Hát pont ez basztat engem is. Amikor a kőmérges magyarázott szedjek még ki földet a leendő szoba aljzatából, anyáztam amikor lapátoltam ki az ablakon.Aztán a szerelőbetonnál már láttam valami nem stimmel.Megvettem az 5cm nikecellt és jött a méregetés, kiderült olcsóbb ha veszek még rá +-ba 4cm mint cementet meg sódert így is van 8-10cm beton rajta.Szval örültem az agyonszigetelt szobának de valahogy ez a leghidegebb.
A parketta alatt se a hozzáadott papírvékony polifom van, elég vastag az is talán 3mm.Mégis ha le kell ülnöm vagy feküdnöm a szőnyegre gyerekekkel játszani, vagy a kiságy mellé megnyugtatásul, akkor alig várom, hogy fölkelhessek.
Nekem nem kell megmagyarázni, amióta (elég rég) félkemény cső kapható szinte mindenhol, azóta nem használom a hajlítókat és már azt se tudom a műhely mely részén találnám meg, a belinkelt karos hajlítóhoz erő kell és "gyorsaság" a roti ami szintén belinkelt nem!! bírja a félkemény csövet, egyet anno kinyírtam miatta, ezt a tokozót nem ismerem még a régebbi konstrukciót használtam, de a lényege ua.
A melegítésre visszatérve, a hajlításnak pont a szépsége a lényeg, ha kilágyítod a csövet, a hevítés és hűtés elég ronda nyomot hagy a csöveken, akkor viszont semmi értelme, tehát marad az idom.
Nem 1-2 hajlítást csináltam már ilyen gépekkel és simán bírják a gépek is, meg a cső is.
Tokozást is követtemmel már el (nem gyakran!), de arra én is azt mondom, hogy inkább az öntött idom forrasztva, pedig 1Xsem repedt el a cső, meg a szerszámnak sem lett baja.
Az egészben az az elgondolkodtató, hogy van egy régi hajópadlós alatta homokos szoba, amin ideiglenesen ugyanolyan szalagparketta van és sokkal melegebb, a konyhában javarészt a közlekedési részeknél szintén szparketta, alatta régi szigeteletlen beton, és ez is melegebb mint az agyonszigetelt új szoba alja.
Hepworth termékekről mi a véleményetek? Falfűtés rendszere érdekelne konkrétan. Árban a listájuk alapján olyan középkategóriába sorolnám őket, de a minőségről és egyéb részletekről nincs infóm. Dolgozott már valaki ilyennel?
Nekem a szobában parketta van, a betonrétegek között van 9cm szigetelés, annyit jelent, hogy így is mezítláb gyorsan kell lépkedni nehogy odafagyjon.Megoldás padlófűtés.
Vagy szellőzővezetéket kell csinálnod, kivezeted a lefolyócsövet a tetőre vagy alá, vagy beépítesz egy légbeszívó szelepet, ez olcsóbb kevesebbet kell bontani, vagy nem is kell bontani.
Szerintetek nagyságrendileg milyen költségre számíthatok egy építési telekre való vízbekötésnél (ügyintézés, kivitelezés: akna, 1 kerti csap, 3/4" vagy 1")?
Tudtok valakit ajánlani, aki Tahitótfaluban dolgozik?
"Hajlítási kapacitás:- Lágy réz cső: max. 22 mm átmérőig és 1,5 mm falvastagságig.- Dupla bevonatú alumínium: max. 26 mm átmérőig és 3 mm falvastagságig."
ezek nem alkalmasak a szokasos felkemeny rezcso hajlitasara. lagy rezcsovet meg meg nem lattam falba vakolva hasznalni vizvezetesre. persze attol siman lehet hogy szoktak.
A következő gonddal küzdök: a konyhám hidegburkolata nincs alulról szigetelve és így lefagy a lábunk rajta. Egy másik topikban azt javasolták, hogy törjem fel a betont majd szigetelés lerakása után újra betonoznám le. Tudom ez a legjobb megoldás, de nem nagyon szeretnék ilyennel küzdeni. A következő megoldással szeretnék javítani a helyzeten. Mivel ez a helység az utolsó a fűtési körben, így az utolsó radiátorból kijövő csövet egy hencoval megtoldva egy hurkot csinálnék a padlóban. Ezt úgy érném el, hogy vágnék vályúkat a betonba, majd nikecellel szigetelve tenném le a csöveket. A járólapot pedig padloponddal kiegyenlíteném és parafával burkolnám, így is javítva a hőérzetet.
ha a kivitelezod nem szokott ilyet csinalni, akkor megfontolando a lecserelese, jobb ha nem a te hazadon tanulja meg, koveti el a kezdok hibait, jon ra a trukkokre.
penzben is olcsobb. a cso metere sokkal olcsobb mint a rezcso, a fittingek (konyok, T, menetes vegek, stb) dragak. de egy uj haz komplett szerelesenel azert porognek a meterek rendesen. gondolom viz+futes.
es muszaki emberkent (de nem vizes szakmailag) es sokkal inkabb el tudom hinni hogy egy muanyag kulseju cso nem lukad ki 30 ev alatt a falban, mint hogy egy rezcso egyben marad, plane hogy a szokasos rezcso nem hajlithato, muszaj lesz a falban tele legyen forrasztassal a kanyarok miatt.
Akkor lehet, hogy az aljzat. Ennyire még nem vagyok szakmabeli, márciustól építkezünk, addig szeretném felkutatni az alapvető kérdésekre a válaszokat. :-)
Nem falon kívülre tervezné, hanem a falba. Vagyis a két választási lehetőség, hogy az aljzatbetonban megy, vagy a falba bevésve.
Alpex: a gugli azt mondja, hogy ez alumínium bélésű. Jó az nekünk, mármint, hogy alumínum van belül? Azt gondoltam, hogy ezek valami rezes dolgok...
remelem nem a fodemben lenne, hanem az ajzatban. a fodem tartoszerkezet, meg mas miatt sem teszunk bele csovet. peldaul azert, mert amikor azt betonozzak, vizszerelo meg a kornyeken sincs.
Van egy rossz hírem.
A szerkezetbe probléma mentesen el lehet helyezni a lefolyó csővezetékét, az elektromos kábel védőcsövét, a szerkezet temperálás csővezetékeit és a szellőzés vezetékét.
1. az a cso nem muanyag, hanem ugynevezett 5retegu, masneven alpex cso.
2. nem a legolcsobb kinait kell megvenni
3. remelem nem a fodemben lenne, hanem az ajzatban. a fodem tartoszerkezet, meg mas miatt sem teszunk bele csovet. peldaul azert, mert amikor azt betonozzak, vizszerelo meg a kornyeken sincs.
4. a lenyeg hogy a betonban le legyen kotes, elagazas, semmi.
amugy a falon kivuli cucc tokre elavult ma mar. hanyszor lattal mar olyat, hogy falon kivuli cso valahol kilukadt, es foltozni kellett??
Az iment leengedtem a furdovizet, es olyan volt, mintha vakumot csinalt volna a csoben, es kiszivta volna a vizet a wc-bol es a mosdo szifonjabol... Mi lehet ez?
Valaki, remélem, segít megoldani a gondom. Van egy hajdú 80literes vizszintes bojlerem. nagyon jól is mőködött a lelkem aztán lassan elkezdett morogni. Próbáltam figyelgetni, hogy mitől lehet, de nincs olyan fix esemény ami után biztosan fellép a morgás. igazából még tudnék élni is a jelenséggel, de a helyzet az, hogy a hidegviz csöve a morgás alatt olyan szinten berezonál, hogy hallatszik minden lakásban a házban, ami már kevésbbé viccesebb. :)
Mi lehet a morgás oka? akkor is csinálja, ha melegít, meg akkor is, ha nem melegít. ha engedem belőle a vizet, csak akkor nem csinálja.
- rézcsövek a falban, ajtók, ablakok fölött átvezetve
Az előbbit egyszerűbb kivitelezni, az utóbbit meg könnyebb javítani.
A kérdés, hogy a műanyag csöves vízvezetés mennyire tuti? Vagyis (nyomás alatt) nyugodtan ráönthetik a beton aztán úgy lesz 30-40 évig, vagy volt már olyan, hogy egyszercsak szivárogni kezd?
Ha az aknában vagy külön kötve, akkor az annyi neked nyomásügyileg, mint a semmi.
Gondolkodtam közbe a visszacsapós dolgon, nem jól írtam, nem elég csak a szomszédnak beépíteni, mert nálad is jelentkezik a nyomásesés.
Ha neked is be lenne építve a visszacsapó, akkor nem tudna a nyomásod visszaesni annyira a szomszéd wc csapja miatt, hogy jelentkezzen a lehúzás utáni hatalmas nyomásemelkedés.
A legjobb megoldás egy tágulási beépítése, de utólag ronda és útba van mindenhol.
Amúgy én speciel ellenzem ezeket a wc csapokat, ha utólag cserélgetik, mert pl:nem megy már le a cucc, akkor általában nem a csap a probléma, hanem a wc elvízkövesedése.
Korábban : 1.6 m magasan egy golyós csap, majd a leszáló vas/fém cső és fixen holladival bekötve a tűzhely.
Ez afix bekötés.
Majd már vagy 20 éve legalább az un. flexi bekötés. A leszálló cső végére egy dróthálós gumicső. Ennek vannak biztosági kockázatai, ezért már kb. 10 éve nem javalt, sőt eleve 5 évente a csövet cserélni kellet.
Ezután jött a teljes fémcső (inox. ). Természetesen ez is flexi - nyújható, nyúzható. Nyúzás elött szép sárga, nyúzás után meg fémes csillógású. Különféle méretben.
A tűzhely beszerelési ára (kijelölt szerelővel, aki a szolgáltató MEO- sa is egyben ) kb. 8- 9 eft, az inox cső meg k. 3 - 5 eft a hossztól függően.
És miért kell azt a golyós csapot kicserélni. Ha nem gázra van, az egy durva hiba. A gázra való mint írták nem több 1500 ft-nál.
Persze ha teljesen máshová akarja a barát a tűzhelyet rakatni, annak ára van.
Ha megelégszik max. egy m-rel arrébb az eredeti helytől megúszhatja egy 15 -ösből.
Teljesen máshová helyezni, ahhoz kell terv is és stb.
De akkor sem az a szerencsétlen végelzáró golyós csap ennyi !!
Az a helyzet, hogy már külön vagyok kötve, a bejövő csonknál oldalt leágaztattak engem, de mégis van nyomásesés. Ez egy családi társasház és a vízművek azt mondja, hogy ilyen wc elzáróra végül is kevés a bejövő csonk keresztmetszete. Amúgy nem a nyomásesés a fő probléma, hanem ez a kalapács. Érdekes, hogy csak azután keletkezett, hogy újra cserélték az elzárójukat. Szerintem azzal lehet a hiba. Állítólag most cserélni fogják, ezt hallom 2 hónapja és ezért nem szereltettem még be a kiegyenlítőt, mert várok, s közben remélem, hogy nem megy tönkre valami, mire rászánják magukat a cserére.
sziasztok. az olyan elhelyezés helyes, hogy az előre és visszatérő cső a falban megy, a radiátor (600) közepénél fut a 2 cső és onnan az előremenő fentre, a visszatérő lefele ágazik.
Ha tutira nálad "csattan" a cső, akkor esetleg a szomszéd vízórája után be lehetne tenni egy visszacsapót első és legolcsóbb próbának.A nyomásesésedre a legjobb megoldás külön vízbekötés a fővezetékről csak neked.És ez megoldaná a kalapácshatást is, mert a fővezeték vízmennyisége elnyelné a hirtelen nyomásesés utáni hirtelen emelkedést.
Az, hogy egy szerelő nem tudja elsőre a megoldást a bajodra nem jelenti azt, hogy "béna".
Jól néznénk ki, ha egy köhögő autót addig járatnánk szervizről szervizre míg a konkrét hibát meg nem mondja valaki, de lehetne 1001 más szakma példája
Kolléganőmnek van egy Immergas Nikemini 24 tipusú gázkazánja. A következőket produkálja: a termosztát bekapcsolná, de nem indul be, hanem berregő hangot ad. Azt mondta neki a gázszerelő, hogy egy szelepet kell kicselélni, ami 80 ezer Ft. A kazán 5 éves.
Tud valaki segíteni, mi lehet a baj? Nem lehet azt a szelepet javítani?
Persze, az egy másik téma arra már írtam: rányomsz párat a kézivezérlés mínuszára (mondjuk 14 fokig) és mire a termosztát észreveszi, hogy ennél hidegebb van már be is csuktad az ablakot. Ergo olyan mintha kikapcsoltad volna a kazánt a szellőztetés idejére.
Köszönöm. Mindenesetre keresek egy másik szerelőt, mert az nem túl megnyugtató, ha nem tudja kapásból a választ ilyen problémára és a tágulási forgalmazójánál akar érdeklődni.
Tedd a bejövődhöz minél közelebb a tágulásit. A szomszéd rendszerében mehet a kalapácsolgatás, te magadnál akarod a hatást megfogni. Ha ő nem tesz saját magának, így járt.
Nálam a bojler felől hallatszott hasonló hang, pedig nem volt épp használatban semmi. Aztán amikor nyomásmérőt raktam fel, kiderült, hogy ilyenkor pattog a mutató rendesen... apósomék (egy telken belül) rendszere (egykaros csaptelep, mosó/gató gép mágnesszelepe) küldte át az ingadozást. Raktam fel egy kis tágulásit (igaz, egy nyomáscsökkentőt is), azóta semmi puttyogás.
A vízkalapácsnak tulajdonítok két balesetet: egy helyen, a mosdókiállásnál történt. Mindkét esetben a flexi bekötőcső hollandis része ment tönkre. Első esetben kicsit megrepedt és épphogycsak spriccelt ki a víz, másik esetben egyszerűen lerobbant és ömlött. Hogy miért ugyanott történt mindkétszer, nem tudom. De tutira az 5+ bar és a vízkapalács volt. (persze általánosságban a flexi csövek minősége sem túl jó, de én a fentieknek tudom be a történéseket)
Az Exxxxxxxxm LC ivóvízhálózatban alkalmazható tágulási tartályok között található egy 0,16 liter űrméretű típus is, melyet az úgynevezett vízkalapács, vagy vízütés elleni védelemre használhatunk. Ez az effektus ivóvízhálózatokban lép fel egyes gyorszárású szerelvények működtetése során, mint például a WC-nyomóöblítők vagy az egykaros csaptelepek. Az ilyen szerelvények elzárása során a nyomás rendkívüli mértékben, akár több tíz bar értékre is megnövekedhet a másodperc tört része alatt. Ezt hívjuk vízkalapácsnak, amely nevéhez méltóan súlyos károkat okozhat. Eltörheti a csaptelepek kerámiabetéteit, károsíthatja a mosó- és mosogatógépeket. A csőhálózat maga is károsodhat az évek során, mert a rövid pillanatokra fellépő, rendkívül nagymértékű nyomásnövekedések hosszabb távon fáradási korróziót okozhatnak."
Engem ez a probléma is érdekelne, ugyanis a felújításkor beszerelt új készülékhez át kellett törni a falat egy állandó szellőzés miatt, így viszont nagyon hideg lett a fürdőben. Ráadásul penészedik a hideg fal. Arra gondoltam, hogy oda inkább betennék egy szellőztetőt és a mennyezetet áttörve közvetlenül vezetnék egy csövet a kazán szívó részéhez. Ezek szerint ezt mások is csinálják? És milyen magasan kell hogy kiérjen a cső a padlásszinten? Vagy elég maga a nyílás megléte és mechanikusan megy majd a huza ahova kell? Nem vagyok egy nagy gyakorlati ember, én csak a szakember hívása előtt gondolkodom.
Az nekem nagyon nem tűnik reálisnak. Hozzám egy hónapja egy sima Mofém golyóscsapot tettek fel. A szállítólevél szerint vízre-gázra is jó. Valami ~1500Ft volt hozzá írva.
Láttam már speckó gázcsapot is, amibe volt beépítve mindenféle biztonsági védelem. A pontos árára nem emlékszem, de nem volt 10eFt a 1/2"-os.
Most oldalfali, vagy a tetőt áttöri? Ha tetősík fölött van a kivezetés (akármilyen megoldással is), akkor semmi probléma.
Elvileg ha már van egy meglévő engedélyezett oldalfali turbós kivezetésed, akkor sincs. Csak újat nem létesíthetsz. Legalábbis én így tudom.
Amúgy a beüzemelőt nem zavarja, ha semmire nincs engedélyed. Tőlem sem kértek semmilyen engedélyt beüzemeléskor. Probléma csak akkor lehet, ha van egy rosszakaró szomszédod, vagy bárki, aki arra sétál és látja a kivezetésedet és feljelent. Vagy ha ilyen nincs, akkor a kéményseprő fogja nemtetszését kifejezni a legközelebbi éves ellenőrzéskor.
Elnézést kérek, ha helytelenül használom a szakkifejezéseket!!!
Egy barátom gáztűzhelyet cseréltet a lakásában, arrébb kell tétetni a készüléket és egyúttal ki kell cserélni a golyóscsapot is.
Valami véglezáró dolog is szerepel a dologban, neki azt mondták, hogy maga ez a golyóscsap 25.000.- ft-ba kerül. Reális ez az ár? :-o Vagy ekkora összeget talán a teljes műveletsorért illik elkérni?
Ezek szerint, ha van egy oldalfali kivezetésem, tetőt áttöri, de csak kb. 1 m telekhatártól, és új kazánt vennék, akkor nem marad más értelmes választás, mint a "fekete" beüzemelés?
