;)
Bassman: Ha van eleg idod olvasgass bele abba a Lin-csi-s szovegbe, amit ajanlottam, es amit valaki be is linkelt ide. Ott hosszasabb fejtegetesek is vannak, a temarol.
Roviden, es szigoruan csak szerintem: a tuzokadas egy trukk, amit barki meg tud tanulni, vagy egy hazugsag, amit szinten barki tud terjeszteni, de az a kepesseg, hogy az egyszeru dolgokat jol csinaljuk nagy felkeszulest igenyel. Olyat, amilyenje csak a mesternek van. A Te sztoridban is azt mondja a tanulo, hogy az en mesterem meg eszik, ha ehes, alszik, ha almos. Ezek nem eygszeru mindenki altal tudott dolgok, hisz akkor nem lenne a mesterem. Epp ezt akarom eltanulni tole.
Az idolizalasrol irtad: nem szabad. Ok, Ok, de epp a mesterrol, mint fogalomrol (Platon utan szabadon: idearol) folyt (szerintem) az ertekezes, nem pedig az en sajat fizikai valojaban is meglevo mentoromrol. Sajna ugyan azt a szoalakot tobb jelentessel is hasznaljuk.
ps.: szakertok: miert van az, hogy mostanaban alig jon le nekem a forum, es a beiras is nehezkes???
================================================
Apropó láttátok a szilveszteri műsorban azt a két sumozót (az egyiküket úgy mutatták be, mint európabajnoki bronzérmest). Hááát, hogy őszinte legyek, már a kinézetük is kissé szánalmasan volt. Ámbár tudom, hogy a látszat néha csal, de mutattak egy amolyan bemutató mérkőzést is, amit még dulakodásnak is erős jóindulattal neveznék, mert annyi harci szellem se volt benne. Persze lehet, hogy a szitu volt eleve olyan és ezért nem mutattak annyit, dehogy ennyire…
==================================================
Remélem, nem e szánalmas bohócok alapján ítéled meg a szumót. Ezek ugyanis nem szumósok, hanem csak halvány és gyenge utánzatok, akiknek az egészben az a lényeg, hogy minél hájasabbak legyenek. A magam részéről semmiféle kapcsolatot nem is tartok velük. Ennek, amit Európában űznek, nem sok köze van a szumóhoz.
Épp most láttam a dicsőséges német csapatról egy képet, háááát..... az egyik kábé úgy néz ki, mint a Padödő csajok, csak azok nincsenek ennyire kifestve. :-((((( Tragédia.
Tisztelet a nagyon kevés kivételnek, én is ismerek olyan (na, nem magyar) birkózót, aki komolyan veszi. Őt és a csapatát rendre meg is szokták hívni különböző japán heják, ott szoktak lakni és edzeni is.
Normális szumót nem mutatnak soha magyar tv-kben, legfeljebb nagyon ritkán, és akkor a közvélemény ilyen pojácákat lát, és meg is van a véleménye a szumóról. Inkább semmit ne mutatnának....
Értem! Tehát menjünk a lábára a kliensenek, vagy mielőtt elkezdődik a bunyó verjük szét a kocsiját, esetleg előtte kérjük el a bérletét és a menetjegyeit. Köszi Orltran! ;-)
Ha meg akartok verni valakit, vagy benneteket akarnak megverni, tokmind1, szoval bunyo van, egy a lenyeg. Mikor vege, rogton rohanjatok dokihoz, vetessetek latleletet, majd rogton rohanni feljelenteni az illetot. Aki hamarabb odaer, az nyer, ilyen egyszeru a magyar igazsagszolgaltatas.
Persze tanuk ne legyenek, vagy csak olyan, aki haver/alkalmazott, tehat nem fuggetlen, ui azt le se ...jak.
Wazull,
Én nem feltétlenül mosószerre gondoltam. Ki tudja, hogy ki milyen anyagokkal dolgozik napközben és bizony előfordul, hogy nem mosakszik meg edzés előtt, vagy nem könnyű eltávolítani azt a vegyszert, amivel dolgozott.
