Keresés

Részletes keresés

szaszg+++ Creative Commons License 2020.09.16 0 0 14448

Kvarkok nem léteznek!

Előzmény: Törölt nick (14445)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.09.16 0 0 14447

Az elektromos töltésből csak kettő fajta érték van, gravitációsból pedig négy, az elöjelüket is tekintetbe véve.

 

Az elektromos töltéseknél az azonos elöjelüek taszítják egymást, az eltérö elöjelüek meg vonzzák.

 

A gravitációs töltéseknél ez fordítva van: Az azonos elöjelüek vonzzák, az eltérö elöjelüek meg taszitják egymást.

 

Ha két elemi részecske között az elektromos töltések vonzzák egymást, akkor a gravitációs töltéseik taszítók.

 

Ha két elemi részecske között az elektromos töltések taszítják egymást, akkor a gravitációs töltéseik vonzók.

 

Képletekkel ez így néz ki

 

F = F(em)  + F(g) = + qi qj r /4π r3  - gi gj r /4π r3

Előzmény: Törölt nick (14446)
Törölt nick Creative Commons License 2020.09.16 0 0 14446

Nincs kifogásom ellene, ha ezeket választod "bázisállapotnak".

 

De valami oka kell legyen annak, hogy elektromos töltésből csak egy fajta érték van, gravitációsból pedig kettő.

 

 

Vegyük a kölcsönhatások szimmetriáját...

Két eset lehetséges. Az azonos előjelű töltések vagy vonzzák, vagy pedig taszítják egymást.

Tegyük fel, hogy az egyik az elektromos, a másik pedig a gravitációs. Ezt a szimmetria megengedi.

De miért lenne az azonos előjelűből két különböző nagyságú az azonos típusú töltések között?

Előzmény: szaszg+++ (14444)
Törölt nick Creative Commons License 2020.09.16 0 0 14445

És ahhoz a felvetésemhez mit szólnál, hogy a kvark csak kvázirészecske? Olyasmi, mint a fonon.

Előzmény: szaszg+++ (14444)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.09.16 0 0 14444

".. hogy mi az elemi (részecske)."

 

Az elektron, a pozitron, a proton és az elton az elemi részecskék, s ezek kétfajta megmaradó elemi töltéseket hordanak, qi ={ ±e},  gi = [± g me,  ± g mP }, amikböl a c-vel terjedö kölcsönhatások kiindulnak.

 

Egyszerü és érthetö, mi?

 

 

Előzmény: Törölt nick (14441)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.09.16 0 0 14443

A természet fizikai leírásához nincs szükség több mint öt természeti állandóra: c, e, me, mP és az egyetemes gravitációs állndóra G= g2/4 pi.

Előzmény: Törölt nick (14441)
construct Creative Commons License 2020.09.16 0 0 14442

Most megint magadat próbálod becsapni ezzel a kisded csúsztatással?

Előzmény: szaszg+++ (14440)
Törölt nick Creative Commons License 2020.09.16 0 0 14441

a gravitációs töltések között vannak amik taszítják egymást!

 

Feltettem a kérdést mmormotának, hogy mik a természeti állandók.

Szerinted a töltések azok.

Nekem fogalmam sincs. De ebben legalább nem tévedek. ;)

 

 

Wigner Júdzsin egyszer feltette a kérdést, hogy mi az elemi (részecske).

A kérdést hosszas és parttalan vita követte, példákkal és ellenpéldákkal.

Aztán megegyeztek abban, hogy mindig az, amit az adott esetben eleminek tekinteni célszerű.

(Ahogyan construct is bázistranszformációkat szokott emlegetni a szuperpozícióknál.)

Előzmény: szaszg+++ (14440)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.09.16 0 0 14440

construct: "Aztán kiderült, hogy a tágulás jelenleg már nem is lassul, sőt, a csillagászok szerint gyorsul, de Tuarego szerint csak egyenletes. Akárhogy is, ez a megfigyelés rámutatott arra, hogy lennie kell még itt valami anyagfajtának az ismert módon gravitáló anyagokon túl, ami megvalósítja ezt a gravitációs taszítást. Tehát már egyáltalán nem az Einstein egyenletet variálgatták,... "

 

Én sem.... . a gravitációs töltések között vannak amik taszítják egymást!

