Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
cinegehília v. lombjáró függőcinege (Pholidorni rushiae - Red-fronted Weaver Finch v. Tit-Hylia): a díszpintyfélék családjának egyik monotipikus nemzetségének ritka faja. Másutt a szintén vitatott →Parmoptila nemzetségben szerepel. A zavart fokozza, hogy nevezik angolul Red-fronted Weaver Finch-nek v. Tit-Hylia-nak, ami megegyezik a piroshomlokú hangyászpinttyel.
Másutt a Parmoptila woodhousi alfajként tárgyalják. Hogy létező fajról van szó, arra bizonyság, hogy felvették a a CITES-listára.
A címszóban szereplő formában szabályos taxon: http://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=562039, de meg kell említeni, hogy a magyar nyelvű irodalomban szerepel lombjáró függőcinege néven is.
cinegelégykapók (Microeca): az ausztrállégykapófélék családjának egyik nemzetsége 6 fajjal.
cinegeposzáta (Parula americana - Northern Parula): kékhátú, sárga torkú madárka az amerikai poszáták családjába.
A szép(farú) asztrildtól csupán abban különbözik, hogy itt a csőr kevésbé bordós, inkább piros, s a gerincén a fekete kisebb helyet foglal el.
A comb felett is jelentkezik a farkfedők pirosa. A cindarella- és a másik rokon faj, a feketefarkú asztrild (melynek a csőréről hiányzik a piros szín) tartása és tenyésztése megegyezik a vörösfarkunál leírtakkal.
2. kistestű, mozgékony énekesmadarak, hasznos rovarpusztítók a cinegefélék családjában.
cinegeasztrildok (Nesocharis): a díszpintyfélék családjának egyik nemzetsége 3 afrikai fajjal, a trópikus övben.
A tollazatuk olajzöldes szürkével. A csőr fekete. A finom kapaszkodóláb sötétszürke. A szem piros. (→kis cinegeasztrild; →fehérarcú cinegeasztrild; →fehérörvös cinegeasztrild )
Sajnos a táblázatok nem másolhatók be egy az egyben az explorerből. A dolog nagyon időigényes. Azért itt külodöm a folytatást:
Meg kell említeni, hogy J. C. Welt, angol ornitológus szerint a csőr és a tojás alakja egymással összefüggést mutat. Mások szerint az összefüggés mélyebb: a csőralakulás az életmód által meghatározott, s az életmód egyben meghatározza a költési lehetőségeket is, amelyekhez logikusan igazodik a tojások alakja.
Az Európai madarak c. kötet nyomán a csőr lehet:
a. kicsiny és karcsú (poszáta),
b. vaskos és rövid (veréb),
c. hegyes, tőr alakú (csér),
d. éles és kampós (vércse).
A csőr tövétől lefelé induló - a fej színétől - sötétebb rajzolatot bajusznak nevezzük.
Némely madárnál a csőr a tapintás szerve. Pl.: a szalonka az iszap mélyén a csőrével érzékeli - a táplálékául szolgáló - az ott megbúvó gilisztákat, álcákat, rovarokat.
A házigalambfajták csőralakulása nagyban eltér az eredeti ősre jellemzőtől, amelyet szokásos normál csőrtípusnak nevezni.
Ez a változatosság a tudatos tenyészkiválasztás eredménye. Ha normál csőralakulású egyedet keresztezünk attól eltérő alakú és méretű csőrt viselő egyeddel, akkor az F1 generációban a nemzedék a normál csőrtípushoz fog közelíteni, miből következik: az utóbbi típus a domináns.
Mindemellett is csaknem biztos, hogy genetikailag mind a csőralakulás, mind a fejalakulás multifaktoriális. Tehát a szelekció révén a gének összegeződve (→additív) alakítják ki a szélsőséges formát. (→Hemignathus ; →SZARVASCSŐRŰ MADÁRFÉLÉK ; →kalapácsfejű szarvascsőrű madár; →szarucsőr ; →bagolypapagáj ; →szűrőcsőr )
Javában dúl a nyár, s én mégis el vagyok havazva... Magyarán el vagyok maradva ezer dologgal.
ugye nide is beigértem a c-betűs kötetből valamit. Mit is? Ha jól emlékszem, akkor a díszpintyeket. Ha tévedtem volna, szóljatok rám!
Minden esetre elkezdem:
csőr, rhamphotheca: a madarak és egyes alacsonyabb rendű emlősök szarukávával borított, fogatlan állkapcsi szerve, a →bőr, cutis, sajátos képződménye .
(A kacsacsőrű emlős csőre másodlagos képződmény, csak kevéssé szarusodott, és a fiatalok később szarulemezekkel felváltódó fogakat viselnek.)
A csőr
alsó és felső kávából áll.
