Én -6 fokban, a jeges vízbe lábszárközépig beszakadva, elfagyott ujjakkal cibálva a hi-lift jeges, megszorult irányváltóját szoktam azon merengeni, hogy a bélyggyűjtés nem is olyan hülye hobbi. :-)
Az üzemanyagárakat tekintve úgy néz ki, hogy jelenleg 20-30.000-ért tudok/nék megtankolni. Ez már annyira fáj, hogy inkább tartós fogyasztási cikket veszek, pl. relé. Így lesznek igen jó gépjárműveim, cserébe nézegethetem a garázsban.
Bélyeget kellene gyűjtenem, állítólag mutogathatnám a csajoknak.:-)))
Nekem a horgony nem központi kérdés, mert errefelé szinte mindig van fa lőtávolon belül. Emiatt 20 kilókat nem akarok cipelni, meg úgyis mindig van a kocsiban hólánc, waffle board, ásólapát stb, egyelőre csak elvi szinten foglalkoztat, hogy mennyire hatékony a karós rendszer, mert ebből viszonylag kicsi (jól pakolható, ülés alá bedugható) holmit lehet összehozni, a sufniban meg ilyesmihez mindig van alapanyag.
Egyébiránt ez az iromány tényleg csak a mentési alapokat írja le. Mit mivel, és mivel ne csinálj. (Pl. Mé ne ráncsá' vontatókötéllel? Vagy hogy ha már elakadtál, akkor gondolkodj, mielőtt nagyobb bajt csinálsz.)
"valami nagyon olcsó, nagyon egyszerű, nagyon kicsi és könnyű dolgon agyalok" Erre egy ferdítéssel válaszolnék:
Kicsi, olcsó és praktikus. Bármely kettő tetszőlegesen választható.
- ami olcsó és kicsi, az nem praktikus,
- ami kicsi és praktiukus az nem olcsó
- ami praktiukus és és olcsó az nem kicsi (az enyém ilyen)
Nem tudom mire jó ez a három karós megoldás, nem használtam ilyet, de a klasszikus pull-pal típusú cucc magát húzza bele a földbe nem kell leverni. Ha kijöttél, akkor hátrafelé VISZONYLAG könnyen ki tudod húzni. A karókat be kell kalapálni, a végén valahogy kicibálni, és szerintem nem lesz kissebb, mint a klasszikus horgony.
Nekem egyébként egy pull-pal szabásminta alapján gyártott darab van. Nem összecsukható, hanem szétszedhető, és talán ha 20-25 kiló az egész. :-)
Mihez képest? Ahhoz képest, hogy pár méter kábelről meg egy-két kis fekete dobozról van szó, drága. Ahhoz képest, hogy milyen a lángoló autó, a fára húzott gép vagy az egész éjszakás "kéne találni egy traktorost, mert besz*rt a csörlőm" bóklászás, olcsó. Bele kell kalkulálni a csörlős beruházás végösszegébe, és akkor nincs meglepetés. Ahogy egy autó vásárlásakor is bele kell kalkulálni a vezérlés, olaj, szűrő stb cseréjét.
"Villanyos bótba köll besétálni, ott van tisztes drót, saru, meg minden, ami kell."
Jó, tehát akkor nem drága.
Azért kérdeztem rá, mert már belefutottam az emberembe, aki azt mondta, neki nincs pénze téligumira. Pedig ugye addig a nyári nem kopik, tehát a téligumi 0, azaz -nulla- forint.
Ezek után inkább rákérdezek, mert sosem tudni, kinek hol kezdődik a drága. :-)
Díjazom a munkád, mert tényleg kevés a hazai irodalom, így aki nem beszél nyelveket, az sok hasznos információtól esik el. Én mondjuk nem vagyok a fordítás híve, mert nehezebb fordítani, mint a megszerzett ismeretanyagot saját stílusban, saját gondolatokkal előadni. Legalábbis én így vagyok ezzel. Aztán nagyon sok fordításról kapásból meg lehet mondani, hogy milyen országból jön az eredeti szöveg: angol, amerikai vagy ausztrál. Egyszerűen elárulja a téma, a felfogás, a módszerek és persze a hangsúlyos problémák. Míg a magyar viszonyok (domborzat, talaj, járműpark, felszereltség és anyagi lehetőségek) erősen eltérnek a külföldiektől, így a leírásokban jó lenne, ha ez is tükröződne. Csak néhány példa: sok külföldi leírásban alap a nagy csörlő és hozzá a Pull-pal eke, addig nálunk örül a spíler, ha csörlőt tud a kocsira rakni, nemhogy még drága horgonypontot is vegyen. És ez máris alapvetően más csörlőzési technikákat igényel, máson lesz a hangsúly. Ugyanúgy, ahogy pl. az ausztrál tutorialok jelentős része foglalkozik a homokkal, addig nálunk ez kevésbé központi kérdés, bezzeg az agyag vagy az "ártéri cuppogós" ritkán kerül kivesézésre, pedig más vezetési stílust és önmentési eljárásokat igényel. De beszélhetünk még a gumiválasztásról, emelésről, kiegészítő felszerelésekről, valahogy sokszor érezni az ilyen fordításokon, hogy "persze, ha nagyon sok pénzem lenne", elvégre a kinti életszínvonalat tükrözik.
