A folyadékhűtő a tetőn van a szivattyú is kültérben, a hidraulika váltó 8 szinttel lejjebb -1 pincében. A rendszer vízzel van feltöltve. Télen is van hűtési igény ezért nem engedjük le. A fagyvédelem elektromos csőfűtés, + a szivattyú bekapcsolása.
Eddigi vizsgálatok:
Csőfűtést lekapcsoltuk, szivattyú megy, hidraulika váltónál szekunder oldal kizárva, hűtőgép nem kap feszültséget. - Viz melegszik
Csőfűtést lekapcsoltuk, szivattyú leállitva, hidraulika váltónál szekunder oldal kizárva, majd megnyitva, hűtőgép nem kap feszültséget. - Viz nem melegszik
Csőfűtést bekapcsoltuk, szivattyú leállitva, hidraulika váltónál szekunder oldal kizárva, majd megnyitva, hűtőgép nem kap feszültséget. - Viz nem melegszik
Volt egyszer hogy ünnepek alatt 2 napra leállt a kazánunk, a melegedés akkor is fennállt. Az a változatot is ki lehet zárni, hogy a melegvízrendszerből kapná a hőt.
Ezen kívül még több variációt is megvizsgáltunk, de ezek a legfontosabbak.
A csőszigetejést több helyen megfúrtuk, és mértük a cső hőmérsékletét minden esetben, helyi melegedést nem tapasztaltunk.
Korábban kb. 20 cm-es hosszon lett bővítve 90-ről 160-ra, ezt is átalakítottuk, most kb 50 cm.
A szivattyú egységen rendkívüli melegedést nem tapasztalunk. Csak a szivattyúház van szigetelve, a motortartó öntvény és a motor amikor 60 fokos vizet keringet akkor sem melegszik 40 °c fölé.
Ha több napon keresztül működik, fölmelegszik 65-68 °C-ra, és tovább nem nő a víz hőmérséklete.
A szivattyú fordulatszáma 3500/perc
Hozzászólásokat, ötleteket előre is köszönve, üdvözlettel:
Rács le, PUR habot neki :-). Ha nehezem megoldható, hogy csak a tetején maradjon a hab, kartonpapírból egy passzos darabot kell vágni, azt a MEGFELELŐ mélységig beletenni az összefolyóba, és ez fölött már lehet bátran habozni, akár 1-2 centis "korongot" is lehet csinálni habból. (a karton valószínűleg elrohad x idő után, jó eséllyel nem okoz dugulást)
Ha nem lesz jobb ötlet, talán még a fentiek is megfontolandók :-D.
meglévő padlóösszefolyót hogyan lehet megszüntetni egyszerűen? :)
Nekem csak a kád van belekötve de már bánom..Ha kinyitom a kádat, mindig túlfolyik amíg kinyomja a levegőt. Utána már folyik le ezerrel persze. Nem lehet valahogy rövidre zárni vagy ilyesmi?
Köszönöm, többet segítettél, mint gondolnád! Én is túlméretezésben gondolkodom, no, lehet, hogy nem pont duplája, annak, amit a kalkulátorok adnak, de jóval nagyobb. A lényeg, hogy a jelenlegi radiátoraim egyáltalán nincsenek összhangban, minden helységnek más hőfokot számoltak tervezéskor, emi nekem hülyeségnek tűnik, mert az én igényem pont az, hogy mindenhol ugyanolyan meleg legyen. Ezért az újakat teljesen össze kell hangolnom, kezdve a méretezéssel. Ahol majd veszem az új radiátorokat, ott az eladó valami gyári programmal kiszámolt a 48 m3-re egy 180 centis radiátort, 60-65 fokos előremenő vízhez. Mivel kb 1000 Ft-al drágább a 2 méteres, ennél maradtunk. Ehhez számoltam ki (ezt már csak itthon, viszonyítási alapnak) az összes többit. Tehát ahol a helység 20%-al kisebb, oda ugyanennyivel kisebb radiátort számoltam. Persze vannak egyéb befolyásoló tényezők, mint az, hogy a vonalon az utolsó az egyik radiátor, a másik meg nem, de ezt egyedül a fürdőszobánál vettem figyelembe, mert ott nem baj, ha kicsivel melegebb van. Az esetleges időjárási tényezők általi különbségeket pedig hordozható termosztáttal hidalom át: éjszaka gyerekszobában lesz, biztos ami biztos alapon. Bár megjegyzem eddíg soha nem vettem észre, hogy annyira beleszólt volna a fűtésbe a külső időjárás.
Kicsit homályos a dolog. Egy 13kW-os szivattyú azért nem játék. Mivel nem a szivattyú melegszik fel, hanem a víz, én nem gondolnám, hogy kavitációs probléma van. Ha hűtésről van szó, akkor valahol kell lennie egy hőleadó felületnek, ami temészetes vagy mesterséges légárammal gondolom hőátadásra van kényszerítve. Itt most mi történik? Mert ha egy zárt rendszert keringtet az a szivattyú, akkor ha valóban ez a leadott teljesítmény, és tegyük fel, mind a víz kapja, és nincs hőleadás, akkor ez a teljesítmény 20 Cfoktól 65-re óránként 254 liter vizet tud felmelegíteni. Persze ez nem a víznek adódik át, máskülönben szétrobbanna a rendszer, mivel ennek térfogata nem ismert, így nem lehet megmondani, mennyi lehet a szivattyú víznek átadott hőenergiája, de mint láthatod, nem lehetetlen a melegedés...
De elvileg a szivattyú kiementén szűk csőnek kellene lennie, különösen ekkora teljesítményen, fél-1 méteren szokták visszabővíteni a normál keresztmetszetre. Amivel dolgoztam 4"-os cső ment be, és 1"-os jött ki, 15kW-os hidrofor szivattyúnál. Nem volt érzékelhető kavitáció. De akkor sem értem, mitől melegedhetne jobban a szivattyú, mert ha méretezve van, a motorvédelemnek túlterhelés címszóval le kellene kapcsolnia...
Ez egy külön mérnöki szakma. Nem véletlenül. Sokkal több mindent kell figyelembe venni.
Az a helyzet, hogy nem ezek a fő adatok. Egy dolog a köbméter, de nagyon fontos, hogy a helyiségnek mekkora a hővesztesége. És ez nem a légköbméterből derül ki, hanem a határoló falakból, nyílászárókból, a használat jellegéből, stb. Erre kapsz egy teljesítményt, és ennek megfelelő radiátort kell választani a fűtési rendszer ismeretének függvényében. Ha van hely, érdemes 2x akkora radiátort berakni, mint ami mondjuk 80/60-on kijön, mert az mese, hogy a kondenzációsnak 10%-kal kell nagyobb, mert 21Cfok eléréséhez egy 80-as előremenőből sokkal nagyobb a hőleadás, mint egy 50-esből. A / utáni szám egy mese, az mindig az aktuális helyzettől függ, hogy mennyi, azzal számolni nincs értelme.
Azaz 3 adatból ezt nem lehet megállapítani, több tucat paramétertől függ a méretezés.
Tiszteletem! Remélem problémám nem off mivel fűtési rendszernél is előfordulhat, és itt is foglalkoznak a kavitációval.
Van egy vízzel töltött folyadékhűtő rendszer, aminek a főszivattyúja 13 Kw-os, csatlakozása 90-es. A folyadékhűtő és a hidraulikaváltó között a cső 160-as, ami a szivattyú előtt leszűkül 90-re majd utána 160-ra van visszabővítve. A jelenség az hogy ha minden le van kapcsolva csak a szivattyú megy, néhány nap alatt felmelegszik a víz 65-68 °C-ra és ott is marad. A szivattyú ház nyáron is max. 40 °C-os, ha kikötjök a szivattyút, sehol sem tapasztalunk melegedést. A kavitáción kívül okozhatja más ezt a rendkívüli melegedést?
üdv urak!Engem az érdekelne,ha adott egy gyári,"általános",modulációs égőnyomás-teljesítmény pl. max2.8-min 1.1m3/h mennyire lehet tanácsos ettől eltérni,egyiktől esetleg minkettőtől?Visszaolvasva sem találtam igazán válaszokat erről.Esetemben a vízpumpa egyfokozató valamint a turbóventillátor sem szabályzott fordulatú.
Zuhanyra/ba szerelhető klórmentesítővel van valakinek tapasztalata? 5-10e forinttól indulnak amiket találtam neten, határ a csillagos ég. A kettessel kezdődő személyi számú (tudom, megszüntették...) versenyző nagyon érzékeny bőrű, mindig testápolózni kell magát zuhanyzás után, de így sem az igazi. Aktív szenes illetve KDf szűrős a két fő csapásvonal ahogy látom. Szerelésileg meg van zuhanyfejbe építhető, illetve kis tartály amit a csaptelephez kell csatlakoztatni.
Van olyan radiátor méret számítási mód, amely figyelembe veszi:
-szoba mérete köbméterben
-előremenő víz hőmérséklete
-kívánt hőfok a helységben.
Találtam kalkulátorokat, de egy kicsit közelebbi értékeket szeretnék. Sok helyen van segítség de ezeket is figyelembe véve nem találtam konkrét segítséget.
Nagyon köszönöm, hogy megnézted, ezt hiszem, e Bosch/Junkers hanyagolom.
Ismerősök a Viessmannt ajánlották, hogy az tuti, meg még Németországban készül, kicsit azért drágább, remélem az megéri. Én a Vitopend 100 W-t néztem ki, remélem ez beválik...
Nem rég szereltettem be egy Ladomatot vegyestüzelésű kazánhoz, de a vezérlése még nincs megoldva.
Annyit tudok róla, hogy füstgáz hőmérséklet érzékelővel kell vezérelni, de azt nem, hogy hogy és még mi kell hozzá. A kérdésem az, hogy a ladomat szabályozását meg lehet-e oldani Auromatic 620 Vaillant szabályozóval (Ez szabályozza a fűtési rendszeremet)? Ha igen akkor hogy és mi kell hozzá? Ha nem akkor mivel?
Megpróbálok betenni három vázlatot, arról kérném a véleményeteket, hogy meilyk a jó (jobb) rendszer, és miért/mennyivel jobb.
Azt tán érdemes tudni hozzá, hogy a kazán egy nagy böszme vegyestüzelésű (eredetileg egy TÉESZ főkazánja volt), kézi pakolással, tehát nehéz 20 CO alatt tartani a hőingadozást, viszont a "ház"akban jó volna ezt 5 CO-on belül tartani, azzal fűszerezve, hogy a kívánt hőmérséklet 40-65 CO közt változik néhány naponként.
Ezért került be a 3000 literes puffer tartály.
A lila verzió valósult meg, de nekem nem fura, hogy egy körön egyszerre dolgozik két nagyon eltérő szivattyú (ha mondjuk csak az egyik kicsi meg és a nagy ugye állandóan). Én spontán, saját logikából a pirosat csináltam volna, de az állítólag valamiért nem működőképes rendszer.
Mar irtam a porblemamrol de lehet hogy a hozzaszolasok tomegeben elveszett a kerdesem:-/. Kerem aki tud adjon tanacsot.
Szoval, van egy FEG Heviz Super tipusu atfolyos vizmelegito. A kijovo melegviz egyre huvosebb lett de gondoltam amiatt mert kintrol hidegebb viz jon be. Aztan elkezdtem utanallitani, hogy melegebbet csinaljon de mar majdnem tejles tejlesitmenyre van allitva (es van meg vmi kevero szeplep gomb ami szinten a legmelegebbre van tekerve) de a kijovo viz meg igy is kezzel foghato. Regebben nem kellett ennyire feltekerni.Levettem a burkolatot es megneztem alaposabban mukodes kozben. Azt tapasztaltam, hogy a hocserelo utani egestermek nagyon forro, a hocserlo palastja szinten forro (rakoptem es sistergett:-)). Viszont a korbefuto vizcso kezzel foghato.Melegites kozben pedig kicsit sipolo fujtato hangot ad (eddig nem volt ilyen hangja)
Mi lehet a problema?Talan vizkoves lett belulrol a hocserelo? Ha vizkoves, azon lehet vhogy segiteni (pl leszerelni es vizkooldoval aztatni 1-2 napon at)?
Ha ujat kell mindenkepp venni, tudnato ajanlani boltot Budapesten? A neten igy nem talatam. Vmi hasonlo kepet lattam valahol de lehetseges hogy 25eFt egy ilyen hocserelo?
"Ez a készülék egy portugáliában gyártott Vulcano készülék, ami csak keletre jön. Olasz váltószelep van benne, Honeywell panel (ami szlovák és beszarik), szintén Honeywell jeladó a fűtésre, olasz jeladó a hmv-re, világpiaci rézből készült kazántest, Grundfos szivattyú (ami a műanyag házának köszönhetően a kategória leghangosabb készülékévé teszi), stb..."
A termosztát letekerésével pont ellenkező hatást váltasz ki! Mert akkor még inkább rá fog szabályozni a kazánt vezérlő termosztát! Szellőztetésnél inkább letakarni kell azt a radiátort, ami a nyitott ablak alatt van, mert a meleg radiátor az ablak alatt termelt meleggel akadályozza a külső hideg beáramlását, mert ő maga akar ott szellőztetni, így a huzat csökken. Ráadásul az esetleg így túlmelegedő radiátor a szellőztetés után pont vissza tudja melegíteni a helyiséget...
Van épületgépész akit ajánlottak az áramlástechnikai szakvéleményre. A kéményes szakvéleményt nagyon szívesen megspórolnám, ha olyan tuti kivitelező lenne, akinek a munkáját a kéményes engedélyezi, vagy ezért lenne jó tudni előre , hogy mibe köt bele a kéményes. Nekem sajnos nem jó a parapetes kivezetés, bár tudom, hogy az a lenne a legegyszerűbb az engedélyezés miatt.
Nálunk is bedobálják a postaládába a gázszerelők a papírjaikat, gondolom, ha szerencsém van kifogok egy jót.
Más: Van esetleg tapasztalatotok a (Junkers) Bosch Gaz 3000 W OW 23-1 modellről , ez állítólag az junkers euroline utódja, csak törökben gyártják.
Kösz a köz nevében is a hasznos infót . Ezek szerint ez majd 40 eft, de ha nem kötelező akkor minek ??
Ja és mintírtam,, "mivel a tervezés kikerülhetetlen - kérd fel a tervezőt az összes ügy elintézésére.
Szerződj vele úgy , hogy engedély mindenkitől a pápával bezárólólag."
"Van esetleg olyan kivitelező, akit javasolnátok?"
Rengeteg víz- gáz és fűtésszerelő hirdeti magát.
felénk a postaládaba 2 napont dobnak be kis A8 -as ajánlkozó szelvényt.
Gondolom felétek is.
Viszont ép. gépész tervezővel még véletlenül se találkoztam - mostanában.
Még építész tervező csak csak akad.
és akkor akorábbi munkáimnál,hogy jutottam mégis hozzájuk. ?
Az elsőt a kivitelező ajánlotta. Majd a két másik munkánál meg a gázszolgáltató tervellenőrzési munkatársát kértem fel - akkor még lehetett - fel a tervezésre. Tiszta kabéré volt az egyik munka.
Először is a tervező mivel nem figyeltem betett egy 24 kW-os falikazánt. Egy 34 m2-re. Ok. és egy un. lemezkéményt akartam telepíttettni.
Gondoltam megy simám. Hát nem ment.
Itt a kéményesek köptek a levesbe. Mindenáron szakvéleményezni akarták az akkor még nem is lévő kéményt.
De ehhez akkor meg még építész rajz/terv is kellett volna. És még ez sem volt elég.
Még un. ÁNTsz/köjál engedélyt is kértek volna.
Na gondoltam elmentek a 'icsába. Az elején p-vel !!
Vissza a tervezőhöz, mondom jó nekem a parapet konvektor is. Ok. mondja nincs problém.
Ott előttem kimeszelte, majd berajzolta a konvektort . A kivitelezők (munka utáni gázszolgáltató munkatársak) megcsinálták a munkát és azóta működik a projekt. A többi projektet majd máskor !!
Ja és van érvényes tervem 24 kW-os falikazánra is ugyan oda. Pöcsétes !!
Nem túlzás. A Q7 is 0,2 hiszterézisű az S2 beállítással, csak a Q7 az +0/-0,2, a Beryl meg +/- 0,1. Ugyanúgy 0,2 fok a hiszterézis.