Ilyen edzésünk volt már máskor is és a pirosodáson kívül soha nem történt komolyabb bajom.
Most viszont szabályosan gennyesre gyulladtak (elnézést az érzékeny lelkűektől) a szőrtüszőim. Szerencsére a téma egyre tárgytalanabb. :-)
Vizsga:
Van egy olyan törekvő szempont nálunk, hogy az ember ne egy kitüntetett eseményre készüljön, hanem folyamatosan készen kell, hogy álljon, ha harcművészetet gyakorol.
Eddig a kyu-vizsgáinkat többnyire 1-3 hónapos közös felkészülés előzte meg. Előtte persze mindenki készülhetett fakultatív módon is. Ilyenkor edzéseken végigmentünk a vizsgaanyagon, átvettünk néhány etikettszerű szabályt és tartottunk speckó elővizsga edzéseket a kondi növelésére.
A fent említett gondolat hatására viszont több olyan helyről is tudok, ahol a felkészülés már nem közös. Rendes edzések vannak és ha valaki szeretne külön készülni, az megkapja rá a lehetőséget. Az ilyen típusú "felkészülések" utáni vizsgák színvonala tapasztalatom szerint alacsonyabbra sikerül.
Kérdés, hogy ez baj-e?
Hiszen a valós tudást mutatja-e az, ha valaki felturbózza magát a vizsga időpontjára, de előtte és sokszor utána 2-3 hónappal már nem lenne képes ugyanazt a teljesítményt nyújtani?
De ugyanez kérdés lehet fordítva is:
Ha valaki általánosan jó teljesítményt nyújt edzésen, de a vizsgán valamilyen külső, vagy belső tényező hatására alulmúlja önmagát, akkor már nem érdemli meg a fokozatot?
Vagyis: Mit mutat jobban a fokozat? A vizsgán nyújtott teljesítményt, vagy az általános tudást?
A válasz egyszerűen hangzik: A fokozatnak a tudást kell mutatnia és nem egy esemény eredményét.
Erre jó megoldásnak tűnik az, ha nincs vizsga, hanem az oktató adja a fokozatokat, aki folyamatosan képes követni tanítványai fejlődését.
A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy az oktató könnyen kerül elfogult helyzetbe a tanítványait illetően. Ez egyre magasabb szinten egyre nagyobb gondot okozhat. Ezért jobb, ha a szintet külső emberek mérik fel. Ez azért is jó, mert ha az oktató véletlenül (tudtán és akaratán kívül) eltéved az úton és persze tanítványait magával rántja, akkor egy külsős könnyebben fel tudja erre hívni a figyelmét. De mivel egy külsős (többnyire az oktató oktatója) nem ér rá állandóan tanulmányozni az emberei embereit, vizsgákat kell szervezni, ahol a tanítvány sűrítve adhat bizonyságot tudásáról.
De ugye egyre magasabb fokozatokra vizsgázva az ember egyre többször találja magát olyan bizottsági tagok előtt, akik még nem nagyon ismerik őt és a vizsgán nyújtott teljesítményéből kell megítélniük az általános szintjét.
Ahhoz, hogy mégis a valós tudást mutassa a fokozat tehát olyan vizsgáztatókra van szükség, akik abból a néhány mozdulatból és az egyéb kisugárzásból is képesek valós képet alkotni az illető tudásáról. Sokszor függetlenül a vizsgán nyújtott technikai teljesítménytől.
