Persze ugyanúgy kötözöm mint a madzagot,a nyújékonysága megfelelő se nem túl laza se nem túl feszes hogy belevágna a karba,ill.a vesszőbe.Én már 4 éve használom és azóta semmi gondom a karok kötözésével.Lehet hozzá venni egy újjra felhúzhazú vágóeszközt is ez megkönnyíti a haladást,nem kell mindig a metszőolló után nyúlni/ a képet csatolom/.
Az utóbbi nyúlékonysága nem tudom milyen lehet én még nem használtam ,de szerintem ha már látszik hogy túl feszes akkor szerintem egy szemmel feljebb kell oldani és akkor már enged a szorításon.
Üdv.igazad van ,de azért néha ha a termőalap felkopaszodott akkor a felújítás miatt nagyobb sebeket kell hagynom hogy visszatérjek a megszokott helyre.Te a kar alján szoktál hagyni 1-2 szemes bizutosítócsapot avégett hogyha véletlenül/fagykár miatt/ elhalna az egész kar és akkor ebből lehet új kart nevelni?
Igen, mint mondjuk a raffiát. De puhább, vastagabb, nyúlósabb. A vastagsága miatt még akkor sem bántja a tőkét ha erősen kell tartania (mondjuk ilyenkor 2-3 helyen is rögzítem).
Az a csomag kb 2 kiló lehet, nem tudom hányszáz méter, majd idén kiderül, de az ár/érték aránya is jónak tűnik.
Ha nincs ugarcsapod, hagyhatsz meg az azévi termőveszőből is. De azért törekedj, hogy abban az évben mikor letermett vesszőből hagysz meg, akkor ha előtör rejtett rügyből hajtás, nevelj ki egyet. Vannak fajták ahol a rejtett rügyek ritkán hajtanak ki, vagy nem nagyon. Itt mindig egy picit emelkedni fog a termőalap az évek során. Erre nincs kimondott ökölszabály, de vannak dolgok amelyekre törekedni érdemes:
- a termőalap ne kopaszodjon fel, törekedjünk a kordonkarhoz közeli tartásban.
- a termőalapon lehetőleg minél kisebb sebeket ejtsünk, hogy csökkenjen a fertőzés kockázata.
Én is pont erre a kötözőanyagra gondoltam,szerintem is jó ,pár éve használom azóta nem kell a karok kötözésével foglalkoznom.Csak akkor ha metszéskor néha feloldok 1-2kötést a termőfejnél hogy szépen kitisztítsam a fejet.
Helo,valóban eleinte nekem is sok gondot okozott a karok rögzítése.Én is sima madzaggal rögzítettem,de sajnos az nem bírta ki csak 1-2 évet és utánna elégette a nap és elszakadt.Főleg az új telepítésű ültetvényekben fontos a szőlőkar egyenes rögzítése addig még viszonylag hajlékony a karra meghagyandő vessző.
Utánnakeretem a neten egy pár éve e dolog iránt és rátaláltam egy sokkal jobb megoldásra./több változata is van/.
Mégpedig egy műanyag huzalről lenne szó ami több évet is kibír és nem vág mélyedést a karon,mert ahogy vastagodik a kar úgy nyúlik ez az anyag is .
Itt láthatod ezeket a kötözőket:/remélem tudtam segíteni/
Üdv. egyetértek,de a fő instrukciókat elmagyarázta.Ha mindent el akart volna magyarázni akkor arra napok kellettek volna neki.Az a rész tetszett amikor művészetnek nevezi a metszést,nagy igazság van benne.Egy ilyen kis oktatófilmből esélyed sincs megtanulni metszeni arra több éves tapasztalat,gyakorlat szükségeltetik.
Igen ez érthető,de több szakitól olvastam és láttam hogy a előző évi termőre hagyott vesszőt /úgymond:letermett vesszőt/tőből le kell vágni és az új termővasszőt az előző évi ugarcsapból kell meghagyni,/szerintem a többsége tudja hogy az ugarcsap két világos rügyből áll/.
És te ha nem tudsz termővesszőt hagyni az ugarcsapból akkor a tavalyi termővessző hajtásaiból hagysz új termővesszőt,vagy inkább egy alvórügyes hajtásból?
Sajnos a korábbi években fater vékony acéldróttal kötött mindent. Sokszor kellett tavaly visszametszenem a kötés alá, hogy a göcsörtöket - amiket a drót okozott - levegyem.
Ez a zöld kötöző egyelőre jól vizsgázik, mert olyan tökéket is tart amik előtte már a földön voltak s most a támrendszer rendbetétele alkalmával vissza kellett huzatni a többi termőalap magasságába.
ezzel is ugyanaz a gondom, ami a bála madzaggal. Belövök egy méretet és kész. A madzag is kibírja több évig, főleg ha jó minőségű, de mint a kötegelő, ez sem elég rugalmas.