Amúgy jó lehet a Beryl. Most úgy volt, hogy év elején veszek egy IT2-t, már meg volt rendelve, csak elment az erre szánt pénzem egy sajnálatos autós baki miatt, de továbbra is áll a szándékom, mihelyt tudom, megveszem.
Mert van nekem egy IT1-em, amiről írtam is egy lesújtó véleményt tavaly, mikor próbáltam, de aztán idén újabb próba után rájöttem, hogy hibás. A Vaterán vettem és simán elfelejtették mondani. Az a hiba, hogy mikor behúz a reléje, akkor a hőmérője lentebb ejti a mért/kijelzett értéket kb. 1 fokkal. Beszéltem a mérnök úrral és azt mondta, hogy valószínűleg processzorhiba lehet, ami valami feszültségingadozás következtében jöhetett létre.
A lényeg, hogy ezt először nem vettem észre és elkönyveltem gagyinak, persze így más a helyzet.
Akarok hát venni egy IT2-t, mert több előnye is van a retró kinézete ellenére. Ami legfontosabb és egyben valaki számára hátrányag is, az, hogy egy külön 230-as tápot igényel. Nem elér kéterű vezeték, hanem 3, vagy némely kazántípusnál 4 eres bekötésre van szüksége. Akinél ez nincs, vagy nem megoldható, nem akar fúrni, vezetékelni, az elfeljtheti a Berylt.
Az előny ott jön, hogy nincs elemcsere és folyamatos a háttérvilágítás (IT2 estében). Ezenkívül van egy profi felfűtésoptimalizáló szoftver benne, ami a gyártó szerint a piacon lévő szobatermosztátok közül a legprofibban képes kezelni a padlófűtést. Nem gondolnám, hogy a levegőbe beszél, mert ha jól emlékszem, egy év elégedettség garanciát vállal, azaz, ha valamiért nem tetszik, visszaveszi a készüléket teljes áron. Valamint napi 48 hőmérsékletváltoztatási pont programozása is lehetséges.
Na nálam ott a 4 eres kábel a falban, ezért szeretném kipróbálni, mit tudhat a Beryl, ha nem hibás.
mar csak egy kerdes, megeri ilyen erzekenysegu termosztatot tenni regebbi allo hoterm kazanhoz? Nem lesz gond, hogy surun, de kevesebb ideig fog uzemelni? Semmi extra nincs a kazanban, mezei gazkazan.
ugy kikapcsolni ugy tudod, hogy a kezi - gombbal letekered a homersekletet. a kov programvaltaskor visszaallitja. ha benyomod hozza a hold-ot is, akkor ugymarad.
en erosen gondolkozom, hogy a riasztotol kihozom az ablaknyitas erzekelok jelet, es megrelezem hogy megszakitsa a termosztatot.
Gázkazán mellé be lehet tenni vegyes kazánt ugyanabba a helyiségbe? A kémény dupla lyukú, az egyikbe megy jelenleg a gázkazán (ez ki van bélelve aluval), a másikba menne majd a vegyes, ez nincs bélelve.
Q7 RF-el nagyon meg vagyok elégedve (eddig). Két hónapos, a beállítás 0,5 fokra lehetséges (pl.: 20,5) a kijelzést viszont valóban egy tizedig teszi (pl.: 20,8).
Ki-be kapcsolás nincs rajta, de szerintem nem is kell. Ha szellőztetni akarsz pár gombnyomás a mínusz gombon mondjuk 15 fokra. És mire érzékelné, hogy annyi van (bekapcsolná a kazánt) már be is csuktad az ablakot. Még hasznosabb, ha megszokja az ember, hogy abban a helyiségben ahol szellőztet letekeri a radiátor thermofejét.
Tudom ez neked nem segít csak mivel pont ide rímel leírom. Beszélgettem a szerelővel aki nálam a kazánt (Buderus) beüzemelte, és mondtam neki, hogy többen ajánlották a Duvalt is. Azt mondta nem rossz, régen Ő is üzemelt be sok olyat, de ma már semmi pénzért nem foglalkozna vele. Túl sokszor veszekedtek vele a tulajdonosok amiért nem tudott időban elkatrészt szerezni. Egyszer be is perelték, mert valaki télen hetekre fűtés nélkül maradt. Ő bemutatta a bíróságon a papírt amiben idejében megrendelte az alkatrészt a forgalmazótól, de többet nem tudott tenni. Az mondta nincs neki erre szüksége, inkább hanygagolja a márkát. Kíváncsi lennék másnak mik a tapasztalatai.
Beállítás: Fél fokonként, de aktuálisat tizedfokonként írja ki /végül is ne tiltakozzunk, ha többet tud, mint a kézikönyvben, nem?:)/.
A kapcsolási érzékenység azthiszem tizedfok, de állítható (ez úgy működik, ahogy le van írva a kézikönyvbe)
Szellőztetés: jó nagy + és - gombok vannak rajta. Ha nem közvetlenül az ablaknál van, szellőztetés előtt nyomsz pár -t, utána meg pár +-t. Nekünk ez teljesen jól működik.
VAGY ha elérhető helyen van a vevőegység, azon van egy gomb, amivel "leválasztod" az RF adót, és így a másik gombbal magad döntöd el, hogy ki v. bekapcsolsz ("manuális üzemmód v. ilyesmi").
A hatótáv nálunk elsőre problémás volt, a pincéből a vastag vasbeton födémet nem igazán akarta átlőni, viszont én úgy is fel akartam hozni a vevőegységet is, így a meglevő korábbi vezetéken feljött a jel, onnan meg már csak 1 téglafal volt a vevő és az adó között, azt simán viszi.
Ha véletlenül nagyon egyértelműen gyenge az RF része, szerintem is cserélik. ((Nyílt területre van megadva kb. hatótáv (talán 50m?), tehát ha pl. annak a felét sem tudja nyílt területen, akkor az nyilvánvalóan hibás.))
Nem. Valakinek van itt olyan, ha jól emlékszem. Legalábbis mikor én kérdeztem kb fél éve, elég jó véleménnyel volt róla. Nekem egyedül a külseje nem teteszett, ezért vettem egy 0,2-es Siemens-t.
Úgy néz ki, végleg tisztáztam a kazánnal az F4-es hibát. Van a nagy ba**ott tekercs mellett felett egy téglalap alakú izé, ez szerepel rajta: Bertelli & partner DIMS01 - DD01 V.1.00BC V.1.03MB GJ Na ez érintkezési hibás, ha mozdítok rajta, vagy rákoppintok óvatosan, a tekercsnél (relé?) hallani hogy erőssen kattog. Most kitámasztottam egy kis szigszalag darabbal és 3 napja egyszer sem állt meg. Kérdés, hogy mi ez az izé és lehet e forrasztani?
Működik. De van szériahibás változat, ami a hőmérséklet növekedésével kb. nullára csökkenti az RF hatótávolságot (1 méter alá), ezért ezt célszerű tesztelni. (pl. hajszárítóval felmelegít 30 fokra az adó, és ha még mindig megy a kertből, akkor jó...) Ha sikerült a szériahibásat kifogni, a szegedi cég kicseréli postafordultával.
Kikapcsolni nem tudom, hogy van-e értelme, ki lehet belőle venni az elemet, de nekem 2 évet kibírt 1 készlet elem úgy, hogy folyamatosan ment, és még nem volt lemerülve, amikor kivettem, a háttérvilágításnál sem halványult el a kijelző.
Nekem az a tapasztalatom, hogy "fél" fokra nem szabad állítani, mert akkor állandóan ki-be kapcsol. Lehet persze, hogy ez a ház szigetelésével valamint a termosztát elhelyezésével is összefügg, de szerintem kerülni kell a fél fokos beállítást. 19 vagy 20 de nem 19,5 ...
A kikapcsolási lehetőség csak rövíd időre érdekel, mint mondjuk egy szellőztetés, vagy amikor nappal a vegyi kazánba tüzelek és éjszakára a gázt hagyom. Tehát nem a nyári időszakra.
A Q3 elgondolkodtató, de ott meg a programozás hiányozna valószínüleg.
Az a helyzet, hogy a jelenlegi Computherm 093-al nagyon meg vagyok elégedve szolgáltatás terén és a kezelése is nagyon jó, minden benne van ami nekünk tetszik. Csak az az egy fok ami a ki és bekapcsolások között van, az néha kényelmetlen tud lenni. Legkisebb kapcsolási érzékenysége 0,5 fok. Ez ugye azt jelenti, hogy 21,5-re állítva 21 alatt kapcsol be és 22 fölött kapcsol ki. Na ez tud ám kényelmetlen lenni.
Van nekem egy saunier duval - renova mini kazánom amiben a szivattyú néha elkezd kerregni. Mintha a szivattyú lapátjai hozzáérnének a szivattyú falához. Néha meg nem csinálja. Gondoltam biztonsági okokból veszek hozzá egy csere szivattyút, nehogy a leghidegebb napon dobja fel a talpát és akkor kelljen rendelni. December 12-én rendeltem egyet a kométa2001-től, mivel ők a forgalmazók, máshonnan elvileg nem lehet alkatrészt beszerezni. Ez egy wilo nfhul 15/5 szivattyú, egybeépített légtelenítővel. Már 2 hete ígérik a napokon belüli megérkezését a darabnak. Erre ma hívtak, hogy fenntartom-e még a rendelést mert nincs a központi raktárban! Azt nem tudom, hogy az elmúlt egy hónapban miért nem tűnt fel nekik, hogy ilyen ott nincs. Újabb határidőt sem mondtak, hogy mikorra lesz. Majd egyszer. Még jó hogy nem rohadt le a kazánom, mert már egy hónapja nem lenne sem melegvizem sem fűtésem. Hol lehetne ilyen szivattyút beszerezni? Gondoltam, hogy helyettesítem más szivattyúval ezt, valami egyszerű/olcsó általános darabbal. Persze az csak kazánon kívül férne el, de legalább lenne.
Amikor mi szereltünk fel torbós készüléket, még a KÖJÁL is beleszólt. Aztán ők irányítottak a Rákospatak utcába, ott befizettem a szakvéleményt, kijöttek, fogták a fejüket, hogy mit is várok én tőlük, meg hogy minek vettem ilyet. Szóval az egész egy káosz volt, de aóta is az üzemel.
(Azért vettem ilyet, mert a tervező ezt tervezte be, miközben kéményt nem tervezett. Így lett a turbós készülék.)
Megosztom veletek, ameddig eljutottam. A turbós kémények bevizsgálásával a fővárosi kéményesek rákospatak utcai telephelye foglalkozik. Nem kötelező, de kérhetem az előzetes szakvéleményt , ez most 31684 Ft+ÁFA, persze ezt megelőzően kell egy áramlástechnikai szakvélemény is.( és akkor még semmi nem történt fizikailag)
Elviekben a kéményseprők részéről nincs akadálya annak, hogy a meglévő kéményen kívűl legyen elvezetve turbós kémény csőve,amit azért jó tudni, de itt is azt mondják, hogy bizonyos feltételek mellett, amit a helyszíni vizsgálat derít ki. Ezek a M.SZ. feltételek valahol le vannak írva, csak azt nem tudom hol... Nincs tippetek?
Nagyon köszönöm a segitségedet. Sajnos nekem csak a külsöt méri, illetve minden radiátoron thermo fej van. De valami nagyin szar az biztos. A 3 szint miatt nem tudnám a szoba thermot hova rakni. Ha csak egy vagy két szoba lenne minden OK.
Természetesen mivel a gáz egy veszélyes üzem, bizonyos munkákhoz a terv elengedhetetlen.
Ezt a tervet szolgáltató meg is vizsgálja, véleményezi sőt jóváhagyja, hogy ez alapján a kivitelező megcsinálja.
Ezután a projektet a szolgáltató MEO-ja átveszi, megfelelőnek nyilvánítja (különféle feltételek megléte esetén pl. , hogy van é EPH vizsgálat, igazolás stb stb..
Még egy egyszerű gáztűzhely cserénél is kell a MEO vizsgálat. De ezt a szolgáltató átengedi a tűzhely üzembe helyezőjének.
Az üzembehelyező lemeozza a munkáját és jelent a gázszolgáltató felé.
Tehát terv csak azért kell, mivel senki nem akar potyára dolgozni. Ha nem lenne terv, bizony előfordulna, hogy ebbe abba belekötne a szolgáltató. Még sokszor így is megteszi, az általa korábban jónak itélt terv alapján valamit nem tart jónak. Mivel nagyon sok előírás kétértelmű (nem csak az elhiresült média szabályozás van így !! )
Egyszerű munkát bármely gázszerelő megcsinálhat fejből is, csak senki nem vállalja az ódiumát, hogy duplán v. triplán dolgozzon.
Méghozzá úgy hogy a gáztörvény hivatkozik a GMBSZ -re.
Engedély meg nem kell semmi féle, mivel a közremüködők csak szolgáltatók.
De ők , pontosabban a gázszolgáltató bármikor beszüntetheti a szolgáltatását.
A többi közre müködő meg gáz nélkül már azt csinál amit akar.
És még valami . Ha te zárt égésterüt akarsz telepíteni, akkor a készüléknek tartozéka a levegő beszivó és elvezető rendszer. Ezt a gyártó szerintem méretezi , így nem tudom itt a kéményseprő ilyen vonatkozásban mit akarhat. Nyiltnál más a helyzet.
Zártnál is kell a kéményt vizsgálni, de nem holmi számolgatással, hanem tömörségre - műszeresen.
Mi van még ??
Ja mivel a tervezés kikerülhetetlen - kérd fel a tervezőt az összes ügy elintézésére.
Szerződj vele úgy , hogy engedély mindenkitől a pápával bezárólólag.
Családi házban , 80 m2 felfűtésére ki szeretném cseréltetni a nyílt égésterű kombi kazánomat egy 24 KW körüli turbós kombi átfolyós kazánra. Eddig csak tapogatoztam árak és megoldások tekintetében,de azt látom, hogy az engedélyek jelentősen dobnak az áron. Szerintetek mennyire gázos engedély nélkül kiviteleztetni? Álíltólag kell áramlástani szakvélemény, kéményseprő előzetes, gázterv, kéményseprő utólagos. Semmiképp nem szeretnék úgy járni, hogy egy szakember biztonságosan megcsinálja, de vmelyik hatósági engedély hiánya miatt nem használhatom.
Mi van akkor, ha nem egy meglévő kéménybe lesz betéve a turbós cső a csőben( égési levegő be, égéstermék ki) elvezetés, kell szerintetek ehhez engedély?
mivel kombi kazán az a meglátásom ,hogy van a HMV és a fűtököri oldal között egy átnyitó (töltő) szelep, ami átengedhet, és így a hálózati víz folyamatosan huzza fel a nyomást a kazánban, mivel alacsonyabb a hlozati nyomástól, célszerő lenne mindent leállítani, és meghallgatni , hátha lehet hallani ,mert elvileg egy pici sistergő hangot is lehet ilyenkor tapasztalni
ez csak az én véleményem ,de nézzünk meg egy ezzel foglalkozó szerelőt is
Van egy beretta gázkazánunk.Működik rendesen ,de ha (szembe áll az ember a készülékkel) a jobb oldali bekötésnél azt vettük észre,hogy valami"trutyi" jelent meg.Ráfolyik a csőre.Olyan mintha az ott vízszivárgás lenne.Mi történhetet? Csak ma vettük észre.Vagy ez vízkölerakodás lenne?Valami meglazult? Tanácstalanok vagyunk.
Az általad leírtak a tágulási tartály meghibásodását jelenti. Az ilyen jelenség csak zárt tágulási rendszernél jelentkezik. Próbáld meg leszerelni ( ha előtte szelep van) pumpálj bele levegőt 1.5 bár nyomásig autó pumpával. Ha nem sok víz marad benne, és a nyomás is megmarad akkor még használható, ha nem marad meg a nyomás akkor csere.
A zárt tartályoknak gyakori hibálya, hogy átszakad a membránja, azt már javítani nem lehet.
Ha nincs le szelepelve, próbálj meg úgy bele pumpálni.
Egy kis segitséget szeretnék kérni,olyan gondom van,hogy van egy Junkers euroline kombi kazánom kb. 2 napja olyat csinál hogy a viznyomás magátol megemelkedik benne és amikor a fűtés bekapcsol akkor nyilván még magasabb a nyomás,és elkezd folyni a viz a leeresztő szelepen.Próbáltam kiengedni a vizböl akkor lejebb is ment a nyomás ,de később ugyan úgy felmegy.Remélem érthető voltam mert nem igazán vagyok jártas a témában.Segitségeteket előre is köszönöm.
