A United States, GenealogyBank Obituaries, 1980-2014 oldalon van 2 személy a családfámból, akikről gyászjelentés található. Az oldal "természetesen" fizetős. Nekem, nincs előfizetésem, mert csak ez a 2 személy USA érintettségű, tehát nem éri meg nekem a tagság.
Ha van itt valaki, akinek van lehetősége letölteni az eredeti gyászjelentést, vajon megtenné ezt?
Nem tudom, hogy illik-e ilyet kérni, ha nem elnézést kérek
Leginkább ott. Ha 100 évnél régebben halt meg, jó eséllyel a levéltárban, ha azon belül, akkor a községházán vannak az anyakönyvek. Előbbi esetben kutathatsz is - utóbbiban nem, csak kivonatot kérhetsz.
Üdv! Szerintetek hogy lehetne megtalálni egy magyar ősöm halotti anyakönyvi bejegyzését, akit kitelepítettek Kropáčova Vrutice faluba (Mladá Boleslav megye) Csehszlovákiába, és ott is halt meg?
A dédnagyapám és dédnagyanyám anyakönyvi kivonatait keresem és már felvettem a kapcsolatot annak a községnek az anyakönyv vezetőjével is, ahol éltek. Nagyon készségesen elküldte az infókat, róluk és a gyerekeikről, melyeket megtalált, viszont a legfontosabbakat, így a születési és halotti anyakönyveiket, ami azt jelentheti, hogy nem ott születtek és haltak meg. Vajon az 1930-as évek utáni anyakönyveket digitalizálták és ha igazolom, hogy mint leszármazott keresem a kivonatokat, akkor arra rákeresnek és kiadják az adatokat. Valaki próbálkozott már ezzel? Köszönöm a válaszokat!
Köszi a linket! Belenéztem, de engem érintő adatot sajnos nem találtam benne.
Viszont van észrevételem: nálam nem elég éles a kép.
A születési idő van ahol fel van tüntetve van ahol nincs. A könyvben eredetileg nincs, az indexelő kiszámolhatta. A NEM (gender) sincs mindenhol beírva, igaz ez nem is szerepel a könyvben
Aztán, a vallást ugyanakkor nem tüntették fel, holott ez szerepel a könyvben. Ez valami PC lehet?
Elnézést, csak a lényeg maradt le: a dokumentumot a polickai járási előljáró (? - Bezirkshauptmann) címezte a budapesti főpolgármesteri hivatalhoz.
A már megfizetett 2 forintnyi díj pedig még nem a honosíttatási eljárás díja, hanem csak annak az igazolásnak az ára, amivel Lorenz Binder igazolni tudta, hogy már nem a polickai körzetben honos.
Ez nagyon nagy valószínűléseggel úgy kapcsolódhatott az állampolgárságszerzéshez, hogy -- ahogy a törvény is kimondja -- magyarországi lakhely, vagy annak komoly ígérete kellet az állampolgársághoz, ehhez pedig valószínűleg szükség volt a régi (csehországi) lakhely elbocsátó iratára (Entlassschein). Így ükapád (ha jól képzelem) ezzel az igazolással a kezében tudott elmenni a főpolgármesteri hivatalhoz, ahol vagy bejelentett lakcímet, vagy annak hivatalos ígéretét kaphatta meg. Majd ennek birtokában tudta csak elintézni a Belügyminisztériumnál a magyar állampolgárságot (amihez persze még egy rakat igazolás kellhetett -- ld. a már idézett törvény)
Lényege, hogy a kiállító tisztviselő elismeri, hogy Lorenz Binder Neu Biela-ból származó, egyébként Bp. II. ker Hafner gasse 20. szám alatti lakos a honosításhoz szükséges bélyegilleték egy részét megfizette. Majd ezek után felszólítja, hogy a szükséges illeték fennmaradó részét is egyenlítse ki, valamint a honosításról szóló 1873 évi L. tv. 8. paragrufásának megfelelően bizonyítsa, hogy (én itt idézem a törvény szövegét) "valamely belföldi község kötelékébe fel van véve, illetőleg felvétele a község által kilátásba helyeztetik". Az irat dátuma: 1882. január 11.
Üdv kutatótársak, németül értők esetleg tudnának segíteni az értelmezésben? Ha minden igaz ükapám magyar állampolgárságával kapcsolatos a dokumentum, bár biztos nem vagyok benne, ha valaki csak két-három mondatban össze tudná foglalni nekem miről is van benne szó azt nagyon megköszönném.
A magyar polgári anyakönyvek indexelt adatainak száma október 3-án 701.765-re emelkedett. Ha jól látom az új adatok még nem a budapesti, hanem a BAZ megyei projektből származnak. A Coverage Table-t úgy tűnik most már egyáltalán nem frissítik, 2015 óta.
A Radixindex Verlustliste adatbázisa is e hónapban frissült.
És ehhez még hozzátartozik, hogy a morva ősöm előbb elment Erdélybe Parajdra bányászkodni, majd onnan szintén az erdélyi Petrozsényba, majd onnan már a Borsod megyei Borsodnádasdra. Ez utóbbi bányatelepi anyakönyvekből tudtam meg a származási helyét. Bár az még mindig rejtély számomra, hogy egy földműves család tagja hogyan lesz bányász? Ja és még Erdélyben elvett egy szász lányt, aki meg csak németül beszélt.