Ha túl lazára kötöm, akkor nagy a mozgástere, ez nekem azért nem szimpatikus, mert így a kordonkar könnyen elcsvarodik és a termőelapok egy elterülő fajtájú szőlőnél lefele fognak állni, ha nagy súly nehezedik rá. Ez saját tapasztalat. Ezért kell egy olyan kötegelő, ami jól tart, időjárás álló, de rugalmas is.
Egy jobb minőségű kábelkötegelő hosszú évekre megoldja a problémát!
Nekem van olyan, ami már jó 10 éve stabilan tart!
Igaz nem a legolcsóbb, de 1-2 ft körül lehet kapni már, viszont gyors, és tartós, ha több méretet használunk, akkor mindig a megfelelő hosszt kiválasztva gazdaságosabb!
Pont ma jártam végig a szőlőt. Ahol kar van, ott valamivel rögzíteni kell a kart a vezérdróthoz/támrendszerhez.
Eddig bálamadzag volt, de ott évente újra kel kötözni és néha ha nem figyelek bevág a madzag.
Van ez a kínai tapetool gyors kötöző ami jó lenne, ha a kötöző szalagja nem csak oltásnál lenne használható, mert gyors kötözésre nem jó... A szalag éppen kibír 1 évet, de utána könnyen szakad.
Na ma gondolkoztam rajta, hogy készíteni kellene kiszuperált gumibelsőből csíkokat és ezekkel rögzíteni a karokat.
Ezt lehetne akár tűzőgéppel, vagy popszegeccsel rögzíteni. Ez erősebb, tartósabb mint a sima műanyag szalag. Ez nem a leggyorsabb, de a kordon karokat normális esetben nem kell évente rögzíteni, ez csak egy éves munka, aztán pár évig ez megoldódik.
Egyetértek veled. Ha én most kezdeném a szőlészkedést bajban lennék, hogy végül is hogyan metszek. Ahhoz ugyanis nem kezdte eléggé az elején. Az alapfogalmak ( sárrügy, világosrügy, ugarcsap, termővessző stb.) ismeretét mindenesetre feltételezte a nézőről, mert azt egy kezdő, a látottak alapján, aligha értette meg azonnal. ( Még a harmad éves? tanuló is tévesztett.)
Ettől függetlenül nem vonom kétségbe az elméleti és gyakorlati felkészültségét.
Az MF-fel sokáig dolgoztam. De nekem szélesebb, hozzátartozó rezgős kaszám volt. Azzal nagyon jól működött. A talajmarónál a súlypontnál volt gondom, rá kellett raknom vagy 25 kg többlet súlyt. Hátramenetben "hamut" csinált a földből. Gyenge pontja a lehajtó tengelyen volt. Az többször kipattant. A végén már fixre összehegesztettem. Kocsiban 3-4 q-t könnyen elvitt.
A Janmarról csak annyi tapasztalatom van, hogy jelenleg egy két tengelyes gázolajost használok, 20 LE-s. A márkával elégedett vagyok.
Igen jó film de én azért nem így metszem. Először mindig a termővesszőnek kinézett veszőt vágom meg azért mert ha véletlenül el van fagyva akkor még választhatok másik veszőt is de ha előtte mindent visszavágok ugarcsapra akkor nem lesz termővesszőm.
És az ugarcsap kifejezés helyett inkább azt mondta volna hogy hány szemre metszi.
Ha már egyszer kezdőknek készítették az oktatófilmet.
Medveger! Talán nézd meg a jófogáson Nyirségben árul egy T János nevezetű orosz, ukrán, kinai eredetű egytengelyes mai gyártású kistraktort! teló 70/319-3909!
Közepes/kis területű szőlő műveléséhez szeretnék egytengelyes kistraktort vásárolni, elérhető áron.
Van-e esetleg olyan típus, amivel jó tapasztalataitok vannak?
Elsősorban mulcsozó/kasza adapterrel lenne használva (80 cm munkaszélesség), de mindenképp szükség lenne talajmaróra (80-100 cm) és utánfutóra is.
Amit eddig találtam, és leginkább tetszett, az az MF-70-es diesel Yanmar 10 LE motorral szerelve, azonban erről a gépről infókat csak a magyar forgalmazó/szerelő által feltöltve találtam. Tud valaki róla valamit? Használ valaki ilyent?
Ha elfogadsz egy tanácsot három évig tavasszal bondsd ki és a talaj felszínéhez közeli gyökereket távolítsd el hogy az alsó gyökérzet tudjon erősödni,ez nagyon fontos a tőke jövőbeni erőnlétéhez!Sokan ezt el szokták hanyagolni a gyorsabb fejlődés érdekében,de az ilyen tőkék termő korukban jóval gyengébben muzsikálnak.Van olyan ismerősöm akinél 70 éves szabadgyökerű tőke is van,és mit ne mondjak minden évben gyönyörűen terem,ja és nem homokon!Persze gondolom van benne egy kis szerencse is,de a Nérónál nálam sem volt megmondható hogy melyik az oltvány és melyik a szabadgyökerű.