Majd elfelejtettem : van egy olyan egyesület féle, hogy 'kémény jobbítók szövetsége.' A kecskeméti konferenciákon néha az ép. gépészek és ezek csatáznak egymással.
Kár hogy nem Pesten csinálják ezeket a mítingeket.
Az a reklamációk dokumentálását ellenőrzi, ha rendben van akkor a fogyasztó nagy ívben le van......, küldve a BT.-hez. Na az meg egy gittegylet. Ráérő öreg csókák gyülekezete. Gyakorlati tudás semmi, de rettenetes fogyasztóbarátok.
Na ennek az ajánlását meg a szolgáltató szokta lesza......ni, így marad a polgári peres eljárás.
Van "fellebbezési" lehetőség. A fogyasztóvédelemhez lehet fordulni. az ügyet kivizsgálják, majd újra kell vizsgálni a kéményt. A bökkenő az, hogy kit is küldenek ki az előző szakember szakvéleményének a felül vizsgálatára, mint a területileg illetékes másik kéményseprőt. Tulajdonképpen az előző kollegáját. Kiváncsi lennék,hogy ki az aki a saját kollegáját lejáratja? Így a kör bezárul. Nem marad más hátra, mint a korrupciós megoldás. Persze, az is csak akkor, ha a kémény valóban megfelel, csak szivatják a delikvenst.
Tudod most kb. 2 hete bukott ki, hogy a parkoló ellenőrök az egyik legnagyobb maffia urak. Aki a hálójukba kerül az nem ussza meg élve, akarom mondani jó sok fizetés nélkül. Most derítette ki az ombucman, hogy nincs hová, kinek reklamálni.
Ha kiszúrnak, fizetned kell.
És ez független attól, hogy van é parkoló jegyed vagy sem. A szegény talpas parkoló őrnek a normát teljesíteni kell. Ha úgy hozza a sorsa, hogy aznap nem talál bliccelőt - hát csinál. (másképpen kirúgják )
Kirakja a piros, kék mostmár sárga mikulás csomagot, majd 2 -3 perc múlva egy óvatlan pillanatban leveszi (kukába stb). Jön az óvatlan ótós, ha potyázó örül, hogy megúszta, ha jegye van, akkor meg annak nem törték fel az ótóját.
Lényeg : az áldozat lett, benne van a gépezetben, de nem tud róla, így nem a 350 ft parkoló jegy és a pótdíj, hanem egyből, majd úgy 3 -4 hétmúlva a dupla/tripla büntetés. Ha megvan a jegye véletlenül akkor is neki kell pitizni. De benne van a pakliban, hogy nincs meg.
Na ez a jó üzlet !!!
és mint az ombucmanus mondta : nincs fellbezési lehetőség.
hát valahogy hasonlóan működik a kémény seprő szakma is. Ha ők valamit megállapítanak , az ellen apelláta nincs !!
Azt nem tudom egyértelműen megmondani, hogy egycsöves-e a rendszer, de ha arra gondolsz, hogy a raditorok fel vannak fűzve egymás után (mint tipikusan a panelekben), akkor nem, nem egycsöves. Ha másról van szó, akkor nem tudom. Azt sem tudom, hogy a "keverőszelep", amit írtál, az mi lenne.
Annyi info még fontos lehet, hogy teljesen lezárt radiátorok esetén a padlóban futó csövekben keringő víz képes túlfűteni a lakást (legalábbis annál melegebbre, mint szeretnénk), így a radiátorok szabályozása nem játszik. A fűtési szezonban csak ritkán van megnyitva bármelyik radiátor is, általában a fürdőszobában szoktunk néha kicsit ráfűteni, meg a hálóban, ha túlzottan kiszellőztetünk. Amikor úgy érezzük, melegebb van mint kéne, akkor a lakásba bejövő víz mennyiségét csökkentem a bejövő vezetéken lévő tekerős szeleppel (fogalmam sincs, mi a hivatalos neve, kék tekerője van, kb. 45fokban áll a csőhöz képest és mintha valami számtárcsa lenne körülötte, de az nem mozog). A gond azzal van, hogy nehéz előre beállítani, hogy milyen hideg/meleg lesz, ezért mindig igazgatni kell a bejövő víz mennyiségén, ami macerás, és nem komfortos (mármint a lakáshőmérséklet szempontjából).
A lakásba bejövő és kimenő cső az elzáró szelepekkel (az egyiken egy golyósszelep van, a másikon egy tekerős), a hőmennyiségmérővel együtt a folyosón van, ezért sem tudok oda vezetéket vinni. A tekerős szeleppel szoktam finomhangolni a vízmennyiséget, és ezzel a hőmérsékletet. Ezt gondoltam kiváltani/kiegészíteni valami automatizmussal, termosztát+állítószelep kombóval. Teljesen kinyitnám a tekerős szelepet és a vezérelt szelep pedig nyitná/zárná a termosztáttól kapott vezérlés hatására.
A kovetkezo problemammal fordulnek hozzatok:van egy FEG Heviz Super tipusu atfolyos vizmelegito. A kijovo melegviz egyre huvosebb lett de gondoltam amiatt mert kintrol hidegebb viz jon be. Aztan elkezdtem utanallitani, hogy melegebbet csinaljon de mar majdnem tejles tejlesitmenyre van allitva (es van meg vmi kevero szeplep gomb ami szinten a legmelegebbre van tekerve) de a kijovo viz meg igy is kezzel foghato. Regebben nem kellett ennyire feltekerni.Levettem a burkolatot es megneztem alaposabban mukodes kozben. Azt tapasztaltam, hogy a hocserelo utani egestermek nagyon forro, a hocserlo palastja szinten forro (rakoptem es sistergett:-)). Viszont a korbefuto vizcso kezzel foghato.
Mi lehet a problema?
Talan vizkoves lett belulrol a hocserelo? Ha vizkoves, azon lehet vhogy segiteni (pl leszerelni es vizkooldoval aztatni 1-2 napon at)?
Ha ujat kell mindenkepp venni, tudnato ajanlani boltot Budapesten? A neten igy nem talatam. Vmi hasonlo kepet lattam valahol de lehetseges hogy 25eFt egy ilyen hocserelo?
Irtam egy masik topicba is ugyan, elnezest a duplazasert, de utolag vettem eszre, hogy itt mozgalmasabb az elet, igy itt is megkerdezem. Kombi kazan vasarlas elott allok, es alapvetoen sajnos csak ket tipus jon szoba, az egyik egy Radiant rbc 24e / mini, a masik egy Immergas eolo star, szinten 24 kW-os.
Egy meglévő társasházban lévő központi fűtéshez keresek megoldást arra, hogy a lakás hőmérsékletét termosztáttal lehessen szabályozni, mert ilyen lehetőség "gyárilag" nincs. Amire én gondoltam, az egy vezetéknélküli termosztát lenne, ami egy motoros szelepet (?) vezérelne, ami pedig a lakásba bejövő (kimenő?) fűtéscsövet nyitná/zárná. Sem arra nincs lehetőség, hogy a termosztátot vezetékkel kössem össze a szeleppel, sem arra, hogy a szelephez áramot vigyek. Tehát vezetéknélküli, elemes megoldás jöhet szóba, ha létezik ilyen. (Elnézést, ha esetlen nem megfelelő kifejezéseket használtam, amatőr vagyok.:-))
Tudtok ajánlani valami megoldást, konkrét terméket és hogy hol lehet ilyet beszerezni?
Tudom miről beszélek, mert én is csináltam sokáig (beüzemelés), de kéményhuzatot/légutánpótlást soha sem kellett vizsgálnunk, meg nem is tudtunk/akartunk.
Az inkább legyen a kéményesek feladata/felelőssége!!
Az más kérdés, hogyha olyat látok, akkor nem üzemelem, be, de új szerelésnél nem szokott, mert a gázMEO, csak felszerelt készülékkel megy, de akkor is elkérem a papírokat.
"ez az egész procedúra csak a garancia miatt szükséges vagy meg is büntetnek minket, ha nem hívjuk ki a kéményseprőket plussz a beüzemelőt ?"
Valószinű !
Ha egy használt készüléket helyeztetsz üzembe, amit természetesen csak engedélyes gázszerelő végezhet, akkor neki meg kell győzödni a légutánpótlásról ( nagyjából a kéményről is ), gáztömören kell szerelni , üzembe kell tudni helyezni, számlát kell adnia.
Teremészetesen a kéménynek jónak kell lennie. Ezt akéményseprő minden évbe ellenőrzi és erről papírt is ad.
Viszont új készüléknél elvileg szakvéleményt ad a kéményseprő. csak azt nem tudom kinek ? Magának ?
ilyenkor se végez különösebb vizsgálatot - kér ugyan rajzot és különféle számításokat ( áramlási, lég utánpótlási majd ad egy szakvéleményt) elvileg ez az üzemmbehelyezés feltétele.
Kerül min. 30 eft ba.
Viszont felelőséget nem vállal semmire.
Meg nem büntetnek csak amilyen görény a kéményseprő, kikötteti a gázt !!
Ha mint beüzemelő kérdezed, akkor élkéred a gázmeónál készült kéményseprős véleményt, mert az nélkül nincs gázóra sem és abban levan írva, hogy mekkora teljesitményű készülékre engedélyezett a kémény.
Az meg a másik, hogy hiába van 1 hónapos kéményseprős igazolása, ha utána a tulaj kicseréltette az ablakokat és az összes szellőzőt befalaztatta, mert drága a gáz és bejött a hideg.
Mivel én alapból csak a szemenek hiszek, így honnan tudhatnám mi volt előtte? Vagy akkor kérj a cseréről szlát, és ha 20 ef.-tól drágább volt a mdíj, akkor jótállási igazolást a cserét végzőtől. No meg a gázszerelői igazolványának számát érvényességét.
Ebben az esetben el lehet tekinteni a kéményseperő igazolástól. De akkor hol a beüzemelő jogos önvédelme?
Mert ha másnap "megficcen" a fogyi, akkor Ő gondolkodhat pár évig valami hűvös helyen.
Ha ugyan akkora teljesitményű és ugyan olyan rendszerű (nyilt égésterű), akkor kéményseprő nem kell, csak a beüzemelő.
Beüzemelőnek (ha akadékoskodna) bemutatod az eredeti kéményseprős papírt, amivel beüzemelték az elöző kazánt és azt írják benne, hogy 24kW-os (vagy amennyi) készülék üzemeltetésére alkalmas a kémény.
A cirko-nk lecseréltetését tervezzük. Az új cirko ugyanolyan típusú, teljesítményű, mint a régi. A szerelő mondta, hogy a csere után nem szabad még használjuk, bekapcsoljuk a gépet, hanem kéményseprőket kell előbb kihívni, hogy adjanak egy papírt arról, hogy a kémény rendben van. Utána kell egy beüzemelőt hívni, aki a kéményseprők papírja valamint az ellenőrzése sikeressége fejében lepecsételi a garancialevelet és hivatalosan is üzembe helyezi. A kérdéseim a következők lennének: - jók -e az információim és helyesen írtan-e a fentieket a folyamatról ? - mennyibe kerül kb. egy ilyen papír kiadása a kéményseprők részéről - ez az egész procedúra csak a garancia miatt szükséges vagy meg is büntetnek minket, ha nem hívjuk ki a kéményseprőket plussz a beüzemelőt ?
- mi van, ha a kéményseprő érkezése előtt már üzemeltetem mondjuk egy hétig a cirko-t ? megbüntet ?
Nekem volt egy gázkészülék szerelő kollégám. Specialitása volt, és azzal bosszantotta az asszonyokat, hogy minden reklamált sütőt ott a tulajnő előtt kipróbált. "ha a piskóta megsül, akkor minden" mondották a csajok. No ez a fiú, minden sütőben tudott piskótát sütni. Utánna oszt jól bezabáltuk valami finom lekvárral és kész volt a javítás.
Nekünk is sok problémánk volt a sütővel, mona lux, cserép se segített sokat, szerencsére megdöglött az égője 10 év alatt, most sokaknál látott és általuk agyon dícsért zanussi tűzhely van, ez csúcs szuper, gázégős!!
hmm. nekem is indesit. a suto vellany, nincs vele bajom, de a tuzhely gaz. a legkisebb ego takareklangan is zubogva forr a 8litere fazek fedovel. egyszer raugrasztom a sogort hogy hangolja vissza, ha lehet.
Tapasztalatból mondom, mert nekem is indesit van és egy nagy szar a sütője ennek is.
Én azt csináltam, hogy maradék 5cm-es YTONG téglával kiraktam az álját, így nem tudja csak alulról melegíteni/égetni a tepsit, hanem elterül a hő a sütőben.
Elsősorban gázkészülékszerelőktől szeretnék tanácsot kérni. Gáztűzhelyről lenne szó. Hogyan lehetne az egyik gázrózsának (legnagyobb) ill. a sütőnek a lángját kisebbre állítani? Azt gondoltam, hogy a csapon lévő kis csavarral (by pass?) sikerül, de az csak a takaréklángot állítja. Gázrózsa fúvókája 128-as, a sütő fúvókáját nem sikerült megállapítani, de ott is nagy lehet a láng mert állandóan szénné ég a sütemény alja.
Egy-két éves Indesit készülék,az első pillanattól ezt csinálja,most már meguntam az asszony állandó panaszkodását.
tucatnyi(50356) segítségével úgy tűnik megoldodott a korábban felvetett problémám:
"van egy Junkers ZW 23-KE kombi kazánom, aminél a melegvíz engedése közben a zöld ledek egymás után kigyulladnak (mind), majd kikapcsol és újra bekapcsol, ez a folyamat ismétlődik újra és újra. Akár hova állítom a melegvíz hómérsékletének szabályozóját ez a jelenség, a víz nem lessz forró. (legalább is a kezemet símán meg tudom benne mosni :) )
a fűtésnél ilyen probléma nincs"
szóva átmostam párszor vízkőoldóval a hőcserélőt, jött ki trutyi belőle rendesen, most úgy tűnik, hogy OK a dolg, remélem tartósan így marad
Értem. Gondoltam, hogy nem olyan egyszerű, mint ahogy arra is, hogy mi lenne, ha nem zárnám el, csak kevésbé nyitnám ki. Csak azért nem mertem ezt megcsinálni, mert nem tudtam, hogy nem ártok-e vele bármilyen módon, illetve az is eszembe jutott, hogy nem lépne-e fel az az eset, mint ami a melegvíznél, hogy ha kevésbé nyitom ki, akkor a hőfoka emelkedik. Tartok tőle, hogy akkor a 40 fokos víz melegebbé válik, s az meg nem lenne jó a padlófűtésnek. Vagy ez más elven működik, s ilyen nem fordulhat elő?
Másik kérdésem, az első variáció drágasága csak úgy hozzávetőlegesen mit jelent? Több tízezer Ft, vagy százezres tétel?
Ha nincs hátránya annak, hogy kissé zárom el a csapokat, akkor persze, ki tudom számítani, hogy mennyit kell tekernem a teljes elzárásig, s ezen a tartományon belül pedig megfigyelhetem, hogy mennyit nyissak rajta adott hőmérsékletig, amikor a külső hőmérséklet is viszonylag egyenletes. Úgy tűnik az elkövetkezendő napok ilyenek lesznek, elvileg jó időszak a kísérletezésre, csak nem tudtam, hogy nem ártok-e vele. Ha nem, akkor lehet, hogy tényleg jó lehet ez is. Adhatok magamnak is a termofejhez hasonlóan 1-5-ig terjedő fokozatokat.
mint már említettem egyszer,mivel ezek nem fél fordítos, zár-nyit csapok, hanem viszonylag jól szabályozható szelepek, nem kell elzárni a padló köröket, csak egy kicsit zárni rajta, aminek következtében kevesebb víz jut abba a körbe, és hűvösebb lesz ( amúgy sem jó a 40-50 C' a padlóban), sőt kis túlzással különböző hőmérsékletre is tudod állítani a padlók hőfokát
vagy választhatsz több drága variációból:
- veszel egy motort fogadó osztót , rádiós termosztátokat helyiségenként, plusz vezérlést , ami ezt osztja-szorozza, és akkor mindenhol csak addig mennek a fűtések , amig arra szükség van ,és amikor megvan minden helyiségben a megfelelő hőm, akkor áll csak meg a kazán , és ha vmelyiknek kell újra indul
-a másik , veszel két 3-as osztót, az egyik a radiátoré, a másik a padlóé,
adsz a kazánnak egy magasabb előremenőt, hogy a radiátorok jobban fűtsenek, és egy keverőszeleppel,pedig lekeverteted a padló vizét ( ami most már akár 25 fokig is visszamehet ), az egy termosztát meg lezár,és kész
de én a helyedben egy kicsit kisérletezgetnék a tekergetéssel,és nem az elzárással:)
Üdvözletem a T. Hölgyeknek/Uraknak! Az alábbi problémának a megoldásához kérnék szakmai támogatást.