Konkluzióm: Jó nehéz lehet a dolguk és jó nagy lehet a felelősségük. :-)
A vizsgákról ( bár a kulcsszavakat Gemini és Wazull már kimondta )
Szvsz a vizsga mérföldkő. A szövetségünkben én 1.kyu-ig vizsgáztathatok, amit leírok most Nektek, igyekszem minden vizsgán elmondani. A vizsga tehát mérföldkő, szikla, amelybe az élet háborgó óceánján bele lehet kapaszkodni ( hogy dagályosan képzavarral, de szemléletesen fejezzem ki magam ). Ebből következően olyan kell, hogy legyen, ami komoly felkészülést igényel, mondhatnám a vizsgázó energiáinak addigi életének legnagyobb igénybevétele mind fizikai, mind pszichikai szempontból. A feladatom, mint vizsgáztatónak az, hogy eljutassam a vizsgázót lehetőségeinek a határai közelébe. Ez nagyon komoly felkészülést igényel, ismétlem, azaz nem lehet úgy elintézni, hogy -Láttalak fiam az edzőtáborban, nagyon ügyes vagy, így most, a tábor végén megkapod a következő övfokozatot. Az újabb övfokozat megítélésénél mindamellett nem csak vizsgán nyújtott teljesítmény számít, mint azt az előző hozzászólásomban leírtam.
A helyes sorrend véleményem szerint az, hogy a mester jelzi a tanítványnak, hogy szerinte kész a következő vizsgára, majd amikor a tanítvány is úgy gondolja, elkezdi a felkészülést az egyik későbbi övvizsgára. ( Nálunk általában egy évre előre lehet tudni, hogy mikor van övvizsga. ) A mester a felkészüléshez biztosítja az optimális feltételeket, majd a felkészülés után a vizsgázó megpróbálkozik a vizsgával ( jó esetben nem a mestere vizsgáztatja ). A legnagyobb bűne egy mesternek a tanítványokkal szemben az, hogy érdemtelenül ad nekik övfokozatot. A felkészülést szerintem tehát nem lehet megspórolni. A felkészülés ideje természetesen az övfokozattól és a vizsgázótól nagymértékban függ. 2002 nyarán két tanítványom vizsgázik 1. danra, illetve én is akkor próbálkozom a 4. dan fokozatra vizsgázni, de a felkészülést már most megkezdtük.
Az övszínekről: ebben a gondolatmenetben, amelyet fentebb leírtam, az egyes színek azt jelzik, hogy az adott jitsuka hány és milyen vizsgán, ( mérföldkövön ) van túl. Ezáltal példát mutat az úton mögötte lévőknek ( -Lám ennyien kibírták a kék, barna stb. övfokozathoz tartozó vizsgát, akkor én is meg tudom csinálni ). Mindez feltételezi persze azt, hogy mindenkit egyenlő mércével mérünk önmagához képest.
"Apropó láttátok a szilveszteri műsorban azt a két sumozót (az egyiküket úgy mutatták be, mint európabajnoki bronzérmest). Hááát, hogy őszinte legyek, már a kinézetük is kissé szánalmasan volt. Ámbár tudom, hogy a látszat néha csal, de mutattak egy amolyan bemutató mérkőzést is, amit még dulakodásnak is erős jóindulattal neveznék, mert annyi harci szellem se volt benne. Persze lehet, hogy a szitu volt eleve olyan és ezért nem mutattak annyit, dehogy ennyire… "
A sumosokrol Bandey nyilvan autentikusabban es tobbet tud majd irni.
Ami nekem leszurodott a magyar (europai) sumorol:
nagyon fiatal dolog, raadasul nincs tomegbazisa. Arrol sem tudok, hogy japan mester tanitana Sumot nalunk, tehat a technikai kepzettseguk sem olyan, mint a japan profike. Mindezekbol kiindulva: a sumosok mas kuzdosportokbol (cselgancs, birkozas, stb...) atrandult emberek (elsosorban a sulyuknal fogva...)
Emlekszem, az egyik sumos egy volt birkozo, akinek mintha a labaval lennenek gondjai, nekem kisse santanak tunt. Es mintha elmult volna 40 eves...