A felső káva tövénél az epidermisz sokszor lágy marad, ez a, viaszhártya (ceroma). A szarukávák több darabból alakulnak ki, ami olykor külsőleg is látható, így pl.
négyrészes az albatrosz,
háromrészes a kivi, a pelikán és többek között a kanalasgém felső kávája. (→GÖDÉNYFÉLÉK )
A szaruréteg folyamatosan kopik és megújul.
Ha a kopás nincs arányban a növekedéssel akkor a csőr felső v. az alsó - esetenként mindkét - kávája, főként a papagájoknál (→hullámos papagáj) a normálistól eltérően túlnő, amit sok rágnivaló (rügyes v. édes háncsú ágak pl. fűzfa, ill. szépia v. malterdarab) biztosításával meg lehet előzni.
Ha mégis bekövetkezik, akkor a túlnőtt részt le kell vágni, esetleg körömreszelővel utána igazítani. Mindkét káva túlnövése különösen veszélyes, mert a kávák fájdalmas ferdüléséhez vezet, s okvetlenül szakember beavatkozását igényli.
Olykor a rendellenes túlnövés a beltenyésztettség következménye, ez esetben a madarat (de a szülőegyedeket is!) okvetlenül ki kell zárni a tenyésztésből.
A galamboknál ilyen túlnövés ritkán fordul elő, de az életkor növekedésével párhuzamosan tapasztalható (más madaraknál, elsősorban fácánoknál) a csőr hosszának növekedése, s szerepe lehet az életkor meghatározásában. (→sarkantyú)
Tudnunk kell azt is, hogy a madarak többségénél a csőr hegyén a táplálék kiválogatását szolgáló idegvégződések vannak.
A galambok csőrének színe összefügg a fej tollazatának színével
a fehér fejűeké rózsaszínes árnyalatú fehér;
a fehér fejű, de színes homlokúak felső kávájának gerince sötét;
a színes fejű, de fehér homlokúaké rendszerint rózsás fehér, ritkán színes, ám a végén ez esetben is világos;
a sárgáké és a sárga fakóké világosbarna;
a kékeké palaszürke;
a feketéké fényes fekete;
de a gyöngyszeműek kivételt képeznek, ahol ugyanis a csőr rózsás fehér, esetleg a hegyén jelzett.
A kikelt galambfiókák csőrének színéből lehet következtetni a tollazat későbbi színére:
a vörös csőrkarikásokból vörös,
a sárga csőrkarikásokból sárga,
a szürke csőrjelzésűekből kék,
a fekete csőrűekből fekete tollazatú galamb lesz.
A díszpintyek fiókáinak csőre kirepüléskor fekete színű, s csak 8-10 hetes korukra érik el a fajra jellemző színt.
A csőr színének a papagájok életkorának meghatározásában is van szerepe, a legtöbb faj csőre fiatal korban szintén feketés, s csak az ivarérési kor elérésére nyeri el a fajra, nemre jellemző színt v. árnyalatot.
A csőrvizsgálat nem csak az életkor meghatározását, hanem az egészségi állapot megítélését is segíti.
Ha a fajra, nemre, változatra jellemző színnél sápadtabb a csőr, akkor valószínűleg beteg v. hiányosan, egyoldalúan táplált a madár.
A száj és az orrüreg csontjai egymáshoz ízületekkel v. szalagokkal csatlakoznak. Ez teszi lehetővé a csőr több irányú mozgathatóságát, rendkívül ügyes szerszámként való használatát.
A csőr nagyságát és arányait elsősorban a csőr csontos része határozza meg.
A madarak csőre elsősorban a táplálékszerzés és az ivadékgondozás szolgálatában áll. Sokféle működésének megfelelően - fészeképítés, védő- és támadó eszköz - az alakja rendkívül változatos.
Ha figyelmesen és a dolgot logikusan végiggondolva szemléljük meg egy madár csőrét, akkor abból nagy biztonsággal következtethetünk arra, hogy mivel és hogyan táplálkozik.
Ahol elbizonytalanodunk, ott arra gondolhatunk, hogy a táplálkozásban nincs válogatásra lehetőség és sokoldalú szerszámra van a madárnak szüksége.
Pl. a sarlósfecskék és a lappantyúk csőre oly kicsiny, hogy alig látszik. Viszont a szájnyílás ott csaknem a szemig tart. Ennek oka v. magyarázata, hogy a lágytestű rovarok elfogásához nincs is szükségük nagyobb csőrre.
Külön érdekesség a madarak világában a →sárgaszalagos küllő /és a már valószínűleg kihalt →huja/ csőralakulása. Ti . itt a két ivar a csőr hosszát és alakját tekintve is eltért egymástól.