Beszéltem egy szerelővel vízkalapács ügyében és kicsit elbizonytalanodtam, mert úgy vettem ki a szavaiból, hogy a nálam levő helyzet speciális és egyáltalán nem biztos magában. Ő azt mondta, hogy ha ilyen hatás jelentkezik, akkor a kiegyenlítőt ott kell elhelyezni, amelyik hálózaton keletkezik, tehát az nem biztos, hogy megoldás, ha nálam szerelik fel. Azt mondta még utánanéz, de ez már nem annyira szimpatikus, ha nem tudja kapásból a választ. Próbáltam egy boltot hívni, de ők meg szerelőhöz passzoltak tovább. Most akkor az én külön hálózatomra érdemes kötni kiegyenlítő tartályt, hogy elmúljön az a hang vagy felesleges? Ki tudná ezt megmondani? Hol lehet utánajárni. Az nem hiszem, hogy menni fog, hogy a szomszédba én szereltessem fel, nem is engedné, neki jó így.
Sajnos ismét itt. Még mindig a radiátor problémával küzdök. Előszobában van két radiátor, amik fentről kapják a vizet. Egy Y-nal megosztva. Egyik napról a másikra kihűltmindkét radiátor sőt még a függőleges betáp cső is csak langyos miközben az egész lakásban szinte lángolnak a radiátorok és a csövet. Elzártam az összes radiátort, kivéve a hideget, keringető szivattyú ment. Majd légtelenítő kinyit, és vagy öt percig jön a levegő, majd semmi, még víz sem. Majd radiátorok kinyit. Víz megindul a légtelenítőből. De a radiátor hideg marad. Víz van, levegő nincs, meleg nincs. Mi lehet a hiba? Mindkét hideg radiátornál ez a helyzet.
Valami ötlet? (kiegyenlítő tartály, vegyes tüzelésű kazán, szivattyú van a rendszerben.
Pár éve a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint nem létesíthető oldalfali égéstermék kivezetés, kivéve, ha legalább 10m-re van a szomszédos telekhatártól, a szomszéd nem tiltakozik ellene és a kéményseprő vállalat nyilatkozik arról, hogy az égéstermék elvezetésnek a tetőn keresztül valamilyen okból elháríthatatlan akadálya van.
Legalábbis nekem mindenhol ezt mondták.
Igen, vagy a kéményen keresztül vezeted ki, vagy tetőátvezetéssel. Tulajdonképpen ez is kémény, de nem kell kirakni téglával, csak egy "cső" megy át a tetőn. Ha cserép van a tetőn akkor egyszerűbb kivitelezni, ha síkpala akkor problémásabb és költségesebb.
Emelett a kivezetés közelében kell lennie egy tetőkibúvó ablaknak, hogy hozzáfárhető legyen tisztítás szempontsából. (Manapság már a kéményseprők nem másznak létrán tetőre.)
Ha közvetlen közelben nem létesíthető tetőkibúvó, akkor tetőjárda kell a kivezetésig.
Mi ezt úgy próbáltuk meg kiekrülni, hogy mivel a kazán külső falon van, a ferde tető széle alatt, hogy oldalra kivezettük egy csővel az ereszen túl nyúlva és onnan egy könyökkel felfelé a tető síkja fölé kb 1m-rel van vezetve a cső vége.
Ez így nem túl esztétikus megoldás, de nem kellett födémet áttörni, tetőt megbontani, tetőablakot beépíteni.
A kéményseprők még így is belekötöttek. Miszerint külön létrakitámasztó is kell a falra, mert különben "eldől" a támasztólétrájuk a 3-4m-es "hatalmas" magasságban. Ketteslétra meg nincs kéményseprő vállalatnak.
De aztán végül átvették.
A falon történt 10cm-es lyuk fúrásához viszont így is kellett az önkormányzattól még külön építési engedély is. Az sem volt kevés idő mire megadták.
Még egy megoldást tudok elképzelni a Te esetedben. Ugye jól emlékszem, hogy a vízmelegítőd neked is parapetes. Ha annak a helyére teszed fel a kazánt és annak a helyén vezeted ki. (Nálunk ez a megoldás sajnos nem volt megoldható.)
Bár nem tudom, hogy erre vonatkozóan mik a jelenlegi szabályok. Ott is meg kell lennie a 10m-nek vagy nem, stb. Ennek utána kéne járni.
A zuhanycsaptelep a gerincről van megtáplálva, úgyhogy ezt a csapolót csak falon kívül lehet szűrni. Az egész rendszert meg nem akarom klórmentesíteni - részben az említett ok, részben a gazdaságosság miatt...
egy biztos: barmelyik aktiv szen szuro kiveszi a klort. ha ilyet akarnek, megkeresnem, hogy nincs-e valahol felreeso helyen mod egy mezei szenes szuro beepitesere a zuhany ele. akar valami gepeszeti helyisegben, ahol hozzaferheto a cso ami a zuhanyhoz megy.
meg megfontolnam, hogy ha kiveszem a klort, akkor utanna konnyebben elszaporodik benne sokminden, tehat a szurot minnel inkabb a vegehez tennem, a klormentes viz ne alljon sehol sokaig. tehat semmikeppen nem tennem a boyler ele pl.
Sziasztok! Van egy Beretta Ciao kazánom, azt vettem észre, hogy amikor a meleg víz folyik, akkor többször újraindul és az egyik jelző pirosan felvillan - ez a jelző egy láng áthúzva. Mi lehet a gond?
Sanuer Duval IsoTwin F30 Condense-et használok 3 éve. Minden jó és szép. 3 év gari ha évente 1x karbantartja kb.17e forintért. (Kométa 2001 kft). Bár ott nem mindegy melyik jön, a 3 pali közül nekem a Lajos vált be.
Ha veszel,mindenképpen érdemes tárolósat venni. Nem kell nagy tartály,akár 3 vízvételi helyet ki tud szolgálni. (tapasztalat).
OKE elhiszem! Nem is tiltakozom egy percig se!
De asszem harmadszor kerem, hogy valaki magyarazza el hogyan muxik egy rugos visszacsapo szelep. ELHISZEM, hogy az kell!
És koszonom a tanacsot mindenkinek, de tessenek mar ket sorban leirni mi tortenik amikor egyik aztan masik kazan mukodik?
Egyszeruen nem ismerem a szobanforgo szelepeket!
Nos ezt a tolja kifele a vizet dolgot úgy értem, hogy amennyiben a szivattyúk átengednek. Ha nem engednek át álló helyzetben semmit, akkor a probléma tulajdonképp nem is létezik, mivel egy álló szivattyú le is zárja azt az ágat, azt a kazánt "amiben áll".
De, ha az álló szivattyú átenged, akkor a másik szivattyú működés közben ugye forgatja a vizet. És ez az én dilemmám, hogy a víz biztosan csak a jó helyen forog? Ha megy a gáz, akkor a víz csakis a gázkazánon megy át? Biztosan nem megy belőle a vegyibe is? Ezt visszatérő oldalról értem
Egyébként a rajz csak vázlat. valójában a visszatérő csatlakozási pont nem ilyen egyszerű, mert oda két visszatérő ág csatlakozik be, csak nem akartam túlbonyolítani. Tehát oda váltószelep beillesztése nem igazán menne, esetleg a csövek átszerkesztésével.
nem azt mondtam hogy ez kell , ez csak a hitetlenségre volt válasz, de a váltószelepet az ő esetében két motoros szelep helyettesiteni tudja, csak a vezérlést így nem egy hanem két szelephez kell kötni, és megoldva
egyet-egyet berak az előremenőkbe, és akkor ha az zárva,nem kell visszacsapó, mert nem enged úgysem visszadolgozni,mindig csak egy van nyitva, az amelyik kazán éppen megy
itt egy kép élőben a szelepről, ez szintén ESBE , és a Daikin adta a hőszivattyúhoz, tehát biztos nem vmi vacak, ebből már tizenegykét db-ot beszereltünk és probléma mentesek
A cél valamilyen szinten mindkettő. Ne fűtsenek egymásra a kazánok és ne is menjen egyszerre a kettő.
A vezérlés, amit leírtál szerintem tökéletes, a jelenlegi szar kazánomnál van is ilyen relém, zsír új, idén szereltük be.
Viszont a szelepekben kételkedem, ezért azoknak elmondanád a működését?
A kazánok párhuzamosan vannak kötve a rendszerbe, tehát közös pont nincs, váltószelep, csak heggesztgetéssel jöhetne szóba.
Ezért ha jól gondolom a visszacsapók egy irányban engednek át. Viszont ha mondjuk megy a gáz és a szivattyúja dolgozik, akkor ott a visszatérő ág is mozog, tehát tolja kifele mindkét kazánból a vizet, ergo az előremenő mozgásban van mindkettőnél. Hacsak a keringetők nem úgy működnek, hogy álló helyzetben nem engednek át semmit. Ebben az esetben még szelep sem kell.
Azért mielőtt a motoros szelepet(ket) megveszed, jóvóna azt tudni, hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a kazánok ?
Hova vannak bekötve a rendszerbe?
Mert ha csak az a bajod, hogy ne dolgozzanak egymásra a kazánok , akkor 1-1 visszacsapó az előremenőjükbe és ok lehet.
A "vezérlése" annak, hogy ne dolgozhassanak egyidőben az más kérdés.
A vegyeshez úgyis rakni kéne csőtermosztátot, amivel a vegyes keringetőjét vezérled. Mondjuk beállítod rajta, hogy csak 45 fokos fűtővíz felett kapcsoljon.
A vegyes keringetőjével köss párhozamosan egy 220voltos nyitó érintkezős relét vagy mágneskapcsolót
A nyitó érintkezővel pedig megszakíthatod a szobatermosztát jelét, amivel kapcsolja a gázkazánt.
Így ha begyúttasz a vegyesbe és a víz 45 fok fölötti és elindul a szivattyú, a mágneskapcsoló is kapcsol, a nyitóérintkező megszakítja a kapcsolatot a termosztát és a gázkazán között.
Ha kihül a víz, autómatikusan visszaáll minden . Ha szobatermó kéri majd a meleget, mehet a gázkazán.
teszel a rendszerbe egy motoros irányváltó szelepet( pl.: ESBE )
hőérzékelő szonda a vegyes kazánba
és egy vezérlő egység
ha nem gyújtasz be a gázkaznt indítja a termosztát, ezzel a jellel egyidejűleg fut egy jel a vezérlőbe, ami a váltószelepet a gáz felé nyitja
amikor begyújtasz , a szonda figyeli a vegyikazán hőjét, ha elér egy bizonyos hőt (pl.: 60C' )
akkor ad jelet a vezérlőnek, ami indiítja a szivattyút nyitja a szelepet a kazán felé, és leállítja a gázt, ha visszaesik a kazán hője, a vezérlés leállítja a szivattyút , vált a szelep , és visszaáll minden gázra
mindehez kell egy jó villanyszerelő, aki ért az épületautomatikához és össze tudja rakni a rendszer agyát , ami veszi , osztályozza és adja a jeleket
vmint egy gépész aki hidraulikailag összerakja a rendszert
Adott egy központi fűtés, melyben van vegyes kazán és gáz is. A gázkazán még régi hőterm, de haldoklik így valószínüleg kombi turbós kazánra lesz cserélve. Annak ugye van saját szivattyúja, de nekem a vegyes kazánhoz is kell és van is egy másik szivattyú.
Na, ebben a felállásban hogyan oldják meg azt, hogy az egész rendszer automatikus legyen. Tehát ha akarok akkor begyujtok, ha nem, akkor meg hagyom a gázt. Sőt ha begyújtottam délután és jól becsiholtam, akkor mondjuk éjszaka, amikor már hűl a lakás, akkor a gáz folyatassa a fűtést anélkül, hogy én akármit is kapcsolgassak.
Végülis gondolom két vezérlés kell mindenképp:
1. szobatermosztát a gázhoz
2. csőtermosztát a vegyeshez.
Csakhogy hogyan választják ketté a két rendszert autómatikusan, emberi beavatkozás nélkül?
Elektromos szelepre gondoltam, lehet abból is kettő kellene, mindkét kazánhoz egy-egy. Nemnagyon találok ilyen szelepet a neten. Tudtok valahol?
Tahát adva van két radiátor azonos kötéstávolságokkal( ez az a távolság ami az alsó és a felső fűtővíz bekötési pontok között van)
Ezeket felállítod a fal mellé ahogy a fara kell hogy kerüljenek.
Nos két -két bekötés egymással szembe kerül
Fogsz két 1/2"hollandit komplettet (Egyenes radiátor hollandi néven lehet kapni)és a hollandi egyik végét az egyikbe a másik végét a másik radiátor bekötésébe tekered tömítve figyelve a betekerés azonos mélységére
Ezután a két hollandi felet egyesíted alul felül (Összetekerd)
A radiátort leelenőrized , hogy ne legyen törés a síkban a radiátorok tetejénél és a homlokfelületen
Rögzíted a radiátort a falra
Bekötés keresztbe, átlóban:
Az előremenő vizet(Forró) a radiátor egységben felülre bekötöd tetszőleges oldalra, vagy ahova kell, felűlre, a visszatérő vizet(lehűlt) vele ellentétes oldalra alúlra
Most már csak a megmaradt lyukakat kell ledugózni alul dugóval, felül légtelenítővel
Én pont ugyan ezt hajtottam végre 1,5 hónappal ezelőtt. És megbántam.
Azt már említettem többször itt, hogy a helyi szervize csapnivaló. Egyszerően nem foglalkoznak az emberrel, a telefont kinyomják. Lehet, ez csak itt jellemző.
(Azt csak halkan jegyzem meg, hogy német minőség ide, vagy oda, a kazán váltószelepe 0km-esen, gyárilag hibás volt.)
A melegvíz jó, azzal nincs baj, bár nekem furcsa volt először a régi ZV-4-eshez képest, hogy ha megnyitom a csapot nem gyújt be rögtön, hanem vár kb 7-8 másodpercet. Addig meg csak folyik a víz feleslegesen.
Viszont a gázfogyasztása valami nagyon durva! Kb 1,5-szer annyi gáz megy el ugyan annyi idő alatt, mint a 25 éves C21-gyel. Mikor hideg van, simán 20m3 fölötti napi fogyasztás is volt. Nem is emlékszem, hogy a Fégnél valaha mértem volna ilyen sokat. Emellett pedig fagyoskodunk a házban.
Modulálni a kazán nem képes a visszatérő vízhőmérséklete alapján. Ez szerintem negy hátrány pl egy Viessmann Vitopendhez képest. Emiatt fix lánggal ég és folyamatosan ki-be kapcsolgat. Csak a saját e-buszos termosztátjával modulál, mint a Vaillantoknál. De amíg egy modulációs Vaillant termosztátot megkapsz 30e környékén, egy Wolf szabályozó kb a duplájába kerül.
Arra is figyelj, hogy az égéstermék elvezetés nem lehet 5m-nél hosszabb. Mert ennyit bír a ventilátora. És minden beépített könyök 1m-nek számít. Mivel oldalra már nem lehet kivezetni, ez igen csak lekorlátozza az alkalmazható helyek számát, tekintve hogy egy kémény általában nagyobb 3-4-5m-nél.
140+áfáért vettem én is. Ami nem vészesen sok, de minden tartozék, kiegészítő, alkatrész irdatlan drága hozzá. Égéstermék elvezető elemek pl dupla áron vannak hozzá, mint pl a sima Ticox-os idomok. Indítóidomból pedig muszáj megvenni hozzá a gyárit, ami 10-12eFt pluszban. Így bruttó áron már majdnem 200e a kazán ára.
A Viessmann sem sokkal drágább, nálam az lett volna a másik alternatíva. Hogy az jobb lett volna-e nem tudom. Mindenesetre ezt a cgg-1k-24-et én nagyon nem fogom ajálgatni senkinek.
Ha a tartály elé visszacsapószelepet szerelsz, akkor amíg "lopja a szomszéd a nyomásodat", a tartály tud neked pótolni (egyre kisebb mennyiségben, ezért lehet szükséges túlméretezni). Amikor a szomsézd abbahagyja a lehúzást, a hálózati nyomás feltölti a tartályodat. Ha nagyon sokáig öblít, persze a tartályod kiürül...
Tipp: zárt fűtésrendszerben használatoshoz HASONLÓ tágulási tartály IVÓVÍZRE (!!!) - ilyet ha lakáson belül beraksz, enyíthet a helyzeten. Hogy ebből mekkora kell - szerintem 20 liter fölött, de ez csak tipp. Árban ez kb. 10e Ft-os nagyságrend, mérettől függően.
Jó pár hozzálósással előbb kértem és kaptam választ a vízkalapácshatásra. Azóta próbálkoztam a társasház másik lakóját meggyőzni arról, hogy ha már cseréli a wc nagyomású szelepét, akkor szereltessen fel inkább tartályt, de nem sikerült meggyőznöm őt, hogy az mindkettőnknek jobb lenne. Most megvárom még a magam megnyugtatására, hogy az új szelep hogy hat az én vízkörömre, aztán hívom a szerelőt a kiegyenlítő felszereléséért. Ezzel kapcsolatban van egy nagyon amatőr kérdésem: ha az utcáról bejövő csonkra két külön csővel csatlakozunk és nálam mégis nagy a nyomásesés, nincs egy olyan szerkezet, szelep, ami ilyen esetben nagyobb átmérőn engedné át erre az időre a vizet? Valamilyen automatikus megoldás nem létezik? Bocs, ha nagyon hülyeséget kérdeztem, nem értek hozzá.
c21 és v4 lecserélésén gondolkodom egy kombira, a wolf cgg-1k-24 est most elég jó áron adják(140körül) és a wolfrol általában azt mondják,hogy jó ilyen áron meg nne nagyon lehet mást kapni.
