És ehhez még hozzátartozik, hogy a morva ősöm előbb elment Erdélybe Parajdra bányászkodni, majd onnan szintén az erdélyi Petrozsényba, majd onnan már a Borsod megyei Borsodnádasdra. Ez utóbbi bányatelepi anyakönyvekből tudtam meg a származási helyét. Bár az még mindig rejtély számomra, hogy egy földműves család tagja hogyan lesz bányász? Ja és még Erdélyben elvett egy szász lányt, aki meg csak németül beszélt.
Ha már így belementem a kommunikációba, ezekben az időkben (1800-1900-as évek) általános volt, hogy az emberek tudnak németül? Vagy mondjuk egy morva-szász pár hogy beszélt egymással?
Pont a héten kezdtem el újra a kutatást a már korábban hivatkozott Szabó József Bazsi/Csehi származását felderítendő. És szerintem sikerült megoldanom a 2 éves rejtélyt. Kijegyzeteltem az összes Sümegcsehi Szabó nevű születést 1830-65 között (nem volt sok, pl. 1840 előtt talán egy), és utána sorra néztem a szülőpárokat, hogy van-e József nevű gyerekük másol. És egyik párnál (Szabó Mihály és Vörös Rozi) megtaláltam, hogy 1842-ben született egy József nevű gyerek Újlakon,Vas megyében, előtte még egy gyerek ugyanott, majd utána Csehiben 1846-ig még kettő gyerek. Az apa jelölt 1846-ban meg is halt 30 évesen, majd az anyának ezután 4 törvénytelen gyereke született és 1865-ben halt meg. (Az első törvénytelen gyereknél 1849-ben a feleségnél az szerepel: "Szabó József özvegye", ez egy elírás, amire talán arra lehet következtetni, hogy a pap a legidősebb gyerek után azt gondolta, hogy a volt férj is József volt.)
Ezzel összecseng az 1905-ben talált Kisapáti halotti bejegyzés egy 63 éves kocsis, Szabó József haláláról, akiről annyit tudtak, hogy Csehiben született és házastársa ismeretlen, szülei ismeretlenek. A községi bíró volt a bejelentő, aki azt adta elő, hogy az elhalt ismert, de magányos személy volt és bejelentő hozzátartozó hiányában ő végezte el a bejelentést. 1902-ben Szabó József a felesége halálakor még életben volt, de valószínűleg már mindenkije meghalt, nem volt semmije, mivel cselédsorból származott, így nagyon sok adat egybevág.
Mivel semmi más nem egyezik és nem mutatkozik, ezért egyelőre még elméletként kezelem, de a Rezi anyakönyv vizsgálata után el fogom fogadni ezt az ágat, ha nem merül fel később ellentétes információ.
Két kérdés nem világos még bennem:
1. 1867-es hazásságánál miért volt "Rezi plébános elbocsátó levelével" toldat, mikor a lakóhelye Csehi volt megadva.
2. Honnan tudta, a községi bíró, hogy Csehiben született az elhunyt? Ha lett volna nála születési anyakönyv vagy más irat, abból kiderül a pontos születési helye, de a szülők neve is. Valószínű, hogy korábban szóban beszélhették a faluban, hogy az illető Csehiből származik, vagy amikor megjelent a faluban az illető, akkor beszámoltatta, hogy ki-ő, mi-ő. Itt másik kérdés, hogy a szolgák, cselédek tartottak maguknál/ kellett tartaniuk bármiféle személyüket igazoló iratot 19. században vagy 20. század legelején?
Ezt tanúsíthatom, hogy juhász vagy cseléd családoknál kiszámíthatatlan nagy vándorlás előfordulhat.
Nekem a korábban már írt és 2 évig teljesen rejtélyes Tóth István juhász vonalat sikerült felgöngyölítenem. A szülei Rigácson házasodtak 1810-ben, majd gyerekek születtek 20 év alatt Ukkon, Kamondon, Taliándörögdön, Tótvázsonyban, Vászolyban, Úrkúton majd Pusztamiskén éltek, az apa pedig Kapolcson halt meg, a férj pedig Ódörögdön. Az feleség ága (Polgár) is juhász család volt, Csapod, Gór, Csepreg-Kincséd, Ják, Tótvázsony, Billege, Pusztamiske-Újkígyóspusztával bezárólag éltek. A feleség halotti bejegyzését még nem sikerült megtalálni...
Az egyik fia házasságijában az van írva, hogy juhász. A halottiban pedig csak annyi, hogy közrendű. A hét gyerek születésijénél egyikben sincs megnevezve a foglalkozása. De most erről eszembe jutott, hogy utána nézek a többi gyerekének a házassági anyakönyveinek, hátha többet meg tudok róla.
rkyra: Hát én keresgéltem a születési anyakönyveknél, de olyan szinten volt számomra olvashatatlan, hogy aztán abba is hagytam. Pedig nagyon fel voltam pörögve, hogy végre egy 'külföldi' ős, de lelomboztak az anyakönyvek :D Biztosan megjön majd újra a lelkesedés valamikor :D
Hát bár az ember bicskája néha beletörik a gót írásba, de legalább fent van a neten, és kutatható. Én nagyon szépen fel tudtam vázolni a Morvaországi őseimet és sok érdekességre bukkantam.
Szia, mi van írva a foglalkozásukhoz, illetve, hogy mi a jogállása? Lehet, hogy nem földműves volt? avagy jobbágytelke nem volt (sessio, porta, fundus). Az magyarázná, és némi segítséget is adna a sok költözéshez. Különösen, mivel egyházi birtok közelében éltek. (iparos, uradalmi szolga, esetleg béres). A megyei levéltárban az adóösszeírásokat is meg kéne nézzed.
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni. Egy házasságit keresek (már hónapok óta.. :) ). Kozma Ádám és Somos Erzsébet házasságiját. Amit tudok róluk, hogy Pannonhalmán (Győrszentmárton) élhettek, mert ott született 7 gyermekük (ebből 2 környező faluba). 1806-ban született az első, így előtte kellene lennie a házasságinak. Kozma Ádám ott is halt meg 1836-ban 60 évesen. Erzsébet halottija még nincs meg. Viszont megnéztem az 1806 előtti házasságikat Pannonhalmán és nem találtam meg, szinte az összes környező faluban megnéztem, de egyikben sem találtam meg. FS-en találtam egy Kozma Ádámot, 1781-ben született Nyalkán és találtam egy Somos Erzsébetet aki 1785-ben született Láziban. Valószínűleg ők azok, de nagyon kellene egy házassági a megerősítésben. Ha esetleg valakinek van veszprémi e-levéltáras regisztrációja és megnézné nekem lázi házassági anyakönyveit azt nagyon megköszönném. Bármilyen segítséget, ötletet szívesen fogadok. Köszönöm szépen!
Ismét egy kis segítséget szeretnék kérni. A feltöltött képen a bekarikázott részen a Györki András gyerekének a nevét és a keresztszülők nevét nem tudom elolvasni.
Érdeklődnék, hogy a szülők származási helyénél (2. és jobb szélen) az olvasók véleménye szerint a Kígyós feletti szó mi lehet (a kis 'k' betűs)? Kígyós-puszta Feldebrőhöz (Heves-m.) tartozott, de a szépszülőknek ez csak a sokadik állomása volt, itt csak egy gyermekük született. Nem tudom, utalhat-e a valódi származási helyre.
Az előbb lemaradt.