Csak most olvasom az írásod, így nem tudom, élnek-e még a kicsik. Ha igen, adj nekik fehérjedús táplálékot, rovarokat, főtt tojást, lágy, kölyökmacskáknak való macskaeledelt, kevés lisztkukacot. 2-3 óránként kell etetni kezdetben, ahogy nőnek, ritkábban. Ha teljesen kifejlődtek, kinőtt a farktolluk rendesen, el lehet őket engedni egy csendesebb helyen.
Szeretnék segítséget kérni... máma megmentettem két verébfiókát, fogjuk rá esznek is azal nicns gond, csak jólenne ha valaki segítene hogy mit adjak nekik és hogyan neveljem őket, na és persze hogy ha felneveltem őket elengedhetők e vagy aba belepusztulnának?
Nagyon kicsit, épp hogy kinőtt a tolluk itt-ott. Légyszíves segítsetek!!!! Leirtottam róluk a bolhákat, atkákat azal már nicns gond...
Szeretnék segítséget kérni... máma megmentettem két verébfiókát, fogjuk rá esznek is azal nicns gond, csak jólenne ha valaki segítene hogy mit adjak nekik és hogyan neveljem őket, na és persze hogy ha felneveltem őket elengedhetők e vagy aba belepusztulnának?
Nagyon kicsik, épp hogy kinőtt a tolluk itt-ott. Légyszíves segítsetek!!!!! Leirtottam róluk a bolhákat,atkákat azal már nincs gond...
Szerencsére megoldódik a gond. A szülők megtalálták a kirakott fészket és etetik a piciket. Kerestem nekik egy védett helyet a teraszon, ahol szépen megnőhetnek.:-)))))
Kedves madárbarát, vagy valaki ,aki erre jár és tud segíteni.
Szomszéd ház bontásakor találtak rá erre a fészekre. Ha jól gondolom rozsdásfarkú picinyei vannak benne. Nagyon nem szeretném ha elpusztulnának. Tanácsot kérnék, hogyan, mivel és milyen időközönként kell őket etetni.
Kedves Madárbarát! Bennem is felmerült, hogy szabad-e engedély nélkül betallózni mások levelét, ezért hát engedélyt kértem Bérces Jánostól, mert az ő tollából származott a levél, ami itt az imént megjelent, és Ő áldását adta, hogy megjelenjen, a most következő sorokkal kiegészítve!
Ime a következő levele, amit nekem válaszul írt! " >> 2010/7/6 Bérces János <J.Berces@richter.hu>: >>> Kedves Erika! >>> >>> Egy állatunk elvesztése nem pesszimizmusra, hanem éppen további optimizmusra kell hogy inspiráljon, azáltal, hogy tanulunk belőle, többet olvasunk, érdeklődünk az adott fajról, a későbbiekre gondolva. Tudom az internet és a különféle "szakmai" fórumok okostojásai miatt több a megbetegedő, sínylődő és elpusztuló állat a laikusok között, mint régen, amikor célirányosan, ha kérdés merült fel, azokat az embereket keresték meg, akiknek volt tapasztalatuk, vagy gyakorlatuk az adott kérdéskörben. Manapság könnyebb, gyorsabb, ha fórumokon érdeklődik az ember. Tény nem mindig célravezető, bár sok esetben nagyon hasznos dolog. Tudom azt is, hogy ha baj van, akkor az ember hajlamos bármit elhinni annak, akiről úgy véli ért hozzá. >>> Nem kell elkeserednie, hiszen a legtöbb állatorvos sem tudott volna segíteni a madarán, sőt jelen pillanatban, azok az állatorvosok, akik nem olvasták linkemet, nem ismernek személyesen, vagy a betegség hazai szakavatottját, Dr. Erdélyi Karcsi barátomat, azok ugyan úgy pusztulásba vitték volna a madarát (nem kevés pénzt legombolva magáról:)), mint a laikus fórumlakók. >>> Ha én is az első elpusztult állatom felett való bánatomban úgy határozok, hogy többet nem fogok állatot tartani, akkor ma nem tartok itt, nem tudnék más állatokon, más emberek állatain segíteni. És átérzem az érzését, hiszen 4 éve mind a 3 héja fiókámat és egy öreg hímemet is elveszítettem pár nap lefolyása alatt e kórban, mert nem tudtam mivel állok szemben. De nem csak én, hanem az állatorvosi egyetem szakemberei sem, ahová boncolásra vittem akkor a tetemeket. Ráadásul az esetemben nem "csak egy" talált, a természetben gyakori madárfajról volt szó, hanem évtizedes munka gyümölcseként saját tenyésztésemből produkált egyedek, melyekben rengeteg munkám és pénzem