Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
He-he! Tényleg érdkes ötlet, sztem haranggal úgy-ahogy össze lehetne hozni.... De mi is a baj a vízteressel? Mert az ugye gond nélkül,szabályozhatóan működne.Max. ha nincs szükség az emeleti körre, menne HMV-nek.
Mert értem én hogy NON-STOP, de meddig van nyitva??? :)
Ezt a két szintet átfogó tömegkályhát nem tartom megvalósíthatónak,
már csak a hőtágulás miatt sem.
Mert a hőtágulás mondjuk legyen egy fél százalék (hasszám), akkor egy négy méter magas kályha felfűtéskor magasabb lenne két centivel, és lehet szórakozni a dilatációs hézaggal
Szerintem lent egy tömegkályha, két konvekciós járattal, ami fel viszi a meleget, és szabályozható.
Egy cserepkalyhastol hallottam erre mar megoldast. O fustjarattal oldja meg. Pl 6 KW, ehhez adott egy tuzter meret, es pl 6 meter fustjarat. Ebbol 4 metert lent vezet, 2 metert fent, es igy elosztja a holeadast. Ha meg a fenti reszt "el kell zarni", akkor egy csappantyuval, vagy tolozarral atvalt egy masik fustjaratra, amin mind a 6 meter lent van.
Na' ha erre valaki egzakt választ tud adni, az okos ember! :) Jó nagy kályha lenne, az szentigaz! Biztos megvalósítható, de többe kerülne a leves, mint a hús, a felső rész lezárását meg elképzelni sem tudom!
Mivel regen volt hozzaszolas, gondoltam felvetek egy erdekes otletet:
A leendo hazam hoigenye ugy alakul, hogy a foldszint kb 4 KW a tetoter pedig 2 KW. Szerintetek lehetne olyan tomegkalyhat epiteni, hogy egy fodemattoressel feler a tetoterbe is? Valamint a teljesitmenyet 2/3-ad 1/3-ad aranyban eloszlatni a ket szint kozott? Esetleg szabalyozni valamennyire, ha a szamitas megsem jo, es mondjuk 3/4 - 1/4 lesz a valos adat? Vagy ugy valtoztatni, hogyha a fenti reszben nem tartozkodunk, akkor azt lezarni es nem futeni?
Köszönöm a segítséget mindenkinek. A lépcső mellé állítás, és az így szétterülő meleg biztosan jól működik, viszont nem hiszem hogy befűtene minden szobát. Pláne ha be van csukva az ajtó. Valahogy rá kéne segíteni a hőelosztásra. Erre gondoltam a vízteres kályhát meg a padlófűtést. Esetleg a meleg levegőt vezetgetős megoldás mennyire működik? Elvileg szokott ilyen is lenni, én egy kicsit tartok az áthallástól. Nem tudom ez mennyire probléma, illetve mennyire lehet megelőzni. És költségben melyik megoldás éri meg jobban (a vizes vagy a levegős). Mi a véleményetek?
Ha külső levegős lesz, lehetőleg bio-tűztérrel épüljön a kályha.
A kályha alatti hőveszteség, azon az 1-1,5 m2en valóban nem sok. De ezt is lehet csökkenteni az aljzat készítés oldalán (akár ytong-gal is:-), vagy létezik kályhás oldalon is olyan építési technológia (pl 1711) amivel gyakorlatilag ki lehet zárni.
Szerintem ettől ne félj.
A kályha lépcső mellé állítása nagyon jól működik. Ez is ott van (1745 ), mint a képen látható. Az étkezőt, és az emeletet is felfűti!
bocs a lényeg lemaradt. a tomegkalyha.hu oldalon vannak mérések dpek családnak hála, s ott sok sok adat van ami alapján láthatod a megéri nem éri, elég e a teljesítménye a kályhának vagy sem... ami alapján könnyebb döntened...
ha ez a két alternatív van, akkor csináltatsd meg a csövezést a padlóba -elsosztókat a falba és stop. A kazánt meg radiátort - ha kell valahová - max csak fel kell rakni 2 év múlva. így a költség sokkal kisebb. addig meg a kályha bőven kifűti a lakást.. max ha megunod a tűzrakást veszed meg a gázkazánt...
plusz én kialakítanék napkollektornak is csövezést... max ledugózza az ember, de ez építkezés közben nem tétel, utólag kialakítani viszont annál macerásabb....
Lenne egy kérdésem. Ház tervezés közben vagyunk, építési engedély is van már. Jelenleg éppen húzódik a jelenlegi lakásunk eladása és így az építkezés is. Aztán túl sok idő marad agyalni mindenen, most éppen a fűtésen. Kérdés: hogyan lehetne hatékonyan megcsinálni?
Alapvetés: asszony szeretne kályhát, ha most le is tudom beszélni róla akkor is előbb-utóbb lesz. Akkor meg már az elején jó lenne úgy megtervezni a fűtést, hogy a kályha is szerepet kapjon benne, ha lehet váltson is ki valamit.
Az új ház kb. 5.5x11.5 m-es alapterületű lesz, két szintes. Lépcsőház kb. középen. Szigetelés erős lesz (kb. 20 cm EPS mindenfelé, padláson legalább 30 cm). A számítások szerint 4 kW körül alakulna a ház fűtési igénye. Szellőztető rendszer valószínűleg lesz, még nem dőlt el.
A jelenlegi elképzelésem egy tömegkályha lenne, amit a nappaliba, a lépcső mellé lehetne tenni. Talán jut a hőből a felső szintre is. Jó lenne a padlóba lerakni csöveket a fűtésnek, akár használom akár nem, később jól jöhet. Esetleg a kályhát rá lehetne kötni valami egyszerű módon. A helyiségek közti hőmérséklet különbség eltüntetését kicsi elektromos fűtésekkel oldanám meg (infra vagy ami adódik). Ugye jól látom az eddigi hozzászólásokból, hogy a kályhának van olyan része ahol soha nem forr a víz, vagyis a mindenféle felforrás elleni biztonsági cuccokat ki lehet hagyni? Külső levegősre kéne csinálni a mai előírások miatt. Hosszú távon valószínűleg úgyse ússzuk meg ahogy látom a kéményesek szigorításait. Egyéb extra nem kell, egyszerű alap kályhára gondolok. Kérdés: mibe kerülhet egy ilyen vízteres tömegkályha? Egyáltalán: életképes az ötlet?
Másik alternatíva a hagyományos 'izomból' megoldás: gázkazán, padlófűtés. Plusz a kályha az asszony miatt, ami ebben az esetben plusz beruházás rettenet megtérüléssel (ha a jól kinézést és a családi békét nem számolom haszonnak :-). Ez az alternatíva nagyjából számítható költségű, valószínűleg drágább mint az első. Bár azért itt is érdekelne egy alap tömegkályha ára.
És egy konkrét kérdés is van: mit szoktak tenni a kályha alá a padlóba az EPS helyett? Ytong? Vagy egyszerűen beton, úgyse sokat számít az a pár négyzetméter?
Egyébként Én pont a Kanizsa téglával 'jártam' meg. Nem 'vinklis', tehát nem derékszöges, hanem hasa van, emiatt nem lehet teljesen sík felületet falazni belőle.
A tömegkályhák utóégető kamrája - ha van rajta ajtó - fekete sütőként használható.
A fehér sütő belsejébe nem jut be sem a láng sem az égéstermékek. Ennek a falát kívülről melegíti át a tűz. Ennél nem kell megvárni a tűz kialvását a használat előtt.
A nyitott ablak - amit írtam - az csak eltúlzott példa volt, de a célját elérte mert szakmai kérdésekről folyt a beszélgetés a fórumon. :)
(.....már egy ideje csak személyeskedő monológok - mert mindenki elbeszélt a másik mellett - voltak a fórumon, aminek hála Istennek vége. :) )
Az égéshez szükséges levegő biztosítását egy autómata - nyomás különbségre nyitó - légbeeresztővel meg lehet oldani. Ez lehet akár külön falon keresztüli vagy az ablakba szerelhető - ez bármelyik lakásban könnyen megoldható - .
Szerintem ez az a megoldás ami "hülyebiztos" és a legkisebb hőveszteséggel jár.
De ezt nem csak lehet hanem kötelezően meg is kellene oldani azokon a helyeken ahol a konyhai páraelszívóval egy légtérben van a kályha. A mai 4-500 m3/óra teljesítményű elszívoknál a füstgázok visszaszívása majdnem biztosan létrejön.
"A fene sem buzdított itt szabálytalanságokra, egyszerűen leírtam, mit gondolok"
Akkor félreértettelek, én meg azt hittem ellenzed a külső levegő bevezetését:-))
De viccet félretéve, elmondok egy esetet inkább. Nemrég jártam egy nagy alapterületű, kétszintes nagy belmagasságú (2,9 m) házban. A tulaj elmondása szerint gond van esetenként a gázkészülékek (kazán+vízmelegítő) égéstermékének visszaáramlásával. Egy ilyen helyen egy hagyományos kályha tovább ront a helyzeten, akár az egész család odaveszhet...
Azt meg hogy az ablakra bízzuk a dolgot, nekem kissé sántítós példával hasonlít egy legmodernebb Merci-re, ahol a benzincsapot a beszállás előtt ki kellene nyitni (mint régen a kismotoroknál). A dolog annyiban más, ha a Rigán elfelejtettük kinyitni, akkor néhány méter után leállt...És ebből nem történt baleset sosem :-))
Igazad van. Ha megengedheted szereltesd is be. Egy mai Ptm+20 cm EPS-el épült házat nem lehet egy lapon említeni egy 45 cm-es vályog épülettel. Ahhoz pedig nem kellenek membrános konektorok, hogy az átlagosnál légtömörebb legyen egy ház elég ha fafödém esetén szakszerűen készítik el a párazáró fóliázást. Vagyis a fóliák találkozásait átlapolják, aztán ragasztószalaggal leragasztják; a széleken pedig 'lefordítják' a falra, és szilóval/akrillal hozzáragasztják. Az 1943- as hozzászólásomban visszaolvasol, láthatsz megtörtént esetet az ellenkezőjéről is. Annyi ilyen kis rés van igazából egy enyémhez hasonló (tizenéve) épült házon, amit el sem gondolunk (a fizika persze felismeri, nyomáskiegyenlítődés), csak akkor ébredtek az építők/építtetők a tudtukra, amikor a passzívházakhoz nyomáskiegyenlítődéses teszttel MÉRT légtömörséget kellett produkálni:-)
belenéztem az iskolai kályhába is (eredeti Lars), a minőségtelen pápateszéri téglának sincs semmi baja, pedig az tényleg rossz, repedezett és nincs jól kiégetve sem.. de továbbra is tartom, hogy az amit említesz az normál baranya tégla volt, mert a tömör baranya tégla tökéletesen viselkedik, majdnem olyan jó a tapasztalatunk, mint a régi bontott téglákkal, csak annyi a különbség, hogy sokkal szebb munkát lehet a baranya téglából kihozni.
Ezt én nem a vita miatt irtam le, hanem tényleges tapasztalat miatt.
Szép tégla, de nekem kissé törékenyebbnek tűnik mint a keményebb csúnyább, így azért szeretem samottal belül vastagítani, legalábbis a dánnál az utóégető miatt, mert ott akkora hőt kap, hogy a legjobb tégla is hosszába elrepedezik. Persze ez kívül nem látszik, csak bontáskor derül ki. Mondjuk az is igaz nem szoktak tömegkályhát lebontani vagy átrakni.
Köszönöm a reakciókat, és igen, én is végigmentem a döntés előtt különböző fázisokon... A tervezés elején nem akartam szellőztető rendszert, már csak a nem elhanyagolható extra költsége miatt sem...
De: a nemrég eladott, felújított házunkban, ahol csak B30 + 5cm szigetelés volt, 1,4-es fa ablakokkal (az üveg 1,1-es volt), én nagyon odafigyeltem a szellőztetésre, naponta többször szellőztettem. A vevőinknek már most gondja van a penésszel (ami nekem sosem volt), mert hiába hívtam fel a figyelmüket a szellőztetés fontosságára...
Namármost egy nagyobb házban, 30cm porother + 20 cm szigetelés + 3 rétegű 92mm fa ablakok esetében, ahol a természetes légcsere még annyi se lesz, mint a gyengébb kivitelű ablakokkal rendelkező előző házamban... hát nem mertem bevállalni, hogy fél év után majd verem a fejem a falba, hogy a szellőztető rendszert kihagytam...
Nem feledkeztem el az ablak méretről. Akkora szellőz(te)őnyílást is lehet biztosítani, amekkora a külső levegőbevezető keresztmetszete (volna).
Ebben az esetben, valóban légtömör ház esetén, pont annyi levegő jut be, mint amennyi égési levegő a kéményen ki. És annyi meleg szökik ki a házból, amennyi egy külső légbevezető csövön :o)
Szerintem mindenki annyira vegye ezt a kérdést a tömegkályha topik vitájának, amennyire gondolja.
Vagy amennyire az adott külső levegőbevezetés egy tömegkályhához fog illtve nem fog csatlakozni.
Ismét nem én kezdtem ezt el pont itt.
Nem vettem magamra a presztízs dolgot, mint ahogy nem is Rád gondoltam.
A gyerek bedughatja a fejét a rekuperátor csövébe is, ön-és közfulladást okozva, ha nincs rekuperátor-és gyermekfelügyelet. Ott a WC is, azzal a nagy lukkal. A kés meg pont ott éles, ahol vág.
Engedd meg, hogy szívem szerint reagáljak, szigorúan energetikai szempontból,
ez esetben egy bizonyos esetekben öncélúnak tartott, pocsékoló,technokrata, megoldás ellen. A fene sem buzdított itt szabálytalanságokra, egyszerűen leírtam, mit gondolok, abból a kínzó indíttatásból, hogy esetleg előzőleg írtam elég érthetően vagy szemléletesen.
Ha kiszámolták, és nem lehet betenni, akkor ugye adott a dolog:-))
A külső levegő bevezetésének egyik legelterjedtebb technológiája, ha alapozáskor, a feltöltésben egy PVC csövet vezetsz be, és felállsz, ahol a kályha lesz.
Az álltalad írt kéményen kersztűli levegő bevezetés is működhet elvileg. Kérdés kapsz-e olyan kéményt, aminek a belső kerámia eleme elegendő keresztmetszetű. Ezenkívül szerintem arra kell figyelni, hogy a fedlaptól minnél távolabb, magyarul minél lentebb legyen a levegő bevezető nyílása.
Az építkezés sok figyelmet energiát igénylő jó szórakozás, ehhez én is sok sikert kívánok!
Nálam is elvi kérdés a dolog, ezért szólok hozzá: a legkevésbé van kedvem veled vitázni:-((
A eset:
Ezzel nem nagyon tudok foglalkozni. X... nem abban kérte a véleményünk, hogy érdemes-e, jó-e, .... a légtömör építkezés, a gépi szellőztetés! Azzal kezdte, hogy EZT FOG csinálni!
Hogy melyik a jobb ablakot nyitogatni, vagy gépi szellőzésre bízni, az nem ezen Tömegkályha topik témája. Vesd fel a (hő)szigeteléses, vagy Passzívház topikban.
B. eset, vagyis nyitott ablak:
-arról felejtkezel el, hogy egy nyitott ablakon nem annyi levegő jön be, amennyit a kémény elhasznál, (mint a külső levegő bevezetésen keresztül), hanem sokszorosa, vagyis amennyi csak tud, amennyire nyitva az ablak,
-és arról, hogy egy nyitott ablakon a meleg is megy kifele,
-valamint mi van abban az estben, ha fázik a gyerek, és becsukja az ablakot,....stb míg ég a tűz!Vagy viccesen kérdezhetném én is, hogy a kályha használatához ablak + gyermek felügyelet szükségeltetik?
Ezek a házak más technológiával épülnek, ami nálad (nálam is) működik, nem biztos, hogy ezekben az épületekben is.
"Szerintem nem a tűztér hőmérsékletét meg a presztizst kell félteni, hanem azokat, akik 3 gombóccal kevesebbért egy hatékony fatüzelés mellett még rekuperálnak is, annak minden mellékhatásával és költségével együtt"
Én nem rád, vagy magamra értettem a presztizsféltést, de szerintem meg az emberi életet kellene legjobban félteni, és tudomásúl venni, hogy amit nem szabad, azt nem szabad, és más alternatívát kell kidolgozni rá.
Légtömör nem lesz - ugye például ott lesz a kémény, amin van lyuk..., valamint a membrános konnektorok és egyéb finomságok világát sem tudom egyelőre megengedni magamnak... De tény, hogy a tervezett épület minden egyéb szempontból elég jól szigetelt lesz. Nyílt égésterűt nem lehet betenni és a gépésztervező is kiszámolta, hogy a levegőztető elvileg nem biztos, hogy mindig tud elegendő levegő utánpótlást biztosítani - arra van tervezve, hogy a lakók által elhasznált levegőt cserélje, a tömegkályha már sok neki...
Az elérni kívánt eredmény és a hozzá vezető út high-tech illetve no-tech kérdése.
A KISS (Keep It Simple Stupid) és a konzumidiotimus kérdése.
A kályhád termel 2000 gombócnyi hőenergiát, leszámítva füsthő veszteséget.
Hermetikus a házad, kiválóan hőszigetelt.
A: Rekuperátor, mesterséges szellőztetés.
A kályhád 15 gombócnyi energiával kevesebbet fűt az előmelegítetlen levegő
hűtő hatása miatt.
A rekuperátor veszít a rendszeres hővisszanyeréses szellőztetéssel 2 gombócnyit,
elhasznált 1 gombócyit a működéséhez
elköltöttél 200000 gombócnyi pénzt a rekuperátorra és évente x gombócnyit a filterekre,
karbantartására. +évi y gombócnyi amortizáció
egyenleg:
1982 gombóc hasznos energia
200000 gombóc extra költség
- x+y = rekuperátor fenntartás+ amortizáció
B: Biológiai vezérlésű kenyérgőzmeghajtású kéziszellőztetős bioszenzoros háztartási szellőztetőgép (azaz a tulajdonos illetve érdekköre)
A kályhád termel 2000 gombócnyi hőenergiát, leszámítva füsthő veszteséget.
A szellőztetésnél pontosan annyi az energiaveszteség, amennyi energia AZ ÉGÉSI LEVEGŐVEL AZONOS MENNYISÉGŰ, a házba lélegzés céljára frissen beengedett levegő szobahőmérsékletre melegítéséhez szükségeltetik: PONT UGYANANNYI, amennyit a külső légbevezetésesnél VESZÍTESZ a szobahőmérsékletű levegőhöz képest, azonos kilépő füsthőmérsékletnél: tehát 15 gombócnyi.
Más költség illteve veszteség az ablaknyitás-csukásra és a gondolkodásra fordított energián(azaz kb.egy falat tepertős kenyér/nap) kívül nincs.
egyenleg:
1985 gombóc energia
- a többlet tepertős kenyér és a fáradság, különösen a gondolkodás miatt:o)
A fenti számítás feltételezi, hogy a kályha napi égési levegőszükséglete fedezi a lakás szellőztetés igényét. Természetesen a rekuperátorkompjuterintelligencia pontosabban ki tudja számítani, mennyi friss levegőre van szükséged, és eltérő mennyiséget is forgathat számodra naponta.
Szerintem nem a tűztér hőmérsékletét meg a presztizst kell félteni, hanem azokat, akik 3 gombóccal kevesebbért egy hatékony fatüzelés mellett még rekuperálnak is, annak minden mellékhatásával és költségével együtt.
Szerintem.
én kérek elnézést, nem szerettem volna senkit megbántani :o)
Szerintem kérdezd meg a helyileg illetékes tüzeléstechnikai vállalatot. Ha enged oba "B" tipusú, tehát nem zárt égésterű, hanem a helyiség levegőjével működő gáz fűtőkészüléket telepíteni, akkor nyugodtan építhetsz oda nem külső levegő ellátású tömegkályhát is:-))
Ha nem engednek, akkor visszatértünk, ahonnan elindultunk: külső levegő bevezetést kell biztosítani.....
Én senkit sem beszéltem le a külső levegő bevezetésről. Ne vedd személyeskedésnek, de nem ellened szólok, hanem a jelenség ellen, ami újra, és újra előkerül (nemrég is), de némelyekkel elbeszélünk egymás mellett:-((
Különösen nem beszélnék le senkit, ahol gépi szellőzés van. És újra leírom miért:
-ahol gépi szellőzés kerül kiépítésre, ott az ÉPÜLETET légtömörre építik (legalábbis kéne). Vagyis, ha nincs ablak nyitva, SEMMI utánpótlása sincs az égési levegőnek. Azt pedig nem értem miért jobb kinyitni az ablakot, hogy ellenőrzés nélkül follyon a légcsere, számlálatlanúl, (hiszen pont ezért építetenek ilyet be, hogy megfelelő mennyiségű legyen, ellenőrzött körülmények között történjen).
Azzal hogy a szellőztetőnek abba a helyiségbe van befúvása, azzal az a legnagyobb probléma, hogy mi van akkor ha ég a tűz, de a szellőző nem megy, és az égés elhasználja a levegőt.....Ha meg a szellőzőt akarjuk automatizálni, hogy feltétlen működjön, amikor a kályha működik, hát akkor akkora feneket kerítünk a dolognak....
Sokkal egyszerűbb egy csövet kiépíteni a kályhához, amin csak annyi levegő érkezik, amit az égés felhasznál, és a kéményen távozik. Ha ezt egy biotűztéren keresztül vezetjük a tűztérbe, akkor már elő is van melegítve:-))
Aztán, amiről még nem volt szó:
-egy ilyen szellőztetős épületbe egy nyílt égésterű gázkazánt sem endednének telepíteni!!!!!!!
=>Csak zárt rendszerű turbós készüléket, ami szintén kívülről kapja a levegőt, majd az égés során elhasználtat a kültérbe venti juttatja. Ez gyakorlatilag törvényi előírás!
Annyian próbálják kókányolni ezt a tömegkályhát, boldog-boldogtalan nekiáll. Sokszor le van minősítve, hogy ezt-azt rosszul csinált. És ez érthető is. De akkor miért lenne létjogosultsága mindenféle szakmai (törvényi?) szabályt felrúgva ilyet építeni?? A tűztér hőmérsékletének féltése okán? Úgy gondolom ezt nem presztizs kértdésnek kellene tekinteni. Ahogy eljárt az idő a B30-as tégla, és a szigeteletlen aljzatbeton fölött, úgy haladt tovább az építőipar a szigetelt, légtömör, gépiszellőztetéses......épületek terén. És nem a modern épületeket kellene a régi kályhákhoz igazítani, hanem a kályha(levegő ellátását) az épülethez.
A külső levegő bevezetéséről a tömegkályhába engem itt lebeszéltek a szakemberek.
Meggyőztek azzal, hogy a kályhában jobb hatásfokkal lehet elégetni a fát, ha a külső hideg levegővel folyamotan nem hűtöm a tűzteret, akkor gyorsabban felmelegszik a kályha belseje és ki tud alakulni az optimális belső hőmérséklet.
......ha van időd visszaolvasni, akkor megtalálhatod itt az erről folytatott beszélgetést ......
...... szvsz. a szellőztetőrenszer nem zárja ki a tömegkályha használatát.
Abba a helyiségbe ahova a kályhát helyezitek úgy is befúvás lesz, ami általában kissé túlnyomást hoz létre. A kályha használatakor a befúvás növelésével lehet biztosítani az égéshez szükséges levegőt.
Arra a kis időre amíg a kályhában ég a tűz ( 1 - 1,5 óra ) akár az ablakot is ki lehet nyitni résnyire. :) ....talán ez a legolcsóbb megoldás.
Amennyiben hülyeséget írtam volna, majd a mesterek megcáfolják.
A turbó-s Schidel kémény járható út lehet, bár a levegő bevezetés ott a fedlap alatt történik.Mivel a tömegkályhánál a túrbós kazánnal ellentétben nem venti nyomja kifelé a füstgázokat, hanem gravitációs úton távoznak, és ráadásul a jó hatásfok alacsony kilépő füsthőmérséklettel jár; ezért nem ez lenne a legjobb megoldás. Én inkább a padló (szerelőbeton) alatti frisslevegő bevezetését javasolnám.
A kályha 10-20 cm eps-re állítását én sem javaslom. De a hőhidat lehet minimalizálni egyrészt, másrészt megfelelő kályhaépítési technológiával a hőveszteséget gyakorlatilag el lehet kerülni:-))
Jó építkezést kívánok, és üdvözöllek a tömegkályha fun táborban!
a Baranya téglából épült az "Alex Chernov" féle kályha is Etén, a minősége tökéletes. Mi is ebből szeretünk építeni, az elmúlt években felépült belőle vagy 50db kályha, kifogástalanul működnek, annyi, hogy ne a másodosztályút vegye meg az ügyfél, hanem I osztályú tömör téglát. Különben lapjára fektetett téglát sohasem bélelünk, élére állítottat mindig. Másrészt, a duplán falazott kályha pedig nem bélelt kályha, hanem duplafalú, legálabb is én így értelmezem, meg Alextól így tanultam.
Csak néhány megjegyzés, sajna a többiekre nincs időm reagálni a munka mellett nem nagyon jut időm a netre.
Segítséget szeretnék kérni: tavasszal kezdünk építkezni és tervezünk egy tömegkályhát is építtetni. A ház elég alaposan le lesz szigetelve, valamint lesz benne hőcserélős szellőztető rendszer is. Ezzel kapcsolatban aggódom, hogy meg lehet-e oldani, hogy a tömegkályha ne a lakás levegőjét használja. Mivel közvetlenül a kémény mellett lesz, megoldható, hogy azon keresztül jusson be a kályhához a levegő ( ha olyan kéményt veszünk, amiben külön van választva egy levegő bevezető járat)?
Valamint azt a tanácsot kaptam, hogy a tömegkályha tervezett helye alatt hagyjam ki a beton alatt a szigetelést. Nem fog ez gondot okozni (hőhíd), ha nem feltétlenül a tömegkályha lesz elsődlegesen fűtésre használva (az sem kizárt, hogy az lesz)?
Köszönöm hogy válaszolt a kérdéseimre és valóban rosszul adtam meg az értékeket de ugy látom igy is megértette a lényeget. Igazábol a kivitelezö is ezt a megoldást ajánlotta (10cm hőszigetelő+felrönk a főfalakon) igy elérhető a megfelelő érték és ha ezk után valoban kivitelezhető egy ilyen kályhával a teljes ház fűtése nagyon örülnék neki ugyanis a napi 25kg fa nem nagy mennyiség ekkora ház fűteséhez.Most egy régi épitésü b30as-bol épitett házunk van de ebbe egy 8kwos kandalló van cseréppel beépitve hát mit mondjak nem egy energiatakarékos kályha(napi 40kg tölgyet zabál meg) de kellemes az idő.Remélem az uj házba sikerül felépitettnem egy szép tömegkályhat mi ugyan is nagyon szeretjük a belsőégésű kályhákat nagyon sok elönye van annak ellenére hogy egykicsit koszolos.Pl nem penészednek a falak,nem beteg a gyerek stb .A képeket nagyon köszönöm valami ijesmire gondolunk nekem a 3.tetszik csak a miénk szabadon állo kell legyen mert aszabvány szerint 20cmt. el kell hagyni a rönkfaltol.Még az lenne a kérdésem hogy ön melyik tipusu kályhát épitené meg egy ilyen házba?Mert ennek is vannak külömbözö fajtái(hőlégbefuvásos,vizteres stb)Várom válaszát elöre is köszönöm!
Ha 22 cm-es szimpla rönk a fal, az valóban nem teljesíti a jelenlegi szabványt (kb 30-as Porotherm vázkerámia kategória), csak felezett dupla rönkkel közötte + szigeteléssel:-))
De ez az engedélyes tervig kiderül hamarosan:-))
A: "0,45w/ m2 a rönké pedig 0,56w/m2"
pedig helyesen: 0,56 w/m2K; vagyis ennyi egy m2 fal hőátbocsájtása.
A: "ha a teljes házat vasszük figyelembe akkor 0,36w/m2 az érték"
pedig nem 36 W/ó/m2 lenne a ház m2-re?? (Szerintem ennél egy kicsit több lesz:-)
Ez lefordítva 3,6 KW/m2 óránként; vagyis kb 24 Kg akácfa napi szinten.
Megoldható tömegkályhával természetesen, akár több is.
Amúgy É-Amerikából, és különösen Oroszo.-ból is sok példát látok, hogy tömegkályhával oldják meg a fűtést, nagyon hangulatos, jól is néz ki, praktikus is, és a többi (lehet gáz nincs is :-))
Köszönöm sancibácsinak hogy kédésemre reagált.Igazábol egy 22cm vastag rönkböl lenne épitve a ház.Belüröl galéri kialkitással 20cm közetgyapot szigeteléssel höszigetelt fa nyilászárokkal a födém ugyszintén 20cm közetgyapottal szigetelve az aljzat 5cm lépésáló hungarocellel és hajopadloval burkolva.Ami nyitott kérdés hogy a főfalakat is le kéne szigetenli mert hötechnikailag nem felel meg a szabványnak. Ugy tudom hogy a szabvány 0,45w/ m2 a rönké pedig 0,56w/m2 viszont ha a teljes házat vasszük figyelembe akkor 0,36w/m2 az érték. Na én ebbe a házba szeretnék egy szép kályhát épiteni ami megfelelne a kifütéséhez.
Az első kályha piros dísztéglából készült, ha jól látom. Ez az a fajta, amit mindenhol lehet kapni és pár lyuk van benne, vagy teljesen tömör? Van-e valami extra feltétel a külső téglára nézve?
Új fórumozó vagyok, olvasom ezt az oldalt egy ideje. Most kezdünk hozzá egy 100 m2-es rönkház építéséhez, de dilemmázok a fűtéssel kapcsolatosan. Nagyon szeretnék egy hozzá illő kályhát. Az lenne a kérdésem, hogy elég lenne-e egy finn tipusú tömegkályha a ház felfűtéséhez?
Szóval ha jól tudom nagyvonalakban a rakétakályha/tűzhely lényege, hogy van egy belső felforrósodó kémény rész ami "meghúzza" a tüzteret és a maradék füstgázokat "elégeti". Ebből következve, valamint az egyszerre kevés égő fának köszönhetően ennek a típusnak is 80-95% között van a hatásfoka. Ami engem foglalkoztat, hogy a tűztered milyen ? Mert a neten található J elrendezésű szép is jó is csak mindig pakolgatni kell. Amennyiben a tűzteret megnövelem - hagyományos tűzteret építek - akkor az "egyszerre kevés fa ég" feltétel nem teljesül tehát elvben nem lesz olyan tökéletes az égés. Tapasztalat/vélemény bármi érdekel.
Mostanában készült el néhány kályha amiről tennék fel pár képet.
Az első egy 20cm-es dupla külső falú 38x50-es tűzterű dán kályha fűtött padkával és hátfallal.
kb. 40m2-es szigeteletlen házrészt(2 helyiség) fűt egyenlőre közvetlenül, illetve légfűtéssel.
Napi 15-20 kg-al azóta 22-25 fok van bent. Hihetetlenül jól működik. Füstje átlagban 180-220 fokos rövid ideig 240, de nagyon gyorsan ég.
A második egy légfűtéses harang kályha légkamrával, ami másik helyiséget fűt még. Azóta be van már csövezve, a képen még nem látszik, csak jobb oldalt lent a légbeömlő.
45m2-es régi 30-as tömör falú házat fűt abszolut nulla szigeteléssel, huzatos nyilászárókkal.
-10 fokban is tartja a 20 fokot 25 kiló fával. Most napi 1x 20 kg-al 21-23 fok van.
A kémény nagyon rossz, 4 téglás és alacsony is, és a kályha és a kémény közt van 2m 110-es kályha cső vízszintesen.
38x38cm-es a tűztér. Nagyon lassan ég. Egyszer véletlen 30kg-ot égettünk el egyszerre, szinte egész nap égett reggeltől estig, és a kályha külső felülete 90-115 fok közt volt.
A harmadik meg egy dupla rakáta tűzhely fűtött padkával és háttámlával, üvegkerámialappal, fehér sütővel.
A sütő samott lapokból van összeállítva. Nagyon jól működik. Napi 10kg-os begyújtásnál 100 fokról indul, és begyújtás után 1 órával már 250fokos. kb. 300 fokig melegszik, és begyjtás után 8 órával még 220 fokos. Nem a 4-es samottlap tartja ennyire a hőt hanem az alatta levő 50-60 db samott tégla lapjára rakva.
A platni ha jól sikerül a begyújtás, kb. 2 percen belül már 200 fokos. ha engedem kb. 4-500 fokig simán felmelegszik, de az üveg miatt nem nagyon merem üresjáratban hagyni. Ha nincs főzés, akkor egy szeleppel a sütő felé kényszerül a láng. Ha csak sütök, akkor eleve a sütő alá gyújtok be. Ha csak főzés van, akkor meg a platni alá. A füst 80-120 fok közt van. Füstje ugyan úgy láthatatlan mint a dán kályhának. Nagyon tetszik ez a tűzhely. Így most ezzel fűtök be napi 1x 5-10 kiló fával, a mellette lévő dánba meg 2-3 naponta 1x 10 kg-al. Most már a főzés, sütés, HMV, és teljes fűtés(kb. 140m2) csak fával történik. -5-10 fokban a tűzhelybe, dán kályhába, és a tömegkazánba összesen 35-40kg fa fogy.
Valamelyik angol nyelvű oldalon (sajnos nem emlékszem, hol) olvastam, hogy egy bizonyos kályhaméret fölé nem célszerű menni, inkább több kályhát kell építeni ilyen esetben.
Hát ettől kályhás a kályhás, hogy ezekre a kérdésekre tudja a választ:-))
Az tény hogy nem lehet ész nélkül változtatni különböző méreteken, és egyébként is többféle tömegkályha létezik, mert vannak kontra-flow kályhák, amik ebből a szempontból kicsit a cserépkályhákhoz hasonlítanak, és vannak bell-tipe kályhák, amik méretezése, (füstgázok hőelvonása, és hőleadás) teljesen eltérő ettől.
"nem beszélve az időben mennyivel csökken gyorsabban a kályha felülete?"
Ezt nem értem, de ha az idő múlásával a kályha felülete elkezd csökkenni (aszalódás, apadás, zsugorodás, ...????) az már régen rossz :-))
fel is merült bennem egy - két kérdés? milyen mértékben lehet növelni "büntetlenül" a hőleadó felületet adott méretű tűztér mellett? vagy azt is értelemszerűen növelni kell? Van- e arányszám a tűztér méret és a hőleadó felület között? vagy az oldalsó járatok méretével ez is variálható kicsit? ettől ez összetettebb nekem. nem beszélve az időben mennyivel csökken gyorsabban a kályha felülete? ergo a teljesítménye...
Szoval akkor annyit lehet novelni a mereten, hogy le tudjon adni 6.5 KW-ot maxban?
Meg az az elkepzelesem tamadt (nem tudom, hogy kivitelezheto-e), hogy cki lehetne alakitani 3 helyen ugynevezett "hokamrat". Azaz a kalyha hatuljan es ketoldalan a kulso burkolathoz hozzaepiteni egy "U" alapteruletu falazatot, es az ott felhalmozodo hot elvezetni legcsatornakon at a tetoter kulonbozo helyisegeibe akar konvekciosan, akar ventillatorral.
En az olaj es gaziparban dolgozom/tam. Es a gaztol nem kell felni. Nemreg kerult feltarasra egy olyan mezo, ami csak egymaga tudna szolgaltatni a vilag gazellatasat 100 evig. Legalabbis nekem ez a legnaprakeszebb infom.
OK. Tiszta. Pusztán a fűtési rendszerek s megoldásokra ment a válaszod, kiragadva a pellettet, én meg beletettem a gáz hátrányát is. Ezért ment az a válasz.