Ezért is lenne jó, ha az ilyen fordítások esetleg kiegészülnének a hazai viszonyokra jobban reflektáló gondolatokkal, mert úgy több magyar offroader tudná a gyakorlatban hasznosítani. De ne érts félre, nem fikázni akarom a fordítást, mert az is kimondottan hasznos, elvégre nagyon eljárás, technika és eszköz nem helyfüggő, a jack nálunk is jack, ahogy a rántókötél és a sekli sem nemzetfüggő.
Amúgy nem véletlenül hoztam fel amúgy a Pull-Palt, mostanában a házi horgonypont izgat, valami nagyon olcsó, nagyon egyszerű, nagyon kicsi és könnyű dolgon agyalok. Ki próbálta már élesben a klasszikus 3 cövekes eljárást (képek, leírások itt, itt és itt, meg itt, és persze a youtube-on)? Tapasztalatok?
- A csörlő háza meg van tervezve. A közepén semmi nics ami tart. Csak a felrögzítés tartja össze. Ha a felfogatás szilárd, akkor kibírja. Ha a felfogatás csavarodni tud, a csörlő tönkre megy. Teát fix, egyenes felfogatás.
-Áramfelvétel pl W9,5Ti teljes terhelésen 460A. Mindezt mindzt akát többször 10-20 percen át. Nagyon komoly megszakító kell ami ezt átviszi és nem heggeszti magát össze közben.
-Tedd olyan helyre, ha tudod, ahol nem nyomod le a sár, víz alá. Amúgy a tiszta víz nem ártana neki, de hol van olyan?
"Most ilyen dolgokba, hogy mi az a relé ne menjünk bele, mert nem érdekel"
Pedig nem hátrány, ha a terepen tudod, hogy mi és miért borítja lángba az autódat! Tudod: ismerd meg ellenséged! ;)
Vezeték, relé és társai ügyében szerintem érdemes elkerülni az off-road boltokat, vicces áron dolgoznak. Villanyos bótba köll besétálni, ott van tisztes drót, saru, meg minden, ami kell. Reléből sokan az méretes ruszki csattogósra esküsznek. Anno a régi Mazdámnál cseréltem az önindító és izzító kör vezetékét, vettem frankó vastag kábelt, onnét kezdve röhögve rohangáltak a száz Amperek. Bikakábelt is házilag kell gyártani, a bolti cuccok 2 centis szigetelése alatt hajszálnyi réz fut, nagyobb dízelnél úgy olvad le róla, mint a huzat (kettőt így eltüzeltem, akkor untam meg a dolgot). Persze pénz, de csak egyszer kell kifizetni és nem hagy cserben.
"Van egy nagyon jó irodalom a témában, a BillaVista's Recovery Bible, amit egy kanadai légierőnél helikopteren szolgáló offroader írt, mégpedig az emeléstechnika oldaláról megközelítve a témát, sok elmélettel és hasznos ötletekkel fűszerezve. Több hasznos dolgot is olvastam itt, amit semelyik általam ismert "csörlőiskolánál" nem említenek."
Szerintem az egyik gond az, hogy nincs magyar nyelven normális (úgy mint: rövid, lényegre törő, ugyanakkor teljes és gyakorlatias) irodalma a mentési témának.
Ezért küzdök már vagy fél éve (kissebb - nagyobb megszakításokkal) ENNEK a cikknek a fordításán. De ha a csillagok állása is kedvező lesz, akkor pár napon belül befejezem, és volt egy-két kolléga, aki vállalta, hogy felteszi a netre.
Báj dö véj: Önkéntes jelentkezőt / jelentkezőket várok a nyers fordítás átolvasásásra, az eredetivel összevetésére. A mailem publikus.
Most ilyen dolgokba, hogy mi az a relé ne menjünk bele, mert nem érdekel, majd szerelő kitaníccsa a készüléket.
De egy olyan piros rácsapós megszakítót saját kútfőből is tennék rá. Gyakran eszembe jut az az Unimogos vidinyó, ahol a gyerek a kampót fogja, nagyonhülye apja meg tekeri fel a kötelet. Nézni is rossz.
