Láttam volt szó a topicban a gyümölcsborokról is. Nekem az lenne a kérdéssem, hogy mi a feltélele annak, milyen papírok kellenek ahhoz, hogy tudja gyümölcsbort árulni?
Létező fajták, de ha nem kap egy fajta állami elismerést feledésbe merül elég könnyen. De ha kap is elismerést, a nem divatos fajták nem terjednek, nehéz őket beszerezni. Ha megnézel 5 szőlő oltványost, 5-ből 4-ben ugyanaz a kínálat. Max egyikben több van, másikban kevesebb.
Nekem pl van szagos kadarkám (remélem az lesz), ami létező, de nem kapott állami elismerést, ezért azon felül h alig ismert, szinte beszerezhetetlen.
DUNAGYÖNGYE, RUBINTOS, KORAI BÍBOR, PANNON FRANKOS létező szőlőfajták, vagy csak a szakirodalom számára vannak fenntartva? Akinek van tapasztalata ilyen fajtákkal, kérem írjon.
A piros delewart még én is szeretem... a fehér nekem nagyon savas, de már ha megfagy, akkor nem
(egy hatalmas tőkém van a fal É-NY-i tövében, futtatva mindenfelé). Azt olvastam róla, hogy a piros magról kelt változata a fehér. Egész "édesre" érik, s sokáig eláll (ha nem eszik meg a madarak, a fal mellett még most is van sok fürt rajta). Van vesszőm, ha kell... Konkordnak utánanézek a faluban. Egyébként jobb izű, mint az otelló, de itt alig termett a direkttermő szőkhöz képest is.
Én szeretem őket, igaz a concordot még nem kóstoltam, de jókat (is) olvastam róla, ezért gondoltam hogy kipróbálnám azt is. Kertészetekből eddig csak egy othellot sikerült szereznem, meg egy gyengélkedő vénusz tövet, ami elvileg enyhén labruska ízű.
Írj, hogy ha találsz még vesszőket, és akkor megbeszéljük a részleteket.
Ha nagyon ragaszkodsz hozzájuk, vagy nosztalgia részedről, akkor utánanézek, hátha még van valakinek, van rajta "normális" vessző...
Én nagyon nem szeretem ezeket, de ez az én gondom... Japán Izabella oltóvesszőt kaptam, egy oltás épp hogy él, ha 1 év múlva megerősödik-s főleg tavasszal kihajt- akkor küldhetek, de szólj rám...
Direkttermő szőlőkről keresnék pár vesszőt dugványozáshoz. Leginkább concord, izabella, és japán izabella érdekelne, de más is szóba jöhet. Ha tudna valaki küldeni azt megköszönném. Postát állom természetesen.
A néró rezisztens (a lisztharmat megkapja néha), a mindennapok ivó borára kiváló választás, rozénak és sillernek is akár. A turán egy karakteresebb, hosszabb érlelést kívánó bort ad. Szerintem. Nekem néróm van. Vannak akiknek virágzáskor termékenyülési/száradási gondjai akadnak néha, szerintem ezen a fórumon írtak róla korábban.
Ha a pécsi kutatóintézet is átb..sz akkor már tényleg nem várhatunk sokat. De azért bizakodok. Nekem is voltak rossz fa iskolai tapasztalataim nyugi. Egyszerű, onnan nem kell többet vásárolni. Egyre több a faiskola, egyre többen vannak akik neten is árulnak.
Végre meglettek az idei oltványaim! Úgy hirtelen felindulásból leugrottam érte pécsre. (520 km) Szerencsére sikerült sok fajtára szert tenni:
juhfark ezerjó sárfehér (somlói, nem az izsáki) csókaszőlő mézes fehér fekete járdovány kék bakator piros bakator (több mint 200 év után újra a Nyírségben) csomorika Kadarka (p147, szagos kadarka, ami nem szagos izabella!) rajnai rizling, (mert hát én is fogok ám jégbort csinálni bár jelenleg minden ismerősöm szerint is totál hülye vagyok...)
Egyelőre csak iskolába tettem, jövőre remélem megerősödnek és mehetnek a végleges helyükre. Ez egyelőre csak házikerti mennyiség, de az ezerjó, piros bakator, juhfark, kadarka és rajnai rizling ha beválik nagyba is fognak menni. (Már ha az állam és az mvh és hnt meg még sok más szervezet nem szól közbe...) A többiekkel egyelőre csak ismerkedem, még nincsenek tervben nagyobb mennyiségek. Már az is csoda, hogy vannak, mert sajnos mindenütt csak a világ fajtákat látni.