Laikusként kérdezem,hátha tudtok segíteni....Mitől lehet az,hogy csapcsere érdekében, a Vaillant cirkómnál elzártam a melegvizet,majd a csere után kinyitottam,azonban a víz alig folyik és a kazán be sem kapcsol. A hideg víz rendesen folyik. Mintha nyomásprobléma lenne. Előre is köszi a segítséget! Sziasztok
Télen nem 3 óra a szellőztetés, hanem pár perc maximum. Ha az a radiátor meleg volt éppen, és elzárod az ablaknyitásnál... 10-15 perc kell a radiátornak, hogy leadjon annyi hőt, hogy már ne zavarja a szellőztetést. Azaz értelmetlen a termosztátot tekergetni. Ráadásul a nyitott ablakon bejövő hideg megnyitja, és sokáig össze is zavarja a működését...
Segítségre van szükségem. A házunkban(1962 ben épült, valószinűleg acélcső a vízhálózat) a falon belül szivárog a víz. De ennek semmi külső nyoma nincs. Úgy vettem észre,hogy (szivattyú biztosítja a vízellátást) a nyomás mérő órán láthatóan csökken a nyomás. A szivattyú korrigál,kb. két percenként kapcsol be egy pillanatra.Ha kikapcsolom éjszakára és nem használjuk a vizet levegős lesz a rendszer.A szívóoldal rendben van, a kpe. bekötése a házba rendben van a belső szerelvények és a látható kötések szárazak. Kérdésem ismertek e olyan műszert és vagy módszert amivel falbontás nélkül behatárolható a szivárgás?
Ezzel vitatkoznék. Épp ellenkezőleg, nem az a cél, hogy ne legyen meleg a radiátor, hanem hogy ha nyitva van az ablak, akkor ne menjen a kazán. Ergo, a cél az, hogy nyitott ablaknál a szobatermosztát ne kapcsolja be a kazánt. Ezért hoztam fel az egész témát, ezért kerestem a termosztáton a kikapcsolási lehetőséget. Tulajdonképp a kikapcsolás alatt a kazán vezérlésének a szüneteltetését kell érteni.
Szerintem itt nem a "kazánvezérlő szobatermosztát "megvédése"" a cél, csupán a radiátor elzárása, hogy a nyitott ablak alatt ne keringjen benne a 70 fokos víz, mert az csak kimegy az utcára.
Én is azt néztem ki elsőre. A Viessmann nem rossz kazán. A márka német, de a Vitopend 100W-t Törökországban rakják össze. Aztán végül is a Wolf mellett döntöttem. Itt a fórumon is többen azt írták, hogy az minőségben még jobb egy kicsivel. Ennél nem csak a márka német, hanem Németországban is készül, ugyanazon a gyártósoron, mint a 800000-es kazánok. És akcióban olcsóbb volt a Viessmann-nál.
Persze nem akarlak rábeszélni, mert én ezzel is úgy jártam, hogy rögtön gyárilag váltószelephibás. A szervíz, legalábbis itt nálunk csapnivaló. A beüzemelő szervizesnek már másfél hónapja könyörgök, hogy cserélje ki. Még kijönni megnézni sem volt hajlandó a hibabejelentés után. A márka helyi területi képviselője jött ki és állapította meg, hogy cserére szorul. Ő szólt a szervizesnek is, mert ha én hívom, vagy fel se veszi a telefont, vagy kinyomja. Állítálag az alaktrész már két hete meg van rendelve. Múlt hétre volt megbeszélve, hogy kijönnek, de nem jött senki. Sőt még egy telefonhívást se kaptam, hogy mi a helyzet. Borzasztó!
Lehet én is jobban jártam volna egy Viessmann-nal.
A szivattyún rendkívüli melegedést, hangot nem tapasztaltunk. Leengedtük már külön a fűtési, és a hűtési rendszert, nincsenek kapcsolatban. Külön csőfűtése van a gépnek, a szivattyú házzal, és a csőrendszernek, ezeket lekapcsolva is melegszik. Ha a motor áll, csak a csőfűtés van hosszab ideig bekapcsolva, 30 °C-nál melegebbet nem mértünk.
Természetesen a csőrendszer rendesen ki van építve, a keresztmetszetek megfelelően csökkennek, legalábbis kazánfűtő kollégám ezt mondta egyszer amikor megvettük a házat és megnézte a kazánt.
Igen ezt a jól kitalált rendszert én is így gondoltam, hogy abban nem lenne szabad nagy különbségeknek az időjárás változásakor. Épp ezen vagyok, hogy a jelenlegi össze-vissza rendszer helyett egy normálisan összeválogatott rendszerem legyen.
A melegvíz után a szivattyút leállítva annak tengelye sem meleg? (volt már olyan, hogy a szivattyúban a járókerék és a tengely külön életet élt, dörzsölték egymást, és az bizony melegített... és elég sokáig tudott így menni. Na persze ott izzott az egész szivattyú, de az csak egy 2kW-os volt, és eleve primer fűtött melegvizet keringtetett. Na mondjuk annak brutális hangja volt, ezt hozzá kell tennem.
Azért felmerül a kérdés, hogy ez a bizonyos kör tuti zárt? Nincs benne egy véletlenül odaépített csatlakozás valamelyik emeleten, ahol ez a baleset megtörténhet?
kb. 2kW-os hőközlés lehet, ez óránként 0.8Cfokos emelést tud, azaz hőmérővel nem lehet kimérni, mert századfokok számítanak, a hőszigetelés ennyire sehol sem tökéletes, hogy pontosan mérni lehetne. Ha van rá lehetőség, lassítani kellene a szivattyún, hogy akkor mi történik.
A csőfűtés hogyan működik? Hol található a rendszerben (a szivattyúhoz képest)?
Nem lenne ártalmatlan adott esetben fotókat feltenni valahová, hátha látszik rajtuk valami.
Érdekes ötlet. Na mondjuk ilyen szivattyú előtt alapvetően kötelező a FIrelé (akár egy 300mA-es), anélkül be sem köthetik. De ha 2000 liter vízről van szó, kb. 9A-es hatásos áramnak kell hővé alakulnia a csövön. Ez 25ohm-os ellenállás. 160-as csőnél csak 3mm-es falvastagsággal 1478mm2 a keresztmetszet. 8 emelet távolsában az nem lesz 25 ohm semmiféle vezetőképes csövön. Plusz a végén valaminek nagyon füstölnie kellene. :-)
De ha testzárlat van, ott sok más problémának kellene következnie, már a hőmérésnél és a szivattyú piszkálásánál megrázó élményeket kellett volna szereznie az illetékeseknek. (plusz a motorindításnál 13kW-on plusz 9A bőven elég ahhoz, hogy leverje a motorvédő kapcsolót, mivel hasra 0.8cosFi-t feltételezve ~23A az üzemi áram fázisonként.)
A "csőrendszer végén" lévő radiátor nem lehet probléma, mert a "fővezeték" keresztmetszetét, és annak radiátoronkénti csökkentését ki kell számolni, vagy ki kell találni.
A termosztátot én nem nagyon hordoznám a helyedben, mert abból sok gond lehet. Különösen nem szabad elfelejteni, hogy a kazánvezárlő termosztát helyiségében a radiátornak korlátozás nélkül maximálisan nyitva kell lennie. Ha a gyerek véletlenül eltekeri, reggelre megfőz titeket a kazán, aztán meg a gázszámlás :-).
Ha jól ki van találva egy rendszer, és jó a hőszigetelés, akkor a külső hőmérséklettől függetlenül 50Cfokos előremenővel nevetve meg kell oldódnia a fűtésnek. Ezért jó a radiátor túlméretezés, mert abból baj nem lehet. A kazánt kell viszonylag pontosra eltalálni, mert abból egy oktalanul túlméretezett a fogyaszatásban sajnos érezteti hatását elég rendesen.
Na igen, de egy radiátor termosztát lehet egy nagyépületben, ahol van egy 2MW-os kazán... ott ez az állás érthető. De ahol egy elektronikus kazánvezérlő szobatermosztát "megvédése" a feladat, ott azt a tekerőt hiába állítod, nem fogja a kívánt célt hozni...
"Olvasok rádoaktivitásról is, nem tudom erről kinek mi a véleménye?"
Ez sajnos igaz, de még világítani is lehet a kavitációval és ezzel hasznot tudnátok hajtani! :)
Mindenesetre az biztos, hogy az általunk legkeményebbnek ismert anyag (gyémánt) sem lehet az ellenfele, éppen ezért csak idő kérdése, hogy mikor kényszerültök megszüntetni.
Sajnos igazat kell adnom , tényleg csapnivaló az alkatrész hálózat, szerelők hiába is akarnának gyorsan megoldani problémát, egyszerűen heteket is lehet várni egy alkatrészre:(
A helyzet fordított. Én vagyok az üzemeltető, akinek kára származik az idő előtt elhasználódott berendezésből, és a többlet energiából. Olvasok rádoaktivitásról is, nem tudom erről kinek mi a véleménye?
Ott állunk egy több milliós átalakítás előtt, miután a szállító, tervező, és a kivitelező elismerve azt hogy a szivattyú okozza a melegedést széttárja kezét hogy "nem az én hibám, de nem tudom mi", nekem a hátsómat fel kell ajánlanom szétrugásra ha nem jön össze. Ha nem az épületből szedi össze a a hőt, és nem kavitáció, akkor mi lehet?
Szerintem diplomamunkának is tuti siker ha valaki megoldja, vagy bebizonyítja.
Én tavaly építkeztem és mindkét gépész akikkel komolyabban beszéltem ezt ajánlotta. Viszont hallottam olyat is, hogy a Duval hazai képviselete nincs éppen toppon ha alkatrész ellátásról van szó. Hogy ebben mennyi az igazság, nem tudom.
Nekem a thermofejen (Buderus) van egy külön "szellőztetés" állás a számskála mellet, a leírása szerint oda kell tekerni ha szellőztetni akarok. Márpedig az épp csak a teljes elzárás fölött van picivel. Biztos értenek hozzá. Nem tudom...
Magyarázd el neki, hogy most is jelentős pénzébe kerűl, hogy fűti a hűtőrendszert, de azt sem árt tudnia, hogy nincs az az anyag, ami ellenállna a kavitációnak.
Igen én is erre gondolok, csak akinek a zsebébe kéne nyúlni nem osztja álláspontom. A nagy fordulatszámú szivattyú után a csőtágulás, a 65-68 °C-ra melegedés ezt támasztja alá. Most már ott tartunk hogy lecseréljük egy 1450-es fordulatú 160-as peremű szivattyúra, csak előtte megpróbálkozom fórumokkal, hátha valakinek volt hasonló tapasztalata, vagy ötlete.
multkor én is kerestem egy bizonyos építőipari anyagot és az egyik ismerősőm ajánlotta a marketbau.com oldalt. nézd meg én ezen az oldalon találtam meg amit kerestem hátha neked is sikerült valamit találni.
Ezt is megvizsgáltuk. A hőmérsékleteket nem csak 6 -és 12 méternél, hanem a strangot megbontva közben, a pincében, és a hidraulikaváltónál is álló és működő szivattyúnál is mértük. Ha áll a szivattyú, nincs melegedés több napon keresztül sem. És mint írtam, amikor leállt a kazán, hideg házban is ugyan úgy melegedett. A strangot megbontottuk, az egész szakaszt átnéztük, a szigetelés ép, nem érintkezik a cső semmivel.
Megtaláltam korábbi levelezésemben a mért értékeket. A szivattyútól 6 és 12 méterre mértük az előremenőt és visszatérőt, minden esetben az előremenő volt melegebb.
A szigetelést kivágva több helyen is mértük a hőmérsékletet, jelentős külömbséget nem tapasztaltunk. Figyelembe véve hogy azt a (becslésem szerint) 1500-2000 litert 2-3 nap alatt melegíti fel gondolom ez normális. De jó ötlet, előkeresem a mérési táblázatom. Végigmértük az egész rendszert a strangot kibontva a tetőtől a pincéig ha áll a szivattyú nincs sehol melegedés.
A folyadékhűtő a tetőn van a szivattyú is kültérben, a hidraulika váltó 8 szinttel lejjebb -1 pincében. A rendszer vízzel van feltöltve. Télen is van hűtési igény ezért nem engedjük le. A fagyvédelem elektromos csőfűtés, + a szivattyú bekapcsolása.
Eddigi vizsgálatok:
Csőfűtést lekapcsoltuk, szivattyú megy, hidraulika váltónál szekunder oldal kizárva, hűtőgép nem kap feszültséget. - Viz melegszik
Csőfűtést lekapcsoltuk, szivattyú leállitva, hidraulika váltónál szekunder oldal kizárva, majd megnyitva, hűtőgép nem kap feszültséget. - Viz nem melegszik
Csőfűtést bekapcsoltuk, szivattyú leállitva, hidraulika váltónál szekunder oldal kizárva, majd megnyitva, hűtőgép nem kap feszültséget. - Viz nem melegszik
Volt egyszer hogy ünnepek alatt 2 napra leállt a kazánunk, a melegedés akkor is fennállt. Az a változatot is ki lehet zárni, hogy a melegvízrendszerből kapná a hőt.
Ezen kívül még több variációt is megvizsgáltunk, de ezek a legfontosabbak.
A csőszigetejést több helyen megfúrtuk, és mértük a cső hőmérsékletét minden esetben, helyi melegedést nem tapasztaltunk.
Korábban kb. 20 cm-es hosszon lett bővítve 90-ről 160-ra, ezt is átalakítottuk, most kb 50 cm.
A szivattyú egységen rendkívüli melegedést nem tapasztalunk. Csak a szivattyúház van szigetelve, a motortartó öntvény és a motor amikor 60 fokos vizet keringet akkor sem melegszik 40 °c fölé.
Ha több napon keresztül működik, fölmelegszik 65-68 °C-ra, és tovább nem nő a víz hőmérséklete.
A szivattyú fordulatszáma 3500/perc
Hozzászólásokat, ötleteket előre is köszönve, üdvözlettel:
Rács le, PUR habot neki :-). Ha nehezem megoldható, hogy csak a tetején maradjon a hab, kartonpapírból egy passzos darabot kell vágni, azt a MEGFELELŐ mélységig beletenni az összefolyóba, és ez fölött már lehet bátran habozni, akár 1-2 centis "korongot" is lehet csinálni habból. (a karton valószínűleg elrohad x idő után, jó eséllyel nem okoz dugulást)
Ha nem lesz jobb ötlet, talán még a fentiek is megfontolandók :-D.
meglévő padlóösszefolyót hogyan lehet megszüntetni egyszerűen? :)
Nekem csak a kád van belekötve de már bánom..Ha kinyitom a kádat, mindig túlfolyik amíg kinyomja a levegőt. Utána már folyik le ezerrel persze. Nem lehet valahogy rövidre zárni vagy ilyesmi?
Köszönöm, többet segítettél, mint gondolnád! Én is túlméretezésben gondolkodom, no, lehet, hogy nem pont duplája, annak, amit a kalkulátorok adnak, de jóval nagyobb. A lényeg, hogy a jelenlegi radiátoraim egyáltalán nincsenek összhangban, minden helységnek más hőfokot számoltak tervezéskor, emi nekem hülyeségnek tűnik, mert az én igényem pont az, hogy mindenhol ugyanolyan meleg legyen. Ezért az újakat teljesen össze kell hangolnom, kezdve a méretezéssel. Ahol majd veszem az új radiátorokat, ott az eladó valami gyári programmal kiszámolt a 48 m3-re egy 180 centis radiátort, 60-65 fokos előremenő vízhez. Mivel kb 1000 Ft-al drágább a 2 méteres, ennél maradtunk. Ehhez számoltam ki (ezt már csak itthon, viszonyítási alapnak) az összes többit. Tehát ahol a helység 20%-al kisebb, oda ugyanennyivel kisebb radiátort számoltam. Persze vannak egyéb befolyásoló tényezők, mint az, hogy a vonalon az utolsó az egyik radiátor, a másik meg nem, de ezt egyedül a fürdőszobánál vettem figyelembe, mert ott nem baj, ha kicsivel melegebb van. Az esetleges időjárási tényezők általi különbségeket pedig hordozható termosztáttal hidalom át: éjszaka gyerekszobában lesz, biztos ami biztos alapon. Bár megjegyzem eddíg soha nem vettem észre, hogy annyira beleszólt volna a fűtésbe a külső időjárás.
Kicsit homályos a dolog. Egy 13kW-os szivattyú azért nem játék. Mivel nem a szivattyú melegszik fel, hanem a víz, én nem gondolnám, hogy kavitációs probléma van. Ha hűtésről van szó, akkor valahol kell lennie egy hőleadó felületnek, ami temészetes vagy mesterséges légárammal gondolom hőátadásra van kényszerítve. Itt most mi történik? Mert ha egy zárt rendszert keringtet az a szivattyú, akkor ha valóban ez a leadott teljesítmény, és tegyük fel, mind a víz kapja, és nincs hőleadás, akkor ez a teljesítmény 20 Cfoktól 65-re óránként 254 liter vizet tud felmelegíteni. Persze ez nem a víznek adódik át, máskülönben szétrobbanna a rendszer, mivel ennek térfogata nem ismert, így nem lehet megmondani, mennyi lehet a szivattyú víznek átadott hőenergiája, de mint láthatod, nem lehetetlen a melegedés...
De elvileg a szivattyú kiementén szűk csőnek kellene lennie, különösen ekkora teljesítményen, fél-1 méteren szokták visszabővíteni a normál keresztmetszetre. Amivel dolgoztam 4"-os cső ment be, és 1"-os jött ki, 15kW-os hidrofor szivattyúnál. Nem volt érzékelhető kavitáció. De akkor sem értem, mitől melegedhetne jobban a szivattyú, mert ha méretezve van, a motorvédelemnek túlterhelés címszóval le kellene kapcsolnia...
Ez egy külön mérnöki szakma. Nem véletlenül. Sokkal több mindent kell figyelembe venni.