Egyetértünk. Szerintem tovább lesz pellet, mint gáz, ha baj van.... Persze én haza is beszélek, mert a fő fűtésünk pellet. Gáz fogyasztásunk idén 17 köbméter... :o)
na meg fát is égetgetünk.. mostanában ajtófélfát :o)
Én remélem sosem lesz ilyen Magyar o-n. ( Bár néhány éve Bp utcáiról közvetítették a CNN-n a hasonló képeket:-(( )
Azért a gázzal való párhuzamban van valami! A gáz/kőolaj árának emelkedése magával hozza az egyéb tüzelőanyagok árának emelkedését is.
A különbség az, hogy fát tudsz adott esetben (olcsón/ingyen) szerezni/vásárolni/előállítani, gázt, pelletet nem! És a gond az, hogy ezt ők is tudják (gyártók/ellátók).
mert a gáz csak úgy áramlani fog olyan helyzetben... hamarab szerzel fát, mint "bombázás" közben gázt... vagy csak egy napkitöréstes megoldást figyelmebe véve, s a villamos művek nem kapcsolja le, pár hónap áram nélkül érdekes lesz a gáz áramlása szintén... mindenre van érv - ellenérv. háborúban ajtófélfát parkettát hamarabb elégetek, mint alucső s figyelem sziszeg-e?! :o) ezért érdemes legalább 2 fajta tüzelésre felkészíteni a házakat... na de ez meg nem tömegkályha téma...
Most azon gondolkodom, hogy a pelletkazan-puffertartaly-padlofutes kombot (kb 1,2M) lehetne masra is kolteni. Akar szigetelesre, akar megegy tomegkalyhara. Persze valami ugyis kellene amennyiben elmegyunk sielni, de ezt talan megoldja par olajradiator vagy valamilyen elektromos futes is. Most megint nagyon gondolkodom mi legyen.
Lehet tenni az emeletre is, akár úgy is, hogy a fö-i 'hajtja meg' az emeletit:-))
A pellet ára szerintem is emelkedni fog egyébként, a gáz árával párhuzamosan. Biztosan a fáé is, talán az nem olyan mértékben, meg egyébként is, fát ha szerencséd van tudsz olcsón szerezni!
Egyébkét a drágább dolgot úgy értettem,hogy mi 1993-ban raktunk egy kúp alakú,hát kemence szerű kályhát.Azért mondom,hogy kemence szerű mert nem pontosan úgy néz ki és nem is úgy készült.Viszont az egész samottéglából van,ez most nagyon drága lenne...
Leírom mert mindenkinek hasznos lehet az infó:
Az alja vagyis a tűztér kb. 140 cm átmérő.Korábban különböző üres üvegeket gyűjtöttünk,ezt összetörtük és belebetonoztuk az aljába,kb 10 cm vastagságban.
A "kemence" felfele szűkűl,a teteje nem csúcsosodik hanem le van vízszintesen zárva.Ennek nincs jelentősége,így jött.Előszőr csináltunk laposvasból egy vasvázat,majd ráhelyeztük a samottéglákat,nem a legvékonyabbat választottuk.Ezután besamatoztuk kívűl belül.
Az évek során jöttek a tapasztalatok: A vas keret természetesen meglágyult és a laposvasak egy idő után befelé hajlottak de azóta is úgy vannak,a téglák tartják egymást.Az első egy két évben a nagy hő hatására többször megrepedt és kicsit jött a szaga.Később dróthálóval körbetekertük és agyaggal bekentük.Így már nem repedezik.
Hozzáteszem méterfával tüzelünk,legfeljebb hosszirányban kettévágjuk.Ha begyulladt rendesen,azonnal el kell zárni vagy csak kis légrést kell hagyni a levegőnek mert iszonyatosan ég.
Amit befűtünk: a földszint 25 m2 területű kis konyharész,2.5 méter magas.Van egy lépcsőfeljáró a beépített tetőtérbe.A lépcsőfeljárón van 3 méter hosszú és 1 méter széles hely ahol a meleg fel tud menni.
Fent a tetőtér egyben van,ami azt jelenti,hogy 2.5-3méter belmagaság kb 18 méter hosszan.Na ezt teljes egészében ez a "kemence fűti be",úgy,hogy a szigetelés vékony üveggyapot a lambéria és a cserép között és a csúcsfalak nincsenek szigetelve.Egyáltalán nem kell sok fát eltüzelnünk.Vasárnap ha megrakod és hagyod leégni,elmész otthonról,ha hazaérsz szerdán még langyos a fala.Persze a ház azért lehül,mínusz 10-15-ben ezt is rakni kell.
Tényleg nagyon jól sikerült de kinlódtunk a kéményel mert az átmérő kicsi lett,ehez nagyobb kellett volna,néha ki kell pucolni.A vasváz nem volt rossz a rakásnál de később semmi haszna.Kezdetben oldalkivezetéssel ment ki a füst de később a tetelyére is kellett csinálni egyet mert nagyon füstölt.
Hozzáteszem,nem jártunk utána,nem csináltunk még ilyet soha,lutri volt de végül kialakult és 1993 óta nem kellett nagyon hozzányúlni csak néha pucolgatni a kissebb repedéseket,egyszer kétszer belül kikentük és kívűl fehérre meszeltük.
Tomegkalyha felett nyilas, es legcsovon keresztul koncekciosan szall a meleg mondjuk az emeleti 4 szobaba? Vagy valahogy a tuzterrol fuvatok le meleget szinten legtechnikai csoveken keresztul?
A tömegkályhához elég masszív födém kellene, hogy elbírja, viszont a földszinti tömegkályhával lehet "légfűteni" az emeleti részt( lévén, hogy a meleg levegő felszáll). Többen csináltak már ilyet az itt fórumozók közül, ha jól tudom
Most latom csak, hogy enyem volt a jubileumi 2000. hozzaszolas. Bocsanat, hogy elvittem az oreg rokak elol :)
A futesen meg mindig nagyon agyalok... Vagy brutal draga lesz, vagy nem lehet automatizalni...
Most ott tartok, hogy a foldszintre kozponti helyre tomegkalyha, ami a foldszint 90%-at be tudna futeni. Az emeleten (mivel mashol nincs helyem) kialakitanek egy gepeszeti helyiseget. Az emeleten a tarsalgodab elhelyeznek egy vizteres pellet kandallot, es ez megoldana az egesz haz kozponti futeset (a foldszintet is, ha nem megy a tomegkalyha). Sajnos a koltsege ennek a kombinacionak ugy 1,5-2 milla... :(
(tomegk: 0.5M, pellet kandallo: 0.6M, puffer tartaly: 0.4M, + a padlofutes anyaga, szerelese, plusz a HMV)
Szoval nem egyszeru.
Es akkor meg nem is beszeltem arrol a felelmerol, hogy a pellet mennyire lesz elerheto hosszu tavon? Ugye butorgyartas mellektermekebol keszul. Gazdasagi valsag -> nem vesznek butort -> nem is gyartanak butort -> butorgyarak bezarnak -> nincs fureszpor -> nincs pellet... Kozben meg gondolom egyre tobben szabadulnanak a gaztol, es a pellettuzelo keszulekek elszaporodnanak megjobban a megcsappant kinalat ellenere...
Velemeny?
Az is eszembe jutott, hogy az emletre nem lehetne-e tenni megegy tomegkalyhat?
Leegyszerűsítve a dolgot: a bio-örvénytűztér gyakorlatilag ugyanaz; kicsit olyan mint a Stihl fűrész:-))
Tehát bio-örvény tűztérnek nevezzük azokat a tűztereket, ahol másodlagos, vagy szekunder levegő bevezetés is létezik. Ehhez a RATH kifejlesztett egy előregyártott samott elemcsaládot, ezt ők BIO tűztérelemnek. Ezért terjedt el ez a megnevezés a samott téglából kifalazott másodlagos levegő ellátású tűzterekre is, ahol nem igazán a tűz örvénylik, hanem a fagázok, és a plussz levegő; De erről nemrég írt Prométheusz (1945-ös hsz-s), ehhez nem sokat tudok hozzátenni, nagyon korrekt leírás.
"Milyen téglából célszerű rakni? új téglát szeretnénk.."
Csak tömör téglából szabad rakni, ha nem 'finn' vagy ahhoz hasonló; tehát nem samott béleléssel készül a kályha.
"Milyen a hatásfoka?....a kemencét és a cserépkályhát ismerem...ha lapjával rakom a téglát,gondolom nehezebben melegszik át de nehezen is hűl ki."
A hatásfok, meg a fűtő/hőleadó képesség külön dolgok, ne keverjük.
Ha a fűtő képességre gondolsz, a 'normál' kisméretű tégla fallal (12,5cm) készülő tömegkályha nem forrósodik át annyira mint a lényegesen vékonyabb kályhacsempe. Viszont lassabban, de hosszabban elnyújtva adja ki a jobban hasznosított hőt.
"a cserépkályha is drágább és a kemence is,legalábbis ha ugyanolyan méreteket veszek.A rakása is egyszerűbb"
A kemence biztosan nem drágább, építése is egyszerűbb:-)) Ami olcsóbbá tud tenni egy tömegkályhát: ha nyersen maradó tégla külsővel marad, mert az jóval olcsóbb mint egy hasonló méretű garnitúra kályha csempe; ebben igazad van!
Bocsanat, hogy ennyire regi hozzaszolasra reagalok, de eszembe jutott egy kerdes. Miert kell a fustkileponek 8 szog alakunak lennie? Nyilvan aramlastechnikailag a legjobb az lenne, ha minel jobban kozelitene a kor keresztmetszetet, de mogotte a fustjarat egyebkent is negyszog keresztmetszetu... Es raadasul ha falazott kemeny van, altalaban az is negyszog keresztmetszetu.
Milyen téglából célszerű rakni? új téglát szeretnénk...
Milyen a hatásfoka?....a kemencét és a cserépkályhát ismerem...ha lapjával rakom a téglát,gondolom nehezebben melegszik át de nehezen is hűl ki.
Mert ha a legdrágább téglát is nézem,akkor is ez a legolcsóbb megoldás,a cserépkályha is drágább és a kemence is,legalábbis ha ugyanolyan méreteket veszek.A rakása is egyszerűbb,viszont a hőleadását nem ismerem.
Ami a kérdéseidből hozzám szólt, kétféle megoldást használunk, az egyik a légfűtés,
a másik a tömegkazán. Az előbbinél az a praktikusabb, ha kétszintes házba alkalmazod, mert akkor a gravitációs keringetés egyszerűen és biztosan megoltható.
A tömegkazános tapasztalataink a nagy felületű, alacsony hőmérsékletű fűtésnél nagyon kedvezőek, és tavaly ősz óta két kályha jól működik radiátorokkal is . Legutóbbi méréseinket a honlapunkon láthatod.
Ami az áramszünetet illeti, úgy tűnik, sikerül a kályhával legalább annyi áramot csiholni, ami a szivattyúnak kell, szóval ez a része szerintem nem reménytelen.
"De úgy is lessz tervező aki a segítségedre lesz."
Persze hogy lesz. Inkább csak azért kérdezem, mert akkor a tervezés elején már ilyen irányba terelném a dolgokat. Tehát ne a végén kelljen átvariálni egy már majndem kész tervet, henam akkor már az elején vegyük számításba azt amit szeretnék. Húúú, de szépen körbefogalmaztam :)
Földszintes fafödémes olcsóbb, viszont nem lehet a kölyköket lázadó tini korukban elszeparálni, és kirepülésük után sem lehet lezárni a (nem létező) felsőszintet. A pincésgarázs lehet olcsóbb, de macerás lehet a ki-beállás télen. Igen ezekben is van igazság. Sajnos úgy látom igazán jó megoldás nincs. Erre mondja ismerősöm, hogy b.szni is meg szűznek maradni is egyszerre nem megy! :)
Ja a telek elég laza. 765nm. 600nm a minimális telekméret, 30% beépíthető 5,5m magasig, szabadonálló eérendezéssel. Az utcafront 31m. (30,9*24.75)
Temporis: Ennek nem az a lényege, hogy csinálok benne egy parázságyat, és utánna a száraz fa (gázai) izzik benne 6-8-10 órán keresztül?
A radiátoros rendszert nem ellenzem 100%-ban, de ha nem muszály, akkor nem szórakoznék vele. Ha egyszerűbb és olcsóbb a légfűtéses rendszer, akkor inkább azt alkalmaznám. Csak ilyenkor az is kérdés lehet (legalábbis a hozzám hasonló hozzá nem értők számára) hogy mi a jobb megoldás? Egy Tk. és arról meg a többi helség is. Vagy két Tk.?
Engedd meg akkor, mivel házat építek én is 3 éve :o)
Amit Sanci bácsi írt az nagyon fontos. Telek- milyen tájolása van. ap hogy éri, télen hol megy a nap, nyáron hol megy (dőlészögre gondolok). Ezzel rengeteg energiát lehet megspórolni, illetve nyerni is :o)
Falak- kis tömegű nagy szigeteléssel, vagy nagy tömegű falak plusz szigeteléssel... Hőtartás szempontból érdekes szintén, plusz a falvastagságot ezártal az épületet és a telken való elhelyezkedés is megváltozhat. 20 centis fal, vagy 44-es porotherm 10 centi szigeteléssel, nem ugyanaz... Passzív ház - vagy "csak" alacsony energiás..
szempont -e az áram - gáz nélküli életre is alkalmas vagy nem!?
mást én nem tudok. mert a fenti döntés függvényében jön ezer más dolog ami számít...
Max egyet még. 2 kéményed mindenképp legyen :o) meg erős földszint a kályha lehetséges helyén :o) mert 10 év múlva nem kell pluszban betonoznod, csak építened :o))
A ház tervezését szerintem érdemben nem tudjuk itt megoldani, legfeljebb hozzászólni tudunk. De úgy is lessz tervező aki a segítségedre lesz.
Néhány támpont talán, bár a telek adottságai sokszor meghatározzák, mit-hogyan építs rá:
-pincében elhelyezni kiszolgáló helyiségeket energetikailag érdemes lehet, (nem kell olyan magas hőm..-t tartani), viszont problémás lehet az autóval (főleg télen) a beállás.
-csak földsz-s házat építeni (főleg fafödémmel), megérheti, kérdés a telek lehetővé teszi-e?
-gondolj arra is, hogy a gyerekek megnőnek, és jobb lesz nekik is, ha különköltöznek:-((
Emiatt kisebb házat szeretnél, ha kirepülnek N-1 év múlva! Akkor vajon el tudod-e jó áron adni a kecót? Ha nem, akkor valami lezárható,szeparálható (emeleti??) szobákat csinálj, amit leválasztva, a maradékot kényelmesen, hosszútávon tudtok ti ketten fenntartani, fűteni, stb ketten is!
(M.o-n a szüleink generációjának nagy része kínlódik a nagy emeletes-tetőtérbeépítéses házak rezsijével, mert az átkosban azt gondolták: jó nagy házat építenek, hogy a gyerek odaköltözhessen (akinek persze eszébe sem volt:-))
A saját tapasztalatom, nagyon zanzásítva:
Én 11 éve építkeztem. Sajna csak 3 cm-es szigetelésre futotta. (mondjuk sokan mondták, hogy nem is kell rá egyáltalán Pthm 30). A szigetelésből valóban több kellett volna (az idén valszínű, hogy rámegyek még egy vékony sorral...:-)
A helyiségek nagyjából ua. 3 háló, elő-fürdő szoba, wc, mosó-konyha, +nappali-étkező+közlekedő. Ez nállam nettó 96 (csak földsz).
Az elrendezést rontottuk el, ugyanis a tervező javaslatára, a nappaliból, egy 5,5m-es közlekedő van a hálókig. Emiatt a nappali-étkezőt,+közl-t, valamint légfűtéssel az elősz-wc-t kifűti a tömegkályhám. Ez a lakás nagyobbik fele. Okosabb tervezéssel, ha a kályhát a ház központjába tudtuk volna tenni, és a szobák felé nézne, nem az ellenkező (utcai) oldalra, teljesen el ki lehetne zárni a gázfűtést (ez jelenleg 3 szoba+fürdő=>főzéssel, HMV-el márc első hete óta 850 m3 gáz). Éves szinten max 1000! De akkor fogalmam sem volt a Tömegk-ról sajna.
Erről a részéről rőviden ennyit:-))
A Temp-sal kapcs-ban:
1.Addid fűt, míg ég benne a tűz. A kérdés van-e kedved/időd napi 4-6-8 ó-t égetni benne... A tk. állt. egész napi ciklusban fűt, egy kb1-1,5ó-s begyújtással!
2.A légfűtés annyiban szerencsésebb a vizes rendszernél,:
-nincs kitéve az áram, áramszünet....
-a mai nagyon jól szigetelt épületekbe eleve beépítik a légtech-t (szellőzőrendszer). Ehhez lehet csatlakoztatni a Temp-t, vagy akár a légfűtéses tömegkályhát, így megspórolsz egy radiátoros, keringetős... rendszer árát!
Ennyit a gondolatébrezstésrő, másként csinálásról...:-))
Piszkálhatlak Titeket egy kérdéssel? Átolvastam a topikot a nulláról. Sokan írtátok, hogy milyen rossz nektek (márakinek) mert egy már kész házba kellett bevarázsolni a tömegkályhát. És ugye olyankor már vannak kötöttségek. (Kályha helye, kémény helye, stb,,,) Szóval én még baromi messze vagyok az építkezéstől (2-3 év) de azért már olvasgatok témákat, mert érdekel. Szóval van egy külön nemű ikerpárosunk, meg mi "apa-anya" Tehát kellene 3 hálószoba 10-12 nm-ben/szoba. Kell egy 30nm nappali, egy kb 20 nm konyha-étkező-kamra +előszoba+egy házon belüli garázs. Az utcában a tigáz szerint nincs gáz (szerintem van), de ezek után már nem akarom bevinni a gázt a házba. Jól szigetelt házikót szeretnék. Ki hogy tervezné a házat?
1. Pince szint (garázs+ háztartási helység) minden többi helység a földszinten.
2. Földszinten garázs+minden, emeleten 2 vagy 3 hóló+fürdő.
3. Minden a földszinten.
Az egész max 100-110nm+garázs.
Gondolom, hogy a tk.a ház középpontjába kerülne. Azzal fűtenénk+elektromos adax panellel temperálnánk.Ha nem muszály nem tennék be 1-1,5 M-ért radiátoros rendszert. Vagy a hálókban adax, a nappali helységek adax+tk. Vagy esetleg folyton égő kandalló (temporis) légelvezetéssel. Esetleg 2 tk? Illeteve ezek variációja. Azt jól tudom, hogy ahály kályha, annyi kémény kell? Ja és érdekelne, hogy Vackor által 1925-ben betett kályhák hogy vannak megoldva többhelységes fűtésre?
Mint mondtam még nagyon messze vagyunk az építkezéstől. Inkább csak kíváncsi lennék az ötleteitekre, illetve Ti ha most építkeznétek akkor mit csinálnátok máshogy. (Gondolok itt a fűtés megoldására és a helyiségek elhelyezésére)
Nálam 1 szezon után a 2 leszálló ágból 1 vödör finom fehér/szürke por/pernye jött ki.
De nagyon sok papírt, kartont tüzeltem el benne. Volt pár láda fűrészpor is.
Pörgető:
A képen kicsit másképp látszik mint a valóságban. Lehet van egy kis pontatlanság is, meg a fuga kiesett a saroknál, és a ferdülés kifelé csak 2.5cm kb. Az első 2 képen jobban látszik, hogy befelé követi a szabályos 8 szöget.
Amúgy a magot én építettem, és helyi segítség volt a vágás/kiszolgálás.
"További tanulság, hogy tanácsos kerülni a vékony papírral (pl újságpapír) való begyújtást, inkább apró fadarabokat, esetleg wc papír gurigát, vastagabb kartont érdemes használni, abból kevesebb pernye száll."
Valószinűleg a sok papír lehet a gond, soxor van amikor csak azzal gyújtok be, gyújtós nélkül, és drága kisfiam is azzal szórakozik, hogy újságpapírt dobál a tűzbe néha
"Az oldalsó nyílások kialakításból arra lehet következtetni, hogy az építő valószínűleg nem ismerte pontosan a középső sorban található kiszélesedés, törés funkcióját.
Annak ugyanis a kamra felőli oldalon nem kellene folytatódnia, ugyanis kicsit gátolja a
"pörgést"."
igazából nem folytatódik, (legalábbis nem nagyon, 2-3mm, énbénáztam a vágással az álló képeken jobban láccik, meg szerintem a telefontorzított), vagy arra gondolsz hogy a törés jobb lenne a tégla "közepén" végetérne?
minden esetre "pörög" rendesen 1*2* már odakészítettem 1 vödör vizet a kályha mellé mert már megihedtem, hogy elrepül :)
néha kicsit túlfűtöm szerintem
1-2 kép a pörgésről
a feljövő "láng" oldalról kb 3cm-rel beljebb van a szélénélés mellette láccik a hátulról visszatérő láng
fa sem mindig tökéletes, néha tüzelek hulladékkal (3-5-10 cm-es fa darabokkal), ilyenkor van amikor beszürkül a sütő, de a következő begyújtás leégeti
"Annak ugyanis a kamra felőli oldalon nem kellene folytatódnia" tehát a kamra felől egy szép "szabályos" 8 szögnek kellene lennie? ami az oldalsó járat felé szélesedik kis lesz olyan, mint a képen? Azaz azt is ferdén kell vágni - kifelé szélesedik?
A tavaly lebontott tömegkályhámban 5 év használat alatt az oldalsó járat fenekén átlag 2-3 cm-t mértem. Bizonyos pontokon 4-5 cm-es dombocskák voltak, de ezek a működést egyáltalán nem zavarták:
Az oldalsó járatok valóban tiszták maradtak.
Szerintem azzal Neked sem kell foglalkoznod, hiszen a képek szerint jó fával és jól fűtesz.
Mint látható a lerakódásokról, az nem korom, kátrány, inkább por és pernye,
és az 5 év "gondozásmentes" használathoz képest egyáltalán nem sok.
Talán ebből jól látszik, mennyit számít az a bizonyos, időnként és helyenként vitatott magasabb hőmérsékletű égés.
További tanulság, hogy tanácsos kerülni a vékony papírral (pl újságpapír) való begyújtást, inkább apró fadarabokat, esetleg wc papír gurigát, vastagabb kartont érdemes használni, abból kevesebb pernye száll.
Mindemellett szerintem egy jól megépített darabot 4-5 évig nem kell különösebben takarítani.
A képeken látható lerakódással nincs semmi gond, ha nem használod sütőként.
A nem sütőkéntént, tehát ajtó nélkül épített kamra takarítása szerintem egy merevebb, hajlított drótra erősített egyszerű üvegmosóval megoldható a tűztér felől, a torok nyíláson keresztül.
Végezetül engedj meg egy megjegyzést a képekhez:
Az oldalsó nyílások kialakításból arra lehet következtetni, hogy az építő valószínűleg nem ismerte pontosan a középső sorban található kiszélesedés, törés funkcióját.
Annak ugyanis a kamra felőli oldalon nem kellene folytatódnia, ugyanis kicsit gátolja a
"pörgést".
Természetesen ettől még működik a kályha, csak azért jeleztem, mert így terjednek a hibás mutációk.
Nem kezdem újra a képzéssel kapcsolatos papolást...
Milyen időközönként kéne takarítani 1 tömegkályha "oldalsó" és padka járatait?
Egy ilyen kályhánál(mint amire válaszoltam) aminél nincs sütő ajtó, illetve semilyen közvetlen hozzáférési mód az utánégető részhez, hogyan takarítják azt?
Vagy nektek nem jön össze 1 kevés lerakódó "hamu" a sütőtérben (kb 2 hét alatt)?
Berakok 1-2 képet, hogy mire gondolok, a szűkítőtől beljebb közvetlenül 1 vékony kb (3cm) sávban a sütőtér teljes szélességében, lesz látható
Az oldalsó járatok elég tiszták nem hiszem, hogy sok hamu tudna leülni alul a járatokban, de azért biztos tisztítani kell időnként.
Takarította már valaki, és mennyi korom és hamu volt benne, mennyi idő után?
Ami rám vonatkozik, azt vettem :o) Jó ide bejönni na. Valamit mindig tanulok :o)) vagy tanulom!? :o)) Lényeg Mester: Szerinted van, szerintem nincs. S itt akkor megint egy . pont :o)
Volt nekem egy nagyon szigorú, ugyanakkor az irodalom mesés világában élő, annak szépségéből táplálkozó, magyartanárnőm. Gyönyörűen beszélte /remélem még most is él, mert ez elég régen volt/ a szép Magyar Anyanyelvünket, és miközben rettegtem a beszámolók előtt, imádtam az előadásaira járni. :-))
... színek ....
Érzések, gondolatok .....
Aztán volt egy kevésbé szigorú, de nem kevésbé "profi" matematikatanárom.
fekete-fehér
Jó, vagy rossz megoldás.
Szerintem az általam felvetett "probléma" teljesen egzakt.
Ezért pontos választ lehet rá adni.
Természetesen igazad van abban, hogy "Nem ugyanazt látjuk a világból, s nem ugyanazt értjük ugyanazokon a szavakon".
De, ez nem az a történet.
A 2x2 mindig 4 ! /még ha néha öt is/.
Igaz, Geszti Péter mondja "Tudod, ugye egy nő több mint három", de itt nem számokról van szó.
Tizenéve olvastam valami német szaklapban. A "túlnyomást" szándékosan tettem idézőjelbe, ne súlyos MPa-kra gondolj itt pár tizedes-százados értékekre csak :)
Még a végén valaki keszon betegséget kapna ha kilép a házból :))))))))))))
Tévedések elkerülése végett: a passzív házba is kell fűteni.
A max fűtő telj:15kW/m2 éves szinten. Ez elenyésző, egy hagyományos házhoz viszonyítva! A passzívházban inkább a hő egyenletes elosztása okoz gondot, tömegkályhás fűtés esetén.
A passzívháznál teszttel mért légtömörséget kell produkálni, ott elengedetlen a külső levegő ellátás!
Egyébként hozzátenném a passzívházban a kémény kivitelezése is egy külön problémakör, hogy hőhídmentes legyen az épület.
:o) meg ritkán süvít be a -15-fokos levegő - főleg ha túlnyomásos kicsit, hogy a por se szálljon be :o)) emberek remlem tuti egy űrhajós zsiliprendszerre gondolnak... mekkora támadás lesz ebből :o)
MIndenki csinálja belátása szerint. Én szerintem van különbség, szerinted nincs. S itt van is most egy pont. Mert ami nekem szürke, neked vagy fekete vagy fehér. Nem ugyanazt látjuk a világból, s nem ugyanazt értjük ugyanazokon a szavakon. Ha ezt el tudjuk fogadni, akkor nagyot lépünk előre, s még barátok is lehetünk :o)
Kint esik a hó. Ebben több tartalom van, mint abban, hogy mi egymással irogatunk ezzel kapcsolatban bármit is.
Nos, ha őszintén szeretném kimondani a véleményemet, akkor azt írnám, /... szövegértelmezés .../
A békesség kedvéért inkább nem írom.
Cserében, légyszíves áruld el, miért kellene tartalmaznia /ebben az esetben/ a kérdésnek a körülményeket.
Írj egy példát amiben:
"...... jó, ha már az egyszer drága pé'zért felmelegített levegőt, lehűtjük a beáramló -15C0-os levegővel, /akárhol, akármin keresztül is jön be/ aztán égisi levegőként kizavarjuk a kéményen ..."
Ha a a nagymama a 60 éves vájogházban régi ablakkal szintén, amúgy is bejön az ablakon a -15C0, talán ne tetézzük azzal, hogy "erőnek erejével" még szívunk is hozzá jó sokat.
Passzív-házban annyira nem vagyok a "toppon" :-)), de nem hiszem, hogy örülne a "passzívházas", ha "erőnek erejével" szívunk be jó sok minusztizenötcelsiuszfokos hideget.
egzakt válasz nincs. ahogy írod is, mert rendszerben kell vizsgálni a dolgot :o) s a kérdésed pedig nem tartalmazza a körülményeket, ergo a kérdésedre nem lehet így válaszolni.
vagy lehet, de a passzívházas kiakad, vagy a nagymama a 60 éves vájogházban régi ablakkal szintén, hog ypadlót kell törnie :o) ha amúgy is bejön az ablakon a -15, akkor minek padlót bontani? ha meg most építed a házad s úgy - megfelelő szigetelés, légtömörség, akár nagyobb belső nyomás - akkor lehet jobb.
Ergo, megint oda "lyukadunk ki", hogy rendszerben kell gondolkozni, és nem kiragadni a kályhát.
Igaz ezt már nem először mondom, de jólesik látni, hogy egyre többen belátják.
:-))
Miért is jó, ha már az egyszer drága pé'zért felmelegített levegőt, lehűtjük a beáramló -15C0-os levegővel, /akárhol, akármin keresztül is jön be/ aztán égisi levegőként kizavarjuk a kéményen?
Én a legutóbbi képen is látható kályha beüzemelésénél tapasztaltam a következőt, pedig legalább 30 éves a ház, csak nemrég cseréltek nyílászárót:
Mikor a kis adag fát betettem, és meggyújtottam, elkezdett égni lassan, de a füst nem felfelé, hanem szép lassan a hamutérbe gomolygott le. A gazda megijedt, és kinyitotta az ajtót, erre a füstöt egyből kirántotta, és szépen lángra kapott.
Nyílván a friss, nedves kályhának is köszönhettük, de szemléletes példa volt!
maximálisan egyetértek a levegő pótlásos dologgal, ez nem kérdés. a kérdés mindig az, hogy milyen a ház... amit Sancibácsi ír, teljesen korrekt és olyan részletek, amivel foglalkozni kell. Csak tényleg első lépés a HÁZ, a második a kályha - levegő megoldása... szóval kellhet a külső levegő, ez nem kérdés, csak milyen ház, mekkora térben vana kályha, milyen "lukak" vannak a szerkezetben, s hogyan pótolható a hiány... ezt követi a mekkora az akkora...
Pár éve Győrben építettünk egy szépen berendezett lakásban téglakályhát (tömegkályhát). A tulaj kb. 6 m2 területre a kályhával együtt befóliázott minket, a plafonra rögzítve a fóliát, így alakítva ki a lezárt munkaterületet a por miatt. A fólia azért alul nem volt hermetikusan lezárva. A kályha elkészült, szép nagy contraflow kályhát építettünk. A szerkezet milyensége egyáltalán nem döntő, bármilyen más tipusú lehett volna. Következett a próbafűtés. A kályhába beraktunk kb 4-5 kg száraz apró fát. Meggyújtottuk. Hamuzóajtó nyitva, alulról a rostélyon keresztül kapott levegőt. Érdekes volt a kályha nehezen gyulladt meg. Majd a láng "kifelé kéredzkedett" az ajtón, tehát nem hátrafelé égett a kályha belseje felé, hanem az ajtónak. Hirtelen rosszul lettünk, szédülés, gyors izzadás, és akkor már tudtuk, hogy mi a baj. Ezek a dolgok kb 2-3 perc alatt történtek. A kályha nem kapott levegőt, elhasználta a zárt "fóliasátor" levegőjét és persze a miénket is. Fóliát gyorsan letéptük és a probléma azonnal megszünt, mi meg kimentünk levegőzni. Banális történet, de nekünk nagy tanulság volt, azóta is figyeljük a kályhában égő tűz/láng irányát. Jó huzatú, jó levegő ellátású kályhában sosem az ajtó felé, hanem mindig a kályha belseje felé ég, ez fontos szabály.
Fontos a megfelelő oxigénmennyiség és előmelegítés mellett az oxigén (levegő) és a fagázok jó keveredésének biztosítása. Jó tűzterekben megfelő méretezésű rostély és szűk fúvónyílások segítik elő a jobb keveredést. Erre alkalmas a RATH-nál beszerezhető előreöntött Bio-tűztér elem, vagy a helyben épített samottéglából kirakott biotűztér.
Fontos tudni, hogy ha a levegő adagolását megszakítjuk, lassítjuk a fa égésének ütemét, az nem szűnik meg, csak a hatásfok romlik jelentősen. Tehát ne szabályozzuk a teljesítményt a levegő csökkentésével, vagy, hogy elzárjuk a kémény huzatát, mert így csak azt érjük el, hogy nem égnek ki a fagázok teljesen (elégtelen égés).
Nem csak a túl kevés levegő hátrányos, de a túl sok is nagyon kedvezőtlen. Ha túl sok levegőt adagolunk, a többletet is fel kell melegíteni, a feleslegesen felhevített levegővel az energia a kéméynen keresztül távozik, anélkül, hogy hasznosulna. Ha a kilépő füstgáz hőmérséklete 200oC, akkor minden egyes feleslegesen adagolt és melegített m3 levegő kb. 70Wh hőveszteséget jelent. A túl sok levegő adagolásának módja a rosszul mérezett tűztér/rostély/szekunder levegő arány.
Nekem olyan jól zár a bejárati ajtóm, hogy a 18 m2-es konyhában a maximumra (300 m3/h) kapcsolt elszívó se befolyásolja a szintén ott levő kandallókályha működését
Nagyon örülök, hogy végre nem a fejszék, hanem a viccek repkednek mostmár :-))
Mondhatnám én is, hogy a csrnobili robbanás után nem világított a saláta, tehát jóízűen elfogyasztottam, sőt másnak is azt ajánlom:-))
Kedves Vackor! Én sem igazán akartam ebbe, az egész külső-belső levegő ellátásos dologba belefolyni, inkább a számokra igyekeztem volna terelni a szót, hogy mindenki megérthesse mennyi 2*2.
De inkább elmesélek egy kis történetet, hogy a dolgot szemléltetés képpen, ami 3-4 éve történt:
Építésvezetőként dolgoztam egy generálkivitelező cégnél (magasép-ő technikus végz.). Az egyik családi (iker)házrész gipszkarton szerelését a tulaj kivette sk kivitelezésre (?). A munka végeztével a villanyszerelők a nappali mennyezetén szerelvényeztek (spot lámpákat, alulról kartonozott, szigetelt tető volt födém nélkül, egy tetőtérhez hasonlóan). Az egyik v.szerelő hív, és panaszkodik, hogy nem tudja fent meggyújtani a gyufát, a kivágott lyukon annyira jön be a cúg! Mondhatnánk, hogy inteligens épület, védi a benne tartózkodók életét:-((
A helyzet mégsem volt ilyen rózsás. Csak a párazáró fóliát nem vitték le amíg kellett volna, és a talpszelemennél a csatlakozást nem oldották meg korrektűl. Mivel kint nagyon erős volt a szél, ezért 'befújt' a pici illesztéseken, tömítetlenségeken, és a lámpa számára kifúrt lyukon olyan erőssen fújt a lakásba, amit én elképzelni sem tudtam volna!
De hogy témánál maradjunk biztosan látott mindenki régi gerébtokos ablak előtt libegő függönyt. De egy háznál ezenkívül számos látható (padlásfeljáró ajtó, ..) és láthatatlan (fal-födém csatlakozás, antenna, vagy más vezeték be-ki vezetése, pl külső falon kint-bent szemben lévő elektromos szerelődoboz, átfúrva....).
Nem kell mondanom, hogy a mai építőipar elment a gerébtokos ablakok mellett. Is.
Tehát épülnek úgy épületek, hogy szándékosan, odafigyelve kizárják az ilyen tömítetlenséget. Két okból is:
-nem azért költenek milliós összeget hőszigetelésre, hogy az energiát/pénzt ELLENŐRZETLENŰL dobják ki az ablakon....
-ha pedig gépi szellőztető ber. van, hogy a ventillátor/rekuperátor ne a ház LYUKAIN szívja be a kinti levegőt, amit kifúj, hanem csak az elhasznált benti levegőt.
Ezért utaltam arra, hogy:
-az egyik a légcsere mennyiség!
Mérlegre kell tenni, hogy megéri-e az égéshez szükséges 40 m3 levegő beengedése miatt 800-2.000 m3 meleg levegőt érdemes-e kicserélni (természetesen akinek olyan mértékben 'huzatos' a háza, hogy ez ablaknyitás nélkül is megy, annak nem kell ezen agyalni:-))
-a másik:
ha valakinek rekuperátoros/gépi szellőztetéses házába bárki NEM KÜLSŐ LEVEGŐ ELLÁTÁSÚ kályhát/kandallót/egyéb tüzelőberendezést kíván beépíteni, azt zavarja a francba, amíg baj nem történik. Ilyet nem is szabad beépíteni, aki megkísérli, az meg nincs tisztában vele, hogy mit csinál.