Egy ilyen erős vezeték, meg relé, piros lekaccsoló, nagyságrendileg mipéz?
Gyakorlatilag aki be tud kötni egy ködlámpát, az csörlőt is tud. Persze néhány apróságra nem árt gondolni, ilyen az a párszáz Amper, aminek működés közben mehetnékje van (keresztmetszetek, kontaktusok), meg ilyen a vészforgatókönyv, ami akkor hasznos, ha beüt a baj és mondjuk jön a füst vagy önálló életre kel a csörlő (relé gondos megválasztása, oldhatóság). Na meg akkor nem árt már a szigetelésre is egy kis figyelmet fordítani, hogy amikor becsobban a júzer patakba, de át már nem ér, akkor se legyen ciki.
Csak hát a vastag drót pénzbe kerül, ahogy az ilyen áramokra méretezett relé is, ezt pedig sokan nem hajlandók megfizetni, aztán megy a fejvakarás, amikor az összesült relé miatt nem akar lekapcsolni a csörlő, és lehet versenytempóban oldani az akkusarut, mielőtt felhúzná a fára a kocsit.
"Nagyon hiányos ezen a téren az emberek ismeretanyaga, meg itt is megy a kapkodás és a spúrkodás, így a fordítócsiga és társai szóba sem kerülnek."
Amikor látom másokat használni, akkor csak csodálkozom, hogy miért nem vesznek elő egy-két csigát.
Én akármilyen erős csőrlőre is ráaggatnám a csigát, hiába lesz így lassabb a készülék. Ez pont olyan, mint amikor hallom, hogy "ez felező nélkül is úgy átmegy, hogy!"
Az csak nem baj, hogy nem kell erőlködnie.
Na, majd meglássuk, már csak ide kéne teleportálni az udvaromba, meg egy szerelő, aki JÓL beköti.
az ebayen vett kínai csörlőm is néhány tucat használat (pár hónap alatt) után,egyszer csak "leracsnizott" vagy lefogazódott.
1. kérdés mit vár az ember a kínai árutol?
2. kérdés mitől történt mindez?
3. mit fogok ezután venni? (ha lesz autóm? :) )
1. nem sokat,de azért ennél többet. konkrétan: csak másokat húztam a kocsival :)
2. helytelen beépítés. elcsvarodott a felfogatás a csörlő alatt. szabad szemmel alig látható,de mégis néhány mm elég volt ahhoz,hogy a csörlő tönkremenjen.
3. a környezetem évek óta használja ezeket és legtöbbször a relé ment "csak" tönkre.
igaz a haverom kb. 10éve megvett egy 9000-es WARN-t újan és már a 4. autóján van fent hiba nélkül.
Ugyanaz, mint bármilyen villanymotoros cuccnak.Bejutó sár, víz, kenéshiány, túlterhelés, túlmelegedés, user error. Még a "metros csörlősök" is sok év gondtalan működésről (eseti használat, nem verseny vagy állatkodás) számolnak be, pedig az igazi noname china cucc. Azt szokták megemlíteni, hogy időnként (pl. évente egyszer) nem árt szétszedni: ha kosz ment bele, kipucolni, megkenni, meg esetleg fejleszteni a gyári - időnként hiányos - szigetelésen. Valahol volt erről cikk, vagy a 4x4akadémián (arról tud valaki valamit, hogy mi lett vele?), vagy a Suzuki4x4-en, esetleg itt a topicban, már nem emlékszem.
Na meg a problémák jelentős részét az esetleírások alapján a helytelen bekötés, relézés, kábelezés, valamint a helytelen használat okozza. Pedig a csörlő drótozásának irodalmával Dunát lehetne rekeszteni, mégis sokan vagy nem foglalkoznak vele, vagy ezen próbálnak spórolni, aztán amikor a terepen gixer van, természetesen a gyártó a hülye. Ugyanígy igaz a használatra is, a youtube tömve van olyan videókkal, amikre a legtalálóbb cím: Idióták csörlőzni próbálnak lenne. Nagyon hiányos ezen a téren az emberek ismeretanyaga, meg itt is megy a kapkodás és a spúrkodás, így a fordítócsiga és társai szóba sem kerülnek.
Arról nem is beszélve, hogy a csörlőzés veszélyes üzem, ha ugyanezt vertikálisan végzi az ember (magyarul emel), sokkal inkább észnél van. Van egy nagyon jó irodalom a témában, a BillaVista's Recovery Bible, amit egy kanadai légierőnél helikopteren szolgáló offroader írt, mégpedig az emeléstechnika oldaláról megközelítve a témát, sok elmélettel és hasznos ötletekkel fűszerezve. Több hasznos dolgot is olvastam itt, amit semelyik általam ismert "csörlőiskolánál" nem említenek.
Hírek