Az a helyzet, hogy nem ezek a fő adatok. Egy dolog a köbméter, de nagyon fontos, hogy a helyiségnek mekkora a hővesztesége. És ez nem a légköbméterből derül ki, hanem a határoló falakból, nyílászárókból, a használat jellegéből, stb. Erre kapsz egy teljesítményt, és ennek megfelelő radiátort kell választani a fűtési rendszer ismeretének függvényében. Ha van hely, érdemes 2x akkora radiátort berakni, mint ami mondjuk 80/60-on kijön, mert az mese, hogy a kondenzációsnak 10%-kal kell nagyobb, mert 21Cfok eléréséhez egy 80-as előremenőből sokkal nagyobb a hőleadás, mint egy 50-esből. A / utáni szám egy mese, az mindig az aktuális helyzettől függ, hogy mennyi, azzal számolni nincs értelme.
Azaz 3 adatból ezt nem lehet megállapítani, több tucat paramétertől függ a méretezés.
Tiszteletem! Remélem problémám nem off mivel fűtési rendszernél is előfordulhat, és itt is foglalkoznak a kavitációval.
Van egy vízzel töltött folyadékhűtő rendszer, aminek a főszivattyúja 13 Kw-os, csatlakozása 90-es. A folyadékhűtő és a hidraulikaváltó között a cső 160-as, ami a szivattyú előtt leszűkül 90-re majd utána 160-ra van visszabővítve. A jelenség az hogy ha minden le van kapcsolva csak a szivattyú megy, néhány nap alatt felmelegszik a víz 65-68 °C-ra és ott is marad. A szivattyú ház nyáron is max. 40 °C-os, ha kikötjök a szivattyút, sehol sem tapasztalunk melegedést. A kavitáción kívül okozhatja más ezt a rendkívüli melegedést?
üdv urak!Engem az érdekelne,ha adott egy gyári,"általános",modulációs égőnyomás-teljesítmény pl. max2.8-min 1.1m3/h mennyire lehet tanácsos ettől eltérni,egyiktől esetleg minkettőtől?Visszaolvasva sem találtam igazán válaszokat erről.Esetemben a vízpumpa egyfokozató valamint a turbóventillátor sem szabályzott fordulatú.
Zuhanyra/ba szerelhető klórmentesítővel van valakinek tapasztalata? 5-10e forinttól indulnak amiket találtam neten, határ a csillagos ég. A kettessel kezdődő személyi számú (tudom, megszüntették...) versenyző nagyon érzékeny bőrű, mindig testápolózni kell magát zuhanyzás után, de így sem az igazi. Aktív szenes illetve KDf szűrős a két fő csapásvonal ahogy látom. Szerelésileg meg van zuhanyfejbe építhető, illetve kis tartály amit a csaptelephez kell csatlakoztatni.
Van olyan radiátor méret számítási mód, amely figyelembe veszi:
-szoba mérete köbméterben
-előremenő víz hőmérséklete
-kívánt hőfok a helységben.
Találtam kalkulátorokat, de egy kicsit közelebbi értékeket szeretnék. Sok helyen van segítség de ezeket is figyelembe véve nem találtam konkrét segítséget.
Nagyon köszönöm, hogy megnézted, ezt hiszem, e Bosch/Junkers hanyagolom.
Ismerősök a Viessmannt ajánlották, hogy az tuti, meg még Németországban készül, kicsit azért drágább, remélem az megéri. Én a Vitopend 100 W-t néztem ki, remélem ez beválik...
Nem rég szereltettem be egy Ladomatot vegyestüzelésű kazánhoz, de a vezérlése még nincs megoldva.
Annyit tudok róla, hogy füstgáz hőmérséklet érzékelővel kell vezérelni, de azt nem, hogy hogy és még mi kell hozzá. A kérdésem az, hogy a ladomat szabályozását meg lehet-e oldani Auromatic 620 Vaillant szabályozóval (Ez szabályozza a fűtési rendszeremet)? Ha igen akkor hogy és mi kell hozzá? Ha nem akkor mivel?
Megpróbálok betenni három vázlatot, arról kérném a véleményeteket, hogy meilyk a jó (jobb) rendszer, és miért/mennyivel jobb.
Azt tán érdemes tudni hozzá, hogy a kazán egy nagy böszme vegyestüzelésű (eredetileg egy TÉESZ főkazánja volt), kézi pakolással, tehát nehéz 20 CO alatt tartani a hőingadozást, viszont a "ház"akban jó volna ezt 5 CO-on belül tartani, azzal fűszerezve, hogy a kívánt hőmérséklet 40-65 CO közt változik néhány naponként.
Ezért került be a 3000 literes puffer tartály.
A lila verzió valósult meg, de nekem nem fura, hogy egy körön egyszerre dolgozik két nagyon eltérő szivattyú (ha mondjuk csak az egyik kicsi meg és a nagy ugye állandóan). Én spontán, saját logikából a pirosat csináltam volna, de az állítólag valamiért nem működőképes rendszer.
Mar irtam a porblemamrol de lehet hogy a hozzaszolasok tomegeben elveszett a kerdesem:-/. Kerem aki tud adjon tanacsot.
Szoval, van egy FEG Heviz Super tipusu atfolyos vizmelegito. A kijovo melegviz egyre huvosebb lett de gondoltam amiatt mert kintrol hidegebb viz jon be. Aztan elkezdtem utanallitani, hogy melegebbet csinaljon de mar majdnem tejles tejlesitmenyre van allitva (es van meg vmi kevero szeplep gomb ami szinten a legmelegebbre van tekerve) de a kijovo viz meg igy is kezzel foghato. Regebben nem kellett ennyire feltekerni.Levettem a burkolatot es megneztem alaposabban mukodes kozben. Azt tapasztaltam, hogy a hocserelo utani egestermek nagyon forro, a hocserlo palastja szinten forro (rakoptem es sistergett:-)). Viszont a korbefuto vizcso kezzel foghato.Melegites kozben pedig kicsit sipolo fujtato hangot ad (eddig nem volt ilyen hangja)
Mi lehet a problema?Talan vizkoves lett belulrol a hocserelo? Ha vizkoves, azon lehet vhogy segiteni (pl leszerelni es vizkooldoval aztatni 1-2 napon at)?
Ha ujat kell mindenkepp venni, tudnato ajanlani boltot Budapesten? A neten igy nem talatam. Vmi hasonlo kepet lattam valahol de lehetseges hogy 25eFt egy ilyen hocserelo?
"Ez a készülék egy portugáliában gyártott Vulcano készülék, ami csak keletre jön. Olasz váltószelep van benne, Honeywell panel (ami szlovák és beszarik), szintén Honeywell jeladó a fűtésre, olasz jeladó a hmv-re, világpiaci rézből készült kazántest, Grundfos szivattyú (ami a műanyag házának köszönhetően a kategória leghangosabb készülékévé teszi), stb..."
A termosztát letekerésével pont ellenkező hatást váltasz ki! Mert akkor még inkább rá fog szabályozni a kazánt vezérlő termosztát! Szellőztetésnél inkább letakarni kell azt a radiátort, ami a nyitott ablak alatt van, mert a meleg radiátor az ablak alatt termelt meleggel akadályozza a külső hideg beáramlását, mert ő maga akar ott szellőztetni, így a huzat csökken. Ráadásul az esetleg így túlmelegedő radiátor a szellőztetés után pont vissza tudja melegíteni a helyiséget...
Van épületgépész akit ajánlottak az áramlástechnikai szakvéleményre. A kéményes szakvéleményt nagyon szívesen megspórolnám, ha olyan tuti kivitelező lenne, akinek a munkáját a kéményes engedélyezi, vagy ezért lenne jó tudni előre , hogy mibe köt bele a kéményes. Nekem sajnos nem jó a parapetes kivezetés, bár tudom, hogy az a lenne a legegyszerűbb az engedélyezés miatt.
Nálunk is bedobálják a postaládába a gázszerelők a papírjaikat, gondolom, ha szerencsém van kifogok egy jót.
Más: Van esetleg tapasztalatotok a (Junkers) Bosch Gaz 3000 W OW 23-1 modellről , ez állítólag az junkers euroline utódja, csak törökben gyártják.
Kösz a köz nevében is a hasznos infót . Ezek szerint ez majd 40 eft, de ha nem kötelező akkor minek ??
Ja és mintírtam,, "mivel a tervezés kikerülhetetlen - kérd fel a tervezőt az összes ügy elintézésére.
Szerződj vele úgy , hogy engedély mindenkitől a pápával bezárólólag."
"Van esetleg olyan kivitelező, akit javasolnátok?"
Rengeteg víz- gáz és fűtésszerelő hirdeti magát.
felénk a postaládaba 2 napont dobnak be kis A8 -as ajánlkozó szelvényt.
Gondolom felétek is.
Viszont ép. gépész tervezővel még véletlenül se találkoztam - mostanában.
Még építész tervező csak csak akad.
és akkor akorábbi munkáimnál,hogy jutottam mégis hozzájuk. ?
Az elsőt a kivitelező ajánlotta. Majd a két másik munkánál meg a gázszolgáltató tervellenőrzési munkatársát kértem fel - akkor még lehetett - fel a tervezésre. Tiszta kabéré volt az egyik munka.
Először is a tervező mivel nem figyeltem betett egy 24 kW-os falikazánt. Egy 34 m2-re. Ok. és egy un. lemezkéményt akartam telepíttettni.
Gondoltam megy simám. Hát nem ment.
Itt a kéményesek köptek a levesbe. Mindenáron szakvéleményezni akarták az akkor még nem is lévő kéményt.
De ehhez akkor meg még építész rajz/terv is kellett volna. És még ez sem volt elég.
Még un. ÁNTsz/köjál engedélyt is kértek volna.
Na gondoltam elmentek a 'icsába. Az elején p-vel !!
Vissza a tervezőhöz, mondom jó nekem a parapet konvektor is. Ok. mondja nincs problém.
Ott előttem kimeszelte, majd berajzolta a konvektort . A kivitelezők (munka utáni gázszolgáltató munkatársak) megcsinálták a munkát és azóta működik a projekt. A többi projektet majd máskor !!
Ja és van érvényes tervem 24 kW-os falikazánra is ugyan oda. Pöcsétes !!
Nem túlzás. A Q7 is 0,2 hiszterézisű az S2 beállítással, csak a Q7 az +0/-0,2, a Beryl meg +/- 0,1. Ugyanúgy 0,2 fok a hiszterézis.
Amúgy jó lehet a Beryl. Most úgy volt, hogy év elején veszek egy IT2-t, már meg volt rendelve, csak elment az erre szánt pénzem egy sajnálatos autós baki miatt, de továbbra is áll a szándékom, mihelyt tudom, megveszem.
Mert van nekem egy IT1-em, amiről írtam is egy lesújtó véleményt tavaly, mikor próbáltam, de aztán idén újabb próba után rájöttem, hogy hibás. A Vaterán vettem és simán elfelejtették mondani. Az a hiba, hogy mikor behúz a reléje, akkor a hőmérője lentebb ejti a mért/kijelzett értéket kb. 1 fokkal. Beszéltem a mérnök úrral és azt mondta, hogy valószínűleg processzorhiba lehet, ami valami feszültségingadozás következtében jöhetett létre.
A lényeg, hogy ezt először nem vettem észre és elkönyveltem gagyinak, persze így más a helyzet.
Akarok hát venni egy IT2-t, mert több előnye is van a retró kinézete ellenére. Ami legfontosabb és egyben valaki számára hátrányag is, az, hogy egy külön 230-as tápot igényel. Nem elér kéterű vezeték, hanem 3, vagy némely kazántípusnál 4 eres bekötésre van szüksége. Akinél ez nincs, vagy nem megoldható, nem akar fúrni, vezetékelni, az elfeljtheti a Berylt.
Az előny ott jön, hogy nincs elemcsere és folyamatos a háttérvilágítás (IT2 estében). Ezenkívül van egy profi felfűtésoptimalizáló szoftver benne, ami a gyártó szerint a piacon lévő szobatermosztátok közül a legprofibban képes kezelni a padlófűtést. Nem gondolnám, hogy a levegőbe beszél, mert ha jól emlékszem, egy év elégedettség garanciát vállal, azaz, ha valamiért nem tetszik, visszaveszi a készüléket teljes áron. Valamint napi 48 hőmérsékletváltoztatási pont programozása is lehetséges.
Na nálam ott a 4 eres kábel a falban, ezért szeretném kipróbálni, mit tudhat a Beryl, ha nem hibás.
mar csak egy kerdes, megeri ilyen erzekenysegu termosztatot tenni regebbi allo hoterm kazanhoz? Nem lesz gond, hogy surun, de kevesebb ideig fog uzemelni? Semmi extra nincs a kazanban, mezei gazkazan.
ugy kikapcsolni ugy tudod, hogy a kezi - gombbal letekered a homersekletet. a kov programvaltaskor visszaallitja. ha benyomod hozza a hold-ot is, akkor ugymarad.
en erosen gondolkozom, hogy a riasztotol kihozom az ablaknyitas erzekelok jelet, es megrelezem hogy megszakitsa a termosztatot.
Gázkazán mellé be lehet tenni vegyes kazánt ugyanabba a helyiségbe? A kémény dupla lyukú, az egyikbe megy jelenleg a gázkazán (ez ki van bélelve aluval), a másikba menne majd a vegyes, ez nincs bélelve.
Q7 RF-el nagyon meg vagyok elégedve (eddig). Két hónapos, a beállítás 0,5 fokra lehetséges (pl.: 20,5) a kijelzést viszont valóban egy tizedig teszi (pl.: 20,8).
Ki-be kapcsolás nincs rajta, de szerintem nem is kell. Ha szellőztetni akarsz pár gombnyomás a mínusz gombon mondjuk 15 fokra. És mire érzékelné, hogy annyi van (bekapcsolná a kazánt) már be is csuktad az ablakot. Még hasznosabb, ha megszokja az ember, hogy abban a helyiségben ahol szellőztet letekeri a radiátor thermofejét.
Tudom ez neked nem segít csak mivel pont ide rímel leírom. Beszélgettem a szerelővel aki nálam a kazánt (Buderus) beüzemelte, és mondtam neki, hogy többen ajánlották a Duvalt is. Azt mondta nem rossz, régen Ő is üzemelt be sok olyat, de ma már semmi pénzért nem foglalkozna vele. Túl sokszor veszekedtek vele a tulajdonosok amiért nem tudott időban elkatrészt szerezni. Egyszer be is perelték, mert valaki télen hetekre fűtés nélkül maradt. Ő bemutatta a bíróságon a papírt amiben idejében megrendelte az alkatrészt a forgalmazótól, de többet nem tudott tenni. Az mondta nincs neki erre szüksége, inkább hanygagolja a márkát. Kíváncsi lennék másnak mik a tapasztalatai.
Beállítás: Fél fokonként, de aktuálisat tizedfokonként írja ki /végül is ne tiltakozzunk, ha többet tud, mint a kézikönyvben, nem?:)/.
A kapcsolási érzékenység azthiszem tizedfok, de állítható (ez úgy működik, ahogy le van írva a kézikönyvbe)
Szellőztetés: jó nagy + és - gombok vannak rajta. Ha nem közvetlenül az ablaknál van, szellőztetés előtt nyomsz pár -t, utána meg pár +-t. Nekünk ez teljesen jól működik.
VAGY ha elérhető helyen van a vevőegység, azon van egy gomb, amivel "leválasztod" az RF adót, és így a másik gombbal magad döntöd el, hogy ki v. bekapcsolsz ("manuális üzemmód v. ilyesmi").
A hatótáv nálunk elsőre problémás volt, a pincéből a vastag vasbeton födémet nem igazán akarta átlőni, viszont én úgy is fel akartam hozni a vevőegységet is, így a meglevő korábbi vezetéken feljött a jel, onnan meg már csak 1 téglafal volt a vevő és az adó között, azt simán viszi.
Ha véletlenül nagyon egyértelműen gyenge az RF része, szerintem is cserélik. ((Nyílt területre van megadva kb. hatótáv (talán 50m?), tehát ha pl. annak a felét sem tudja nyílt területen, akkor az nyilvánvalóan hibás.))
Nem. Valakinek van itt olyan, ha jól emlékszem. Legalábbis mikor én kérdeztem kb fél éve, elég jó véleménnyel volt róla. Nekem egyedül a külseje nem teteszett, ezért vettem egy 0,2-es Siemens-t.
Úgy néz ki, végleg tisztáztam a kazánnal az F4-es hibát. Van a nagy ba**ott tekercs mellett felett egy téglalap alakú izé, ez szerepel rajta: Bertelli & partner DIMS01 - DD01 V.1.00BC V.1.03MB GJ Na ez érintkezési hibás, ha mozdítok rajta, vagy rákoppintok óvatosan, a tekercsnél (relé?) hallani hogy erőssen kattog. Most kitámasztottam egy kis szigszalag darabbal és 3 napja egyszer sem állt meg. Kérdés, hogy mi ez az izé és lehet e forrasztani?
Működik. De van szériahibás változat, ami a hőmérséklet növekedésével kb. nullára csökkenti az RF hatótávolságot (1 méter alá), ezért ezt célszerű tesztelni. (pl. hajszárítóval felmelegít 30 fokra az adó, és ha még mindig megy a kertből, akkor jó...) Ha sikerült a szériahibásat kifogni, a szegedi cég kicseréli postafordultával.
Kikapcsolni nem tudom, hogy van-e értelme, ki lehet belőle venni az elemet, de nekem 2 évet kibírt 1 készlet elem úgy, hogy folyamatosan ment, és még nem volt lemerülve, amikor kivettem, a háttérvilágításnál sem halványult el a kijelző.
Nekem az a tapasztalatom, hogy "fél" fokra nem szabad állítani, mert akkor állandóan ki-be kapcsol. Lehet persze, hogy ez a ház szigetelésével valamint a termosztát elhelyezésével is összefügg, de szerintem kerülni kell a fél fokos beállítást. 19 vagy 20 de nem 19,5 ...