Elöljáróban hangsúlyoznám nem vagyok gázkészülék szakember. Tehát, adott egy Stiebel Eltron Hydroterm Primus HCP 23 AE SI turbós kazán. 10 éves a készülék, de két-három évente mindíg volt valami baja. Legfőképp váltószelep membrán amit már kb 3-4 alkalommal magam cserélek így ebben a témában némileg gyakotlott vagyok. A mostani problémám eredete is membrán problémát gyanított. Ugyanis fűtés van, melegvíz nincs. Gondoltam ismét átszakadt a membrán, szét sem szedtem a váltószelepet amelyet egyébként az ősz folyamán darabokra szedtem, tömítést, rudazatot cseréltem. A mai nap vettem javítókészletet, mert csak így lehet kapni.
Kicseréltem, összeraktam, majd indítottam és a probléma ugyan az. Nem kapcsol melegvízre. A szelepen lévő relé melegvíz áramlásra kapcsol. Fűtés esetén van melegvíz a fűtés ideje alatt, de ha fűtés+melegvíz állásból a fűtés ideje alatt csak melegvíz állásra kapcsolva a kapcsolót azonnal kikapcsol. Kicsit "játszottam" a kapcsolóval. Fűtés alatt reset, majd amikor bekapcsolt a fűtés átkapcsoltam csak melegvízre és nem kapcsolt ki és jött a forró víz, de ez csak egyszer sikerült. Viszont az égéstérből borzalmas hangok halattszottak, olyanok amelyek csak fűtés esetén nem. Hőcserélőt decemberben savaztam (az alsót). Kérdésem, lehet-e az égéstérben lévő hőcserélő kövesedése a probléma? Hálózati víznyomás a melegvíz kinyitásakor olyan mint ha a hideg vizet nyitottam volna meg. Vagy ennek nincs jelentősége? Illetve lehet-e panel gond? Azt is olvastam valahol hogy a panelon az egyik kondi hibája is produkálhat ilyen problémát (Immergas a panel). Még valami, nem mindíg fűti fel a vizet 80-90 fok közé csak 60 fokig majd kikapcsol függetlenül attól hogy a termosztáton beállított levegőhőmérsékletet még nem érte el a ház hőmérséklete de ez sem mindíg van így. Előfordul az is, hogy a beállított hőmérséklettől magasabb van a lakásban (pl. akkor amikor visszavesszük a fűtést) és egyszer csak bekapcsol és ha még visszább veszem akkor kapcsol ki. Hát kb ennyi. Előre is köszönöm a válaszokat.
Zavarosan írtam? De mit nem értesz, ezt meg én nem értem.:-)
Na, mindegy, megpróbálom még egyszer.
A helyzet tehát a következő:
Van radiátor a két szobában, fürdőszobában meg padlófűtés a nappaliban. A kazán és a csapok a fürdőszobában vannak, innen indulnak ki a csövek. A gyerekszobában nincs termofej a radiátoron, ott van általában elhelyezve a mobil-termosztát. Nincs semmiféle bonyolítás a rendszerben, tehát nem megy 60 fokos a víz a radiátorokba, s alacsonyabb a padlófűtésbe mint sok helyen, hanem mindenhova 40-50 fokos, ami a padlófűtésnél még lehetséges. Ezért lettek elhelyezve viszonylag nagyobb, 2 m körüli radiátorok a szobákban.
Amit szeretnék:
A termofejjel csökkenteni tudom elvileg a helyiség fűtését. A gyerekszobában a legkevésbé fontos ez, ezért van ott a termosztát, s nincs termofej a radiátoron. Tehát ha elindítom a fűtést, az egyik szobában és a fürdőszobában lévő termofejjel tudom csökkenteni a teljesítményt, a gyerekszobában és a padlófűtés három körénél azonban nem. Egyelőre csak elzárni tudom a köröket. A nappaliban általában magasabb a hőmérséklet, mert déli fekvésű, meg talán hatékonyabb is a padlófűtés, s itt még rá is tudok segíteni kandallóval. Ezért lenne jó egy alacsonyabb teljesítmény.
Itt van pár kép a kazánról, meg a csapokról és egy termofejről.
Azt írta, hogy csak nyitni meg zárni tudja a köröket, arra meg nem rakja csak úgy fel a termofejet.
Írt olyat is (kicsit zavaros számomra az írása), hogy "Hogy a rendszer egyszerűbb legyen, a szerelő úgy tervezte be, hogy inkább vegyünk nagyobb radiátorokat, s üzemeltessük azokat is alacsonyabb, a padlófűtésnek is megfelelő hőfokon." és azt szeretné, hogy .......
Nálam volt egy 80 literes vill bojler éjszakai árammal, erre fizettem 5-6 forintot havonta.Pár éve kombi kondenzációssal van megoldva a melegvíz kérdés nyáron fizetek 4-4500 Ft-t, úgy hogy 6 főre főzés, fürdés, mosogatás, és minden másnap kenyér, vagy zsemle sül a sütőben.
Van olyan is ami nem őrlángos, de az őrláng energiája akkor sem megy veszendőbe,mert az is hőt termel és a víz kihűlését késlelteti. Nem úgy a kazán esetén, ott egyáltalán nem tud hasznosulni. Egyébként az őrláng mérések alapján itt csupán 0.3 max/nap. Ebből még le kell vonni azt az időt amikor üzemel.
Használatfüggő. Nálam ez havi 4-5 m3 melegvizet jelent. A villanynál sokkal olcsóbb. A kombinál pedig kényelmesebb. Egyszerre több csapot is kinyithatsz gond nélkül.
Leggazdaságosabb,ha gáz forróvíz tárolót használsz. Nekem Qvadriga kémény és parapet nélküli van, ketten használjuk, mindennap fürdés és folyóvízben mosogatás van, a fogyasztás pedig napi egy m3 gáz. Többet még soha nem fogyasztott,de kevesebbet igen.
Létezik kéményes, parapetes, és ami nekem van. Nagy előnye,hogy nem függ a kazántól.
Gázzal még akkor olcsóbb a MHV-t csinálni, ha a bojler éjszakai áramról megy.
Vagy nem ???? valaiki esetleg ?
3. lehetőség ha nem hatalmas a villanybojlered és még közelebb is van a bojler a vízvételi helyhez , mint a kazán, akkor a kombi kazánból a melegvizet vezesd a bojlerbe...
sokan csinálták már itt így..
Természetesen helyismeret nélkül ez mind csak találgatás :-)
Hát akkor éppen itt az ideje, hogy felülvizsgáltasd a tűzhelyt - benne a csatlakozást egy szerelővel.
A csatlakozási pontról.
A tűzhely csatlakozások a következők (általában ) :
kb. 1.5 - 1.6 magasan egy elzáró. Ez már 25 éve gázra való gyolyós csap. Innen hollandis csatlakozással fém cső, ameyl a tűzhelyhez szintén holladisan csatlakozott.
Ez a merev kötés. Ilyen már ritka.
Majd úgy 20 éve az un. flexi csatlakozás jelent meg. Ez a leszálló fém cső végére csatlakozott és be a tűzhelycsatlakozóba. Itt a probléma a műa. cső öregedése és NEM hőállósága volt.
Az ajánlott csere 5 év.
Kb. 10 éve megjelent a teljesen fémből készült flexi csatlakozás. (inoxnak is nevezik ) Ez a cső nyújható is. Sárga műa borítás egy 60 cm -es áthidalás kb. 3500 ft + szerelés.
Igaz állítólag az hogy flexi, nem jelenti azt, hogy a tűzhelyet csak úgy mozgatni lehet.
Nem tudom.
De egy óvatos mozgatás után is érdemes, sőt kell a gáztömörséget ellenőrizni.
sajnos nem vagyok szagértő, cirkulációs vezeték a kulcs-szó, gondolom körbenyomja néha a vizet akkor is, ha nincs használat. Amennyire tudom, csak tárolós melegvízzel együtt építik.
Meg a PF problemara visszaterve. Ha felcserelnem a visszatero agbol a kazanba illetve a keveroszelepbe meno csoveket, akkor nem javulna a helyzet? Ugyanis akkor a meglevo egy szivattyu eloszor a keveroszelepbe nyomna a radiatorbol visszatero vizet, es csak utana menne vissza a kazanba. Es igy talan mindig lenne keringes a PF korben. Bar az is lehet, hogy a radiatorbol visszatero viz meg mindig tul meleg lenne...
Szerintetek mivel gazdaságosabb HMV-t előállítani villanybojlerrel vagy kondenz-kombicirkóval.Mennyivel olcsóbb a másiknál?
Két éve van egy termomax 24k kondez-kobicikóm de csak fűtésre használom,érdemes-e vele foglalkoznom,hogy rákössem a vízhálózatra?Nem olyan nagy munka lenne azt mondta a szaki kb. 15e-ből megúsznám a rákötést-szerintetek megérné,vagy haggyam a fenébe?
Érdeklődnék továbbá arról, hogy valaki meg tudja e mondani, hogy hogyan lehet a buderus logana vezérlő service menüjébe belépni? Illetve a fűtési jelleg görbe is kellene, mert a kazánosom úgy állította be a görbét, hogy -20 foknál 90 fokos legyen a víz de 7 foknál is 80 fokossal fűt.
"Hőmérséklet- szabályozás termosztátfejjel Ha a helyiségben csak egy padlófűtési kör működik, nagyon egyszerű, elegáns és tökéletes megoldást jelent egy termosztatikus szelep beépítése és használata"
Nálam viszont három kör van, s nyilván azért írja így, mert több kör esetén más megoldás kell.
Másik dolog, hogy a termofej érzékel valamit a hőmérsékletből vaqgy csak egyszerűen levesz a teljesítményből?
Mert utóbbi esetben lehetne három fej is minden körre. De gondolom, nem ilyen egyszerű a dolog, ezért írják úgy fent, hogy csak egy kör esetén ez a megoldás, s ezért kell a szelepnek a fűtött helyiségben lenni.
Szóval, úgy kérdezem, hogy három körös padlófűtéses helyiség esetén mi a megoldás. A cikkben leírt megoldások meglehetősen szerteágazóak, én nem tudom kibogozni, hogy mi lenne az én esetemben a legegyszerűbb megoldás.
A gázterv és MEO elhagyása nem rajtad múlik, azt muszály megcsinálni, anélkül csak illegálisan lehet megoldani ami ugye kockázatos. Könnyen kizárhatnak a gázszolgáltatásból.
Ez gondolom már csak azért sem lehet igaz, mert amikor elindul a fűtés, viszonylag hamar előri az előremenőt, persze házfüggő, dehát a visszatérő ilyenkor hideg..
Ahogy látom,külső szerelt valószínüleg alumínium kéményed van. Ebbe nyugodtan belehet kötni egy kondenzációs kazánt. Kérdés,hogy elég radiátorod van-e ahhoz, hogy a kondenzációs kazán 50 fok alatt kifűtse a lakást. De ha nem, akkor is gazdaságosabb a kondi mint a hagyományos. bátran tudom ajánlani , de hogy melyik gyártótól vegyél, az a pénztárcádra van bízva. Az átalakítás viszont kicsit költséges, nem elég csak a kazánt megvenni és beszerelni. Új gáztevet kell készíteni, MEO engedély, kéményserő engedély és gondolom némi átalakítás a gázvezetéken és a fűtési vezetéken. Megtérülési idő nagyjából 8-10 év.
Természetesen padlófütésnél más a helyzet. Ha radiátorossal van kombinálva,ott nem is lehet direkt rákötni, mert 25 foknál nagyobb nem ajánlatos. Amit írtam,csak radiátoros fűtésre vonatkozik.
A kazánon tudja beállitani, hogy hányfokos legyen a fűtővíz hőmérséklete, a szobatermosztáton meg azt, hogy hány fok legyen a szobában.
1 normálisan kiépitett rendszernél nem is lenne lényeges, hogy most 50 vagy 60C-on ketyeg a kazán, de Catman-nál ugye az lenne a cél, hogy tudja használni a PF.-et.
Az meg ugye nem megoldás, hogy 50C-ot küldjön a padlóba (szerintem a 40 is sok lesz, de ez legalább nem veszélyes)
Egyébként hol gondolod beállítani a hőfokot? A kazán termosztátra gondolsz? Ott állíthatod bármire illetve akár 70 fokra is, úgyis a szobatermosztát szabályoz. Ha az kéri a fűtést,akkor magasabb lesz a fűtővíz hőfoka, ha meg már nem kéri mert elég meleg van a lakásban, akkor lehet a víz akár 40 fokos is. Nem történik semmi.
Hat, koszonom mindenkinek a tanacsokat, kicsivel mar okosabbnak erzem magam, de azert a vizhofokkal kapcsolatban sikerult osszezavarnotok. :) Mindegy, irtam a gyartonak, ok biztosan meg tudjak mondani, hogy akkor mehet-e az 50 fok, vagy sem. (Amugy a kazan kezikonyveben nem talaltam utalast arra, hogy 60 fok alatt nem szabad jaratni, es a legkisebb beallithato homerseklet 40 fok...)
Az a baj ezekkel a tanács kérésekkel, hogy nem lehet megmondani hogyan méretezzük a vezetékeket, mert a fűtési rendszert összefügéseiben kell látni és tervezni. Kisebb átalakításhoz vagy hibaelhárításhoz még lehet is tanácsot adni, de a rendszerből kiragadott műveletekre vonatkozóan meglehetősen nehéz.
Még egy tervezőnek is helyszini ismeretekre van szükség ahhoz,hogy tökéletesen meg tudja tervezni. Annyit azonban elmondhatni,hogy a 22-es rézcső az biztosan szükséges az indulásnál, de azt,hogy mikor milyen méretüre szűküljön vagy ne, nem lehet innen biztonsággal megmondani.
Mindenképp ajánlom,hogy szakemberrel konzultálj a helyszinen még akkor is, ha magad akarod sajátkezüleg megoldani.
És milyet, milyen módon? Szerelő kell hozzá, vagy egy laikus is mint én, fel tudja tenni?
Olvastam néhány dolgot a szabályozásról, de nem tudom mennyire alkalmazhatók az én esetemben.
Úgy gondolom, hogy a rendszernek is jobb lenne, ha egyenletesen lenne fűtve, nem néha elzárva, néha meg ráengedve a meleg víz, ám elég lenne kevesebb teljesítmény és fogyasztás tőle, miközben a radiátoroknál meg az kéne, hogy a jelenlegi állapot maradjon.
Azért kell az égőnyomásnak megfelelni,hogy ne tudjon kondenzálni akkor sem, amikor hideg indítás után még a rendszer nem éri el az üzemi hőfokot. Ha pedig a visszatérő nem tud felmelegedni a folyamatos működés következtében sem, az kivitelezési hiba. A modulációs készülékek azt tudják,hogy az égőnyomás változtatásával a fűtőfolyadék hőmérsékletéhez igazodik és nem alakulhat ki a kondenzáció.Mert ugye a hideg folyadék keringetése következtében ha nem elég a kiáramló füstgáz hőmérséklete kialakulhat a kondenzáció.
A kondenzációs kazánok tekintetében pedig nem először keletkezik kondenzáció,hanem a füstgáz kiáramlásából kinyert hő következtében lehül, kondenz víz keletkezik melyet folyamatosan el kell vezetni. Ilyenkor ugye a gravitációs kiáramlás felhajtó erő híján nincs, ezért az égéstermék ventilátoros kiáramoltatására van szükség.
Lehet,hogy nem elég pontos a fogalmazás de ez a lényeg.
Mármint, hogy eltekerem/elzárom a padlófűtés köreit?
Ezt szoktam alkalmazni, főleg ilyen enyhe időben a kandalló félgőzzel is elég, reggel sincs kevesebb 16 foknál. S az a fa amit így elfűtök egyelőre ingyen van, évek során jött össze innen-onnan. Korábban konvektoros házban laktunk.
De engem az érdekelne, hogy ne kelljen elzárni csak csökkenteni a teljesítményét valamilyen módon, főleg a fogyasztását. Úgy hogy a padló azért ne hűljön ki teljesen.
A fűtőegységen a kazánt érted? Az egy Beretta Smart C.S.I.