Egyébként is a kéményseprő vállalat átvételkor elsőként/másodikként a levegő ellátásról győződik meg. Miért jó utólag a gumit kivenni az ablakból, vagy lyukar fúrni a házra?
Én meg mit sem sejtve hazajövök, begyújtok a kályhámba, eszegetem az ebédet, bámulom a tüzet, majd beleolvasok a fórumba....és azóta rettegek! Mi van ha egy mindent felemésztő vákum keletkezik az étkezőben, a légüres térben az űrben érzem magam, majd anyag- és antianyag átláthatatlan keverékéből fekete lyuk születik, amitől a semmibe tűnik az egész falu, a Soproni hegység, a Fertő.....te jó isten...kellett nekem begyújtani...
s csodálkozol, ha ebből azt veszik le, hogy téged nem érdekel ha megfulladsz, s csak piritóst tudsz enni, és akkora a lakásod, hogy külön bezárt előszobád is van. Fújjj :o)
Igen valahogy így. Nyilván egy rekuperátor jobb lenne, akinek van rá pénze az megoldhatja azza, de egy akár házilag készített légkollektor is megfelel a célnak. Ha süt egy kicsit a nap akkor legalább meleg és friss levegőt tol be, he nem akkor meg hideget.
Az nem nagy gond ha a lakás "túlnyomás alatt" van. Legalább ha jinyitod az ajtó a por nem befelé hanem kifelé igyekszik :)
Bocs, nem értjük egymást: két rugóra jár a buksink:-))
Te a kályhába beáramló, égéshez szükséges levegő menyiségéről beszélsz; Én meg a lakásba a nyitott ablakon beáramló levegőről beszélek. Éspedig amiatt, hogy a külső levegő ellátást tudjuk hová tenni: kell-e, hová, és miért??
Tehát az égést ellátja egy 100 cm2 is, de azért, hogy ne fúladjon meg a család, vagy MIÉRT IS ??? mi nyitunk egy 4500 cm2 'nyílást a házon'!
Ez itt a kérdés!
Az 1,5 ó alatt kell 40 m3; míg a (résnyire) nyitott ablaknál legalább 10-20-szorosa!
A kéményen kiáramló mennyiséggel arányos mennyiség (térfogatra nyilván nem ugyanannyi, mert más az összetétele és a hömérséklete). A kémény huzata beszívja amennyi kell neki és emellett diffúzióval is bejön valamennyi
Vagy egy résnyire kinyitott ablak. A kályha huzata majd beszívja magának rajta a szükséges mennyiségű levegőt (sőt, egy rosszul szigetelt ablakot ki se kell hozzá nyitni, magától bejön ennyi rajta :))
A "milleniumi" :) (1896-os) hozzászólásomban belinkelt osztrák anyag szerint (ha jól értettem) egy kiló 15 % nedvességtartalmú fa elégetéséhez 4 m3 levegővel számolnak. Ha 10 kiló fát égetünk el kb 1,5 óra alatt, akkor óránként kb 25 m3, összesen 40 m3 levegőről kell gondoskodnunk, ez kb egy 4x4-es átlagos belmagasságú szoba levegője.
: ) oké. Érdekes az 1919-es Lars-os bejegyzés is. Legalább ezt is tudom. Meg van más szempont is: nem kell megbontani a járólapot. Ez úgyis akkor lesz elhatározva, ha látja a mester.
Arcsibácsi, remélem Te pontosan megértetted, hogy a külső levegőbevezetés
nem elsősorban a kályha működését, hanem a ház energiamérlegét érinti negatívan, ha nem rekuperátoros a rendszer, és külön szellőztetésre egyébként is szükség van.
Ne ijedj meg, egy normális méretű szoba levegőjét nem fogja felfalni a kályhád:o)
Az utóbbi dőben én is hasonló érzésekkel szemléltem az itt zajló történéseket,
és idei aktívabb jelenlétemnek is ez az oka.
Szerencsér azért egyre többen tudna itthon ilyet építeni, bár sajnálatos módon
többnyire nem ők azok, akik saját honlapon reklámozzák ezt.
Ami direkt reklámozást illeti, tényleg nem tartom itt szerencsésnek.
Azonban mindenki felteheti az elérhetőségét, honlapcímét az adatlapjára, még ha ezzel nem is élnek sokan. Salikónak szerintem abban igaza van, hogy aki keres, talál.
De ha segít valamennyire kihúzni a mézesmadzagot a zsákutcából :o),
felteszek néhány képet
Dán tömegkályha, a tetőtérben további 3 szobát fűt légfűtéssel
Takaréktűzhely sütővel és másodlagos égéstérrel, fűtött padkával
dupla harang tömegkazán, 170 nm-es kétszintes családi házat fűt
közvetlenül radiátorral, padlófűtéssel+ HMV
Dán rendszerű tömegkazán, saját tervezésű tégláinkból,
a téglagyár 110 nm-es részén a téli téglaszárító
padlófűtésére és demo célra készült
Dupla rakéta kísérleti takaréktűzhely és sütő,
4 m2-es ágyat fűt
dupla harang tömegkazán,
szintén fűtött ággyal,
a központi fűtésrendszerre saját megtermelt elektomos
energiával működő szivattyúval dolgozik.
hirtelen ennyi.
A honlapomon az elkövetkező hetekben
részletesebben írok majd az elmúlt időszakról és a tervekről.
Én sem értem mit értesz féltés, túlzott féltés alatt!
A laikus ÉPÍTTETŐ-k számára mindíg készségesen válaszoltam, válaszoltunk.
Szintén segítőkészségel álltunk rendelkezésre az SK ÉPÍTŐK (kályhások?????) egy-két részletet érintő kérdésére.
Az egyetlen amit ma sem gondolok célszerűnek az az 'egy A4-es ' rajz, a komplett kályháról. Továbbra is az ilyeneknek a meeting-eket ajánlom, ahol részletekbe menő, felmerülő kérdésekre válaszokat adó; tehát komplett ismeret átadása történik. Így valóban nem kókányolás a végeredmény, ahogy mondod!
Képekkel, kész kályhákkal kapcsolatban én magam is töltöttem fel néhány képet. Én a magam részéről nem tartottam fontosnak 'ugyarról a dán tipusú kályhából' elkészült 100. képet feltenni, ha már más készített előttem 99-et. Viszont feltöltöttem légfűtéses kályháról, bio-tűzterest orosz utánégető kamrával, illetve egészen mini alapterületűt harag rendszerrel. (lásd: 1711, 1753)
Aki valóban építtetni akar valakivel, akkor megteheti, hiszen a nick-hez PUBLIKUS e-mail, vagy honlap tartozik.
A topikból lehet tudni, kik építenek kályhát és kik érdeklődnek. Ha valaki kályhát szeretne, megkeresheti az építőket, működik ez az út, én is így tettem.
Ha megfelelő tűzteret építessz, akkor nem kell aggódnod az égési levegő bevezetésével.
Ha Chernov által /és általam :-))))/ favorizált megoldás mellett döntessz, akkor nem fogja lehűteni a tűzteret, hanep a tűztér fogja előmelegíteni /előforrósítani/ az égési levegőt.
Szegény vackor sem erre számított :"mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához."
Minden tiszteletem az Övé, és még pár elszánt emberé, de úgy látom a fórum nem érte el a célját. Jómagam is szeretnék tömegkályhát, évekkel ezelőtt is érdekelt a téme, csak eddig nem volt rá lehetőség.
Ahogy én látom sokakat érdekel ez a téma ( a kályha előnyeit nyilván nem kell Nektek ecsetelnem), de sokaknak ez csak egy szép álom marad, lehet nekem is. Megértem a "szakma" féltést is, na de ennyire!
Ne értsétek félre én ugyan neki nem állnék ilyet építeni, kókányolás lenne. DE! Hol vannak a mesterek?
4 év alatt hány tömegkályha épült meg? Itt a fórumon hány elkészült tömegkályha lett bemutatva a két kezemen meg tudnám számolni.
Az rendben van, hogy nem akarja magát senki direktbe reklámozni, de akkor beszéljen helyette a munkája, mutassa be. Vagy akinek épített az mutassa be és említse meg ki építette és hogy meg van-e vele elégedve.
Ha valaki itt akar tájékozódni, annak ez az oldal egy mézesmadzag ami zsákutcába vezet. (ez ám a képzavar :)
Kevés a jó és kevés a rossz a példa is. Mindenesetere nem adom fel.....
Két évvel ezelőtt Lars ijesztő mutatvánnyal "szórakoztatott" bennünket.
Az egyi kályháját, amibe kb 9-kor gyújtott be, 1/2 11-kor, amikor elindultunk tőle, teljesen lezárta.
Azt hittem, véletlenül, de megnyugtatott, szándékos volt. Dél körül erős faszén szag/illat, (ízlés dolga) terjengett a házban. A kályha melletti székre helyezett CO mérő semmit nem jelzett.
Ezzel azt szerette volna szemléltetni, hogy önmagában egy fatüzelésű kályha nem jelent akkora veszélyt, mint amekkorával ijesztgetnek minket. A baj akkor kezdődik, ha ott van valahol a lakásban a gázkazán. A tragédiák egyik leggyakoribb oka, hogy valamilyen egyéb fűtőeszköz kéménye- legyen az fatüzelésű vagy egyéb - vagy egy szagelszívó visszaszívja a GÁZKÉMÉNY tartalmát. Ezzel nem szeretném ezt a vitát újra elindítani, mindenki vonja le a tanulságot kedve szerint.
Értem amit mondasz, van benne valami. Kb. ennyi a lényege: nem kell külső levegőbevezetés, inkább szellőztessünk, a rövid égési idő alatt inkább tápláljuk a kályhát az előmelegített szobalevegővel. Oké. Ebben az esetben fel kell szerelni valami füstjelzőt a kályha környékére. Sőt nem csak ebben az esetben, mindenképp kell. Így már jó amit mondtál. De néhány dolog, nem én találom ki, olvastam: 1 kg fa tökéletes elégéséhez elméletileg szükséges 4,2 köbméter levegő. Ez nem kevés. Aztán, egy cserépkályhás eset: a kályha néha valahogy nem akart égni, máskor meg tök jó volt. Aztán a ház ura rájött, hogy ha a konyhában a páraelszívó működik akkor van a bibi. Gondolom szívta a páraelszívó a levegőt, a kályha meg fuldokolt, mert nem jött annyi elvegő a lakásba, amennyi kell.
Nálam nem közvetlenül kintről jönne a levegő, hanem az alagsorból. Igaz ez nem olyan meleg, mint a lakás belseje, de így is sokkal melegebb, mit kint. Ráadásul néhány métert megtesz a padló alatt mielőtt a káylhába lép ott is tud melegedni valamennyit.
De az igaz az, hogy a legjobb megoldás szerintem is a rekuperátor.
Aha, erre a túlhűtésre nem gondoltam. Remélem nem lesz gond, mert az alagsorból jön a levegő nem közvetlen kintről. De biztosítékként megmaradhat a lehetőség, hogy a lakásból is lehessen a levegőt adni.
Igen ez a fémbtét egyelőre úgy néz ki több gonddal jár, mint haszonnal. Az elsőnél semmiképp se lesz így.
Akkor kérdés (már biztos ismerős): kb. mennyiből lehet összehozni egy ilyen tömegkályhát. Megveszem az anyagot, nem én csinálom, keresek egy mestert. A lakás 130 nm, 3 szoba. Szeretnék bele sütőt, ill. a központira is rákötni (ha megoldható, akkor a használati melegvízre is, olvastam itt valahol a fórumon, hogy már csináltak ilyet). Tudom, hogy határ a csillagos ég, de mennyi kb. egy átlag?
A levegő betáplálás jónak tűnik, bár azt ki kellene tapasztalni, hogy nem hűti e le túlságosan a tűzteret.
Véleményem szerint, vagy tömeg kályha, vagy vas kályha! Ez a két dolog nem házasítható. A tömeg kályha többek kötött azért ideális megoldás, mert nem kell őrízni, rázogatni, nyitogatni csukogatni. Az időjárástól függően 12-24 óránként kell begyujtani, 1- 1 1/2 óra múlva el kell zárni. Ekkor már feltehetően a parázs fekete és kész. A pillangó szelep /vagy súber/ és a levegő betáplálás elzárásával a kályha tömege csak szépen lassan hűl. Mint egy hő akku adja a meleget.
A hegesztett szerkezet az nagyon más. Az illesztések kialakítása függ a lemez vastagságtól, él kiképzés, illesztési hézag, orr magasság.
Csak egy ötlet: szerintem dugulás lehet. Mivel elzártad és megbontottad, valami trutyi ami a cső falán volt bekerült a rendszerbe. Valahol a kazán bemeneténél biztos tettek vaillanték valami szűrőt, ott keresgethetsz, remélhetőleg ott lesz a bűnös. A kazán meg gondolom elég intelligens és ilyen eseben nem is kapcsol be.
Ha "tehetném" lebeszélnélek a fémbetétes tömegkályháról.
Ahogy előttem többen leírták, az nem fémre lett "lett kitalálva".
A fém hő hatására sokkal többet tágul, mint a samott, ezért légrést kellene hagynod a fém mag, és a "burkolat" között. Ez nem is kevés, mert a kazánlemez 6000C-ra történő hevítéskor, méterenként 8,6 mm tágul.
Ha ekkora légrést elhagysz, akkor már nem tudod elérni a megfelelő hatásfokot.
Ergo, én azt gondolom, ez nem lesz "igazi tömegkályha".
A tömegkályha szerkezete "pofonegyszerű", de fémből kivitelezni nem a "barkácsszakkör" által megoldható feladat.
Természetesen meg lehet oldani.
A legjobb az éleket hajlítani, de ha erre nincs lehetőség, akkor az éleknél az egyik lemezt túl kell nyújtani, hogy kettős sarokvarratot lehessen készíteni. Természetesen ügyelni kell a helyes gyök-képzésre is.
Ez csak néhány példa annak illusztrálására, hogy nem egyszerűbb fémből készíteni.
Van egy használaton kívüli kémény a szemközti falon, aminek van egy bemenete az alagsorból (erre volt régen kötve a kazán). Ez most a padlásszinten le van zárva. Ettől akarok a padló alatt egy levegőjáratot a tömegkályhába. Itt van rajz is. (ha rákattyintasz azthiszem kinagyítódik)
Alaprajz:
Keresztmetszet:
A zöld részek mutatják a levegő útját. Szóval ennyire alólról kellene.
Fém betét. Az 1810,1858, 1866, 1867, 1869 hozzászólásokban írtam erről. De a lényeg: teljesen fémből a belseje és azt körberakni. Lehetne készíteni zárható konvekciós járatot, amit kinyitva konvekciós kályha üzemmód, bezárva tömegkályha üzemmód. Így gyorsabban tudná melegíteni a környezetét (ha nyitva van). Hülyebiztos: nem annyira érzékeny a fűtés milyenségére (nem mindig vagyok otthon, anyu is fűtheti). Tartósabb, nem kell átrakni (csak ritkábban). Biztonságosabb, kevésbé sérülékeny, ha a fuga kicsit elnyílik is, még nem jönnek ki a káros gázok a lakótérbe. Magyarúl egy kész betét, amit körberaksz, hogy meglegyen a tömeg és kész . Majdnem "csináld magad" kályha. Nyílván lehetnek hátrányai is. Pont ezért írtam ide, ezt megvitatni. Kb. ennyi.
Laikusként kérdezem,hátha tudtok segíteni....Mitől lehet az,hogy csapcsere érdekében, a Vaillant cirkómnál elzártam a melegvizet,majd a csere után kinyitottam,azonban a víz alig folyik és a kazán be sem kapcsol. A hideg víz rendesen folyik. Mintha nyomásprobléma lenne. Előre is köszi a segítséget! Sziasztok
Egyetlen ember értette meg a sok kérdésem, és "kötözködésem" lényegét!
Köszönöm a válaszodat, és a türelmedet.
A blogodat többször felkerestem, /remélem nem tévesztelek valakivel :-)/ és figyeltem a fejlesztésed állását.
Valami hasonlón törtem én is a fejem. A tervek szerint, tavasszal készül el az én hasonló berendezésem.
Megtörtént a próbaüzem az Alex Chernov-féle tűzteres + fekete sütős + contrafow + fűtött padkás kályhámon.
Az első 4 szárítófűtés után, ma reggel fél 7 körül "rendesen" megraktam. Élképesztően hatalmas lánggal égett a fa, a kéményt kb 25-30 perce lezártam.
A tűztér teljesen tiszta, semmi korom. Meleg a padka, és a kályha teljes felülete is. Egyenlőre még nincs burkolva, hiszen ez a kísérlet része. Már körvonalazódott a következő verzió!
Úgy látom nem sokakat ihletett meg a fémbetét. Sebaj. Egy kis segítséget szeretnék kérni: honnan tudok letölteni tervrajzokat? Kerestem az MHA honlapján, de (lehet, hogy béna vagyok) nem találtam csak fényképeket. Különösen érdekelnének azok a lehetőséget, ahol a központi fűtésre kötés, ill. a használati melegvíz is megoldott. (Hogy oldják meg a túlmelegedést, áramszünet esetén mi van, stb.) Ja és még valami: a levegő ellátás gondolom nem mindig a lakás légteréből történik. Valami ilyesmin töröm én is a fejem. Csak itt nekem a helyi viszonyok miatt alólról kellene a levegőztetést megoldani. Csinált már valamelyikőtök ilyet? Köszi
Észt nyelven egész sok része megvan a neten:), ami a heatkit.com "Simplified Kachelofen Calculator"-ral megegyező terminológiát és hasonló (esetenként megegyező) képleteket használ.
Csak egy észrevétel a kiakadóknak. Pszichológiai olvasmányok során, pont most olvastam, hogy van egy olyan emberi játszma, amely arra irányul, hogy "most megfogtalak" nem bújsz ki a karmaim közül. Részletezve van, hogy mitől alakul ki, meg milyen hiány (figyelem) húzódik meg a háttérben. Szóval aki ilyet lát, az ne bosszantsa magát, mert az emberke öntudatlanul teszi ezt. Aki meg magára ismer, hogy ilyet játszik - nem fog, mert neki csak kérdések tömkelege ami a fejében van - az figyeljen magára s ismerje fel, hogy húha baj van... Szóval emberek, csak nyugalom, s éljen a tömegkályha. (megjegyzés: én írásba adok bármit bárkinek - leszámítva a váltókat - ezeknek az embereknek, s Isti bizi úgy van) ha nem, akkor meg bocsi :o))
Nekem nem sikerült a netről letölteni, ha valaki eredményesebb lesz, kérem jelezze! Az európai szabvány száma: EN 15544:2009, a magyar változat (angol nyelvű) MSZ EN 15544: 2009. A címe: Falazott cserépkályhák. Méretezés.
megértem a felindulásodat, de szerintem fontos hogy mértéket tartsunk a jelzők használatában. Semmiképpen sem szerencsés, ha az indulatok érvek fölé kerekednek.
Türelem, hátha lassan letisztulnak a dolgok. A remény hal meg utoljára:o)
Írhatod 46-os betűmérettel, extra vastag betűvel is, nem lesz okosabb a kérdésed.
Hiába írtak neked konkrét adatokat, mindig találtál a kákán csomót.
Olvass vissza, és gondolkodj, mielőtt handabandázol.
A magyarországi legidősebb tömegkályha kevesebb, mint 10 éves.
Mit és kitől vársz bizonyítani 30 évre visszamenőleg?
Mindent egybevetve? Bármit is írnak, tuti, hogy kitalálsz valami okosat.
Ne hasonlítsd magad dpekhez. A nyomába se léphetsz.
Ahhoz, hogy kevesebb pénzt kelljen kiadnod, arra van szükséged, hogy kevesebb pénzt adj ki, "mindent egybevetve" .
Ha ez nem elég konkrét válasz, definiáld a mindent!
Hogy a házad fűtésére, melegvíz ellátására kevesebb pénzt kelljen kiadnod, abban segítsen neked az akinek kedve van hozzá. Én meg úgysem vagyok igazi szakember. De lehetnék bármekkora szaki, biztosan nem tőlem tudnád meg a tutit. Elhinni legalábbis biztosan nem hinnéd el. Aztán meg valahogy azt a kevés érdeklődésemet is elveszítettem.
Fogalmad sincs, kinek a " kísérleteiről" olvastál.
Letoltheto-e a netrol ez a jaratos kalyhakra vonatkozo szabalyzat, szamitasi utmutato, ugyanis ugyanis ket cserepkalyhas ismerosnel erdeklodtem es ok nem tudtak ebben segiteni erdekes modon. Veletlenul sem vonnam ketsegbe a letezeset, mert tudom hogy van valami.
A szamitasokrol, ami van az a jaratos kalyhakra vonatkozik, tehat kulon kellene, a dan a finn az orosz es a raketakalyhakra, csak amik itt idaig felmerultek. Apropo mi a helyzet a bubos es egyeb kemencekkel, mert ugye van olyan is aki azzal szeretne futeni.
Szivesen elolvasnam az emlitett szabalyzatot, mert biztos vannak benne igencsak erdekes, tanulsagos kitetelek, illetve ami a lenyeg, mit es milyen reszletesseggel hataroz meg. Nyilvan a kemeny es a tuzter meretenek viszonyat erdemes meghatarozni, es meg egypar dolgot es van amit valoszinu nem.
Vegyunk egy bubos, vagy egy pizzakemencet, egyszeru szerkezet, mondhatni mindenki ismeri, kerdezem en, ezen pl. Mit lehet szabalyozni? Magassagot , szelesseget, hosszusagot? Ha netan ettol elter akkor az nem szabvanyos es mar nem is mukodhet? Persze nem vitas, azt is el lehet szurni.
Tegyuk fel minden szamitas elokerul, bar efelol eros ketsegeim vannak. Egy ilyen szabalyzat, minel reszletesebb, annal hosszab es attekinthetelenebb annal tobb ellentmondast es hibat fog tartalmazni. Kvazi betarthatatlan lesz. Vagy ez a cel? Nem lepodnek meg igazan.
Eloregyartott kalyhaknal tuztereknel egyszeru a helyzet, valaki valamit kitalal, elintezi hogy kapjon egy ujabb pecsetet aztan lehet-orrba szajba gyartani reklamozni, hogy ilyen-olyan hatasfok hogy ez mennyivel jobb, aztan esetleg megse, de legalabb papir van rola.
De kerdem en, a cserepkalyhas iskolaban, par evvel ezelott meg 60-as evekben kiadott konyvbol tanitottak, nem tudom, manapsag mi a helyzet, de nem vagyok tul optimista, miert nem tanitottak meg nekik hogy lehet magas hatasfoku egest letrehozni? Vajon miert nem akarodzik ezt is tanitani a cserepkalyhasoknak? Ha egy gyarto tud eloregyartott elemokbol bizonyitottan jo hatasfoku tuzteret epiteni, vajon hany cserepkalyhasnak jut eszebe az hogy je, megertettem ennek a cuccnak a mukodeset es en is ossze tudok rakni egy tuzteret nehany samott lapbol es teglabol ami ugyanezt vagy legalabb ezt tudja, esetleg olcsobban. Nyilvan ez kellemetlenul erintene azt a gyartot akinek ott sorakoznak a raktaraban az eloregyartott draga tuzterei. A tomegkalyha pedig ugye reszben ezen a ponton kerult a kepbe.
Elso korben probaljuk meg szabalyozni a kerdest, az mindig olyan jol hangzik, lehetoleg ugy hogy minel inkabb keresztbetegyunk az ilyen modszerek elterjedesenek, sot ha sikerul reszletekbemeno szabalyzatot letrehozni, ezzel egyuttal megakadalyozunk barmifele jovobeni fejlesztest is. Kiveve termeszetesen a nagy gyartokat. Tovabba az oktatast hagyjuk , azon a szinten ahol van vagy meg jobban zullesszuk le, hagyjuk elterjedni a kontarkodast , majd annal indokoltabban lehet fellepni ellenuk, ha eljon az ideje.
Ha valoban a szakma szinvonala fontos lenne, akkor nem lenne egyszerubb megtanitani a cserepkalyhasoknak a jo hatasfoku tuzterek epiteset? Ha mindenkepp szabalyozni akarunk, marpedig bizonyos szintig valoban nem artana. A kivitelezoi nyilatkozat mondjuk nem lenne rossz otlet, ha ervenyt is szereznenek neki, vagy eloirni hogy a kalyhas vegyen gazelemzot, ami igaz hogy nem olcso, es irja ra az adatokat erre a nyilatkozatra, amit idonkent ellenoriznek is....jarhatobb es egyszerubb lenne mint egy tobb kotetes betarthatatlan es zavaros szabalyzatra hivatkozni. Tudja az adott ertekeket a kalyha vagy sem? Ha nem, tessek ujrakezdeni, ha nem teccik tudni hogyan kell ilyet epiteni, tessek tanfolyamra menni. Nem ebbe az iranyba fogunk elindulni az az erzesem.
(Csak nehogy a muszergyartok es forgalmazok most verszemet kapjanak, csak egy rossz otlet volt:D)
Valaki azt mondta, ha elterjed a tomegkalyha, akkor nehany kandallos es cserepkalyhas becsukhat, ettol nem kell felni, inkabb pontosan az ellenkezojetol. A kandallosokat egyeb gyartokat nem kell felteni, sot, ipari termeles, nagy penzek mozdulnak meg lobbizas,kedvezmenyek repi utak, esetleg becsuszik egy-ket nokiasdoboz, hasznos rendeletekert,infokert, de nem mondtam semmit. A cserepkalyhas szakmanak mondjuk a torkan a kes, az oktatas olyan szinvonalu amilyen annak ellenere hogy nemely prominens kalyhas bizony elkotelezett nagy gyartok fele. Vagy epp ezert?
Vegyuk a kemenyek esetet, evszazadokig frankon mukodtek szilardtuzelesu keszulekeknel a sima falazott kemenyek,nyilvan karban kellett tartani mint mindent, es az emberi hulyeseg ellen nincs vedelem. Ma tessek megszamolni hany ceg eloregyartott kemenyeit fogadjak el? Az emlitett cegek pedig ugy szopatnak es alakitjak az araikat ahogy nem szegyellik. Lassacskan a tananyagbol is kikerul hogy kell teglabol kemeny epiteni, hiszen minek, eleg osszeragasztani eloregyartott izeket.
Es mindenki orul , milyen nagyszeruen szabalyozva lett a kerdes.
Ugyanez, lehet, hogy csak ido kerdese es lejatszodhat a cserepkalyhaval tomegkalyhaval is, holnaptol egy rendelet, hogy csak eloregyartott, tanusitvannyal ellatott eloregyartott tuztereket lehet alkalmazni.Megtehetik?
Mindenki orulhet? Sok volt a kontar, a cserepkalyhasok nem tudtak olyan tuzteret epiteni ami felvette a versenyt az eloregyartottakkal,mert nem is tanitottak meg nekik, ha tanultak maganszorgalombol, a tomegkalyha nem fert bele a szabalyzatba, kepzese se volt sokan eszetlenul ossze-vissza ganyoltak. Milyen nagyszeru, most ez is megszunik, a hulye kalyhas meg eleg ha ossze tud ragasztani ket samott idomot, jobb ha nem tud tobbet. A gyartok pedig ismet ugy szopatnak ahogy akarnak, ugy jatszanak az arakkal ahogy akarnak. Hurra. Meg egy nagy hagyomanyu szakmat sikerult tonkrevagni, ismet elfelejtetni. A tecnikai fejlettseg , vagy inkabb a hulyeseg kora?
Es mi van ha besul ez a nagy mutavany? Egyesek szerint mar be is sult csak meg a TV nem mondta be, es akkor most ki fog, ki tud kenyeret ,sajtot, ruhat, kemenyt cipot kalyhat stb... kesziteni, ha a gyarakbol elfogy , mondjuk az olaj, vagy egyszeruen csak becsodol, vagy nem jonnek a hajok Kinabol...
Nem nem, vagyok jovobelato, es nem is akarok az lenni, de mar lattam dolgokat es folyamatokat, amik nem tesznek optimistava,nem csak egyetlen szakmarol van szo, mondhatjatok hogy uldozesi maniam van, kivanom, hogy ne legyen igazam. Egy kicsit elszaladt a fantaziam, csak irkalok itt hulyesegeket ossze-vissza, most epp ilyenem van, majd elmulik.
Van egy nagy dilemmam is, egy ideje, szerencses dolog-e ha elterjed a tk? Esetleg serti a nagyok erdekeit es a farkara lepnek valamilyen formaban, nyilvan ha meg sok felresikerult is keszul belole lelkes barkacsolok, hozza nem ertok reven, ez csak gyorsitja a folyamatot. Vagy szep csendben epitgetni, esetleg megosztani az infokat azzal akit szimpatikusnak es eleg ertelmesnek tartok, elevickelni a piaci resben, remenykedve, hogy a nagyok talan nem vesznek eszre... nem tudom...
Andras, ne vedd szemelyesre, bar a valasz latszolag neked szolt, valojaban nem. Illetve csak ez a resze:
Ha segiteni tudnal, hogy a neten hol erheto el az a szabalyzat, megkoszonnem, valoszinu tobbunket is erdekelne.
Költözés után 1-2 évig gázzal fűtöttünk, de mások voltak a körülmények, mint most a kályha fűtéssel.
Így nem tudom pontosan összehasonlítani azonos körülmények közt, csak úgy hogy ha pár napig csak gázzal fűtenék.
De a kedvedért lehet csinálok egy ilyen tesztet.
A lényeg, hogy kiszámoltam...
A 2 versenyző: -fali kéményes gázkazán 92%-os hatásfokkal papíron névleges teljesítményen, de a valóságban sokat megy modulálva kisebb teljesítményen, így ezt 90%-ra veszem. 1m3 gáz 34Mj=9,4KWh 90%-os hatásfoknál 8,5kWh amit hasznosít.
1m3 142Ft 16,7Ft/kWh gázzal.
A kályha hatásfoka 85-90%(legalábbis az enyém), de 85%-ra veszem.
1kg száraz fa energiája amit 2 évig szárítok 4kWh
2000ft/q a fa ára
1 kg 20Ft-ba kerül.
1kg fából 85% hatásfokkal 3,4kWh marad a kályhában.
1kWh energia fával előállítva a kályhámban 5,88ft-ba kerül.
Mekkora költséget tudtatok megspórolni, mindent egybevetve?
Melyiktek az, aki 30 évvel ezelőtt épített egy tömegkályhát? /tartósságát bizonyítva/
Csak erre válaszolj.
Nem kell jelzoket hasznalnod.
Én sem nem nevezlek hazugnak, és mást sem, mert olyat állitotok amire semmi bizonyiték sincs.
Az előbb állítottad, hogy nem vagy valódi szakember, akkir mi alapjan állítasz bármit is.
Ki itt a valódi szakamber??
hmmmmmmmmm.....
Akintával mit művelt a nagyérdemű társaság?
Kérdezett, ti meg kioktattátok, "hogyan merészel nekiállni ...... blablabla. "
"Jómagam tapasztalati úton, és tényleg inkább a főzéshez hasonlóan, de lépésről lépésre haladva, az előző, kevésbé sikerült ízekből is tanulva szeretek működni."
Nem csak te jársz ezen az úton.
Én is.
Dpek is, hiszen olovasok a "kisérleteiről" .
Ha számodra az az "öncélú, nagyhangú, kekeckedő, csőlátású pojáca" titulus, hogy kiderítsem mi szükséges ahhoz hogy "mindent egybevetve" kevesebb pénzt kelljen kiadnom, akkor állok elébe.
Dehogy mosolygok, csak azért írtam, amit írtam, mert vagy vannak ilyen számítások, és akkor csak meg kellene keresni, vagy nincsenek, akkor viszont nem értem, hogy azokban az országokban, ahol egyébként mindenféle szigorú szabályozás van, hogyan lehetnek enélkül ilyen kályhák. Úgy gondolom, legyen ez azoknak a gondja, akik a közép szintű hőtechnikai számítások alapján akarnak kályhát tervezni. Jómagam tapasztalati úton, és tényleg inkább a főzéshez hasonlóan, de lépésről lépésre haladva, az előző, kevésbé sikerült ízekből is tanulva szeretek működni. Megértem, amit a szabályokról írsz, de ha arra gondolok, hova jutott a világ a szabályaival, törvényeivel együtt, akkor az emberek kiszolgáltatottságát,
szegénységét kétségbeesettségét látom. A közlekedési hasonlattal élve nem a KRESZ létjogosultságát vonom kétségbe, csak néha az az érzésem, hogy lassan már járdamatricát is kell viselnünk a homlokunkon. És minden sarkon áll majd a nagy testvér, hogy ellenőrizze, megfelelően tesszük-e egymás után a lábunkat. Nem szeretnék ilyen világban élni. Ehelyett legyen mindenki felelős a saját tetteiért, saját munkájáért, és ne tudjon akármilyen jól megkonstruált szabályokkal, törvényekkel takarózni. Persze én csak annyit tehetek, hogy próbálom azt és úgy tenni, ahogy szeretném. Mint ahogyan Te is azt teszed. Nem az útirányunk más, csak mást élvezünk az utazásból :o) De ennél nagyobb gond ne legyen, hiszen számomra azon kevesek közé tartozol, akivel értelmesen meg lehetett vitatni ezeket a kérdéseket, és még abban is meg tudtunk egyezni, hogy miben nem értünk egyet :o)
Ezt külön köszönöm, András, sokan tanulhatnának itt Tőled!
Lehet, hogy mosolyogsz rajtam a kitartásomért, nos a cél érdekében vállalom a nevetségessé válást. Tagadhatatlan egyéni kíváncsiságom mellett objektívebb ok is erre késztet, amit most a fórum nyivánossága előtt megismételek.
Európában és hazánkban a helyi tüzelőberendezéseket engedélyeztetni kell. Ehhez az építőjének kivitelezési nyilatkozatot kell adni, ennek része az un. megfelelőségi nyilatkozat. Sorozatgyártott, típusengedélyezett berendezések, kandallók, kályhabetétek, kazánok esetében ez egyértelműen adott. Egyedi építésű készülékeknél, a különböző rendszerű épített kályháknál, a tesztelés költsége és időtartama miatt gyakorlatilag kizárt, ezért elfogadnak egy jóváhagyott számítást. Járatos kályhákra ez szabványként rendelkezésre áll. Sajnálatos módon ez a számítási eljárás sem az ellenáramú, sem a harang rendszerű kályhákra nem alkalmazható, mert nem igazolható vele a megfelelőségük.
Tehát a tömegkályhát építőknek szüksége lenne egy széles körben elfogadott, a közép szintű hőtechnikai ismereteknek nem ellentmondó számításra, amit azután hivatalossá lehetne tenni. Ezt az utat járta be a járatos kályhák méretezésére szolgáló számítás is.
Nagyon jó lenne, ha a Lars foglalkozna ezzel a könyvében. Ami engem illet, bármilyen fontosnak is tartom, képességeim és lehetőségeim miatt nem tudom elvégezni ezt a feladatot.
Kérlek, és persze mindenkit kérek, hogy ne húzzuk elő a valóság más mint a papirok érvhalmazt, a feketén dolgozótól kezdve a hozzá nem értő, korrumpálható hatóságig. Valószínűleg mindannyian követtünk el közlekedési szabálysértést, mégsem állítjuk, hogy a kresz felesleges. Aki pedig következetesen megszegi, biztosan nem jut messzire.
A fórumon olvasottak alapján remélem, hogy nyilvánosságra kerül valamilyen használható anyag, például konkretizálva az általad említett keretek.
Ha nem is próbáltad ki a gázfűtést, akkor hogyan állapíthattad meg ezt a több mint 66%-os megtakarítást.
Ha ezt az én házamra alkalmaznánk 2,5 szint kb 190m2 HMV-vel, fűtéssel, évi 235000 gázszámlával, /csekkek alapján/ hogy kb. havi 6700 forintból /átlagban/ "meglenne minden"
Te "írásban mered garantálni" kizárólag a tömegkályhával történő 66%-os megtakarítást?