A kikapcsolási lehetőség csak rövíd időre érdekel, mint mondjuk egy szellőztetés, vagy amikor nappal a vegyi kazánba tüzelek és éjszakára a gázt hagyom. Tehát nem a nyári időszakra.
A Q3 elgondolkodtató, de ott meg a programozás hiányozna valószínüleg.
Az a helyzet, hogy a jelenlegi Computherm 093-al nagyon meg vagyok elégedve szolgáltatás terén és a kezelése is nagyon jó, minden benne van ami nekünk tetszik. Csak az az egy fok ami a ki és bekapcsolások között van, az néha kényelmetlen tud lenni. Legkisebb kapcsolási érzékenysége 0,5 fok. Ez ugye azt jelenti, hogy 21,5-re állítva 21 alatt kapcsol be és 22 fölött kapcsol ki. Na ez tud ám kényelmetlen lenni.
Van nekem egy saunier duval - renova mini kazánom amiben a szivattyú néha elkezd kerregni. Mintha a szivattyú lapátjai hozzáérnének a szivattyú falához. Néha meg nem csinálja. Gondoltam biztonsági okokból veszek hozzá egy csere szivattyút, nehogy a leghidegebb napon dobja fel a talpát és akkor kelljen rendelni. December 12-én rendeltem egyet a kométa2001-től, mivel ők a forgalmazók, máshonnan elvileg nem lehet alkatrészt beszerezni. Ez egy wilo nfhul 15/5 szivattyú, egybeépített légtelenítővel. Már 2 hete ígérik a napokon belüli megérkezését a darabnak. Erre ma hívtak, hogy fenntartom-e még a rendelést mert nincs a központi raktárban! Azt nem tudom, hogy az elmúlt egy hónapban miért nem tűnt fel nekik, hogy ilyen ott nincs. Újabb határidőt sem mondtak, hogy mikorra lesz. Majd egyszer. Még jó hogy nem rohadt le a kazánom, mert már egy hónapja nem lenne sem melegvizem sem fűtésem. Hol lehetne ilyen szivattyút beszerezni? Gondoltam, hogy helyettesítem más szivattyúval ezt, valami egyszerű/olcsó általános darabbal. Persze az csak kazánon kívül férne el, de legalább lenne.
Amikor mi szereltünk fel torbós készüléket, még a KÖJÁL is beleszólt. Aztán ők irányítottak a Rákospatak utcába, ott befizettem a szakvéleményt, kijöttek, fogták a fejüket, hogy mit is várok én tőlük, meg hogy minek vettem ilyet. Szóval az egész egy káosz volt, de aóta is az üzemel.
(Azért vettem ilyet, mert a tervező ezt tervezte be, miközben kéményt nem tervezett. Így lett a turbós készülék.)
Megosztom veletek, ameddig eljutottam. A turbós kémények bevizsgálásával a fővárosi kéményesek rákospatak utcai telephelye foglalkozik. Nem kötelező, de kérhetem az előzetes szakvéleményt , ez most 31684 Ft+ÁFA, persze ezt megelőzően kell egy áramlástechnikai szakvélemény is.( és akkor még semmi nem történt fizikailag)
Elviekben a kéményseprők részéről nincs akadálya annak, hogy a meglévő kéményen kívűl legyen elvezetve turbós kémény csőve,amit azért jó tudni, de itt is azt mondják, hogy bizonyos feltételek mellett, amit a helyszíni vizsgálat derít ki. Ezek a M.SZ. feltételek valahol le vannak írva, csak azt nem tudom hol... Nincs tippetek?
Nagyon köszönöm a segitségedet. Sajnos nekem csak a külsöt méri, illetve minden radiátoron thermo fej van. De valami nagyin szar az biztos. A 3 szint miatt nem tudnám a szoba thermot hova rakni. Ha csak egy vagy két szoba lenne minden OK.
Természetesen mivel a gáz egy veszélyes üzem, bizonyos munkákhoz a terv elengedhetetlen.
Ezt a tervet szolgáltató meg is vizsgálja, véleményezi sőt jóváhagyja, hogy ez alapján a kivitelező megcsinálja.
Ezután a projektet a szolgáltató MEO-ja átveszi, megfelelőnek nyilvánítja (különféle feltételek megléte esetén pl. , hogy van é EPH vizsgálat, igazolás stb stb..
Még egy egyszerű gáztűzhely cserénél is kell a MEO vizsgálat. De ezt a szolgáltató átengedi a tűzhely üzembe helyezőjének.
Az üzembehelyező lemeozza a munkáját és jelent a gázszolgáltató felé.
Tehát terv csak azért kell, mivel senki nem akar potyára dolgozni. Ha nem lenne terv, bizony előfordulna, hogy ebbe abba belekötne a szolgáltató. Még sokszor így is megteszi, az általa korábban jónak itélt terv alapján valamit nem tart jónak. Mivel nagyon sok előírás kétértelmű (nem csak az elhiresült média szabályozás van így !! )
Egyszerű munkát bármely gázszerelő megcsinálhat fejből is, csak senki nem vállalja az ódiumát, hogy duplán v. triplán dolgozzon.
Méghozzá úgy hogy a gáztörvény hivatkozik a GMBSZ -re.
Engedély meg nem kell semmi féle, mivel a közremüködők csak szolgáltatók.
De ők , pontosabban a gázszolgáltató bármikor beszüntetheti a szolgáltatását.
A többi közre müködő meg gáz nélkül már azt csinál amit akar.
És még valami . Ha te zárt égésterüt akarsz telepíteni, akkor a készüléknek tartozéka a levegő beszivó és elvezető rendszer. Ezt a gyártó szerintem méretezi , így nem tudom itt a kéményseprő ilyen vonatkozásban mit akarhat. Nyiltnál más a helyzet.
Zártnál is kell a kéményt vizsgálni, de nem holmi számolgatással, hanem tömörségre - műszeresen.
Mi van még ??
Ja mivel a tervezés kikerülhetetlen - kérd fel a tervezőt az összes ügy elintézésére.
Szerződj vele úgy , hogy engedély mindenkitől a pápával bezárólólag.
Családi házban , 80 m2 felfűtésére ki szeretném cseréltetni a nyílt égésterű kombi kazánomat egy 24 KW körüli turbós kombi átfolyós kazánra. Eddig csak tapogatoztam árak és megoldások tekintetében,de azt látom, hogy az engedélyek jelentősen dobnak az áron. Szerintetek mennyire gázos engedély nélkül kiviteleztetni? Álíltólag kell áramlástani szakvélemény, kéményseprő előzetes, gázterv, kéményseprő utólagos. Semmiképp nem szeretnék úgy járni, hogy egy szakember biztonságosan megcsinálja, de vmelyik hatósági engedély hiánya miatt nem használhatom.
Mi van akkor, ha nem egy meglévő kéménybe lesz betéve a turbós cső a csőben( égési levegő be, égéstermék ki) elvezetés, kell szerintetek ehhez engedély?
mivel kombi kazán az a meglátásom ,hogy van a HMV és a fűtököri oldal között egy átnyitó (töltő) szelep, ami átengedhet, és így a hálózati víz folyamatosan huzza fel a nyomást a kazánban, mivel alacsonyabb a hlozati nyomástól, célszerő lenne mindent leállítani, és meghallgatni , hátha lehet hallani ,mert elvileg egy pici sistergő hangot is lehet ilyenkor tapasztalni
ez csak az én véleményem ,de nézzünk meg egy ezzel foglalkozó szerelőt is
Van egy beretta gázkazánunk.Működik rendesen ,de ha (szembe áll az ember a készülékkel) a jobb oldali bekötésnél azt vettük észre,hogy valami"trutyi" jelent meg.Ráfolyik a csőre.Olyan mintha az ott vízszivárgás lenne.Mi történhetet? Csak ma vettük észre.Vagy ez vízkölerakodás lenne?Valami meglazult? Tanácstalanok vagyunk.
Az általad leírtak a tágulási tartály meghibásodását jelenti. Az ilyen jelenség csak zárt tágulási rendszernél jelentkezik. Próbáld meg leszerelni ( ha előtte szelep van) pumpálj bele levegőt 1.5 bár nyomásig autó pumpával. Ha nem sok víz marad benne, és a nyomás is megmarad akkor még használható, ha nem marad meg a nyomás akkor csere.
A zárt tartályoknak gyakori hibálya, hogy átszakad a membránja, azt már javítani nem lehet.
Ha nincs le szelepelve, próbálj meg úgy bele pumpálni.
Egy kis segitséget szeretnék kérni,olyan gondom van,hogy van egy Junkers euroline kombi kazánom kb. 2 napja olyat csinál hogy a viznyomás magátol megemelkedik benne és amikor a fűtés bekapcsol akkor nyilván még magasabb a nyomás,és elkezd folyni a viz a leeresztő szelepen.Próbáltam kiengedni a vizböl akkor lejebb is ment a nyomás ,de később ugyan úgy felmegy.Remélem érthető voltam mert nem igazán vagyok jártas a témában.Segitségeteket előre is köszönöm.
Majd elfelejtettem : van egy olyan egyesület féle, hogy 'kémény jobbítók szövetsége.' A kecskeméti konferenciákon néha az ép. gépészek és ezek csatáznak egymással.
Kár hogy nem Pesten csinálják ezeket a mítingeket.
Az a reklamációk dokumentálását ellenőrzi, ha rendben van akkor a fogyasztó nagy ívben le van......, küldve a BT.-hez. Na az meg egy gittegylet. Ráérő öreg csókák gyülekezete. Gyakorlati tudás semmi, de rettenetes fogyasztóbarátok.
Na ennek az ajánlását meg a szolgáltató szokta lesza......ni, így marad a polgári peres eljárás.
Van "fellebbezési" lehetőség. A fogyasztóvédelemhez lehet fordulni. az ügyet kivizsgálják, majd újra kell vizsgálni a kéményt. A bökkenő az, hogy kit is küldenek ki az előző szakember szakvéleményének a felül vizsgálatára, mint a területileg illetékes másik kéményseprőt. Tulajdonképpen az előző kollegáját. Kiváncsi lennék,hogy ki az aki a saját kollegáját lejáratja? Így a kör bezárul. Nem marad más hátra, mint a korrupciós megoldás. Persze, az is csak akkor, ha a kémény valóban megfelel, csak szivatják a delikvenst.
Tudod most kb. 2 hete bukott ki, hogy a parkoló ellenőrök az egyik legnagyobb maffia urak. Aki a hálójukba kerül az nem ussza meg élve, akarom mondani jó sok fizetés nélkül. Most derítette ki az ombucman, hogy nincs hová, kinek reklamálni.
Ha kiszúrnak, fizetned kell.
És ez független attól, hogy van é parkoló jegyed vagy sem. A szegény talpas parkoló őrnek a normát teljesíteni kell. Ha úgy hozza a sorsa, hogy aznap nem talál bliccelőt - hát csinál. (másképpen kirúgják )
Kirakja a piros, kék mostmár sárga mikulás csomagot, majd 2 -3 perc múlva egy óvatlan pillanatban leveszi (kukába stb). Jön az óvatlan ótós, ha potyázó örül, hogy megúszta, ha jegye van, akkor meg annak nem törték fel az ótóját.
Lényeg : az áldozat lett, benne van a gépezetben, de nem tud róla, így nem a 350 ft parkoló jegy és a pótdíj, hanem egyből, majd úgy 3 -4 hétmúlva a dupla/tripla büntetés. Ha megvan a jegye véletlenül akkor is neki kell pitizni. De benne van a pakliban, hogy nincs meg.
Na ez a jó üzlet !!!
és mint az ombucmanus mondta : nincs fellbezési lehetőség.
hát valahogy hasonlóan működik a kémény seprő szakma is. Ha ők valamit megállapítanak , az ellen apelláta nincs !!
Azt nem tudom egyértelműen megmondani, hogy egycsöves-e a rendszer, de ha arra gondolsz, hogy a raditorok fel vannak fűzve egymás után (mint tipikusan a panelekben), akkor nem, nem egycsöves. Ha másról van szó, akkor nem tudom. Azt sem tudom, hogy a "keverőszelep", amit írtál, az mi lenne.
Annyi info még fontos lehet, hogy teljesen lezárt radiátorok esetén a padlóban futó csövekben keringő víz képes túlfűteni a lakást (legalábbis annál melegebbre, mint szeretnénk), így a radiátorok szabályozása nem játszik. A fűtési szezonban csak ritkán van megnyitva bármelyik radiátor is, általában a fürdőszobában szoktunk néha kicsit ráfűteni, meg a hálóban, ha túlzottan kiszellőztetünk. Amikor úgy érezzük, melegebb van mint kéne, akkor a lakásba bejövő víz mennyiségét csökkentem a bejövő vezetéken lévő tekerős szeleppel (fogalmam sincs, mi a hivatalos neve, kék tekerője van, kb. 45fokban áll a csőhöz képest és mintha valami számtárcsa lenne körülötte, de az nem mozog). A gond azzal van, hogy nehéz előre beállítani, hogy milyen hideg/meleg lesz, ezért mindig igazgatni kell a bejövő víz mennyiségén, ami macerás, és nem komfortos (mármint a lakáshőmérséklet szempontjából).
A lakásba bejövő és kimenő cső az elzáró szelepekkel (az egyiken egy golyósszelep van, a másikon egy tekerős), a hőmennyiségmérővel együtt a folyosón van, ezért sem tudok oda vezetéket vinni. A tekerős szeleppel szoktam finomhangolni a vízmennyiséget, és ezzel a hőmérsékletet. Ezt gondoltam kiváltani/kiegészíteni valami automatizmussal, termosztát+állítószelep kombóval. Teljesen kinyitnám a tekerős szelepet és a vezérelt szelep pedig nyitná/zárná a termosztáttól kapott vezérlés hatására.
A kovetkezo problemammal fordulnek hozzatok:van egy FEG Heviz Super tipusu atfolyos vizmelegito. A kijovo melegviz egyre huvosebb lett de gondoltam amiatt mert kintrol hidegebb viz jon be. Aztan elkezdtem utanallitani, hogy melegebbet csinaljon de mar majdnem tejles tejlesitmenyre van allitva (es van meg vmi kevero szeplep gomb ami szinten a legmelegebbre van tekerve) de a kijovo viz meg igy is kezzel foghato. Regebben nem kellett ennyire feltekerni.Levettem a burkolatot es megneztem alaposabban mukodes kozben. Azt tapasztaltam, hogy a hocserelo utani egestermek nagyon forro, a hocserlo palastja szinten forro (rakoptem es sistergett:-)). Viszont a korbefuto vizcso kezzel foghato.
Mi lehet a problema?
Talan vizkoves lett belulrol a hocserelo? Ha vizkoves, azon lehet vhogy segiteni (pl leszerelni es vizkooldoval aztatni 1-2 napon at)?
Ha ujat kell mindenkepp venni, tudnato ajanlani boltot Budapesten? A neten igy nem talatam. Vmi hasonlo kepet lattam valahol de lehetseges hogy 25eFt egy ilyen hocserelo?
Irtam egy masik topicba is ugyan, elnezest a duplazasert, de utolag vettem eszre, hogy itt mozgalmasabb az elet, igy itt is megkerdezem. Kombi kazan vasarlas elott allok, es alapvetoen sajnos csak ket tipus jon szoba, az egyik egy Radiant rbc 24e / mini, a masik egy Immergas eolo star, szinten 24 kW-os.
Egy meglévő társasházban lévő központi fűtéshez keresek megoldást arra, hogy a lakás hőmérsékletét termosztáttal lehessen szabályozni, mert ilyen lehetőség "gyárilag" nincs. Amire én gondoltam, az egy vezetéknélküli termosztát lenne, ami egy motoros szelepet (?) vezérelne, ami pedig a lakásba bejövő (kimenő?) fűtéscsövet nyitná/zárná. Sem arra nincs lehetőség, hogy a termosztátot vezetékkel kössem össze a szeleppel, sem arra, hogy a szelephez áramot vigyek. Tehát vezetéknélküli, elemes megoldás jöhet szóba, ha létezik ilyen. (Elnézést, ha esetlen nem megfelelő kifejezéseket használtam, amatőr vagyok.:-))
Tudtok ajánlani valami megoldást, konkrét terméket és hogy hol lehet ilyet beszerezni?
Tudom miről beszélek, mert én is csináltam sokáig (beüzemelés), de kéményhuzatot/légutánpótlást soha sem kellett vizsgálnunk, meg nem is tudtunk/akartunk.
Az inkább legyen a kéményesek feladata/felelőssége!!
Az más kérdés, hogyha olyat látok, akkor nem üzemelem, be, de új szerelésnél nem szokott, mert a gázMEO, csak felszerelt készülékkel megy, de akkor is elkérem a papírokat.
"ez az egész procedúra csak a garancia miatt szükséges vagy meg is büntetnek minket, ha nem hívjuk ki a kéményseprőket plussz a beüzemelőt ?"
Valószinű !
Ha egy használt készüléket helyeztetsz üzembe, amit természetesen csak engedélyes gázszerelő végezhet, akkor neki meg kell győzödni a légutánpótlásról ( nagyjából a kéményről is ), gáztömören kell szerelni , üzembe kell tudni helyezni, számlát kell adnia.
Teremészetesen a kéménynek jónak kell lennie. Ezt akéményseprő minden évbe ellenőrzi és erről papírt is ad.
Viszont új készüléknél elvileg szakvéleményt ad a kéményseprő. csak azt nem tudom kinek ? Magának ?
ilyenkor se végez különösebb vizsgálatot - kér ugyan rajzot és különféle számításokat ( áramlási, lég utánpótlási majd ad egy szakvéleményt) elvileg ez az üzemmbehelyezés feltétele.
Kerül min. 30 eft ba.
Viszont felelőséget nem vállal semmire.
Meg nem büntetnek csak amilyen görény a kéményseprő, kikötteti a gázt !!