Az évben tervezek egy fűtésátalakítást. Jelenleg egy öszvér rendszerem van, vegyestüzelésű kazánnal fűtök. A házam 2 részből áll az újabb részben lapradiátorok vannak vékony "Henco" csövekkel, minden radiátorhoz külön cső megy oda-vissza. A régi részben gravítációs fűtés van, 2"-ról indul, majd szépen vékonyodnak a csövek. Itt vegyes a radiátorok felhozatala, vannak lapradiátorok és vannak 3 ill 4 oszlopos lemezradiátorok. Ezt a részt szeretném átalakítani. Sztem egyszerre arra lesz pénzem, hogy a csöveket lecseréljem. Réz csöves rendszerre gondoltam, de még nem tudom, hogy milyen vastagsággal induljak. 22-essel szeretnék, majd a későbbi leágazásokkal csökkenteném a cső méretét 16-ra. Jelenleg egy szivatyú van beépítve. Később tervezem puffer beépítését is. Ebben a részben rögtön 2 felé ágazik el, 13 méter hosszú a ház ezen része és 2 irányból körbeölelik a csövek. Meg tudom az oldani, hogy csak 1 irányból menjenek a csövek? Így kb 25 méter hosszan menne a fűtés. Remélem érthető voltam, üdv.: 323d
Lehetni lehet, de nem ezzel a levegőssel, mert ennek a kültérije ledermed és hidegebb, mint a kinti hőmérséklet. :)
Ezek a "hőszivattyús" rendszerek nem rosszak, de sajnos nálunk, csak a normál elektromos fűtéssel (villanykályha) versenyképesek az elektromos energia árképzése miatt.
Ekkora reklámot ne csinálj a levegős hőszivattyúnak. :-)
-15C is kettő feletti COP-vel üzemel. Még a kínai is!
Most készítettünk egy ilyen rendszer öt emeletes ház harmadik emeletére, mert a hölgynek nem volt kéménye, ami meg volt az életveszélyes és nem lehetett bekötni semmit.
Úgy tudom,hogy hérát már nem szabad használni, legalábbis biztosan nem engedélyeznek ha MEO is kell. De lehet,hogy már nem is lehet kapni. Pontosan nem tudom.
Üdvözletem a T. Hölgyeknek/Uraknak! Az alábbi problémának a megoldásához kérnék szakmai támogatást.
Elöljáróban hangsúlyoznám nem vagyok gázkészülék szakember. Tehát, adott egy Stiebel Eltron Hydroterm Primus HCP 23 AE SI turbós kazán. 10 éves a készülék, de két-három évente mindíg volt valami baja. Legfőképp váltószelep membrán amit már kb 3-4 alkalommal magam cserélek így ebben a témában némileg gyakotlott vagyok. A mostani problémám eredete is membrán problémát gyanított. Ugyanis fűtés van, melegvíz nincs. Gondoltam ismét átszakadt a membrán, szét sem szedtem a váltószelepet amelyet egyébként az ősz folyamán darabokra szedtem, tömítést, rudazatot cseréltem. A mai nap vettem javítókészletet, mert csak így lehet kapni.
Kicseréltem, összeraktam, majd indítottam és a probléma ugyan az. Nem kapcsol melegvízre. A szelepen lévő relé melegvíz áramlásra kapcsol. Fűtés esetén van melegvíz a fűtés ideje alatt, de ha fűtés+melegvíz állásból a fűtés ideje alatt csak melegvíz állásra kapcsolva a kapcsolót azonnal kikapcsol. Kicsit "játszottam" a kapcsolóval. Fűtés alatt reset, majd amikor bekapcsolt a fűtés átkapcsoltam csak melegvízre és nem kapcsolt ki és jött a forró víz, de ez csak egyszer sikerült. Viszont az égéstérből borzalmas hangok halattszottak, olyanok amelyek csak fűtés esetén nem. Hőcserélőt decemberben savaztam (az alsót). Kérdésem, lehet-e az égéstérben lévő hőcserélő kövesedése a probléma? Hálózati víznyomás a melegvíz kinyitásakor olyan mint ha a hideg vizet nyitottam volna meg. Vagy ennek nincs jelentősége? Illetve lehet-e panel gond? Azt is olvastam valahol hogy a panelon az egyik kondi hibája is produkálhat ilyen problémát (Immergas a panel). Még valami, nem mindíg fűti fel a vizet 80-90 fok közé csak 60 fokig majd kikapcsol függetlenül attól hogy a termosztáton beállított levegőhőmérsékletet még nem érte el a ház hőmérséklete de ez sem mindíg van így. Előfordul az is, hogy a beállított hőmérséklettől magasabb van a lakásban (pl. akkor amikor visszavesszük a fűtést) és egyszer csak bekapcsol és ha még visszább veszem akkor kapcsol ki. Hát kb ennyi. Előre is köszönöm a válaszokat.
A félreértések elkerülése végett, én sem gondoltam hogy 1-2-300 ezerből fűtésem lesz, de azt remélem max 1milliobol megáll egy ilyen történet, de az eddig ajánlatok alapján nem:-(
konvektor? villanyfűtés? valami más alternatív megoldás?
Tényleg összezavartál ezzel a lég-hőszivattyús butaságoddal és elfelejtettem, a másik lehetőséget.
Vesz az OBI-ban vagy bárhol olyan ventillátoros hősugárzókat, darabját 5E-ért, mert azoknak hidegben jobb a hatásfokuk (közel 100%), mint a levegő hőszivattyúnak és minden szobában külön hőszabályozása lehet!
Sajnos 600 ezerből nem jön ki semmi. Még ha a kandallót átépíttetnéd és egy központi fűtésre köthető kandalló betétet építenének be, és mondjuk beraknak három radiátort, akkor is kell hozzá kb. egy milla, barátságos szerelési díj mellett is. Plusz a kandalló átépítése.
Adott egy Laing Solar cirko kombi gázkazán . A kazán 6 éves soha nem volt megbontva ,viszont 99%-ban csak melegvízre használtuk ,mert a fűtésrendszeren van egy patkó cserépkályhával és azt használjuk ,a cirkóval esetleg felmelegítettem a rendszert ha sürgősen kelett a meleg . A csapvíz nálunk extrém vízköves ,ha lemosom az autót és nem törlöm át úgy néz ki mintha finom fehér homokkal leszórtam volna . A kazánon kigyúlt egy piros égő ,és azóta nem hajlandó csinálni semmit .Kibontottam semmi rendellenességet nem láttam a gázégők és a hőcserélők lamellái szép szürkék mintha újak lennének . Teszt állapotban indúl a kazán azaz van gáz ,van víz ,és dolgozik a szivatyú . A fórumot olvasgatva arra gondolok ,hogy kik kellene savazni a hőcserélőt .
A véleményeteket kérdezem ,hogy segíthet-e a savazás ,ha igen akkor a következő kérdés hogy bontsam meg a rézcső és a hőcserélő csatlakozását ,mert ilyet még nem láttam ,és vissza tudom -e tenni ?
költsön 2,5 milliót olyanra ami 4X annyiért fűt, mint bármi más???
Az ugye megvan, hogy a "levegős hőszivattyú" hidegben (amikor fűteni kell!), akkor lemegy cop1-re, hanem lejjebb?
Amúgy meg, akkor már szereltessen fel 2db klimát 300-ért, mert ugye ez is ugyan az, mint amit te "levegős hőszivattyú"-nak nevezel és ugyan ott van csak spórolt 2,2milliót, mert nem hőszivattyúnak hívják. :)
Amúgymeg 4X annyiért fűthet, mint bármi mással, ezért hívják szivattyúnak! :D
Szerinted? Milyen elven működik a kondenzációc kazán? A kettő között mi az összefüggés? Vagyis, mi köze egymáshoz? Hacsak nem az,hogy mindkét esetben szerepel az a szó,hogy kondenzáció.
A kazánom egy BUDERUS és van rajta egy Weishaupt gázégőfej. Korábban egy Weishaupt gázolajégő volt rajta. Négy éve kötötték be a földgázt én azóta rá nem néztem a kazán belsejére. A mai napon visszaraktam a gázolajégőt, de előtte kinyitottam a kazánt. Legnagyobb megdöbbenésemre tele volt valami salakanyaggal ami korábban nem volt illetve a kazán belsejére rá van valami óly módon égve, hogy kalapáccsal is csak kisebb pikkelyek esne le. A kérdésem az, hogy mi ez és mitől lett ez a rengeteg salakanyag a kazánban, illetve hogyan lehet ezt eltávolítani belőle. Amit tudtam kefével, ecsettel ezzel-azzal kikapargattam, de a ráégett vmit, azt nem tudtam kiszedni. Nyilván ebben az esetben szigetelő anyagként szerepel, igy sokkal több energia kell nekem, hogy a vizemet felfűtse.
Előre is bocsánat a hozzáértőktől a leírásért! az alábbiban kérnék tanácsot!
Adott egy régi tipusú bérházbeli lakás, 48nm. belmagasság kb 2,8 ... 2.emeleti, alatta, felette lakás (bár alul nem laknak). két szélső fal lépcsőházzal szomszédos. szigetelés... hááát. rossz.. vastagok a falak (kb 60 cm) de azon kívül nincs semmi amit szigetelésnek neveznék. van 1 kémény ami bélelve van, de nem dupla falú (valószínűleg nem ez a szakkifejezés)
eddig cserépkályha volt, most már használhatatlan, uh teljes fűtésrendszert cserélni kell...
a kérdés hogy mire?
Amit szeretnék...
meleget:-)
megfizethető bekerülést..
mivel nem 15 évre tervezek, olyan rendszert szeretnék ami nem ennyi idő alatt térül meg.. értsd... inkább fizetek plusz 5-10 ezret havonta, mint most plusz 600 ezret egy szuper rendszerre...
aki egy kicsit jobban benne van a témában mint én, javasolhatna valamit, mi lenne a legmegfelelőbb, és kb mennyivel kell kalkulálni!
plusz érdekelne még a járulékos költségek hogyan alakulnak, tervezés, meo díj, kinek kell még mennyit fizetni, plusz mennyi idő alatt fut át a terv a gázművek rendszerén!
a 20 cm-nél egy kicsit többre van szükség , ha jól akarod csinálni
itt arra gondolok, hogy ha szívattyút akarsz/kell cserélni később , célszerű zárható szivattyú szereléket berakni, ebből következik hogy a szivattyú 18cm+ 2x 6 cm a szerelék ha roppantós, és együtt tömitéssel 30,5cm
Még valamit. Nálam a radiátorok a ház hőigényéhez képest túl vannak méretezve, (szándékosan) de a kazánhoz képest (18 kw kazán 14 kw radiátorokkal) nincs túl méretezve. Állandó 21 fokos szobahőmérsékleten nem tud felmenni a fűtővíz45 fok fölé. Általában 30-40 fokon kering, de még soha nem keletkezett kondenzáció. Az idén viszont lecserélem a kazánt kondenzációsra.
Ha szabvány szerint van bekötve a füstcső, az nem túl hosszú, akkor csak a kéményben keletkezhet kondenzáció, az alumínium kéményt pedig már nem engedélyezik amit károsíthatna. Azokat fokozatosan majd úgyis le kell cserélni. Amúgy pedig nem az számít,hogy hány fokos a fűtővíz,hanem,hogy elegendő-e az égőnyomás ahhoz,hogy ne alakuljon ki kondenzáció.
Tipikus hiba, amikor régi 2"-os bazinagy térfogatú gravitációs rendszerbe, vagy PF-re kötik a nemkondenzációs kazánt III. fokozatú szivattyúval by-pass nélkül.
Könnyezni szokott a kazán is nemcsak a kémény. :)
Catmanesetében simán lehetne úgy, hogy elöbb csak az egyik PF kör legyen nyitva, kazán és a keverőszelep is 40C-ra állitva (szerintem nem lehet lejjebb állitani a kazánt), szivattyú I. vagy II. fokozatba visszakapcsolva.
Amikor megfordult ez a kör, akkor indulhat a második, majd a harmadik és nem lesz kondenzáció.
Az csak egy tévhit, hogy 50C alatt garantált a kondenzáció. :)
"Akkor miért nem mondod neki,hogy nyugodtamn járassa csak 50°C-al?
Igaz,nem téged fog hívni,ha kilyukad...."
Már sokat láttam és sokat tapasztaltam, de olyat,hogy kilyukad 60 fok alatt? Soha nam tapasztaltam és csak most hallom először. Meg tudnád magyarázni,hogy milyen folyamatok indúlnak el ami a kilyukadáshoz vezet? Kondenzvíz? Az a kéményben keletkezhet amiből nem a kazánba folyik, feltéve,hogy a kémény szabályos.
Aggódni nem kell, a rendszer nem fog szétesni, csupán az lehet,hogy a szomszédodnak egy félfordítós öblítőszelepe van, melynek csapgumija nincs szorosan a felsőrészen és a laza csapgumi rezonál és elég idegesítő hangot tud produkálni. Szólni kell neki,hogy javíttassa meg szerelővel.
Az F4 hibával az a helyzet, hogy ha az égőtérbe nyúló fémrúd, ami feltételezésem szerint az ionizációs érzékelő lehet(?) akkor annak a vezetéke lehet megtörve. Mert egy ponton ha megmozgatom, mindig tud gázt kapcsolni, viszont ha nem nyúlok hozzá, hosszú percekig próbálkozik elindulni, de hiába szikráztat. Viszont ha itt megmozgatom egybül indul. Ki lehet cserélni ezt a kábelt? Vagy ez speckó kábel? Le tudom forrasztani a végét?
Nem, az 1. abrara gondoltam, csak azon nem latok radiator kort. :) Viszont a hozza tartozo szoveg szerint nekem pont erre lenne szuksegem. Vagy rosszul gondolom?
Egyebkent ha mas megoldas nincs, mindenkeppen szereltetek be egy plusz szivattyut, csak az ugye kicsit megdobja a rendszer fogyasztasat...
Szerintem hülyeség, akkor már inkább használd így, amig nem veszel szivattyút.
Valaki szokott itt igen elfogadható áron reklámozni szivattyút, vagy veszel valahol párezerért egy használtat. Nincs ismerősödnek leszerelt régi FÉG kazánzja? :D
Egy szakinak, akinél van anyag és már dolgozott is rézzel, annak úgy kb. 2óra, de kávézással kényelmesen legyen maximum 3óra.
Ha spórolni akarsz, akkor te is megvagy vele egy szombat délelött, bár az ilyenbe jobb belekezdeni olyankor, amikor nyitva vannak egésznap a boltok, mert, ha lemarad (mindíg leszokott :D) valami alkatrész, akkor ottmaradsz boltnyitásig fűtés nélkül. :)
Az jutott meg eszembe, hogy mennyire hulyeseg az, ha a PF eloremeno aga tulajdonkeppen a radiator kor visszatero aga lenne? Tehat a PF korbe a radiator korbol visszatero hidegebb viz menne? Nem lehetne igy megsporolni a szivattyut?
Hely szerintem lesz hozza, de azt en is gondoltam, hogy gyakorlatilag az egeszet ujra kell majd csinalni. Ezert nem szeretnek most futesidenyben hozzakezdeni (bar nem tudom, mekkora munka ez)...
Köszönöm szépen. Nem is tudtam, hogy ilyen ismert ez a dolog. Utána fogok nézni, de biztos elég szép pénzbe fog kerülni. És az érdekes, hogy én fizetek azért, mert másnak egy ilyen öblítés a takarékos megoldás.
Koszi mindenkinek a tanacsokat. Valamit mindenkeppen kezdeni szeretnek majd kezdeni a rendszerrel, de ha lehet, csak tavasszal. Ha addig 50 fokon jaratom a kazant, lesz valami baja? Aztan majd szerintem berakatok valakivel egy plusz szivattyut...
Társasházban lakom és a másik lakásban élők vettek egy kézi nyomásos wc öblítőt, ami nagy nyomáson engedi a csészébe a vizet. Azóta minden egyes nyomásra nálam olyan hang hallatszik, mintha egy kalapáccsal vertek volna rá a csőre. Sokszor, ha csend van, komolyan ijesztő tud lenni, de azért is aggódom, hogy egyszer még szétesik a hálózat. Van valami ötlet, mit lehetne tenni? Amúgy külön hálózaton vagyunk, az utcáról jön be egy csonk, az van székötve két hálózatra, külön órával. Új csonk behozása a kertbe nagyon sokba kerülne.
A kazánodnak(mivel nem kondis),nem egészséges az alacsony hőfokon való járatás(60°C alatt).