 

Előzmény: szaszg+++ (14439)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.09.16 0 0 14439

"... hogy évek óta nem képes másra, mint ugyanazokat a sablon mondatokat ismételgetni,..."

 

Ezek olyan egyszerü fizikát tartalmaznak, hogy ezeket már régen meg is lehetett volna tanulni! Még neked is.

 

De nem, a Tudomány 400 éve csépli azokat a nem igaz tényeket, hogy a szabadesés egyetemes és hogy a gravitáció tömegvonzás.

 

Erre kb 100 éve ráültette azokat a hazugságokat, hogy a fény fotonokból áll, meg azt, hogy a téridö meg van görbítve a tömegek körül.

 

Legalább innentöl kezdve a fizikának tényleg semmi köze sincs a természet leírásához.

 

 

Előzmény: construct (14437)
Törölt nick Creative Commons License 2020.09.16 0 0 14438

ugyanazokat a sablon mondatokat ismételgetni

 

Neked az én csapongásom sem tetszett. :o)

De "sajnos" egy ausztrál ujjgyakorlatként kiszámolta azt, amit akartam. Nem életműként.

A sejtéseim közül még egy maradt, ami bizonyítandó vagy cáfolandó. Az elemi töltés, mint harmonikus oszcillátor.

Előzmény: construct (14437)
construct Creative Commons License 2020.09.16 0 0 14437

Ha laikus érdeklődőként nem vagy képes eldönteni a dolog szakmai értékét, akkor mi alapján tudod megkülönböztetni a dicséretes kitartást, az őrülettől?

Kicsit se gyanús neked, hogy évek óta nem képes másra, mint ugyanazokat a sablon mondatokat ismételgetni, egyre vastagabb és egyre nagyobb betűkkel, meg dühös csapszéki szitokszavakat pökdösni mindenkire, jóhiszemű naiv hozzászólótól kezdve, a világ összes fizikusáig?

Ez pontosan az a betegség, aminek látszik. És gyógyíthatatlan.

Előzmény: szőrinszálán (14436)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.09.15 0 0 14436

Én a te szakmai tudásodat nem tudom elbírálni, mivel csak egy laikus érdeklődő vagyok. A kitartó törekvésedet arra, hogy elfogadtasd az elméletedet, dicséretesnek tartom. A vita kultúrád az, amit egy felsőbbrendűségi komplexus jellemez, nem elfogadható számomra.

Előzmény: szaszg+++ (14435)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.09.15 0 0 14435

Te légyszíves olvad el azt, amit én mondtam!

Előzmény: szőrinszálán (14434)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.09.15 0 0 14434

Kedves Gyula! Megint elragadtattad magad. Az elmúlt 400 év tudományos és „tudománytalan” fejlődése több nagyságrenddel felülmúlta az azt megelőző évezredeket. Az okos telefont nem az UFF ekvivalenciája inspirálta, hanem az elmúlt 400 év tudományos tapasztalata. Lehet, hogy van gravitációs töltés, lehet taszító is a gravitáció, de az eddigi kozmológia meg volt nélküle. Rajtad áll, hogy ezek nélkülözhetetlenek legyenek.

Előzmény: szaszg+++ (14433)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.09.15 0 0 14433

A szabadesés egyetemessége kamu.

Az, hogy a gravitáció tömegvonzás kamu.

Az elfogadott fizika elképzelése a tömegröl kamu.

A foton hipotézis kamu.

A téridö meggörbülése kamu.

Az Ösrobbanás kamu.

A sötét anyag kamu.

A fekete lyukak létezése kamu.

A részecskefizika elképzelése az elemi részecskékröl kamu.

A részecskefizika elképzelése a kölcsönhatásokról kamu.

Az energétikus fizika kamu.

Az egész modern fizika a természet leírására kamu.

 

Mit csinált a fizika 400 éven keresztül?

Csak valami kamukat produkált?

Az elemi gravitációs töltések létezését nem vette észre!

Előzmény: szaszg+++ (14432)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.09.15 0 0 14432

A kvantált töltések létezése a kvantumelmélet!

Előzmény: Törölt nick (14431)
Törölt nick Creative Commons License 2020.09.15 0 0 14431

Tegyük fel, hogy a töltés is valami spinor...