Ha mint beüzemelő kérdezed, akkor élkéred a gázmeónál készült kéményseprős véleményt, mert az nélkül nincs gázóra sem és abban levan írva, hogy mekkora teljesitményű készülékre engedélyezett a kémény.
Az meg a másik, hogy hiába van 1 hónapos kéményseprős igazolása, ha utána a tulaj kicseréltette az ablakokat és az összes szellőzőt befalaztatta, mert drága a gáz és bejött a hideg.
Mivel én alapból csak a szemenek hiszek, így honnan tudhatnám mi volt előtte? Vagy akkor kérj a cseréről szlát, és ha 20 ef.-tól drágább volt a mdíj, akkor jótállási igazolást a cserét végzőtől. No meg a gázszerelői igazolványának számát érvényességét.
Ebben az esetben el lehet tekinteni a kéményseperő igazolástól. De akkor hol a beüzemelő jogos önvédelme?
Mert ha másnap "megficcen" a fogyi, akkor Ő gondolkodhat pár évig valami hűvös helyen.
Ha ugyan akkora teljesitményű és ugyan olyan rendszerű (nyilt égésterű), akkor kéményseprő nem kell, csak a beüzemelő.
Beüzemelőnek (ha akadékoskodna) bemutatod az eredeti kéményseprős papírt, amivel beüzemelték az elöző kazánt és azt írják benne, hogy 24kW-os (vagy amennyi) készülék üzemeltetésére alkalmas a kémény.
A cirko-nk lecseréltetését tervezzük. Az új cirko ugyanolyan típusú, teljesítményű, mint a régi. A szerelő mondta, hogy a csere után nem szabad még használjuk, bekapcsoljuk a gépet, hanem kéményseprőket kell előbb kihívni, hogy adjanak egy papírt arról, hogy a kémény rendben van. Utána kell egy beüzemelőt hívni, aki a kéményseprők papírja valamint az ellenőrzése sikeressége fejében lepecsételi a garancialevelet és hivatalosan is üzembe helyezi. A kérdéseim a következők lennének: - jók -e az információim és helyesen írtan-e a fentieket a folyamatról ? - mennyibe kerül kb. egy ilyen papír kiadása a kéményseprők részéről - ez az egész procedúra csak a garancia miatt szükséges vagy meg is büntetnek minket, ha nem hívjuk ki a kéményseprőket plussz a beüzemelőt ?
- mi van, ha a kéményseprő érkezése előtt már üzemeltetem mondjuk egy hétig a cirko-t ? megbüntet ?
Nekem volt egy gázkészülék szerelő kollégám. Specialitása volt, és azzal bosszantotta az asszonyokat, hogy minden reklamált sütőt ott a tulajnő előtt kipróbált. "ha a piskóta megsül, akkor minden" mondották a csajok. No ez a fiú, minden sütőben tudott piskótát sütni. Utánna oszt jól bezabáltuk valami finom lekvárral és kész volt a javítás.
Nekünk is sok problémánk volt a sütővel, mona lux, cserép se segített sokat, szerencsére megdöglött az égője 10 év alatt, most sokaknál látott és általuk agyon dícsért zanussi tűzhely van, ez csúcs szuper, gázégős!!
hmm. nekem is indesit. a suto vellany, nincs vele bajom, de a tuzhely gaz. a legkisebb ego takareklangan is zubogva forr a 8litere fazek fedovel. egyszer raugrasztom a sogort hogy hangolja vissza, ha lehet.
Tapasztalatból mondom, mert nekem is indesit van és egy nagy szar a sütője ennek is.
Én azt csináltam, hogy maradék 5cm-es YTONG téglával kiraktam az álját, így nem tudja csak alulról melegíteni/égetni a tepsit, hanem elterül a hő a sütőben.
Elsősorban gázkészülékszerelőktől szeretnék tanácsot kérni. Gáztűzhelyről lenne szó. Hogyan lehetne az egyik gázrózsának (legnagyobb) ill. a sütőnek a lángját kisebbre állítani? Azt gondoltam, hogy a csapon lévő kis csavarral (by pass?) sikerül, de az csak a takaréklángot állítja. Gázrózsa fúvókája 128-as, a sütő fúvókáját nem sikerült megállapítani, de ott is nagy lehet a láng mert állandóan szénné ég a sütemény alja.
Egy-két éves Indesit készülék,az első pillanattól ezt csinálja,most már meguntam az asszony állandó panaszkodását.
tucatnyi(50356) segítségével úgy tűnik megoldodott a korábban felvetett problémám:
"van egy Junkers ZW 23-KE kombi kazánom, aminél a melegvíz engedése közben a zöld ledek egymás után kigyulladnak (mind), majd kikapcsol és újra bekapcsol, ez a folyamat ismétlődik újra és újra. Akár hova állítom a melegvíz hómérsékletének szabályozóját ez a jelenség, a víz nem lessz forró. (legalább is a kezemet símán meg tudom benne mosni :) )
a fűtésnél ilyen probléma nincs"
szóva átmostam párszor vízkőoldóval a hőcserélőt, jött ki trutyi belőle rendesen, most úgy tűnik, hogy OK a dolg, remélem tartósan így marad
Értem. Gondoltam, hogy nem olyan egyszerű, mint ahogy arra is, hogy mi lenne, ha nem zárnám el, csak kevésbé nyitnám ki. Csak azért nem mertem ezt megcsinálni, mert nem tudtam, hogy nem ártok-e vele bármilyen módon, illetve az is eszembe jutott, hogy nem lépne-e fel az az eset, mint ami a melegvíznél, hogy ha kevésbé nyitom ki, akkor a hőfoka emelkedik. Tartok tőle, hogy akkor a 40 fokos víz melegebbé válik, s az meg nem lenne jó a padlófűtésnek. Vagy ez más elven működik, s ilyen nem fordulhat elő?
Másik kérdésem, az első variáció drágasága csak úgy hozzávetőlegesen mit jelent? Több tízezer Ft, vagy százezres tétel?
Ha nincs hátránya annak, hogy kissé zárom el a csapokat, akkor persze, ki tudom számítani, hogy mennyit kell tekernem a teljes elzárásig, s ezen a tartományon belül pedig megfigyelhetem, hogy mennyit nyissak rajta adott hőmérsékletig, amikor a külső hőmérséklet is viszonylag egyenletes. Úgy tűnik az elkövetkezendő napok ilyenek lesznek, elvileg jó időszak a kísérletezésre, csak nem tudtam, hogy nem ártok-e vele. Ha nem, akkor lehet, hogy tényleg jó lehet ez is. Adhatok magamnak is a termofejhez hasonlóan 1-5-ig terjedő fokozatokat.
mint már említettem egyszer,mivel ezek nem fél fordítos, zár-nyit csapok, hanem viszonylag jól szabályozható szelepek, nem kell elzárni a padló köröket, csak egy kicsit zárni rajta, aminek következtében kevesebb víz jut abba a körbe, és hűvösebb lesz ( amúgy sem jó a 40-50 C' a padlóban), sőt kis túlzással különböző hőmérsékletre is tudod állítani a padlók hőfokát
vagy választhatsz több drága variációból:
- veszel egy motort fogadó osztót , rádiós termosztátokat helyiségenként, plusz vezérlést , ami ezt osztja-szorozza, és akkor mindenhol csak addig mennek a fűtések , amig arra szükség van ,és amikor megvan minden helyiségben a megfelelő hőm, akkor áll csak meg a kazán , és ha vmelyiknek kell újra indul
-a másik , veszel két 3-as osztót, az egyik a radiátoré, a másik a padlóé,
adsz a kazánnak egy magasabb előremenőt, hogy a radiátorok jobban fűtsenek, és egy keverőszeleppel,pedig lekeverteted a padló vizét ( ami most már akár 25 fokig is visszamehet ), az egy termosztát meg lezár,és kész
de én a helyedben egy kicsit kisérletezgetnék a tekergetéssel,és nem az elzárással:)
Üdvözletem a T. Hölgyeknek/Uraknak! Az alábbi problémának a megoldásához kérnék szakmai támogatást.
Elöljáróban hangsúlyoznám nem vagyok gázkészülék szakember. Tehát, adott egy Stiebel Eltron Hydroterm Primus HCP 23 AE SI turbós kazán. 10 éves a készülék, de két-három évente mindíg volt valami baja. Legfőképp váltószelep membrán amit már kb 3-4 alkalommal magam cserélek így ebben a témában némileg gyakotlott vagyok. A mostani problémám eredete is membrán problémát gyanított. Ugyanis fűtés van, melegvíz nincs. Gondoltam ismét átszakadt a membrán, szét sem szedtem a váltószelepet amelyet egyébként az ősz folyamán darabokra szedtem, tömítést, rudazatot cseréltem. A mai nap vettem javítókészletet, mert csak így lehet kapni.
Kicseréltem, összeraktam, majd indítottam és a probléma ugyan az. Nem kapcsol melegvízre. A szelepen lévő relé melegvíz áramlásra kapcsol. Fűtés esetén van melegvíz a fűtés ideje alatt, de ha fűtés+melegvíz állásból a fűtés ideje alatt csak melegvíz állásra kapcsolva a kapcsolót azonnal kikapcsol. Kicsit "játszottam" a kapcsolóval. Fűtés alatt reset, majd amikor bekapcsolt a fűtés átkapcsoltam csak melegvízre és nem kapcsolt ki és jött a forró víz, de ez csak egyszer sikerült. Viszont az égéstérből borzalmas hangok halattszottak, olyanok amelyek csak fűtés esetén nem. Hőcserélőt decemberben savaztam (az alsót). Kérdésem, lehet-e az égéstérben lévő hőcserélő kövesedése a probléma? Hálózati víznyomás a melegvíz kinyitásakor olyan mint ha a hideg vizet nyitottam volna meg. Vagy ennek nincs jelentősége? Illetve lehet-e panel gond? Azt is olvastam valahol hogy a panelon az egyik kondi hibája is produkálhat ilyen problémát (Immergas a panel). Még valami, nem mindíg fűti fel a vizet 80-90 fok közé csak 60 fokig majd kikapcsol függetlenül attól hogy a termosztáton beállított levegőhőmérsékletet még nem érte el a ház hőmérséklete de ez sem mindíg van így. Előfordul az is, hogy a beállított hőmérséklettől magasabb van a lakásban (pl. akkor amikor visszavesszük a fűtést) és egyszer csak bekapcsol és ha még visszább veszem akkor kapcsol ki. Hát kb ennyi. Előre is köszönöm a válaszokat.
Zavarosan írtam? De mit nem értesz, ezt meg én nem értem.:-)
Na, mindegy, megpróbálom még egyszer.
A helyzet tehát a következő:
Van radiátor a két szobában, fürdőszobában meg padlófűtés a nappaliban. A kazán és a csapok a fürdőszobában vannak, innen indulnak ki a csövek. A gyerekszobában nincs termofej a radiátoron, ott van általában elhelyezve a mobil-termosztát. Nincs semmiféle bonyolítás a rendszerben, tehát nem megy 60 fokos a víz a radiátorokba, s alacsonyabb a padlófűtésbe mint sok helyen, hanem mindenhova 40-50 fokos, ami a padlófűtésnél még lehetséges. Ezért lettek elhelyezve viszonylag nagyobb, 2 m körüli radiátorok a szobákban.
Amit szeretnék:
A termofejjel csökkenteni tudom elvileg a helyiség fűtését. A gyerekszobában a legkevésbé fontos ez, ezért van ott a termosztát, s nincs termofej a radiátoron. Tehát ha elindítom a fűtést, az egyik szobában és a fürdőszobában lévő termofejjel tudom csökkenteni a teljesítményt, a gyerekszobában és a padlófűtés három körénél azonban nem. Egyelőre csak elzárni tudom a köröket. A nappaliban általában magasabb a hőmérséklet, mert déli fekvésű, meg talán hatékonyabb is a padlófűtés, s itt még rá is tudok segíteni kandallóval. Ezért lenne jó egy alacsonyabb teljesítmény.
Itt van pár kép a kazánról, meg a csapokról és egy termofejről.
Azt írta, hogy csak nyitni meg zárni tudja a köröket, arra meg nem rakja csak úgy fel a termofejet.
Írt olyat is (kicsit zavaros számomra az írása), hogy "Hogy a rendszer egyszerűbb legyen, a szerelő úgy tervezte be, hogy inkább vegyünk nagyobb radiátorokat, s üzemeltessük azokat is alacsonyabb, a padlófűtésnek is megfelelő hőfokon." és azt szeretné, hogy .......
Nálam volt egy 80 literes vill bojler éjszakai árammal, erre fizettem 5-6 forintot havonta.Pár éve kombi kondenzációssal van megoldva a melegvíz kérdés nyáron fizetek 4-4500 Ft-t, úgy hogy 6 főre főzés, fürdés, mosogatás, és minden másnap kenyér, vagy zsemle sül a sütőben.
Van olyan is ami nem őrlángos, de az őrláng energiája akkor sem megy veszendőbe,mert az is hőt termel és a víz kihűlését késlelteti. Nem úgy a kazán esetén, ott egyáltalán nem tud hasznosulni. Egyébként az őrláng mérések alapján itt csupán 0.3 max/nap. Ebből még le kell vonni azt az időt amikor üzemel.
Használatfüggő. Nálam ez havi 4-5 m3 melegvizet jelent. A villanynál sokkal olcsóbb. A kombinál pedig kényelmesebb. Egyszerre több csapot is kinyithatsz gond nélkül.
Leggazdaságosabb,ha gáz forróvíz tárolót használsz. Nekem Qvadriga kémény és parapet nélküli van, ketten használjuk, mindennap fürdés és folyóvízben mosogatás van, a fogyasztás pedig napi egy m3 gáz. Többet még soha nem fogyasztott,de kevesebbet igen.
Létezik kéményes, parapetes, és ami nekem van. Nagy előnye,hogy nem függ a kazántól.
Gázzal még akkor olcsóbb a MHV-t csinálni, ha a bojler éjszakai áramról megy.
Vagy nem ???? valaiki esetleg ?
3. lehetőség ha nem hatalmas a villanybojlered és még közelebb is van a bojler a vízvételi helyhez , mint a kazán, akkor a kombi kazánból a melegvizet vezesd a bojlerbe...
sokan csinálták már itt így..
Természetesen helyismeret nélkül ez mind csak találgatás :-)
Hát akkor éppen itt az ideje, hogy felülvizsgáltasd a tűzhelyt - benne a csatlakozást egy szerelővel.
A csatlakozási pontról.
A tűzhely csatlakozások a következők (általában ) :
kb. 1.5 - 1.6 magasan egy elzáró. Ez már 25 éve gázra való gyolyós csap. Innen hollandis csatlakozással fém cső, ameyl a tűzhelyhez szintén holladisan csatlakozott.
Ez a merev kötés. Ilyen már ritka.
Majd úgy 20 éve az un. flexi csatlakozás jelent meg. Ez a leszálló fém cső végére csatlakozott és be a tűzhelycsatlakozóba. Itt a probléma a műa. cső öregedése és NEM hőállósága volt.
Az ajánlott csere 5 év.
Kb. 10 éve megjelent a teljesen fémből készült flexi csatlakozás. (inoxnak is nevezik ) Ez a cső nyújható is. Sárga műa borítás egy 60 cm -es áthidalás kb. 3500 ft + szerelés.
Igaz állítólag az hogy flexi, nem jelenti azt, hogy a tűzhelyet csak úgy mozgatni lehet.
Nem tudom.
De egy óvatos mozgatás után is érdemes, sőt kell a gáztömörséget ellenőrizni.
sajnos nem vagyok szagértő, cirkulációs vezeték a kulcs-szó, gondolom körbenyomja néha a vizet akkor is, ha nincs használat. Amennyire tudom, csak tárolós melegvízzel együtt építik.
Meg a PF problemara visszaterve. Ha felcserelnem a visszatero agbol a kazanba illetve a keveroszelepbe meno csoveket, akkor nem javulna a helyzet? Ugyanis akkor a meglevo egy szivattyu eloszor a keveroszelepbe nyomna a radiatorbol visszatero vizet, es csak utana menne vissza a kazanba. Es igy talan mindig lenne keringes a PF korben. Bar az is lehet, hogy a radiatorbol visszatero viz meg mindig tul meleg lenne...
Szerintetek mivel gazdaságosabb HMV-t előállítani villanybojlerrel vagy kondenz-kombicirkóval.Mennyivel olcsóbb a másiknál?
Két éve van egy termomax 24k kondez-kobicikóm de csak fűtésre használom,érdemes-e vele foglalkoznom,hogy rákössem a vízhálózatra?Nem olyan nagy munka lenne azt mondta a szaki kb. 15e-ből megúsznám a rákötést-szerintetek megérné,vagy haggyam a fenébe?
Érdeklődnék továbbá arról, hogy valaki meg tudja e mondani, hogy hogyan lehet a buderus logana vezérlő service menüjébe belépni? Illetve a fűtési jelleg görbe is kellene, mert a kazánosom úgy állította be a görbét, hogy -20 foknál 90 fokos legyen a víz de 7 foknál is 80 fokossal fűt.
"Hőmérséklet- szabályozás termosztátfejjel Ha a helyiségben csak egy padlófűtési kör működik, nagyon egyszerű, elegáns és tökéletes megoldást jelent egy termosztatikus szelep beépítése és használata"
Nálam viszont három kör van, s nyilván azért írja így, mert több kör esetén más megoldás kell.
Másik dolog, hogy a termofej érzékel valamit a hőmérsékletből vaqgy csak egyszerűen levesz a teljesítményből?
Mert utóbbi esetben lehetne három fej is minden körre. De gondolom, nem ilyen egyszerű a dolog, ezért írják úgy fent, hogy csak egy kör esetén ez a megoldás, s ezért kell a szelepnek a fűtött helyiségben lenni.