A főzés jelenleg elektromos főzőlappal van megoldva, ami havi kb. 3-4E ft. 2 héten belül elkészül a sütő-főzős rakéta tűzhelyem, így 90%-ban azzal lesz megoldva, szeptembertől májusig.
Ha mindent fával oldok meg(fűtés-főzés-HMV), akkor kb. 50q fa fogy el, amit ha 2.5kg-al számolok 1 m3 gázt az 2000 m3-nek felel meg. Ez támogatás nélkül, kb. 300E ft/év. Fával kb. 2000/q-val 100E ft.
Szerintem elég sokat spórolok így.
Ja, és az autóm benzin helyett gázzal megy, így azon is spórolok 10ft-ot /km. Egy évben kb. 150-200E ft a megtakarítás.
Az én kályháim szakszerűen előírás szerint lettek megépítve, nem olcsósítva könnyítve stb.
Nos, mivel Te vagy az egyetlen aki érdemben válaszolt a feltett kérdésemre, ha nem bánod értelmezném egy kicsit a megoldásodat.
Fűtési szezon 2 tömegkályha= jelentős energiatakarékosság, de az általad említett költségek közt még nincs a főzés, "forintosítva"
Fűtési szezonon kívűl 2 tömegkályha = nulla energiatakarékosság, mert a HMV-t napkollektorral állítod elő.
Nem gondolom, hogy direkt ferdíted el a tényeket, de:
Az lenne helyes, ha mindent, pontosan leírnál.
Napkollektor nélkül, az egész évre kivetített a 2 tömegkályháddal elérhető energiatakarékosság-ra /spórolásra :-)) /lennék kíváncsi.
A többieknek is itt a lehetőség:
Mekkora költséget tudtatok megspórolni, mindent egybevetve?
Melyiktek az, aki 30 évvel ezelőtt épített egy tömegkályhát? /tartósságát bizonyítva/
És persze mi bizonyítja, hogy az itt bemutatott /fényképen/ tömegkályhák, valóban annyira profi, és tökéletes módon vannak megépítve mit ahogy a készítőik állítják?
Egy idézet ab69-től:
"Barkacs tomegkalyhat barki epithet , gyakorlott cserepkalyhas es kandallos es laikus egyaran, jol mukodo tomegkalyhat is barki epithet, aki megtanulta, tudja mire kell odafigyelni , ezzel szoktak gondok lenni.....
"... A kalyha all, fust kitalal, komoly problema nincs....."
Na ez jó ötlet. Én is filóztam ezen, mert én is fűteni akarom a fal másik oldalát. Mindenfélék jutottak eszembe, de eddig ez a legjobb. Amúgy egy vékony közfalról van szó, ami téglából van. Még az is lehet, hogyha ráteszem a tömegkályhát a falra, azon keresztül is átjön a meleg, és az meg plusz hőtárolóként működik. De egy ilyen nyílás nem rossz. Mit tudsz arról, milyen hőmérsékletű gáz jut a kéménybe?
Mint tudod, nem vagyok valódi szakember, de úgy gondolom, csak létezik a világon olyan szakirodalom, ami ezt taglalja. Úgy tudom, Lars éppen könyvet ír, hátha ebben benne lesz.
Ha pedig nem létezik erre vonatkozó számítás, lehet hogy nem is kell ugyanúgy kiszámolni, mint a járatos kályháknál, vagy a valódi szakemberek nem tartják szükségesenek az ilyen jellegű (járat keresztmetszetekre vonatkozó) számítást, hanem egyszerű alapszabályokat alkalmaznak. Például meghatároznak szélső értékeket (pl kémény keresztmetszetet, tól-ig) és hozzá tartozó alap méreteket, és ezek egymásra gyakorolt hatását. Aztán ezt mindenki saját szája íze szerint variálhatja.
Tudod, analóg sokváltozós rendszer :o) Mint a főzés:o)
Remélem, előbb-utóbb találsz valamilyen irodalmat erről. De ha nem, lehet hogy Rád vár a feledat :o)
Nem hiszem, hogy félreértetted volna. Csak én nem tudom, hogy mire szolgál egy zárt konvekciós járat. Ennek a lényege, hogy ha kinyitom akkor konvekciós kályhaként működik, ha lezárom, akkor tömegkályhaként. A tiednél mi a szerepe? Ja és kezdő vagyok, sajnos nem tudom mi a dán kályha (bár lehet, hogy ebből a szempontból az lényegtelen).
Köszi! Pont ilyen "hogyan viselkedhet" hozzászólást vártam. Teljesen igazad van, szerintem is lehet, hogy rosszabban tartaná a hőt, csak egyszerűsítve írtam le.
1. Úgy kéne, hogy a samott a fémen belül van. Tán a kandallóbatéteknél is így van.
2. De lehet, hogy erre se volna szükség, lehet talán kivül is. A fém jó hővezető, gyorsan átadná a samottnak, és majdnem ott vagyunk mint a hagyományos tömegkályhánál. Hangsúlyozom ezt csak gondolom.
Viszont az előállítás az tényleg bajos. Nem nagyon tudom hogy is néz ki egy tömegkályha belülről, de ha jól sejtem itt nincsenek olyan kacifántos füstjáratok mint egy cserépkályhában. Ez egyszerűsíti a dolgot. Úgy képzelem, hogy ez a betét kb. olyan lenne, mint egy bazi nagy kályha. Esetleg lehetne moduláris: külön a tűztér, külön a másodlagos tűztér, stb. Helyben összeállítani (ezt még nem tudom hogyan: heggesztés, csavar talán) és körberakni.
Pontosan miből lenne? Naeztnemtudom.Ehhezkénevalamiokosember.:)
Készülő munkámhoz régóta kutatok, mind az ellenáramú, mind a harang rendszerű tömegkályhák szerkezeti egységeinek méretét meghatározó számítási eljárás után. Egyrészt Kuznyecov és Csernov, másrészt Helbro, Senf és Vackor 11 uraktól rengeteg értékes információt kaptam, de a járatos kályhákra vonatkozó számításhoz hasonlót nem sikerült megismernem. Sajnos itt a fórumon sem találtam ilyet, de felbátorított, hogy az utóbbi időben többen utaltak számításra.
Már az is nagy segítség lenne, ha valaki jelezné ezzel kapcsolatos ismereteit, még akkor is, ha konkrét tudását nem kívánja másokkal megosztani, feltételezem, hogy valódi szakemberek nem blöffölnek.
Ezen a vas túztéren és is gondolkodtam Így néz ki egy modern kandallóbetét: majdnem ua. mint a dán kályha. Csakhát a tömeg az hiányzik nagyon. Az lenne az ideális, ha lenne egy vas univerzális betét ami működhetne kandalló és müködhetne tömegkályha üzemmódban!!!! De jó volna!
Igazából nem jobb, hanem rontana a fém tűztérbetét a dolgon.
Eleve milyen? Öntvény=>ilyet nem lehet kapni, csak kandalló betétet. Acél?? Annak speckónak kis széntartalmúnak kéne lenni, meg brutál vastagnak. Ezt megmunkálni sem lenne egyszerű (vagy a lakásban?, vagy máshol, de ki mozgatja?).
De ezen túl, az igazi probléma abban áll, hogy elvesztené a tűztér a hatékonyságát. A tömegkályha tűztere 12,5 cm samott. Ennek hőtárolása miatt a következő begyújtásnál is a meleg mag miatt magas a tűztér hőmérséklete, és tiszta az égés. Gyakorlatilag ezt 'csapná agyon' egy fém tűztér. A 12,5 cm-es samottfalat nem kell félteni, sem belűlről, sem kívülről bélelni: jóval hosszabb ideig bírja egy ilyen fém-koprudukcióál :-)), de egy hagyományos vékonyabb cserépkályha falánál, pedig az is kibír kíméletes tüzelés mellett 10 évnél többet.
A samott-tégla találkozásnál nem nyílik szét, ha be vannak tartva az építési technológiák.
No, hát boccs, hogy ilyen "gyorskezű" vagyok, de nem sok időm akadt. Még mindig a fém betét. Úgy tűnik nem sokan látnak benne fantáziát, mert nem özönlöttek a hozzászólások. : ) De jó lenne, ha válaszolnál (válaszolnátok) néhány dologra:
1. A tömegkályhát is át kell rakni néha (gondolom), de így talán sokkal hosszabb életű lenne (gondolom).
2. A tégla, meg a samott az illesztéseknél elnyílhat? Mi van ha valaki kicsit drasztikusabban rakja meg a cuccot? (Nem mindig vagyok itthon, bár én is bénázhatok) Ilyen esetben egy ilyen megoldású kályha jobban viselné ezt
3. Így egy zárható konvekciós nyílással (a fém tűztér mellett, a tégla mögött) megoldható, hogy felfűtéskor rögtön fűtse a környezetét (bár lehet, hogy a nagyméretű ajtón is jön elég, nem tudom)
4. Ez már más. Most vettem 78 q fát. Ha felhasgatom, kiszárad eléggé őszig? Nincs még tömegkályhám, de remélem addigra lesz.
Na és még lesz kérdésem, de majd később. Addig is köszi mindenkinek.
Igazából sokszor nem azért válaszolok a 'megmondóembereknek', mert SZEMÉLYEMBEN megszólítottak. Az igazság, a tömegkályha iránti tárgyilagosság mondatja velem, hiszen ez a stílus, 'szint' igazán távol áll tőlem!
Eddig azt hittem, hogy rosszindulatú ... vagy aki szívózik velünk.
Most lehullt a lepel: csak egy nagyszájú, hőbörgő vagy, szaktudásod=>2 alá.
1.
A biotűzteret/szekunder levegő bevezetést nem Csernov találta ki, ő csak tanúlta Kuztnyecov-tól. De nem csak Kuznyecov, hanem Heiiki is készített örvény tűzteret, csak más módon.
Egyébként Csernov készít hagyományos tűzteret is, és hagyonányos-t is. Ez alapján nem nevezhetjük el a bio tűzteret Csernov-félének.
Legfeljebb az aki internet-ről, fotókról próbál 'koppintani'. Fogalmad sincs a tömegkályha építés alapvető szakmai fogásairól, csak a fotók alapján kesze-kusza gondolataid kéred számon hozzáértőkön.
2.
SÜTŐ.
Nem, ez nem nehéz feladat, csak annak, aki nem tudja hogyan kell csinálni.
Van fehér sütő, és fekete sütő. Melyik is???
3.
Dán rendszerű kontra... NINCS!!!
Van harang rendszerű, és van kontra-flow rendszerű.
A Skandinávok (dánok-finnek) egyaránt a kontra-flow rendszerre építik. CSERNOV PEDIG NEM!!! Ő HARANG RENDSZERRE épít!!!
4.
"A fűthető miért nem értelmezhető? /azt tudom, hogy te miért nem tudod/
Ha begyújtok a kályhába akkor fűtött, ha meg nyár van, akkor nem fűtött."
Ez komolyan vicc!Az előzőeket talán megmagyarázhatod, de ezt???
Akkor a kályha is fűtött, (télen); meg nem fűtött nyáron. DE! Fűtetlen télen is, ha a tulaj-nak nincs fája, és nem fűt be:-))
Ez teljesen hülyeség!
Amíg a tömekályhára egyszer azt írod, hogy KICSI, és nagy lakást, tagolt teret nem fűt be; másrészt (1827) azt hogy túlméretes egy kis helyiségbe.Szóval addig, csak azt gondoltam, hogy TE is egy 'business'-t féltő ...-vagy. De az ilyen szakmai analfabétizmussal csak magadról álítasz ki bizonyítványt. Ebből derül ki, hogy nem is értesz hozzá.
Szóval lejárattad magad.
Én a magam részéről befejeztem veled, mert sarat dobálni nem fogok, Veled meg korrekt szakmai vitát nem lehet:-((
rég jártam erre, akkor még turóczy néven. Aki tudja, tudja, aki nem nem. Nem ez a lényeg. Újra átvettem az összes leckét, felidéztem a Péter és dpekkel történt beszélgetéseimet. S mivel menet közben mind a számom, mind a címem megváltozott, na meg elveszett sok sok adatom, így szeretném kérni Pétert, és dpek-et hogy küldje el címmere a számát mert szeretném majd a nagy nekiugrás előtt - alatt - után kifaggatni Őket. A másodlagos levegő bevezetőre pedig azóta is vigyázom (mit nekem 6 költözés az elmúlt pár évben), mert tudtam, hogy be fog épülni egyszer :o))
Sancibácsinak. Engedd meg, vagy engedje meg a javaslatomat - annak ellenére, hogy nem kérte, s ilyet nem is illik, de nem tudok elmenni mellette - ergo nekem is bajom van ezzel még az életben.. :o)
Szóval, ne üljön annyit a gép előtt, de ha teszi is, akkor ne akarjon minden megszólításra reagálni. Mert az ember csak olyan infót tud befogadni, amilyen szinten az illető áll. Nagyon sokszor, sokkal magasabban vagy a tudásoddal, mint azt más gondolja, s mivel nem érett rá az adott megmondó ember, sosem fogtok tudni egy nyelvet beszélni. S Lehet egy egy hallgatással, ha meg is szólítanak, többet érsz el, minthogy több napos oda vissza én megmondom, s megmagyarázom akkor is amit félreértett a megmondóember. MIért? - tényleg falra hányt borsó.. Mert nem beszéltek egy nyelvet! A kő nem lesz gyémánt... csiszolgathatja azt bárki atya fia... S azt az időt amit erre pazarolsz eltöltheted sokkal tartalmasabban is. Szóval nem éri meg.
Szép napot mindnekinek. Üdv a megmondóembereknek is, amivé most váltam, mert én is jól megmondtam Sancibának. :o)
Alex-Csernov féle tűztér=> mindenki, aki látott már Csernov által épített kályhát pontosan tudja Ő hogyan építi. A Másodlagos égési levegő-bevezetést Ő speciálisan oldja meg. /a legjobb módon/
Sütő=> ezt megérteni tényleg nehéz feladat.
Dán rendszerű kontraflow=> A dán rendszert ismered? A kontraflow, meg ellenáramút jelent.
A fűthető miért nem értelmezhető? /azt tudom, hogy te miért nem tudod/
Ha begyújtok a kályhába akkor fűtött, ha meg nyár van, akkor nem fűtött.
Mivel a mester nem válaszol megpróbálom én elmagyarázni, bár ez csak a magyar nyelvben (net fordítás) értelmezhetőek:
-Alex-Csernov féle tűztér=>ilyen nincs= bio, vagy örvény tűztér.
--sütő=>fekete sütő
-Dán rendszerű kontraflow=>ilyen sincs.
-ez szerintem:
-nem harang, hanem ellenáramú kályhát jelenthet
-szimpla nem dupla finn külső fallal.
- +fűthető padka
Hát ez végképp nem értelmezhető!
Van fűtött, vagy fűtetlen padka.
Valóban a "net-es félrefordítás"-ok jutnak erről eszembe.
Az embernek előbb az alapokat kellene lerakni, erre lehetne a net-ről tovább építkezni, 'továbbképzés'; de ha az alapok hiányzanak, csak magyar nyelvre fordított zagyvaság lessz az eredmény.
"Elárulom azt is, hogy nálam a befejezéséhez közeledik a "tömegkálya" projekt. Alex Chernov- féle tűztér+sütő. Dán renszerű Contra-Flow+fűthető padka."
Bocs CARAN, egy fontos dolgot kifelejtettem a cser. vs töm. kályha felsorolásból!
Az esztétikum maradt ki. A gyakorlatban sokakkal találkozom, akiknek a fényes-mázas kályhacsempe jobban tetszik a téglánál, vagy egyéb burkolatoktól, még akkor is ha drágább (és meg is tudja fizetni). Ezzel nem is lehet, de nem is szabad vitázni: a mondás szerint kinek a pap, kinek....
Én a nevem adtam a dologhoz, hozzászólásaimhoz, véleményemhez. (A mail-em-ben ott a nevem).
Vannak itt mások is akik a honlapjukat csatolják, ez is nyílvános. (lásd vackort, vagy a cserépkályhás topikban bsztom-ot, stb). Azt tükrözi, hogy felválalja amit ír, nem rejtőzködő, arc nélkül handa-bandázó személy. Én az ilyenek hozzászólásait nagyobb 'tekintélyű'-ként kezelem, a mérlegen többet nyom.
Míg vannak mások, akiknek ninc-jéhez nem publikus a mail, vagy olyan mail tartozik, ami szintén 'fiktív', nem mutat SENKIRE, személytelen. A fórumozás írott, vagy jogi szabályai ezeket megengedik természetesen. Nem mondom, hogy ne legyenek ilyenek. De az ilyen 'forrás'-ból származó hozzászólások számomra nem olyan súllyal bírnak. Különösen illene a kritikus, ellenséges, -vagy bárminek nevezzük is- hangvételű mondanivalót alátámasztani, nyomatékot adni a mondanivalónak. Így az ilyenek csak kötekedésnek, arogáns, öntelt fellengző, vagy esetleg kimondottan rosszindulatú .....-nak tűnhet.
Én csak ismételni tudom magam, hogy aki valóban tájékozódni akar, akkor annak nem csak az számít, hogy MIT, hanem az is hogy KI mondja/írja.
Nem hiába érveltél ily vehemensen, végre megértettem, hogy mit akarsz mondani. Ha második emeleten lakó kisebbséghez tartozó (fontos kritérium!) család bármelyik tagja tanácsért fordul hozzám, ígérem, nem fogom a tömegkályhát javasolni nekik.
Kedves fórumtársak, szeretném, ha alantas üzleti érdekeiteket mellőzve, ti is így tennétek!
Aki nem úgy állított be ebbe a topikba, mint Joe az ivóba, hanem kérdezett, érvelt, megismerni kívánt, vagy akár valós tapasztalat és tudás alapján kiigazított tévedéseket, az biztosan meg tudott beszélni alkalmakat, amikor kályhákat nézhetett felhasználóknál.
A tömegkályhának van egy tulajdonsága, ami megegyezik az összes fűtési eszközzel: magánlakásokban történő használatának hatásfoka a legalaposabb mérések szerint sem különbözik az éttermekben, kávézókban, könyvtárakban, sörözőkben történő használatétól.
Inkább sajnos, mint sem, közintézmények, vendéglátóhelyek szinte kizárólag gázt, illetve távfűtést (szintén gáz) használnak, ami Budapest központjában talán még érthető is, máshol, különösen erdőközeli falusi, kisvárosi intézményeknél súlyos pazarlás. Ezért látsz kevés (vagy akár semennyi, nem tudom) cserépkályhát, kandallót, tömegkályhát Budapest belvárosában.
A tömegkályha jó, a cserépkályha jó, a vízteres kandalló jó, stb... stb ....
De nincs olyan, hogy legjobb.
Ezt értse már meg a tisztelt társaság.
A barátom "irigykedve" /jóindulatú/ nézi az épülű tömegkályhámat. Nála egyszerűen lehetetlen helyet találnunk. Hiába tartok Neki "kiselőadást" az előnyeiről, mindketten tudjuk, hogy nála sohasem lesz.
Ergo, ebben az esetben nem lehet a legjobb!
Értinéni????
Az én cserépkályhás barátom, most épített 800000 -ért egy cserépkályhát egy kisebbséghez tartozó családnak.
Náluk is kizárható a tömegkályha, mert a második emeleten statikailag nem bírta volna a födém.
Ergo, ebben az esetben sem lehet a legjobb!
Értinéni????
Ahová lehet, én is azt ajánlom, ezért épül nálam is. Megvannak a feltételek.
Ergo, nálam /remélem/ ez a legjobb.
Értinéni????
Most már jó volna nem ellenségnek tekinteni a kritikát!
Nem írod, hogy folyamatosan hány fokos vizet tudsz kinyerni a kályhádból, /30-50 fok közé saccolom/ de én azt gondolom, hogy radiátoros fűtésnél nem lenne ennyire hatékony. /ott 60 fokos víz alatt nem számottevő a fűtés/.
A hangnemben még igazad is lehet, de az azért furcsa, hogy soha nem a cserépkályha, kandalló topikban bukkannak fel olyanok, akik az ottani cuccokat használati tapasztalatok nélkül degradálják... Ennyit a business-ről.
- A tk is "újrarakható", csak nem biztos, hogy megéred, hogy szükség legyen rá.
Még a habarcsot is újrahasználhatod.
-Van lehetőség megtanulni, itthon is volt már rá számtalan alkalom.
-A bicikli sem volt mindig hagyományos Magyar közlekedési eszköz, valamikor el kellett kezdeni. (habár akkor is volt, aki hasonlóan viszonyult hozzá, mint Te a tk-hoz)
-Azt lehet misztifikálni, amit kevesen ismernek. Ez a fórum az ismertetés céljából indult.
-Ebben igazad van. Szerencsére cserépkályhákat nem építenek kontárok. (?????)
-Ebben igazad van, sok olyat neveznek/építenek tömegkályhának, ami nem az.
Hamisítják a bort, mézet, a paprikát, a ruhákat, szóval sok más dolgot is, amire igény van.
Ezzel a problémaddal inkább egy Abszurdisztán topikot kellene nyitnod, hacsak nem előztek még meg.
De pl. a cukrot sem a hamisított mézzel kellene összehasonlítani, azzal szemben valóban nem sok előnye van.
-Lásd 4.
-Fogalmad sincs, mit beszélsz. Tucatnyian, több éves használat alapján helyből tudják cáfolni.
-Fordítási hibák. Na persze...
-Szintén hazai tapasztalatok alapján akár a fele tüzelőd is lehet a tét.
Szerencsére eddig sem volt kötelező ilyet építeni, valószínűleg ezután sem lesz az.
Bár ha sok hozzád hasonlóan gondolkodón múlna, be is tiltanák.
"a kályhacsempe újrarakható, ezért a kályha alacsonyabb költséggel felújítható"
mihez képest alasonyabb, ha nem is kell átrakni?
2
"a tömegkályhák építését nem oktatják akkreditált intézményekben, nincsenek tankönyvek."
Tankönyvek vannak, csak nem magyar nyelven.
A szakmunkás isk-ban valóban nem oktatják, de ez csak számodra hátrány, aki nem akarsz külföldi mesterek álltal tartott, vagy MHA álltal támogatott workshop-ra.
3
"a tömegkályha nem hagyományosan Magyar fűtőberendezés, hiányzik a magyarországi kultúrából"
1988 előtt hiányzott a M. kultúrából a Merceds, vagy a Volvo, Citroen, Opel ... is, ma egész jól elvagyunk velük.
Szerintem nem gond. Ami Skandináviába, Oroszországban, vagy Kanadában fűt, az nálunk is fűteni fog!!!
4
a tömegkályha építők sokszor botcsinálta önjelölt kontárok, erről a laikus nehezen tud előzetesen meggyőződni
Mint bármely más szakmában, a hozzáértést, és a referenciát kell megnézni.
Arról nem beszélve, hogy cserépkályhát, kandallót is építenek kontárok, romániai ... akik nem számon kérhetők, viszont olcsóbban dolgoznak a M.o-i kályhásoknál:-((
5
"Magyarországon a legtöbb tömegkályhát fénykép alapján, számítások mellőzésével gyártották"
Valóban van ilyen, de cserépkályhából, kandallóból is van! Kérni kell számítást, és fotót/kályhát amit előzőleg épített a dolgozó.
6
a tömegkályhák használata nincs a köztudatban
Nos ez igaz. El kell mondanom a használatát: fával kell benne tüzelni!!
7.
"a tömegkályhákat nem a magyarországi égövi viszonyokra fejlesztették ki"
A tömegkályhát nem kifejlesztték, hanem kialakult, mint nálunk a cserépkályha. De a tömegkályhát a dániai hozzánk hasonló éghajlaton ugyanúgy szeretik mint Szibériában. Szerény véleményem szerint ami fűt Finn országban, az fűt nálunk is. A külső fal vastagságáról, hőleadó, hőtároló képességről lentebb tájékozódhat mindenki.
8
"a külföldi mesterek által megosztott információk pl. fordítási hibák miatt tévesen kerülhettek a magyarországi építők köztudatába"
Ez csak egyes internetes fotók alapján építőkre igaz. Ilyenből volt a fórumon is pár. Sosem buzdítok senkit ilyesmire, bármit elnézhet,.... Az a helyzet a világ oda jutott, hogy kandallót, kemencé, cserépkályhát is lehet kókányolni otthon net-es fotók alapján. No és? A hozzáértő szakemberek mind felhagytak vele? Nem gondolom. Aki otthon gányolni akar, fog (estleg sikerül neki, ha előzetes ismeretei is vannak, persze nem tudja meg sosem milyen lett volna, ha szaki-val építteti). De erről már volt szó. Aki meg jó kályhát akar, az szól annak, aki a haver jó tömegkályhályát építette, és ő is pnt ilyet (vagy másmilyet) akar.
A történet nem az 1,5 q fáról szól természetesen.
Másrészt hol lappangott egy ilyen hozzáértő szakember mint TE, aki első, és egyetlen Hsz-ban ilyen 'bölcsességeket' közölt velünk, név, és E-mail nélkül???
Elősször is hagy jegyezzem meg mi zavar a legjobban itt a TK fórumon.
Nem a negatív hangvételű hsz-ok, hanem a NÉV, ARC, SZEMÉLY nélküli-ek.
Természetesen szabad nick-néven, mail nélkül, vagy NÉV-NÉLKÜLI e-mail-en regisztrálni, és személytelenül(????) fikázni itt a tk fórumon (a többin vajon miért nem teszik??). A lehetőség persze adott.
Én mégis arra kérném az olvasót, tájékozódót, hogy az ilyen légből kapott NICK-ek hozzászólását légből kapott-ként kezeljék!
Én ezeken kívül is ismerek hátrányokat a tömegkályha vs. cserépkályha összehasonlításban:
- a kályhacsempe újrarakható, ezért a kályha alacsonyabb költséggel felújítható - a tömegkályhák építését nem oktatják akkreditált intézményekben, nincsenek tankönyvek. - a tömegkályha nem hagyományosan Magyar fűtőberendezés, hiányzik a magyarországi kultúrából - a tömegkályhával kapcsolatban sok az eddig megjelent (pl. fórumos) téves információ; a tömegkályhákat könnyen túlmisztifikálják - a tömegkályha építők sokszor botcsinálta önjelölt kontárok, erről a laikus nehezen tud előzetesen meggyőződni - Magyarországon a legtöbb tömegkályhát fénykép alapján, számítások mellőzésével gyártották - a tömegkályhák használata nincs a köztudatban - a tömegkályhákat nem a magyarországi égövi viszonyokra fejlesztették ki - a külföldi mesterek által megosztott információk pl. fordítási hibák miatt tévesen kerülhettek a magyarországi építők köztudatába
Egy komoly építtetőt a fenti felsorolás elgondolkoztat, és a "biztos jót" nem áldozza be a "bizonytalan még jobb" miatt. Évi másfél mázsa fa a tét...
Ezekre a tényekre, számokra az ilyen ....k úgyis írnak valmi homályos, megfoghatatlan, ... kötözködő hozzászólást.
Hozzászólást?
No azt nem. Csak kötekednek, ...
Szerintem az ilyen tartalmú hsz-al nem érdemes érdemben foglalkozni, az olvasók, stb döntenek úgyis, nekik van realitás érzékük (meggyőződésem).
Akinek meg akkora arca van hogy a Bp arénába csak elfordúlva fér be, saját magát járatja le. Egy mondás szerint nem az a Mester, ... aki magát dicséri, hanem akit MÁS, tehát kívülállók dicsérnek. Az embert/szakit nem a hőbörgése minősít, hanem az, amit letett az asztalra.
Napi 1x volt begyújtva 25kg fával, ami bő 2 óra alatt leéget. 80m2 padló van rákapcsolva keverőszelepen keresztül, ami 30 fokra van beállítva. Ez 25(+-0,5fok) fokos padló hőmérsékletet biztosít, és stabil 20 fokot tart a lakásban. Van még egy csőradiátor a fürdőben, + egy másik a hidegebb szobában. Van egy 200literes hőcserélős bojler is, amit folyamatosan 30-40 fokon tart. (Előtte éjszakai áramról kb. 150kWh szokott elmenni a vízmelegítésre.) Ezen kívül még a kályha "hulladékhője" 10 fokot tartott a 35 m2-es melléképületben(kazánház, garázs). A nappali felet tvan egy kb.15m2-es galéria, ezzel együtt kb. 95m2-t fűtött. Ezen kívül még az 50m2-es fűtetlen tetőteret a mennyezeten átszivárgó hő 10fokra fűtötte. Főzés egyelőre elektromos főzőlappal van megoldva.
Mivel 2000ft/q-ba került a fa, így 15E ft-ot evett meg a tömegkazán.
A nappaliban van egy sima légfűtéses tömegkályha is, amibe napi 1x10kg-al fűtöttem be, ez 70m2-t fűt, így a benti 20 fokot 23-24 ra emelte. A hőingadozás 1 fokon belül van, a komfortérzet maximális, köszönhetően a több tonnás pf-nek és a több tonnás kályháknak.
Túlfűtés nincs, kandallóhatás megvan a nagy üveges ajtó miatt. Azalatt még 1-2 órát ég bent a tűz, van egy hirtelen lökésszerű meleg, amit az ajtók fűtenek, de ez is csak 1 méteren belül és csak rövid ideig.
A többi meleget a falak egyenletesen sugározzák.
Tehát 21Eft-ból fűtök így közel 180m2-t, + a HMV.
Ja, és nem azért gyújtok be mert hideg van, hanem hogy holnap se legyen hideg.
A másik, hogy ha 1 nap kimarad, akkor is csak 1 fokot csökken a hőfok, begyújtani meg amikor épp ráérek, mindegy mikor, ezt bent nem veszem észre. Ha nagyobb mennyiségű fával fűtök be, akkor sincs gond, mert a radiátoron termofej van, a padlóra a keverőszelep nem enged többet, legfeljebb a bojler lesz melegebb.
Mit szóltok a következőhöz: fémbetétes tömegkályha. A tűztér, ill. a füstjáratok fémből vannak és ez van körberakva. Ez talán biztonságosabb, ugyanis egy esetleges sérülés esetén nem lépnek ki az égésgázok a repedésen. Arra is jó lenne, hogy lehetne hagyni zárható konvekciós járatot a fém tűztér mellett (a téglákon belül). Így begyujtáskor kinyitva a járatot gyorsabban melegítené a környezetet, ha átmelegedett, akkor meg lezárni. De a lényeg a biztonság. A fém részek meg a tégla között biztos kell valami dilatációt hagyni. Remélem érthetően írtam.
Csak az a baj, hogy nem tudom, hogy viselkedne egy ilyen berendezés. Szóval a véleményetekre vagyok kíváncsi. (Utánanéztem a neten de még nemláttam ilyet)
Nos, az már eléggé gáz, ha valaki a saját maga által leírt mondatokat is úgy írja, hogy közben nem tudja mit ír.
"... Természetesen hátránya is van a tömegkályhának .... "
Ekkor már nem lehet energiatakarékosabb, egy másik megoldásnál.
Miért nem lehet megérteni, hogy nem csak azt az energiát kell figyelembe venni, amit a berendezés hasznosít??
A beruházás, az építés, a pénzkeresés, mind-mind energiafelhasználással jár.
Egy egyszerű példa.
Az "ingyen" vízél ugye nincs energiatakarékosabb, mert "ingyé'" van.
Nosza, ássunk kutat.
Te a folyóparton laksz, és egy ásónyom mélységben vizet "találsz".
Ingyé' vized van.
Én dombtetőn lakok /ez igaz is/, és nagyjából senki sem tudja megmondani hány méter mélyen "találnánk" vizet. A domb aljában a vízműnek vannak a kútjai.
Tegyük fel, mégis lefúrok.
Találok vizet.
Ingyé' vizem van.
Csak az a probléma, hogy akkora beruházással jár, hogy a megtérülését a fiam sem fogja "megérni". /arról már ne is beszéljünk, hogy mekkora energiaszükséglete van a "felhozatalnak".
Ingyen víz vs. ingyen víz.
Neked energiatakarékos, nekem meg pont az ellenkezője.
Nos, kérlek látogess el ide 1758 és a hozzá kapcsolódó 1761-re.
Logikus hogy hozzászólásom első két bekezdése a reakció, a többi csupán példa, és kérdés.
Eljutottunk idáig.
Miközben az első megállípításomat megcáfolni senki sem tudta, született néhány butuska "beszólás"
Aztán belekapaszkodtak a vizteres kandallóba, hogy mégis legyen valami, amiben jobbak.
Elismerem, talán túlzó volt azt állítanom, hogy a "vízteres tömegkályha", nem elég jó hatásfokú.
Szerencsésebb let volna /talán/ a nem számottevően jobb hatásfok leírása.
Vagy szerencsésebb lett volna, ha mindenki annak értelmezi a hozzászólásomat, aminek szántam.
Én ugyanis energiatakarékosság szempontjából közelítettem meg a kérdést. Pontosan ezért, nem lehet kiragadni a környezetből egy berendezést, ami adott esetben a kályha.
Ahogy a te hozzászólásod utolsó bekezdése is bizonyítja, nem minden esetben energiatakarékosabb a tömegkályha.
A vízteres kandallóbetét beépítésének van egy "titka".
A gépészetet úgy kell kivitelezni, hogy a kandallóban, ne tudjon a víz 45-50 fok alá hülni.
Ezzel kiküszöbölöd a falakon a kátrányosodást, és a párakicsapódást. A tűztér hőmérséklete természetesen nem éri el a tömegkályháét. A füstgázát is jobban lehetne hasznosítani, ha nem követné /szinte/ mindenki az általános hibát, miszerint rövid csővel egyböl a kéménybe.
Mindent lehet jól, és rosszul kivitelezni.
Viszont nem szabad a jól kivitelezett megoldást, a rosszabb kivitelezéssel összehasonlítani.
Sokan hivatkoztok az élettartamra.
Jelentkezzen az a mester, aki 30 évvel ezelőtt épített tömegkályhát, és még ma is működik.
Ja, .......... hogy külföld?
hm........ messziről jött ember, azt mond, amit akar.
Mostanában inkább csak olvastam a fórumot, de ehez hozzászólnék:
"A tömegkályha "vízteresítése" nem működik olyan jó hatásfokkal, mint egy vízteres kandalló."
Én merem állítani, hogy 90% hatásfokkal működik nálam egy vízteres tömegkályha, ami a kályha által bent tartott hőmennyiség 80%-át tisztán a vízre adja. Ez nem csak saccolt adat, hanem mérés is van róla.
Nem lennék annyira biztos abban, hogy a vízteres kandalló hatásfoka jobb mint a vizes tömegkályháé.
Szia, nem egyszerű a kérdés, én a döntési lehetőségek sorába bevenné még a jó hatásfokú, hosszú égést (8-12 óra) biztosító, modern kályhákat/kandallókat is. Amikor hasonló gondom volt, végigolvastam az összes kályhás, kazános, pelletes, kéményes stb. topikot, több információ alapján könnyebb dönteni.
Cserépkályhákban is többféle járatrendszerű van, és tömegkályhát is lefedhetsz kályhacseréppel.Általánosan azért ki lehet mondani, a tömegkályha jobb hatásfokú, kevésbé érzékeny a fa fajtájára, kevésbé kátrányosodik, mint a cserépkályha. Volt fenn egy fotó, talán ezen a topikon, amelyen egymás mellett látszik két kémény, egyik egy cserépkályháé, másik egy tömegkályháé. Az utóbbiban jóval vékonyabb volt a füst. Ha központi fűtést szeretnél, a vízteres cserépkályhát, kandallót nem javasolnám (ld. eggyel lejjebb). Fontos kérdés, hogy mekkora a kéményed, mit bír el a födém, stb. Meg persze az is, hogy mi tetszik. Sok szerencsét!
Ha megengeded, egóról, analfabetizmusról most nem írok.
