85 nm-en 21 fokon 10 m3-t, ugyanolyan hőmérsékleten és külső hőmérséklet mellett beszabályozás után 7.5 m3-t.
Nem. Egyelőre nincs külső szigetelés a falakon kívül.
Nem mértem még le hogy milyen lassan hűl le 20-ról 18,5 fokra. Nálam azért nem egy óra. Talán 2-3 óra alatt. De ez csak sacc. Majd lemérem pontsan.
Nekem mondod, hogy durván sok?! :) Régebben mikor a huszon valahány éves fég megevett havi 300m3-t már szörnyülködtem. (Ugyan ebben a házban, ugyan azzal a fűtési rendszerrel, csak gyengébb szigeteléssel.) Ehhez képest erre nem tudom mit mondjak...
Nálam most épp ezekben a -5, -2 fokokban napi 9 m3-rel megy akondenzációs Baxi a fürdőmelegvízzel együtt, 110m2 -es a ház, 5 centi hungarocell, új építésű.
Nem keverési arányt jelent a beállítása, mert a VTA 322 termosztatikus keverőszelep, a beállított értéket igyexik kikeverni az előremenő és a visszatérő ágból a padlód felé.
Megneztem a keveroszelepet. Egy ESBE VTA322 van beepitve, es persze maxra volt tekerve... A kerdesem az lenne, hogy hogyan mukodik ez a szelep? Az van rajta, hogy 35-60 fokig szabalyozhato 6 lepesben, en most 2-esre tekertem, ez elvileg 40 fokot jelent, ha jol gondolom. De vajon akkor is 40 fokos lesz a viz, ha a kazant 60 fokra tekerem, meg akkor is, ha 40-re? Tehat tenyleg hofokot lehet allitani, nem csak keveresi aranyt?
Most már az is eszebe jutott, hogy vissza kéne rakni a régi Fég-et, ez a Wolf meg menne csak HMV üzemben. HMV-re beéri napi 1-2m3-rel úgy, hogy 3-an zuhanyzunk.
Viszont most, hogy hideg van, fűtéssel együtt megzabál 18-20m3-t is naponta. Pedig azért nincs olyan rendkívül hdeg idő. Erre felé reggelente általában -5, -6 van, nappal -1, -2. Mi lesz ha -20 fokok lesznek?!
Pedig itt is nagyon dícsérték a Wolfot. Ezért is választottam ezt. Nem elég hogy zabálja a gázt, még a váltószelepe is gyárilag hibás... :( A helyi szervízt meg inkább nem minősíteném.
Kedves szakik! A gondom az, hogy a demrad solaris HKA224 turbó cikró gyakran megáll f4 hibával. Ez ugye ionizációs hibát jelent. Azt csinálja, hogy fütés közben lekapcsol a láng, keringető megy, majd megpróbál ujra begyujtani szikráztat, van is szikra, de nem gyullad, ekkor megint elmegy a kijelzőből a kép, visszajön, megint próbál, megint nem sikerül, és ha sokadjára nem megy neki, F! hibával villog. Aztán pár perc mulva kikapcsolom a készüléket, majd vissza és akkor elindul, van láng. De azt is megfigyeltem már, hogy a 3 vezeték, ami a tüztérbe megy (egy az ionizációs kettő meg a szikra) ha ezt megmozgatom akkor, mikor nem tud begyujtani, akkor eddig még mindig sikerült neki, anélkül, hogy bármi mást kellett volna csinálni. Mi lehet a gond, szerelő telefonból a gázszelep tekercsre vagy mire gyanakszik.
Valahogy nekem sem megy a fejembe, hogy a havernak is a FÉG ezeréves kazánja napi max 13 köbméterrel beéri a 100 m2 családi házat, nekem 4 éves turbós kazánom meg ugyanabban az idöben hidegben (nem lakunk messze egymástól) 9-et fogyaszt 48 m2-re ugy, hogy ez lakás, 1 oldalról fűtve, 1 oldal meg a lépcsőház, ahol 10 fok alatt nincs, alattam laknak.
Ha visszaolvastál volna, nem tetted volna fel ezt a kérdést.
Erre van pont, ha hajlandóak lennének kijönni. Vagy 5-6-szor hívtam őket, meg is igérték, hogy kijönnek, nem jöttek.
Most már a Wolf Klíma és Fűtéstechnika kft-nek szóltunk. A helyileg illetékes területi képviselő ki is jött. Mikor meghallotta, azonnal rámondta, hogy csere.
Közben most derült ki, hogy a beüzemeléskor be is kellett volna szabályozni a kazánt. Ezt sem tették meg.
Most megigérték a Wolf-tól, hogy ők is rugdossák a szervizest. De mivel garanciában kéne kicserélniük, b***nak rá kijönni, mert nem látnak benne pénzt.
Ami még érdekes, hogy födémszigetetlés és hőszigetelt bejárati ajtó csere után ez a Wolf fogyasztott decemberben 500m3 gázt (100nm-es egyszintes ház), úgy hogy a hónap elején itt 15-18 fokok voltak.
A régi Fég C21 januártól november végéig 1100-at úgy hogy még nem volt szigetelve. Éves szinten pedig évek óta 1400 körül szoktunk használni. Szerintem nem vészesen sok. De mivel most meg ilyen hideg van lehet lesz az jövő ilyenkorra 2000 is.
Érdekesnek tartom, hogy 30 éve takarékosabb kazánokat gyártottak. Vagy a fene tudja, hogy mért van ez...
Mit eredmenyezhet, ha egy kicsit tulmeretezem a radiatorokat? Tehat 150-es kellene, de 180-ast teszek. Lehet, hogy meg elonyos is lesz, alacsonyabb eloremeno vizhofok eseten?
A kivitelezés még messzebb van, de egy két dologgal szeretnék tisztába lenni és előre tervezni vagy legalábbis tudni arról hogy mi, hogy lesz ne legyen teljesen idegen a dolog.
Jó lenne egy kicsit átlátnám a dolgokat.
Azt szeretném tudni , hogy a 110 m2-es lakrészű házunkba hova és mekkora radiátorokat kell elhelyezni? Dég Lux uni lapradiátorokba gondolkodom. Eddigi tapasztalatom alapján körülbelül 10m2-re számolnék 1000x600as lapradiátorral bár tudom ez nem ilyen egyszerű.Központi gáz fűtés van tervbe véve. Kiegészítő fűtésként vízteres kandalló.
Másik kérdésem hogy jobb ha minden radiátorhoz külön visz a szerelő csövet az osztó-gyűjtőtől vagy egymáshoz közeli radiátorok (max 2 radiátort gondoltam) lehet felfűzős rendszerű?
Ami esetleg fontos infó lehet hogy 30as fő fal lesz és 10cm es szigetelés.
Válaszaitokat és segítségeiteket előre is köszönöm!
A radiátoraim (Buderus Logatrend) thermo szeleppel vannak szerelve (szintén Buderus). Amikor megy a kazán szivattyúja, a szelepeknek surrogó, zúgó hangja van (gondolom a víz áramlik a nyitott szelepen keresztül, mert ha kézzel elzárom, akkor elhallgat). Ez mondjuk a konyhában még csak-csak elmegy, de a hálóban a fejemtől két méterre elég zavaró tud lenni. A kazánon van automata légtelenítő, így elméletileg nem levegős a rendszer. A szerelő szerint a "thermofejes radiátor az ilyen". Tényleg? Nekem ez elég furcsa.
Nálam is kb. ennyi a fogyasztás hideg napokon, de van, hogy kicsivel több. Pedig nekem Vaillant cirkóm van, ami a HMV-t is adja. A lakás pedig csak kicsivel nagyobb (85m2), de éves szinten ~1350 m3 gáz a fogyasztás (tavaly ennyi volt). Erre mondták itt korábban, hogy ez ennyi. Pedig a ház körbe van szigetelve (5cm-es hungarocell-el). Mondjuk nálam nem megy folyamatasosan a kazán.
én most nem vennék a helyedben két hőcserélőset, csak egy pont akkorát, ami a hmvtekhez kell. később meg egy második tárolóval oldanám meg előmelegítő tárolós rendszerben a napkolit, mert akkor ráérsz akkor eldönteni, mekkora tárolót akarsz/engedhetsz meg magadnak a szolárhoz.
igaz ehhez a variációhoz később kell egy szivattyú is pluszban meg néhány idom és egy kevés cső a tárolók összekötéséhez, no meg hely a második tartálynak, de a pénz addig nálad marad, és nem áll egy olyan dologban, amit ki tudja mikor fogsz használni.
cserélgettem a termofejeket, de nem használt, ezután kaptam egy olyan kupakot, és teszteltem azzal.
Ha a tűszelep lezár ha kupakkal zárom (kezd hűlni a radiátor), de a fejet nullára tekerve nem zár le, akkor a fej a rossz?
Mekkora az esélye, hogy vagy a fej, vagy a szelep rossz az _összes_ radiátoromon?? Ugyanis egy sincsen, amelyik az általad elmodottak szerint működne most. Vagy nem zár le kupakkal sem és/vagy nem zár le ha nulla (0) állásba tekerem.
Ugyanilyen elbaltázott fűtésrendszerem van nekem is.
Épületgépész fickótól vettük a lakást (80 m2), ő tervezte ilyenre iszonyatosan kicsi radiátorokkal.
Mielőtt beköltöztük, kerítettünk egy fűtésszerelőt, aki a falon kívüli PVC csöveket besüllyesztette rézre cserélve a falba.
Amikor kész volt, közölte, hogy ez egy elég hülye megoldás, nem is szereti az ilyet, de mi kértük, hogy tegye a csöveket a fala... Nóóórmális?
A problémám az, hogy igazán meleget nem tudok vele csinálni.
A kazán FÉG C-12, gyakorlatilag folyamatosan megy (átfolyós melegvízzel hideg napokon kb 10m3 gázfogyasztás), hogy a szobatermosztátot 21 C-ra állítom. (Nem tudom érdemes lenne-e kicserélni a kazán -gondolom jó régi - saját termosztátját.)
65 C-os vízhőmérséklet mellett a 21 C-is épp, hogy eléri, de modjuk 23-mat már nem tudnék csinálni vele (pedig azóta már kicseréltük a radiátorokat nagyobbra).