Szóval, úgy kérdezem, hogy három körös padlófűtéses helyiség esetén mi a megoldás. A cikkben leírt megoldások meglehetősen szerteágazóak, én nem tudom kibogozni, hogy mi lenne az én esetemben a legegyszerűbb megoldás.
A gázterv és MEO elhagyása nem rajtad múlik, azt muszály megcsinálni, anélkül csak illegálisan lehet megoldani ami ugye kockázatos. Könnyen kizárhatnak a gázszolgáltatásból.
Ez gondolom már csak azért sem lehet igaz, mert amikor elindul a fűtés, viszonylag hamar előri az előremenőt, persze házfüggő, dehát a visszatérő ilyenkor hideg..
Ahogy látom,külső szerelt valószínüleg alumínium kéményed van. Ebbe nyugodtan belehet kötni egy kondenzációs kazánt. Kérdés,hogy elég radiátorod van-e ahhoz, hogy a kondenzációs kazán 50 fok alatt kifűtse a lakást. De ha nem, akkor is gazdaságosabb a kondi mint a hagyományos. bátran tudom ajánlani , de hogy melyik gyártótól vegyél, az a pénztárcádra van bízva. Az átalakítás viszont kicsit költséges, nem elég csak a kazánt megvenni és beszerelni. Új gáztevet kell készíteni, MEO engedély, kéményserő engedély és gondolom némi átalakítás a gázvezetéken és a fűtési vezetéken. Megtérülési idő nagyjából 8-10 év.
Természetesen padlófütésnél más a helyzet. Ha radiátorossal van kombinálva,ott nem is lehet direkt rákötni, mert 25 foknál nagyobb nem ajánlatos. Amit írtam,csak radiátoros fűtésre vonatkozik.
A kazánon tudja beállitani, hogy hányfokos legyen a fűtővíz hőmérséklete, a szobatermosztáton meg azt, hogy hány fok legyen a szobában.
1 normálisan kiépitett rendszernél nem is lenne lényeges, hogy most 50 vagy 60C-on ketyeg a kazán, de Catman-nál ugye az lenne a cél, hogy tudja használni a PF.-et.
Az meg ugye nem megoldás, hogy 50C-ot küldjön a padlóba (szerintem a 40 is sok lesz, de ez legalább nem veszélyes)
Egyébként hol gondolod beállítani a hőfokot? A kazán termosztátra gondolsz? Ott állíthatod bármire illetve akár 70 fokra is, úgyis a szobatermosztát szabályoz. Ha az kéri a fűtést,akkor magasabb lesz a fűtővíz hőfoka, ha meg már nem kéri mert elég meleg van a lakásban, akkor lehet a víz akár 40 fokos is. Nem történik semmi.
Hat, koszonom mindenkinek a tanacsokat, kicsivel mar okosabbnak erzem magam, de azert a vizhofokkal kapcsolatban sikerult osszezavarnotok. :) Mindegy, irtam a gyartonak, ok biztosan meg tudjak mondani, hogy akkor mehet-e az 50 fok, vagy sem. (Amugy a kazan kezikonyveben nem talaltam utalast arra, hogy 60 fok alatt nem szabad jaratni, es a legkisebb beallithato homerseklet 40 fok...)
Az a baj ezekkel a tanács kérésekkel, hogy nem lehet megmondani hogyan méretezzük a vezetékeket, mert a fűtési rendszert összefügéseiben kell látni és tervezni. Kisebb átalakításhoz vagy hibaelhárításhoz még lehet is tanácsot adni, de a rendszerből kiragadott műveletekre vonatkozóan meglehetősen nehéz.
Még egy tervezőnek is helyszini ismeretekre van szükség ahhoz,hogy tökéletesen meg tudja tervezni. Annyit azonban elmondhatni,hogy a 22-es rézcső az biztosan szükséges az indulásnál, de azt,hogy mikor milyen méretüre szűküljön vagy ne, nem lehet innen biztonsággal megmondani.
Mindenképp ajánlom,hogy szakemberrel konzultálj a helyszinen még akkor is, ha magad akarod sajátkezüleg megoldani.
És milyet, milyen módon? Szerelő kell hozzá, vagy egy laikus is mint én, fel tudja tenni?
Olvastam néhány dolgot a szabályozásról, de nem tudom mennyire alkalmazhatók az én esetemben.
Úgy gondolom, hogy a rendszernek is jobb lenne, ha egyenletesen lenne fűtve, nem néha elzárva, néha meg ráengedve a meleg víz, ám elég lenne kevesebb teljesítmény és fogyasztás tőle, miközben a radiátoroknál meg az kéne, hogy a jelenlegi állapot maradjon.
Azért kell az égőnyomásnak megfelelni,hogy ne tudjon kondenzálni akkor sem, amikor hideg indítás után még a rendszer nem éri el az üzemi hőfokot. Ha pedig a visszatérő nem tud felmelegedni a folyamatos működés következtében sem, az kivitelezési hiba. A modulációs készülékek azt tudják,hogy az égőnyomás változtatásával a fűtőfolyadék hőmérsékletéhez igazodik és nem alakulhat ki a kondenzáció.Mert ugye a hideg folyadék keringetése következtében ha nem elég a kiáramló füstgáz hőmérséklete kialakulhat a kondenzáció.
A kondenzációs kazánok tekintetében pedig nem először keletkezik kondenzáció,hanem a füstgáz kiáramlásából kinyert hő következtében lehül, kondenz víz keletkezik melyet folyamatosan el kell vezetni. Ilyenkor ugye a gravitációs kiáramlás felhajtó erő híján nincs, ezért az égéstermék ventilátoros kiáramoltatására van szükség.
Lehet,hogy nem elég pontos a fogalmazás de ez a lényeg.
Mármint, hogy eltekerem/elzárom a padlófűtés köreit?
Ezt szoktam alkalmazni, főleg ilyen enyhe időben a kandalló félgőzzel is elég, reggel sincs kevesebb 16 foknál. S az a fa amit így elfűtök egyelőre ingyen van, évek során jött össze innen-onnan. Korábban konvektoros házban laktunk.
De engem az érdekelne, hogy ne kelljen elzárni csak csökkenteni a teljesítményét valamilyen módon, főleg a fogyasztását. Úgy hogy a padló azért ne hűljön ki teljesen.
A fűtőegységen a kazánt érted? Az egy Beretta Smart C.S.I.
Az évben tervezek egy fűtésátalakítást. Jelenleg egy öszvér rendszerem van, vegyestüzelésű kazánnal fűtök. A házam 2 részből áll az újabb részben lapradiátorok vannak vékony "Henco" csövekkel, minden radiátorhoz külön cső megy oda-vissza. A régi részben gravítációs fűtés van, 2"-ról indul, majd szépen vékonyodnak a csövek. Itt vegyes a radiátorok felhozatala, vannak lapradiátorok és vannak 3 ill 4 oszlopos lemezradiátorok. Ezt a részt szeretném átalakítani. Sztem egyszerre arra lesz pénzem, hogy a csöveket lecseréljem. Réz csöves rendszerre gondoltam, de még nem tudom, hogy milyen vastagsággal induljak. 22-essel szeretnék, majd a későbbi leágazásokkal csökkenteném a cső méretét 16-ra. Jelenleg egy szivatyú van beépítve. Később tervezem puffer beépítését is. Ebben a részben rögtön 2 felé ágazik el, 13 méter hosszú a ház ezen része és 2 irányból körbeölelik a csövek. Meg tudom az oldani, hogy csak 1 irányból menjenek a csövek? Így kb 25 méter hosszan menne a fűtés. Remélem érthető voltam, üdv.: 323d
Lehetni lehet, de nem ezzel a levegőssel, mert ennek a kültérije ledermed és hidegebb, mint a kinti hőmérséklet. :)
Ezek a "hőszivattyús" rendszerek nem rosszak, de sajnos nálunk, csak a normál elektromos fűtéssel (villanykályha) versenyképesek az elektromos energia árképzése miatt.
Ekkora reklámot ne csinálj a levegős hőszivattyúnak. :-)
-15C is kettő feletti COP-vel üzemel. Még a kínai is!
Most készítettünk egy ilyen rendszer öt emeletes ház harmadik emeletére, mert a hölgynek nem volt kéménye, ami meg volt az életveszélyes és nem lehetett bekötni semmit.
Úgy tudom,hogy hérát már nem szabad használni, legalábbis biztosan nem engedélyeznek ha MEO is kell. De lehet,hogy már nem is lehet kapni. Pontosan nem tudom.
Üdvözletem a T. Hölgyeknek/Uraknak! Az alábbi problémának a megoldásához kérnék szakmai támogatást.
Elöljáróban hangsúlyoznám nem vagyok gázkészülék szakember. Tehát, adott egy Stiebel Eltron Hydroterm Primus HCP 23 AE SI turbós kazán. 10 éves a készülék, de két-három évente mindíg volt valami baja. Legfőképp váltószelep membrán amit már kb 3-4 alkalommal magam cserélek így ebben a témában némileg gyakotlott vagyok. A mostani problémám eredete is membrán problémát gyanított. Ugyanis fűtés van, melegvíz nincs. Gondoltam ismét átszakadt a membrán, szét sem szedtem a váltószelepet amelyet egyébként az ősz folyamán darabokra szedtem, tömítést, rudazatot cseréltem. A mai nap vettem javítókészletet, mert csak így lehet kapni.
Kicseréltem, összeraktam, majd indítottam és a probléma ugyan az. Nem kapcsol melegvízre. A szelepen lévő relé melegvíz áramlásra kapcsol. Fűtés esetén van melegvíz a fűtés ideje alatt, de ha fűtés+melegvíz állásból a fűtés ideje alatt csak melegvíz állásra kapcsolva a kapcsolót azonnal kikapcsol. Kicsit "játszottam" a kapcsolóval. Fűtés alatt reset, majd amikor bekapcsolt a fűtés átkapcsoltam csak melegvízre és nem kapcsolt ki és jött a forró víz, de ez csak egyszer sikerült. Viszont az égéstérből borzalmas hangok halattszottak, olyanok amelyek csak fűtés esetén nem. Hőcserélőt decemberben savaztam (az alsót). Kérdésem, lehet-e az égéstérben lévő hőcserélő kövesedése a probléma? Hálózati víznyomás a melegvíz kinyitásakor olyan mint ha a hideg vizet nyitottam volna meg. Vagy ennek nincs jelentősége? Illetve lehet-e panel gond? Azt is olvastam valahol hogy a panelon az egyik kondi hibája is produkálhat ilyen problémát (Immergas a panel). Még valami, nem mindíg fűti fel a vizet 80-90 fok közé csak 60 fokig majd kikapcsol függetlenül attól hogy a termosztáton beállított levegőhőmérsékletet még nem érte el a ház hőmérséklete de ez sem mindíg van így. Előfordul az is, hogy a beállított hőmérséklettől magasabb van a lakásban (pl. akkor amikor visszavesszük a fűtést) és egyszer csak bekapcsol és ha még visszább veszem akkor kapcsol ki. Hát kb ennyi. Előre is köszönöm a válaszokat.
A félreértések elkerülése végett, én sem gondoltam hogy 1-2-300 ezerből fűtésem lesz, de azt remélem max 1milliobol megáll egy ilyen történet, de az eddig ajánlatok alapján nem:-(
konvektor? villanyfűtés? valami más alternatív megoldás?
Tényleg összezavartál ezzel a lég-hőszivattyús butaságoddal és elfelejtettem, a másik lehetőséget.
Vesz az OBI-ban vagy bárhol olyan ventillátoros hősugárzókat, darabját 5E-ért, mert azoknak hidegben jobb a hatásfokuk (közel 100%), mint a levegő hőszivattyúnak és minden szobában külön hőszabályozása lehet!
Sajnos 600 ezerből nem jön ki semmi. Még ha a kandallót átépíttetnéd és egy központi fűtésre köthető kandalló betétet építenének be, és mondjuk beraknak három radiátort, akkor is kell hozzá kb. egy milla, barátságos szerelési díj mellett is. Plusz a kandalló átépítése.
Adott egy Laing Solar cirko kombi gázkazán . A kazán 6 éves soha nem volt megbontva ,viszont 99%-ban csak melegvízre használtuk ,mert a fűtésrendszeren van egy patkó cserépkályhával és azt használjuk ,a cirkóval esetleg felmelegítettem a rendszert ha sürgősen kelett a meleg . A csapvíz nálunk extrém vízköves ,ha lemosom az autót és nem törlöm át úgy néz ki mintha finom fehér homokkal leszórtam volna . A kazánon kigyúlt egy piros égő ,és azóta nem hajlandó csinálni semmit .Kibontottam semmi rendellenességet nem láttam a gázégők és a hőcserélők lamellái szép szürkék mintha újak lennének . Teszt állapotban indúl a kazán azaz van gáz ,van víz ,és dolgozik a szivatyú . A fórumot olvasgatva arra gondolok ,hogy kik kellene savazni a hőcserélőt .
A véleményeteket kérdezem ,hogy segíthet-e a savazás ,ha igen akkor a következő kérdés hogy bontsam meg a rézcső és a hőcserélő csatlakozását ,mert ilyet még nem láttam ,és vissza tudom -e tenni ?
költsön 2,5 milliót olyanra ami 4X annyiért fűt, mint bármi más???
Az ugye megvan, hogy a "levegős hőszivattyú" hidegben (amikor fűteni kell!), akkor lemegy cop1-re, hanem lejjebb?
Amúgy meg, akkor már szereltessen fel 2db klimát 300-ért, mert ugye ez is ugyan az, mint amit te "levegős hőszivattyú"-nak nevezel és ugyan ott van csak spórolt 2,2milliót, mert nem hőszivattyúnak hívják. :)
Amúgymeg 4X annyiért fűthet, mint bármi mással, ezért hívják szivattyúnak! :D
Szerinted? Milyen elven működik a kondenzációc kazán? A kettő között mi az összefüggés? Vagyis, mi köze egymáshoz? Hacsak nem az,hogy mindkét esetben szerepel az a szó,hogy kondenzáció.
A kazánom egy BUDERUS és van rajta egy Weishaupt gázégőfej. Korábban egy Weishaupt gázolajégő volt rajta. Négy éve kötötték be a földgázt én azóta rá nem néztem a kazán belsejére. A mai napon visszaraktam a gázolajégőt, de előtte kinyitottam a kazánt. Legnagyobb megdöbbenésemre tele volt valami salakanyaggal ami korábban nem volt illetve a kazán belsejére rá van valami óly módon égve, hogy kalapáccsal is csak kisebb pikkelyek esne le. A kérdésem az, hogy mi ez és mitől lett ez a rengeteg salakanyag a kazánban, illetve hogyan lehet ezt eltávolítani belőle. Amit tudtam kefével, ecsettel ezzel-azzal kikapargattam, de a ráégett vmit, azt nem tudtam kiszedni. Nyilván ebben az esetben szigetelő anyagként szerepel, igy sokkal több energia kell nekem, hogy a vizemet felfűtse.
Előre is bocsánat a hozzáértőktől a leírásért! az alábbiban kérnék tanácsot!
Adott egy régi tipusú bérházbeli lakás, 48nm. belmagasság kb 2,8 ... 2.emeleti, alatta, felette lakás (bár alul nem laknak). két szélső fal lépcsőházzal szomszédos. szigetelés... hááát. rossz.. vastagok a falak (kb 60 cm) de azon kívül nincs semmi amit szigetelésnek neveznék. van 1 kémény ami bélelve van, de nem dupla falú (valószínűleg nem ez a szakkifejezés)
eddig cserépkályha volt, most már használhatatlan, uh teljes fűtésrendszert cserélni kell...
a kérdés hogy mire?
Amit szeretnék...
meleget:-)
megfizethető bekerülést..
mivel nem 15 évre tervezek, olyan rendszert szeretnék ami nem ennyi idő alatt térül meg.. értsd... inkább fizetek plusz 5-10 ezret havonta, mint most plusz 600 ezret egy szuper rendszerre...
aki egy kicsit jobban benne van a témában mint én, javasolhatna valamit, mi lenne a legmegfelelőbb, és kb mennyivel kell kalkulálni!
plusz érdekelne még a járulékos költségek hogyan alakulnak, tervezés, meo díj, kinek kell még mennyit fizetni, plusz mennyi idő alatt fut át a terv a gázművek rendszerén!
a 20 cm-nél egy kicsit többre van szükség , ha jól akarod csinálni
itt arra gondolok, hogy ha szívattyút akarsz/kell cserélni később , célszerű zárható szivattyú szereléket berakni, ebből következik hogy a szivattyú 18cm+ 2x 6 cm a szerelék ha roppantós, és együtt tömitéssel 30,5cm
Még valamit. Nálam a radiátorok a ház hőigényéhez képest túl vannak méretezve, (szándékosan) de a kazánhoz képest (18 kw kazán 14 kw radiátorokkal) nincs túl méretezve. Állandó 21 fokos szobahőmérsékleten nem tud felmenni a fűtővíz45 fok fölé. Általában 30-40 fokon kering, de még soha nem keletkezett kondenzáció. Az idén viszont lecserélem a kazánt kondenzációsra.
Ha szabvány szerint van bekötve a füstcső, az nem túl hosszú, akkor csak a kéményben keletkezhet kondenzáció, az alumínium kéményt pedig már nem engedélyezik amit károsíthatna. Azokat fokozatosan majd úgyis le kell cserélni. Amúgy pedig nem az számít,hogy hány fokos a fűtővíz,hanem,hogy elegendő-e az égőnyomás ahhoz,hogy ne alakuljon ki kondenzáció.
Tipikus hiba, amikor régi 2"-os bazinagy térfogatú gravitációs rendszerbe, vagy PF-re kötik a nemkondenzációs kazánt III. fokozatú szivattyúval by-pass nélkül.