Van egy tömegkályhám, ami a központi fűtés vizét és a háztartási melegvizet is biztosítja. Az év végi nagy hidegekben kb. 45 kiló nyárfa és fenyőfa brikett fogyott (vegyesen) naponta. A ház kb 100 négyzetméter, még szigeteletlen. Egy korábbi állításod, amely szerint a tömegkályha nem felel meg központi fűtésre, máris cáfoltatott. Amennyire én tudom - mondd, ha nem így van - a vízteres kandallóban a hőcserélő az égéstérben van, a csövekben áramló víz, és valamennyire a csövek hővezetése is hűti az égésteret. A fából felszabaduló gázok jó hatásfokú elégetéséhez viszont magas hőmérséklet kell, így vízteres kandalló soha nem tud olyan hatásfokot elérni, mint egy hasonlóan jó minőségű egy víztér nélküli, vagy mint egy tömegkályha, amelyben, ha van víztér, az nem nagyobb 15-20 literesnél, és amely a több mint egy tonnás samottrétegen kívül helyezkedik el (nehezen is lépi át a vízhőmérséklet a kritikus szintet).
Természetesen hátránya is van a tömegkályhának, például a mérete akadály lehet egy kisebb lakásban/szobában. Bizonyos fajtái azonban nem foglalnak el nagyobb alapterületet, mint egy kandaló, vagy egy cserépkályha. Valamennyivel drágább lehet egy kandallónál, bár a jó hatásfokú (mondjuk az EPA-nak, vagy az ahhoz hasonló szabványnak megfelelő kandalók akár drágábbak is lehetnek beépítéssel együtt. Egy cserépkályha sem sokkal olcsóbb, tudom, minden fűtési módon gondolkodtam házunk felújításakor, de ha az átrakást beszámítod 10-15 év múlva, már semmivel sem kevesebb.
Talán az egómról alkotott véleményed nem áll messze a valóságtól.
Az egészségemért viszont felesleges aggódnod, hiszen az általam elért eredmények biztosítják, hogy míg élek sohasem kell leugranom. :-))
Ami a szakmaiságot illeti.
Nem lepett meg az amit mértél, hiszen ez várható volt.
Azonban a tényszerűséghez, hogyan "illeszkedik" egy :" becsülve kb 60 kWh közvetlen hőleadás becsülhető "
Én egyáltalán nem kételkedek a szavahihetőségedben.
Viszont nem ártana az az ellenpéldát is bizonyítani!
Az optimális fafogyasztás kg/h 6, ugyanolyan fűtőértékű fabrikettre vonatkozik, mint az általad használt?
A vízteres kandallót, ugyan olyan "tökéletesen" építették be, mint amilyen "tökéletesen" a tömegkályhát? /ugyanis azt is be lehet építeni energiatakarékosan, és energiapocsékolósan/
Te biztosan érted, és tudod, hogy igazat írok.
Mindent lehet hitelesen bizonyítani, és annak az ellenkezőjét is.
Elképesztően kemény feladat számodra a szövegértelmezés!
Ki kért rajtadszámon bármiféle árat?
Mocskot meg végképp nem kent rád senki!
" Azonban aki a kályha mellé a vízteres kandallót ill. a tüzelőberendezés fogalma mellé a hőszvattyút párosítja valóban nincs mit kezdeni "
Ez sancibácsi akkora butaság, hogy mutogatni kellen a rossz példák között.
Sajnos egyszerűen képtelen vagy felfogni amit olvasol.
És akár tetszik akár nem, egy épületet egy egységként kell kezelni, és nem kiragadni belőle, egy berendezést, meg ha az egy /szinte/ tökéletes "tömegkályha" is.
"látva azt a kozmikus fejlődést, ahogy a kis 18 éves öntvénykályhától eljutottál a geotermikus fütésig"
Látom a logikáddal is problémák vannak.
Igaz, kapcsolódik az öntvénykályha, a geotermikus fütéshez, hiszen mindkettővel lehet fűteni.
Persze te a "kozmikus fejlődést" pejoratív értelemben haszáltad, és ebben az összetételben, kizárólag az általad használt személyeskedő, arrogáns kontextusban kapcsolódik "logikusan".
A nick választásom "értelmezésénél" alaposan melléfogtál.
Egy megfelelően és egységesen szigetelt házban nincsen szükség impulzus-szerű hőleadásra, sokkal inkább a többé-kevésbé egységes, de alacsonyabb hatásfok az elvárás.
"For most applications, heater facing should not be thicker than 5. Thicker facing will decrease rate of heat transfer under typical firing schedule. Surface temperatures will also decrease, and it may result in a heat transfer rate that cannot match speed of heat loss of the given area unless firing pattern is changed"
Meg erre: "Our experience shows that heaters with facing of 4 to 5thick offer ideal solution for most applications in our continental climate here, in Canada."
Később ő is írja, hogy jobban hőszigetelt házba a vastagabb falú jobban érvényesül, mert ott egységnyi idő alatt kisebb hőleadás kell, és a nagyobb tömeg miatt tovább tarja a meleget.
A fal vastagság növelésével tehát csökken a felületi hőmérséklet, azaz egy adott (kül)méretű kályha várható csúcsteljesítménye. Való igaz, hogy a hőtárolási képesség növekszik, azonban ezt behatárolja a belső szerkezet "túlmelegedése" azaz egy bizonyos famennyiség után felmelegszik a belső felülete, ezáltal emelkedik a füsthőmérséklet, csökken a hatékonyság. Tehát adott teljesítményt elérhetünk vékonyabb falú, kisebb tömegű, de magasabb felületi hőmérsékletű, vagy vastagabb falú, de a várható alacsonyabb felületi hőmérséklet miatt nagyobb felületű kályhával is. Azonban az utóbbi esetben ugyanannyival hosszabb időbe kerül az üzemi hőmérséklet elérése, amennyivel lassabban hűl majd ki. A felfűtés után az adott teljesítményhez szükséges fa mennyisége nagyjából azonos mindkét esetben. Ezért nem valószínű, hogy a hatékonyság tekintetében létezik ideális falvastagság. Inkább a ház hőtehetetlensége és a hőigénye szempontjából.
ilyen mérőszámot még én nem hallottam, hogy 'éves hatásfok %'.
De mi is befolyásolná, vagy rontaná le =>csúfítaná el a menyasszonyt?
Ha rossz a ház hőtechnikailag, bizonyára többet kell fűteni, mint egy ún. alacsony energiásban. De ez bármilyen tüzelőberendezésre igaz. Ha nagy a hőveszteség többet kell pótolni.
Ha pedig a keletkezett hő 'elszállítását' tekintjük, vagyis hogy radiátoros-padló-falfűtés van-e, az szintén nem befolyásolja a -legfeljebb közvetve- a tüzelőberendezés hatásfokát.
Számomra egyébként nyílvánvaló, hogy a gyári-névleges hatásfokok, és a valódi otthon kinyerhető hatásfokok nem egyeznek meg. Ismeritek mi a számítógép leggyengébb láncszeme? => a user; vagyis a felhasználó!
Nem mindegy milyen (nedvességű..) fával, mennyi levegő tűztérbe engedésével, stb tüzelnek. Mindennél kell 'gépészkedni' valamennyit, az égés alatt. Lásd faelgázosító, vagy egy temporis-os aki elmondása alapján 6-8 óra alatt éget le 15-20 kg fát (miközben a szekunder-primer levegő hozzáadással játszik), de egy normál cserépkályha kandalló estében is függ mikor tesz új adagot a tűre (parázsra), és mennyit (lásd az idézett vízteres kand-ó optimális: 6 kg.) (amúgy szerintem külön topikot lehetne nyitni a 'kályha-felhasználók'-ról szóló különböző történeteink számára:-))
Tehát minél rövidebb idejű az égés, és hosszabb a hőleadási, vagy fűtési időszak, szerintem annál kevésbé van kitéve a felhasználó gyengeségeinek, és itt nem csak a tudatlanságra, vagy egyéb rosszra kell gondolni, hanem feledékenységtől, az egyebekre is. Ha figyelmesen megnézed a vackor féle ábrát az égés 1-1,5 ó-ig tartott. A környezetemben senkit, és semilyen kazánt-kandallót nem ismerek, amely 1 óra alatt felfűtötte volna a házat:-((
Én jelenleg négy féle technológiát ismerek a külső fal elkészítéséhez, amely lehet kb 10 cm, és a 20 cm dupla között helyezkedik el.
Természetesen a vastagabb falazat sosem fog olyan magas hőmérsékletre felmelegedni. Azonkívül, hogy a nehezebb kályhákba több tüzelővel kell begyújtani, bár a két tüzelés közötti ciklust el lehet nyújtani, magyarán ritkább lehet.
Mivel a hőátadás a kályha külső oldalfalán keresztűl (itt most nem légfűtéses, vagy vizes rendszerről írok, hisz kizárólag erre vonatkozott a kérdés):
-történhet konvekciós hőátadással, vagyis a kályha külső falának hőm-e magasabb mint a levegőé, ezért átadja azt (pl a radiátor is),
-illetve ún.: sugárzó fűtéssel, a naphoz hasonlóan. Ilyenkor a levegő nem melegszik, csak a magasabb hőmérsékletű tárgyból sugarak lépnek ki, amelyek 'beesve' felmelegítik az adott tárgyat.
Az első (vagyis konvekciós) hőátadás független a tágy, vagyis a kályha falának hőm-től; mivel alapszabály a fizikában, hogy egyensúlyi állapotra törekszenek. Vagyis a kályha fala addig hűl, a levegő pedig addig melegszik, amíg kiegyenlítődnek.
A második, vagyis sugárzásos hőleadás nagymértékben függ a tárgy hőmérsékletétől. Minél magasabb, annál inkább képes ilyen természetű hőleadásra. Ebből következik, hogy a vékonyabb falú, jobban felfűtött kályhafal 'mégis jobban fűt'. Vagyis a benne elégetett tüzelő -hatásfok függvényében- hasznosított hőmennyiségből a vastag falú is ugyanannyit lead a szobának, de más módon (csak a levegőnek), míg a vékonyabb magasabb hőm-ű levegőnek is, és sugárzással is. Ezért kevésbé alkalmazzák a finn típ-ú dupla fallal (kb 20 cm) épített kályhákat M.o-n, hanem inkább a vékonyabbat.
Azonban, hogy a képlet mégsem legyen olyan égyszerű: egy kályha telepítésénél mindíg illene figyelembe venni: a külső falak vastagságát, anyagát; az adott fűtendő tér méretét; a várható tüzelési szokásokat is. Adott esetben lehet hogy nem a TÖKÉLETES KÁLYHA építése a cél, hanem kompromisszumok meghozatala után az adott helyre leginkább célszerű, alkalmas kályha!
A győzelmi jelentés lehet a véleményed, én pusztán vízoldali teljesítményről és hatásfokról írtam. A második felvetésedből azt nem értem, mi az akadálya egy x napos mérés sorozat 180/x-szel való szorzásával fűtési szezonra számolni?
Ha nem gond, egy kérdéssel visszaterelném a társalgást a megszokott mederbe: Ha a kályhát burkoljuk, akkor a mögötte levő tégla vastagságát kisebbre kell venni? Pl. ha kályhacsempét is teszek rá kívülről, akkor mögé élére állított téglasor kerül? Chernov oldalán van egy nagyon jó írás, abban az szerepel a desidn kontra hatékonyság témakörben, hogy az ideáis falvastagság 5" (12.5 cm), ha mindenféle extrákat teszek rá, akkor ezzel rontok a hőleadáson. Vagy a szerkezeti tartósság miatt mindenképpen fél tégla falvastagság kell kéménytéglából, és a burkolt részen kicsit kisebb lesz a hőleadás?
Elfelejtettem leírni, hogy a teljesítménygörbe készítésekor még nem volt a kályha teljesen száraz, de hamarosan meglesznek a jelenlegi állapotban mért adatok. A fabrikettes mérés már szárazon készült, de akkor csak a hőmennyiséget tudtuk feljegyezni. A teljesítménygörbe csak azt hivatott illusztrálni, hogy a kályha időben hogyan adja le vízoldalra az egyszeri begyújtással bevitt hőmennyiséget.
Ha nem sikerülne némileg uralkodni magamon, már korábban is megjegyeztem volna, hogyha az egódról le kellene ugranod a mértéktartásodra, nagy valószínűséggel a balesetin kötnél ki. De vedd úgy, hogy nem írok ilyet, csak reagálok a végtelen magabiztossággal tett néhány kijelentésedre, tényszerűen. Kezdjük az általad citált vízteres cuccal. Alább a gyári paramétereiből idézek:
hatásfok % 78
víz közvetlen hatásfoka % 60
optimális fafogyasztás kg/h 6
A gyártó egújabb típusainál is kb 60% a vízoldali hatásfok. Tételezzük fel, hogy ez a fa teljes energiatartalmára vonatkozik.
Konkrét mérésünk egy 100 nm-es , tagolt családi házban épült tömegkazánról, azaz "vizteres"(én nem követnék el ilyen barbárságot) tömegkályháról:
3 nap alatt eltüzelt 73 kg fabrikettből eg vízoldalra szerelt gyári hitelesített hőmennyiségmérő adatai szerint 272 kWh ment vízoldalra
ezen kívül a felületi hőmérsékletből becsülve kb 60 kWh közvetlen hőleadás becsülhető.
Ez összesen 332 kwh (5kWh /kg fűtőértékű brikettel számolva)
ez 90%-os valós hatásfok, azaz a fa teljes energiájának 90%-a a házban maradt,
74.5%-át vízoldalra adta le.
Az alábbi ábra egy 1x20 kg fával mért egy napi vízoldali teljesítménygörbe:
a fenti nap vízoldali hőmennyisége 45,6 kWh
A fa mennyiség kb 40 kg-ig, azaz a grafikonon mért dupla mennyiségig a hatásfok számottevő romlása nélkül növelhető.
Napi egyszeri begyújtással, kéthavonta egyszeri hamuzással, 30 év körüli várható élettartammal, pofátlanul drágán, egy nagyon egyszerű gépészettel együtt egymilló forintból. Ilyet is lehet "buherálni" egy tömegkályhából.
Természetesen ezt a példát kizárólag a vízoldali teljesítmény és a hatásfok tekintetében ajánlom figyelmedbe, nem a "feladat egységként tekintése" (????)szempontjából.
Valóban az legyen a cél, a tk megismertetése, elterjesztése. Mi használói már ismerjük.
A " Szépen csomagolva , de fensőbséggel tesznek "helyre" s Veled együtt ezt az elvetemült tömegkályha "ímádó" csapatot." bejegyzésem nem nélkülözte az ironiát, ezért is karmoztam az ímádó jelzőt.
Köszönöm a tanácsodat, hogy hagyjam a dolgot, de akkor már abbahagytam:-))
Valójában bele sem kellett volna kezdeni.
Aki Marcus F.. tömegkályhályának kanadai árát RAJTAM kéri számon, azzal én minek vitázzak?
Csak a mocskot próbáltam mosni magamról, amit rám kentek. Mire még többet, és többet kaptam, de hát tanulok belőle:-))
"s Veled együtt ezt az elvetemült tömegkályha "ímádó" csapatot."
Ezt igazából nem értem. Sem elvetemült nem vagyok (én sosem álítottam magamról, hogy tökéletesen tervezett, tökéletesen kivitelezet...; sem mesternek nem szólítom magam, ha már a példánál vagyunk:-)), sem imádója a tömegkályhának. Tény hogy a kályhák között a legjobb típusnak a tömegkályhát (bár ez is gyűjtőnév igazából) tartom, ezért is építettem magamnak is, és a használat során még jobban megszerettem. A fórumos tevékenységemet nem elvetemült felsőbbrendű ..., hanem inkább missziós tevékenységhez tudnám hasonlítani: a nálunk még néhány éve bekerült tömegkályha megismertetése lenne a cél minél nagyobb, szélesebb kör számára.
Így próbáltam, feltételezve a jóindulatot M. M-e hozzász-it kezelni. Azonban aki a kályha mellé a vízteres kandallót ill. a tüzelőberendezés fogalma mellé a hőszvattyút párosítja valóban nincs mit kezdeni:-((És valószínű nem a TUDÁS, hanem az AKARÁS szintjén vannak az értetlenség gyökerei. Ezért, hogy egy bölcs tanácsot idézzek neked:
"Időnként azt gondolom, hogy hagyni kéne őket, tobzódjanak csak. Saját magukat mínősíttik, amikor kiragadva mondat foszlányokat vagy szavakat egy-egy beírásból, osszák a tutit."
:-))
Azért kösz!
Egyébként úgy látom itt a fórum (nem túl) rövid történetében mindíg cserépkályhások, kandallósok voltak ilyen ellenségesek, akik nem ismerték, (de szerétték volna) a tömegkályhát, vagy féltették a piacukat, irígyek voltak a tk-ra.
Az iskolai végzettséget sem vitatom, az lehet csak papír. (Bár ezt leginkább azoktól hallottam, akiknek papírjuk sincs!)
Azt, hogy melyik foszlányból értelmeztem , hogy nem vagy tk fan, na azt nem igazán tudom. Azt ugyanis te értelmezted úgy , hogy nem tartalak annak. Vajon miért is?
Egyébként az utolsó bekezdésben is tényszerű voltam. 2010. októberében több fórumon tanácsot kérsz a régi kályhád takarékos telepítésével kapcsolatban, most meg ledorongolsz itt mindenkit.
Végül, a bibliai történethez kapcsolódva, ahonnan nicked eredez. A kovács arroganciáját tőled érzem, a szakmaiságban pedig érzésem szerint még messze vagy a levágott láb megpatkolásához, úgy hogy a patkó használat közben kopjon.
Steklács János valószínű, hogy nem sorolna be a funkcionális analfabéták közé, az OECD adatai pedig nem vonatkoznak rám:
- sajnos nem tudok sem olvasni, sem írni
- a főiskolán csak szóban feleltem, a kérdéseket is szóban kaptam meg , mert sajnos nem tudok sem olvasni, sem írni
- a fórumon lévő beírásokat 3 éves unokám olvassa fel és segít az értelmezésben és a válaszok írásában is. Neki ez nagyon jól megy! Ő már ír is, olvas is!
-kérésemre ezútán is segít a hozzászólásaid értelmezésében, mert felnéz rád, látva azt a kozmikus fejlődést, ahogy a kis 18 éves öntvénykályhától eljutottál a geotermikus fütésig.
Hatásfokot lehet mérésekkel és lehet "józan "paraszti" ésszel" is meghatározni!
Ha szakszerű építésről beszélünk, akkor talán támaszkodjunk az elsőre.
Ezért néhányan elvetemült módon számításokat végzünk, mielőtt belefognánk a tüzelőegység kivítelezésébe.
Szándékosan nem tömegkályhát írtam, mert nem lehet mindenhova tk-t építeni, mint ahogy esetlegesen más berendezést is elkell vetni, ha nem adottak a feltételek.
Nem vitatom a vízteres kandallók hatékonyságát , magam is rendszerbe helyeztem nem egyet. Nem nevesítem a készülékeket, de szakemberként bíztos magad is ismersz több típust és tudod a lehetőségeiket, korlátaikat. A megfelelő gépészet szintén sarkalatos pontja a rendszernek és bízony itt is nagy a szórás.
A TÖMEGKÁLYHÁRÓL:
-MEGFELELŐEN helyre tervezett kályha hatékonysága közelítően egyező a nagyhatékonyságú faelgázosító berendezésekkel / pl. pelletkazán/, kivítelezési- megtérülési mutatója lényegesen kedvezőbb.
-MEGFELELŐN TERVEZETT gépészettel és hőcserélővel a távolabbi helyiségek is füthetőek/ vagy HMV-hez hasznosítható a hőtöbblet.
-építésénél lehetőség van a stílusillesztésre, - anyag , szín, forma-, valóban csak a pénztárca szab határt.
-épűlet-egészségügyi szempontból és károsanyag-kibocsájtás oldalról nézve csak néhány más jó megoldás létezik, persze jóval drágább megoldás.
- élettartama más épített egységekhez képest 2-3x-s.
-az épület tagoltsága, szigeteltsége, statikai jellemzői, a kémény paraméterei lényeges tényezők, nem építhető vagy korlátozott fütésiegységként építhető, ha a feltételek nem vagy csak részben adottak.
Megjegyzés:
Az arrogancia nem támasztja alá a szakmai felkészültséget.
" Steklács János, a Magyar Olvasástársaság elnöke szerint a magyar felnőtt népesség 25-30 százaléka funkcionális analfabéta, az OECD adatai szerint pedig minden negyedik magyarnak jelent gondot az olvasás és az olvasottak megértése. "
Ha csak ennyit bírsz "kiolvasni" a mondanivalómból, akkor te hová tartozol?
" amikor kiragadva mondat foszlányokat vagy szavakat egy-egy beírásból, osszák a tutit "
Te melyik foszlányból "értelmezted ki", hogy én nem tartozom a tk fanok közé?
Sajnálom, hogy mindig megtalálnak Téged! Szépen csomagolva , de fensőbséggel tesznek "helyre" s Veled együtt ezt az elvetemült tömegkályha "ímádó" csapatot.
Időnként azt gondolom, hogy hagyni kéne őket, tobzódjanak csak. Saját magukat mínősíttik, amikor kiragadva mondat foszlányokat vagy szavakat egy-egy beírásból, osszák a tutit.
Neked is és a többi tk fannak a bölcsek türelmét kívánom:-)
Bemásolsz ide hatásfokokat. /ezeket mind olvastam, nem egy dokumentum másolata nálam van/
És azok mit bizonyítanak?
1 kg fát melyik kályha hasznosít a legjobb hatásfokkal.
Aki kizárólag ezt tudja szajkózni, az vagy korlátolt, vagy szándékosan elferdíti a tényeket, vagy mindkettő.
Egy fűtési rendszer hatékonyságát, kizárólag ez alapján meghatározni ....
butaság!
Vitázni azért nem tudsz, merd gőzöd sincs egy épület kivitelezéséről.
Nem tudod, mi mindent kell figyelembe venni.
Vagy tudod, de félrebeszélsz!
Csak a hatásfokot bírod szajkózni.
Az csak egy adat, a sokból.
Miért nem beszélsz arról, amit kérdeztem?
A 1767 hozzászólásom 1. pontjában említett családi ház fűtésének megoldásáról.
Miért nem beszélsz arról, hogy a "tömegkályha" "vizteresítése" /itt említed:1769/ elképesztően gyenge hatásfokú. /pont a kis számú befűtés miatt/
Miért nem beszélsz arról, hogy az általad lesajnált vízteres kandallóbetét lehetőségeit elferdíted? /itt említed: 1765/
Ugyanis a vízoldalon leadott névleges hatásfok 70% körüli, de még ott van a konvekciós, és a sugárzó fűtés is.
A hőtehetetlensége víz oldalon nem nagy. Megfelelően megépített gépészettel kizárható a kátrányosodás. Beburkolva, csodálatosan szép lehet, és ha olyan a burkolat, még a hőtartó képessége is növelhető.
Nos, amit a 1772 hozzászólásomban írtam, azok tények.
Józan, "paraszti" ésszel belátható.
Nos, ha a számítási feledattal végeztél, /kémények, statika, gépészet, szabályzás, stb ../ akkor szólj.
Akkor leszel vitaképes, mert addigra egységként tudod kezelni a feladatot, és nam csak 1 adatot veszel észre.
Ezek nem érvek, megindokolva semmi nincs, legfeljebb leírtad a véleményed. Lehet más véleményed, semmi baj, de ne vádolj engem olyan hülyeségekkel. Ha mást gondolsz fejtsd ki, linkeld be akkor annak a mérési eredményét, stb. Ezekkel nem lehet vitázni, csak vitatkozni lehetne; azt meg én nem fogok.
Az írásod külseje nagyon színes, de a tartalom elég fekete:-((
Mivel nem ismerlek feltételezem, hogy nem kötekedel, csak egyszerűen nem értetted, amit más:-((
Úgyhogy leírom mégegyszer:
SENKI NEM BESZÉLT Magyar O-n 3-4 milláért kályháról=> az KANADAI ÁR! Ha mindenáron azzal akarod összehasonlítani a kanadai geotermikus fűtés kivitelezési árával kellene összehasonlítani.
2.Kémények... Tömegkályháról is lehet akár egész házat fűteni, légfűtésesen, vagy vizes hőcserélő+radiátor. De ha készül nálad is a kályha gondolom tudod ezeket, csak akkor nem értem az egészet, hogy miért forgatod ki a mondanivalóm, és miért állítasz olyat az írásomról amit nem írtam, és nem is szándékozom?
Első nekibuzdulásodban értelmezhetted volna az általam leírtakat.
Menjünk a te általad felállított sorrenben:
1. A hatásfok felemlegetése a legkedveltebb, és egyben a leghálásabb is, mert ezek számok, és velül nem lehet vitázni.
Ergó, igazad van, de mégsincs.
Én nem a hatásfokról, hanem az atakarékosságról írtam.
Az egészet épület fűtését kell egy egységként vizsgálni.
Konkrét példa. Családi ház 2 szint, tagolt belső elrendezés. Id.. 50 vízteres kandallóbetét, radiátoros + padlófűtés. A kandalló a nappaliban. Igényes, esztétikus beépítés. Tökéletesen kivitelezett gépészet, és vezérlés. /kátrányosodás kizárva/.
Az árakat kalkuláld ki magad. /bízom a realításérzékedben/
Hogyan oldanád meg ezt a fűtést tömegkályhával? /konkrét tervek hiányára nem kell hivatkoznod, mert bozonyára van tapasztalatod egy átlagos családi ház tagoltságáról/
Hány kályha? Hány kémény? Mekkora építési költségek? Beszéljünk a statikai problémákról? Hány kémény után fizetnél a KÉTÜSZ-nek? Hány kályhába kell befűtened? Mennyi fát kell felhordani az emeletre?
Nos, melyik az energiatakarékosabb??
2.Az általad említett "Vajon van M.o-n bárki, aki kifizet (ki tud fizetni?) 3-4,5 millát egy kályháért, (+kémény:-)) ???" árra gondoltam.
Ebben az árban nem a vízteres kandalló, hanem a geotermikus energiahasznosítás is belefér.
És akkor sorszám nélkül.
Ott energiatakarékos, ahol a SPECIÁLIS lehetőségek adottak!
Elárulok neked egy titkot.
Én nem favorizálom egyik megoldást sem.
Elárulom azt is, hogy nálam a befejezéséhez közeledik a "tömegkálya" projekt. Alex Chernov- féle tűztér+sütő. Dán renszerű Contra-Flow+fűthető padka.
Ergó, én nem ellensége vagyok, csak nem szeretem, ha valamit úgy favorizálnak, mintha nem lenne hátránya más módokkal, szemben.
Végül is, hogy hol van létjogosultsága, annyival is elintézhettem volna:
ahol a legjobb kályhákat, elérhető áron akarnak; akik a gáznál olcsóbban akarnak fűteni; és akik nem akartnak egésznap/hosszú ideig tüzelni, hanem csak egy órát tudnak rá szánni; és cserébe szeretnék, hogy 24 ó-ig fűt a kályha; akik kevés, vagy más szerint semmirevaló tüzelővel (nyár, fenyő) akarnak fűteni; akik sütésre is szeretnék a kályhát használni; akik környezettudatosak, és kis emissz.-ú tüzelőberendezést akarnak; és ne feledkezzünk meg azokról, akik CSAK ÚGY! megszerették a tömegkályhát, és azt szeretnének:-))
1. Energiatakarékosnak, jó hatásfokúnak azt nevezzük, ami (fatüzelés esetén) kevés tüzelővel működik, lefordítva: a benne elégetett fa fűtőteljesítményéből a legtöbbet a lakás fűtésére fordítja.
jelenlegi ismereteim szerint a M.o-n legtöbbet beépített vízteres kandalló (gyártót nem írok ez nem a reklám helye) Aqua..., ennek a műszaki adatlapján a vízre leadott névleges hatásfok 70 %. Ezt a gyakorlatban szinte sosem lehet kihozni: picit nedvesebb tüzelő, jobban kinyitott levegőztető, ami hűti a tűzteret, stb. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban átlag kb.: 60%-t ad le vízre.
A tömegkályhák MÉRT! tehát tényleges hatásfoka (75-85)% közé esik. Az alábbi egy dubble-bel, vagyis kettős harang kályha mérési erdményei (sajnos táblázatos formátumban nem tudtam belnkelni, rövidek a sorok itt hozzá):
Összefoglaló a vizsgálati eredmények:Heater IDMelegítő IDWV-01 WV-02 WV-03 WV-04 AL-01 AU-01 NH-01 DS-01WV-01 WV-02 WV-03 WV-04 AL-01 AU-01 NH-01 DS-01Összességében Hatékonyság%81.481.479.9479.9480.3380.3379.47 81.93 77.86 74.46 73.0979,47 81,93 77,86 74,46 73,09Heat Transfer Efficiency %Hőátadás hatékonyságát%83.983.982.0682.0682.7882.7882.4 83.99 80.95 77.23 76.8182,4 83,99 80,95 77,23 76,81Combustion Efficiency %Tüzeléstechnikai hatásfok%97.0197.0197.4297.4297.0397.0396.44 97.55 96.18 96.42 95.1796,44 97,55 96,18 96,42 95,17g/kg COg / kg CO22.0522.0517.6517.6521.6421.6426.95 17.7326.95 17.7328.7 25.38 37.1328.7 25.38 37.13g/kg CO Condarg / kg CO Condar1.271.271.521.521.341.341.321.321.151.151.471.471.841.841.631.63Average Stack Temp.Átlagos Stack Temp.deg Fdeg F212212236236237237250250223223255255314314359359Average O2 %Átlagos O2%9.969.9611.5511.5510.2910.2910.0910.098.71 11.87 12.75 11.438,71 11,87 12,75 11,43Average CO %Átlagos CO%0.190.190.130.130.190.190.240.240.170.170.210.210.170.170.280.28Average CO/CO2 ratioÁtlagos CO/CO2 arány0.0340.0340.0230.0230.0280.0280.036 0.019 0.035 0.039 0.0510,036 0,019 0,035 0,039 0,051Fuel Surface/Volume RatioÜzemanyag felület / térfogat arány3.063.062.782.783.123.123.083.082.712.713.043.042.812.813.153.15Darabszám9977888877887799Moisture %Nedvesség%18.418.418.118.1171718.618.6181817.417.420201717Total Fuel Weight Lbs.Összes üzemanyag súlya lbs.49.549.549.149.147.847.847.647.6505051.751.749.449.448.448.4Average Surface Temp.Átlagos felszíni hőmérséklet.before test (deg F)a vizsgálat előtt (deg F)10010010010010010095951001009595Average Firebox Walls Temp.Átlagos Firebox Falak Temp.before test (deg F)a vizsgálat előtt (deg F)136136133133130130115115133133110110Bake Oven Temp.Bake Sütő Temp.before test (deg F)a vizsgálat előtt (deg F)176176156156171171120120174174150150Bake Oven Temp.Bake Sütő Temp.@ the end of the test (deg F)@ A vizsgálat végét (deg F)535535590590618618490*490 *535535550550Time since last firing (hours)Óta eltelt idő utolsó égetés (óra)23232323232331312323242
Ezzel az energiatakarékosság megválaszolva.
2.
"Nagyjából ennyi pénzből "kihozható" egy családi ház teljes fűtése+hűtése+HMV ellátása,"
szumma-szummárum nem áll meg 1,5 alatt, reális ára 1,5-2 milla! Illetve innen elkezdve, hisz márványból burkolatot angol-kandalló elé is lehet 1-1,2 milióért, és hol van még a többi? Hozzáteszem függ attól is, hogy az ország melyik részén épül, hisz munkabérben jelentős különbségek vannak. (Budapest, Balaton...és környékei javára/rovására, ki-ki válassza ki a neki megfelelőt:-)
Egy tömegkályha ennek töredékébe kerül (akár 3-4-5 is kijön ennyi pénzből, persze nem mindenkinél); és ezzel meg is válaszoltuk, hogy hol van létjogosultsága!
Tehát összefoglalva:
"Tisztába kellene tenni ezeket a dolgokat.
Mihez képest energiatakarékos ez a tömegkályha?=>pl: kazánok, (vízteres)kandallók többségéhez, vagy akár cserépkályhához.
Hol van létjogosultsága?"=>bárhol, ahol fával szeretnének fűteni.
Az árakat én hoztam fel. Mégpedig azzal kapcsolatban, hogy kevés olyan Szappan/..kővel, egyéb külső díszítéssel ellátott kályhát építenek itt M.o-n <= jegyezte meg az egyik (HHX) fórumozó. Igen, mondom én erre, mert sajna nálunk nincs ennyi pénze az embereknek, és többnyire olcsóbb nyers téglafelület mellett döntenek. Ennyi. Ha még mindíg nem érthető leírom mégegyszer:-))
Tegyük már tisztába, hogy ki épít M.o.-on milliókért tömegkályhát? Mert ha nekem valaki ennyit fizetne érte a 100 tagú cigányzenekarral húzatnám a fülembe az egész építés alatt, és luxuslimóval vitetném a samottot. Ne kezdjük a ferdítgetéseket, mikor kötudott, hogy olcsóbb mint egy cserépkályha!!
Az már tényleg csak Téged minősít, hogy egy kandallóbetétet favorizálsz egy dán v. bell kályha ellenében. (amik ugye szintén köthetők közp. fűtésre).
Picit vissza kéne olvasni a fórumon, és megint rájönnél, hogy ....
De nem tom miért kell neked havonta kétszer elmagyarázni ugyanazt....már unalmas.
Nos, egy tömgkályháért milliókat kiadni, az ugyancsak "úri passzió".
Ekkor már egyáltalán nem nevezhető energiatakarékos megoldásnak.
Nagyjából ennyi pénzből "kihozható" egy családi ház teljes fűtése+hűtése+HMV ellátása, havi 10-12 E. forint költséggel.
Ennek az árnak a töredékéből egy 120m2-es, 3 szintes családi ház TELJES fűtését megoldjuk. Decemberben, a leghidegebb napokban néhány vödör fával fűtött a tulajdonos, és egyszer sem fáztak.
Egy vízteres kandallóval oldottuk meg egy kisvendéglő+télikert fűtését. Legalább annyira esztétikus, mint az itt bemutatott képek.
Hát egy takaréktűzhelyért, egy misi HUF-ban: az se rossz! De legalább nem hal éhen, ha a .... kikapcsolják a gázt:-))
A cserépkályhával összevetve egyébként valóban olcsóbb itthon (legtöbb kályhásnál, mert vannak akik 2-3 szoros árakon dolgoznak). Legalábbis a nyersen maradó külsőre gondolok. Pontosan azért, mert a munkadíj itthon olcsóbb mint az anyag! Ahol az anyagdíj sokszorosa a munkáé, ott nincsenek olyan nagy különbségek (gondolom) miből készűl.
Nekem is a nyálcsorgatás jutott eszembe némelyik képről, nem is beszélve a nőnemű családtagok vérszemet kapásáról :) Egyébként Európában is vannak jó árak, holland honlapon láttam finn rendszerű takaréktűzhelyeket, amik 4000 euró ártól indulnak. A tömegkályha egyébként az általam hallott cserépkályha árakhoz képest olcsónak számít
Hát igen nézzük nyálcsorgatva az É-Am-i kályhacsodákat. (Az építtető szeretne olyan gyönyörűt, a csóró kályhás lefényképezkedni vele, hogy ő csinálta). De látom az egyiknél, hogy 23.000 dolcsi!!:-(( Igaz a kéménnyel!!:-)) Hogy Kanadai, vagy USA, az már lényegében mindegy:-))
Vajon van M.o-n bárki, aki kifizet (ki tud fizetni?) 3-4,5 millát egy kályháért, (+kémény:-)) ???
Sajnos a potenciális megrendelők is tizedannyit keresnek :( Közben találtam egy cikket a kályhák burkolásáról, és az abban említett vakolóanyagnak is utánanéztem, olyan iszonyatosan nem is drága: 8000 Ft körül van egy 25 kg-os zsák, persze kell még bele háló, meg nyilván a munka sincs ingyen... A leírása alapján úgyis csak a kályha kifűtése után célszerű felvinni, a fennmaradó időszakban meg lehet gyúrni a vakolás költségére :)
Ez nyers ill. vakolt, de hsz 1711-ben van kő(hatású)-vel burkolt is.