Egy szétválasztásnál a padlót le kellene választani egy hőcserélővel a másik rendszerről(külön szivattyú,tágtartály,szabályzás,bizt. szelep,töltési lehetőség stb..),továbbá a vezérlést úgy kell kialakítani,hogy a két rendszer együtt és külön-külön is indíthassa a kazánt(nem elektromos vagyok,de szvsz megoldható).
Jelenleg a radiátoros kör(ök)esetleg torlók fojtásával tudsz nagyobb szállított vízmennyiséget a padló felé küldeni,de nem tudom,elegendő lesz-e,mivel ha elérte a beállított értéket a padló keverőszeleped,a kazán fele fog seperni a víz a kisebb ellenállás miatt.(amit 35-40°C nál ne állíts feljebb).
Még egy kérdés:
-a padlófűtéseden megfodul a víz(felmelegszik a visszatérő)?
Többek között az is,meg az is,hogy 1 szobatermosztát indítja a kazánt,a felfűtési idő 1/2-1óra,(ami a padlóra kevés)ráadásul ahogy a hőfokkorlátozó eléri a beállított értéket,nem fog a padló fele menni a víz(hülye lenne),hanem a 3. járaton szépen vísszafordul kazánra.
Az F4 hibával az a helyzet, hogy ha az égőtérbe nyúló fémrúd, ami feltételezésem szerint az ionizációs érzékelő lehet(?) akkor annak a vezetéke lehet megtörve. Mert egy ponton ha megmozgatom, mindig tud gázt kapcsolni, viszont ha nem nyúlok hozzá, hosszú percekig próbálkozik elindulni, de hiába szikráztat. Viszont ha itt megmozgatom egybül indul. Ki lehet cserélni ezt a kábelt? Vagy ez speckó kábel? Le tudom forrasztani a végét?
én is szeretek hegeszteni, és igen jó érzés mikor fiatal koromra tekintve meglepődnek , és azt mondják, hogy azt hittem nem is tudsz hegeszteni, és mégis
mert a ,mai fiatal szerelők nem is nagyon tudnak, és nem is akarnak
nálunk a csapatban én vok a hegesztő, ha arra van szökség, de igazság szerint ilyenekre nem is vagyunk berendezkedve sem
nincs is nagyon értelme , mert míg megélünk abból amit csinálunk, addig felesleges ilyenekbe beruházni, elég a mostani gépeket karban tartani, bővíteni ( pl.: rems roppantógép, vagy a meditherm speciális hőfokra állított sütőgépe, amikhez fejeket kell venni, szervizelés, stb, gondolom nem kell bemutatnom hogy miről beszélek)
ezenkívűl felesleges annyi mindenbe belemenni, elég ezeket a rendszereket folymatosan fejleszteni, meg persze magunkat
Pedig egy szép körhegesztés sikerélményt is nyujt. De nagyon el is lehet rontani. Találkoztam olyan hegesztéssel amikor befolyt az anyag a kötésnél, ott leszűkülve évek mulva dugulást eredményezett és kideríteni,hogy hol van a hiba, szóval nem egyszerű dolog.
Vágni,vagy vésni igaz nem mindegy,de ugyanúgy vakolni vagy gipszelni kell majd glettelni.
Ami pedig a falon belüli kanyarokat illeti valóban nem szerencsés idomokkal szerelni mert ahány kötés annyi hibalehetőség, ami esetleg évek mulva jelentkezik. Viszont ha lehetőség van rá inkább a padlóban érdemes vezetni alsó bekötésű radiátorokkak.
Igazság szerint a falat már nem véssük hanem vágjuk, én a sarkoknák a kanyarokkal érzek gondot az elhelyezésnél a müa csőnél sűlyesztett kivitelben, természetesen ha egy szálból akarja az ember idom nélkül mivel csak így van értelme a szűkületek elkerülése végett.
Bár a toló hüvelyes technológiánál nem igen van keresztmetszetszűkület, bár még nem mértem konkrétan, ugye ott a csövet tágítjuk az idomra és úgy a hűvely. Ok ez nem olcsó technológia.
Az első telünket töltjük a házunkban, s több dolog is fejtörést okozott nekem a kialakított fűtésünkkel kapcsolatosan.
Van egy nappalink ebédlővel, konyhával és padlófűtéssel. A szobák radiátorosak. Hogy a rendszer egyszerűbb legyen, a szerelő úgy tervezte be, hogy inkább vegyünk nagyobb radiátorokat, s üzemeltessük azokat is alacsonyabb, a padlófűtésnek is megfelelő hőfokon.
Ha minden teljesen nyitva van, az eredmény az, hogy a padlófűtés kb. két fokkal eredményez magasabb hőmérsékletet.
Éppen ezért a radiátorokon lévő termofejekkel sokra nem megyek, mert azok lecsavarva csak még jobban növelnék a különbséget. De én néha inkább kiegyenlíteném a hőmérsékletet. Ráadásul pont a nappaliban van egy kandalló is, ami miatt még inkább jó volna "lejjebb venni" a padlófűtést.
Jelenleg azonban csak elzárni vagy kinyitni tudom a köröket. A mobil-termosztát vagy abban a szobában van ahol nincs a radiátoron termofej, vagy a padlófűtésnél.
A kérdésem az, hogy van-e olyan szabályozó, ami a termosztát használatánál megmaradva a radiátor termofejeihez hasonlóan csökkenteni tudná a padlófűtés teljesítményét úgy, hogy mégse legyen az elzárva, és a radiátorok továbbra is fűthessenek teljes erővel.
Sőt, a kandalló esetén a padlófűtés éppencsak temperálja a padlót, de mégis fűtse valamennyire, ne kelljen elzárni.
Nem lehet valami termofej-szerűséget a padlófűtés köreire is tenni?
Gondolom, az nem megoldás, hogy félig zárom el/nyitom ki a csapokat, mert lehet, hogy a kevesebb víz inkább túlmelegedne.
Ez így igaz , ott egyértelműen a falon kívüli a megoldás, ez nem is kérdés
ott nincs is nagyon más ,mint réz, vagy vas
ha szépen és igényesen van megcsinálva , akkor az lehet akár szép is, édesanyáméknál rézzel van kötve,és felcsiszoltam nekik a gyári dörzsivel, és több rétegben le lett lakkozva, ami igen jól mutat a fehér falakon, de mint mondtam ehhez az kell hogy szép nem muglis forrasztás stb adott legyen
szerencsére csak új , vagy teljesen szétvert, teljes felújítás alatt álló házakban dolgozunk, ahol viszont adott a lehetőség és mivel főprofilunk a felületfűtés, így egyértelmű a helyzet
amúgy ez a technológia sokkal szimpatikusabb , és nem azért mert vassal pl. nem tudok , vagy nem szeretek,csak ez tetszik:):D
Világos! Az új épületeknél teljesen rendben van. De egy régi lakásban ahol fel van parkettázva, csak egy tisztasági festésre van szükség és a fatüzelés,vagy a régi vascső kiváltására, csak nem veretik szét a lakást? Ott legpraktikusabb a falon kívüli, nem?
mi falon kivűl csak gépházlekötést szoktunk szerelni és csak rézzel ( vasat mi olyan nagy ivben kerüljük:) ), azon kívül minden falban , mondjuk radiátort sem szerelünk, az utolsó három évben két radiátoros rendszert raktunk össze , azt is osztóról egy cső oda egy vissza, nincs hiba lehetőség, vezérelhető, stb.
Azé, mert mindenki fene igényes lett (ez nem istálló) szövegel.
Amúgy sokkal olcsóbb műanyaggal, egyszerűbb, és festés után csak a radiátor felszerelés, és beüzemelés miatt kell visszamenni (új háznál, vagy szétburítottnál!!).
Falon kívűl miért nem. Csak azért,mert most ez a divat? Miért rossz látvány egy szinte a falhoz simuló 22-es, vagy 18-as rézcső müanyag bilincsekkel menyezet alatt? Falat kivésni? az miért jó megoldás? Esetleg padlóban, de tényleg csak új épületnél.
Úgy kell megtervezni és kivitelezni,hogy a falban vagy padlóban ne legyen kötés, csak a falon kívűl elhelyezett osztóban. Persze így több vezeték kell, de szakszerű.
A műanyagcső olcsóbb,gyorsabb a szerelése, de én soha nem ajánlottam, mindig a rézcsövet részesítettem előnyben amikor már bejött ez a technológia. Sokkal biztonságosabb, tuti, hogy jól működik hosszútávon is előnyösebb. Műanyaggal ott érdemes vezetni,ahol nagy a tagoltság és padlóba szerelve rövidebb vezetékre van szükség.
Nekem a falfűtésem (házi kivitelezés) 16-os csőből van betekerve, 400 méter a falban. Vannak ehhez idomok is, mindegyik kulcsos. (egyetlen van, amit elvakoltam, a többi vagy gipszkarton mögött van, vagy valami rejtett zúgban)
Tény, hogy nagyon leszűkül a keresztmetszet, a szivattyút a legmagasabb fokozaton kell pörgetni.
Igen, ez eddig megvan, de nem akarok most belefogni a futesrendszer atepitesebe... Majd esetleg tavasszal. De addig is futeni kell valahogy. Most beallitottam kb. 50 fokra a kazant, igy jonak tunik, fut folyamatosan, es legalabb nagyjabol egyszerre melegszenek a szobak es a nappali. Hatasfok szempontjabol mennyire gaz az 50 fokos viz a radiatorokban?
Szóval akkor Henco csövel nem érdemes tervezni? Az most így hogy szóltatok, nekem is feltűnt, hogy sokkal kisebb az átmérő az idomoknál. Szóval ez gázos.
Még ha egy csővel mennék is el az első radiátorig, a T idom miatt beszűkül, és annyi az egésznek.
Esetleg ha ugy lenne tervezve, hogy ne sokkal szükítse le az idom, az ereditleg szükséges mérete, mondjuk az idom belső átmérője a főágon ne legyen kisebb mint 17?
Másfelől meg azt olvastam, hogy nem szabad kulcsos szerelésűt falba tenni...? Mit lehet?
Sajnos kezdem azt az álláspontot felvenni, hogy jóval olcsóbb a műanyag fűtéscső, csak a rendszer bánja...
Amikor én tanultam a szakmát (nagyon régen) akkor meg az volt a baj,hogy az idősebb szakmát nagyon értő szakik sokszor elfordulva szereltek nem akarták átadni az ismereteket mindig attól féltek,hogy nem csak Ő fog hozzá érteni és elveszíti az üzemben betöltött privilég szerepét. Legtöbbször titokban lestük el a fogásokat, majd folytonos önképzés révén lehettett eljutni egy bizonyos szintig. Akkoriban sem a tankönyvekből lehetett kitanulni a szakmát,hanem az idősebbektől. A tankönyvek akkoriban tele voltak Marxista ideológiával ahelyett,hogy a szakmáról szóltak volna. Lehet,hogy most kicsit túlzok, mert azért volt benne szakmai rész is.
Na ezzel az F4 hibával az a helyzet, hogy ha az égőtérbe nyúló fémrúd, ami feltételezésem szerint az ionizációs érzékelő lehet(?) akkor annak a vezetéke lehet megtörve. Mert egy ponton ha megmozgatom, mindig tud gázt kapcsolni, viszont ha nem nyúlok hozzá, hosszú percekig próbálkozik elindulni, de hiába szikráztat. Viszont ha itt megmozgatom egybül indul. Ki lehet cserélni ezt a kábelt? Vagy ez speckó kábel? Le tudom forrasztani a végét?
Szerintem a 16-os kicsit sovány. Nem elsősorban azért,mert nem működne, inkább,hogy biztonságosabb a keringés. Én soha nem szereltem fütést 18-as alatt. Ám lehet,hogy más szakinak más a véleménye. Rövid kötéseket lehet 16-al is. Úgy értem,hogy a kazánhoz közel.
Sokkal találkoztam már 18/ 15-ös megoldással és rendesen működött. Pontosan tervezve bizonyára jó lehet. A keringető után, ha kicsit bővebb az átmérő az előnyösebb kisebb a közegellenállás. Ám ezen is lehet vitatkozni.
Akkor 20-assal lejön a cirkótól, és szét is osztom vele, de az ideális, ha 18asokkal ágazok le a radiátorokhoz, vagy inkább 16-ossal?
enginer: néztem a cirkóban a szívattyú után 18-as cső van, gondolom ezért nincs is értelme nagyobbal csinálni a rendszert, de nem kerül sokkal többe, szóval kb mindegy.
Én augusztusban kezdtem épitkezni (2009), sajátkezüleg mindent.
Bár szeretek barkácsolni, egy házat már felépitettem, de a viz és fűtésszereléshez abszolút nem konyitottam. Radiátoros fűtést terveztem be eredetileg.
Aztán kiolvastam a Falfűtés topicot, meg ennek jó részét, kérdeztem sokszor (néha marhaságokat), most van egy jól működő padló+fal+mennyezetfűtésem, kazánvezérlésem, hideg-melegvizes hálózatom, minden sk. (minden kulcsos idomokkal, ötrétegű csővel)
Én most csinálom sok pízért teljesen hivatalosan,Okj-s, hagy ne mondjam mit nem tanítanak.... semmit.
Mondjuk csak 18 év csinálom az építőipart , úgy hogy meg tudom ítélni, a feltett kérdésekre nem igen kapok ezér a pízért válaszokat, ked telelenni a ........
A megvetetett könyvek szart sem érnek, 70 es évekbeli ipari szakkönyvtáras könyvből tanulok inkább.
Tudjátok, az a rohadtság, hogy neki is van papírja. De ez a 3. fószer, akivel dolgoztatok, egytől-egyig mind ilyen volt. Tényleg el megyek most már kitanulni ezt a szakmát öregségemre. Közben begyújtottam (mert közben hazaértem). Induló nyomás jószándékkal 0.2 majd 50 fokos víznél 1 bar (akkor itt komoly tágulások vannak). A keringtető nem bugyog, a radiátorok melegek. Ja, a tartály 26 literes (erre nem emlékeztem). 1 db biztonsági lefújó van a tartály alatt a nyomásmérőnél. Szerintem ez sem túl megnyugatató. Hát így.
Ebből az a tanulság,hogy nem szabad dilettánsokat megbízni fűtésszereléssel, biztosan vannak arra felé is végzett szakemberek akik értik a dolgukat és nem csak állítják magukról,hogy ők szakemberek. A leírtak szerint az illető tényleg nem ért hozzá még annyira sem mint egy felhasználó laikus.
Hát azért ott van gond. A tágulási tartályokat amikor előfeszítik azt úgy csinálják, hogy legyen bennük víz. Vagyis a rendszer már eleve tartalék vízzel indul, ami a tágulásiban van. Ha ílyenformán ki lehetett nyitni a "zárt" "nyomás alatt lévő" rendszert, akkor érdemes lenne egy kicsit nagyobb tudású szakival megvizsgáltatni, beállítani.
Nem az öntöttvas fog elszállni, hanem a lemezradiátoraidból lehet lufi.
A mérnökök nem véletlenül méretezik a tágulásit, meg a nyomásviszonyokat, meg az üzemi hőfokokat. Ezek nem vicces dolgok.
a"csak a légtelenítő szelepet lecsavarta és kannából öntött bele vizet." olvasásakor felületes voltam és hirtelen arra gondoltam, hogy a (zárt)kiegyenlítő tartály kupakját csavarta le és ott töltött bele vizet .:-))
Pont ez a kérdés! Hogy fog az a szerencsétlen tágulási funkcionálni? kb. 35 L-es, de nem tudom pontosan. A rendszer meg 2"-os csövezésű régi lemezradiátoros, úgyhogy van benne víz rendesen, nem is tudom hogy bír a tágulási ennyit kompenzálni, bár 60 foknál soha nem melegebb a víz (max. 70), de a lehetőség benne van akár 90 fokra is. Nem lenne jó, ha elszállna a jó öreg lengyel öntöttvas.
Úgy csinálta, hogy a légtelenítőt kézzel szét lehet csavarni, abban van egy fehér membránszerű bigyó közepén egy rugós pöcökkel, no azt kivette és nyitva volt az út a rendszerbe. Ennyi.
Hát így jártunk. Gondoltam neki van papírja róla, akkor ő az okosabb. Nem volt drága. Viszont ha elrepülünk a kazánnal együtt, akkor ő lesz a hunyó, mi meg majd az angyalkák. Mégiscsak jobb lenne tudni előtte, hogy mi a veszélye így a rendszernek.