feküdt. Ráadásul tisztában voltam vele, hogy itt senki sem tud nekem segíteni, vagy állataimat megvédeni, így nem maradt más, csak saját magam. Egy ragadozó-madárvédelmi konferencián akadtam Karcsiba pár évvel korábban. Emlékeztem, mit mesélt a vírusról, és mennyire kevés az infó róla. Így felkerestem őt, és kifaggattam a jelen infóról, ami csak pár hazai madár esetében volt bizonyított akkor még, és mindössze 6 éves hazai vírus múlttal. Majd két éve jött egy hatalmas járvány, és már nem csak az ország egy keleti kis pontjában volt a vírus, hanem pár hét alatt Ausztriáig, Csehországig elnyargalt, és pusztított madarat, lovat és embert. >>> 9 héjám volt akkor és mind megbetegedett. Egy csodálatos és ritka fehér tojóm elpusztult két nap alatt. Még sem gondoltam volna egy pillanatig, hogy siránkozzak, hanem kerestem a probléma megoldását, és Karcsi segítségével rájöttem pár olyan apró de működő képes megoldásra, amit az oldalamon olvashatott. Az egészségügyi intézetben a kór lefutását nem ismerték, külföldön nem írták le, mert csak már végstádiumos, vagy elhullott állatok kerültek be hozzájuk. Emberi vonatkozása (USA) nem volt veszélyesebb mint az influenza vírusa, bár az első megjelenésekor (talán a NATO segített benn...) New Yorkban 150 ember halt bele. Innen indult a kór Amerikában és már Kanadától Mexikóig mindenhol pusztít, ahol még szúnyogok élnek. Így a megbetegedett madaraim tüneteit, a solymászokat faggatva kezdett összeállni a kép, melyről naponta feljegyzéseket írtam és Karcsival egyeztetve próbáltam okosabb lenni. Így abban az évben le tudtam vezetni a betegség eddig észlelt lefutását, módjait, megjelenési formáját, melyet azóta Karcsi több helyen már publikált. Sajna minden madárfajra hatásos vakcina még nincsen, de bízunk benne, hogy lesz. Viszont ehhez további adatok és előfordulások szükségesek, hiszen a vírus terjedése hihetetlen gyors, és kombinálódási lehetősége további veszélyeket tartogat még a jövőre nézve. >>> Ezért nem jó elgondolása, hogy a tetem boncolása nem segítene már senkin. De! Minden még élő madárnak, fogékony emlősnek, és az embernek, akikre e vírus potenciális veszélyeket hordoz. >>> Ezért, ha már nem akarja az eltemetett madarát exhumálni, akkor kérem írja meg nekem pontosan a madár megtalálásának helyét, időpontját, milyen tüneteket és milyen sorban figyelt meg a madáron. A feltalálástól mikor kezdett rohamosan romlani és ez hol! volt, mert lehet, maguknál a kertben csípte meg a vírusos szúnyog, és nem ott, ahol kiesve a fészekből megtalálták. Ha van további képei, kérem ezt is küldje el nekem. >>> >>> Végül:) Nézze végig az oldalamat, ha ideje engedi, vagy érdeklődik az állatok és solymászat iránt. Meg fogja érezni majd, hogy az a kiindulási elgondolása, hogy nem érdemes a jövőben állatot tartania, az butaság:) Az állatok bevonása életünkbe csodálatos dolog, és olyan sokat adnak életükkel számunkra, amit sem az internet, sem a természetfilmek hangulata és élménye nem tud pótolni. Aki meg azt rótta fel magának, hogy "normális fészekhagyó viselkedésnek volt tekinthető", annak én üzenem, hogy sem a madarakhoz, sem a madár etológiájához nem ért. Minden normális ember magához veszi az elárvult és védtelen, vagy beteg kis állatokat és próbál rajtuk segíteni. Aki elmegy ilyen teremtmény mellett, remélem majd a mentő is elmegy ő mellette is, amikor rá fog szorulni..."
A teljesség kedvéért gondoltam, hogy akkor már írjunk le mindent, ami neki az esettel kapcsolatban eszébe jutott!
Remélem, nem sértek semmilyen szabályt, de tekintve, hogy a válaszlevél rendkívül szakszerű és tanulságos, bátorkodom nyilvánosságra hozni (hozzám úgy került, hogy a címzett Zsazska beavatott):
Kedves ...!
Nehéz így utólag okosnak lenni, azért a jövőre nézve próbálok pár
észrevételt, vagy tanácsot adni.