A miértek:
-esztétikum/ízlés, és anyagi okok természetesen.
"Mennyiben befolyásolja a vakolás/burkolás a kályha "jóságát" (értve ezalatt pl. a hőleadást)?"
Igen is meg nem is!
A hőleadást nem. Ezen anyagok hőleadási (sugárzási) együthatója közel azonos. (sőt infra hőképes fotókon látható, hogy a téglák közötti agyaghabarcs még melegebb a vakolatlan téglánál is). Azonban a vastag külső burkolatnál megnövekedik a kályha hőtárolása, de ezzel szemben a külső felület kevésbé forrósodik át! A konvekciós hőleadása azonos lesz, azonban a sugárzó hőt a magasabb hőm-ű tárgyak jobban képesek közölni, márpedig a kályhák jórészt ezzel melegítenek.
Én csak magam tudnám idézni->meg kell keresni egy kályhaépítőt, aki az adott lakótérhez, lakáshoz, lakók tüzelési szokásaihoz..... kiválasztja az oda illő kályha TÍPUST, méretezve.
"A vakolás/burkolás mennyire bírja a hőingadozást, nem repedezik, vagy válik le?"
A nyersen maradó, ill. a burkolt, vakolt kályhák mind más-más szerkezetűek, és építési tech-uk van, Ezeket be kell tartani, és a megfelelő anyagokat alkalmazni. Ha ezeket betartják nem válik le, és nem repedezik, esik le!
A google e-books-on majdnem teljes terjedelmében olvasható a Masonry Heaters (szerző: Ken Matesz) c. könyv. Sajnos a linket valamiért nem tudom beszúrni, de kis kereséssel könnyen megtalálható
Külföldi oldalakon gyakran látni olyan tömegkályhákat, amik vakolva vannak, vagy cseréppel és különböző kövekkel burkoltak. Az itthon fellelhető képek között nem igazán gyakori az ilyesmi. Mindenki annyira szereti a rusztikus tégla külsőt, vagy egyéb, praktikus oka is van? Mennyiben befolyásolja a vakolás/burkolás a kályha "jóságát" (értve ezalatt pl. a hőleadást)? A vakolás/burkolás mennyire bírja a hőingadozást, nem repedezik, vagy válik le?
Adjék Isten minden jót, öt-hat tyúkot, jó tojót! Hízott disznót, sok hurkát, tele pincét, kamarát, sonkát, kolbászt, szalonnát, gond ne bántsa a gazdát! Adjék Isten szép vetést, rengő-ringó jó termést, békesség és szeretet töltse meg a szívetek ebben az új évben!
Üdv mindenkinek!!Már egy két hónapja ,hogy megfertözött ez a tömeg kályha vírus:)))Szerelem első látásra:)Ezért jövő télre ,készitek egyet magamnak.Kőmüves a szakmám ,talán nem éll túl messze tőlem.És majd megkérek egy két gyakorlott urat,hogy segítse az indulásom:))Addig is olvasgatok!!! NAGYON BOLDOG TÖMEG KÁLYHA MELLETTI BOLDOG UJJ ÉVET!!
Minden kedves fórumozónak, különösen 'tömegkályha fun'-nak, használónak, és használni vágyónak kellemes Karágsonyt, és boldog (tömegkályhában és tüzelőben bővölködő:-) Új Évet kívánok!
Valamiért nem tudok a rég címre mail-t küldeni. Változott? Amúgy a kályhával minden ok, csak néhány tapasztalatit szerettem volna megosztani, kérdezni ezt azt.
Na az majd akkor leszek, ha ledől a nyáron lerakott frissen lakkozott hajópadlóra!(képen csak egy pozdorja darab látszik, meg egy adag hamu - arra raktam a kályhát, hogy ne legyen nyoma ha átadja helyét egy normális szerkezetnek)
Igen, en is ebben bizom, hogy valamennyire szabalyozhato a TK leadott teljesitmenye. De szerintem csak van neki egy munkapontja, ahol tokeletesen mukodik. Minden szabalyozas ami ettol elteriti (begyujtasok szama, elegetett fa mennyisege, egesido nyujtasa... stb), csokkenti a hatekonysagat. Vegulis ez nem egy gazcirko, es valoszinuleg kell kiegeszito futes is.
Az elso kerdes, hogy mekkora kalyha teljesiti az elvarasokat, es annak hogyan lehet szabalyozni a holeadasat, valamint hogyan lehet eljuttatni a hojet a tavolabbi helyisegekbe.
Olyasmi elkepzelesem van, hogy a leadott teljesitmeny a felulet nagysagatol fugg. 0,5 KW/negyzetmeter. Tehat a kalyhaval hataros szobakba akkora feluletet kell "belogatni", ami az adott szoba hoigenyet kielegiti. A tavolabbi szobakba pedig a maradek feluletrol kellene eljutattni valahogy a hot.
Bár én laikus vagyok, de azt olvastam, hogy a hőigénytől függően napi 1 vagy két begyújtással lehet befolyásolni a kályha aktuális teljesítményét. Emiatt én a napi két begyújtás melletti teljesítményt a maximális igényre méretezném, az egyéb időszakban meg csak naponta egyszer gyújtanék be (vagy kétnaponta egyszer). Azt hiszem a fórumalapító elég részletesen írt erről korábban.
Tegyuk fel, hogy a hoigenyszamitasom jo. Tehat a max hoigeny -15 fokra meretezve 8 KW, a futesidenyre szamolt hoigeny atlag 5 fokban kb 3 KW. Akkor mekkore teljesitmenyu kalyhat kellene epiteni? Ha 3 KW-os kerul beepitesre, akkor csak langyos lesz bent a levego, es mindenfele keppen kell kiegeszito futes. Ha 8 KW-os, akkor csak ritkan fog mukodni a nevleges teljesitmenyen, szoval nem lesz optimalis a hatasfoka. Szerintetek Mekkora kalyhat kellene epiteni?
Egyebkent is atmeneti idoszakban csak nagyon a nevleges teljesitmeny alatt kellene hasznalni a berendezest. Az igazsag talan a ketto kozott van mint mindig. Mondjuk 4,5 KW-os kalyha?
Igen, én is átgondoltam annak a kályhának a méretét, ha jól számoltam, akkor ez egy 2x2,5 kisméretű tömör tégla alapú kályha. Fel is merült a kérdés, hogy mekkora lehet a tűztere, hiszen a sima tégla rész belmérete kb 27x38 cm lehet, ebbe még (gondolom) jön a samott tégla bélés, akkor már kevés hely marad a tüzifának.
A másik kérdés, hogy ekkora méretnél nem inkább füstjáratok vannak-e a harangok helyett, vagyis hogy az áramló gázok nem mossák-e át teljesen az üregeket anélkül, hogy a rétegződés kialakulhatna? Persze biztosan nagyon jó ez a kályha, Kuznyecov oldalán vannak még ennél is kisebbek.
Egy 14x14 es (vagy részben 14x20-as) kéményhez mekkora kályhát (mekora tűztérrel) lehet építeni?
Ha nem egészűl ki vizes-levegős rendszerrel, akkor hiába ez a hőszükségleti elméleti számítás: A kályha helyisésében meg lehet gyúladni, a többi helyen pedig hideg lesz.
A légfűtéses rendszernél pontosan méretezni kell az adott helyiség hőigényét, és a légfűtéssel fűtendő szobákét, és erre kell méretezni a kályhát (össz teljesím.; és ezen belűl a külső, valamint levegős részre leadott teljesítményt)! És kell keresni egy jó gépészt:-))
Megfontolásra ajánlom a külső levegő ellátást, ugyanis ilyen kis hőszükségletű új építésű házat előfordulhat, hogy légtömörre építik! A ház még nem passzív, de közelít. Meg kell érdeklődni a dolgot a kivitelező csapattól.
Kicsit leegyszerűsítve a kéápletet, hogy megértsd: légfűtéses kályhát kell építeni, csak itt a meleget nem méterekre, hanem csak 30-40 cm-re kell elvinni, a fal túloldalára!
Azért arra a mini kályhára visszatérve, ez szerintem kicsi lenne, főleg ha annyi helyiséget szeretnél fűteni. Itt is csak a kényszer vitt rá. Kompromiszumokkal jár, ami nem mindenkinek vállalható.
Pár hónnapal ezelött irtam ide, ezért most, hogy kész lett a kályhánk bejelentkezm:)
Mi végül a téglakályha mellett döntöttünk. Amire nekünk kell pont tökéletes.
Mellékelek pár képet.
A kályha részét már kitapasztaltuk, jól működik. A sütő része még további próbálkozásokat igényel, mert eddig csak egyszer sikerült benne max. 180 fokot elérni.
Elképzelhető az is , hogy nem merjük nagyon megrakni, mert, ha jól emlékszem a kályhás azt mondta a tégla külső hőmérséklete elérheti a 110-13 fokot (nem emlékszem mit mondott:)), de a lényeg nekünk max. 95 fok volt, az is csak egyszer.
Más: van valami ötletetek mivel lehetne lekezelni a téglát, amitől tényleg szép lesz és nem is ártok neki. Prakikerben múltkor rámóztak valamit , de az nem túl jó:(
Vannak olyan előírások, amik nem érdekelnek, de a kályhára vonatkozók nem ebbe a kategóriába tartoznak, se a családot nem tenném ki egy CO mérgezésnek, se a házat nem égetném le.(ezért nem is mernék barkácsolni)
A fal másik oldalán levő fürdőszoba légfűtését hogy szabályosan lehet megoldani, ha az vastag teherviselő fal?
Magyarországon is szigorú előírások vannak, többek közt a kályhát 12 cm-rel el kell távolítani a faltól illetve megfelelő (szintén előírt) szigetelés felhasználásával fal mellé is építhető.
A falra épített kályhákkal nem csak az a gond, hogy a fallal "találkozó" oldal nem fűt, hanem az is, hogy nagy hőtehernek teszi ki a falfelületet, ami pl. könnyűszerkezetes épület esetén akár a fal beizzásához is vezethet. Esetleg leszigeteljük a kályha megfelelő oldalát.De ezt például egy új építésű háznál már "nem hiszik el" nekünk, és a nem megfelelően épített kályha miatt nem adják ki a használatba vételi engedélyt.Persze ha már régen a házunkban lakunk, mondhatjuk minket nem érdekel, a kályha ne fogjon sok helyet simuljon csak a falhoz....Még egy fontos dolog kályhát bárki építhet, de tisztában kell lennie, hogy a kályhához hivatalosan mellékelni kell a kivitelezői nyilatkozatot, ami formanyomtatvány, az adatok kitöltésével röviden jellemzi a kályhát és az építőről is információt ad.A kivitelezői nyilatkozatot csatolni kell a használatba vételi engedélyhez a tüzeléstechnikának.
Tudom általában senkit nem érdekelnek az előírások, de egy témában csak ugy lehet, úgy érdemes elmélyedni, hogy a szabályi hátteret is megismerjük.
No egy hibát máris találtam: ha a kályhát ráteszem a falra, hogy a másik oldalon légfűtéssel melegítsem a fürdőszobát, akkor kisebb lesz a hőleadó felület. Ha jól értelmeztem Chernov "Masonry Heaters: Planning Guide for Architects, Home Designers and Builders" c. anyagát, akkor az a fal 0,5-szeres szorzóval vehető figyelembe.
A viccet félretéve igen komoly szigeteléssel rendelkezik a házad.
Ebben az esetben nem a kifűthetősége, hanem az egyenletes hőmérséklet a kérdés.
Megoldható, sőt érdekes feladat, és a "magyar valóságban" kuriózum.....
Ezt előre érdemes kidolgoztatni az építővel, szakmabeliként nekem is érdekes feladat.
üdv,
Zsolt
ui: Sancibácsi véleményéhez csatlakoznék a másik esetben, egy radiátorhoz túl nagy beruházás a rézcső..., hanem inkább a fal túloldalán egyszerűen légfűtéssel megoldható a fürdőszoba fűtése.Kisebb helységek fűtését rendszeresen így oldjuk meg.
Gyors számolás alapján egy ilyen kályha nekünk is jó volna. Ha a magassága kb 2 m, akkor a felülete (0,52+0,65+0,52+0,65)*2m+0,65*0,52=5,018 m2. Itt a fórumon korábban valaki azt írta, hogy m2-enként 0,5 kW-tal lehet számolni, akkor ez akályha durván 2,5 kW-ot adna le óránként (csúcsüzemben), ami még -15 fokban is bőven fedezné a szoba hőigényét. Mivel egy 4 m-es falszakasz kivéltelével a szobát csak belső falak határolják, a "fölösleges" meleg egy része a ház többi helyisége felé távozna. 2,5*24= 60 kW az durván 6 m3 gáz, ami a ház teljes fűtésigénye +5 C körüli külső hőmérséklet mellett. Tudom, ez optimista becslés, de még ennél rosszabb értékekkel is erősen megfontolandó.
Ha elszámoltam valamit, javítsatok ki nyugodtan, légvárat semmiképpen sem szeretnék építeni!
Köszönöm a választ, és gratulálok a szép kályhához!
A kémény korlátaival tisztában vagyok, ezért is gondoltam az orosz kályhára, mert azt olvastam, hogy az kisebb méretben is készülhet. Azt is tudom, hogy a nagy hőtehetetlenség miatt időegység alatt (óránként) viszonylag kis hőmennyiséget ad le pl. a cserépkályhákhoz viszonyítva. Számunkra ez nem hátrány, hanem előny volna, tekintve a szoba viszonylag kis méretét, és ebből adódó hőigényét, ami a mostani, még szigeteletlen födém és fal mellett is csak 1,8 kW (-15 C külső hőmérséklet mellett). Nekünk az lenne a jó, ha mindenféle kezdeti lökésszerű hőleadás nélkül, egy begyújtással sokáig, egyenletesen mérsékelt meleg legyen. A házban gáz-központi fűtés van, a szobákban termosztátos szelepes radiátorok vannak, tehát az alap fűtőrendszer rugalmasan tudna alkalmazkodni a kiegészítő fűtéshez. Az is külön előny lenne, hogy a kályha fala kevésbé forrósodik át, mint egy cserépkályha, mert kis gyerekeink vannak (emiatt padkával ellátott kályha építtetésén gondolkodunk).
Azt ugye jól gondolom, hogy az orosz kályhát is a többi típushoz hasonlóan kell fűteni, vagyis egyszeri 5-10 kg fával megpakolva begyújtani, aztán ha leégett, lezárni, és élvezni a meleget?
Koszonom a valaszt. A csatolt kepen a hoigeny szamitast probaltam szemleltetni. Gondolom ez a hoigeny nem tul nagy, es letezik akkora kalyha, ami tudja ezt teljesiteni. En ebben bizom. Inkabb a ho elszallitasa lehet a problema a kalyhaval nem hataros szobakba. Valamint a kalyha helyisegenek tulmelegedese? Velemeny?
Ha majd megépítette a Mester Úr a kályhát és működik is minden más egyébb kisegítő fűtés nélkül csak légfűtéssel, csak egy kályhával, akkor azt a telefonszámot mi is elkérjük...:)))))))
(Különben minimum 3 kályhával lenne ez komolyan lehetséges, vagy olyan házban amelynek közelít a nullához a fűtésigénye.)
Először is köszönet a fórum létrehozásáért és annak hozadékaiért! Továbbá, mivel végigolvastam az előzményeket, máris előrebocsátom, hogy nem kérek kiviteli terveket, és nem is szándékozom saját kezüleg nekifogni :)
Nem rég költöztünk egy régi (60-as években épült) házba, ahol még megvannak a kémények és az előző tulajdonos elmondása szerint cserépkályha is volt. Ennek kéménye 14x14-es, bár lehet, hogy a falban nagyobb, mert a kéményeen látható egy lépcsőzetes bővülés.
Ehhez a kéményhez a dán és finn kályha nyilván kilőve, de ha jól értem, az orosz harangkályha még jó lehet. A szoba 16 m2, de két másik szoba nyílik belőle, a kémény tartó fal pedig a fürdőszobával közös.
A kérdésem az, hogy kiegészítő fűtésként egy kisebb orosz kályhát be lehetne-e pakolni ebbe a szobába úgy, hogy részben rásegítsen a két belőle nyíló szobára, illetve a "dpek féle" hőcserélővel a fürdőszobára?
Meg nem sikerult teljesen vegigolvasni a topicot, de lenne egy kerdesem. Valaki tudna segiteni olyan tomegkalyhat tervezni, ami ki tud futeni a foldszinten 140 negyzetmetert es a tetoterben 70-et? A tavolabbi helyisegekbe legfutessel lehetne megfelelo mennyisegu hot szallitani?
Tömegkályhát építenék csőkígyóval. Részt vettem egy tanfolyamon, ahol egy ilyet csináltunk.
A mester a tűztér/ utánégető samott hátfalára agyagozta kívülről a csőkígyót. Azt mondta, hogy ha nagyobb hőt akarok elvenni, akkor az utánégető tetejére is felkúszhat a rézcső.
A "tanfolyamon" épült kályha egy félkész házban volt, nem volt tiszta, hogy mekkora helységet is fog fűteni a vízkör.
Komoly méretezést, számítást én még nem láttam a csőkígyó hosszával, a fűtendő helység méretével kapcsolatban. Nem tudom, mi biztosít arról, hogy ne forrjon fel a víz, de mégis meleg legyen a radiátorral fűtött szobában is. Erről tudok nekem valami infoval szolgálni?
Mérte már meg valaki a samott hátfal külső hőmérsékletét? És az utánégető tetejének a külső hőmérsékletét?
Hát igen, ez sem olyan egyszerű, mint első látásra tűnik.
Sancibácsi ötlete-a padlás legurítása 10 cm Isoverrel- tökéletes "tűzoltó" megoldás a szezonra, de itt is fontos rendszerben gondolkodni. Pontosan ki kell számoltatni a szükséges szigetelőanyagok vastagságát minden határoló felületen külön-külön, hogy a végére nagyjából egységes "k" értéket kapjunk!! (adott felületen adott idő alatt elvesztett hőmennyiség)
De ez már tényleg a szigeteléses topikba tartozik.
Utána már vígan rakhatjuk a kályhát pincébe-padlásra :)
Lehet hogy hülyeség, de egy hőtükrös fólia a fal és a kályha kozé abba a bizonyos 1 cm-es résbe csúsztatva nem segítene valamit?
Ha kicsit tehát utánna számolunk rájössz sajna, hogy a kálhától valóban nem várhatod még a felső szint kifűtését sem! Az emeletre is kell tehát .....+a földszint.
Idézet a szakiradolomból: "A régebbi építésű átlagos lakások és családi házak helyiségeinek hőigénye ökölszabály szerűen 35-50 W/m3 között van. Ez a szerint változik, hogy a lakás v. ház elhelyezkedése hőtechnikai szempontból mennyire kedvező. A ideális esetben (35 W/m3) indul a szorosan egymás mellett lévő lakásoktól amik alul, felül és oldalt is fűtött szomszéddal rendelkeznek halad a szélső elhelyezkedésű lakás illetve a szabadon álló családi ház (50 W/m3)felé. Könnyen megbecsülhető, hogy a mi épületünk helyiségeihez milyen érték tartozik. középső társasházi lakás 35 W/m3 szabadonálló csaladihaz50W/m3"
Egyszerűen számítsuk ki, hány m3 a helyiség légtere és ezt szorozzuk meg a becsült hőigénnyel. A helyiség légterének a kiszámítása: Alapterület szorzva a belmagassággal. (Figyelembe kell venni a belmagasság számításakor a födém vastagságát is.) A legújabb kiváló hőszigetelésű épületek esetén a hőigény kb. 5-15 W értékkel csökkenthető köbméterenként. Az így megkapott értéket ezerrel osztva megkapjuk, hogy hány kW teljesítményű fűtőberendezésre van szükség minimálisan. Ezt az értéket megközelítve válasszunk. A tömegkályha illetve egyébb téglakályháknál a félreértés általában abból származik, hogy a tulajdonos csak az előnyöket gondolja végig tehát pl. a jó hatásfokot. Ebben az esetben a jó hatásfok azt jelenti, hogy a kályha felszíne - építéstől függően - 60-80C fokot mennyi fa eltüzelése árán éri el. A felszínének hőmérsékletét emelni jelentősen több fa elégetésével nem lehet ill. szétfűtjük a kályhát szó szerint. A nagyobbra épített tűztér telepakolva egyáltalán nem egyenlő a melegebbel ugyanazzal a hatásfokkal számolva. A téglakályha fűtőképességét átlagosan 500W/m2 (a kályha felszíne m2-ben) számoljuk ebből kevésbé fűt az alsó ill. felső pár sor, de intenzívebb az üvegajtó hőleadása. Tehát egy kevésbé optimista számítás szerint megáll az 500W/m2. További probléma a nem összefüggő légterek: emelet,lépcsőház,szobák amik ajtókkal kapcsolódnak. A különálló helyiségeknél külön külön ki kell számolni a hőigényt és átgondolni, hogyan fog eljutni oda a meleg ha nincs önálló fűtése. Meg kell érteni a kályhák elsősorban csak azoknak a helyiségeknek a fűtésére szolgálnak, amelyek légterével a fűtött felszínük közvetlen találkozik. Megoldás lehet a légfűtés amire van példa és ami valóban megoldja pl. a fal túloldalán levő helyiség fűtését. Vagy központi fűtésben kell gondolkodni radiátorokkal, vagy padlófűtéssel. Ez viszont már nem egyszerű kályhaépítési projekt.
Különben teljesen egyetértek ab69 és Sancibácsi hozzászólásaival....
Tehát mindenképpen javasolt a kályha átépítése és jövőre a földszintre egy nagyobb teljesítményű kályha készítése? Továbbá a padlástér szigetelése, legalább a szobák felett (két részre osztott a padlás).
A kályhát (ami a két szoba között van) nem feltétlen kell átépíteni. Ha mellette a falnyílást meg tudjátok nagyobbítani, akkor 'nagyobb felülete' lesz a szoba levegőjét melegíteni (igazából csak a levegő tud szabadabban áramlani).
A padlás hőszigetelését pedig ne halasszátok a jövő évre, max a jövő hétre:-))
A 10-es üveggyapot m2-t meg lehet venni 500 ft körül. A fél padlás 20.000 az egész 40.000 ft alatt van. Ezt a tüzelőn kb 2 tél alatt behozza. Nem kell hozzá szakember sem, házilag is le lehet gurítani, javaslom a (hő)szigeteléses topikban érdeklődj utána, ha kérdésede van (párazárás, járhatóvá tenni estleg).
Én párazáró fóliát javasolnék alá (egyszerű pe fólia, magyarúl nájlon:-))
Ha egy páraáteresztő tetőfóliát húztok a tetejére, a porja sem fog szállni.
Mondjuk én biztos nem foglalkoznék a járhatósággal: megpróbálnám a fél padlást pakolásra használni, és legalább a másik felét legurítani vele, a 18-19 fokban én nem tudnék ellenni a családdal. Aki meg beton födémet épített szigetelés nélkül azt nem a melegebb éghajlatra, hanem a sarkvidékre zavarnám!
A ház két szinten 2x 75 nm. Nem tömör, hanem üreges nagyméretű téglából készült a fal. A szobák felett padlás van, betonfödémmel, nem szigetelt. Lomtárolásra használjuk. Szerintem a kályha nem tömegkályha, hanem füstjáratos kályha külső téglaborítással. Ettől függetlenül hatásfokra nem panaszkodom, gyönyörűen melegszik, nem lehet megfogni sem olyan forró kívülről. Írtad a falat, valóban, megnéztem, a falat nagyon átforrósítja, tehát valószínűleg ott is bukunk rajta. Egyébként a 95 cm széles kályha mellett 1-1 cm van hagyva és felette 120-as áthidaló lett beépítve, tehát jövőre tudunk nagyobb rést készíteni. Ott is sok meleg elveszik gondolom. Tehát mindenképpen javasolt a kályha átépítése és jövőre a földszintre egy nagyobb teljesítményű kályha készítése? Továbbá a padlástér szigetelése, legalább a szobák felett (két részre osztott a padlás). Köszönöm a segítséget
A 4,2....-es kályha: cserépkályhák. Ennek tűzterét valóban rakják agyaghabarcsba, de át is kell rakni néhány év után.
A tömegkályhát viszont nem kell átrakni x évente. Gyakorlatilag 30-40 évre épül. Nem érdemes azt a néhány ezret kispórolni belőle: én nem ajánlom senkinek, hogy agyaggal rakja. Főleg ha nem kaolin, hanem más 'jó' agyagba. Kinek mi a jó? Van akinek az ami a legolcsóbb, vagy amihez épp hozzá tud jutni, és van.
Van annál olcsóbb tiszta agyag is. Írod: 5 zsák kell egy kályhához, na de mekkora kályhához? Ha jó az agyaghabarcs keverése, akkor egy 4,2.5,7-es kályhához elmegy 2 zsákkal, max 3-mal, de akkor már igen zsíros a cucc.
Valóban jó lenne még tudni 1-2 dolgot. (sajnos nekünk is és neked is).
1.
Téglaház: de milyen? (amúgy jól értem 2*75m2; vagy a két szint össz:75?) Tömörtégla, b38, vagy porotherm 30-38?? (bár tartok tőle, ha a belső teherhordó 50-es akkor tömör:-((
Ha kis-nagyméretű tömör téglából épült a ház arra valóban nagyon hiányzik a szigetelés a mai viágban. Nem írtad a födémet sem (vagy tetőtérbeépítéses??)! Pedig ez is nagyon fontos! Javaslom nézd, vagy nézesd meg! Ha monolit beton, vagy betongerendás-beton béléstestes , akkor azt felülről, a padlás felől feltétlen szigetelni kellene. Ez mindenképpen érezhető lesz, és az egyik legolcsóbb beavatkozás. Üveggyapot paplant kéne felülről a padlásra teríteni, de legalább 10 cm-est! (a jelenlegi energetikai szabvány szerint most épülő házaknál már min 20 fölött).
2.
Nem tudjuk milyen is az a téglakályha. Reméljük nem (dán, vagy más) tömegkályha, hanem járatos 'cserépkályha', csak tégla külsőbe öltöztetve. Sajna egy ilyen (165 cm magas, vagy inkább alacsony?) kályhától valóban nem lehet elvárni két helyiség kifűtésénél többet, ha rossz a sigetelés :-((
3.
Különösen nem, ha két oldalt az 50-es fal 'eltakarja'. Ahhoz, hogy meginduljon a légáramlás az 1-1 cm sajnos valóban édes kevés. Ez építési hiba. Ezen egyébként kőművesmunkával (ha jön a jobb idő gondolom) majd lehet segíteni. Vagyis a falnyílást nagyobbra venni: lehet nagyobb áthidalót is kell betenni (?).
4.
Összegezve egy ilyen rosszul szigetelt házban szüleink is 1 helyiséget fűtöttek 1 cserépkályhával, max 2-t, ha így a válaszfalba építették. Többet nem szabad tőle várni:-((
Marad a gond az emeleti konyha-fürdő fűtése (amúgy más fűtés nincs a házban, ez az egyedüli?). A földszinti kandalló felszálló melegével próbáltad eddig megoldani.
Nem tudom a fsz-t nem azt írod, hogy nem használjátok? Akkor javaslom vigyétek fel a konyhába, ha megoldható (kémény?). Ezektől a 80-90.000 ft-os kandallókról viszont valóban tudni kell, hogy addig meleg, és fűt, amíg ég benne a tűz. Gazdaságtalan, sok fát eszik. Nappal tudtok benne fűteni, éjjel meg úgyis a szobában alszatok.
5.
Esetleg egy normális tömeg(:-))kályhát építeni. Alternatíva lehet akár az is hogy légfűtésest, aminek a melegéből fel lehetne vinni az emeleti konyhába.
Hát röviden, és álltalánosságban ennyi. A konkrét dolgokhoz alprajz, a fal szigetelése, és a többi feltett kérdés megválaszolása kellene.
A múltkor kérdezősködtem hogy a sima 6 KW-os Géja mobil kandallót téglával körberakva rontok-vagy javítok -e a hőntartáson, kipróbáltam: határozottan jobb lett.
Eddig ha a tűz éjszaka kialudt azonnal hideg lett, most viszont 12 órán keresztül jó idő marad, csak ekkor kell újra befűteni.
Igaz, még nem voltak hidegek, de a különbség észrevehető.
A téglákat a valódi kandallóhoz hasonlóan építettem köré, és fenn is van egy koszorú, amit később egy öregbített gerendával fogok körülrakni.
Picit több infó kellene, de már ennyiből is kiolvasható néhány dolog.
1. A házat le kellene szigetelni, nagy hangsúlyt fektetve a tetőtér szigetelésére. Hőveszteség számítással talán nem untatnálak, de elég tudnod, hogy hétszeres (!!!!) hőmennyiségre is szükség lehet jól szigetelt-szigeteletlen tér adott hőfokra való felfűtéséhez, ill. annak megtartásához.
Az alsó szint kifűtése a fontosabb feladat, ha jól olvasom az egy légtér, galériával "csatlakozik" a tetőtérhez. Tehát ha a földszinten épülne egy viszonylag nagyobb teljesítményű kályha (direkt nem tömegkályhát írok, tekintettel a cs.kályhás kollégákra), annak a melege felszállna a tetőtérbe is. Így a felső szinten elég lenne egy kisebb, falközbe épített ( de inkább a konyha-szoba-szoba hármasba építve-gondolom az közfal) kályha is.
Hogy minek egy téglakályhát folyamatosan fűteni az számomra érthetetlen, ha csak így ad meleget akkor az konstukciós hiba.(el van cseszve)
Persze még sok megoldás létezik, pl. a felső szint fűthető a fölszinti kályhára kötött radiátorokkal.( ennek nem vagyok a híve, de néha nincs más megoldás),vagy légfűtéssel ellátható a "vak" helységek hőigénye.
Pontos válaszokat persze csak a helyszínen tudna adni v.melyik közelben lakó kolléga.
Sziasztok ! Sokat visszaolvastam és most segítséget illetve véleményt szeretnék kérni. Kétszintes házban élünk, téglaépítésű, de még nem szigetelt, elég huzatos helyen a Duna kb. 150 m légvonalban. A nyílászárók műanyagból vannak már mindenhol. Alapterülete a háznak kb. 75 nm, de az alsó szintről felfelé és a felső szintről a padlástér felé elég nagy hasznos területet kivesz a ház közepébe épített, 2 felfelé vezető, betonból készült lépcsősor. Szóval tagolt a ház, nincs egy központi hely. A felső szinten a két szoba közé építtettünk egy téglakályát nyáron. Méretei 95 cm széles 165 cm magas (alatta + 50 cm padka, mely nem fűtött) és 80 cm mély. A padka felöli oldalról tüzelünk, a másik szobában nincs padka, ott tehát a hőleadó felület 50 cm-rel magasabb. A két szobát még kifűti, főleg a belsőt, melynek a fala a szomszéd házzal egybe van építve, tehát onnan a szomszéd is fűti. Viszont a konyhát amelyből a két szoba nyílik egyátalán nem, és a fürdőszoba is hideg, az pedig a konyhából nyílik. Alsó szintre egyelőre vásároltunk egy öntvény 8 kw kandallót, hogy majd rásegítünk, mert a felső szint van belakva. A gond: iszonyat hideg van, ha meg fűtöm folyamatosan a téglakályhát, akkor rengeteg fát használunk el. Gyakorlatilag egész nap rakjuk, mert nem lehet megmaradni. Most azt próbálom, hogy a kandallóba begyújtunk reggel, mert onnan meg a lépcsőn keresztül felfelé jön a meleg, pont a konyhába. Tehát így még el lehet lenni valamennyire, csak gazdaságtalan. A padka felöli szobát 18 fokra tudjuk felfűteni, a másikat olyan 22 fokra.
Én nő vagyok, tehát teljesen laikus, a kályhás amikor rakta azt mondta, hogy ez így jó. Kérdésemre, hogy a két fal között nem fog elveszi a meleg annyit tett, hogy két oldalról kb. 1-2 cm rés van a kályha és a fal között, felfelé pedig kb. 5 cm. Szerintem a hiba oka a következő lehet:
- kicsi a kálya, sokkal nagyobb tűztérrel és nagyobb felülettel kellett volna megépíttetni,
- mivel két szoba között van a falba építve, mely főfal, ráadásul, tehát 50 cm mély, szóval a 80 cm mélységű kályhából kb. 15-15 cm lóg ki a szobák felé, ott esetleg elveszhet a hő, vagyis a falat fűtjük vele,
- ráadásul tagolt a ház.
Mit lehetne tenni szerintetek? Eléggé el vagyok keseredve. Köszönöm, ha válaszoltok.
Momentán úgy néz ki, hogy az egyetlen komoly, és legkonkrétabb kifogás, illetve kritika ami a kályhánkat , kályhaépítésünket érte az az, hogy minden szakértelm nélkül követtük el. Még egy tanfolyamra sem voltunk képesek elmenni.
Ennyi.
Nem az hogy a tüztér túl kicsi, vagy túl nagy, vagycsak rosz helyan van, vagy kihagytuk a paplant, vagy rossz az arány, vagy kicsi a lyuk, vagy nagy vagy valami. Bármi ami konkrét, és "szakmai".
Nem, semmi, csak álltalános vagdalkozás,és ez védekezésre késztet.
És ez az ami miatt sértődőttnek tünhetünk.
Pedig ami engem illet én konkrétan dühös vagyok, és ez a nem szeretem fajtából van.
Hiszen számtalanszor leírtam, hogy IGEN laikusok vagyunk. NEM, nem értünk hozzá , éppen ezért semmi esetre sem szeretnénk senkinek sem megmondani, hogy hogy kell csinálni.És mégis folyamatosan ezt vágják a fejünkhöz, mintha mi ki akarnánk itt oktatni a nagyérdeműt, hogy hogy kell tömegkályhát építeni. Ha az eddigi hozzészólásainkból ez jött le akkor egyeseknek komoly szövegértési gondjai lehetnek. Ez folyamatosan védekezésre késztet, és valóban, legutóbb a kultúra kicsit kiverte a biztosítékot.
Azért csináltam azt a blogot, mert tényleg azt gondoltam, hogy ezzel segíthetek, azoknak akik még elötte állnak, nekünk nagyon jól jött volna egy hasonló. És ezzel nem azt akartam bemutatni, hogy így kell csinálni, csak azt, hogy mi így csináltuk.Hogy jól vagy rosszul az rövidesen kiderül, gondolom.
Persze az is lehet, hogy dilettáskét tejbetökként vigyorogva fogom, nézni milyen szépen ég benne a tűz, és még meleget is ad, ja meg még tetszik is,nekem monhatja bárki , hogy ez a kályha egy szar, nem fog érdekelni.
Nem fogom többet zavarni a hozzászólásaimmal a köreiteket.
Ha valaki el szeretne érni valamiért, emailben megteheti, vagy a blog ildalain is szólhat hozzánk, úgy döntöttem a blogot még egy ideig meghagyom, és frissíteni is fogom.
Mindenkinek minden jót kívánok, kellemes Karácsonyt,és boldog új évet!
Akár megértő is lehetnék a sértődöttséged miatt, de egyre kevésbé vagyok az. Olyanokkal vagdalkozol , akik valóban értékes ismeretekkel ajándékoztak, ajándékoznak meg.
Alapból! ab69 nélkül valószínű hogy csak valami nagyobb kanyarral jutott volna el az ismeret a dán rendszerű építésről a magyar érdeklődőkhöz. Lars Helbro valószínüleg soha nem jött volna Magyarországra, ha ab69 nem ismerteti meg velünk a dán Mester tevékenységét.
Hogy nem méltatják a hozzászólásait? Valószinű, hogy nagyon szellősen nézted át a fórum bejegyzéseket!!
Az írásaira a szakmaiság a jellemző! Nem indulatok vezérlik.