Volt egy fiatal japan srac (egyik szuleje magyar), aki Magyarorszagon el (azt hiszem Tomohikonak hivjak), es o kiment Japanba Sumot tanulni. Aztan egy par honap mulva visszajott, es mondta, hogy mar nem akar sumos lenni. Viszont par evvel ezelott lattam a Telesportban egy osszefoglalot Sumo VB-rol, ott meg szerepelt magyar szinekben...
"Na meg lattam mar szulot a sarokban, ujjongva, hogy vegre megfegyelmezi valaki a gyereket."
Ja, ez ertheto. A szulo maga szereti verni a gyereket (meg a feleseget is, persze), igy mastol ezt nem veszi jo neven...
:-)))
"Engem is lemartak mar az egesz dojo elott, etikettsertes miatt."
Etikettsertes miatt?!? Ugyan mit cselekedtel? Nem hasznaltad a Vitez vagy a Baro cimet a gyerek megszolitasanal? Esetleg nem Kisasszony, Ifiur a megszolitasuk nalatok? Vagy csak nem kessel ettel halat a dojoban?
:-)))
"Mire jó a vizsga, ha csak az mehet el, aki biztosan átmegy? Kell-e külön kitüntetett időponthoz/eseményhez kötni egy fokozat megszerzését?"
Szerintem olyan, hogy valaki biztosan atmegy vizsgan: nincs. (OK, most tekintsunk el a "paraveletlenektol", amikor leszurkol valaki 600 ezer makit...). Az, hogy megut egy szintet, az csak egy dolog. Ezt viszont egy ember tudja igazan megitelni: a mestere. Igen, szukseges, hogy az ember ugy erezze, o mar alkalmas arra, hogy vizsgan megszerezze a kovetkezo fokozatot, viszont sok dolgot o nem lathat kivulrol sajat magarol. Ezert KELL konzultalnia a mesterevel egy esetleges vizsga elott. Ja, es mar irtam korabban: a mester is a nevet adja a tanitvanyahoz, tehat a tanitvany a mesteret is minositi mas mesterek elott, amikor vizsgazik...
Szoval az, hogy elmegy vizsgazni, az nem azt jelenti, hogy ott atmegy, megha a mestere batoritotta a vizsgara is. Erre van nehany peldam. Csak egy: volt klubtarsam elment vizsgazni 3. danra. Ugy megbukott, mint a huzat, holott sokak szerint mar regen megerdemelte volna 3.danjat.
Egy csajjal mutattak be a kozosen a katakat, es a csaj elrontotta, nem tudtak folytatni. A baratom meg mindig 2. danos (ez 3 eve volt...)
Ez csak egy pelda volt, de teljesen mas dolgokert is meg lehet bukni egy vizsgan. Tizbol kilencszer atmennel, csak eppen akkor valamiert nem...
Kituntetett idopont: nalunk ahany danod van, annyi evet kell minimum kivarnod a kovetkezo danvizsgaig.
Ennek a melyebb ertelmet nem ismerem, de valoszinuleg az, hogy hagyja leulepedni a dolgokat az emberben az ido. Kendoban nincsenek ovek, de eleg nezni egy kendost, hogyan mozod, abbol mar meg lehet saccolni, milyen fokozata van.
Mar ket eve mehettem volna 3. danra vizsgazni (akkor telt el a 2. dan ota ket ev), de akkor nem tudtam edzesre jarni rendesen, igy eszembe sem jutott, hogy vizsgazzak. Kb. egy honapja mondta a Mesterem, hogy ideje lenne mar 3. danra vizsgaznom, illetve ezt a tegnapi bemutatonk utan is emlitette. A gondom az, hogy nem tul sok lehetoseg van 3. danra vizsgazni, mert legalabb 5. danos, vagy efolotti kendosbol szuksegeltetik egy vizsgabizottsaghoz legalabb 5 darab. Az meg nem tul gyakran gyulik ossze Japanon kivul...
"Vizsgára senkit nem küldenek akarata ellenére."
