Legfeljebb ha tartályt használnék... mert ott akkor a kifolyó ágat ketté osztom, és a tartály feltöltése meg automatikus (gondolom) (persze a tartálynak én sem vagyok híve, pláne akvarisztikánál fontos a jó vízminőség.)
Másik kérdésem, hogy az RO mögé kell visszacsapó szelep?
Legalábbis én betennék egy kapcsolót, amivel bármikor el tudom indítani a víztermelést. Nekem sokáig a konyhában is egy kis kapcsoló volt, később egy nyomógombos vezérlést építettem hozzá.
A kimenethez valamilyen váltószelep, vagy simán leakasztanám a csövet (vagy annak tartóját) az akváriumról, de nem tudom, nálad hogyan lesz ez kiképezve.
Igen, igazad van a nyomáskapcsolós megbízhatóbb, csak nem tudom, hogy hogy oldjam meg párhuzamosan, hogy az RO tiszta vizét mikor egy csapra vezetem ki, akkor az akvárium ág elzárva legyen és fordítva, viszont bármelyik nyitásánál nyisson a mágnesszelep a rendszer elején.
Működés szempontjából mindegy, mivel a poharas házak és a csatlakozások az állandó hálózati nyomás elviselésére lettek tervezve. De ha nem muszáj, akkor minek legyen nyomás alatt, mindamellett a csőhálózat üledékei ellen célszerű védeni a mágnesszelepet és a nyomáskapcsolót, ezért szokták az első szűrő után beiktatni, mint a korábbi hozzászólásomban is látható.
Működnie kell így is, csak annyi, hogy az úszószelepes megoldás a WC-tartályoknál is idővel hibaforrás lehet, a kétutas szelep is elhasználódhat, általában ezek a tisztán mechanikus szelepek nem olyan megbízhatók.
Vagy legalábbis, műszaki fejlettségi szint szempontjából mindenképpen kezdetlegesebb megoldásnak számít, mint a mágnesszelepes, nyomáskapcsolós rendszer, ami viszont szakmai szemmel nézve korrektebb.
Négy vége van, de kétutas szelep, arra (vagy nyomáskapcsolóra) csak akkor van szükség, ha a kimeneten történik a víz elzárása, például ilyen úszószeleppel:
Értem, logikus a dolog, egy úszókapcsoló vezérli majd a mágnes szelepet. Amit elfelejtettem kérdezni, hogy ebben az esetben is kell a 4-utas szelep?
Így viszont nem tudok kivenni vizet más célra (másik kifolyó ágon), kivéve, ha egy elágazásnál egy "VAGY" szeleppel oldom meg a kifolyást, viszont itt akkor a mágnesszelepet már nem az akvárium kell hogy vezérelje.
Esetleg még pontosítanék, hogy miért írtam az előzőket, hátha nem teljesen egyértelmű:
...az alacsony nyomás érzékelő miatt kinyit a betápszelep, és beindul nyomásfokozó szivattyú.
Az alacsony nyomást érzékelő kapcsolót a hálózati nyomás folyamatosan zárva tartja. Akár nyitjuk a csaptelepet, akár zárjuk, ez a kapcsoló mindig vezető állapotban van. Csak akkor szakít meg, ha elfogy a betápnyomás.
Amikor a csaptelepet zárom, a túlnyomásérzékelő megszakít. Amikor nyitom, szintén a túlnyomásérzékelő zárja az áramkört, ettől indul el a szivattyú, illetve nyit a vele párhuzamos betápszelep is.
Mágnesszelepet a betápnál kell beiktatni. A membrán tisztavízkimenetét csak úgy egyszerűen elzárni (nyomásérzékelő kapcsoló vagy nyomásérzékelő kétutas szelep nélkül) nincs értelme, mert akkor folyamatosan menne a víz a lefolyó irányába.