A dolmányos varjú elég éber madár, ha sokáig lent ült a földön az út
szélén, ami nem jellemző egy kirepült fiókára, akkor már lehet ott
volt valami baj, és nem az Ön gondoskodásával. A madarak elsősorban
ágról ágra ugrabugrálva próbálnak repülni megtanulni, ha a földön
sétálgatnak, akkor lehet, hogy valaki lelőtte (légpuska), autó
elüthette, vihar leverhette az ágról, de az is lehet, hogy valamilyen
betegségtől legyengült annyira, hogy bandukolnia kellett. Egy ilyen
tollazatban lévő varjúfi már elég jól kéne, hogy repüljön.
A rövid farka, illetve a képen látható farok tollon lévő éhség csík
azért már adhat kiindulási pontot. Összekapcsolva a hirtelen
pusztulással. Megjegyzem, az a fórumozó, aki macskakonzerven nevelte
fel a varjúját valamikor, az sem a megfelelő táplálási módot
alkalmazott. A macskakonzerv ugyan arra alkalmas, hogy élelemül
szolgáljon ad-hock esetben bármelyik kifejlődött varjúféle számára, de
nevelésre nagyon gyenge minőségű élelem, melytől inkább az Ön által is
írt ürítési szindrómák jönnek képbe.
Egy egészséges varjú fióka, bőségesen, és nagyokat "meszelve" ürít.
Míg a fészekben ül, egy burokba végzi el a dolgát, melyet a szülő
csőrébe kapva visz el a fészektől távolabb eldobva, hogy a ragadozókat
a fészektől távolt tartsa. Na most egy ilyen silány élelem mellett,
melyben inkább a zsír dominál, csak híg és vegyes állagú ürülék
képződhet, melyet nem képes burokba zárva produkálni a fióka. Így egy
fiatal madár esetében a tollai és ürüléke árulja el első lépésben,
hogy gondos és jó pótmamája vagyunk, avagy nem.
Varjú félék vegyes koszton élnek, viszont a fiókáikat fehérjedús
táplálékkal nevelik. Ezért őket egy keverékkel szoktuk felnevelni,
egész röpülős korukig, míg önálló táplálkozásra nem lesznek képesek.
Ez két rész darált marhahúsból áll, az egy részbe pedig növényi,
ásványi és vitamin tartalmú anyagok és készítmények kerülnek. Mint pl,
Kedves Madárbarát! Tudom, hogy a történteken már nem tudok változtatni, és mivel Flotyit még tegnap eltemettem, így a boncolást már emiatt sem lenne értelme forszírozni. Ráadásul, mivel nincs másik varjam, akit egy helyesen felállított diagnózis ismeretében megmenthetnék, így értelmét sem látnám. Ha azonban valaki ennek ellenére tudna mondani valami lehetséges kórokot, azt azért megköszönném. Így tehát írtam a Canary által megadott címre, de tudom, hogy csak a tünetek ismeretében, boncolás nélkül biztosat ő sem tud majd mondani. Köszönöm a segítő szándékot, és a bíztatást! Azt hiszem, hogy a jövőben megmaradok azon madarak megmentésénél, akiket elég csak 1 éjszakán át megfigyelni, és őrizni, míg kiheverik a traumát, mint anno nemrégiben, a Karvaly esetében is.
A családunk egyik kedvence a Dr. House. Aki csak kettőt is megnézett a sorozatból, annak van fogalma, hogy milyen bonyolult dolog felállítani egy jó diagnózist. A dolmányos esete kapcsán is sajnos igaz rám nézve: szép lehetek, de okos nem.
(Egyet kell értenünk canary1 barátunkkal - bár tegyem hozzá, egy komoly bakterológiai vizsgálat - netán, amelynek ki kell térnie a gombákra is, rendkívül költséges.)
Ráadásul egy kis füllentésnek nyomára sem lehet jutni, ezért úgy gondolom, bele kellene nyugodni a megváltoztathatatlanba. Úgyszólván felesleges vizsgálatot kérni - mert ha valami lelkiismeretlen ember végzi a próbákat -, előfordulhat, hogy vizsgálat nem is történik, csak a kórlapot és a számlát állítják ki. S valami könnyen hihető füllentéssel nyugtatnák meg a lelkedet. Szépen temesd el Flotyit és őrizzük meg emlékezetünkben!
Ami a szúnyogirtást illeti: elvileg szelektív mérgeket használnak, amelyek semmi szín alatt nem okozhatnak madaraknál elhullást. Még mielőtt valaki vitába szállna velem, megkérdezem: mostanában hallottál-e ismerőseidtől elhullott madarakról a környéken?
Ha nem, akkor minden további nélkül kizárhatjuk ezt a veszélyforrást.
Máskülönben rögtön eszembe villant a lexikon egy másik címszava, ahol arról esik szó, hogy pl. a fekete rigók közül minden hányadik éri meg az 1 éves kort - ijesztő adatokra derült fény a vizsgálatok tükrében - ezért bármilyen kegyetlenül is hangzik, ami történt, az az életben sajnos eléggé általános. Hogy úgy mondjam...