Ha már így belementem a kommunikációba, ezekben az időkben (1800-1900-as évek) általános volt, hogy az emberek tudnak németül? Vagy mondjuk egy morva-szász pár hogy beszélt egymással?
Pont a héten kezdtem el újra a kutatást a már korábban hivatkozott Szabó József Bazsi/Csehi származását felderítendő. És szerintem sikerült megoldanom a 2 éves rejtélyt. Kijegyzeteltem az összes Sümegcsehi Szabó nevű születést 1830-65 között (nem volt sok, pl. 1840 előtt talán egy), és utána sorra néztem a szülőpárokat, hogy van-e József nevű gyerekük másol. És egyik párnál (Szabó Mihály és Vörös Rozi) megtaláltam, hogy 1842-ben született egy József nevű gyerek Újlakon,Vas megyében, előtte még egy gyerek ugyanott, majd utána Csehiben 1846-ig még kettő gyerek. Az apa jelölt 1846-ban meg is halt 30 évesen, majd az anyának ezután 4 törvénytelen gyereke született és 1865-ben halt meg. (Az első törvénytelen gyereknél 1849-ben a feleségnél az szerepel: "Szabó József özvegye", ez egy elírás, amire talán arra lehet következtetni, hogy a pap a legidősebb gyerek után azt gondolta, hogy a volt férj is József volt.)
Ezzel összecseng az 1905-ben talált Kisapáti halotti bejegyzés egy 63 éves kocsis, Szabó József haláláról, akiről annyit tudtak, hogy Csehiben született és házastársa ismeretlen, szülei ismeretlenek. A községi bíró volt a bejelentő, aki azt adta elő, hogy az elhalt ismert, de magányos személy volt és bejelentő hozzátartozó hiányában ő végezte el a bejelentést. 1902-ben Szabó József a felesége halálakor még életben volt, de valószínűleg már mindenkije meghalt, nem volt semmije, mivel cselédsorból származott, így nagyon sok adat egybevág.
Mivel semmi más nem egyezik és nem mutatkozik, ezért egyelőre még elméletként kezelem, de a Rezi anyakönyv vizsgálata után el fogom fogadni ezt az ágat, ha nem merül fel később ellentétes információ.
Két kérdés nem világos még bennem:
1. 1867-es hazásságánál miért volt "Rezi plébános elbocsátó levelével" toldat, mikor a lakóhelye Csehi volt megadva.
2. Honnan tudta, a községi bíró, hogy Csehiben született az elhunyt? Ha lett volna nála születési anyakönyv vagy más irat, abból kiderül a pontos születési helye, de a szülők neve is. Valószínű, hogy korábban szóban beszélhették a faluban, hogy az illető Csehiből származik, vagy amikor megjelent a faluban az illető, akkor beszámoltatta, hogy ki-ő, mi-ő. Itt másik kérdés, hogy a szolgák, cselédek tartottak maguknál/ kellett tartaniuk bármiféle személyüket igazoló iratot 19. században vagy 20. század legelején?
Ezt tanúsíthatom, hogy juhász vagy cseléd családoknál kiszámíthatatlan nagy vándorlás előfordulhat.
Nekem a korábban már írt és 2 évig teljesen rejtélyes Tóth István juhász vonalat sikerült felgöngyölítenem. A szülei Rigácson házasodtak 1810-ben, majd gyerekek születtek 20 év alatt Ukkon, Kamondon, Taliándörögdön, Tótvázsonyban, Vászolyban, Úrkúton majd Pusztamiskén éltek, az apa pedig Kapolcson halt meg, a férj pedig Ódörögdön. Az feleség ága (Polgár) is juhász család volt, Csapod, Gór, Csepreg-Kincséd, Ják, Tótvázsony, Billege, Pusztamiske-Újkígyóspusztával bezárólag éltek. A feleség halotti bejegyzését még nem sikerült megtalálni...
Az egyik fia házasságijában az van írva, hogy juhász. A halottiban pedig csak annyi, hogy közrendű. A hét gyerek születésijénél egyikben sincs megnevezve a foglalkozása. De most erről eszembe jutott, hogy utána nézek a többi gyerekének a házassági anyakönyveinek, hátha többet meg tudok róla.
rkyra: Hát én keresgéltem a születési anyakönyveknél, de olyan szinten volt számomra olvashatatlan, hogy aztán abba is hagytam. Pedig nagyon fel voltam pörögve, hogy végre egy 'külföldi' ős, de lelomboztak az anyakönyvek :D Biztosan megjön majd újra a lelkesedés valamikor :D
Hát bár az ember bicskája néha beletörik a gót írásba, de legalább fent van a neten, és kutatható. Én nagyon szépen fel tudtam vázolni a Morvaországi őseimet és sok érdekességre bukkantam.
Szia, mi van írva a foglalkozásukhoz, illetve, hogy mi a jogállása? Lehet, hogy nem földműves volt? avagy jobbágytelke nem volt (sessio, porta, fundus). Az magyarázná, és némi segítséget is adna a sok költözéshez. Különösen, mivel egyházi birtok közelében éltek. (iparos, uradalmi szolga, esetleg béres). A megyei levéltárban az adóösszeírásokat is meg kéne nézzed.
