sztem vegyük fel a kapcsolatot , mert ennek a felét kiszórnám, felesleges ennyi mindent belerakni, és valószínűleg látatlanban is olcsóbban ki lehet hozni , mint az itt felsoroltakkal:)))))
Én laikusként egy nehéz döntés előtt állok. Két kivitelezőtől is kértem árajánlatot az épülő házunk víz és fűtés szerelésére. Nagyvonalakban faelgázosító kazán + 1 m3 puffer tartállyal + padlófűtés és radiátor is lesz az épületben. A meleg vizet télen a kazán, nyáron a napkollektor és/vagy villany biztosítja.
A két szakember más-más termékekből rakta össze az ajánlatát. Szeretnék segítséget kérni melyik a jobb választás. A nagyobb tételeket leírom, remélem ad valamilyen támpontot.
A:
Fűtés: Atmos DC22 kazán
Wilo RS 25-7 keringtető sziv
GWT 100l-es puffertartály
Merülőhüvelyes termosztát
Háromutas motoros váltószelep+motor
Laddomat 21 hőszab szelep
Flamco Duo solár 300l indirekt tároló
N100 reflex tágulási tartály
Kollktor: DÉG-RIELLO síkkollektor
Oventrop sziv. hidraulikai egység
Oventrop Unibox RTL padlófűtés szab
Osztógyűjtő átfolyásmérős (11 körös, Németh Kft)
Solár automatika SIEMENS
Solár tágulási tartály
Víz: PPR elemek
Flamco Solar 300l kétcsőkígyós tározó (miért van még egyszer?)
B:
Fűtés: Atmos DC22 kazán
nad 1000l v2 puffertartály
ESBE 465+G25.50 sziv
140i tágulási tart
V135-1B keverő/elosztószelep
T100R-AB kapillártermosztát
TS130-3/4B termikus elfolyószelep
OKCE 200ntrr/2
FIX! UPS20-50 180 1x230V
síkkollektor
Solár tágulási tartály
Solár sziv. egység Solution (1-13l/min)
Rehau HKV-D5 osztó-gyűjtőátfolyásmérővel
Víz: Rautitan elemek
Persze egy csomó apró elem van még benne, de a nagyobbakat próbáltam összeszedni.
tavaly előtt ősszel lecseréltem az egyik konvektort F8.50 kandalló hatásúra...már az első hónapokban az üveg furcsa színű lett, tavaszra már nem is volt látható a láng...a szervíz kijött, azt mondta a fiatalemer, hogy salétromos a gáz(sic!)...na egy kis feszítés után a gyár jelezte, hogy kicserélik, de nincs raktáron...most őszre hoztak(nyugatnémet), szervíz, csere, és azt még megjegyezte a faszi, hogy ezt csak szívességből tették, mert a gáz ugye... pár hét, és az új üveg is ugyanolyan...az előző üveget a szerelő el akarta tenni, nem engedtem... tiszta pikkelyes volt...látszott, hogy hengerlési üveghiba....ezt kivettem, ugyanolyan repedezett, matt...
...a szépséghiba az egészben, hogy még van kettő ilyen konvektor a lakásban öt éve, és gyönyörű átlátszó mindegyik üvege...
Telekhatár min. 6méterre, másik lakóépület min. 10méterre és mehet a turbós cirkó oldalkivezetése, bár jó lenne tudni, hogy milyen gázszolgáltatóról is beszélünk.
Ennek a fűtési rendszernek a kiépítés sokmindentől függ (készülék típus, radiátor szám, radiátor méretek, osztós avagy idomokkal szétosztott rendszer, stb.)
Ezekre pontosabb árat akkor tudnék mondani, ha láttam volna már személyesen a helyszínt....
Amúgy a konvektor az inkább 150.000.- mivel 80.000.-körül vannak a konvektorok és pl. FÉG-et elég nehézkes beszerezni (legalábbis tavaly nekem nem igen sikerült) csak az F 8.50kandalló hatású látványkonvektort, aminek a nettó listaára 80.000.-körül mozog, ehhez jön még gázterv és gáz MEO :S
Amúgy elég lenne a fali fűtő is, mert gondolom a melegvíz ellátás most is boylerről vagy vízmelegítőről van megoldva....
