A numizmatika éremgyűjtés beszélgető fórum azzal a céllal nyílt meg, hogy a régi és új pénzérmék, bankjegyek gyűjtői tudjanak itt eszmét cserélni.
Az alaptéma a gyűjtés, rendszerezés, egyes darabok azonosítása, és egy kis pénztörténeti csevej.
Itt lehet bemutatni egyes kérdéses darabokat, kérni a hozzáértők segítségét a beazonosításban, esetleg hozzávetőleges értékelésben.
Miután a reklámozási tevékenység fizetős az index alatt arra legyünk különös figyelemmel.
A fentiektől eltérő, az egymást ingerlő hozzászólások topic rombolásnak minősülnek az ilyenekért tiltás jár.
A Numizmatika címszó alatt pénzekkel, pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudományt értünk legfőképp ehhez tartsuk magunkat.
Ebben igazad van, hogy egy gyűjtő nem teszi el, de egy lyukasztott érme szerintem rosszabb. Persze ez nagyban függ attól mennyire ritka darabról beszélünk.
Az árakat a numizmatikában is a kereslet és a kínálat egymáshoz való viszonya, aránya határozza meg. Ebből az következik, hogy a legnéppszerűbb gyűjtési területek legritkább darabjainál alakultak ki csillagászati árak. Ilyenek pl. az erdélyi többszörös dukátok, az 1906-os 5 koronás stb.
Egy régi érme kora önmagában semmilyen hatással nincs az érme értékére. Az más kérdés, hogy minél régibb egy pénz, valószínűleg annál kevesebb maradt fenn belőle. Pár száz forintért lehet venni római kori bronpénzeket, középkori és kora újkori ezüstdénárokat, míg a forint pénzrendszernek is vannak olyan, nemrég még forgalomban lévő alumínium érméi, amik több ezer forintba kerülnek. Tehát hiába régi egy római bronzpénz, amennyiben gyakori darab, és rengeteg fennmaradt belőle.
Először számomra is szokatlan volt, hogy miért nem ér többet 40 forintnál egy gyűrött 100 pengős.
Aranyérméknél (de még ezüstnél is) a numizmatikai érték mellett játszik a súlyérték, a nemesfém értéke is. A nevezett középkori aranyforintok többségében sok "anyag" általában nincs, ezek jellemzően 3g körüli érmék, a dukátok-forintok-florinok ekkorák. Aranysúlyban tehát ezek kb: 30-40 ezres értéket képviselnek. Numizmatikailag persze már más a helyzet, de ugyanakkor nem olyan hihetetlen ritkaság a többségük, hogy pusztán emiatt milliókat érjen, az aukciós portálokon általában azokat a gyakoribb érméket láthatod (elég sok szokott például a Mátyás-aranyforintokból is felbukkanni), amelyekből 1-1 példány szinte mindig akad valahol eladó - ha nem is köznapiak, de nem kell rájuk lámpással vadászni. És, ha abból indulsz ki, hogy egy jó kiállású ókori római ezüsdénár is "csak" 10-20-30 ezres érték (hiszen ezekből is maradt azért elég sok - legalábbis a szintén nem nagy kereslethez mérten), akkor azért az általad látott 150-200 ezres árak nem is olyan alacsonyak.
Egy jóval kisebb numizmatikai értékű, de sokkal nagyobb aranysúlyú érménél meg nagy lehet az aranyérték. Egy pár évtizedes unciás Krugerrand például szinte semmilyen numizmatikai értéket sem képvisel, de ennyi arany, az akárhogy is nézzük, alsó hangon is 350 ezer körüli érték, amit bármikor, bárhol meg lehet érte kapni - ergo kizárt, hogy ennél olcsóbban hozzá juthass. Vagyis minden esetben nézd meg az érme mellé a súlyát is, aranyérménél bizony az is fontos. Nemritkán az a legfontosabb - az arany 10-20 frankosokat például egyértelműen súlyra mérik, hiszen van belőlük bőven, főleg a 20-asból...
~12 órája foglalkozom a témával. Egy kérdés nem hagy nyugodni, előre elnézést kérek, ha szentségtörés. Igyekeztem kiguglizni.
Szóval látok középkori aranyforintokat (Vegyesházi királyok) 150-200e forintért az aukciós portálokon. Ugyanakkor ennyiért vannak tizenéves aranyérmek, pl olimipia alkalmából stb. A kérdésem, hogy ennyire nem számít az, hogy egy érme több mint félezer éves? Csak a ritkasága számít? Vagy amikre lehet licitálni azok valójában nem abból a korból valók csak hiteles másolatok? Magyarán nem 5-600 éves (arany)érmék?