Nalunk sem. A tanitvany konzultal a mesterrel. Aztan vagy elmegy, vagy nem, az az o dolga...
"Az is jelzi a szint elértét, ha az ember tudatában van már annak, hogy eljött az idő."
Ezt szo szerint igy mondanam en is...
"Aki nem akar vizsgázni, mert szerinte hülyeség az egész, az nem is érdemli meg az adott fokozatot, mert nem érett meg rá."
Ilyen arcokkal mar en is talalkoztam. Persze, a vizsgazas ellen eppen annyi ervet lehetne felhozni, mint mellette, de ennel objektivebb mercet nehez mondani arra, hol tart az ember...
"Mire eljön a vizsga napja, általában csak azok maradnak a vizsgázni vágyók között, akik alkalmasak is rá."
OK, de lasd fent...
"Vizsgán 3. kyu-ig szinte mindig mindenki átmegy. Magasabb fokozatokon már előfordulnak bukások is,"
Nalunk minel magasabb a fokozat, annal tobben buknak meg. Mar szo volt rola, hogy a 8. dant mar csak a vizsgazok fel (!!!) szazaleka kapja meg...
"de sokkal gyakoribb a következő fokozat kivárási idejének megduplázása, megtriplázása (bármelyik fokozatnál). Ezek a tények. Az okok, indokok még számomra részben tisztázatlanok."
Ez nekem is furcsa, mert ilyennel meg nem talalkoztam. Megduplazni, triplazni a kivarasi idot? Akkor mar a kettovel lentebbi fokozat megszerzesenel is santitott valami. Bar nyilvan nem ezt akarjak sugallmazni vele, megis ilyen mellekize van a dolognak...
Köszönöm, hogy ilyen részletesen magyaráztad el a dolgot. A fenéken néha előforduló foltokat pedig hősiesen elviseljük, azok úgyis rejtve vannak a külvilág fürkésző tekintete elől. :)
Még a fegyelmezésről:
Hiryu
Egyetértek veled, de a fegyelem biztosan függ a mester személyiségétől is. Amikor megjelen nálunk edzésen az iskola egyik fenegyereke, azt gondoltuk, kap majd pár combost, békázik pár kört, elege lesz és elmegy. Nem így történt, ma ő az egyik legjobb karatéka. Az iskolában viszont fegyelmezetlen, az anyja emiatt nem is akarta engedni edzeni, aztán azt mondta, jöjjön csak, legalább valahol jól viselkedik a fia.
"Amikor elkezdtem edzésre járni, akkor az erősebb fogásoktól, ütésektől, vagy a ruhától mindig bepirosodott a karom, vagy a nyakam, vagy véraláfutásom lett mindenfelé, ami napokig nem tűnt el.
Aztán ez fokozatosan elmúlt, illetve jóval gyorsabban regenerálódott."
Persze, mert "hozzaszoktal". Mint irtam, lehet kicsit adaptalodni a mechanikai inzultusokhoz. Az ereket azonban nem lehet kemenyiteni (csak egy kis koleszterinnel, de azt inkabb ne :-))) ). Viszont az izmok (vazizmok), kotoszovet, bor es a csont jol reagalnak az ismetlodo traumakra. Ezek megvastagodnak a folyamatos edzes alatt, es segitenek kivedeni, tompitani a tovabbi seruleseket. Fenekre azonban nem edz az ember :-)))
Ja es meg egy dolog: az ember ahogy rutinosabb lesz, javul a mozgasa, azutan mar kevesebb foltot szed ossze emiatt is...
"Ez ugyanúgy működik, mint az izomláz? Hozzá lehet szokni a terheléshez?"
Igen.
A januari National Geographic magazinban egy nagyon jo cikk van a hosszu ideig urben tartozkodas veszelyeirol:
http://www.nationalgeographic.com/ngm/0101/feature1/index.html
Ha valaki meg tudja szerezni a nyomtatott verziot, erdemes, mert tobb informaciohoz juthat. Szoval a nyomtatott peldanyban lattam egy kepet egy pulyka csontmetszeterol. Osszehasonlitottak egy olyan pulykaeval, amelyiknek naponta razattak a labat egy padon. Az utobbinak nem volt csontritkulasa. (a csont es izomvesztes a terheles hianya miatt alakul ki...)