Ami érdekes, hogy a kazánból kijövő és a visszajövő cső hőmérséklete között nincs egetverő különbség.
Ez normális?
Azt sem tudom, hogy a vízszivattyút gyors vagy lassú vízszállítási sebességre érdemes beállítani, ill. milyen intenzívre érdemes venni a kazánban lángot.
Köszönöm a tanácsokat, ma este nekiállok ellenőrizni.
Egy másik dolog derült még ki. Nevezetesen, eddig kettő olyan tűszelepes fejet találtam, ami nem zár le. Gyanús volt, hogy az első kettő radiátor folyamatosan ontja magából a meleget, ezért levettem a termofejet, és azt a műanyag kupakot csavartam fel a helyére, teljesen ráhúzva. Na ezek után sem változott semmi, ugyanúgy fűtöttek tovább. Jól gondolom, hogy ez is negatívan befolyásolja a teljes házra nézve a hatásfokot?
ki lehet cserélni csak azt a tűszelepes részt, anélkül, hogy az öntött idomot kicserélném?
Ja és még valami: a termofejet, ha nullára tekerem koppanásig, akkor le kell zárnia teljesen, vagy átenged azért még magán meleg vizet?
Kozben beszeltem a kivitelezovel, es van beepitve keveroszelep. Jovo heten a futesszerelovel is beszelek, megnezi, hogy jol van-e beallitva a rendszer...
Igen, a tervem az hogy most kazán+HMV, aztán amikor megint telik rá, akkor egy vákuumcsöves (vagy ki tudja mi lesz akkor) napkollektor ami rásegít a kazánnak. Talán Viessmann-nak vannak bivalens tárolói, csak sajnos az nem fér el ott ahová a tartályt terveztem, nameg kérdés hogy kollektor nélkül működőképes-e. :(
Így van, ahogy mondod. Na most ha egy szerelő véletlenül rossz helyre rakta vagy nem is rakott 100-as szelepet, netán mindenhová azt rakott akkor nem is fog működni.. Ha meg mondjuk felcserélt egy előremenőt egy visszatérővel akkor az kész káosz.. Amióta van lágycső meg roppantós idom azóta a fél ország fűtésszerelő.. :)
Anno amikor még más maszekok dolgozója voltam csináltam pár egycsövest, (én se szeretem) szval emlékeim szerint az 50%-os szelepek azok a szám alapján a fűtővíz felét a radiátorba a többit továbbengedték a visszatérőn a következő előremenőjébe
A 100-as értelemszerűen e teljes mennyiséget beleengedi a radiátorba. ezért nem is szoktak a 100-as szelepesre termofejet tenni.Lezárja a víz útját.
Az egycsövessel az a gond, hogy nagyon rizikós a radiátor méretezés, ezért nagyon könnyen elrontható az egész fűtés.
A képek alapján egycsöves rendszered van. Hogy ez miért jó ne kérdezd, én nagyon nem szeretem, de attól még működni szokott.. Az átcsövezést nem javasolnám csak a legvégső esetben, mert igen nagy rombolással jár.. Előtte nézz meg pár dolgot:
1. Az alsó szeleptesteken lennie kell egy 50-es vagy egy 100-as számnak. Ha megtalálod a százast, akkor az lesz az utolsó radiátor a körben. Hideg rendszernél kezdj el fűteni, nézd meg a radiátorok sorrendjét, illetve hogy nincs-e véletlenül fordítva bekötve valamelyik (a függőlegesen felmenő cső alatti bekötés az előremenő, annak kell először melegednie). Ha minden jól van kötve akkor a 100-as szelepnél kell utoljára melegedni. Törölközőszárítód nincs? Találkoztam már olyannal, hogy utolsónak még bekötött egyet az ember, aztán amikor annak lezárt a termofej, akkor megállt az egész kör.. Nem volt könnyű rájönni.. :)
remélem érthető amit írtam, ha mégsem keress meg privátban..
Az én rendszerem úgy néz ki, mint amire az adott linken átalakították. Vagyis, felul van egy termofej olyan tűszelepes házra csatlakozik. az alját és a szelepet egy függőleges cső köti össze. Alul egy torlószelepnek kinéző idom van, amibe alulről két cső csatlakozik be. Amikor indultam a fűtéssel, nem volt a 6 radiátorból 4-ben meleg víz, sőt egyaltalán áramlás sem. Ekkor tanácsolták, hogy názzem meg az alsó torlókat. MEg is találtam a második radiátoron teljesen be volt tekerve egy imbusznyílású csavar, ezt kitekertem és azonnal megindult az áramlás. Szóval ezek szerint egycsöves a rendszerem, de ha ki van nyitva a torlószelep akkor azért hátrajut a víz, csak menet közben leadja a szállított hő jó részét.
Erre mondta a szerelő, hogy az átcsövezés jelentős hatásfok növekedést fog jelenteni.
Annyi féle kulcsos idom van, minőségileg ki tudja, erre ahol én szerelek nem használjuk, a többi kolléga (nagyon sok kolléga) se, csak ha nagyon nincs más, egy egy kötésre.
Egy olyan háromjáratú szelep, mellyel két kört működtetve le lehet szabályozni úgy, hogy az egyik körön sokkak kisebb legyen az áramlat és ezáltal nem lesz olyan meleg a fűtőkör.
ha sorba vannak kotve es termofej van rajt, akkor persze nem jut meleg az utolsohoz, mivel egy kozbensonel lezar a termofej es nem engedi tovabb a meleget. Az elobb belinkelt atkotest kell megcsinalni, ez nem kerulhet 300ezerbe :) 6db csodarab beepitese munkadijjal egyutt is megvan 10-20ezerbol :)
Úgy tudom, hogy az ötrétegű műa. csővel vizet szerelni falban vezetve kulcsos idomokkal nem szerencsés, mivel egy idő után meglazulnak a kötések. Igaz ez? Kulcsossal ne? Csak présssel?
Ne foglalkozz vele. Sok minden történhet addig, míg dugulást okozna. Akár tovább is viheti az áramlás.
Gondot akkor jelenthet, ha karmantyú is van a csőrendszerben, mert ez szembe (is) áll a folyás irányával és itt elképzelhető, hogy fenn tud akadnia a rongyod. De nem valószínű, hogy új építésnél lenne karmantyú. A másik, hogy mivel társasházról van szó, ki tudja, hogy ki mit öntött már bele véletlenül és mégsincs eldugulva.
a nyáron fűtéskorszerűsítésbe kezdenék, laikusként kellene egy kis segítség mielőtt a terveimmel szakemberhez fordulok:
- 2 szintes házban az alsó és felső szinten is 1-1 termosztát lenne amivel az adott szinten szabályozhatnám a hőfokot (a szobák radiátorain thermoszeleppel). Ezt a funkciót a kazánnak kell támogatnia vagy egy harmadik elemnek? Más szóval, kell figyelnem valami erre utaló paramétert kazánkeresésnél?
- turbós-kondenzációs kazánt szeretnék külső melegvíztárolóval (100-120L), illetve 2-3 éven belül napkollektorral kiegészítve. A kazán-tároló egymástól lévő távolsága meg van határozva? Esetemben a kazán (és később a kollektorhoz tartozó hőcserélő) a pincébe kerülne, a tároló a fő HMV kivételi helyhez a lehető legközelebb, 1 szint és kb 10 méter távolság. Van ennek realitása?
nem lehet, hogy a manusz mindenkeppen 2soros (dk22) radiatorokat magyarazott, pedig haromsorost is tehetnel? 5 centivel vastagabb (jobban elall a faltol), de igy rovidebb is eleg lehetne.
Legnagyobb valószínűséggel az lehet a kattogás oka,hogy azt a radiátort egy olyan vezetékre szerelték amely elég hosszú ahhoz,hogy a hőtágulás okozta csőtágulás a radiátor konzolokon történő elmozdulását okozza. Persze egyéb is lehetséges,de a pontos diagnózishoz látni kellene. Ha hosszú a radiátorra kötött vízszintes vezeték és nincs előtte kompenzátor, ami lehet egy könyök csatlakozás, akkor erre mérget is lehet venni.
Szeptember óta működik nálam mindhárom szobában ARIFEL vagy mi a neve azt hiszem 10év garit adnak rá. Má atapasztalatom nincs, az egyik kattog, de mint lentebb megtudtam miért. Köszönöm.
Korábban már kérdeztem, hogy normális-e a váltószelep hangos kerregése egy új kazánnál, de érdemi válasz nem jött.
Csináltam róla egy videót, amin nagyjából lehet hallani mit produkál. Ez a valóságban olyan hangos, hogy ma éjszaka is többször felébredtem rá mikor ki-be kapcsolt a kazán. A képen a bal alsó sarokban lévő fényes kerek alaktrész a váltó. Ha figyelmesen nézitek, még látható is, hogy megmozdul az egész szerkezet, miközben zörög.
0:06-nál indul a kazán és kb 1:14-nél áll le ugyanolyan kerregéssel. (Közben nincs emmi érdekes rész a videón.) Ennek így kell működnie?
Voltam ma fűtés szaküzletben. Érdeklődtem a lehetőségeim iránt, hogy a gyerekszobába milyen radiátort tegyek a jelenlegi 150 centis radal helyére, hogy jó legyen. Aki esetleg nem olvasta az elmúlt napokban a topicot, néhány részlet:
-17m2, 48m3-es szoba
-150 centis radal radiátor
-kettős: gáz, vegyes tüzelésű fűtés
-vascsövek többségében colosak és annál is vékonyabbak.
-minden része a lakásnak jó meleg, kivéve ezt a szobát, kb 1,5 - 2 fok eltérés.
Szóval mondta csávókám, hogy dunaferr és valami török márkájú lapradiátorai vannak. Egyébként valaki ha ismeri írhatna pár szót ez utóbbiról, valami 'A' betűvel kezdődő neve van és mellesleg egy az egyben olyan, mint a dunaferr lapradiátorok. Szóval csávókám azt mondja, eddíg mindenki meg volt elégedve a törökkel is, ezért bátran meri ajánlani. 1,2mm-es acéllemez radiátorokról van szó, de sajnos nem tudom mennyi garit ad rá.