Én bizom abban, hogy a későbbiekben is figyelemmel kiséri ezt a fórumot és ha kell megszólal! Többször szükség volt arra, hogy helyükre kerüljenek dolgok, hogy nehézségek megoldodjanak. Hogy gondolkodásra, megfontoltságra, több információ, ismeret megszerzésére bíztat? Hát ezt talán nem illene felróni neki!
A kályhátokkal kapcsolatos kritikák remélhetőleg ott fognak eredményt hozni, ahol leginkább kell. Az építő mester nagyon szépen dolgozik. Ha a szakmai teljeségre törekszik, akkor nem fog megelégedni a netről lelesett szerkezeti képekkel, hanem a megfelelő ismeretek megszerzésével lát neki a következő tömegkályhájának. Bízom ebben, mert a látott munka egy építeni szerető és tudó embert sejtet.
Mielőtt kialakulna az állóháború, és a két front beásná magát a 'lövészárokba'; szóval én tisztelettel megkérnék minden fórumozót, hogy érveket, gondolatokat, szakmai szempontokat, stb tessenek ütköztetni, felhozni, és nem érzelmeket, indulatokat, alátámasztatlan, megalapozatlan vádakat.
A fórum megszületése óta egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hány hozzászóló írásaiban lehet szakmai dolgokról olvasni, és lehetne TANULNI!!!! És ab69 egy ilyen oszlopos tagja a "társaságnak".
Persze tanítani csak azt lehet aki tanulni akar, és nem kötekedni, ill. a nulla tudását fitogtatni makacsul, nevetségessé válva mindazok előtt akik tényleg szakmabeliek. Végre fordítani kellene egyet a monitoron, és meglátni a segítő szándékot, mert aki évek óta kályhákat épít reggeltől estig, és esténként még veszi a fáradságot, hogy tájékoztasson, tanácsokat adjon, na azt talán meg kellene becsülni. Mert hát ugye bele is sz..rhatna, aztán gondotok a bajotok, max. jókat röhög az "eredményeken".
Az elottem szolo lenyegretoro valaszt adott, en is ugyanazt mondom csak kicsit hosszabban.
Talan azert sincs tolongas, mert a figyelmes olvasas es a gondolkodas parositasa csodakra kepes.
Ha a teszteles modszereibei akarunk belemenni, akkor a LopezLabs egy jo hely, de talan szerencses lett volna egy olyan irast belinkelni, ami kimondottan a kalyhak teszteleserol szol , van valasztek. De nezelodhetsz Helbro oldalan az MHA-nal, tobb tipus meresi adatait is megtalalhatod, sot tanulsagos kiserletek is tortentek. Nem titkoljak a meresi adatok mint lathatod. Ha tisztessgesen epited az adott tipust, nagy meglepetes nem fog erni, na ja, ezt elobb celszeru megtanulni, ha mar epiteni akarjuk.
A tomegkalyha vs. cserepkalyha nem hatekonysag, hanem burkolat es penztarca kerdese.
Nem en voltam az egyetlen, aki mar pedzegette, hogy tomegkalyhat nyugodtan burkolhatsz kalyhacsempevel, de teglakalyhat is epithetsz jaratokkal, volt mar arra is precedens, hogy valaki ilyet akart tomegkalyhanak eladni. De, cserepkalyhaba is belerakhatsz nagy hatasfoku tuzteret, csak akkor meg kell erositened a falakat vagy nagyobb vastagsaggal, vagy minosegi anyagokkal. Sulyban meg ott leszunk hogy valakiben felmerul, hogy ez mar tomegkalyha.
De ha hatekonysagot emlegetsz, akkor azt sem art tisztazni, milyen hatekonysagrol beszelsz, az eges tisztasagarol, vagy arrol a melegrol ami a hazban marad azzal szemben ami a kemenyen lesz kieregetve?
Ha cserepkalyha alatt Mari neni lengyel otoset erted, mert ugye ez egy gyakori cserepkalyha tipus, tudod az a fajta amibol evente ketevente lehet a kormot lapatolni. Ebbe mondjuk benne lehet Mari neni okossaga is, hogy locsolja a fat, vagy szepen folytogatja a tuzet, hogy az a draga fa tovabb tartson.
Ha csak azt akarod osszehasonlitani, hogy egy jol megepitett tomegkalyha, vagy Marineni cserpkalyhaja egeti el nagyobb hatasfokon a fat, ezert kar gazelemzot venned, a korommenyiseg osszhasonlitasa, amit a ket kalyhabol kiszedsz az eleg arulkodo.
Ha olyan cserepkalyhat akarsz ami felveszi a verseny egy tomegkalyhaval, akkor az nem az lesz amit 60-80e ert felepitenek, atraknak. Egy komolyabb cserepkalyha belselyenek az anyagkoltsegere nem eleg ez a penz , a tobbirol ne is beszeljunk, de amig erre van igeny addig olyan is lesz akik ezt megcsinalja, ennek megfelelo minosegben.
A tomegkalyha leginkabb epitesi szempontokban hozott ujat. Kerdezz meg egy idosebb szakit vagy akar frissen vegzettet is, mit tud a 3T -rol, milyen hofokon szunik meg meg a lathato fustoles, hany fokon egnek el a fagazok, hogy eri ezt el es mi fogja kibirni ezt a homersekletet stb...? Nagyszeruen tud jo esetben fustjaratokat meretezni, szepen osszerakja a csempeket, de ha ilyeneket kerdezel tole, valoszinuleg nez mint hal a szatyorban, nem tanulta, nem ezt tanulta, ha megis, akkor azt mar magatol, szakmaszeretetbol.
A tomegkalyha eges hatekonysagban, hotarolasban maximumot tud nyujtani, ha valaki megtanulja hogyan. Ha csak egy kalyhat, vagy tipust akkor azt. De alapjaban egyszeru fizika, Magasabb hatasfoku egeshez magasabb homerseklet kell, nagyobb hotarolashoz nagyobb tomeg, a nagyobb tomeg lassaban melegszik fel, hosszab futesi periodusokra lesz szukseg, kisebb tomegnel meg a nagyjabol a forditottja.
Csempebol es teglabol is epithetsz kicsit es nagyobat, a kisebbnel hamarab kezded a kemenyt futani, kisebb lesz a hotarolasa, rovidebb es gyakoribb futesi periodusokkal mukodik hatekonyan, nyilvan leegyszerusitve, de ilyen osszefuggesekrol van szo, ezek alapjan illene megepiteni, meg a sajat barkacsolt kalyhat is. Arrol nem is beszelve, hogy passzolnia kellene a futendo hely hoigenyehez.
Barkacskalyha teljesitmenyet szamszerusiteni a profi kalyhahoz....
Ha diplomatikus akarnek lenni, akkor komolytalan.
A profi kalyhat meg csak -csak meg lehetne hatarozni, maximum kozeli egestisztsag, minimalis kemenyen kereszteli hoveszteseg.
A barkacskalyha, azon meg mindenki mast ert, szelsoseges esetben ugye az is lehet barkacskalyha, ha rokalyukba nedves faval fustolunk, ha azt is hatekonysagnak veszuk melyikbol fut ki a ravaszdi akkor meg nyert ugyunk is lehet. De komolyan, ki tudja hol van elrontva a barkacskalyha? Nem megfelelo meretu, nem tud tisztan egni, vagy tud tisztan egni , csak epp rovid uton a kemenybe eregeti a meleget?
Ezt szamszerusiteni es oszzehasonlitani egy jol megepitett kalyhaval? Komolytalan.
A problema nem azzal a barkacskalyhaval lesz amelyik rovid uton megrottyan, hulye volt az epito es hamar kiderult , nincs mirol beszelni. Hanem azzal amivel nincs komoly gond, latszolag szepen mukodik. Barkacs tomegkalyhat barki epithet , gyakorlott cserepkalyhas es kandallos es laikus egyaran, jol mukodo tomegkalyhat is barki epithet, aki megtanulta, tudja mire kell odafigyelni , ezzel szoktak gondok lenni.
A barkacskalyha ugye az ami ugy epul, hogy fogalmunk sincs mit csinalunk, volt egy rajz vagy fotosorozat, esetleg tobb, amit onzetlen lelkek feltoltottek,ami vagy jo vagy nem jo, masnal lehet hogy mukodik nalunk nem biztos. Szoval epitjuk ami a kepen volt, hogy minek az a feher ize, az tokmindegy rajta volt a legtobb kepen, mi is rakunk belole. Az egyiken alul van a kemeny, a masikon kozepen, ne bonyolitsuk, tomegkalyha az tomegkalyha, nekunk jo lesz valahol feluton. A kalyha all, fust kitalal, komoly problema nincs. Kicsit fustol, kicsit repedezik, nem is fut olyan jol ahhoz is sok fa kell, de a mienk.
Nagylelkuek is vagyunk megosztjuk mindenkivel, nehogy olyan konnyu dolga legyen a kovetkezo bator barkacsolonak, mit is erdemes masolnia. Az oromkodes persze idovel elszal , a kalyha nyugei maradnak. De aztan rajovunk, hogy ennel egy cserepkalyha is jobb lett volna, igen a Mari nenie, esetleg egy barkacsboltban vett kalyha is...De ugye azt nem mondhatjuk, hogy hulyek voltunk es valamit rosszul csinaltunk. Ha a haver is tomegkalyhat akar es meg akar kerni minket, mint tapasztalattal rendelkezot, hogy segutsunk neki,kerdesei lennenek. Ugye az ciki ha esetleg rajon, hogy lovesunk nem volt, mit miert csinaltunk. Szoval nem is olyan jo ez a tomegkalyha, nem is erdemes ilyet epiteni sot egy nagy rakas....Inkabb jol telesirjuk egy halom ember fulet, hogy nem jo a tomegkalyha.
Igencsak valoszinu tortenet, ezert nem erdemes 3 tonna teglat a nappali kozepere barkacsolni.
Aki meg tudja , hogyan kell jo tomegkalyhat epiteni, egyszeruen csak azert mert megtanulta, ertheto modon nem akar bunreszes lenni egy ilyen tortenetben, idovel azt is meggondolja mit mond a tisztelt nagyerdemunek, kulonosen ha egy olyan kijelentes, mint pofatlanul egyszeru szerkezet egyeseknel felhivast jelent eszetlen barkacsolasra. A szerkezet egyszeru, nem a megepites, egy uszomedence meg ennel is egyszerubb szerkezet, jol megepiteni meg ennel is nehezebb...
Segitini persze szep dolog, ha meg akarja erteni valaki , hogy mukodik egy ilyen kalyha, az szoban nagyon jol mukodik, az epites, az meg ugye gyakorlati dolog.
Szoval nagyszeru , ha valaki tanfolyamon, vagy kozos epitesen akar resztvenni, minden lehetoseget megkap, hogy jol epitse fel a kalyhajat, viszont amilyen idoket elunk, nem art elotte tajekozodni, valoban azt a tudast kapjuk-e amire szuksegunk van.
Mint a link is mutatja vannak tömegkályha tesztek. Keresni kell cser.kályha tesztet és kinyomtatva egymás mellé tenni:-))
2.
Te viszed a hőmérődet a zsebedben OK. De a kályhákat hol vigyék hozzád:-)) ??
3.
Az az infrahőmérő meg minek?
Ahoz füstgáz elemző kellene. Talán két (azonos) cserépkályhát össze tudnál vele hasonlítani; de körtét almával nem szerencsés. Ezen a topikon már sokszor volt említve, hogy a töm.kályha külső felülete alacsonyabb, de hosszabb ideig, lassan elnyújtva adja ki magából.
Megépíti/nem szakad be/nem füstöl vissza/melegszik az oldala > mindenki bódog.
"Teljesítménye" illeszkedik a lakás hőszükségletéhez
Delikvens begyujt> x ideig meleg a lakás <> ha nem elég/nem az elvárt ideig, akkor legközelebb max. 5kg-al több fát tüzel el.
A profi <vs.> barkács építés különbségeként emlegetett " hatásfokbeli" plusszt - persze a "profi" építés javára - még mindig nem tudjuk, hogy mennyi.........?
Lehet számszerűsíteni? 5-10-30% ????
Max hasonlítgatni lehet a megspórolt gáz értékét az eltüzelt fa árához képest....
Ez a fatüzeléses hatásfok , ugyan olyan "bűvészmutatványra" ad lehetőséget , mint a kondenzációs 109% hatásfok :-)
Nem kötözködésből, hanem kiváncsiságból kérdezném, hogy :
Ha "szakember" megbízásból/honoráriumért építi a kályhát akkor nem ugyanaz a folyamat ?
Mármint:
"Belerakunk egy adag fát, elégetjük benne, a füst "kitalál " belőle, az oldala meg átmelegszik.A szakember és tulajdonos meg elégedett hisz jól fűt a kályha. Azt hogy mennyire jól azt csak egy másikkal összehasonlítva -laborkörülmények között-lehetne érzékelni, de arra általában nincs mód és a körülmények is általában különböznek."
Mitől biztosabb, hogy annak jobb a "hatásfoka" ????
Mit jelent az, hogy "Aki ismeri a kályhákat az tudja, hogy az adottságok között a maximumot hozták-e ki a felhasznált anyagokból."???????
Mihez viszonyitja a "keletkező meleget" begyúttás után?
Honnan tudja az a "szakember" pl, hogy a házban ahova a kályhát építette, hány cm szigetelés van a padlóban(alatt), falszerkezet milyen, ablak k-értéke milyen, hőszigetelő vastagsága a födémen(ben) mekkora ???
Már csak a fa nedvességtartalma miatt is "hatalmas" eltérések lehetnek. Nem ?
Akkor át kell a fórumot keresztelni "krematórium"-ra és tényleg egyáltalán nem tartozik ránk és gondolom egyik kályhásra sem. Krematóriumot még nem láttunk, nem építettünk és szeretnénk is távol maradni minden formájától!!!
Szerintem normális érzetű embernek a kályha az életről szól, a melegről a téli hideg napokon és nem a fennen említett szó. Mi maradunk a kályhaépítők táborában és meghagyjuk ezt a helyet az egymást heccelőknek.
Én sem értem, mi a baj a krematóriumos hasonlattal, vagy mi a méltatlan benne. Tele a világ téglával burkolt, vagy abból épített krematóriumokkal, amik hasonlítanak bizonyos típusú tömegkályhákra, csak gondolom nagyobbak. Vagy az ajtajuk nagyobb, hogy beférjen egy holttest.
Ennyi erővel méltatlan általánosságban egy fekete kombi autóról beszélni, mert az meg hasonlít a halottaskocsira.
Nem szoktam ezen a fórumon hozzászolni, és most sem tennem ha Sancibácsi nem szólít meg.A feleségem és én szerveztük a workshop-ot Helbro, és Chernov vezetésével.
Javaslom ha valaki megteheti és kellően elkötelezett menjen el az MHA workshopjára. Itt gyűlnek össze a világból a kályhaépítők, a híresek és a hobbiból építők is. Valóban van mit látni és tanulni. Mi is tartunk közös építéseket de ez csak saját tudásunk erejéig terjed és csak azokra a megoldásokra amit már kipróbáltunk.Családom, de főleg nagyapám ismert cserépkályhás volt a vajdaságban, másik nagyapámnak téglagyára volt, így a család az agyag és a tűz szeretetét örökölte. Magyarországon ha valaki a kályhaépítéssel elhivatottságból szakmaszerűen szeretne foglalkozni mindenképpen képesítést kell szerezzen. Álljon itt Libik András megfogalmazása a "kályhásképzésről":
A képzés tudást önmagában nem, csak legitimitást biztosít.
Amit hozzátennék: A tudáshoz kellenek saját "felfedezések", kudarcok, újrakezdések sok-sok idő és a legfontosabb ,hogy legyen kitől tanulni....
A "tömegkályha" Mo.-on járatlan út: senki nem beszélhet 10-20 év építési gyakorlatról, Mo.-on felépített 15-20 éves kályhákról.
Méltatlan a fórumon feltünt krematórium téma.Merem remélni, hogy aki ezzel példálózott nem tudta mit beszél.
A fórum elindításánál V11 leírta hogy az érdeklődőket és az esetlegesen sk. építőket várja hogy megosszák a tapasztalatokat.
Az sk. kivitelezésű téglakályhákkal mindenki ,de főleg a tulajdonos sokkal elnézőbb.Egy repedés pl. "könnyen javítható" ,az esztétikai hibákra azt mondjuk egyedi forma stb.
Nem azt akarom mondani, nem lehet otthon házilagosan kályhát építeni téglából, mert lehet.
Belerakunk egy adag fát, elégetjük benne, a füst "kitalál " belőle, az oldala meg átmelegszik.A tulajdonos meg elégedett hisz jól fűt a kályha. Azt hogy mennyire jól azt csak egy másikkal összehasonlítva lehetne érzékelni, de arra általában nincs mód és a körülmények is általában különböznek.
Aki ismeri a kályhákat az tudja, hogy az adottságok között a maximumot hozták-e ki a felhasznált anyagokból.
Tudni mit miért csinálunk, na ehhez már tudni kell valamit a kályháról amit építünk :
Miért pont olyat , miért akkorát , mekkora kéményhez, milyen anyagokból, és főleg mit várunk el tőle?Kályha és kályha között nem csak a külcsín a különbség, a belsejében sokkal fontosabb különbségek vannak.
Ezért érdemes a tanácsokat megfogadni és kérni a segítséget.
Teccik látni azért mondtam, hogy kérdezni tessék szíves lenni. Ha megkérdezte, volna, hogy hogyan tettük az ajtóra a külső boltívet, akkor nagyon szívesen elmondtuk volna, hogy nem RÁ van téve, hanem elé, rátakarással.
Tudom, hogy nem sokba néz bennünket, de elólvastuk a fórumot, (bocsi nem én hanem a férjem). Szóval elolvasta a fórumot elejétől a végéig, és nem kerülte el a figyelmét ez a momentum, és tanultunk a MÁS hibájából, mert volt olyan rendes, hogy ezt közzétette.
Szóval, ha kérdez, hogy ez nem látszik jól a képeken, vagy úgy látszik, hogy... akkor szerintem egy csomó "kedves " hozzászólást megúszhattunk volna.
De inkább azt az utat választotta, hogy azonnal teljes magabiztossággal állította, hogy jól elcsesztük.
Nem lett volna jobb rákérdezni mielőtt álmatlan éjszakákat okoz valakinek?
Amikor megkongatta a vészharangot ,egy fél napra voltunk a befejezéstől. Azt mondta , hogy BIZTOS, hogy a tüztér aljáig vissza kell bontani a kályhát.De nem mondta meg, hogy miért, és a napokban nem tudott eljönni megnézni.
És még mindíg nem kérdezett semmit.
Mérlegeltünk.
Ha befejezzük, és a használat során beigazolódik, hogy tényleg szar, akkor szinte ugyan annyi lesz visszabontani, mint akkor a vége előtt, hansúlyozom egy fél nappal .Az anyag nem vész kárba (nagy része), "csak" idő és munka.
Döntöttünk.
Befejeztük.
Utánna beszéltünk dpek-kel és gyakorlatilag elmondta ai a fórumban volt, csak kérdezett is!(kémény stb....). és azt mondta komoly gond szerinte nem lesz vele. Ami meg lehet, az minegyikkel lehet bárki építi.
"Az emberek a 20. század első feléig maguk csinálták házaikat, tüzelőberendezéseiket. Összeverődtek a falusiak, és falat vertek, sarat gyúrtak. Sok ember a mai napik is a saját kivitelezést választja az építkezéseknél; egy részről olcsóbb, más részről pedig a vállalkozók sem túl megbízhatóak."
Valóban így volt, sőt van is egyes helyeken (Afrika egyes részein). Azonban mindíg egy tájegységre jellemző technológiát követtek. Tehát amikor összeálltak egy adott tipusú házat csináltak, amihez a falu határában elérhető anyag (agyag, szalma, törek) állt rendelkezésre. Ez a ház többnyire azonos volt a szomszéd házzal, vagy a szonszéd utcában levőkkel, és valóban egyszerű (3-4m falfesztáv, hogy fafödémmel könnyen áthidalható legyen, ezen sárgerenda, majd üres fedélszék kötőgeregdával, ami alúl-felül deszkázva (sarazva-tapasztva) födémként szolgált). Láttak is ilyet közelről, mert már ők is voltak a szomszédnál, sőt be is sározták a kezüket. De nem csak a házak, hanem pl. a vályogkemencék is így készültek, érdekes, hogy tályegységenként változott a külső megjelenésük, építési módjuk: de ez már félig néprajz.
Esetünkben a tömegkályha 'tájidegen'! Nem voltak építői, nem volt minta, nem volt 'gyakorlási', tanulási lehetőség. Köszönet ezért a Cvetkovics Andrea-Vajda Zsolt házaspárnak, http://www.tomegkalyha.eoldal.hu/
hogy idehoztak egy eredeti dán/ukrán mestert, aki gyakorlati bemutató keretében adta át a tudást. (Őket bátran ajánlom mindenkinek hasonló bemutatókat ma is tartanak). Ugyanis valóban más anyagokat, technológiát, csomóponti megoldásokat, gondolkodást, sőt más tüzelést is igényel! Ezért is a magyar nép nem finn faházat, a norvég pedig nem alföldi vertfalas parsztházat épített.
"Az MHA oldalon örömmel nézem végig az évente megrendezésre kerülő találkozó képeit; az előadások után a résztvevők bemutatják a legújabb kályhák építését a gyakorlatban is. Aztán méricskélnek, sör, pizza, high-tech, low-tech, sütőkemence, harang, finn, dán, eszem-iszom, grafikonok, tervrajzok, stb. Érted: nem féltik a tudásukat. Nincs mit félteniük: ők feltalálók, nem üzletemberek! Sok kályhát elrontottak már, mire idáig eljutottak. És élvezik, hogy végtelen a variációk száma."
Ezek a mosolygós emberek nem az utcáról estek be, hanem kályhások, akik az évi rendszeres MHA tagdíjat befizetik, hogy olcsóbban vegyenek részt az ilyen rendezvényeken. az 'utcáról' a gyakorlati építéssel egybekötött meeting-re térnek be, hogy megtanúlják az adott kályhát, mielőtt otthon nekiállnak az sk építésnek.
"És akkor a véleményem: minek egy olyan fórum, ahol az építő ember nem kérdezhet, mert úgysem kap mást, csak letolást? Meg hogy nem szabad nekiállni, mert nincs se agyam, se iskolám. Meg mit okoskodok én ilyen-olyan változtatásokkal, mikor arról Alex (Helbro) nem beszélt."
Ki mondta, hogy nem lehet kérdezni? Csak én személyesen segítettem már a torokra, kémény elzáróra, stb vonatkozó kérdésekben.
És ezután is segítek azoknak akiknek 1 részlet hiányzik csak ahhoz, hogy összeálljon a kép. Annak felelősségét nem vagyok hajlandó felvenni, hogy EGÉSZ KÁLYHÁT leírjak, rajzoljak, hogyan kell építeni. Egyrészt vannak is nálam nagyobb, igazi mesterektől (Kuznyecov pl), másrészt ne higgye azt a szegény magyar, hogy ennyi elég. Mert valakinek elég, valakinek nem. Azt pedig utánna nem lehet szelektálni, hogy neked elég, megnézheted, neked nem, te nem nézheted.
Úgyhogy a választás minden kedves tömegkályhára vágyakozóra van bízva:
-vagy építtet egyet szakemberrel,
-vagy elmegy megnézni eszik-e vagy iszzák, mielőtt nekilát,
-vagy nekilát, éss lesz, ami lesz.
Én minden kedves felnőtt gondolkozású fórum olvasó belátására bízom.
Tehát Mo. -on a XIX század végéra kialakult egy kályha , tűzhelygyártó ipar. Ezek jobbára un. öntvény üzemek voltak, szép művészi önt vényeket állítottak elő. Ezzel párhuzamosan alakult , fejlődött a tűzállóanyaggyártás, ezen belül a samott gyártás is.
És ekkora már a manufaktúra jellegű, kisipari cserépkályha csempegyártró ipar is kialakult. Kisiparos, és gyár gyártotta (formázta -égette a kályha csempét). És mivel a cserépkályha rakás -építés komoly szakma, a csúcso kb. 5000 ember tartott el egy kályhás (kb. annyit mint papot). Ezek voltak a tömeges elterjedések, mert az említett ipar és szakma már több száz éve létezett.
Ja persze főleg faluhelyen voltak akik maguknak építetettek tűzhelyet, kemencét stb.
Amikor a szüleimtől a ruszkik elvitték a gyári spórheltet, hogy két faluval arrébb szétverjék _ ezt nevezte a népnyelv zabrálásnak - akkor ők is kénytelenek voltak téglából rakni tűzhelyt.
Probléma a fedéssel volt - ami öntvény, de azt meg találtak, mert a másik faluból hozott szintén szétvert tűzhelyé némi kompromissszummal megfelelt.
Ja az ipar és ezenbelül a szocialista nagyipar feléledt. Elkezdte a salgótarjáni kályha gyár ontani a termékeiket, így 49 -re lett új, gyári tűzhelyük.
Mondjuk a pocskondiázásból nekem is elegem van. Elhatároztam nem is szólok hozzá, de szeretem a tömegkályhát, és az igazságot.
"Ha valaki olvassa a fórumot az láthatja, hogy nagyon hasonlít dpek kályhályára, őneki pedig működik, videó is van róla."
Ez itt dpek 894-es hozzászólása (utólagos engedelmével :-)
"Én az első kályhámmal ugyan így jártam. Semmi köze ahoz hogy mennyire van kiszáradva. 1 hónapos szárító fűtés után az első nagyobb adag fánál szétnyílik. Nekem ilyen volt.
A felső ajtó nyomta szét, mert nem hagytam neki helyet a táguláshoz. De nem csak oldalt, hanem a tetején is kell, mert a mag emelte az ajtót, ami emelte a boltívet is. Többek közt ezért is bontottam le, és építettem újra. 2x jól meg kell rakni, és amikor legjobban szétnyílik, ki kell kaparni í fugát és újra fugázni. Utána már nem volt repedés."
Szóval nála is volt egy kis probléma, pedig ha jól emlékszem építés előtt volt "kályhatűz"-nézőben. De nincs is ezzel probléma, mindenkinek jobban sikerül a 10-dik az elsőnél, bármiről legyen is szó. Róla viszont nem hinném, ha építés közben szólnak neki, hogy ez így nem jó, hanem emígy kell, akkor elhajtotta volna, és megmondónak nevezte volna a nála tapasztaltabbat.
Az egyébként igaz, hogy a tk. pofátlanúl egyszerű szerkezet. De nem ebben az értelemben hangzott el, hanem a működési 'elv'-re. Mint mindennél itt is vannak szabályok, csomópontok, anyagok, keresztmetszetek.... amitől nem jó eltérni; mint a burkolásnál maradva a padlófűtésre flex ragi kell, a 40 nm-t diletálni kell, a diletáció fölé nem tesszük a lapot, hanem fuga kerül, amit szilózunk, és a többi...
"Mi van ,ha valaki felajánlja a segítségét, fel is hívom, és azt mondja, hogy nem mondja meg, hogy mi a baj, mert úgy sem érteném meg."
Lécci ne ferdítsd el a dolgot: én felajánlottam a segítségem, és segítetem volna is, ha nem mondjátok hogy nincs rá szükség. Én csupán annyit mondtam, hogy személyesen kell megmutatnom, ott a helyszínen, hogy érthető legyen.
És ha én informatikus lennék, és magam burkolnám a teraszom: s a csempebolttos felajánlaná a segítségét, hogy kijön megnézni (kell-e kiegyenlíteni, diletálni, vízorr, stb); és nálam megmondaná miből mennyit vegyek, hogyan építsem be: beültetném az autómba és elvinném haza:-))
Az emberek a 20. század első feléig maguk csinálták házaikat, tüzelőberendezéseiket. Összeverődtek a falusiak, és falat vertek, sarat gyúrtak. Sok ember a mai napik is a saját kivitelezést választja az építkezéseknél; egy részről olcsóbb, más részről pedig a vállalkozók sem túl megbízhatóak. Egy ház tízezerszer bonyolultabb egy tömegkályhánál, mégis van, aki nekiáll.
A Magyar már csak ilyen; ha valamit meg lehet oldani maszekba, akkor az jobban tetszik neki. Aztán meg ott a sok kép meg tervrajz a külföldi honlapokon (ma ez a fórum nem létezne, ha valakinek egyszer eszébe nem jutott volna lemásolni őket), és a manyusnak egyből beugrik, hogy a napaliba pont elfér egy ilyen. És a közelben lakik egy kályhás, aki látott már samottéglát.
Az MHA oldalon örömmel nézem végig az évente megrendezésre kerülő találkozó képeit; az előadások után a résztvevők bemutatják a legújabb kályhák építését a gyakorlatban is. Aztán méricskélnek, sör, pizza, high-tech, low-tech, sütőkemence, harang, finn, dán, eszem-iszom, grafikonok, tervrajzok, stb. Érted: nem féltik a tudásukat. Nincs mit félteniük: ők feltalálók, nem üzletemberek! Sok kályhát elrontottak már, mire idáig eljutottak. És élvezik, hogy végtelen a variációk száma.
És akkor a véleményem: minek egy olyan fórum, ahol az építő ember nem kérdezhet, mert úgysem kap mást, csak letolást? Meg hogy nem szabad nekiállni, mert nincs se agyam, se iskolám. Meg mit okoskodok én ilyen-olyan változtatásokkal, mikor arról Alex (Helbro) nem beszélt.
Esetleg lehetne indítani egy új fórumot "Tömegkályha házilag" címmel...
...a profik pedig igazán nyilvánosságra hozhatnák a tarifájukat.
Takba74 és csapata minden tiszteletet megérdemel, és nem ezt a pocskondiázást ami a kályhályukkal kapcsolatban megy!
Én láttam élőben, kb félig volt akkor kész és akkor profi munkának nézett ki.
Az mester rendes cserépkályhás, vannak referenciái, szóval nem csak úgy vaktában belefogtak.
Ha valaki olvassa a fórumot az láthatja, hogy nagyon hasonlít dpek kályhályára, őneki pedig működik, videó is van róla.
Minden nagyokos azt írja, hogy a tümegkályha pofátlanul egyszerű szerkezet, és valóban, annak is néz ki!
Ezért mer itt néhány ember képek, leírások alapján saját kezűleg nekifogni.
Ha meg valaki fikázó kályhásmester a saját építési folyamatát közzétenné, még reklámot is csinálna magának és fogna egy két kuncsaftot akár innen is... ja, hogy idáig már nem gondolkodunk....
Nagyon szimpatikus nekem, ahogy pikk-pakk mindenkit kiosztotok, ki miért hülye, meg egyáltalán, hogy gondolja, hogy nekiáll kályhát építeni, csak úgy?
Tényleg igazán felháborító, milyen emberek vannak, nem, építenek jobbra balra, pedig még egy tanfolyamra se voltak képesek elmenni, meg sok év szakmi tapasztalatot gyüjteni,hogy egy kályhát építsenek maguknak? Rémes mik vannak!
Mintha megszólítottak volna, de lehet, hogy tévedek.
De mégsem, a csempés hölgy talán mégis csak én vagyok.
Ha kéri valaki akkor nagyon szívesen megadom a csempegyárak elérhetőségét, de kérni se kell, fent van a honlapomon, az összes katalógus hátulján.
Ráadásul, ha valami elvetemült kitalálja, hogy bár nem burkoló, hanem mondjuk informatikus, de mégiscsak szeretné ő maga leburkolni, a fürdőszobáját, nagyon szívesen segítek neki kiválasztani a megfelelő anyagokat, sőtt még felrakási rajzot is csinálok neki. Felhívom a figyelmét az esetleges problémákra.
Van rá garancia , hogy jó lesz?
Nincs.
Ezt tudja ő is amikor elkezdi?
Persze, hogy tudja.
Lehet, hogy jó lesz?
Lehet.
Lehet hogy jobb lesz mintha egy rossz burkoló burkolna?
Könnyen lehet.
Mert burkolóból is van nagyon sokféle.
Van aki 3 hónapot dolgozik egy burkoló mellett és önhatalmúlag kikiáltja magát burkolónak. Tudom, hogy kályhásból is van ilyen. Mint ahogy valószínűleg olyan is aki hábva végzi el a tanfolyamot nem lesz belőle jó kályhás sose.
Miből döntsük el, hogy ki a jó szakember? Hogy kiben bízzunk?
A fórumos publikációkból?
A referencia munkákból?
Abból mert ő azt mondja?
Mi van ha valaki nagyon jó szakember, csak a szőr feláll a hátamon tőle?
Mi van ,ha valaki felajánlja a segítségét, fel is hívom, és azt mondja, hogy nem mondja meg, hogy mi a baj, mert úgy sem érteném meg.
Mi van, ha felhívok egy másik valakit aki megmondja, hogy hol lehet a baj, feltételezi, hogy megértem, és azt monja, ami gond lehet az nem olyan komoly.
Ja, és kérdez.
Megkérdezi mekkora a kémény?- Még senki nem kérdezte.
Eddig csak látogatóként olvastam a fórumot, de most élve a lehetőséggel szeretnék hozzászólni a támához.
Gratulálok V11-nek mindahhoz amit elért, tiszteletre méltó dolog, jó volt látni a kezdetektől fogva.
Régebben aktívan részt vettem az ehhez hasonló fórumokon, de az a tapasztalatom amit most sajnos sancibácsi és ab69 is kénytelen megtapasztalni, hogy kezd gyomorforgató légkör kialakulni. Pedig talán ők az utolsó mesterek akik még nem lettek innen elűzve, bár a tisztelt nagyérdemű bizony teljes mellbedobással ezen dolgozik.
Szomorú, hogy micsoda magabiztossággal szajkózzátok azt a sok baromságot amit itt olvasok a jótanácsok és lavaslatok ellenére amit a fennt említett mesterektől kaptok.
Miről is van szó?
Ide minden információt amit más évek alatt gyűjtött össze iskolákban, tanfolyamokon, öreg mesterek mellett inaskodva, esténként meg a külföldi honlapokat fordítgatva.
Most egy kályhás OKJ-s tanfolyam 400.000 Ft. És mondanom sem kell, hogy ott mennyi szakmai gyakorlat gyűjthető. Jah, hogy nem vagyunk hülyék ezt elvégezni, inkább letöltöm a netről azoknak a marháknak a rajzait akik beleölték az idejüket, pénzüket, energiájukat és rosszabb esetben a saját bőrükön tapasztalták meg a lehetséges hibákat.....Aztán majd a szomszéddal egy kis bontott samottból összetákoljuk a kályhát, a sógor majd meghegeszti az ajtót (na ezen különösen nagyot röhögtem, 1000 C a lemez ajtónak!!, de estig sorolhatnám...) szóval, igazad van sancibácsi, ez gusztustalan.
Én már kiábrándultabb ember vagyok, ha valaki megkeres, hogy hozzam helyre az elb...ott barkácsolását, hát én elég meleg éghajlatra küldöm, ahol talán kályha sem kell!
Ennek ellenére aki tényleg önzetlenül segíteni akar, mert látja, hogy itt még baj is lehet, na az helyre van téve egy pillanat alatt. Szomorú dolog, ha a butaság tettrekészséggel párosul. Olvassátok vissza az első 6-7 oldalt a fórumon. Amíg ab69 nem köszönt ide be, azt sem tudtátok hogy mi az a dán kályha. Most pedig mindenki Alex (minimun, de lehet hogy csórikám a kanyarban sincs hozzátok képest szakmailag). Mikor olvastatok V11-től fellengzős, okoskodó hozzászólást? Talán egy kis "alázattal" (hülye szó) kellene lenni a szakma iránt, de gondolom ti még a műtőasztalon fekve is osztjátok az észt a bemosakodott sebésznek, mert már láttatok 2 részt a Dr. Hause-ból. Hát ilyen érzésem van az utóbbi időben mikor itt olvasgatok. Faelgázosítós kazánt miért nem áll neki otthon mindenki hegeszteni az udvaron, pedig a Tesco-ban van hegesztőgép 9.999-ért??? Furcsa.