"Az már egy másik dolog, hogy régóta most először tartottunk olyan "fogd meg jól" edzést, hogy másnapra teljesen begyulladtak a szőrtüszők az alkaromon és egész hétvégén elég rondán nézett ki a karom. Most már csak néhány piros folt maradt meg. Ez a szőr ráncigálásától van, vagy valamilyen vegyszer lehet az oka?"
Ezt igy latatlanban nehez megmondani. Valoszinubb azonban a mechanika irritacio. A vegyszerrel (mososzerrel) minden edzesen talalkozik a borod, az nem csak egy alkalommal okozna ilyen tunetet, hanem allando irritaciot jelentene...
Sziasztok,
Egy kérdésem lenne. Már nagyon régóta keresem - eddig sikertelenül - , hogy oktat-e valaki tradicionális Pentjak Silat-ot. Nem ismertek esetleg valakit?
Pont kérdezni akartam ezzel kapcsolatban.
Amikor elkezdtem edzésre járni, akkor az erősebb fogásoktól, ütésektől, vagy a ruhától mindig bepirosodott a karom, vagy a nyakam, vagy véraláfutásom lett mindenfelé, ami napokig nem tűnt el.
Aztán ez fokozatosan elmúlt, illetve jóval gyorsabban regenerálódott.
Ez ugyanúgy működik, mint az izomláz? Hozzá lehet szokni a terheléshez?
Az már egy másik dolog, hogy régóta most először tartottunk olyan "fogd meg jól" edzést, hogy másnapra teljesen begyulladtak a szőrtüszők az alkaromon és egész hétvégén elég rondán nézett ki a karom. Most már csak néhány piros folt maradt meg. Ez a szőr ráncigálásától van, vagy valamilyen vegyszer lehet az oka?
Igen, egyetértek, sokszor a sikertelenség hozza meg a kellő hatást, de fenntartom azt, hogy kell tudnia az edzőnek, hogy épp ott jársz-e, ahol jársz. Az egy másik dolog, hogy tud-e az ember produkálni, ha nem, hát megbukik. Tényleg ilyen az élet. Teli van küzdelmekkel. Főleg önmagunk küzdelmeivel.
A lila foltok ellen tul sok mindent nem lehet tenni.
Lila folt azert van, mert a mechanikai serules (pl. utes) utan ver lep ki az erekbol a szovetek koze. A napok multaval ez a veromleny kezd lebomlani, es a szine is valtozik (ezek a vorosvertestek alkotoelemenek a vastartalmu hemoglobinnak a bomlastermekei) lila, zold, sarga, majd felszivodik, illetve teljesen lebomlik. (erre mondta kedvenc elettan professzorom, hogy akit mar rugtak meg foci kozben, az mar ismeri a hemoglobin lebontasi folyamatat :-))) ).
Kiserekre nem lehet edzeni (a hajszalereknek nincs is izom a sajat falukban, illetve az erek falaban simaizom talalhato, mint a gyomor-bel traktusban is, ezt edzessel nem lehet erositeni, a vazizmokat alkoto harantcsikolt izommal ellentetben). A rendszeres fizikai stressz (allando utogetes) talan segithet valamit, az erek koruli kotoszovet es a harantcsikolt izmok meg tudnak erosodni valamennyire, igy talan kevesebb folt keletkezik majd. Viszont aki a feneket utogeti rendszeresen, az nem karateedzesre jar, hanem szado-mazo klubba... :-)))
Szerintem az övek a szükséges(?) rossz a karatéban (vagy máshol ahol még használják).
Miért gondolom ezt?