Nem, nem folytatom, mert az ember ilyesmikről nem szívesen elmélkedik.
Csak még annyit: amit a te tevékenységedről tudunk az alapján nem kell magadat marcangolni vagy a fejedre hamut szórni.
Sajnos az elhullást követően el is temettem, így boncolásra, vizsgálódásra már nyílván nem alkalmas. Én valami drasztikus fertőzésre gyanakodtam, mert annyira hírtelen végzett szegénnyel. Minden esetre köszönöm szépen a tanácsot. Írok neki, bár a lényegen már mit sem tudok változtatni!
Köszönöm az együttérző szavakat. Én is nagyon sajnálom, sőt az egész család. Még a szomszédaim is, akiknek volt alkalmuk őt közelről megcsodálni, ők is teljesen elképedtek, és elszomorodtak, hisz őket is meglepte, hogy milyen csodálatos teremtmények a varjak. A legtöbb ember rondának, és figyelemre érdemtelennek tekinti őket, pedig mekkorát tévednek! Rövidke ittléte alatt is teljesen belopta magát mindannyiunk szívébe.
A tetemet fagyaszd le, és azonnal hívd fel a következő telefonszámot: +36-70/ 318-3158-as mobilszámon Bérces János solymász barátomat, vagy írj neki a j.berces@richter.hu emilcímre ! Pontosan számolj be neki az elhullás körülményeiről is !
Biztosan valamiféle bélfertőzése volt. Én a szarkámnak soha nem adtam rovarokat. Csak kutya konzervet kap és amit mi eszünk abból ha kér akkor kap. Most már hogy szabadon van ő maga válogatja az étlapját, de a főétel mindig a kutyakonzerv. Valami olyasmit ehetett a varjad ami kárt okozott a bélrendszerében. Ha kifehéredik a nyálkahártyája az nagyon rossz jel, belső betegség tünete. Mindig élénk rózsaszín vagy halványvörös kell hogy legyen. Sajnálom hogy ez történt.
Kedves Madárbarát! Sajnos bekövetkezett a legrosszab. Alig 2 órával a tünetek megjelenése után, Flotyi egyik pillanatról a másikra elfeküdt a kalitka alján, és elpusztult:-( Reggel még normálisan ült a rúdon, és amint meglátott, széttárt szárnyakkal, károgó hangon kéregetett, és evett is! Nagyon rossz érzések keringenek most bennem.Remélem azonban, hogy ez nem a rossz táplálásnak volt köszönhető, hisz ilyen gyors lefolyással nem hiszem, hogy az végzett volna szegénnyel. Amúgy a kálciumra visszatérve: kálciummal dúsított junior macskakonzervet kapott, és bár rovarhálóm nem volt, de azért fogdostam neki rovarokat is, és ő maga is elkapott már jópárat a kertben bóklászva. Átolvastam azt is, amit a madarak székletéről a lexikonban olvasni lehet. Hát, ez sajnos megint a tapasztalat hiánya. Ahogy olvasgattam, akár az összes leírást felismertem:-( Persze korántsem biztos, hogy tényleg jól állapítottam meg, de a széklete színe, és állaga is folyton változott. Volt, mikor a reggeli széklete egészen sűrű, sötétbarna kupac volt, és aztán később, nyilván az etetés és itatás hatására felhigult, és a színe is megváltozott. Egyszóval csak a leírások alapján nem tudtam megállapítani, hogy mikor jó, vagy nem a széklete. Az azonban feltűnő volt a tünetek között, hogy a nyálkahártyája teljesen kifehéredett.
A rovarokra visszatérve: Itt egy hete volt szunyogírtás. Repülővel permetezték le a térséget. Ez nem lehetett baj?
A történteken sajnos már változtatni nem lehet, de ettől függetlenül nem hagy nyugodni, hogy mi okozhatta ezt!
Az a-betűs kötetből kiszemezgettük a papagájokat. A b-betűsból a galambokat... És most vagyok bajban, mert lila gőzöm nincs, mit szedegessünk ki a c-betűs kötetből.
Talán a díszpintyeket?
Nem, az hagyjuk meg a d-betűs kötetre!
Legyenek a kanárik?
Gondolom, azokkal hamar végzünk.
C (nagy C-betű): 1. a színkanári-tenyésztésben, a COM bírálati szisztémája szerint a mozaikkanárik jelölése.
