Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Az első kályha piros dísztéglából készült, ha jól látom. Ez az a fajta, amit mindenhol lehet kapni és pár lyuk van benne, vagy teljesen tömör? Van-e valami extra feltétel a külső téglára nézve?
Új fórumozó vagyok, olvasom ezt az oldalt egy ideje. Most kezdünk hozzá egy 100 m2-es rönkház építéséhez, de dilemmázok a fűtéssel kapcsolatosan. Nagyon szeretnék egy hozzá illő kályhát. Az lenne a kérdésem, hogy elég lenne-e egy finn tipusú tömegkályha a ház felfűtéséhez?
Szóval ha jól tudom nagyvonalakban a rakétakályha/tűzhely lényege, hogy van egy belső felforrósodó kémény rész ami "meghúzza" a tüzteret és a maradék füstgázokat "elégeti". Ebből következve, valamint az egyszerre kevés égő fának köszönhetően ennek a típusnak is 80-95% között van a hatásfoka. Ami engem foglalkoztat, hogy a tűztered milyen ? Mert a neten található J elrendezésű szép is jó is csak mindig pakolgatni kell. Amennyiben a tűzteret megnövelem - hagyományos tűzteret építek - akkor az "egyszerre kevés fa ég" feltétel nem teljesül tehát elvben nem lesz olyan tökéletes az égés. Tapasztalat/vélemény bármi érdekel.
Mostanában készült el néhány kályha amiről tennék fel pár képet.
Az első egy 20cm-es dupla külső falú 38x50-es tűzterű dán kályha fűtött padkával és hátfallal.
kb. 40m2-es szigeteletlen házrészt(2 helyiség) fűt egyenlőre közvetlenül, illetve légfűtéssel.
Napi 15-20 kg-al azóta 22-25 fok van bent. Hihetetlenül jól működik. Füstje átlagban 180-220 fokos rövid ideig 240, de nagyon gyorsan ég.
A második egy légfűtéses harang kályha légkamrával, ami másik helyiséget fűt még. Azóta be van már csövezve, a képen még nem látszik, csak jobb oldalt lent a légbeömlő.
45m2-es régi 30-as tömör falú házat fűt abszolut nulla szigeteléssel, huzatos nyilászárókkal.
-10 fokban is tartja a 20 fokot 25 kiló fával. Most napi 1x 20 kg-al 21-23 fok van.
A kémény nagyon rossz, 4 téglás és alacsony is, és a kályha és a kémény közt van 2m 110-es kályha cső vízszintesen.
38x38cm-es a tűztér. Nagyon lassan ég. Egyszer véletlen 30kg-ot égettünk el egyszerre, szinte egész nap égett reggeltől estig, és a kályha külső felülete 90-115 fok közt volt.
A harmadik meg egy dupla rakáta tűzhely fűtött padkával és háttámlával, üvegkerámialappal, fehér sütővel.
A sütő samott lapokból van összeállítva. Nagyon jól működik. Napi 10kg-os begyújtásnál 100 fokról indul, és begyújtás után 1 órával már 250fokos. kb. 300 fokig melegszik, és begyjtás után 8 órával még 220 fokos. Nem a 4-es samottlap tartja ennyire a hőt hanem az alatta levő 50-60 db samott tégla lapjára rakva.
A platni ha jól sikerül a begyújtás, kb. 2 percen belül már 200 fokos. ha engedem kb. 4-500 fokig simán felmelegszik, de az üveg miatt nem nagyon merem üresjáratban hagyni. Ha nincs főzés, akkor egy szeleppel a sütő felé kényszerül a láng. Ha csak sütök, akkor eleve a sütő alá gyújtok be. Ha csak főzés van, akkor meg a platni alá. A füst 80-120 fok közt van. Füstje ugyan úgy láthatatlan mint a dán kályhának. Nagyon tetszik ez a tűzhely. Így most ezzel fűtök be napi 1x 5-10 kiló fával, a mellette lévő dánba meg 2-3 naponta 1x 10 kg-al. Most már a főzés, sütés, HMV, és teljes fűtés(kb. 140m2) csak fával történik. -5-10 fokban a tűzhelybe, dán kályhába, és a tömegkazánba összesen 35-40kg fa fogy.
Valamelyik angol nyelvű oldalon (sajnos nem emlékszem, hol) olvastam, hogy egy bizonyos kályhaméret fölé nem célszerű menni, inkább több kályhát kell építeni ilyen esetben.
Hát ettől kályhás a kályhás, hogy ezekre a kérdésekre tudja a választ:-))
Az tény hogy nem lehet ész nélkül változtatni különböző méreteken, és egyébként is többféle tömegkályha létezik, mert vannak kontra-flow kályhák, amik ebből a szempontból kicsit a cserépkályhákhoz hasonlítanak, és vannak bell-tipe kályhák, amik méretezése, (füstgázok hőelvonása, és hőleadás) teljesen eltérő ettől.
"nem beszélve az időben mennyivel csökken gyorsabban a kályha felülete?"
Ezt nem értem, de ha az idő múlásával a kályha felülete elkezd csökkenni (aszalódás, apadás, zsugorodás, ...????) az már régen rossz :-))
fel is merült bennem egy - két kérdés? milyen mértékben lehet növelni "büntetlenül" a hőleadó felületet adott méretű tűztér mellett? vagy azt is értelemszerűen növelni kell? Van- e arányszám a tűztér méret és a hőleadó felület között? vagy az oldalsó járatok méretével ez is variálható kicsit? ettől ez összetettebb nekem. nem beszélve az időben mennyivel csökken gyorsabban a kályha felülete? ergo a teljesítménye...
Szoval akkor annyit lehet novelni a mereten, hogy le tudjon adni 6.5 KW-ot maxban?
Meg az az elkepzelesem tamadt (nem tudom, hogy kivitelezheto-e), hogy cki lehetne alakitani 3 helyen ugynevezett "hokamrat". Azaz a kalyha hatuljan es ketoldalan a kulso burkolathoz hozzaepiteni egy "U" alapteruletu falazatot, es az ott felhalmozodo hot elvezetni legcsatornakon at a tetoter kulonbozo helyisegeibe akar konvekciosan, akar ventillatorral.
En az olaj es gaziparban dolgozom/tam. Es a gaztol nem kell felni. Nemreg kerult feltarasra egy olyan mezo, ami csak egymaga tudna szolgaltatni a vilag gazellatasat 100 evig. Legalabbis nekem ez a legnaprakeszebb infom.
OK. Tiszta. Pusztán a fűtési rendszerek s megoldásokra ment a válaszod, kiragadva a pellettet, én meg beletettem a gáz hátrányát is. Ezért ment az a válasz.
Egyetértünk. Szerintem tovább lesz pellet, mint gáz, ha baj van.... Persze én haza is beszélek, mert a fő fűtésünk pellet. Gáz fogyasztásunk idén 17 köbméter... :o)
na meg fát is égetgetünk.. mostanában ajtófélfát :o)