Akvarisztikai célra viszont ezek nem kellenek, mivel itt nem csaptelep van a rendszer végén, amivel vezérelni szeretnénk az indítást, hanem csak egyszerű kifolyás van. Ezért itt elegendő a betápszelepet vezérelni, ami bármilyen kapcsolóval lehetséges, úszókapcsolóval is. Gondolom, annak van egy érintkezője, ami adott vízszint felett megszakít, csökkenésre pedig zár.
Öblíteni nem árt néha, a membrán kímélése érdekében is, az legfeljebb megoldható manuálisan.
Visszaolvastam egy kicsit, (sokat) és szeretném a tanácsod kérni egy saját rendszer építésében:
Tengervíz előállításához kell az RO, ami 5um, szén, 1 um, membrán, gyanta sorrend lenne. A napi utántöltés kb fél liter lenne, ennyi párolog az akváriumból. Ezt kiegészítené egy másik kimenet, ahol mondjuk a kávéfőzőhöz töltök vizet, ritkán.
Tartályt nem használnék, a lágy vizet a rendszer nyomása adná, az akváriumban levő úszó érintkező két végállása kapcsolna egy mágnesszelepet a gyanta után.
Ez működhet így? (pláne a víz romlása nélkül)
Ebben az esetben ezen felül szükséges az öblítés szerinted?
Az alacsony nyomást érzékelő kapcsoló a bemenet tájékán, a szivattyú előtt szokott lenni. A hálózati víz "elfogyását" érzékeli, nehogy üresen pörögjön a szivattyú, vagy épp rászívjon a hálózatra még akkor is, amikor nincs semmi nyomás.
A túlnyomásérzékelő szokott lenni a kimenet felé, a szivattyú után, hogy amikor telítődik a rendszer, illetve elzárjuk a csaptelepet, megálljon a motor. Lényegében mindkettő megszakítja az áramkört (itt a soros kötés miatt bármelyik), csak az egyik túl alacsony nyomásnál, a másik túl nagy nyomásnál.
Az auto-flush szelep és egy másik mágnesszelep nem köthető sorosan, de nem csak azért, mert mindkettő mondjuk 24 V-os (van másféle is). Soros kapcsolásnál eloszlik a feszültség, két egyforma alkatrész esetén 12-12 V jutna egyre, ami már valószínűleg kevés a meghúzáshoz, de ezek nem is egyformák, ráadásul az autoflush egy kis integrált elektronikát tartalmaz, ami "hivatalosan" 18 sec után megszakítja az áramkört.
Így elvileg a másik szelep is megállna, de ennek amúgy sincs értelme, mert 24 V-ot igényel mindkettő.
Ha jelenleg egy kimeneti csaptelep vezérli a szerkezet indulását (vagyis nyomásesés hatására indul be), akkor elvileg azt is lehetne csinálni, hogy előtte egy T-elágazót beiktatni, az elágazást egy mágnesszelepen keresztül elvezetni a lefolyó irányába.
Ha a mágnesszelepet nyitom, ugyanaz történik, mintha a csaptelepet nyitnám.
Rezgés szerintem természetes, külön történő felszereléssel, rugalmas rögzítéssel, barkácsolással lehet talán segíteni rajta.
Alapvetően minden szép és jó (a víz nagyon jó). Szivesen adok bővebb infot ha valakit érdekel.
Ami felmerült bennem:
1. Az normális hogy a nyomásfokozó szivattyú eléggé rezeg és rázza az egész szerkezetet működés közben?
2. Van auto flush szelep, ami úgy tűnik hogy minden indításkor kb. 10 másodpercig megy (majd lemérem pontosan), ez alatt alig csordogál a tiszított víz.
Az auto flush elektromosan párhuzamosan van kötve a nyomásfokozó szivattyúval, és van betáp szelep és alacsony nomás érzékelő kapcsoló is). Ha ezt elegánsabban akarnám megoldani, akkor az elektronikus vezérlő mellett gondolom ehelyett kell egy sima mágnesszelep, amit az alacsony nyomás érzékelőtől függetlenül vezérelhetek elektromosan. Ha kinyitom, akkor az alacsony nyomás érzékelő miatt kinyit a betápszelep, és beindul nyomásfokozó szivattyú.