Lényeg a lényeg, gyorsan csinált egy számítást a leendő radiátorom méretét illetően, ami elsőre 180x60-asra jött ki, majd jobban megnézve az árlistát a 2 méterest kezdte el javasolni, mivel az 1400 forinttal drágább csak. A dologhoz szorosan kapcsolódik, hogy 60-65 fokos előremenő vízzel számoltunk, mivel gáz használatakor többnyire ennyit ér el a kazán. Ennél feljebb nemigen megy, mert a szobatermosztát lekapcsol.
Namost: nem sok egy csöppet ez a méret a fent említett szobába? Én személyszerint a 180 centiset is sokallom, nemhogy a 2 métereset! DE mivel a következő 5 éves tervben esetleg kondenzációs kazán is szerepel, talán a 180 felé hajlok egy kicsit.
Ezt a török csodát 29 ezerért mérik, a 2 méteres társát pedig 31 ezerért (persze kerekítve, mert a különbség kb 1400 ft,mint azt már említettem). Szó se róla, nem tartom drágának, de vajon jóféle-e? És kell-e nekem ekkora?
Mi esetleg a túlméretezés előnye, hátránya? Mondjuk a hely nem számít, van bőven, a pénztárca nem feneketlen, de nyílik, ha megéri. Szóval, kompromisszumokra kész vagyok, de vajon tényleg szükség van rá?
A WC alatti szinten két csô fut össze. Nekem nem világos az aktuális WC.t melyik drenálja, az egyik meredeken ferdén belefut a másikba (az függôleges). Gondolom az utóbbi az ejtôvezeték, max 1 méterrel van a WC mögöttez utóbbi
Aztán ez a függôleges eltûnik a földbe és nem tudom kitalálni merre megy.
A lakás sorházi lakás, több szintes, egyforma lakások vannak egymás mellett.
nincs ebben nagy tudomany. a viznek annyi a dolga hogy elvigye a hot a kazanbol a radiatorba. ha tul lassu, akkor nem birja elvinni (azzaz eltudna, csak tul nagy homersekleten), a kazan tulmelegszik es lekapcsolgat. ha tul gyors, akkor nincs semmi, kicsi homersekletkulonbseggel el tudja vinni ugyanazt a hot es kesz. kicsit tobbet fogyaszt arambol.
A labamnak egesz kellemes volt :), igazabol ezert sem tunt fel, hogy tul magas a viz hofoka... De a kerdes meg mindig az, hogy mennyire allitsam? Jo a mostani 50 fok, vagy tekerjem meg lejjebb? Az alacsonyabb hofok gazfogyasztas szempontjabol is elonyosebb?
Adott egy D-Eg Euro kombi cirko kazan, a nappali-konyha-furdoben padlofutes, a szobakban radiatorok. A kerdesem az lenne, hogy milyen vizhomerseklet lenne a megfelelo ehhez a rendszerhez? Eddig a kazan "automata" mukodesi modban volt, ami azt jelenti, hogy 55-65 fok kozott valtoztatta a vizhomersekletet. Azonban valoszinuleg emiatt nehol eleresztett a csemperagaszto, es most kopognak a csempek. Most levettem 50 fokra a kazant, de nem tudom, nem sok-e ez meg mindig a csempeknek...
Biztos pofonegyszerű a válasz, de mivel én sajna nem tudom. Miért "kattog" a radiátor, az egyik szobában. Új rendszerről van szó, szeptember óta üzemel. 21 fokra van beállítva a fűtés éjjel nappal. Ki tudna segíteni valaki a válasszal. Előre is köszönöm a választ.
És ha teljesen fullon megy? Az okozhat gondot? Gondolok arra, hogy gyorsan átmegy emiatt a radiátorokban a víz. Bár akkor meg az alja is ugyanolyan forró volt, mint a teteje.
Adott a 2 colos rendszer. Cirka 50 éves. Akkoriban, meg jelenleg is hagyományos kazánnal fűtők.
A hagyományos 4 tagos kazánnal való fütés esetén tulajdonképpen elviselhető a nagyszobánk hőmérséklete.
A hasonló teljesítményű ÉTI 25 esetén a szoba szinte hideg. Tulajdonképpen a keringési sor legtávolabbi pontja.
A szilárd szén-fa fűtés esetén a keringés gravítációs, gáz esetén keringető szívattyús. A csőszerelő szaki akkoriban, lehet, hogy takarékossági, vagy egyéb okból, úgy épitette ki a rendszert, hogy a nagy szobában, nincs felső elosztó vezeték, hanem a másik szobából a falat körülbelül 1, 4 magasságban áttörve a felső két colos vezetéktől 3.5 , méterre fordul meg a melegviz, úgy, hogy 35 tagos öntött vas radiátoron haladna keresztül. A leágazásnál természetesen a másik szobában van egy 10 tagos radiátor, ami ontja a meleget, Nyilván a kisebb ellenállás irányába történik az áramlás.
Vajon ha, áthozatom a felső két colos csövet a nagy szobába, és azt ágaztatom le, az nagy mértékben javítja a nagyszoba fűtését?
Van valamilyen előírás, tapasztalati érték a gravitáció fűtés esetében, mely szerint a radiátor hány méterre lehet a felső csőtől, külön levezetés nélkül radiátorba elvezetni, jelentős teljesítmény veszteség nélkül?
A ház 200-250 négyzetméter között van, tehát a 40-es kazán több mint elég.
Én is úgy gondolom, hogy a legjobb megoldás egy külön kis 12 Kw-os kazán lenne, de annak elég magas lenne a költsége. Ráadásul, ha a régi 40-es FÉG bekrepál akkor cserélhetjük azt is.Mondjuk akkor ahelyett elég lenne egy 24 Kw-os is. Egyébként szerintetek mennyibe kerülne egy 12 Kw-os kéményes kazán beépítése, engedélyeztetése úgy cakli-pakli(mondjuk a kazán 130 000 Ft-os költségén kívül)? A régi mellé mehet le a pincébe?
Ebben igazad van, de lehet, hogy az a ház nagyobb mint a mienk. Neki 40 kW kazánja van nekünk 35 kW 370 m2-re. Náluk csak három rész különálló működését kell megoldani míg nálunk 4-5 más más időpontban fogyasztót, teljesen más igényekkel rendelkezőt kellet összehangolni.
Tehát ebből következik, hogy 4 az kevesebb mint 3. :-)
tedd legkisebbre. ha tokhideg marad a radiatorok alja, es/vagy a kazan nem kepes folyamatosan menni, allandoan ki-be kapcsolgat (10-30 masodpercenkent), akkor tedd nagyobbra.
Az emelőmagasságot, vagyis a szívattyu sebességét, mennyire érdemes állítani? Gondolom minnél lassabban megy, annál több idelye van a víznek átadnia a hőjét a radiátornak.
ilyen szívattyúm van 3 fokozatú, a legkissebben 2,5 méteres emelőmagasségot tud, és 1,2 m3-at. A rendszerem egy kis 50nm-es lakás, lemezradiátorokkal, kb 40 liter vízzel.
Szerintem minden helyiségben kellene egy új kazán az lenne a tuti. :-)
Azért a sok szerelő megkeresése után talán üdítő változatosság egy tervezőt megkérdezni, hátha van valami jó ötlete:-)
Félre a tréfával.
A házunk kicsi társasház, meglehetősen eltérő igényekkel, és hőleadókkal. Van benne lapradiátor és 45 tagos öv radiátor is. A rendszer ágyúcsövekből áll, régen gravitációs volt. Az épület háromszintes.
Felhasználók is elég változatosak. Lakások 2 db ebből az egyik legutolsó szinten, dolgozó pár 1/2 8-kor elhúznak a gyárba 6 körül vissza (ezek vagyunk mi). Másik lakás a szuterénba. Meghatározhatatlan időbeosztással. Mellettünk a felső szinten kozmetika hektikus nyitva tartással (szeretik a meleget) Alattunk a középső szinten óvoda reggel 6-kor nyit és este 6-kor zár. Ők is szeretik a meleget ezért a fűtési szezon nálunk kb egy hónappal tovább tart mint normálisan.
Mindehhez egy kazán társul. A radiátorokon időprogram szerint működő szelepek. Az óvoda hétvégén csökkentett fűtéssel megy, nálunk a fűtés vissza van véve napközben. Ráadásul az óvoda a két ünnep között (16C levéve a fűtés) zárva vannak, mi meg akkor vagyunk otthon. Nálunk a lakásban baromi nagy ablak van a nappaliban. Ha kisüt a nap az egész lakásban leáll a fűtés, az szuterénba meg dönget, mivel az a túloldalon van.
Amióta sikerült a szabályzást összehoznom (megvetetni) azóta béke van, és kellemes meleg. Nincs túlfűtés, és a fogyasztásunk is csökkent valamelyest.
Mint tanult topiktársunk írta : "Ez egy meglehetősen empírikus szakma."
Azaz kisérletezni kell !
Be kell állítani a rendszert.
Az az energia amit a kazánnal a rendszerbe táplálsz nem vész el (elsődlegesen).
Türelmesen el lehet játszadozni a radiátor szelepekkek!!
Más : mondá a rádió, hogy Székesfehérvárot 3 társasházban nincs fűtés, mivel a szolgáltató lezárta a fűtést - ez volt még déleőtt. Most már finomúlt a hir : Sok - majd egyharmada a lakóknak nem fizet. És a többi se kap energiát. Biróságra járnak ahelyett, hogy a renítens potyázóknak a tökeit megcsavarnák.
Gondolják a naivak, hogy egy birósági itélettel lesz fűtésük.
A Stopping kft is hülye. Aki nem fizet, annak lezárni a fűtésüket. Vasfűrész, heg. aparát vakdugó csak létezik.
Vagy levonulni a helyszinről.
Az új vállalkozó csak azzal kezdi, hogy a társasház átalakítatja a rendszert egyéni elzárási lehetőségre.
Az egyik ürge panaszkodik, hogy két kis radiátorral fűtenek. Az egyik kézi radiátor a másik egy villanyos.
Tanácsot adni nem tudok, de a véleményemet leírom...