Tehát a lakás méretei : 50-51 m2 , 4 m -es belmagasság, és ami a lényeg , emelet közi, azaz alulról és felülről is fűtött terek.
Az egyetlen konvektor , az üzemelő körfolyósó gangra néz. Az új viszont olyan telekre nézne- kivezetve, amihez legközelebb csak 20 m -re van épület.
Persze a saját az épületen a saját ablakok esetleg akadály lehet , mivel alul is felül is van ablak 4 -4 méterre. Vagy ha nem az ablak alá raknánk akkor 4,5 -4,5 méterre. Gázcsonk egyébként kiépítve.
A GMBSZ -t eléggé sajátossan értelmezik. Ha akarom vemhes , ha nem akarom, akkor nem vemhes !.
Erre a munkára lenne 100 -150 eft konvektornál, ha cirkós lenne, ami már csak zárt égésterű, az meg vagy 600 eft. De a kémény bélelés lenne csak 200, ott indulna. Tényleg a parapet zárt égésterü kazán sehogy se megy ?
Na még egyszer kösz !!
Én nem csodálkoztam ismerem a lakáson belüli hőlépcsős problémákat !
A családiházunkat építjük át, éppen és a fűtés újra csövezése következik.
Az ajzatba építjük ki 5 rétegű csövekből présidomokkal.
Az első kérdésem, hogy az osztó-gyűjtő idomra kell-e elzárószelep körönként ha radiátoronként van az osztótól a kétcsöves fűtéskör?
Valakikor majd a Hmv készítésre indirekt fűtésű víztárolót akarok beépíeteni a fűtésére alkalmas církóval együtt. A beépítést most szeretném előkészíteni beépíteni az ajzatba, mert nem egy helyiségben lesz a kettő.
A kérdésem az, hogy milyen méretű 5 rétegű csöre lesz szükség a Hmv hőcserélőjének fűtéséhez?
Milyen kábelre van szükség az érzékelők és a vezérlés bekötésére?
Tanácsot szertnék kérni tőletek,olvasom a fórumot már naon régen.Elég sok jó szaki van itt , szerintem.Nos van 1 már 2 éve működő párosításom,mégpedig 1 Beretta kombicirkó+hozzákötve 1 épített téglakályha, vízregiszterrel.Ez most is műkszik,csak át akarom alakítani biztonságosabbra.Most a kályharész is nyomás alá van téve, előrevetítem semmi gondom nem volt még vele,csak az asszony parázik tőle, de ugyi az ördög nem aluszik..........Be van most is építve 1 db sts-20-s termoszelep,1 db 2,5 bar nyomású biztonsági szelep a rendszerbe,meg még a cirkón is megvan a túlnyomás szelep.Érdemes -e átalakítani a kályha részt hőcserélősre, nem nyomott rendszerre?Ha igen milyen hőcserélőt kellene alkalmaznom?A kakályhába kb 20 kw teljesítményű a tűztérbe épített csőregiszter.Van még 1 kérdés(lesz még több is) a mostani rebdszeren van 1 átalakított boiler is, hőcserélővel gyártja a meleg vizet egész fűtési szezonban mint a kisangyal....azt a kályha körén hagyjam, vagy a fűtéskörbe aplikáljam be?Milyen vezérléssel lehetne a legegyszerűben megoldani ezt a két kört, hogy frankón működjön?Bocsi a sok kérdésér.........
Nincs betiltva, lehet újat szerelni, cserélni, bővíteni stb.
A GMBSZ taglalja azon feltételeket, hogy ezt hogyan is lehet megvalósítani.
A helyszín ismerete nélkül nehéz bármit is mondani, hogy mit engednek és mit nem?!