Könnyezni szokott a kazán is nemcsak a kémény. :)
Catmanesetében simán lehetne úgy, hogy elöbb csak az egyik PF kör legyen nyitva, kazán és a keverőszelep is 40C-ra állitva (szerintem nem lehet lejjebb állitani a kazánt), szivattyú I. vagy II. fokozatba visszakapcsolva.
Amikor megfordult ez a kör, akkor indulhat a második, majd a harmadik és nem lesz kondenzáció.
Az csak egy tévhit, hogy 50C alatt garantált a kondenzáció. :)
"Akkor miért nem mondod neki,hogy nyugodtamn járassa csak 50°C-al?
Igaz,nem téged fog hívni,ha kilyukad...."
Már sokat láttam és sokat tapasztaltam, de olyat,hogy kilyukad 60 fok alatt? Soha nam tapasztaltam és csak most hallom először. Meg tudnád magyarázni,hogy milyen folyamatok indúlnak el ami a kilyukadáshoz vezet? Kondenzvíz? Az a kéményben keletkezhet amiből nem a kazánba folyik, feltéve,hogy a kémény szabályos.
Aggódni nem kell, a rendszer nem fog szétesni, csupán az lehet,hogy a szomszédodnak egy félfordítós öblítőszelepe van, melynek csapgumija nincs szorosan a felsőrészen és a laza csapgumi rezonál és elég idegesítő hangot tud produkálni. Szólni kell neki,hogy javíttassa meg szerelővel.
Az F4 hibával az a helyzet, hogy ha az égőtérbe nyúló fémrúd, ami feltételezésem szerint az ionizációs érzékelő lehet(?) akkor annak a vezetéke lehet megtörve. Mert egy ponton ha megmozgatom, mindig tud gázt kapcsolni, viszont ha nem nyúlok hozzá, hosszú percekig próbálkozik elindulni, de hiába szikráztat. Viszont ha itt megmozgatom egybül indul. Ki lehet cserélni ezt a kábelt? Vagy ez speckó kábel? Le tudom forrasztani a végét?
Nem, az 1. abrara gondoltam, csak azon nem latok radiator kort. :) Viszont a hozza tartozo szoveg szerint nekem pont erre lenne szuksegem. Vagy rosszul gondolom?
Egyebkent ha mas megoldas nincs, mindenkeppen szereltetek be egy plusz szivattyut, csak az ugye kicsit megdobja a rendszer fogyasztasat...
Szerintem hülyeség, akkor már inkább használd így, amig nem veszel szivattyút.
Valaki szokott itt igen elfogadható áron reklámozni szivattyút, vagy veszel valahol párezerért egy használtat. Nincs ismerősödnek leszerelt régi FÉG kazánzja? :D
Egy szakinak, akinél van anyag és már dolgozott is rézzel, annak úgy kb. 2óra, de kávézással kényelmesen legyen maximum 3óra.
Ha spórolni akarsz, akkor te is megvagy vele egy szombat délelött, bár az ilyenbe jobb belekezdeni olyankor, amikor nyitva vannak egésznap a boltok, mert, ha lemarad (mindíg leszokott :D) valami alkatrész, akkor ottmaradsz boltnyitásig fűtés nélkül. :)
Az jutott meg eszembe, hogy mennyire hulyeseg az, ha a PF eloremeno aga tulajdonkeppen a radiator kor visszatero aga lenne? Tehat a PF korbe a radiator korbol visszatero hidegebb viz menne? Nem lehetne igy megsporolni a szivattyut?
Hely szerintem lesz hozza, de azt en is gondoltam, hogy gyakorlatilag az egeszet ujra kell majd csinalni. Ezert nem szeretnek most futesidenyben hozzakezdeni (bar nem tudom, mekkora munka ez)...
Köszönöm szépen. Nem is tudtam, hogy ilyen ismert ez a dolog. Utána fogok nézni, de biztos elég szép pénzbe fog kerülni. És az érdekes, hogy én fizetek azért, mert másnak egy ilyen öblítés a takarékos megoldás.
Koszi mindenkinek a tanacsokat. Valamit mindenkeppen kezdeni szeretnek majd kezdeni a rendszerrel, de ha lehet, csak tavasszal. Ha addig 50 fokon jaratom a kazant, lesz valami baja? Aztan majd szerintem berakatok valakivel egy plusz szivattyut...
Társasházban lakom és a másik lakásban élők vettek egy kézi nyomásos wc öblítőt, ami nagy nyomáson engedi a csészébe a vizet. Azóta minden egyes nyomásra nálam olyan hang hallatszik, mintha egy kalapáccsal vertek volna rá a csőre. Sokszor, ha csend van, komolyan ijesztő tud lenni, de azért is aggódom, hogy egyszer még szétesik a hálózat. Van valami ötlet, mit lehetne tenni? Amúgy külön hálózaton vagyunk, az utcáról jön be egy csonk, az van székötve két hálózatra, külön órával. Új csonk behozása a kertbe nagyon sokba kerülne.
A kazánodnak(mivel nem kondis),nem egészséges az alacsony hőfokon való járatás(60°C alatt).
Egy szétválasztásnál a padlót le kellene választani egy hőcserélővel a másik rendszerről(külön szivattyú,tágtartály,szabályzás,bizt. szelep,töltési lehetőség stb..),továbbá a vezérlést úgy kell kialakítani,hogy a két rendszer együtt és külön-külön is indíthassa a kazánt(nem elektromos vagyok,de szvsz megoldható).
Jelenleg a radiátoros kör(ök)esetleg torlók fojtásával tudsz nagyobb szállított vízmennyiséget a padló felé küldeni,de nem tudom,elegendő lesz-e,mivel ha elérte a beállított értéket a padló keverőszeleped,a kazán fele fog seperni a víz a kisebb ellenállás miatt.(amit 35-40°C nál ne állíts feljebb).
Még egy kérdés:
-a padlófűtéseden megfodul a víz(felmelegszik a visszatérő)?
Többek között az is,meg az is,hogy 1 szobatermosztát indítja a kazánt,a felfűtési idő 1/2-1óra,(ami a padlóra kevés)ráadásul ahogy a hőfokkorlátozó eléri a beállított értéket,nem fog a padló fele menni a víz(hülye lenne),hanem a 3. járaton szépen vísszafordul kazánra.
Az F4 hibával az a helyzet, hogy ha az égőtérbe nyúló fémrúd, ami feltételezésem szerint az ionizációs érzékelő lehet(?) akkor annak a vezetéke lehet megtörve. Mert egy ponton ha megmozgatom, mindig tud gázt kapcsolni, viszont ha nem nyúlok hozzá, hosszú percekig próbálkozik elindulni, de hiába szikráztat. Viszont ha itt megmozgatom egybül indul. Ki lehet cserélni ezt a kábelt? Vagy ez speckó kábel? Le tudom forrasztani a végét?
én is szeretek hegeszteni, és igen jó érzés mikor fiatal koromra tekintve meglepődnek , és azt mondják, hogy azt hittem nem is tudsz hegeszteni, és mégis
mert a ,mai fiatal szerelők nem is nagyon tudnak, és nem is akarnak
nálunk a csapatban én vok a hegesztő, ha arra van szökség, de igazság szerint ilyenekre nem is vagyunk berendezkedve sem
nincs is nagyon értelme , mert míg megélünk abból amit csinálunk, addig felesleges ilyenekbe beruházni, elég a mostani gépeket karban tartani, bővíteni ( pl.: rems roppantógép, vagy a meditherm speciális hőfokra állított sütőgépe, amikhez fejeket kell venni, szervizelés, stb, gondolom nem kell bemutatnom hogy miről beszélek)
ezenkívűl felesleges annyi mindenbe belemenni, elég ezeket a rendszereket folymatosan fejleszteni, meg persze magunkat
Pedig egy szép körhegesztés sikerélményt is nyujt. De nagyon el is lehet rontani. Találkoztam olyan hegesztéssel amikor befolyt az anyag a kötésnél, ott leszűkülve évek mulva dugulást eredményezett és kideríteni,hogy hol van a hiba, szóval nem egyszerű dolog.
Vágni,vagy vésni igaz nem mindegy,de ugyanúgy vakolni vagy gipszelni kell majd glettelni.
Ami pedig a falon belüli kanyarokat illeti valóban nem szerencsés idomokkal szerelni mert ahány kötés annyi hibalehetőség, ami esetleg évek mulva jelentkezik. Viszont ha lehetőség van rá inkább a padlóban érdemes vezetni alsó bekötésű radiátorokkak.
Igazság szerint a falat már nem véssük hanem vágjuk, én a sarkoknák a kanyarokkal érzek gondot az elhelyezésnél a müa csőnél sűlyesztett kivitelben, természetesen ha egy szálból akarja az ember idom nélkül mivel csak így van értelme a szűkületek elkerülése végett.
Bár a toló hüvelyes technológiánál nem igen van keresztmetszetszűkület, bár még nem mértem konkrétan, ugye ott a csövet tágítjuk az idomra és úgy a hűvely. Ok ez nem olcsó technológia.
Az első telünket töltjük a házunkban, s több dolog is fejtörést okozott nekem a kialakított fűtésünkkel kapcsolatosan.
Van egy nappalink ebédlővel, konyhával és padlófűtéssel. A szobák radiátorosak. Hogy a rendszer egyszerűbb legyen, a szerelő úgy tervezte be, hogy inkább vegyünk nagyobb radiátorokat, s üzemeltessük azokat is alacsonyabb, a padlófűtésnek is megfelelő hőfokon.
Ha minden teljesen nyitva van, az eredmény az, hogy a padlófűtés kb. két fokkal eredményez magasabb hőmérsékletet.
Éppen ezért a radiátorokon lévő termofejekkel sokra nem megyek, mert azok lecsavarva csak még jobban növelnék a különbséget. De én néha inkább kiegyenlíteném a hőmérsékletet. Ráadásul pont a nappaliban van egy kandalló is, ami miatt még inkább jó volna "lejjebb venni" a padlófűtést.
Jelenleg azonban csak elzárni vagy kinyitni tudom a köröket. A mobil-termosztát vagy abban a szobában van ahol nincs a radiátoron termofej, vagy a padlófűtésnél.
A kérdésem az, hogy van-e olyan szabályozó, ami a termosztát használatánál megmaradva a radiátor termofejeihez hasonlóan csökkenteni tudná a padlófűtés teljesítményét úgy, hogy mégse legyen az elzárva, és a radiátorok továbbra is fűthessenek teljes erővel.
Sőt, a kandalló esetén a padlófűtés éppencsak temperálja a padlót, de mégis fűtse valamennyire, ne kelljen elzárni.
Nem lehet valami termofej-szerűséget a padlófűtés köreire is tenni?
Gondolom, az nem megoldás, hogy félig zárom el/nyitom ki a csapokat, mert lehet, hogy a kevesebb víz inkább túlmelegedne.
Ez így igaz , ott egyértelműen a falon kívüli a megoldás, ez nem is kérdés
ott nincs is nagyon más ,mint réz, vagy vas
ha szépen és igényesen van megcsinálva , akkor az lehet akár szép is, édesanyáméknál rézzel van kötve,és felcsiszoltam nekik a gyári dörzsivel, és több rétegben le lett lakkozva, ami igen jól mutat a fehér falakon, de mint mondtam ehhez az kell hogy szép nem muglis forrasztás stb adott legyen
szerencsére csak új , vagy teljesen szétvert, teljes felújítás alatt álló házakban dolgozunk, ahol viszont adott a lehetőség és mivel főprofilunk a felületfűtés, így egyértelmű a helyzet
amúgy ez a technológia sokkal szimpatikusabb , és nem azért mert vassal pl. nem tudok , vagy nem szeretek,csak ez tetszik:):D
Világos! Az új épületeknél teljesen rendben van. De egy régi lakásban ahol fel van parkettázva, csak egy tisztasági festésre van szükség és a fatüzelés,vagy a régi vascső kiváltására, csak nem veretik szét a lakást? Ott legpraktikusabb a falon kívüli, nem?
mi falon kivűl csak gépházlekötést szoktunk szerelni és csak rézzel ( vasat mi olyan nagy ivben kerüljük:) ), azon kívül minden falban , mondjuk radiátort sem szerelünk, az utolsó három évben két radiátoros rendszert raktunk össze , azt is osztóról egy cső oda egy vissza, nincs hiba lehetőség, vezérelhető, stb.
Azé, mert mindenki fene igényes lett (ez nem istálló) szövegel.
Amúgy sokkal olcsóbb műanyaggal, egyszerűbb, és festés után csak a radiátor felszerelés, és beüzemelés miatt kell visszamenni (új háznál, vagy szétburítottnál!!).
Falon kívűl miért nem. Csak azért,mert most ez a divat? Miért rossz látvány egy szinte a falhoz simuló 22-es, vagy 18-as rézcső müanyag bilincsekkel menyezet alatt? Falat kivésni? az miért jó megoldás? Esetleg padlóban, de tényleg csak új épületnél.
Úgy kell megtervezni és kivitelezni,hogy a falban vagy padlóban ne legyen kötés, csak a falon kívűl elhelyezett osztóban. Persze így több vezeték kell, de szakszerű.
A műanyagcső olcsóbb,gyorsabb a szerelése, de én soha nem ajánlottam, mindig a rézcsövet részesítettem előnyben amikor már bejött ez a technológia. Sokkal biztonságosabb, tuti, hogy jól működik hosszútávon is előnyösebb. Műanyaggal ott érdemes vezetni,ahol nagy a tagoltság és padlóba szerelve rövidebb vezetékre van szükség.
Nekem a falfűtésem (házi kivitelezés) 16-os csőből van betekerve, 400 méter a falban. Vannak ehhez idomok is, mindegyik kulcsos. (egyetlen van, amit elvakoltam, a többi vagy gipszkarton mögött van, vagy valami rejtett zúgban)
Tény, hogy nagyon leszűkül a keresztmetszet, a szivattyút a legmagasabb fokozaton kell pörgetni.
Igen, ez eddig megvan, de nem akarok most belefogni a futesrendszer atepitesebe... Majd esetleg tavasszal. De addig is futeni kell valahogy. Most beallitottam kb. 50 fokra a kazant, igy jonak tunik, fut folyamatosan, es legalabb nagyjabol egyszerre melegszenek a szobak es a nappali. Hatasfok szempontjabol mennyire gaz az 50 fokos viz a radiatorokban?
Szóval akkor Henco csövel nem érdemes tervezni? Az most így hogy szóltatok, nekem is feltűnt, hogy sokkal kisebb az átmérő az idomoknál. Szóval ez gázos.
Még ha egy csővel mennék is el az első radiátorig, a T idom miatt beszűkül, és annyi az egésznek.
Esetleg ha ugy lenne tervezve, hogy ne sokkal szükítse le az idom, az ereditleg szükséges mérete, mondjuk az idom belső átmérője a főágon ne legyen kisebb mint 17?
Másfelől meg azt olvastam, hogy nem szabad kulcsos szerelésűt falba tenni...? Mit lehet?
Sajnos kezdem azt az álláspontot felvenni, hogy jóval olcsóbb a műanyag fűtéscső, csak a rendszer bánja...
Amikor én tanultam a szakmát (nagyon régen) akkor meg az volt a baj,hogy az idősebb szakmát nagyon értő szakik sokszor elfordulva szereltek nem akarták átadni az ismereteket mindig attól féltek,hogy nem csak Ő fog hozzá érteni és elveszíti az üzemben betöltött privilég szerepét. Legtöbbször titokban lestük el a fogásokat, majd folytonos önképzés révén lehettett eljutni egy bizonyos szintig. Akkoriban sem a tankönyvekből lehetett kitanulni a szakmát,hanem az idősebbektől. A tankönyvek akkoriban tele voltak Marxista ideológiával ahelyett,hogy a szakmáról szóltak volna. Lehet,hogy most kicsit túlzok, mert azért volt benne szakmai rész is.
Na ezzel az F4 hibával az a helyzet, hogy ha az égőtérbe nyúló fémrúd, ami feltételezésem szerint az ionizációs érzékelő lehet(?) akkor annak a vezetéke lehet megtörve. Mert egy ponton ha megmozgatom, mindig tud gázt kapcsolni, viszont ha nem nyúlok hozzá, hosszú percekig próbálkozik elindulni, de hiába szikráztat. Viszont ha itt megmozgatom egybül indul. Ki lehet cserélni ezt a kábelt? Vagy ez speckó kábel? Le tudom forrasztani a végét?
Szerintem a 16-os kicsit sovány. Nem elsősorban azért,mert nem működne, inkább,hogy biztonságosabb a keringés. Én soha nem szereltem fütést 18-as alatt. Ám lehet,hogy más szakinak más a véleménye. Rövid kötéseket lehet 16-al is. Úgy értem,hogy a kazánhoz közel.
Sokkal találkoztam már 18/ 15-ös megoldással és rendesen működött. Pontosan tervezve bizonyára jó lehet. A keringető után, ha kicsit bővebb az átmérő az előnyösebb kisebb a közegellenállás. Ám ezen is lehet vitatkozni.
Akkor 20-assal lejön a cirkótól, és szét is osztom vele, de az ideális, ha 18asokkal ágazok le a radiátorokhoz, vagy inkább 16-ossal?
enginer: néztem a cirkóban a szívattyú után 18-as cső van, gondolom ezért nincs is értelme nagyobbal csinálni a rendszert, de nem kerül sokkal többe, szóval kb mindegy.
Én augusztusban kezdtem épitkezni (2009), sajátkezüleg mindent.
Bár szeretek barkácsolni, egy házat már felépitettem, de a viz és fűtésszereléshez abszolút nem konyitottam. Radiátoros fűtést terveztem be eredetileg.
Aztán kiolvastam a Falfűtés topicot, meg ennek jó részét, kérdeztem sokszor (néha marhaságokat), most van egy jól működő padló+fal+mennyezetfűtésem, kazánvezérlésem, hideg-melegvizes hálózatom, minden sk. (minden kulcsos idomokkal, ötrétegű csővel)