Ez egy meglehetősen empírikus szakma. (Gyakorlati tapasztalatokra épülő.) Lehet számolgatni, sőt, kell is, de ez is csak támpontot szolgáltat. Érdekes módon, szinte mindenki azzal jön, hogy a fűtésszerelő ezt javasolta, meg ahánnyal beszéltünk mind mást mond, stb. stb. Aztán vagy bejön a szakik javaslata, vagy nem. Ha be is jön, abban is legalább a fele a szerencsén múlott. Ez lehet egyrészt a szakemberek felkészületlenségéből, de lehet a tárgyi körülmények nem kellő figyelembe vételéből is. Pl. gondolok a mostanában egyre gyakoribb viharos erejű széljárásokra, amiket nyilván nem szoktak belevenni a számításokba. Márpedig egy négy oldaláról szabadon álló épületnél ez is domináns. És még sorolhatnám a szempontokat.
Írod, hogy több generáció lakik együtt és eltérő a fűtési igényetek. Hát én amikor hozzáépítettem a házamhoz mégegyet, annak önálló fűtést alakítottam ki, mert így láttam okosnak. Pedig a meglévő kazán bírta volna.
Szerintem ez mindig beválik. Nálatok is az lenne a legjobb, ha a tetőteret önálló kazán fűtené. Nagyobb terület befűtése mindig több, felesleges energiaveszteséggel jár. Akkor inkább legyen több kazán és mindenki úgy fűt, ahogy akar. Talán meglehet oldani utólag nálatok is. Ez lenne a legjobb.
Nem beszélve arról, hogy egy többszörösen bővített rendszertől eleve nem lehet sokat elvárni. Ez mutatkozik meg a te esetedben is.
Ez az én meglátásom, de várjuk meg, mit mondanak azok, akik ezzel foglalkoznak napi szinten.
Egy elég komplex problémával kapcsolatban kérek tanácsot tőletek.
Egy háromgenerációs három emeletes házban élünk.
Amíg csak az alsó két szint volt meg, minden jól működött. 40 Kw-os kéményes gázkazán, öntöttvas radiátorok.
Csakhogy 15 évvel ezelőtt beépítettük a tetőteret és sajnos a gázszerelő tanácsára az épülő legfelső szintre Romantik típusú, bazi drága alu radiátorok kerültek.
Valahogy azóta nem működik tökéletesen a rendszer, nincsenek összhangban az emeletek hőmérsékleti értékei.
Ezt most így leírni nagyon bonyolult, próbáltunk plusz szivattyúbeépítést ide-oda (anélkül a felső szintre fel se jön a meleg víz) meg egyéb barkácsolások, de valahogy nem az igazi.
Amikor a középső szinten 21 fok van, addig a legfelsőn csak mondjuk 19. Amikor a nagy öntöttvas radiátorok még melegek, az alumíniumok már teljesen kihültek. És azt hinné az ember, hogy legalább az alu gyorsan felmelegszik, de ezt se lehet igazán kijelenteni. Ha nem tartózkodunk a legfelső emeleten - mert például elutazunk- akkor ki szoktuk húzni a külön szivattyút ami felnyomja a meleg vizet az emeletre. Na, akkor brutálisan meleg tud lenni az alsó két szint, és a vasradiátorok is még sokkal tovább melegek mint amikor a felső szintet is fűtenie kell a rendszernek. Gondolom az alu radiátorok gyorsabb hőleadása miatt.
Egyébként mennyi a normális hőmérséklet emelkedés adott idő alatt? Mert néha hosszú órákig megy a kazán, a radiátorok tűzforróak, de mégis nagyon lassan melegszik a lakás. A ház szigetelése egy erős közepesnek mondható.
Ahány szerelő annyiféle tanácsot kaptunk már. Hidrováltó, zónaszabályzás, radiátorcsere a felső szinten, a felső szint külön kazánra kötése, stb .
Már teljesen tanácstalanok vagyunk. Ugye egyik variáció sem túl olcsó, ezért nagyon nem mindegy hogy melyikkel lehet elérni a legpozitívabb változást.
Sok egyéb bonyolító tényező is van. Eltérő életvitel a generációk között, más fűtési igénnyel és hőérzettel, tehát a külön szabályzás nem lenne rossz.
Sokmindent lehetne még írni, de nem akarlak titeket fárasztani. Nem tudom, hogy ezen információk alapján tudtok-e valami tanácsot adni, de jó lenne.
Sziasztok.
A kérdésem radiátor levegősödéssel kapcsolatos.
Nyáron festés miatt le lettek véve a radiátorok, felrakás után feltöltés 1,5bárra.
A rendszer zárt van egy gázkazán+vegyestüzelésü.
A hibajelenség a legnagyobb radiátornál jelentkezik.
Hetente leáll hideg, és a hozzá érkező meleg ágon van a rendszer legmagassabb pontja ott légtelenítek,utána megy kb egy hétig. A rendszerben két tágulási tartály van egy a gázkazánban, egy a visszatéröben a vagyes előtt. Viszont feltőltéskor ezekkel nem csináltam semmit. Csak feltöltötem a remegett. Az lehet a baj?
Minden további nélkül rákötheted, de azt tudni kell,hogy ahhot,hogy a kondenzációs kazán a legjobb hatásfokkal működjön lehet,hogy a hőleadó teljesítményt meg kell növelni. Minél alacsonyabb fűtővíz hőmérsékleten működik a kodenzációs kazán,annál jobb a hatásfoka.
A nem hasznos csővezetékeket pedig alaposan le kell szigetelni.
Igen! Ehhez is anyagismeretre van szükség,hogy megértsük. Ötvözeteiben másként viselkedik az anyag,mint elektrokémiai összefüggésében. Ötvözetben kovalens kötés jön létre, ahol nem szaladgálnak atomjai külső elektronhélyán lekötetlen szabad ionok melyek könnyen behatolnak más atomok elektron burkaiba. A másik kötést pedig ionos kötésnek nevezzük amelyek mind erre képesek.
Hadd kérdezzek valamit: Amennyiben meghagyom a vascsöveimet, de kicserélem idén a radiátorokat dunaferresekre, később erre a rendszerre rá lehet majd kötni a kondenzációs kazánt?
Most nyitott a rendszer, de gondolom megoldható a kiegyenlítő lezárása, vagy cseréje (padláson van). Nem olyan vészesek a csövek, a legvastagabb részeken is 2 col alattiak (pontosan nem tudom), többségében colos csövek vannak, max néhány méter a vastag.
A következő 5 éves tervben lehet a kazán is benne lesz, csak ezért érdekel.
Igen úszó van benne, de van a tetején egy szelep, mint egy bicajé :)
Ha a tűt benyomom a szelepben jött ki levegő.Hogy miért, azt nem tudom, mivel automatának kellett volna lennie, de mégis tudtam kiengedni belöle...
De mióta 2 bar felett van a nyomás, 2,1 egész pontosan, azóta nem jelentkezett levegő az autolégtelenítőnél. A tágulási 1,4 barra lett feltöltve, mikor ki lett szerelve a fütés kezdetekor. Majd egy hónap mulva megmértem, a cirkóból leeresztettem a vizet és akkor a tágulási 1 vagy 1,1 bart mutatott.
Nos, soxor nekifutottam az írásodnak, de nem egyszerű megemészteni.
Leszűkitve a konkrét kérdésedre:
Automata légtelenitőt nem tudod és nem is kell nyomkodni, mert abban egy úszó van, ami magától csinálja a dolgát.
Nyomásilag meg leírtam itt régebben a kavitáció mibenlétét, aztán azt se felejtsük, hogy nagyobb nyomásnál, nagyobb hőfokon kezd el forrni (a hőcserélőben) a folyadék, de még az is bejátszhat, hogy nem elég a tágulásid és hűléskor visszaszív a rendszered.
"max 12kW teljesítményá kazánt (3-9kW-ig van szükségem a teljesítményre) ami 200ezer alatt van és a füstgáz ventillátor fordulatszámát tudja szabályozni, esetleg még a keringetőjét is."
Ez így ránézésre, csak kondenzációs lehet, de, hogy 200ezer alatt abban nem lennék biztos.
Nem követem az árakat, meg a kinálatot sem, de 12kW-os kondenzációst utoljára (csak) a HOVAL-tól láttam.
És abban kérnék még segítséget, hogy mondjatok egy max 12kW teljesítményá kazánt (3-9kW-ig van szükségem a teljesítményre) ami 200ezer alatt van és a füstgáz ventillátor fordulatszámát tudja szabályozni, esetleg még a keringetőjét is.
Én is csak a gimnáziumban tanultam a fémek atomos szerkezetéről a kémia nevezetű tantárgyban,nem kell hozzá egyetem. De valóban, nem kell ahhoz magasszintű anyagismeret hogy a munkádat kifogástalanul el tudjad végezni, elég ha tudod,hogy milyen anyagot mivel szabad és mivel nem. Azt viszont akkor nem illik kétségbe vonni. De ha azon állításokkal vitatkozni akarok,akkor muszály mélyebben is megismernem, mert akkor ugye mire alapozom az ellenkezőjét? Csak mert valahol hallottam? Meg,hogy azt tapasztaltam? Egyszer ezt tapasztalok, másszor pedig mást. A tapasztalat is lehet változó, egyszer igaz, másszor meg nem. Sőt, még a tudomány is változó, de vannak állandó törvényei.
Szerintem ezt a vitát itt most le is zárhatjuk.
Még valami: ezeket nem rád vonatkoztatva értettem.
A gázcirkó alatt egy T idommal ágaztatnám ketté egy 20-3/4"-20 -al. A legnagyobb szobák előtt lévő radiátoroknál szűkíteném 16-ra. A fűtéscsövek cirkóhoz kötését ráhagyom szakemberre, bár ha nem kell hozzá speciális ismeret, megoldanám azt is sk. Gondolok itt keringetők, iszapleválasztók, szelepek beépítésére. A radiátorokra termoszelepeket akarok tenni.
Ja a csöveket a falon vinném, kulcsos roppantókkal. Tudom, hogy nem lesz szép, de ez adott most.
A cirkót sem tudom még milyen legyen, gáz-turbó, ez biztos. Olyan 120-150e lenne most rá. Tud valaki ajánlani egy megbízható típust ebben az árkategóriában?
Ügyfélszolgálatukról nem tudok nyilatkozni, "kovács józsi"-ról még annyit se!
Amúgy meg a mai "FÉG"-eknek szinte semmi közük a régi hírnevű készülékekhez!
Amikor utoljára láttam "új" FÉGet közelről, abban tisztán olasz technika volt, de idén nyáron még FÉG klimákat is láttam felszerelve (állitólag nagyon jó árban vannak).