Egy szaki átalakította a fűtés rendszerünket nyitott-ról zárt tágulásira, előre menő ágba keringtetővel. Szilárd tüzelésű öntöttvas kazán plusz cirkó. Megdöbbenéssel olvasom, hogy a zárt tágulásit szilárd tüzelésű kazánhoz tilos beépíteni! Láttam már máshol is beépítve. Mi az igazság. Az is kérdés, hogy a rendszer nyomását hogyan kell beállítani. Tegnap a nyomás légtelenítés után nullára csökkent, a szaki eljött hogy feltöltse, erre csak a légtelenítő szelepet lecsavarta és kannából öntött bele vizet. A nyomás meg maradt annyi, amennyit a víz gravitációsan megnyom. Szabad ezek után begyújtanom?
Ugyan ezt kérdeztem nemsokkal elébb, csakígy 100nm-re :)
Egy másik fórumon szintén az osztó-gyűjtőt javasolták, ha megoldható. Ha megy, nem sokkal drágább padlóba fektetve, legalábbis ahogy én számoltam. Nálam kell 120m ha fektetek, 7 radiátorom lesz, 2-2 mehet egy körre (WC+füdő,szoba+spajz).
A legtávolabbi szoba 12m-re van a cirkótól, durván 2500W-ot kell leadnia. Én már csak azon gondolkodom, hogy elég-e a 16-os ötrétegű, vagy kell 20-as.
Ha a huszas belső átmérő, akkor elegendő az is, különben a 22-es rézcső is 20-as belméretű. Az viszont ajánlatos. A leágazásoknál pedig mindíg egy mérettel kisebbet alkalmazunk. Igy biztosítva van a megfelelő áramlás. Egyébként a 18-as is elszállítja a folyadékot, csak nem biztos,hogy a szivattyú is szereti.
Amugy a kazánról lejön majd a főág és az 2 felé ágazik. mindkét oldalt kb hasonló leterhelés, hasonló távolság, 5-5 radiátor, 600x600-1600. Sajnos nem a betonban lesz vezetve, hanem a falban. Na mindegy, szóval akkor kell a 22-es főágnak, vagy mehet az egész 20-assal, vagy 20-as főág és 18-as az osztás után, kivéve a radiátorok leállásait, ami 16?
Magyarán, nincs ami felvegye a kazán teljesítményét.
Vagy nagyobb fokozatra kell kapcsolni a szivattyút, vagy valamelyik, vagy több radiátor szelepeit eltekergette valaki, vagy, ha termoszelepek vannak, akkor azok érzik úgy, hogy nem kell annyi meleg a hőfok eléréséhez.
Köszi, megpróbálom növelni a nyomást, illetve megemeltem az előremenő hőfokot 65-ről 70-re. Egyébként Buderus szelepek vannak felszerelve, nem Herz. Persze a Buderus felirat alatt ki tudja mi van... A Budarus kazánom pl. az utolsó csavarig egy régi Junkers modell átmatricázva.
Ha már szóba került a rendszerben lévő nyomás. Megkérdezném a hozzáértőktől, hogy mekkora nyomásnak kell lennie a rendszerben? Nekem egy Vaillant cirkóm van, 9 radiátorral, és mikor elkészült a rendszer, akkor a vaillantos szerelő azt mondta, hogy elég csak arra figyelni, hogy ne süllyedjen a nyomás 1 bar alá. A készülék műszerén 0-2 bar-ig zöld a háttér, a fölött meg fehér. Mindig ügyeltem arra, hogy ha lecsökken 1 bar alá a rendszerben lévő nyomás, akkor rátöltsek ~1.3 bar-ig. Felfűtéskor így 1.5 bar-ra emelkedik meg a nyomás. A rendszer már több, mint 6 éve üzemel, bajom nincs vele, csak érdekel, hogy mi az előírás?
ha uj epites, vagy alapvetoen szet van verve a felujitashoz, akkor komolyan elgondolkoznek azon, hogy inkabb csillagpontos (oszto-gyujtos) legyen.
tehat hogy a kazantol vastag cso egy elosztohoz, es onnan minden radiatorhoz kulon cso megy. vekonyabb csobol kell tobb, kell venni oszto-gyujtot, ami draga, de nem kellenek a T idomok, amik szinten dragak, nem lesz kotes elfalazva, es tuti nem derul ki olyan, hogy az utolso radiatornak sosem jut eleg melegviz.
Az jó elképzelés, hogy egy 100 m2-es házban, a 10db radiátornak a fűtéscső méretezése ugy nézne ki, hogy 20-as megy körbe a radiátorokhoz, 16-ossal csatlakozok le. A kérdés, hogy 20-as helyett kell-e, hogy vastagabb legyen a fali kazánból ami lejön, tehát 22-es.
Illetve jó-e a 20-as körbemenő, vagy elég a 18-as is?
Án ugy gondolom, hogy 20 jön le a kazánból és az körbemegy, majd arról 16-ossal csatlakozok le.
Meg mindig nem tokeletes a futes rendszerem. Csinaltam egy skiccet, hogy hogyan nez ki:
A kis fekete doboz a VTA322-es szelep (a kazan pedig egy d-eg euro kt-e). Most 50-55 fokra van allitva a kazan, a szelep pedig 3-as allasban van, ami elvileg 45fok. A problema, hogy neha leallitja a kazan futest, csak keringtet, gondolom amiatt, hogy tul magas a visszatero homerseklet, ami pedig gondolom amiatt lehet, hogy a szelep nem tudja kikeverni a 45 fokos vizet, ezert teljesen lezar (lehet ilyen?), a radiator korokben pedig emiatt tul gyors lesz az aramlas, es nem tudja leadni a hot. Persze lehet, hogy hulyeseg amit irok...
Mindenesetre az lenne a kerdesem, hogy szerintetek hogyan kellene beallitani ezt a rendszert, hogy jol mukodjon? Jovo heten kijon a futesszerelo is, de az eddigiek utan mar nem bizok benne tulsagosan, hogy normalisan meg fogja tudni oldani a problemat. Ha egyaltalan van megoldas erre a problemara...
Nem hiszem, hogy nekem jó lenne a tanulós, mert én vegyesen használom a fűtést. Éjjel mindíg a gáz megy. Napközben mindíg a vegyes tüzelésű kazán, de ha éppen felkelek éjszaka és lökök még rá akkor meg éjjel is az adja a hőt. Egyszóval nem hiszem, hogy arra a pár óra gázhasználatra nekem ilyen okos és nem utolsó sorban ilyen drága cucc kellene.
Amit el szeretnél érni, azt zónaszabályzásnak hívják, műküdése nem függ a kazán típusától, bár van olyan fejlett kazán amely két motoros szelept is vezérel egy időjárás érzékelővel, de máshogy is meg lehet oldani. Egyébként én is egy bivalens tárolót ajánlanék, amelynek elhelyezése, kazántól való távolsága részletkérdés. (Valamint : Beszéltem a munkatársaimmal és ha gondolod, lehetnénk a kivitelezőid, nem tudok neked írni privibe mert a gépemen hiányzik valamilyen Office program, ezért arra kérlek hogy írj nekem Te, ha érdekel a dolog.)
Na ez az, 24kW-os az a kurva kazán. Sztem ebből jön a többletfogyasztás...
Egy felfűtés alkalmával 0,5 köbmétert használ el. De én éjszaka leveszem 18 fokra, és szerintem be sem kapcsol, mert még soha nem figyeltem fel rá. A felfűtésnél reggel meg nem tudom mennyi mehet el.
A felfűtésnél lehet hazudtam, lehet kell 1 óra, de több biztos nem, valahol a kettő között van, fél és egy óra között.
Ha egy jellegzetes fütyülő turbószerű hangot hallanál halkulni, akkor az a ventillátor lenne, de ha gmkiev azt mondta, hogy csak a láng, akkor az úgy is van, ő legalább ért is hozzá :-)
A hatásfok romlás természetesen fogyasztásnövekedést idéz elő, mert ugyanakkora hőmérséklet eléréséhez több gázt kell elégetni.
Nem ismerem az általad említett kazánt, de ha hangosabb az elején, és később lehalkul, akkor feltételezhető, hogy modulálja a ventillátorfordulatszámot is. Persze lehet a gázégőnek is kisebb a hangja, amikor kisebb a láng rajta.
van egy Junkers ZW 23-KE kombi kazánom, aminél a melegvíz engedése közben a zöld ledek egymás után kigyulladnak (mind), majd kikapcsol és újra bekapcsol, ez a folyamat ismétlődik újra és újra. Akár hova állítom a melegvíz hómérsékletének szabályozóját ez a jelenség, a víz nem lessz forró. (legalább is a kezemet símán meg tudom benne mosni :) )
van 1 kis ellentmondás szerintem abban amit írsz....
"a vissza jövő csőben a víz hideg ezért egyfolytában ki-be kapcsól!"
ha hideg lenne a víz attól nem kapcsolna ki-be...
"de mivel a visszajövő víz hideg így gyorsan újra bekepcsól!"
Nem inkább az lehet a baj, hogy túlmelegszik a hőcserélő - mert mondjuk el van dugulva/vízköves - lángott kikapcsolja, csak keringtet, majd ha lehült a hőcserélő újra elindul...???
Ezt értem, köszi! Ez a hatásfok romlás a fogyasztásban is jelentkezik? Nekem Savio Mini Gaia 624 SR van és a kazán induláskor jóval "hangosabban" működik mint kb. fél óra múlva mikor már kisebb lánggal ég. Vajon csak a lángot modulálja vagy a fordulatszámot is?
Igen, kétség kívül jobban hangzik a 0,4 fok a ki és bekapcsolások között, mint az 1 egész fok.
És akkor a Q7-el már azért jól érzed magad? Mert nekem jelenleg ez elég rosz: míg megy a kazán tök jól érezzük magunkat a lakásban, aztán ha kikapcsol rohamosan elkezd süllyedni a hőérzetünk. A termosztát meg csak egy óra múlva kapcsol be megint.
Szia! Mindenképp. A Q7-nek +/- 0,2 az érzékenysége, tehát 0,4 fok a hiszterézise alapból, de van egy olyan üzemmódja, hogy +0/-0,2. Ami ugye 0,2 fok hiszterézis. Ez már jó. Szerintem hibája viszont, hogy a tizedes mérés ellenére a kijelzése csak 0,5 fokos.
A jelenlegi Computherm 093-as termosztátom le kéne idővel cserélni. Nekem kicsit sok ez a fél fokos érzékenység, minimum 1 fokot kell várni a kapcsolásíg, ami érzetem szerint jóval több is lehet.
Mire érdemes cserélni, ami nem drága? A siemens tanulós termosztátja kecsegtető, de nekem az drága kicsit. A Computher, Q7-el már érhetek el érdemleges javulást?
Korábbi hozzászólásokat olvasva (ha jól értettem), nem túl jó ha a turbós gázkazán csak láng modulácót tud, azonos ventillátor fordulatszám mellett. Kérdésem az hogy miért?
Segítséget szeretnék kérni tőletek ill. hozzáértőtöl!
C-24-es cirkóm tegnap óta érdekes dolgot,de bosszantót, kezdet produkálni!
A vizet felfűti a beállított hőfokra deee , a vissza jövő csőben a víz hideg ezért egyfolytában ki-be kapcsól!Ennek következtében a helységek hőfoka is esett jelentősen a fogyasztás viszont rendesen megnőlt!:((
Szóval a lényeg,hogy a kimenő víz meleg a visszajövő hideg,még a cirkótol kb. 6m-re lévő radiátornál is érezhető,felső cső forró alsó hideg! Olyan mintha a szivattyú nem menne,de megy!
Már légtelenítettem a rendszert de semmi váltózás, mikor a láng kikapcsól az utókeringetés még kb 45mp-ig megy,de mivel a visszajövő víz hideg így gyorsan újra bekepcsól!
Mondjuk akkor azt nem értem, hogy megy el nálatok 9 köbméter egy nap.
Mert ugye, a leírásod alapján 10-13 percet(legyen 12 perc) megy a kazán, utána egy órára kikapcsol, aztán ez ismétlődik. Tehát 24 órából 20-szor 12 percig (4óra) fűt a kazán és 20 órát nem. Nem tudom mekkora a kazánod de nem hiszem, hogy nagyobb 12 Kw-nál, szóval kb. 5 köbmétert kéne fogyasztania naponta fűtésre.
Azt hiszem én is utoljára vettem "márkás" kazánt. Nekem a sokra becsült Buderus kazánom olyan zajos, hogy a mellette levő szobában nem lehet megmaradni, de még három csukott ajtón keresztül is hallom a szivattyúját.
A vadi új Buderus radiátorokból pedig három átmosás után is olyan rozsdás salakszerű kosz jön, hogy azon a legolcsóbb török radiátorgyártó is sírva röhögne. A Buderus thermoszelepek meg hangosak, de ezt már szerintem írtam.
Szóval legközelebb azt hiszem veszek egy olcsó rendszert. Azzel is lehet baj, de akkor legalább nem költöttem ennyit... :(
Nálunk 10-13 perc alatt még a fűtővíz is csak talán 40 fokos. A 70 fokos vízhez legalább fél óra kell. Mondjuk utána is, hiába forróak a radiátorok(már amelyik), akkor is nagyon lassú a felfűtés.
A lehűlés nálam is hasonló, viszont a felfűtés az kínkeserves. 1 óra alatt max 1 fokot emelkedik a hőmérséklet. Éjszakára 18 fokra van visszavéve a fűtés, és például ma reggel több mint két óra fűtés kellett ahhoz hogy elérje a 20 fokot. Most 19,5 fokot mutat a termosztát. Ez ugye a felső szinten van így. Már vázoltam a problémát pár hozzászólással ezelőtt. Szóval ha van valami ötletetek, nyugodtan osszátok meg velem.
Üdv! Van egy FÉG C 24 falikazánom (92-es kiadás). Állandóan kialszik a gyújtóláng. Majd' minden évben cseréltem benne termoelemt, majd miután az nem volt elég kétévente mágnesszelepet is. Azt mondják az okosok a mágnesszelepnek ki kéne bírjon legalább 5 évet. Hát nálam eddig nem sikerült.
Idén viszont új termoelemmel és mágnesszeleppel is produkálja ugyanazt a hibát. Pontosabban csak este alszik el, miután lefeküdtünk, hogy hajnalra jó hidegre kelhessünk. Szerintetek mi egyéb baja lehet?
Tehát, nekem 20,8-ról esik 20,3-ra, ahol is bekapcsol a fűtés. Ez az esés kb 1 óra alatt megy végbe. Aztán a fűtés 20,5-nál kikapcsol kb 10-13 perc mulva, -látható mennyi a túlfűtés (0,3). Ha másfél fokot (19-20,5) kell neki visszafűteni, kell kb fél óra. Hogy mennyi idő alatt hűl le 1,5 fokot, azt most passzolom, kb 3 óra.
Beállítás kérdése az egész. A jól beszabályozott készülék lényegesen jobb hatásfokot ér el,mint a rosszúl beszabályozott. Azt jelenti,hogy a keringés és az égőnyomás megfelelően legyen szabályozva, hogy lehetőleg az elégett hőenergia a leg optimálisabban hasznosuljon. Ha túl nagy az égőnyomás (lángmagasság) sok hő kimegy a kéményen anélkül,hogy a szivattyú elszállítaná.A túl alacsony égőnyomás pedig nem tudja jól felfűteni a rendszert.
Én most állítottam be a FÉG C 18-ast (műszer nélkül sziszif-fuszi munkával) gyári érték legalsó szintjére és láss csodát, eddig fogyasztottam 85 nm-en 21 fokon 10 m3-t, ugyanolyan hőmérsékleten és külső hőmérséklet mellett beszabályozás után 7.5 m3-t.
Nem. Egyelőre nincs külső szigetelés a falakon kívül.
Nem mértem még le hogy milyen lassan hűl le 20-ról 18,5 fokra. Nálam azért nem egy óra. Talán 2-3 óra alatt. De ez csak sacc. Majd lemérem pontsan.
Nekem mondod, hogy durván sok?! :) Régebben mikor a huszon valahány éves fég megevett havi 300m3-t már szörnyülködtem. (Ugyan ebben a házban, ugyan azzal a fűtési rendszerrel, csak gyengébb szigeteléssel.) Ehhez képest erre nem tudom mit mondjak...
Nálam most épp ezekben a -5, -2 fokokban napi 9 m3-rel megy akondenzációs Baxi a fürdőmelegvízzel együtt, 110m2 -es a ház, 5 centi hungarocell, új építésű.