A "kezdőket" megtéveszti. Aki igazán jó annak meg nincs szüksége rá, semilyen szinten.
A "kezdőket" megtéveszti; lehet, hogy az illető már sokdanos és elkényelmesedik (láttam már rá példát) nekem már x danom van, és ha szellem nem fejlődik olyan mértékben mint esetlegesen a technika akkor az ember hiányt érez.
Amikor elkezdtem gyakorolni azt gondoltam: majd ha ilyen kyus leszek vagy olyan danos milyen jó lesz.
Tényleg jó, de nem az övszíntől amit akkor gondoltam annak nagy része illúzió volt.
Szerintem az övszint semmit nem jelent, persze feltételez valamilyen tudást de ez minden, övszín alapján nem ítélek, mert sokszor csalódtam már (kellemesen is).
Csináljon valaki egy két technikát, váltsunk egy két szót és mindjárt látszik ki milyen "öves".
Az övszín alapján adott tiszteletre - legalábbis én nem tartok igényt - , tiszteljenek azért ahogy élek, edzek, cselekszem de nem azért mert fekete, barna, zöld vagy bármilyen övem van.
Azért írtam le ezeket a dolgokat mert úgy vélem kapcsolódik a vizsgákhoz.
"Ezzel a véleményeddel sajnos nem tudok egyetérteni. Miért ne lehetne olyan dolog, amit nem fogadsz el? A mester is ember, és te is az vagy. Bizonyos dolgokban nem értetek egyet és kész. Ettől még nem kell otthagyni."
Az elet azert szep tobbek kozott, mert ugyanazt a dolgot ket ember teljesen ellentetesen is lathatja, megis mindkettonek LEHET igaza.
Persze, a mester is ember. Ezert nem tartom fontosnak, hogy hetkoznapi eletemben minden apro dolgat utanozzam. Ez mar a szemelyi kultusz lenne (ahogy Bassman mar emlitette...).
Viszont a dojoban a mester a fonok. Amit tanit, az nem az o hulyesegeinek a gyujtemenye, hanem tobb szaz ev tapasztalata, ami mesterrol mesterre adodott at. Ezt probalja atadni a tanitvanyainak. Velemenyem szerint a tanitvanynak kutya kotelessege, hogy a tole telheto legnagyobb odaadassal igyekezzen ezt atvenni a mestertol. Ha nem igy tenne, akkor megtagadna a mesteret, es annak a mestereit. Ez tipikus pelda lenne arra, hogy valaki a nejlono:ve'vel mar onallo mesternek kepzeli magat, holott meg gyakorlatilag semmit sem tud. Egyuttal megszakitana azt a hosszu folyamatot, amelynek soran a letisztult tudas mesterrol mesterre hagyomanyozodott.
Itt a foruman mar tobbszor emlitesre kerult a su-ha-ri. Ha valaki mar osszegereblyezett maganak 7-8 dant (legalabb), akkor persze jarhatja a maga utjat (persze ez az ut szerves folytatasa lesz a mestere utjanak :-)))) ), addig meg legjobban teszi, ha igyekszik kritika nelkul elfogadni a mestere tanitasait. Ha nem, nos erre irtam, hogy ha nem tudja kritika nelkul elfogadni, akkor hagyja ott...
Szerintem a bizalom igen fontos dolog a mester-tanitvany kapcsolatban. A mester megelolegezi a bizalmat a tanitvanyanak azzal, hogy atadja a sajat tudasat. A tanitvany meg bizik a mestereben, hogy az igaz dolgokat tanit neki. Tegnap volt egy Kendo-bemutatonk. A vegen a Mester kiszolitott engem a kozonseg ele, elovette a csaladi katanajukat, vagott egyet felem, es a fejen elott megallitotta a kardot. (Persze a kozonseg amerikai, vagy amerikai japan volt, szerintem amerikan kivul ilyet nem tett volna bemutaton...). Ezt hogy lehet bizalom nelkul megtenni, barmelyik felnek is?