Nem tudom ugyan, hogy mekkora a lakás, de ne csodálkozz, hogy egy konvektor nem fűt be egy lakást (mondjuk sem a konvektor, sem a lakás méretét nem ismerem )....
még kb 2 évvel ezelőtti kéményseprő infóm szerint nincs betiltva de: 2 méteres sugarú ! körben semmilyen nyílászáró vagy szellőző nem lehet és valami 8 méteren belül sem lehet szemben senki és felette lakószint sem lehet. vagyis úgy van betiltva hogy nincs de nem lehet újat telepíteni (ugye zömmel ablak alá volt régen telepítve nah ez most kizárt). régit ugyanakkora vagy kisebb készülékre lehet cserélni, nagyobbra nem. (ha nem így van akkor engem a koromadószedő informált félre)
...hogy tiltva van-e nem tom, de az egyik ellenvetést igen...aszongyák hozzáértők, hogy az ablak alá szerelt konvektor felszálló akármilye szellőztetéskor, vagy csukott ablaknál is visszaáramolhat a lakásba...persze csk pici arányban, de ez sem előny...a többit nem tudom...nálam már nem az ablak alá lett szerelve...
A kérdésem az lenne, hogy igaz e hogy aparapet konvektorok ketegoríkusan be vannak e tiltva ?
Hogy finomítsam is a kérdést.
Új beruházásnál nem engedett.
Meglévő lakásnál + konvektor nem engedett.
Meglévő cseréje nem engedett.
Engem az érdekelne ,hogy van egy lakás , amit csak egy fűt. Ez teljesítményileg is kevés, de ami a fő kifogás alakás bizonyos részeibe alig jút el emeleg. A hőlépcső 23 és 16 fok között
ez a sztori amit irtam kb az ipari szabvanyok feltalalasanak korabol, ugy saccra a 19sz vegerol valo. szoval akkor meg nem az volt a tortenet, hogy berogyik-e a meneteles kozben, hanem hogy akkor a felcolos cso falvastagsaga 4mm feletti volt, ma meg 3mm alatti.
szoval a tortenet tomoren: amikor elkezdtek iparilag csovet gyartani, es szabvanyositottak a mereteket, akkor a nevleges atmero a belso atmero volt. hiszen a meretezeskor az szamit. a 3/4-es csoben a luk volt 3/4 col. (egy col 25.4mm). a falvastagsag annyi volt, amennyi a standard nyomasallosaghoz kellett, ebbol kijott a kulso atmero. igy a kulso atmero nem lett kerek szam, es alig van koze a nevleges merethez.
aztan ahogy egyre jobb acelokat birtak gyartani, meg a gyartastechnologia fejlodott, egyre vekonyabb fallal is kepesek voltak ugyanolyan nyomasallo csovet gyartani. viszont a kulso atmerot nem valtoztathattak meg, mert a fittingek meg a menetek hasznalhatatlanna valtak volna, nem lehetne osszetoldani egy regi meg egy uj csovet. igy a belso atmero nott meg ahogy a falvastagsag csokkent.
egy alap 3/4-es cso belul kb 20mm, a 3/4 col meg csak 19 korul van.
OFF valójában csak a tudatlanságom csökkentése miatt: ezek coll-os méretezések egyébként hogy jönnek ki? konkrétan arra gondolok hogy 1 coll durván 25mm vagyis az 1/4 coll akkor 25/4 kéne lenni de persze inkább 25/3. ha esetleg kaphatnék valami jótékony homályt....... :-))
Őszintén megvallva , hisz mindenki a legjobban saját hibájából tanul:)))))
én ennek a témának neki estem mint bolond borjú az anyjának:))),hirtelen ránéztem és át sem gondoltam rendesen (amiért elnézést kérek, hisz nem volt érdekem megvezetni még véletlenül sem) hogy tényleg a 3/4-es cső milyen nagy ármérővel bír, és csak arra támaszkodtam, hogy általában a külső méretet adják meg méretezésnél:))))ezért az a számítás lett belőle , amit láttál
aztán átgondolva, amit írtál, rendesen utánanéztem, hisz igy korrekt, és ez a "táblázat" lett belőle, ami viszont már fedi a valóságot
viszont a szűkített idom elmélet viszont megállja helyét, tehát ahhoz azért tartom magam:))))