Nem keverési arányt jelent a beállítása, mert a VTA 322 termosztatikus keverőszelep, a beállított értéket igyexik kikeverni az előremenő és a visszatérő ágból a padlód felé.
Megneztem a keveroszelepet. Egy ESBE VTA322 van beepitve, es persze maxra volt tekerve... A kerdesem az lenne, hogy hogyan mukodik ez a szelep? Az van rajta, hogy 35-60 fokig szabalyozhato 6 lepesben, en most 2-esre tekertem, ez elvileg 40 fokot jelent, ha jol gondolom. De vajon akkor is 40 fokos lesz a viz, ha a kazant 60 fokra tekerem, meg akkor is, ha 40-re? Tehat tenyleg hofokot lehet allitani, nem csak keveresi aranyt?
Most már az is eszebe jutott, hogy vissza kéne rakni a régi Fég-et, ez a Wolf meg menne csak HMV üzemben. HMV-re beéri napi 1-2m3-rel úgy, hogy 3-an zuhanyzunk.
Viszont most, hogy hideg van, fűtéssel együtt megzabál 18-20m3-t is naponta. Pedig azért nincs olyan rendkívül hdeg idő. Erre felé reggelente általában -5, -6 van, nappal -1, -2. Mi lesz ha -20 fokok lesznek?!
Pedig itt is nagyon dícsérték a Wolfot. Ezért is választottam ezt. Nem elég hogy zabálja a gázt, még a váltószelepe is gyárilag hibás... :( A helyi szervízt meg inkább nem minősíteném.
Kedves szakik! A gondom az, hogy a demrad solaris HKA224 turbó cikró gyakran megáll f4 hibával. Ez ugye ionizációs hibát jelent. Azt csinálja, hogy fütés közben lekapcsol a láng, keringető megy, majd megpróbál ujra begyujtani szikráztat, van is szikra, de nem gyullad, ekkor megint elmegy a kijelzőből a kép, visszajön, megint próbál, megint nem sikerül, és ha sokadjára nem megy neki, F! hibával villog. Aztán pár perc mulva kikapcsolom a készüléket, majd vissza és akkor elindul, van láng. De azt is megfigyeltem már, hogy a 3 vezeték, ami a tüztérbe megy (egy az ionizációs kettő meg a szikra) ha ezt megmozgatom akkor, mikor nem tud begyujtani, akkor eddig még mindig sikerült neki, anélkül, hogy bármi mást kellett volna csinálni. Mi lehet a gond, szerelő telefonból a gázszelep tekercsre vagy mire gyanakszik.
Valahogy nekem sem megy a fejembe, hogy a havernak is a FÉG ezeréves kazánja napi max 13 köbméterrel beéri a 100 m2 családi házat, nekem 4 éves turbós kazánom meg ugyanabban az idöben hidegben (nem lakunk messze egymástól) 9-et fogyaszt 48 m2-re ugy, hogy ez lakás, 1 oldalról fűtve, 1 oldal meg a lépcsőház, ahol 10 fok alatt nincs, alattam laknak.
Ha visszaolvastál volna, nem tetted volna fel ezt a kérdést.
Erre van pont, ha hajlandóak lennének kijönni. Vagy 5-6-szor hívtam őket, meg is igérték, hogy kijönnek, nem jöttek.
Most már a Wolf Klíma és Fűtéstechnika kft-nek szóltunk. A helyileg illetékes területi képviselő ki is jött. Mikor meghallotta, azonnal rámondta, hogy csere.
Közben most derült ki, hogy a beüzemeléskor be is kellett volna szabályozni a kazánt. Ezt sem tették meg.
Most megigérték a Wolf-tól, hogy ők is rugdossák a szervizest. De mivel garanciában kéne kicserélniük, b***nak rá kijönni, mert nem látnak benne pénzt.
Ami még érdekes, hogy födémszigetetlés és hőszigetelt bejárati ajtó csere után ez a Wolf fogyasztott decemberben 500m3 gázt (100nm-es egyszintes ház), úgy hogy a hónap elején itt 15-18 fokok voltak.
A régi Fég C21 januártól november végéig 1100-at úgy hogy még nem volt szigetelve. Éves szinten pedig évek óta 1400 körül szoktunk használni. Szerintem nem vészesen sok. De mivel most meg ilyen hideg van lehet lesz az jövő ilyenkorra 2000 is.
Érdekesnek tartom, hogy 30 éve takarékosabb kazánokat gyártottak. Vagy a fene tudja, hogy mért van ez...
Mit eredmenyezhet, ha egy kicsit tulmeretezem a radiatorokat? Tehat 150-es kellene, de 180-ast teszek. Lehet, hogy meg elonyos is lesz, alacsonyabb eloremeno vizhofok eseten?
A kivitelezés még messzebb van, de egy két dologgal szeretnék tisztába lenni és előre tervezni vagy legalábbis tudni arról hogy mi, hogy lesz ne legyen teljesen idegen a dolog.
Jó lenne egy kicsit átlátnám a dolgokat.
Azt szeretném tudni , hogy a 110 m2-es lakrészű házunkba hova és mekkora radiátorokat kell elhelyezni? Dég Lux uni lapradiátorokba gondolkodom. Eddigi tapasztalatom alapján körülbelül 10m2-re számolnék 1000x600as lapradiátorral bár tudom ez nem ilyen egyszerű.Központi gáz fűtés van tervbe véve. Kiegészítő fűtésként vízteres kandalló.
Másik kérdésem hogy jobb ha minden radiátorhoz külön visz a szerelő csövet az osztó-gyűjtőtől vagy egymáshoz közeli radiátorok (max 2 radiátort gondoltam) lehet felfűzős rendszerű?
Ami esetleg fontos infó lehet hogy 30as fő fal lesz és 10cm es szigetelés.
Válaszaitokat és segítségeiteket előre is köszönöm!
A radiátoraim (Buderus Logatrend) thermo szeleppel vannak szerelve (szintén Buderus). Amikor megy a kazán szivattyúja, a szelepeknek surrogó, zúgó hangja van (gondolom a víz áramlik a nyitott szelepen keresztül, mert ha kézzel elzárom, akkor elhallgat). Ez mondjuk a konyhában még csak-csak elmegy, de a hálóban a fejemtől két méterre elég zavaró tud lenni. A kazánon van automata légtelenítő, így elméletileg nem levegős a rendszer. A szerelő szerint a "thermofejes radiátor az ilyen". Tényleg? Nekem ez elég furcsa.
Nálam is kb. ennyi a fogyasztás hideg napokon, de van, hogy kicsivel több. Pedig nekem Vaillant cirkóm van, ami a HMV-t is adja. A lakás pedig csak kicsivel nagyobb (85m2), de éves szinten ~1350 m3 gáz a fogyasztás (tavaly ennyi volt). Erre mondták itt korábban, hogy ez ennyi. Pedig a ház körbe van szigetelve (5cm-es hungarocell-el). Mondjuk nálam nem megy folyamatasosan a kazán.
én most nem vennék a helyedben két hőcserélőset, csak egy pont akkorát, ami a hmvtekhez kell. később meg egy második tárolóval oldanám meg előmelegítő tárolós rendszerben a napkolit, mert akkor ráérsz akkor eldönteni, mekkora tárolót akarsz/engedhetsz meg magadnak a szolárhoz.
igaz ehhez a variációhoz később kell egy szivattyú is pluszban meg néhány idom és egy kevés cső a tárolók összekötéséhez, no meg hely a második tartálynak, de a pénz addig nálad marad, és nem áll egy olyan dologban, amit ki tudja mikor fogsz használni.
cserélgettem a termofejeket, de nem használt, ezután kaptam egy olyan kupakot, és teszteltem azzal.
Ha a tűszelep lezár ha kupakkal zárom (kezd hűlni a radiátor), de a fejet nullára tekerve nem zár le, akkor a fej a rossz?
Mekkora az esélye, hogy vagy a fej, vagy a szelep rossz az _összes_ radiátoromon?? Ugyanis egy sincsen, amelyik az általad elmodottak szerint működne most. Vagy nem zár le kupakkal sem és/vagy nem zár le ha nulla (0) állásba tekerem.
Ugyanilyen elbaltázott fűtésrendszerem van nekem is.
Épületgépész fickótól vettük a lakást (80 m2), ő tervezte ilyenre iszonyatosan kicsi radiátorokkal.
Mielőtt beköltöztük, kerítettünk egy fűtésszerelőt, aki a falon kívüli PVC csöveket besüllyesztette rézre cserélve a falba.
Amikor kész volt, közölte, hogy ez egy elég hülye megoldás, nem is szereti az ilyet, de mi kértük, hogy tegye a csöveket a fala... Nóóórmális?
A problémám az, hogy igazán meleget nem tudok vele csinálni.
A kazán FÉG C-12, gyakorlatilag folyamatosan megy (átfolyós melegvízzel hideg napokon kb 10m3 gázfogyasztás), hogy a szobatermosztátot 21 C-ra állítom. (Nem tudom érdemes lenne-e kicserélni a kazán -gondolom jó régi - saját termosztátját.)
65 C-os vízhőmérséklet mellett a 21 C-is épp, hogy eléri, de modjuk 23-mat már nem tudnék csinálni vele (pedig azóta már kicseréltük a radiátorokat nagyobbra).
Ami érdekes, hogy a kazánból kijövő és a visszajövő cső hőmérséklete között nincs egetverő különbség.
Ez normális?
Azt sem tudom, hogy a vízszivattyút gyors vagy lassú vízszállítási sebességre érdemes beállítani, ill. milyen intenzívre érdemes venni a kazánban lángot.
Köszönöm a tanácsokat, ma este nekiállok ellenőrizni.
Egy másik dolog derült még ki. Nevezetesen, eddig kettő olyan tűszelepes fejet találtam, ami nem zár le. Gyanús volt, hogy az első kettő radiátor folyamatosan ontja magából a meleget, ezért levettem a termofejet, és azt a műanyag kupakot csavartam fel a helyére, teljesen ráhúzva. Na ezek után sem változott semmi, ugyanúgy fűtöttek tovább. Jól gondolom, hogy ez is negatívan befolyásolja a teljes házra nézve a hatásfokot?
ki lehet cserélni csak azt a tűszelepes részt, anélkül, hogy az öntött idomot kicserélném?
Ja és még valami: a termofejet, ha nullára tekerem koppanásig, akkor le kell zárnia teljesen, vagy átenged azért még magán meleg vizet?
Kozben beszeltem a kivitelezovel, es van beepitve keveroszelep. Jovo heten a futesszerelovel is beszelek, megnezi, hogy jol van-e beallitva a rendszer...
Igen, a tervem az hogy most kazán+HMV, aztán amikor megint telik rá, akkor egy vákuumcsöves (vagy ki tudja mi lesz akkor) napkollektor ami rásegít a kazánnak. Talán Viessmann-nak vannak bivalens tárolói, csak sajnos az nem fér el ott ahová a tartályt terveztem, nameg kérdés hogy kollektor nélkül működőképes-e. :(
Így van, ahogy mondod. Na most ha egy szerelő véletlenül rossz helyre rakta vagy nem is rakott 100-as szelepet, netán mindenhová azt rakott akkor nem is fog működni.. Ha meg mondjuk felcserélt egy előremenőt egy visszatérővel akkor az kész káosz.. Amióta van lágycső meg roppantós idom azóta a fél ország fűtésszerelő.. :)
Anno amikor még más maszekok dolgozója voltam csináltam pár egycsövest, (én se szeretem) szval emlékeim szerint az 50%-os szelepek azok a szám alapján a fűtővíz felét a radiátorba a többit továbbengedték a visszatérőn a következő előremenőjébe
A 100-as értelemszerűen e teljes mennyiséget beleengedi a radiátorba. ezért nem is szoktak a 100-as szelepesre termofejet tenni.Lezárja a víz útját.
Az egycsövessel az a gond, hogy nagyon rizikós a radiátor méretezés, ezért nagyon könnyen elrontható az egész fűtés.
A képek alapján egycsöves rendszered van. Hogy ez miért jó ne kérdezd, én nagyon nem szeretem, de attól még működni szokott.. Az átcsövezést nem javasolnám csak a legvégső esetben, mert igen nagy rombolással jár.. Előtte nézz meg pár dolgot:
1. Az alsó szeleptesteken lennie kell egy 50-es vagy egy 100-as számnak. Ha megtalálod a százast, akkor az lesz az utolsó radiátor a körben. Hideg rendszernél kezdj el fűteni, nézd meg a radiátorok sorrendjét, illetve hogy nincs-e véletlenül fordítva bekötve valamelyik (a függőlegesen felmenő cső alatti bekötés az előremenő, annak kell először melegednie). Ha minden jól van kötve akkor a 100-as szelepnél kell utoljára melegedni. Törölközőszárítód nincs? Találkoztam már olyannal, hogy utolsónak még bekötött egyet az ember, aztán amikor annak lezárt a termofej, akkor megállt az egész kör.. Nem volt könnyű rájönni.. :)
remélem érthető amit írtam, ha mégsem keress meg privátban..
Az én rendszerem úgy néz ki, mint amire az adott linken átalakították. Vagyis, felul van egy termofej olyan tűszelepes házra csatlakozik. az alját és a szelepet egy függőleges cső köti össze. Alul egy torlószelepnek kinéző idom van, amibe alulről két cső csatlakozik be. Amikor indultam a fűtéssel, nem volt a 6 radiátorból 4-ben meleg víz, sőt egyaltalán áramlás sem. Ekkor tanácsolták, hogy názzem meg az alsó torlókat. MEg is találtam a második radiátoron teljesen be volt tekerve egy imbusznyílású csavar, ezt kitekertem és azonnal megindult az áramlás. Szóval ezek szerint egycsöves a rendszerem, de ha ki van nyitva a torlószelep akkor azért hátrajut a víz, csak menet közben leadja a szállított hő jó részét.
Erre mondta a szerelő, hogy az átcsövezés jelentős hatásfok növekedést fog jelenteni.
Annyi féle kulcsos idom van, minőségileg ki tudja, erre ahol én szerelek nem használjuk, a többi kolléga (nagyon sok kolléga) se, csak ha nagyon nincs más, egy egy kötésre.
Egy olyan háromjáratú szelep, mellyel két kört működtetve le lehet szabályozni úgy, hogy az egyik körön sokkak kisebb legyen az áramlat és ezáltal nem lesz olyan meleg a fűtőkör.
ha sorba vannak kotve es termofej van rajt, akkor persze nem jut meleg az utolsohoz, mivel egy kozbensonel lezar a termofej es nem engedi tovabb a meleget. Az elobb belinkelt atkotest kell megcsinalni, ez nem kerulhet 300ezerbe :) 6db csodarab beepitese munkadijjal egyutt is megvan 10-20ezerbol :)
Úgy tudom, hogy az ötrétegű műa. csővel vizet szerelni falban vezetve kulcsos idomokkal nem szerencsés, mivel egy idő után meglazulnak a kötések. Igaz ez? Kulcsossal ne? Csak présssel?
Ne foglalkozz vele. Sok minden történhet addig, míg dugulást okozna. Akár tovább is viheti az áramlás.
Gondot akkor jelenthet, ha karmantyú is van a csőrendszerben, mert ez szembe (is) áll a folyás irányával és itt elképzelhető, hogy fenn tud akadnia a rongyod. De nem valószínű, hogy új építésnél lenne karmantyú. A másik, hogy mivel társasházról van szó, ki tudja, hogy ki mit öntött már bele véletlenül és mégsincs eldugulva.
a nyáron fűtéskorszerűsítésbe kezdenék, laikusként kellene egy kis segítség mielőtt a terveimmel szakemberhez fordulok:
- 2 szintes házban az alsó és felső szinten is 1-1 termosztát lenne amivel az adott szinten szabályozhatnám a hőfokot (a szobák radiátorain thermoszeleppel). Ezt a funkciót a kazánnak kell támogatnia vagy egy harmadik elemnek? Más szóval, kell figyelnem valami erre utaló paramétert kazánkeresésnél?
- turbós-kondenzációs kazánt szeretnék külső melegvíztárolóval (100-120L), illetve 2-3 éven belül napkollektorral kiegészítve. A kazán-tároló egymástól lévő távolsága meg van határozva? Esetemben a kazán (és később a kollektorhoz tartozó hőcserélő) a pincébe kerülne, a tároló a fő HMV kivételi helyhez a lehető legközelebb, 1 szint és kb 10 méter távolság. Van ennek realitása?