Így csak tippelnék, hogy a tipusjelzésükben a Z betü továbbra is a ZÁRT égésterűt jelenti, mint régen.
Olyan meg, hogy "ionizációs gyújtású" szerintem nincs, hanem inkább ionizációs lángőrzés akar az lenni.
A tágulási tartályban 1.3 bar van, kb ugyanannyi, mint a rendszerben.
Viszont van, amit nem értek: a visszajövő vízhőmérséklet nem sokkal alacsonyabb, mint az elmenő.
Ráadásul a kazán (C12) gyakorlatilag folyamatosan megy, felfűt kb 60 -ra, kikapcsol, közben utókeringtet, vissza engedi a hőfokot 53-ra és újra bekapcsol.
A Masgas azóta megadta a válaszokat , mostmár csak azt kérem , hogy Te is borzadj el attól , hogy mit is írtam (,mert meg kellett írnom ) , hogy milyen ügyfélszolgálatisa van a konvektoros fégnek : 50101 .
Vara--FÉG C-24H--t avagy inkább Immergas Eolo Star 24--et ? A Cirkó , most nem élő Rovatban csak a nagy márkaneveket nyüstölték , erről az Immergas nevűről csak 2X ha esett szó . Gugli , utánanéz , áll leesik (= mernek bravúrosan is részletezőek lenni termékleírásaikban...). Alkatrészellátás , utóárak ? Pesti vagyok .
Válaszolnál az általam ma itt föltett többi kérdésemre is ? Hiszen te szakértő vagyol , ez már látszott a Cirkó rovatból is ( ezt a 6 évet ma fejeztem be ). Köszönöm szépen .
Szilveszter délelőtt elkezdett folyni a wc sarokszelepe, a menetnél. Gondoltam leszedem, tömítem, visszarakom, örülök. De a 1/2"os menet beletört, mint utólag kiderült ott eresztett. Mivel a falban műanyag (nem tudom mi a szakszerű neve) cső van, és nincs roppantó készülékem, ezért egy barkácsáruházban vettem alkatrészeket, összeraktam. Most minden jó. A kérdésem csupán az, hogy ez a fajta csatlakozó maradhat-e falban, csempézhetek-e, vagy hívjak egy vízszerelőt, és csinálja meg a roppantós csatlakozóval?
"---1., A maiak őrlángtalanok akkor ?( Mert olvasom a sjohntól a "Cirkó" nevű itteni Rovatban , hogy az őrláng lenyelhet bő 1 köbméter gázt is naponta....)."
Azért nem kell ám minden butaságot elhinni, amit itt írkálnak! :(
Nekem üzemel 2db őrlángos készülékem is és, ha igaz, amit sjohn ír és valóban csak az őrlángra fogyasztanak napi 1m3/db, akkor viszont minden mostani készüléket megszégyenítve pofátlanul keveset fogyasztanak!
Viccet félretéve: megnéztem a nyári adatokat, amikor csak az 1-ik őrlángól (ritkán írtam, de az álag napi fogyasztás így is) 1 max.2m3, de inkább volt olyan is, hogy 0,3m3/nap.
Abba már tényleg ne menjünk bele, hogy a mai víz/csatorna díjak mellett, mennyivel gazdaságossab az olyan készülék, amelyik később gyújt, mint az őrlángos és pazarolja a vizet a begyújtásig! :D
mindenkepp foglalkoztat a kondenzacios is, csakhat az ara nekem meg magas.
Ebben az esetben az ugyanakkora radiator, a teljesitmenyre ertendo, vagy nyugodtan hagyatkozzak a meretre? Vegulis a merettel jon a jokora teljesitmeny is...
Egyebkent mindenkepp tul akartam meretezni a radiatorvasarlast, en a gyari teljesitmeny adatok szerint 10-20%-al nagyobbat, mint amire szuksegem van. De ez a meretazonos valasztas is jo.
Mondd melyik könyveket kell megvennem ahhoz , hogy ekkora tudásra tegyek szert?:))
Melyik iskolai tankönyvben van ez a részletes leírás, amiből ennyi mindent meg lehet tanulni?)))mert egy szakmára két évet adnak .egy év fémipari alapismeretek, egy év szakmai képzés, én érettségi után mentem szakmunkásba, és ott sajna erről komolyabban nem esett szó, ( pedig pár bizit ebből az ágból begyűjtöttem ) és az ember nem gondolja hogy nagylexikonokat kéne bújnia, miután megkap egy szakmát
természetesen , azóta is nagyon sok oldalt átolvastam neten , és akkor ezek szerint itt vétettem ,mert a net az semmire nem jó csak a könyvek, de ott is mást és mást írnak, kinek higgyek(mert olvastam pár szakkönyvet is , hisz a saját rendszereinket magunk rakjuk össze, és azt az ember nem a kisujjából szívja ki, ezenkívűl mérnökök számolgatnak helyettünk, hogy legalább ezzel ne kelljen számottevő ídőt elfoglalnunk, hisz mindenkinek megvan a maga feladata, de a gyakorlathoz a mérnököknek sincs sok közük, tisztelet a kivételnek)
vörösréz -sárgaréz különbségére csak annyit hogy vörösből cinkkeverésével lesz sárgaréz , ehhez nem kell egyetemi diploma:),vagy tévedek ,és ebben is még egy csomó minden lappang , csak én halandó ehhez sem értek?
a középiskolában nem egyetemi tanárokat nevelnek, jó ha a szakmának egy részét sikerül megtanítaniuk, a többi tudást az élet, a tapasztalat, a gyakorlat, és a rengeteg szakirodalom amit elolvas az ember, az tanítja meg, de elég azt is megtanulni hogy egy rendszert , főleg komolyabbakat , hogy állítson össze a szaki , hogy az jól működjön ,és ne legyen belőle baj, nem gondoltam hogy mindent elemeikre kell bontani ahhoz hogy jó szakemberek legyünk:)
de ha tényleg az kell én szívesen olvasok még ilyen könyveket is, nem probléma,hisz jó pap is holtig tanul:), és nem szégyen ha nem tudok mindent
jah és én csak egy alkalmazott vok, nem vállalkozó,és mégis megpróbálok lelkiismeretesen dolgozni, vállalva a felelőséget munkáim után, ez egyszerűen csak emberség kérdése
---1., A maiak őrlángtalanok akkor ?( Mert olvasom a sjohntól a "Cirkó" nevű itteni Rovatban , hogy az őrláng lenyelhet bő 1 köbméter gázt is naponta....).
---2., Lécci , arra válaszolj (mivelhogy nálunk nincs műanyagcsó , csak a másik 2 ) , melyik a korszerűbb , a vastag régi vascső avagy a vékonka rézcső ?
Milyen illesztó akármi kell , ha az Aluterm 25-ünk ( ami olyan , mint az Ikarusz , a Lehel meg a Hajdu , baltával sem lehet agyonverni , és elromolni sem akar )esetében a padlófűtésünk meg a régi nagy vasradiátorok közé ? ( azt már tudom , hogy utóbbiak nem kaphatnak nagy hőt , a másikak meg csak szunyókálnának a kondenzációs kazánoknak a 40 fok celsiusaitól ).
Te mit vennél : Immergas Eolo Start , avagy Vara--FÉG C-24H-t ? Más is válaszolhat . Tisztelettel : Venuto , aki 4-et kérdezett
Mesterember ennyit tud. És a mesterek amúgy sem terveznek, helyesen. Feleljen a tervező. Oszt mejd később ha mégsem mén a dolog, kijavítja a szaki!:))))
Tudom, sajnos nem tanítják az anyagok atomos szerkezetét, ez elég baj, de utána lehet tanulni. A szakközépben már igen. A szakmunkásképzőben úgy gondolják,hogy az a tervező feladata és a szakmunkásnak csak elvéágezni amit a tervező előírt. Ez alkalmazottként nem is okoz problémát, ám ha valaki önálló vállalkozást csinál mindenképp többre van szükség.
A három hozzászólásodból az elsőre tudok válaszolni.
1 Kazánvásásrlásnál nem igen praktikus gázkazánból sokkal nagyobat vásárolni mint a ház hőigénye, mostanában vannak olyan kazánok amik a lángot tudják modulálni nem úgy mint a régiek mik csak kikapcsol bekapcsol funkciót tudtak.
Vegyeskazánnál merőben más a felállás ott lehet puffertartályra is fűteni, sőt úgy a leggazdaságosabb égetni.(Ha érdekel ajánlom a Fa vegyestüzelés szalmabála topicot ott ezt részletesen tárgyalják)
2 Vascsövek kontra rézcsövek: Most már többrétegű műanyag csöveket használnak leginkább az nem reagál semmilyen fémmel korrózió szempontjából.
3 A válasz bizony ez így igaz főleg a korszerűbb rendszerek alacsonyabb hőlépcsővel működnek mint a régiek így a hőleadó felületnek is nagyobbnak kell lennie azonos teljesítmény mellett.
Én még annyit saját tapasztalatból hozzátennék, hogyha idővel foglalkoztat a kondenzációs kazán lehetősége is, inkább cseréld a radiátorokat mindenhol ugyanakkorára mint a mostani, kivéve ugye a gyerekszobát, meg ahol kevés. Oda egy mérettel nagyobbat.
Ha a kondenzációs lehetőség jelentéktelen számodra, akkor a lentebbiekben leírtak a mérvadóak részemről.
Anno írkáltam én is az anyagokról, az iskolában emlékeim szerint említés se volt az elektronok vándorlásáról.
Alu és vörösréznél nem a vréz fogy el, hanem az alu. A romantik radiátor kb 20 éve nem adott garanciát a radiátoraira, ha vrézzel szerelték a fűtést.Logika szerint is ha a vréz fogyna el, a romantik alu radiátor megmaradna ergo a garancia is élne, de nem..
A jó az, hogy én lecseréltem a régi radal radiátoraimat, mindet demard és DK lemezradiátorra.
A rossz az, hogy a radallal még csak ki sem próbáltam a fűtést.
De! Ahova kisebb lemezradiátort tettem, ott simán fel tudja melegíteni a szobát, ahova kicsivel nagyobbat tettem, ott iszonyatos a meleg, vissza kellett csavarni a szelepeken...