Ugy nez ki hogy veszek egy zartkerti szolot. Viszont hogy megsporoljuk a fel eves burokraciat, elotte az elado atminosittetne a foldhivatalban "muvelesbol kivett"-e, ilyenkor ugyanis normal adasvetel vonatkozik ra, nem a termofoldes (amikor ugye ki kene fuggeszteni 60 napra meg ilyenek). Ez egy most hozott es nov 30-an hatalyba levo rendelet alapjan sima ugy. A kerdesem az, hogy ha par ev mulva peldaul eladnam a boromat, es ehhez kell szarmazasi igazolas a szolorol, azt kiadjak-e muvelesbol kivett teruletre? Koszi a valaszokat elore is.
A trágya érleléséről és tárolásáról a kistermelők lapjában olvastam régebben. Csak pár dolog maradt meg, de ha meglelem az újságot felteszem a cikket:
- A trágya csak egy bizonyos érettségi szinten fejti ki kedvező hatását amikor is a mikro/makro elem tartalma is egész magas. Ehhez megfelelő körülmények közt kell erjeszteni a trágyát. De halandó emberek vagyunk, erre speckó üzem kellene... Szóval maradjunk a földön:
- A trágya túlérett állapota nem jó trágyázni, mert ugynevezett vadtrágya (vagy vadföld) lesz belőle. Hogy miért arra nem emlékszem, egy biztos, a tápanyag tartalma alacsony lesz. DE! Talaj szerkezet javítására még így is jó!
Olyat hogy akkor jó ha a szalma elbomlott, azt így általánosítani nem a legjobb, mert függ a tárolóstól, a szalma:trágya arányától. (Láttam olyan trágya hirdetést ami sztem kevesebb állati trágyát látott, mint egy városi panellakó) Továbbá a gyorsabb erjedéshez nitrogén műtrágyát adnak ezzel táplálva a baktériumokat. (tápsó)
"Ha ugyanis valóban nem a növény gyökere alá, hanem fölé kell a trágyát tenni, az könnyebbséget jelent az utólagos tápanyagpótlásnál is."
Friss telepítésnél még okés is, de ahol rendesen harmatgyökerezve van egy idősebb ültetvény, ott azért csak le kell ásni hogy lejusson a tápanyag! A nitrogén letud mosódni, de a kálium és foszfor szinte semmit nem mosódik a talajban. Lehet hogy pár cm-t le tud mosódni, és így a fölé rakott trágya jó is, de 40-60 cm-t már nem tud mosódni.
Ha jól emlékszem az Őszibarack topikban Mozo írta le ezt a folyamatot. Én azóta így ültetek de kérdezz rá biztos hogy szívesen fog segíteni a forrást illetően. Én ezen kívül már nagyon sok tanácsát megfogadtam és valamennyi bevált, Ő egy igazi profi.
Késégtelen, hogy a szerves anyag bomlásakor gázok szabadulnak fel, de ezt a trágyázásban beállt változásról szóló írást elolvasnám. Ha ugyanis valóban nem a növény gyökere alá, hanem fölé kell a trágyát tenni, az könnyebbséget jelent az utólagos tápanyagpótlásnál is. Nem kell ugyanis arra törekedni, hogy a trágya lehetőség szerint minél közelebb kerüljön a gyökérzónához, amivel pl. én is már harmadik napja foglalatoskodom.
Na meg ha aláfészkelünk a gyökér megég. Én személy szerint az ültetés előtti évben adagolnám a trágyát. Így a trágya lebomlik. Persze a hatóanyag is kevesebb lesz, de jobb lesz a humusztartalom és az említett káros gázoknak is lesz idejük távozni. A tápanyagokat pedig később lehet pótolni.
Újabb kutatások szerint jobb ha nem a gyökér alá tesszük a trágyát hanem fölé. Az egyik fórumtársuk írta hogy a gyökér alá tett trágya bomlásakor olyan gázok szabadulnak föl melyeknek növekedés gátló hatásuk van. Ezért a gyökeret ha betakarjuk földel utána kell a trágyát tenni az ültetőgödörbe és a csapadék majd kimossa a tápanyagokat és lejuttatja a gyökerekhez. A keletkező káros gázok meg nem a gyökereken keresztül áramolnak.
...:)