Mi lenne, ha én beállítanék az önzetlen csempeboltos Hölgyhöz, hogy az itt kiállított csempét szeretném, de adja már meg nekem a gyártó elérhetőségét, nehogy már neki fizessek dupla pénzt a forgalmazásért? És felháborodnék, ha nem adna kielégítő infókat, sőt talán javasoljon valakit aki ingyen felrakja a fürdőbe.
Ennek ellenére néhány megépült kályha talán hosszabb-rövidebb ideig működni is fog, igaz nem olyan hatásfokkal, vagy ne adj' isten életveszélyesen, de hajrá!!!
Egy cserépkályhás kolléga mondta, hogy ha Baumax-os kandalló kell a kuncsaftnak, hát akkor annak örül majd amikor lobog benne a tűz, mert fogalma sincs mit tud egy komoly cserépkályha.
Kívánok sok sikert a kályhaépítő mestereknek, és kellő türelmet a megrendelőkhöz.
Először is szeretnék köszönetet mondani mindenkinek akik segítettek, bátorítottak bennünket a tömegkályhánk megépítésében.
Ez volt az első tömegkályhája az építésben aktívan résztvevőnek.
Sok köszönettel tartozunk a bennünket segítő cserépkályha építő mesternek, aki hajlandó volt a kedvünkért, és persze a saját kíváncsisága miatt, kirándulást tenni agy álltala sem nagyon ismert világba.
Miért őt kértük meg?
Mert bízunk benne, nagyon jó szakembernek tartjuk, de hanygsúlyozom ez volt az első tömegkályhálya, és a mi kedvünkért vállalta a részvételt ebben a történetben. Ö is kíváncsian várja a beüzemelés tapasztalatait.
Az első pillanattól mondtuk, hogy nem értünk hozzá, laikusként, az internettről össszegyüjtött információk alapján épült a kályha.
Mi nem szeretnénk ezentúl tömegkályha építéssel foglalkozni, soha nem is szerettünk volna. Nem fogunk tanfolyamokat tartani, és egyáltalán nem élünk kályhakészítésből.
Senkinek sem szeretnénk megmondani, hogyan építse a kályháját.
Nem állítjuk, semmi esetre sem , hogy úgy van jól, ahogy mi csináltuk, azt se hogy az rossz. A használat során eldől, és mi el fogjuk mondani.
A mi kályhánk építését dokumentáltuk, és közzétettük. A beüzemelés tapasztalatait is közzé fogjuk tenni.
Nagyon sokat dolgoztunk rajta, és reméljük, hogy jól fog működni.
Nekem személy szerint nagyon tetszik.
Mindenkinek minden jót, és sok szép tűzropogásos téli estét kívánok!
Eloszor is nem artott volna atgondolni az alaphelyzetet. Sancibacsi ugy erezte ,hogy azzal a tudassal amivel rendelkezik, segithet. A jelek szerint nem egy-ket hozzaszolasbol szerezte a tudasat es ugy dontott, hogy ezt a tudast,szinten nem lehet egy-ket hozzaszolasban atadni. Ezt azert erdemes lett volna elfogadni, vagy beletorodni, mert van benne igazsag. Masreszt minden joga megvan hozza, ugyanis o rendelkezik azzal tudassal amit megszerzett es avval is o van tisztban milyen uton modon tudja ezt tovabbdni. Hacsak el nem ment tole a kedve idokozben.
Nyilvan koszonettel vissza lehet utasitani es nincs belole problema.
Ami nalam kiverte a biztositekot es ugy tunik nala is, az a fellepo vadaskodas. Nem elso es egyedi eset, mondhatni kiserojelenseg.
Sancibacsi kicsit utolso mohikankent allta a sarat, masok mar reg elhallgattak.
Az erintett olvtarsak helyeben en azert egy kicsit elgondolkodnek, ki veszit azzal ha Sancibacsi ugy dont, ami talan nem meglepo, hogy ezek utan a nagyerdemu majd megoldja a problemait ahogy akarja. Esetleg nincs-e osszefugges a vadaskodasok es akozott, hogy hanyan szoltak hozza az utobbi idoben olyanok akiknek van valami lovesuk a tortenethez.
Az hogy nem akar mindent a nyilvanossag ele tarni es ezaltal meg alap elmeleti tudassal sem rendelkezoket partizan akciokra buzditani, tekintettel az itt megjeleno informaciok eddigi utoeletere, kovetkezmenyeire es az esetleg azok alapjan elkeszult kalyhak minosegere, valljuk be nem alaptalan.
Persze lehet reklamalni, meg masokon szamonkerni az onzetlen segitseget.
Masreszt ugy tunik szamomra, nem igazan van itt szukseg segitsegre.
Az egyiknek alapbol nem tetszik, mert mondjuk krematoriumra hasonlit szerinte, valoszinuleg nem akar ilyet , majd megtalalja a szamara megfelelot, ha akar, majd ker segitseget az abban illetekestol. Semmi gond.
A masik azert nem akar mert sokkal tutibbat talat es majd megepiti valaki masnak az utmutatasai szerint.Nagyszeru.
A harmadik meg majd felhivja a Finnorszagban elo nagynenikejet hogy szedjen osze tervrajzot meg mindenfelet es o majd kozzeteszi a tutit. Akkor majd o is megoldja.
Megint masik, sot masok tervrajzot kernek, ott az orosz oldal, van egy rakassal, le lehet tolteni, ahogy mar emlitve volt, ez a problema is megoldodott, igaz hogy tobbszor el lett mondva az is, hogy hatter tudas nelkul ezt nyugodtan hajra lehet kenni. Mindenesetre ezzel sem kell mar foglalkozni.
Aztan olyan is van aki nincs elajulva a dan kalyhatol, mert nem tudja kielni a kreativitasat rajta,
ergo a dan kalyharol folosleges neki meselni.Nala se kell erolkodni.
Van akinek azert nem kell mert azt olvasta hogy problemak vannak a dan kalyhaval. Minden kalyhaval problemak lesznek, ha rossz helyre kerul, rosszul hasznaljak, rosszul epitik meg, mondjuk lapjara allitott tegla helyett elere alitottbol a dant, amit a kutya sem javasolt legfokepp meg a kitalaloja,sot meg olyan kalyhaval sem talalkoztam amit szet ne lehetne futeni. Na mindegy akkor o sem ker a segitsegbol.
A kovetkezonek ugy gondolja amugy is minden fent van a neten,legalabbis ami neki kell az epiteshez, minden bizonnyal, rajta, o is letudva.
Utana megjelenik aki mar el is keszitette mondjuk a neten osszszedett informaciok alapjan a kalyhajat, mondjunk kritikat. Nem egy ilyen eset volt. Ezt mondjuk vegkepp nem ertem, nem akar nyugodtan aludni? Ha volt olyan bator , hogy belevagjon, a sajat feje utan, valoszinu meg volt gyozodve arrol, hogy jo amit csinalt, minek akar kritikat? Esetleg erdemesebb lett volna epites elott tanacsot kerni a bizonytalan dolgokrol, de mindegy, a lenyeg hogy mar all a kalyha.
Ha megiscsak megkapja a kritikat, ez ritkan szokott lezajlani sertodes nelkul, a kritizalo pedig sok esetben a hatterbol, ismetelten mondhatni kiserojelensegkent megkapta, hogy egyeseknek csak az a kalyha a jo amit sajat maguk epitenek termeszetesen nyereszkedes celjabol. A hozzaerto pedig ebbol tanul.
Vegul pedig ott vannak akik nem mondjak hogy tomegkalyhat akarnak, a legkevesbe azt, hogy milyet, kerdesuk sem nagyon van, ok meg ugye csak nem fognak panaszkodni, hogy nem kaptak segitseget.
Mindezek ellenere ugy tapasztaltam, ha valaki eljutott konkret kerdesekig, nem csak odaig, hogy tomegkalyhat akar es adjunk meg neki minden informaciot tervrajzot stb. az meg szokta kapni a valaszt.
Hasonloan a vizuveg esetehez, lehet nyilvan vitatkozni is, aki tudja, hogy nem kell ide, az valoszinuleg tul sokat gyozkodni nem fog, elmondja a tapasztalatat, aki meg akarja elfogadja.
Toredelmesen bevallom, jot mosolyogtam amikor szoba kerult az a feher ize a kalyha hatuljan, ami ugye nem tudjuk igazan minek, de a kepeken is ugy volt, alapon kerult oda. Mondjuk sokat nem oszt szoroz, de meg lehetett volna kerdezni, celszeru lett volna epites elott. Ugy tunik a kepekrol, hogy tobb ilyen pont is van es tobb kalyha is epult hasonlo megfontolasok alapjan, bar lehet hogy tevedek, mindegy.
Talan nem artana gyurni meg egy kicsit az alapokra,nyilvan akit erint, hogyan is mukodik egy ilyen kalyha, mar attol megvilagosodna nehany dolog, vagy hasznos kerdesek merulnenek fel.Raadasul az alapok meg itt is bosegesen megtalalhatoak.Barkinek megvan a lehetosege, vagy el vele, vagy nem.
Az hogy van olyan is egy csapatban aki nagyszeru cserepkalyhakat vagy akar kandallokat epit, ebben az esetben sot a ugy tunik a legtobb esetben nem sokat segit. Mas mufaj, mas megoldasok, mas megkozelites.
Es legvegul, hogy az "ERTOT" terhelne az ha eszrevesz valami hibat, eloszor is majd meglatjuk hanyan kivanjak magukra venni ennek a felelosseget, kulonosen azutan, hogy tobbszor, tobbek altal el lett mondva, nem tanacsos hozzaertonel eltoltott minimalis gyakorlat nelkul, hianyos elmeleti tudassal barkacsolni, a sajat baromsagaert feleljen mindenki sajat maga, ne tessek masra haritani, kulonosen utolag.
Na jo, bocs nem szoltam, mindjart en is megkapom, hogy titkolozok, hogy nyereszkedhessek,vagy valami hasonlo, de meg mielott el lennek kuldve valahova, megyek magamtol.
Tartós, ellenőrzött minőségű kaolin. Nagy a hőtürése. A belsőhöz samottliszttel, a külsőhöz homokkal keverve kíváló.
A kályha építéséhez kb. 5 zsák a szükséglet. Több helyen belehet szerezni, de a sárisápi Kaolincenternél biztosan, mert ők bányászák és készítik feldolgozási formára.
Ha már ennyire közönséges és személyeskedő stílusú szakmaiatlan szócsépléssé vált ez a fórum, akkor már engedtessék meg, hogy megjegyezzem: Helbro sem fingik illatosabbat mint én (mi)!
Igenis tessék közzétenni a próbálkozásokat! És igenis, fogjon hozzá mindenki otthon házilag tömegkályhát építeni!
"Én nem azért "mondtam le" a tömegkályháról mert lebeszéltek, hanem azért mert nem felel meg nekem és mert nagyon ronda! Nem szeretnék egy "krematóriumot" nézegetni a nappalimban! :(Előzmény:sancibácsi (1520) "
Nincs ebben semmi kivetni való.
Viszont hasznos volt a kutakodás.
Van egy pár villanykályhám, tudom majd, hogy kihez forduljak !!
Az eszközzel mint,olyan szerkezettel amire manapság használják semmi kivetni valóm nincsen. Nem midegy azomban e történelmi párhuzam felállítása.Szerintem megállapodhatunk ebben.
A teljes bejegyzés tömeg átolvasása után nekem is Vackor11 indító gondolatai jutnak eszembe. Azért abban ott van az ismertetés,az egymás segítése.
Érhető, hogy a tudás melett megjelenik a felelőség is. De! Az is terhelhet, ha észrevesz egy ÉRTŐ valami hibát és nem nevesítti.
Nem vagyok abban biztos, hogy minden bejegyzést elolvasnak a kutakodók s akár a helytelen építést lemásolják. De mindkettő véglet előfordulhat!
Tudom, nagy bátorság tk-t építeni megfelelő tudás nélkül, de én úgy látom, hogy ez a fórum is generálja az öntevékeny építést. Mondhatnám úgy is, hogy sikertörténet ez a megismertetésben (ez a topic alapító célja is), de beárnyékolja az időnként felcsapó szakmaféltés.
Valóban nem csak dicsérni kell! Le kell írni az esetleges hibákat, hogy az ne ismétlődjön meg, hogy valóban sikertörténet legyen, hogy mindenkinek örömöt jelentsen a jól müködő kályha!
Néhány ember kivételével, itt leginkább laikus építők vagy építeni szándékozók beírásai találhatóak. Még akkor is laikus, ha részt vett egy párnapos workshopon. Nem attól lesz valaki "tuti", hogy Alex Chernov vagy Lars Helbro melett állt csodálkozó szemekkel. Több év elméleti képzés és gyakorlati tapasztalatszerzés tesz valakit "tuti-"vá. De! Nem mindenki járja meg ezt az utat és még igy s építhet jó kályhát magának. Kellő kutakodással, bátorsággal, ügyeséggel és segítséggel azoktól, akik már túl vannak a hasonló pályán. Ha kis hazánkban mindenki megtehetné, hogy mással építesse meg kályháját, akkor is lennének olyanok akik az alkotás, építés örömét szeretnék érezni! Ez emberi!
Soha nem fikáztam a kályhát, el vagy tévedve! Az meg, hogy krematóriumra hasonlít igaz, nézd meg Auswiczban miben égették a zsidókat! :(
Ha már "tanácsot" adtál nekem, mit kéne tennem, én is adok neked egyet! Vegyél vissza az ego-dból, jellemedet erősítené! Ismered a viccet, hogy lesz öngyilkos a szőke nő? :)))
Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályhát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyelőre nem túl népes magyarországi táborához.Írja Vackor11. topiknyitójában! Nem hiszem,hogy a már hónapok óta tartó szájkarate ebbe az irányba viszi a történetet. Akintáék elő álltak a tk. építésük bemutatásával. Elismerés érte! Legyenek a felmerülő kérdések,és válaszok is közkincsi megjelenésűek. Így felelve meg az alapelveknek. Azért senki nem fog Ausztriában kávézót nyitni,mert tud presszókávét főzni!
Miután úgy lefikáztad, krematóriumnak nevezted a tömegkályhákat, és visszajösz ide ötletet, kályha-receptet, vagy mittudoménmit kérni/várni: illet volna egy bocsánatkérés elé:-((
Most 22ó után értem haza, úgyhogy nem igazán van energiám hangulatom:
-visszakeresni a topikon az elrontott kályhák segítő kéréseit,
-és más mocskolódásait mosogatni magamról.
Ha nem kell a segítségem semmi baj, nem ti tesztek vele szivességet nekem:-))
Az egész feltöltést azért nem értem mert elérhető a Helbró féle is, minek a tiétek (az igazi segítség a jó minta lenne).
Abba pedig 100-szor ismétlem ha kell: nem megyek bele, hogy itt a fórumon elmondjam, mert másokat is bátorítanék vele, hogy hozzáfogjanak; másrészt a férjednek is elmondtam nem tudom miért nem akarja megérteni:
-nem lehet elmondani, leírni mindent. MEG KELL MUTATNI, LÁTNI KELL. Ha leírom nem biztos hogy úgy értenétek, ahogy mondom.
Ti is rontottatok el dolgokat, amiről azt gondoltátok hogy tudjátok, más is azt HISZI hogy tudja, és csinálja és elront mást. Mi lesz a vége???
Őszintén árulja el nekem valaki miért jobb ez, mint elmenni, megnézni, megtanúlni, utánna hozzáfogni?
Én egy bajbajutott emberen önzetlenül segítek (segítettem volna), mert ott áll már a félig kész kályha. Közben megtanúlta volna a féjed(?), és a kályhás barátja is a dán kályhát. Aki engem titkolózással, egzisztencia féltéssel, stb vádol az nem normális.
De újra mondom én senkit nem vagyok hajlandó buzdítani, ösztönözni, hogy az esze állása,gondolata, hite szerint álljon neki dán kályhát barkácsolni.
Az hogy miert van a topic, az elvileg kiderul a topicleirasbol, de legalabbis a topicindito tud errol nyilatkozni.
Mindenesetre nem latok leirasban olyat , hogy tapasztalattal rendelkezo vagy legalabb hiteles tanfolyamot vegzettek tanacsado topicja olyanok reszere akik esetleg eltoltak internetrol, innet-onnet osszedett informaciok alapjan epitett kalyhaikat, tovabba mindenre kiterjedo tervrajzot es teljes leirast adnak a tomegkalyha epites mikentjerol, ami persze rafer egy A4-es lapra, egy ket hozzaszolas utan akarkinek.
Mint kiderult tobbszor, erre meglenne az igeny, sot inkabb elvaras es tobbszor duzzogasba fulladt a tortenet amikor ezt tobb okbol, senki nem vallalta be.
Persze egyik oldalrol el lehet varni,hogy egy topicrol ingyen es bermentve valaki, valakik arra aldozzak idejuket energiajukat, hogy penzert , munkaval megszerzett tapasztalatukat, sajat vagy masok tudasat megosszak, akar olyanokkal is akik sajat maguk erre nem hajlandoak es szeretnenek egy-ket szora mindent keszen megkapni, altalaban nem igy mukodnek a dolgok. A kalyhaepites, vagy akar mas szakma, ennel egy kicsit osszetettebb dolog. Elofordul hogy akkor sem jon ossze a dolog, ha van aki hajlando lenne megosztani az ismereteket,ugyanis ketton all a vasar.
Masik oldalrol persze ott van, hogy senki nem kotelezheto arra, hogy az iment emlitett elvarasnak meg akarjon felelni.
Kovetelozni, nyereszkedessel, titkolozassal vadolni, fikazni persze lehet. Meg azzal is lehet jonni hogy majd valaki felteszi a tutit,meg a sokkal jobbat ...rajta...
Az is kiderult mar itt nehanyszor, hogy nem tul szerencses kritizalni,meg indokoltan sem, inkabb dicserni illik a kreativ ujitokat, illetve a felinformaciok alalpjan valamit epitok batorsagat. Arra is volt pelda, hogy nem feltetlenul tanacsos firtatni, hogy az esetlegesen tomegkalyha epito osszejovetelt, valoszinuleg penzert szervezo, pontosan milyen tipust is szandekozik epiteni. Es persze olyan is van aki ennel sokkal jobbat tud...
Egyre inkabb megertem azt az allaspontot, hogy minek vegyuk el annak az oromet aki sajat maga innet-onnet , internetrol osszeszedett informaciok alapjan epit maganak valamit.
Csak konyorgom, ez alapjan ne kezdje rogton tanitani es tanfolyamokat tartani, meg akkor se ha gyakorlott kalyhasmester. Mas rendszerrol van szo , mas megoldasokat, gondolkodasmodot igenyel.
Ami az utobb szoba kerult kalyhat illeti. Nem kritikakent, csak csendben megjegyzem , elso ranezesre en hat ponton latok elterest az eredeti, Helbro fele dan valtozathoz kepest,plusz ami meg esetleg nem latszik a fotokon. Egynek nincs tul nagy jelentosege, egy folosleges, negy olyan ami hatassal lehet a kalyha mukodesere, stabilitasara. A kulso kopeny, nagyon szep igenyes munka.
Hogy mi az elteres, biztos fent van az is a neten, ahogy ez a kalyha, meg sok masik. Lesz aki majd ez alapjan epiti a sajatjat, vagy akar egy masik fotosorozat, rajz, esetleg a sajat feje utan. Hogy melyik a jo, azt majd mindenki sajat maga de leginkabb a tapasztalatok eldontik.
De remelhetoleg lesz olyan is aki elmegy egy normalis tanfolyamra, vagy legalabb egy kalyhat felepit olyannal, aki valoban hiteles forrasbol szerzett ismeretet es nemi gyakorlatot. Vackor felajanlotta, hogy segit ebben, hol kitol erdemes tanulni.
Ez kulonosen igaz lenne a gyakorlott, nagytudasu cserepkalyha es/vagy kandalloepito mesterekre,vagy akik ebbol szandekoznak megelni.
Sancibacsi pedig nagy valoszinuseggel meg fogja indokolni a kritikajat,de az mar az o tortenete, valoszinuleg vita lesz belole, amiben elorelathatolag nem kivanok reszt venni.
...nem láttam semmi kivetnivalót sem a kályhádon. Természetesen kíváncsi vagyok az első begyújtás utáni tapasztalatokra!
Egyesek szerint az a tömegkályha, amire ők azt mondják - az sem melékes, hogy ezt általában anyagi megfontolásból teszik. Az http://mha-net.org/ oldal ennek pont az ellenkezője.
Igen nekem is van egy ilyen érzésem, csak nem nagyon értem.
Jó magam kerskedek, van egy csempe mintaboltom. Üzemeltetek egy honlapot, ahol blog formájában megosztom a tudásomat a témában az érdeklődőkkel. Ez eddig nekem csak pozitívumot jelentett, bizalmat ébreszt az ügyfelekben. Mint itt is írtam, attól még, hogy ha valaki leírja, hogy hogyan kell csinálni, nem fog mindenki nekiállni kályhát építeni, hanem azt aki a legtöbb jó, és hasznos információt adja, megfogják keresni, hogy építsen nekik kályhát, mert,bízni fognak benne.
Elvileg azért van, csak nagyon úgy néz ki, hogy néhányan üzleti előnyt próbálnak kovácsolni belőle. Volt itt már erről vita, olvasgass csak vissza...
Nem mondom, hogy nem értem meg annak az érveit, aki időt, pénzt, energiát fektet abba, hogy külföldi nagymenőktől (ingyen?) kitanulja a dolgot, aztán megpróbáljon profitálni belőle, elvégre is magyarok vagyunk(...:-), de az akkor is csúnya, hogy egy nyilvános fórumon kritizálunk, de aztán meg nem mondjuk meg, hogy lenne szerintünk a jobb. Rossz színben tünteti fel az illetőt.
Kicsit bánt engem ez a titokzatoskodás. Mi minden lapunkat kiteregetünk, és csak homályos célozgatásokat kapunk érte cserébe. Azt hittem ez a fórum azért van hogy segítsük, segítsétek egymást.
Némi gondolkodás után úgy döntöttem jobban szeretném ezeken az oldalakon folytatni az eszmecserét. Hiszen mint mondtam, az egész bemutatom a kályhámat dolognak az az oka, hogy másoknak már könnyebb legyen. Hogy a mi hibáinkat , amennyiben vannak másoknak már ne kelljen elkövetni. Nem tehetem meg, hogy miután bemutattuk hogy készül a kályha, nem titkoltuk, sőtt, hogy nem vagyunk szakavatott mesterei a témának, te azt mondod, hogy óriási gond van akályhával és senkinek eszébe se jusson ugyan ilyet építeni, nem mondod, mondjuk, meg hogy mi a gond?!
Szeretném ha mindenki tudná, hogy mi a gond, hogy tanulhassanak belőle.
És persze mások véleményére is kíváncsiak vagyunk.
Ezért tettük közzé az egészet , nem pedig valamiféle beteges önmutogatásból.
Nem akarok ünneprontó lenni, de a legújabb feltöltésben látok 2 (egy kisebb, és egy komolyabb szerkezeti) hibát is! Eddig nem igazán látszott.
Szóval mielőtt bárki nekem esik:
-én befejezem ezzel a kályhával kapcsolatos hozzászólásaimat itt a fórumon, a hölgyet megkeresem privátban;
-és kérnék minden örvendezőt az EREDETI Helbró féle kályhát próbálják (inkább ne próbálják, de ha már próbálják...:-) másolni, és ne ezt; ugyanis egy ilyennel bizonyosan csalódni fognak, az pedig vagy jó lesz, vagy....
Szóval ne vak vezessen világtalant, mert mint tudjuk mindketten verembe esnek!
Mielőtt bárki nekemesne, ismétlem a hölgyel felveszem a kapcsolatot, ha igényli, nyitott rá segítek neki, én nem köpködöm itt senki munkáját.
Szerintem az 1574-es hozzászólás kizárja a titkolózást. Ezt stukov1 talán meg is erősíti. A tűzálló habarcs témájához nem kívánok hozzáfüzni semmit,majd meglátjuk.
Azért nem lehet betartani, mert esetenként itt magasabb hőmérséklet is előfordulhat.
Egy nem tömegkályhában nem fordul elő ilyen magas hőmérséklet. Ettől (mármint a vízüvegtől) még minden bizonnyal nagyon jó kályha lesz a képen látható. A könyv ügyben egyetértek, de a mércét jó volna a helyére tenni, nehogy felbukjunk benne :o) Az említett szerző könyveiben szép színesek a képek, de azért szakkönyvnek nem nevezném őket, inkább egyfajta építészeti Ablak-Zsiráfnak. Erre is szükség van, az alapszintű ismereteket tartalmazza, de én nem elégednék meg ennyivel.
Sajnálom, hogy nem sikerült a mestereknek eljutniuk valamilyen képzésre, bár az idén itthon elkövetett képzések némelyikénél - szubjektív véleményem szerint - inkább szerencse, hogy megmenekültek tőle...de erről már korábban volt szó.
Ha bármelyikük komolyan gondolja, szívesen segítek a (szerintem) megfelelő helyet és időpontot megtalálni. Én örülnék, ha minél többen nekiállnának.
Elnézést, ha az az érzés, hogy nam veszem jó néven.Semmi személyes, csak nem értem.
Nem értem, hogy miért nem lehet betartani a használati utasítást. Egyébként a szóban forgó habarcson van magyar nyelvű használati útmutató, és idézem" használata nem csak kissebb javításokhoz alkalmas, de teljesen új kandalló építéséhez is, a termék elkészítési útmutatójának helyes betartásával a leírt elkészítés szerint."
Nem kötik ki a saját gyártmányú vízüveget.
A vízüveg az vízüveg nem?
Tömegkályha valóban nem szerepel rajta, mint ahogy semmin sem.
Ezért írkálunk itt egymásnak .
Tök jó lenne, ha Koszó József írt volna a kandallós mellé egy tömegkályhás könyvet is, amiben lennének beméretezett alaprajzok meg metszetek, és az alapján lehetne tömegkályhát építeni de ilyen nincs.
Indítványoznám, hogy akik a tanfolyamokat tartják,( jelzem kerestem egy ilyen tanfolyamot de egy tavalyit találtam csak)Írjanak egy könyvet amelyben megosztják a tudásukat az érdeklődőkkel.
Akkor sem fog mindenki nekiállni maga, mint ahogy mi se mertünk, hanem kerestünk egy cserépkályha építésben járatos mestert, hogy segítsen. A többség építtetni fogja nem pedig építeni, de azonnal meg lenne a bizalom azok felé akik írnak egy ilyen könyvet.
Ha nem válik be a habarcs ki fog derülni, és ígérem, hogy megírom csupa nagybetűvel.
Félre ne érts, és a világért sem szeretnék vitatkozni, csak bátorkodtam egy észrevételt tenni, kifejezetten és konkrétan a samotthabarcs vízüveggel történő keverésével kapcsolatban, a zsákokon olvasható tájékoztatók és szerény ismereteim valamint a tapasztalt paraméterek tükrében.
A samottpor az égésterek javítására szolgál. 5 rész samottporhoz 2 rész vízüveg, és 1 rész víz szükséges. ... A sérült falazatot benedvesítjük vízzel, kitöltjük a samott falazóval, és elsimítjuk. A javítást 12-24 ó-ig száradni hagyjuk. Azután enyhe tüzön befejezzük a szárítást. Hőálló 1350 C-ig.
Szóval ez NEM FALAZÓ, hanem JAVÍTÓ anyag. Hogy a te hasonlatodnál maradjunk: ha ragasztóval fugázunk, hiába tartjuk be a keverési arányokat, akkor sem produkálja a kívánt hatást.
Arról nem is beszélve, hogy itt az 1350 C-t gondolom csak az álltaluk (saját gyártmány) vízüveggel tudja. Ha te hazai vízüveggel kevered: csak a vízüvegen feltüntetett határértékig jó a cucc...
Én a magamrészéről sosem használnék samottport, de más ismert hazai/külföldi szakembereknél sem láttam tömegkályha tűzteret samottpor+ vízüvegből.
És ha már itt tartunk, nem tudom megállni: ezért jó elmenni egy tanfolyamra=>ezeket/mindent nem lehet a net-ről ellesni:-((
Álmomban nem gondoltam, hogy a szegény samothabarcs ekkora vitát vált ki. Komolyan beszkenelem a használati útmutatóját. Én nem tudok mást mondani, mint, ha a gyártó azt monja hogy keverjük be vízüveggel akkor bizony én bekeverm vízüveggel, mert nem vagyok okosabb mint a gyártó.
Nem lehet, hogy ti egy másfajta habarcsról beszéltek, és tök feleslegesen koptatjuk a szavakat.
Megmondom őszintén, hogy ezzel teljes mértékben nem vagyok tisztában. A férjem ma szolgálatban van és nem tudom, hogy tudja e nézni a fórumot,illetve lehet, hogy vannak nálam avatottabbak megválaszolni a kérdést.
Az biztos, hogy mi is a fellelhető képíés,és írott anyag alapján tudjuk, hogy kell ilyen, mert mindenhol láttuk, hogy rakják, de nem teljesen tiszta, hogy miért.
Én a magam részéről azt gondolom, abból amit hallottam, hogy azért kell oda ahol a mag, a belső rész, közvtlenül érintkezik a külső burkolattal, mert ott olyan nagy lenne a hőmérséklet különbség, hogy nem tudna együtt mozogni a kettő és elrepednének egymástól. Ezt fogja fel a kerámia paplan szigetelés. A kémény és akályha közzé szintén e miatt kellhet. Persze az is lehet hogy a szigetelés úgymond irányítja is a hőt, hogy merre sugározzon. Ne a kéményt fűtsük.
Teljesen sajnos mi sem vagyunk tisztában vele. A beszerezhető , enyhén szólva is nagyon szegényes információ,és dokumentáció miatt. Ez volt az egyik ok amiért azt gondoltuk, hogy közkincsé tesszük az építést. Ami tuladonképpen kísérletezés is, mert nem lehetünk biztosak benne, hogy teljesen tökéletesen fog működni. Csak reménykedünk benne. Mások pedig tanulhatnak belőle. Ha jó akkor azt, ha nem akkor meg azt, hogyan ne csinálják.
Nnna, ennek a magabiztos hozzászólásnak a hatására már nekem is billenytű került remegő ujjaim alá :O)
Valóban nagyon pozitív a gesztus, hogy megosztjátok a képeket.
Csak a konkrétan felmerült habarcs kérdésben szorítkoznék kritikai észrevételre.
A kérdés kapcsolódik az itt már korábban idézett, hazai cserépkályhás újságban megjelent, a tömegkályhákat némileg "dehonesztáló" írásban felvetett kételyhez, a cserépkályháknál jóval magasabb belső hőmérséklet kérdésében, miszerint ez a különbség nem számottevő. A cikk olvasásakor remegő kezem billentyű helyett fúrógépet ragadott, és egy 1000 celsiusig kalibrált régivágású analóg hőmérőt helyeztem a jelen topik indítását indokoló első kályhámba. Az első mérés 890 celsiust hozott, erről fotóim vannak. Mivel felmerült a kétely a mérés hitelességét illetően, a mérést megismételtem, csak kicsit rosszalkodtam, mert indokolatlanul odapörköltem 20 kg tögyfával. Erre megolvadt a mérőfej, mielőtt fotózhattam volna. hitelesség ide, hitelesség oda, ebből arra bátorkodom következtetni, hogy alkalmanként és helyenként 1000 fok fölé is szaladhat a hőmérséklet. A Wiki szerint a vízüveg olvadáspontja 1088 °C.
Tehát szerény álláspontom szerint a vízüveg nélküli habarcs előnyösebb.
És az ilyen habarcsok zsákján is van ám felirat, például, hogy hány fokig használhatóak.
Kicsit olyan érzésem van amikor a burkolóknak magyarázom, hogy a ragyszón illetve a fugázón feltüntetett keverési arányokat legyenek kedvesek betartani , mert az anyag a töle elvárt tulajdonságokat csak úgy produkálja. Aztán persze van olyan túlképzett burkoló aki jobban tudja mint a szakemberk, mérnökök, kémikusok akik gyártják az anyagot, és laboratóriumban állapítják meg hogy milyen arányban kell keverni,hogy az jó legyen. Ezzel nem nagyon tudok mit kezdeni.
Ha a csomagolásra az van írva hogy legyek kedves vízüveget és vizet adni a habarcshoz , hogy samottéglából tűzteret építsek, akkor valamiért eszembe se jut, hogy ők biztos rosszul tudják. Nem tudom miért?!
Lehet hogy létezik olyan habarcs amihez nem kell vízüveg.
Ehhez biztos hogy kell, mert rá volt írva. Gondolom nem azért írták rá, hogy jól rontsuk el a kályhát amit építünk.
Az iso és még mit tudom én, hogy milyen minőségbiztosítási izék sem gondolom, hogy dísznek vannak a csomagon.
A zsákos/zacskós készrekevert tűztálló samott habarcsok kötőanyaga kaolin, vagy valami jobb minőségű tiszta agyag, + kemikáliák (egyeseknek erős szagáról is érezhető). Ez kb 800 C fokon kiég=>keramikus kötést hoz létre. Ott KELL vízüveget hozzákeverve alkalmazni, ahol nincs meg ez a hőmérséklet; de a dán kályha magjánál bőven megvan, vízüveg tehát nem kell.
Azért mondtam, hogy a vízüveg csinálja, mert, ha csak simán kiborul, mint ahogy ki is borult, akkor, ha megszárad, pont ugyan így néz ki.
Illetve egyszer még régen csináltam a gyerekekkel karácsonyfa díszeket, és nem lehetett ecsettel kenhető arany festéket kapni. A feltékboltos azt ajánlotta, hogy vegyek aranyport, és azt vízüveggel keverve kész az aranyfesték. Meg is csináltuk, festettünk diót, gipsz bigyót, száraztésztát. Nagyon szép lett. Karácsony vége, minden be a dobozba, fel a polcra. Következő évben elővettük és az összes előző évben festett díszen, ugyan ilyen fehér dolog volt. Szépen letakarítottam róla, és azóta is használatosak.
Szóval biztos, hogy a vízüveg csinálja.
Az is biztos hogy a habarcsba kell a vízüveg, mert a zacskóra rá volt írva. Nem vagyunk annyira képzett kémikusok, hogy ezt megkérdőjelezzük.
A szóban forgó habarcs, egyszerű, mifelénk a tüzépeken beszerezhető, samothabarcs névre hallgat. Ez 5 kg-os csomagban, por formájában kapható. A mienk Szlovák gyártmány. A csomagoláson fel volt tüntetve a keverési arány, ahogyan vízzel, és vízüveggel készre kellett keverni. Ja, persze szlovákul. A Google-nak hála magyarítottunk. A kész habarcs színe szürke, nem olyan mint az agyag barnás színe, persze a képeken ez nem látszik túl jól.
A kivirágzást mi is érdeklődve szemléljük. Az biztos, hogy a vízüveg csinálja, de nem tudjuk, hogy miért, és, hogy ennek van e valami jelentősége. Mint azt írtam leálltunk egy hétre, és ez a jelenség néhány nap után kezdett látszani. Lehet máshol is látszana csak ott hamarabb elkezdenek fűteni bele és azért nincs ideje kijönni?!
Bocs lehet, hogy figyelmetlen voltam (az olvasásnál).
Ismerd: olvasni nem tudok csak a képeket nézegetem:-))
Szóval milyen anyag lehet ez? Én találkoztam már pár gyártmánnyal, de a színe eltér mindnek. Nekem egyrészt pont olyan mint a külső (így a fotóról), másrészt semmi közöm hozzá, csak próbálnék segíteni.
Köszöntök mindenkit a fórumon. Végre a sok személyeskedő megnyilvánulás után van egy ember aki nem csak igérget,hanem bátran mindenkinek megvillant a részletekből.Betekintést nyújtva a saját tk. építési projektébe,megmutatja azt az összegzést amit az elérhető írott és képi világból számára le ülepedett.Szép igényes munka.Kiváncsian várjuk az építés befejezésének dokumentálását,a beüzemelés tapasztalatait
Láttam a készülő kályhát, nagyon jól néz ki... takba74 engedélyével pont ma akartam kirakni ide pár képet, de egy ilyen profi blog mellett már fölösleges.