Tehát ebből azért valami lejön. Nekem a rendszer szerelője adott tanácsot ezzel kapcsolatban. A 1850 hoszú radalt 1600 DK-ra cseréltem, megfelel a helyiség követelményeinek, mondom ezt ugy, hogy abban a helyiségben van a termosztát. A termosztát -0,2/+0 érzékenységű, így kintit -10 fok és alatt is, 60 fokos előremenővel 15 perc alatt felfőtötte a 20 m2-es szobát, ami szigetelés nélküli kisméretű téglából van.
Szóval vagy a régi radiátor volt túlméretes (bár a régi rendszer is 60 fokkal ment), vagy az uj lemezradiátor több hőt tud közölni (inkább).
A másik szobába 1450-es hosszűságű radal volt, DK 1200-asat tettem be, ott még kicsit nagyon is meleg van.
Ahol 45-ös hosszúságú radal volt, oda 600 hosszút tettem be, ott rohadt meleg van. A fürdőben iszonyatos 1000 magas és 1000 hosszú radal volt (nem egészen 10 m3-re) ide tettem 600 hosszúságút és ez is sok még. Amugy a rendszer (5-6 éves) eredeti állapotában a radal aluk mellett tartalmazott egy lemezradiátort is, mellesleg nekem rézcsöves a rendszer. A radalok nemhogy nem voltak kilyukadva, de még a vas 3/4 colos csonkot is egyedül ki birtam hajtani belőle. Szerintem nem lesz baja, ha egy éven belül lecseréled mind. Ha ahol a helyiségek hömérséklete megfelel, oda vehetsz valamivel kissebb lemezradiátorokat (bár ennek sokan ellentmondanának, de a gyakorlat nálam beigazolódott), ahol kevés a jelenlegi, oda vagy ugyanakkorát, vagy még nagyobbat egy kicsivel. Ha egyelöre nem akarsz rá sokat költeni, kösd be azt az egy radiátort flexi vízcsövel, és akkor a bekötés távolságokat nem kell bántani, ami egyébként a régi radalnál 600mm az uj lemeznél meg 545mm.
Bár én azt javaslom, hogy ha biztosra akarsz menni, az alább ajánlott programmal kiszámítod a hőigényeket. Én is bebiztosítottam ezzel magam.
Nos egy fűtés nem 10 évre készül. Sok százezer , vagy legalább is megközelítő esetszámok alapján mondjálk az "okosok" hogy gáz külömböző fémeket párosítani fűtésrendsezrekben, főleg réz-Alu.
Egyébként az alumínium annyira érzékeny , hogy az új almínium radiátorhoz adnak a szelep és a radiátor közé egy acél darabot , mivel més a vas is úgy össze tud rohadni az aluval hogy bonthatatlan lesz.
Az elektrokémiai korrózió meg még eléggé fehér folt a vegyészetben mint az egy kémikus ismerősömtől megtudtam.
Nekem van egy kb. ekkora helyiség (konyha). 2 külső fal délre és nyugatra, 2-2 ablakkal (kb 120x80-asok), dupla üvegesek, de valami régebbi norma szerintiek. B30-as fal, szigetelés nincs. Északra kazánház, keletre spájz, és bejárati "előszoba", mindkettő fűtetlen. Felette lakatlan szoba, jelenleg 10 fokon tartva.
Kb. 50 m3-es a helyiség, és számítás szerint 50W-tal számolva a 600 magas 1400 széles DK22-es dunaferr elég lenne, még az alacsonyabb fűtővízzel is (2597W). Gyakorlatban meg alig lehet 20 fokra felmelegíteni a helyiséget csutkára állított fűtővízzel sem. Kicsit jobb volt a helyzet, mikor ünnepek alatt vendégek költöztek a felső szobába, és ott is fűtöttünk, így 10 fok helyett 20 volt felül. Ekkor lent akár 22 fok is volt. Egyébként meg úgy megy, hogy mielőtt kimegyünk, hősugárzó bekapcs, és az rásegít. Asszem lecserélem egy 2 méteresre.
Fűtésszerelő ismerős szerint a dunaferres táblázatban lévő kiírt teljesítmények nem fedik a valóságot, így ha olyat szerelnek, akkor kb 20 % ráhagyással számolnak.
Nem vitatkozom, de látszik,hogy kevés ismereted van még az anyagokról pl. abban is, hogy nem tudod megkülönböztetni a "sárgarazet" a vörösréztől. Ugyanis a két anyag markánsan különbözik egymástól. Felhasználásuk is különböző.
Különben úgy gondolod ahopgy akarod, de helyedben utána tanulnék egy kicsit és ne a netről, hanam autentikus tankönyvekből.
Egyrészt az iskolából nem hiányoztam , ha vamit csinálok,megpróbálom a legjobban, éppen ezért mióta szóbakerült ,próbálok errevonatkozó szakirodalmakban utánajárni, de még a neten semmi erre utaló mondatot nem láttam, hogy jujj vigyázz mert egy pici aluminium és a radiátornak nyeff, úgy érzem ezt egy kicsit túlspirázod, nem mondom hogy nincs igazad , de sztem egy kicsit túl van húzva ez az egész történet
másrészről mint említetted "ha a vas vékony felületü és még nem alakult ki a homogén folyadák áramlására egy bizonyos védő réteg" , akkor támadhatja meg , de sztem egy 5-10-15 éves rendszerben csak rakódik már rá annyi az aluradiátorra is , hogy ne okozzon problémát.
példa erre mint az előzőekben írtam anyuék rendszere!
de tovább megyek alu rézzel ne találkozzon-- a radiátor szelep miből van , csak nem rézből,és mégsem alkalmaznak mást csak olyat, és így is több 10 évet elmennek azok a radiátorok
én nem akarok senkinek rossz tanácsot adni, nem akarok senkit félrevezetni, de sztem ez lagalább annyira erőltetett menet mint , hogy ne vedd meg azt a csővet , amin nincs szám, holott 90%-ban egyiken sincs, még a legnevesebbeken sem.
megpróbálok lelkiismeretesen dolgozni,és nem érzem hogy neked jogod lenne ahhoz hogy azt állítsd rólam Tényleg sokat hiányozhattál az iskolából. Próbáld ki, csak másokat ne biztass erre.
Ne akarjál rossz tanácsokat adni.
én tisztelem az álláspontodat, elvárom , hogy te is tiszteld az enyémet
amennyiben alátámasztod tényekkel érveidet, elfogadom (link, stb.)
addig kitartok véleményem mellett, és nem vagyok hajlandó belemenni egymást sértegető vitákba
Köszönöm a tanácsokat. Ehhez a típushoz lehet alkatrészt kapni?
A típusa Arca. Most le van szerelve de potom pénzért meg tudnám venni. Ismerem az előéletét is.
Egy c-10-24-és helyére gondolnám. Melegvizet is csinál, a kf125-öm meg már 12éves az se megy már sokáig. Köszönettel Zsolti
Húúúú Tesó, Te valamit nagyon félreértettél!!!! Eszemben sem volt megbántani senkit, csupán azért címeztem neked a választ, mert elsősorban Te foglalkozol a problémával és Te adsz tanácsokat. Nem címezhettem Józsi bácsinak, mert az nincs itt a fórumon, hanem valszeg a nóta tv előtt ül...
Úgyhogy ezer millió bocsánat, ha megbántottalak, nem volt célom!
És visszatérve a radiátorválasztásra: eldönteném én, hogy mi kell! Hajjaj, ezer örömmel! De hogy?
Néztem táblázatokat, letöltöttem kalkulátorokat de 60-65 fokos víznél minden új radiátor fele annyi teljesítménnyel bír, mint ami a számítások alapján kellene. Ennek értelmében az új radiátorral rosszabb hatást érnék el, mint a jelenlegivel. De ez ugyebár nem így van! Csakhát a számítások ezt dobják ki. Épp ezért kellene tapasztalat, vagy tanács, hogy a két radiátor típus hogyan muzsikál olyanoknál akik már túl vannak a cserén, ezáltal tapasztalatokat szereztek.
Rengeteg olyan variáció és tényező van ami a választásnál beleszól az eredménybe. Ezeket senki sem tudhatja, de még egy profi is dönthet rosszul. Épp ezért kellene ötlet, vagy tanács, mert a számok jelen esetben félrevezetőek is lehetnek.
Megfogalmazom másképp a kérdést: Kinek van az enyémhez hasonló helysége:
-17m2, 48m3 -es szoba
-2 belső oldal, 2 külső hőszigetelt.
-4 centis hőszigetelés
-viszonylag kicsi ablak (fakeretes, két üveges kb120x120-as, elméletileg jó ablak, mert nem érzem sehol, hogy áteresztene és ha egyszer felmelegedett a szoba, akkor elég jól megmarad a hő)
-vízhőmérséklet többnyire 60-65 fok körül.
-kívánt szobahőmérséklet 22 fok.
Nos, ehhez hasonló felállásban van-e valaki akinek már dunaferres lapradiátora van és jól muzsikál. Ha igen, akkor csak a típusára lennék kíváncsi, vagy legalább a méretére. Vagy ha kicsivel másabb a "konfiguráció" akkor írja már le az adatokat 2 sorban és akkor már tudok viszonyítani.
Cucu, mégegyszer bocs, csak egy kiindulási pont kell (jó lehet több is). A számokkal nem jutok előbbre, ember kellene és tapasztalat. Így a szerelő is azt mondja majd, hogy vegyek legalább 2 métereset, azzal legalább lesz munkája bőven.
Csatlakozván az elöttem szólókhoz, még két opcionális lehetőséged van( egyébbként a vízóra valószínüleg nem fogja megmutatni).1. Ha megszorítva sem zár el, a készülék kizárása után (mind fűtési, mind HMV oldalról) meg kell nézni, hogy a töltőszelep felsőrészét ki lehet-é szedni, és ha igen és szerencsés ember vagy ( ill. megfelelő imádságokat mormoltál ezen művelet közben), akkor, a hagyományos vízcsapokhoz hasonlóan gumilap zár. Ezzel lehet kezdeni valamit, ha bolti nem jó rá (sanszos), még mindig lehet rá vágni tömitést gumilapból. Természetesen a szelep tömítő felülete is megvizsgálandó, nincs-e kitörve-kipattanva.Ha igen, az gáz.