A C-faktor hatására az alapszín csak a tollazat egyes részeiben mutatkozik, mozaikszerűen. Ilyenformán a III-5d-C jelölésű színkanári piros, izabell szatén, mozaik - lásd: fotó!; a III-1b-C jelölés a piros-klasszikus achát mozaik madarakat illeti (lásd fotó!); a III-A-C-vel jelölt madár piros intenzív mozaik;
Az S- és T-faktorral együtt fekete szárnyszalag kialakításában játszik közre. De szürkéskék tollazat esetében a fekete szárnycsíkot önmagában a Ba-faktor is eredményezheti; 2. eredetkód (fogságban szaporított) a CITES okmányokon. Jelentése: a példány az "A" oszlopba tartozó állatfajok nem kereskedelmi célból fogságban szaporított, valamint a "B" és "C" oszlopba tartozó állatok 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdés c) pontja alapján fogságban szaporított példánya. (→A ; →B ; →S ; →tollszín )
c (kis c-betű): 1. kiállítási →osztályba sorolásnál az osztályt jelentő szám után a párok jelölése (kivéve KANÁRI);
2. (barles) házigalambnál a szalagnélküliség jele. Másutt a rec. vörös színt kialakító →színre ható faktor jele; 3. színkanári-tenyésztésben a színváltozat besorolását szolgáló első szám (római) I-II-III-IV-V-VI-VII az alapszínt jelöli, az ezt követő arab szám és kisbetű (pl. 1a vagy 1b vagy 1c vagy 1d) a rajzolat színárnyalatát adja meg (ha van ilyen, merthogy lipochrom kanárinak nincs rajzolata)
a=fekete
b=achát
c=barna
d=izabell.
Ilyenformán a sárga alapszínű, klasszikus, barna rajzolatos, nem intenzív színkanári jelölése: I-c1-B (függetlenül attól, hogy a kötőjel után a c vagy az 1-es szám szerepel elől!).
c/2: a barnapasztell szín jelölése a színkanári-tenyésztés nemzetközi gyakorlatában.
c/4: a barna pheók jelölése a színkanári-tenyésztés nemzetközi gyakorlatában.
c/5: a →barnasorú kanári v. satine, helyesebben szatén kanári jelölése a színkanári-tenyésztés nemzetközi gyakorlatában.
C kategória: a Magyarországon előfordult madárfajokat a nomenclator bizottság aszerint, hogy hány esetben, milyen feltételezés szerint és mikor figyelték hitelt érdemlően meg,
A
B
C
D és
E betűvel jelöli a nyilvántartásokban.
A C kategóriába azokat sorolják, amelyeknek legalább egy egyede olyan önmagát fenntartani képes állományból jutott Magyarországra, mely emberi közvetítéssel alakult ki távol az eredeti, természetes elterjedési területétől (ide tartozik hazánk madárfajai közül a kanadai lúd, a halcsontfarkú réce, a fácán és a parlagi galamb)
Én kapásból adnék neki porrá tört Polyvitaplex 10 tablettából egy gyufafejnyit az itatóvízében pipettával.
Azon túl nem mindegy, hogy milyen a széklete és az étvágya. A mellcsonti taraj szintén vizsgálat tárgya. Ha feltűnően (élesen) kidomborodik, akkor ugye a madár le van fogyva.
Ahogy az apró jelzésekből nyomon tudtam követni az eseményeket, abból az derült ki, hogy nem nagyon vettétek figyelembe a javaslataimat (rovarfogó háló) pinki, giliszta, marhaszív, kálcium...
Itt ezek a dolgok azért volnának fontosak, mert a fióka táplálkozásélettani igényei kapcsán csak találkozásba bocsájtkozhatunk és nagy valószínűséggel a rovartáplálék a természetes hajtóanyaga (energiaforrása), ásványi kompones- és fehérjeforrása, amit pl. az általad említett sajt ...
Hát nem is tudom! Én speciel adtam csekély mennyiségben a lágyeleségben sajtot, de sohasem zsíros sajtot, sohasem füstölt sajtot a madaraimnak.
Persze nálam is előfordult veszteség, de vannak szempontok, amelyeket egy életre megtanultam.
Például a nagy álarcos szövőktől csak a negyedik fészekaljból tudtam fiókát fogni. Javarészt lisztkukacot kínáltam fel a szülőknek etetéshez. Működött is a dolog 4-5 napig, akkor aztán... Nézem van valami az itatótálban. Hát az egy fióka volt, mintha csak belefojtották volna a szülők. És ez megismétlődött újra és újra. Ádám Pista barátom, akinek akkor már nagy gyakorlata volt a sámarigók tenyésztésében panaszkodásomra elmondta, hogy nála is mutatkozott hasonló jelenség.
A szülők feladták, mintha csak azt jelezték volna: ez így nem fog menni!
Egy szó, mint száz kikényszerítették a szövőim a sáska, szöcske élőeleséget.