Én kösz mindenkinek a jótanácsokat. Sokat tanultam. Kicsit lehangoló, dehát kb erre számítottam. Azért, ha érdekel valakit majd beszámolok róla, hogy mit művelt a 20 féle, saját gyökerű 1 éves csemete tavasszal. Nem homokon vannak egyébként, hanem Súron. Az Komárom-Esztergom legdélebbi falva.
És köszönöm a Néró-vessző felajánlákásokat is. Tavasszal jelentkezek. Mindenkinek kellemes ünnepeket!
Már korábban írtam, hogy Kaszás oltványtól vettem alanyokat is (2013 ősz) ha jól emlékszem 5 tövet. Ezeket kísérlet képen (és némi lustaságból) olyan módon ültettem el, hogy éppen a gyökerük belefért a kis gödörbe és ámen.
Semmi kényeztetés. Tavaly is szép kb. 6m-es veszőket hoztak de az idén még szebbeket.
Mi lett volna ha kap egy kis odafigyelést? (nagy gödör+tápanyag). Remélem tavasszal csak sikerül már nekem is legalább egy fásra-fás szőlőoltás. Mikor szedjem meg az alany vesszőt? Tavaly már ilyen tájt nedves homokban várták a szebb jövőt. Most még a tőkén vannak. Van valami trükk? az idén februárban szigszalaggal tekertem be az oltásnál és paraffinba mártottam. Majd nedves fűrészporba tettem. De nem kalluszosodott nekem se. Vagy kettő egy darabig úgy nézett ki, hogy... aztán pedig dehogy... Bár ahol vártam a csodát ott nem volt 20 CO Lehet be kéne hozni a házba.
Köszönöm a gondolatébresztő sorokat, de a korábban említett problémákat a Néróimmal, lényegében csak mint érdekességet tettem közzé. Alapvetően Cabernet tőkéim vannak.
Mindössze két Néró tőkém van. Mindkettő oltvány, viszont biztos, hogy nem ugyanazon helyről van, persze az alany ettől még lehet azonos. Az egyik tőke homoktalajon, a másik kötött talajon van, viszont a fürtszáradás lényegében mindkettőn hasonló.
A filoxérával az a fő probléma, hogy nem egyik napról a másikra pusztítja ki az ültetvényedet, hanem csak senyved a szőlő, és akárhogy pótolod a tápanyagot és babusgatod, nem megy semmire. Visszaesik a cukorfok, kisebbek lesznek a fürtök, stb.
Ezért mondtam, ásson ki egy tőkét és nézze meg hogy van-e rajta valami.
A másik oldal, amit Maurer Oszkár mesélt (és mutatott), hogy homokon teljesen egy időben ültetett oltvány kadarka és saját gyökerén élő kadarka mennyire eltérően fejlődik (az oltvány sokkal erőteljesebb, előbb hoz termést, stb.)
Én is ezt mondtam - Rambora hivatkozva -, hogy az alanyok nem csak filoxéra ellen vannak.
Szóval, ha csak nem teljesen homokon van a szőlőd, igazán semmi nem indokolja, hogy ne oltványt használj. Keress egy oltványost, aki a kapott vesszőket leoltja neked, még ezzel az egy év veszteséggel is jó eséllyel előbb lesz termésed rajta, mint a saját gyökerén élővel - és szinte biztos, hogy hosszabb életű tőkéid lesznek.
A felvetésben ott a válasz is :) Szóval az oltással vannak nehézségeim. Persze meg lehet tanulni, de nekem még nem jött össze. Már az is csoda, hogy a zöldbe-zöld sikerült így 3 év próbálkozással. A környéken nincsenek oltványosok, úgy meg hogy elküldöm valakinek akit sose láttam és majd lesz valami meg nem akarok. Természetesen minden évben próbálkozom az oltással, egyszer csak összejön... A legnagyobb baj, hogy nem kalluszosodik az oltványom. De biztos bennem van a hiba, csak még nem találtam meg. Na majd jövőre is próbálkozom aztán egyszer csak összejön. De érdekes, a birsbe körtém elsőre sikerült, mert olyan szinten volt kalluszképződés hogy elképesztő. De lehet beszerzek majd valami alany szőlőt, hátha ott jobb lesz.
A régi borászati lapok egyik számában olvastam, hogy a Somlón az áttérés időszakában megfigyelték, hogy a Fumint konkrétan két héttel érik be oltványon mint a saját gyökerén. Érdekes lenne tudni, hogy konkrétan melyik vegetációs fázis jött előrébb a rezisztens alany miatt.