Jelenleg az elektromos bekötés a doksi szerint a következő:
Vagy első körben nem is kell elektronikus vezérlés, elég ha időzítővel kapcsolom a 24V-t az auto flush szelepen, de átkötve az alacsony nyomásérzékelő elé:
Valószínű, de vannak itt nálam okosabbak is a témában Pl .Misland, mert nekem vezetékes vizem van azt szürögetem, a többihez nem értek gyakorlati módon.
Szerintem rövidesen jönnek, és válaszolnak.
Addig is kitartás, biztos lesz valami megoldás.
gyerkőcnek tényleg nem szabad akármit adni,nekem a gyerekorvos a vezetékes vizet se javasolta.
Más víztisztítóknál egyébként szoktak még mellékelni egy betápszelepet is (inlet valve), ami egy közdarab segítségével a sarokszelep alá beiktatható, végéhez csatlakozik az 1/4" műanyag cső:
Szívesen, olyat vízóránál szoktak beiktatni, de azt a fajtát körülményes rendszerbe illeszteni, célszerűbb eleve olyat rendelni, ami konyhai víztisztítóhoz való.
Több éve rendeltem betéteket egy épületgépész áruházból, még mindig van belőle, ott viszont azóta már nem is forgalmaznak ilyen alkatrészeket. Ma már először az eBay-en néznék szét, ha ott nincs, akkor valami hazai helyen.
A képen szereplő csaptelep ilyen víztisztítóhoz való, 1/4" csőcsatlakozással kell kérni, illetve egyébként is ez a jellemző. (USA változat 3/8", nálunk az ritkább.)
Ismét köszönöm a segítségedet. Ezt az automatizálós öblítős folyamatot akkor kicsit elhalasztom, mert nem olyan egyszerű mint gondoltam. A heti 1-2 öblítés megoldható kézzel is.
Külön álló házként ez megfelelő? :
Ha igen milyen csövek szükségesek a rendszerhez illesztéshez?
Mivel a csapot pótolnom kell, elég ehhez egy egyutas csap?
Elküldenéd, hogy Te honnan rendelsz, szűrőbetéteket? Privátban is lehet ha nem akarod, hogy reklámnak látszódjon.
Standard 10 collos előszűrők, nekem is külön van egyébként az első szűrőház, ami átlátszó. Lehetőség szerint előre szokás tenni az átlátszót, hogy nagyjából követhető legyen a szennyeződés mértéke, vízkövesedés. Ennek másik eszköze a nyomásmérő, ami a membrán bemenetén jelezné, ha túlzottan lecsökkenne a nyomás, az előszűrők eltömődése miatt.
Ilyen szűrőket más esetben 6 hónapnál tovább nem javasolt használni, a baktériumok szaporodása miatt. De az RO-membrán a baktériumokat eltereli, ezért 1 évig is kitolható a betétcsere. A kapacitásba belefér, átlagos használat mellett. Vagy lehet mérni vízórával, 6-10 köbméter, vagy amit megad a gyártó, pontosan nem emlékszem.
Manuális öblítés változó, hogy mit ajánlanak a gyártók, hetente legalább nem árt. Olyan gyakran úgysem lehet, mint az automatikus megoldások, ami többször öblít, de kisebb mennyiségeket. Főleg nyáron többször is lehet, az előszűrők poshadásának elkerülése miatt is, de az sem mindegy, milyen gyakran van használatban.
Automatizáláshoz nem elég a fojtószelepet áthidalni, be kell indítani a víztermelést is, amit én két mágnesszeleppel oldottam meg.
Az általad linkelt víztisztító egy speciális szelepet tartalmaz, ahol a fojtószelep és öblítőszelep egybe van integrálva.
Alább látható, amikor ezek külön vannak.
Kézi:
Mágnesszelepes:
Utóbbit kicsit csúnyán rakták össze, könyök van a mágnesszelepen (lehetett volna egyenes is), de a lényeg szempontjából mindegy.