Nem oly fertelmesen bonyolult dolog ez, tessék elhinni. tehát rovarfogó háló (lepkeháló) és egy nagy-nagy nylonzsák. A rét füvéről "kaszált" rovarokat egy határozott mozdulattal az ember beborítja a nagy nylonzsákba, összefogja a zsák száját és újabb pár lépéssel - ilyen időtájt - százával foghat rovarokat.
Otthon egy drótkerettel kifeszítettem a zsákot és több dolgom nem is volt. amelyik rovar felküzdötte magát a zsák szájához, az rögtön valamelyik szövő csőrében találta magát. Megfigyelhettem, hogy előszeretettel részesítik előnyben a zöld rovarokat.
A kisebb egzoták részére pedig kínáltam vízibolhát, muslicát (igazából egy bomlásnak indult gyümölcsöt, azon megterem a muslica)...
Amikor az akvarista barátom adott egy szaporításra alkalmas szárny nélküli muslicaállományt, akkor még könnyebb lett a dolgom.
Na szóval vannak fortélyok, bevált módszerek, de tény, hogy a kézel nevelés a madártartás rögös útja, s nem ritka a kudarc sem.
Minden esetre remélem, neked sikerül megmenteni a kicsit, hogy még sok érdekeset mesélj róla és csinálhassatok további videókat. Szívből drukkolok!
Akinek van lexikonja, az tudja, hogy akár a betegség címszóra keresve, akár a székletre, fog valamit találni, ami előbbre viszi a probléma megoldása felé:
széklet (faeces): a vastagbélben kialakuló, változó állagú massza, a szervezetnek a táplálékból visszamaradó salakanyaga, mely a székelés folyamán a külvilágba ürül.
Rendes körülmények között a 2/3-a víz.
A szárazanyag tartalma a táplálékmaradványok mellett baktériumokból, az emésztőnedvek megmaradt fermentjeiből, levált bélnyálkahártya-maradványokból és fehérvérsejtekből tevődik össze.
De tartalmaz lipideket, szkalolt (ez aminósavakból keletkezik), kénhidrogént, széndioxidot stb.
A színét az epefesték származékaitól (bilirubin) nyeri. Ha a széklet színében, állagában a szokottól eltérő, akkor betegségre gyanakodhatunk. Magevők esetében:
- vizes széklet: előfordul galambok fiókáinál, hogy a kicsik széklete 10 napos koruk körül vizessé válik. Ennek valószínűleg anyagcserezavar az oka;
- fekete széklet (LEE BLACK) az emésztőrendszer felső szakaszáben jelentkező vérzésre utal. Férgek v. →galandférgek jelenlétét lehet feltételezni, esetleg – ha még vizes is - bakteriális fertőzés lehet az oka;
- fehér széklet (LEE WHITE) pontosabban vizelet! Jelezi, hogy a madár nem eszik semmit;
- fehér széklet sárgás v zöldes részekkel: a táplálkozás hiányára utalnak, amit tetéz a máj sérülése, ez pedig az epe pigmentjeinek megjelenéséből következik;
- véres széklet: az emésztőrendszer hátsó traktusa sérült, nem volt ideje a vért megemészteni, ami tipikusan a →kokcidiózis jele;
- emésztetlen MAGVAK az ürülékében: féregfertőzésre utal v. Candida albicans mérgezésre (→candidosis);
- híg széklet: stressz, →kokcidiózis, gombás vagy vírusos fertőzések kísérőjelensége;
- terjedelmes széklet: gombás vagy bakteriális fertőzés lehet a háttérben.
- a széklet folyós esetleg bűzös is, a nyálkás ürülék barnászöld, vizes, benne egy idő után megjelennek emésztetlen takarmányrészek, akkor nagyjából a paratífusz v. a szalmonellózis jeleit látjuk (FOTÓ!).
Sok növényi táplálék fogyasztása esetén a széklet mennyisége megnövekszik, és cellulóz is kimutatható benne.
A madarak széklete különös, eltér az emlősökétől, ugyanis a széklettel együtt rendes körülmények között vizelet is távozik, ennek húgysav tartalma a levegőn fehéres kicsapódássá válik, s a széklet részének hihetnénk, pedig nem az.
A széklet színe utal a madár egészségére, ezért ajánlott - különösen a beszoktatás nehézségeivel küszködő - madár alá tiszta papírral "almozni", ugyanis azon könnyebb felfedezni, hogy a széklet a normálistól eltérő színű.
Gyakorlati megfigyelés, hogy az egészséges fióka, amikor gyűrűzés v. ellenőrzés céljából kivesszük a fészekből, reflexszerűen ürít. Ez éppenséggel az egészség jele. (→FÁCÁNFÉLÉK; →vakbélürülék; →ürülék; →kokcidiózis; →minta; →paratífusz, →hasmenés)