2.( A készülékesek most kezdik el keresni a vasvillát-szívlapátot.)Legvégső esetben, de ez szigorúan már barkácskategória, ki lehet vágni a töltőcsapot. Ehhez megfelelő nagyságú hely kell, mert ebben az esetben valamilyen módon le is kell zárni a két csővéget, pl. forrasztással. Ez a művelet csak és kizárólag akkor hajtható végre, ha a, készüléken belül megfelelő nagyságú hely van, b, átmenő csap van, c, tényleg nincs már más megoldás. ilyenkor a fűtési rendszer töltésére valamilyen más, külső megoldást kell találni.
Derüljetek . belépsz a FÉG honlapjánakaz ügyfélszolgálati oldalára . a sok jámbor (, mint magam is ) , beír föltesz 1--1 kérdést a FÉG-termékjével kapcsolatban , erre 95 % esélye van arra , hogy azt a választ kapja , hogy "a termék nem a FÉG konvektor Zrt. erméke , a választ nem tudjuk ."
Feleségem női nevével beír az itthoni gépről újév első napján tegnap déltájt , hogy ha mégis van válasz , ne a nyelvstúdiómba menjen a válasz . Válasz jön is arra a kérdésemre , hogy miért játszik a cég a rojaltival laikusok esetében , erre válasz szinte azonnal . Megszólítás semmi , per letegez a kis proli , majd semmi elköszönés . Az ügyfélszolgálatos kis prolit kovács józsinak hívják , levelét eltettem. . .
Nem rossz. . .
Mi a Rovat véleménye a Va-ra FÉG C-24H és aC- 24HE és a ZC 24HE-ről ? Mi az , hogy ionizációs gyújtású , meg hogy ventillátoros (= a Z-sorozatú )? Köszönöm szépen .
Azért nem kéne méltatlankodnod, mert tanácsokat adtam, hogy hogyan tudod utólsó lehetőségként esetleg elkerülni a magas kiadással járó fűtéskorszerűsítést.
Ha nem vált be a termosztát áthelyezése, annyival is előrébb vagy, mert mostmár biztos lehetsz benne, hogy kevés oda az a radiátor. Azért javasoltam, hogy provizórikusan helyezd csak át és csak akkor véglegesítsd, ha beválik. Senki sem fogja neked innen megoldani a problémádat, főleg úgy, hogy amint írod- nincs rá pénzed, hogy belevágj a cserébe.
Ha pedig "Mostmár csak el kellene dönteni, hogy mi legyen", hát döntsd el magad, a te házad a te dolgod! Ne másokon kérd számon azt, ami a te dolgod. Itt a fóromon felelősen maximum javaslatokat tudunk adni az általad ismertetett információk alapján, komplett fűtésrendszereket felelősen nem áll módunkban kidolgozni, átdolgozni.
Alszik a "Cirkó" nevű rovat őrláng JA , ezért itt teszem föl a kérdéseket :
Mint anno a hangszigetelési rovat 7 évével , végigolvastam azt . Ezen újágot illetően már 2010. januárjánál tartok a kijegyzetelésel . Who111 hozzáírásai és sjohné-i FANTAsztikusak ( bár én nem vagyok olaszutáló , sőt...).
Gyorsan 3 kérdés mielőtt széttép a megatherm.hu-n bévüli fórumba merülés . Szóval .
---1.,Igaz-e az , hogy az embör ne vegyen nagyobb kazánt , mint amekkora kéne ( félvést egy jövóbeli hidegtűű ), mert az túl soxor kapcsolna ki--s--be alacsonyabb kihasználtsága fojtán , s a kazánok épp akkor a legkevésbé potensek ,amikor ki meg be kapcsolnak . Nos , skacok ?
---2., Télleg igaz-é az , amit a falu beszél , hogy jobb a régi vascsövektű a vékonyfalú , kisebb kaliberű rézcső a káros hődisszipáció okán ?
---3., Oszt az igaz-e , amit meg a máááásik falu sutyorog , hogy a régi vasradiátorok a modern lapradiátoroknak csak 30---50 % felszínével rendelkeznek ?
Aki bújt , aki nem , most megnézheti a "Szobrot a Google-nak" topikot .
Teljes rendszermagasság + 0,3 bar.A dolog gyíkja, hogy egyszintes épületnél max 3 métered van, ami 0,3 bar+ még 0,3 és a készüléked hibajelzéssel már ki is állt, mert 0,8 környékén leállnak. Általánosan elfogadott az 1,0-1,2 -1,5 bar, természetesen a zárt tágtartály megfelelő előfeszítésével.
Nálunk a családban ugyanígy jártunk, csak nem néhány nap, hanem 1-2 hét lefolyással. Kiderült, hogy szegény gyenge női kéz nem tudta rendesen visszaszorítani a csapot és szivárgott. Aztán nekem még sikerült rajta majd egy kört tekernem és azóta nincs gond. Megjegyzem rohadt nehéz volt még szorítani rajta de sikerült. Ez egyébként zsír új Ariston kazán.
Nyilván a feltöltőszelep nem zár el. Húzd meg jobban, esetleg nyisdd meg erőteljesen, hogy a kosz kijöjjön a szeleptányér alól, mert elképzelhető, hogy valami alászorult. A vízórával le tudod ellenőrizni, mert ha a kis kerék forog, akkor szivárogva tölti a rendszert.
Sziasztok.
A kérdésem az lenne gázkazánnal kapcsolatban,
ami kombi a tipúsa Arca. A hibája az, hogy a nyomás 1-2 nap alatt 3bár fölé megy és naponta le kell eresszem a nyomást az egyik radiátornál.
Ha valaki tudja mi lehet a hiba írjon, vagy ha tud hozzá alkatrészt vagy forgalmazót.
Most ott áll a garázsban de csak 5 éves és sajnálom.
A szerelő azt mondta nem kapni hozzá alkatrészt.
De nem hinném hogy így lenne.
Ebben az esetben amikor szívott a rendszer a hurok magasságának akkorának kell lenni mint a tágulási vezeték és biztonsági előremenő közti szakasz ellenállása+20% azaz ha a tartály fölé viszed 20 cm-mel az már bőven jó.
"Ebben az esetben a tágulási vezetéket kell a tartály fölé vinni, olyan magasságba, hogy a szivattyú ne itt keringtesse a fűtővizet, mert akkor a radiátorhoz nem fog menni. A hurok magassága a szivattyú nyomómagasságánál legyen 20%-kal magasabban, ekkor biztosan nem jöhet létre cirkuláció. A második példánál a szivattyú a csatlakozási pont előtt van (a víz áramlási irányát nézve), így a fűtési rendszer szívott, mert a szivattyú és a csatlakozási pont között csak egy kis nyomott rész van"
Nem jó ez így srácok! Főleg neked szól CUCU, mert Te segítettél legtöbbet!
Már fél órája megy a kazán és még mindíg nincs kikapcsolási fokon (22°fok). Fél fokonként kapcsolgat a termosztát és 21,5-re van állítva, tehát 21-nel be, 22-nél ki.
Az lett amit mondtam már korábban: az, hogy leszabályozom a radiátorokat, nem jár a gyerekszoba melegedésével, hanem a többi rész lehűlésével. Ez is azt igazolja, hogy ott kicsi a radiátor, ha fejre állok is. Ennek értelmében hiába is teszem be a termosztátot a gyerekhez, az a radiátor akkor is kínlódni fog a 22 fokért, míg a többi már a 23-at is lazán kinyomja.
Most végülis ki van egyenlítve a hőmérséklet, mert max fél fokkal van hűvösebb a szóbanforgó szobában, de milyen áron? A kazán kétszer annyit megy!
Szóval, ha megmarom magam is, az a radiátor fing egy akkora szobába!
Mostmár csak el kellene dönteni, hogy mi legyen:
1.) Cseréljem ki a radal 150centist egy 180-asra és akkor gyakorlatilag két hollanderrel meg van oldva az egész.?
Vagy
2.) Gondolkozzam újabb takarékosabb radiátorban, új csapokkal, torlóval és ott még jópár évíg nem lesz gond az alkatrészekkel.?
Csakhogy ennek az eldöntéséhez még senkitől nem kaptam érdemleges választ. Senki nem mondta, hogy "igen én kicseréltem és jó lett." Azt sem tudom, hogy összehasonlítva két radiátort (egy radal 150x60 és egy dunaferr 150x60) ugyanabban a rendszerben, ugyanolyan vízhőmérséklettel, melyiknek van jobb hatásfoka? A d-ég békéscsabánál most csereakcióban a 160x60-as radiátor most elég olcsó, de azt sem tudom, hogy az jó-e nekem. 90 fokos víznél a teljesítménye bőven elég nekem, de 70 fokosnál már majdhogynem kevés a wattban megadott érték szerint. Akkor most mi a fenét csináljak? Nálam nemigen van 90 fokos víz.
2 colos csőrendszer, keringető szívattyúval kergetett viztömeg összesen 360 liter.
Kazán ÉTI 25, gázfogyasztás, magas.
Csökkentés céljából radátorokat, összesen 136 tag, lefojtottam, tehát éppen, hogy csak átengedte a melegvizet.
Eredmény némileg csökkent gázfogyasztás- hideg lakás.
Konkluzió a gázkazánnál a radiátorok lefolytása, nem helyes, ellenkezöleg az összes radiátort maximális nyításra kell állítani.
Indoklás: A gázkazán nem tárolja a meleget, amit nem veszel ki a rendszerből, azt a huzat elintézi.
360 liter vizhez, mennyi vizkőoldót kell adni, a vizkő mentesitéshez?
Mennyi ideig járassam a keverékkel?
Arra gondoltam, hogy a legtávolabbi ÖV radiátornál az alsó dugót kiveszem, és onnan fordítva, leszerelés nélkül mosom át a rendszert, persze majd tavasszal.
Nekem is radiátor problémáim vannak. Az a kérdés, hogy olyat lehet-e csinálni, hogy a meglévő mellé teszek egy másikat, és alul is, meg felül is összekötöm egy darab csővel? Át fog menni a víz a másodikba is? Dunaferr (DK) és alulról van kötve. Valahogy így gondoltam (kép). Fog ez így működni, vagy vegyek inkább egy nagyot?
Na, szóval:tehát egy meglévő radiátorral párhuzamosan tennél egy másikat.