Ebben az esetben a gravitációs töltések létzését a kvantumelmélet alátámasztja, legalább is a makroszkopikus kvázirészecskék esetén:

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=155901004&t=9034032

https://arxiv.org/abs/astro-ph/0310897

Előzmény: szaszg+++ (14430)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.09.07 0 0 14430

Az elemi gravitációs töltések létezése logikusan össze vannak kötve a atomisztikus fizikával. amit Einstein nagy kanyarral kikerült, mellözött.

 

Előzmény: szaszg+++ (14429)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.09.07 0 0 14429

https://www.n-tv.de/wissen/Schwarze-Loecher-bei-der-Fusion-beobachtet-article22012158.html?utm_source=pocket-newtab-global-de-DE

 

.... annak örülhetett volna Einstein igazán, ha ö fedezte volna fel az elemi gravitációs töltések létezését.

Előzmény: szaszg+++ (14428)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.09.06 0 0 14428

A kísérleti eredmények alátámasztják az elemi gravitációs töltések létezését. www.atomsz.com

 

Előzmény: szaszg+++ (14427)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.09.05 0 0 14427

Semmi kétség hozzá sem férhet, elemi gravitációs töltések léteznek!

 

szőrinszálán Creative Commons License 2020.04.22 0 0 14426

Gyula szerint, egy Földtömeg középpontra merőlegesen ejtett azonos (X) tömegű eltérő izotópok próbatestei nem egyformán gyorsulnak. Ezt legalább 10 féle izotóppal, 10 szer kell ellenőrizni egy Experimetum Crusis igazolásához.

Előzmény: Hónix (14425)
Hónix Creative Commons License 2020.04.22 0 0 14425

"Marad egy ejtötorony vákuumcsövel"

 

Inga nem jó, műhold nem jó, űrhajó nem jó.

Tehát az általad létezőnek állított effektus, csak az ejtőtoronyba létezik.

Akkor viszont nem természeti törvény.

Előzmény: szaszg+++ (14424)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.04.22 0 0 14424

Az inga azért nem jó, mert a környezet elektromágneses zavaró hatása nem hanyagolható el. Ezt Eötvös nem vette figyelembe.

 

Marad egy ejtötorony vákuumcsövel, ami kinéz a Földböl (hogy a környezet e.m. zavarását minimáljuk) és ami ca 100 m magas (mint a brémai torony). Mivel a különbözö összetételü testek szabadesése több ezrelényivel eltér egymástól elég egy 10-5-ös pontosságú ejtökisérleti mérés, hogy a testek egyetemes szabadesését cáfolni tudjuk. Ilyen körülmény között már szabad semmel is regisztrálható az eltérés, pl. egy videófelvételen. Ilyen mérést 400 év óta elmulasztott elvégezni a fizika. https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc

Előzmény: Törölt nick (14423)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.22 0 0 14423

Ejtőtornyot nem tudok építeni. Annyira azért nem fizetnek jól.

Esetleg egy űrhajóról lehetne ledobni valamit a Holdon, ott elég jó vákuum is van.

 

Marad az inga. A lengés periodusideje a hossz négyzetgyökével arányos. Két egyforma hosszúságú ingát kellene elindítani egymás mellett. De ehhez ezred mm pontossággal kellene beállítani a két különböző anyagú töltelék tömegközéppontját. Házilag ez eléggé reménytelennek tűnik.

Előzmény: szaszg+++ (14421)
szőrinszálán Creative Commons License 2020.04.21 0 0 14422

„(kb. induláskor kapott egy ütést az ejtő kapszula)”

 

Hogyan kaphat másképpen lökést, ütést, az elengedett kapszula, ha nem a benne lévő tömegtől? Elvégre másképpen indul esésnek a test vákuumban, mint légellenállás esetén, mert akkor már egy légoszloppal alá van „támasztva”.

Előzmény: szaszg+++ (14414)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.04.21 0 0 14421

Az ejtökísérletek a célhoz vezetök, nem az ingakísérletek!

Előzmény: Törölt nick (14420)
Törölt nick Creative Commons License 2020.04.21 0 0 14420

A kérdés inkább az, hogy milyen pontosan kell mérni a fonal hosszát.

 

Nekem az a gyanúm, hogy matematikai inga helyett fizikai inga használata célszerűbb lenne.

Előzmény: szaszg+++ (14416)
szaszg+++ Creative Commons License 2020.04.21 0 0 14419
Előzmény: jogértelmező (14418)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!