A meglévőnek milyen a bekötő vezetéke? Fél collos, esetleg 3/4-es?
Ez utóbbi jobb lenne. ekkor folytathatnád mindkettőt fél collosal. A szelepek kiválasztásánál figyelj, vannak nagy ellenállásúak, szerintem az nem lenne neked jó.
Várj még néhány hozzászólást, gondolom annyira nem sürgős. Bár nagyon elrontani nem lehet.
Annyira nem jó pulcsiba és mellénybe bemenni! A lakás többi része kellemes meleg, a WC valamiért nem, ezért gondoltam erre a megoldára. Azon még nem gondolkodtam, hogy legyen megoldva, de vagy réz vagy a több rétegű fehér cső lesz.
én anno jó 10 éve így dupláztam meg a radiátor teljesítményét. Pontosabban egy fürdőszoba fűtésí teljesítményét. Le a szelep oda egy T. majd vissza, de már kettő szeleppel- kettő radiátor.
A lakásban a leghidegebb helység a WC, aminek a fűtését szeretném úgy megoldani, hogy a WC falán kívül van egy radiátor, annam az előrmenő, ágát egy T idommal a Wc felé leágaztatnám, majd a visszamenőt ugyan így egy T idommal kapcsolnám be a körbe. A Wc-be pedig egy kisebb rediátort tennék be. Szerintetek ez így megvalósítható és működőképes lesz? Előre is köszönöm a segítséget!
Jelenleg egy ÉTI 25-ES kazánt használunk gravitációs fűtéssel, szobákban 26 tagú öntöttvas radiátorok vannak.
Épület gépész ismerős szerint, nem a fűtés kéne korszerűsíteni, hanem a nyílás zárókat kéne cserélnem.
Azért gondoltam előbb a fűtésre, mert évente kb 3500m3 gáz fogy, gravitációs fűtés miatt a padlás térben van a legmelegebb víz, amit én pocsékolásnak tartok illetve a padlóban visszatérő víz is csak feleslegesen hűl. Szeretnék egy új kazánt, a fürdőbe meg egy indirekt tárolót. (piros Á). Ha másért nem már csak a csövek cseréjével jól járok, lényegesen kevesebb vizet kell melegíteni. Előre menő, visszatérő 3"-os a többi 1 1/4"-os . Piros vonalak a radiátorok :)
Piros K betűnél van jelenleg a kazán.
Ha ide kerül az új kazán akkor, itt elég kb 2 méter kémény, mert ez egy mellék épület és alacsony.
Itt volt a régi, megszoktuk, elfér.
De az indirekt rátolóhoz elég hosszú hálózat kell (szaggatott zöld)
Vagy a piros Á (átfolyós)-nál legyen a kazán, így a fűtésí rendszer közepén helyezkedik el, közelebb van az indirekt tárolóhoz.
Ide viszont kell vagy 8m kény. Az átfolyós kéményé szerintem most egy sima béleletlen tégla kémény. Gondolom ez már régen nem szabványos!:)
Megvan. Most 260 centire van, ez a max, mert ha még távolabb viszem, akkor már a fürdőszoba ajtó szól bele, ami többnyire nyitva van, csak fürdés előtt csukjuk be. Ott viszont szándékosan maxra van nyitva a radiátor, hogy ott jó meleg legyen.
Igen, ez az ami müxik, idapi is megvan, de a paraméterek sokasága az ami több időt vesz igénybe. Mire mindent megadok, hogy kiadja azt ami ténylegesen jó lesz nekem....
Ott a link, mindent leírtam, igaz linkben a link, de azért ott van. Társasházi lakás, kisméretű téglából, 48 m2 130 légköbméter, hőszigetelt ablakok...
Persze, én is így gondoltam! Egyáltalán nem lesz nehéz dolgom, mert kábelcsatornával van vezetve a kábel, falon kívül.
Termosztát szembe a másik falon és oldalra is "eltolva" van, a távolság minimum 120 centi a legközelebbi pontjától a radiátornak. Ez is áthelyezhető, ha esetleg arról van szó. Az ajtó túloldalán már legalább 2 méterre lesz a radiátortól.
Mielőtt iterálással határoznád meg a radiátor teljesítményét a DÉG oldaláról le lehet tölteni egy radiátor méretező programot. Ez pontos választ ad a kérdéseidre.
Javaslom, hogy egyelőre vidd át provizórikusan. Nem kell vésni, meg ilyesmi, egy megfelelő vezetékkel átviszed, esetleg egy lukat furhatsz a falon, szóval minél kisebb beruházással ideiglenesen old meg erre a télre. Ha beválik, véglegesítsd.
Ha pedig összejön, egyszerre cseréld le az összeset, ne aprózd el, nem érdemes. Márcsak a torlók miatt is. Ha már le kell engedni a vizet, akkor érdemes mindenhol feltenni a torlókat. Az új víz ugyanis nem használ a rendszernek, időbe telik, míg kilágyul és nem eszi a rendszert. Ezért kerülni kell a fölösleges cserét.
(Van még egy ötletem: abban a helységben, ahol most van a termosztát, jelentősen vedd lejjebb a radiátort, ha még nem tetted volna.)
Esetleg a termosztát nem a radiátor fölött van? :) Legyen jó messze tőle, lehetőleg a másik falon.
Igen ez a rézcső ez szép dolog, csakhát a lóvé.... Megaztán, olyan helyen dolgozok, hogy ingyen van az ami a vegyes kazánba megy, úgyhogy egyelőre biztosan marad.
Minél jobban belelovallom magam a témába, annál közelebb kerülök az első gondolatokhoz:
1. marad a radal, csak kicserélem a 150-est 180-asra és akkor az csak két hollander meg víz le-fel töltés.
2. Majdhogynem szemre cserélem ki a dunaferresre. Mivel az lesz az első, így gyakorlatilag ha nem oda való bárhol tudom majd hasznosítani a lakásban, mert van kisebb és nagyobb helység is. Ha meg pont jó, akkor tudok viszonyítani hozzá.
Egyébként, lehet, hogy erre az idényre tényleg bekerül oda a termosztát. Ez jó ötlet és egyenlőre pénzbe sem kerül. Megaztán időt is nyerek vele és ráérek még tájékozódni.
1.)Helyezdd át a termosztátot a gyerekszobába! Akkor a kazán addig megy, míg ott is meleg lesz, a többi radiátort meg visszaveheted.
2.) Cseréld meg a ygerekszobát a hálótokkal, melegben úgysem lehet aludni...:)
Ha sor kerül a radiátorcserére, akkor mindenképpen legyen hozzá torló.
A másik pedig, hogy -bár ez egy örök dilemma- én amúgy úgy csinálnám, hogy rézcsőre cserélném a hálózatot, mert azzal sokkal rugalmasabb fűtést lehet elérni. Gyorsabb és hatékonyabb lesz. Ugyi, kevesebb vízzel fog menni, jobb lesz a rendszer hővezetése, stb.
A vegyes tüzelésről meg vagy lemondasz, mert hát egy seggel két lovat nagyon nehéz megülni, vagy felteszel csupán a nappaliba egy önálló radiátort ami a vegyes kazánról menne végszükség esetén, ill. amikor elegendő az is. (Pl. tavasszal meg ősszel.)
A számolgatásról meg annyit, hogy rendesen mellé lehet fogni. Az inkább saccolásra jó, ne vedd tutira. Szóval jól számold ki, aztán csináld a duplájára. :)
Mivel nagyon közel áll a lakás helységeinek hőmérséklete a nagyszobáéhoz, ezért úgy gondolom, hogy ha túl is van méretezve, azért mégiscsak összhangban van. Kivétel ez alól a gyerekszoba. Az nagyon el van cseszve. Az a szoba 1,5-2 fokkal hidegebb az összes többinél. Szerintem ezt nem lehet ilyen eszközökkel megoldani, főleg, hogy a rendszer torlószelepeket nem is tartalmaz.
Nyugodtan oszd az észt, elvégre neked több van ilyen téren, mint nekem. Azért vagyok itt, hogy kiokosítsanak...!
Nos, mivel nincs torlóm, ezért az egész elmélet, csupán elmélet marad. Ha mindenhova torlót akarnék rakatni, az elég melós lenne, mivel heggesztett a rendszerem, nem menetes csövek vannak összecsavarva. Ezért egy torló betételekor, vágni, heggeszteni, majd újrakalibrálni kellene. Egyszóval melós!
Míg ha új radiátorokat kellene venni, akkor úgyis kell heggesztgetni, akkor meg mindegy ha egyúttal megkapja a torlót is.
Visszatérve a radiátorok szabályozására. Mivel a bemenőt tudom csupán szabályozni, ezért a radiátorok hatásfoka mit sem változik, egyszerűen csökkent üzemmel működnek. Ez okés lenne, ha a náluk lecsökkent teljesítményt megkapná a gyerekszobában lévő radiátor. De Isten tudja miért, ez nem így történt. Teljesen kinyitott radiátoroknál és 22 fokra állított szobatermosztátnál jelenleg kb óránként egyszer megy a kazán max 10-15 percet. Amikor leszabályoztam a radiátorokat akkor ez óránkénti minimum két indulást és alkalmankénti minimum 10 perces működést eredményezett. Tehát a kazán kicsivel többet ment, de tény, hogy a gyerekszobában is hasonló lett a hőmérséklet a lakás többi részéhez. Ja és amikor befűtöttem a vegyes kazánba, akkor egyszerűen nem tudtam elérni a 24 fokot sehol, míg nyitott radiátoroknál a 25 is simán megy.
A fent leírt megoldás tehát a kiegyensúlyozás jegyében rontott a rendszer hatásfokán, ergo többe kerül! Ez így nem hinném, hogy helyes lenne.
Akkor szerintem a torlószelep esetleg jelenthetne megoldást, de ha mégsem...? Akkor megint pénzt dobtunk ki.
Jó lenne tapasztalatokat szerezni, hogy a régi radalt aki lecserélte korszerű lapradiátorra, annak mi a véleménye és mit mutat a gázóra?
Amennyiben jó döntés lenne az összes radiátort lecserélni korszerűbbre, úgy abba is belemennék, csak nem egyszerre (mondjuk 2011 év végére összejönne). Akkor aztán megkapná a rendszer a szükséges szelepeket, csapokat és talán minden jól sikerülne...!
