Ugye ez csak költői kérdés?, nem tudom. Viszont van egy lányeges különbség a magyar és orosz hobbi-profi gépészek között: az oroszok sokkal szívesebben teszik közszemlére a jutúbon, hogy mit hogyan csinálnak. Most figyelmen kívül hagyom azokat a videókat, amelyek 20-30 sec hosszúak, senki meg sem szólal, forog a gép, repül a forgács, a videó címe meg pl. "csavarmenet vágása x esztergán". Ezek értelmetlenek, a magyar gépezős videók többsége ilyen. Egy kezemen (bőven) meg tudom számolni azokat, ahol valaki kiáll és elkezdi magyarázni, hogy mit fog csinálni, hogyan fogja csinálni és végig be is mutatja a folyamatot. Ezzel szemben az oroszoknál van aki kiváló tananyag minőségben állít elő oktató videókat, van egy rakás szaki, aki magyarázva bemutat munkafogásokat, és rengeteg amatőr, aki így-úgy bemutatja részletesen valamilyen munkáját. Az oroszok 142 millióan vannak, tehát 14x annyian mint mi, de az értelmes videók aránya messze nem ezt tükrözi.
Múltkor kérdezted a csiszolástechnikát. Kedvenc boltom Zalaegerszegen a Horváth Csapágy Kft. Van webshopjuk is: www.hthshop.hu
Millió dolgot forgalmaz, törekszik használható szerszámgépeket, szerszámokat árulni. Bátran ajánlom mindenkinek. A tulajdonossal nagyon jó viszonyba vagyok. Ha valamit rendelnél tőlük és előtte magánban megkeresel, a számlázással kapcsolatban sokat tudok segíteni!!!
"Pl. 10 H7 egy általános dörzsölt furat méret ..."
Valóban, fix dörzsáraim között van egy névleges méretben kétféle HX méret. Egy siklócsapágy készítésénél sikerült is "lötyögősre" készítenem az első darabot.
"A szakirodalom azt írja hogy a dörzsár a furat körkörössé alakítására nem használható. Az csakis a felület minőségét hivatott javítani, ill az anyag leválasztás miatt kalibrálja azt."
Ez mind igaz, de a dörzsölt furat lényege az is, hogy illesztési méretet ad.
Pl. 10 H7 egy általános dörzsölt furat méret ( alap lyuk) az ISO illesztési rendszerben.
Ha kopott, vagy kicsit nagyobb méretet szeretnék dörzsölni, akkor a dörzsár éleit egy vidia késsel fel lehet húzni.
Nézd meg a leírást: ez a jutúber videókat vág, nem vasat. 7db videóbol vágta össze ezt a kis egyveleget, a hátraesztergáló a 4.-ik, itt az eredeti: https://youtu.be/U_kqi3dqr50. Egyébként miért ne lehetne az oroszokna Myford esztergájuk?
,,Megnéztem hogy ki a szerző, de az NEM AZ akinek tartja magát, -tehát csaló-..''
Nekem nincs okom kételkedni a személyazonosságában.
A történet háttere az, hogy a mikroszkópos fórumon az egyik fórumtárs egyszer karácsony előtt mondta, hogy szeretné, ha a Jézuska csinálna neki egy - a Zeiss mikroszkóp kondenzorok beállítására való - négyszögletes kulcsot, merthogy nincs neki olyan. Erre egy másik kolléga pedig megjegyezte, hogy ő meg egy videót szeretne arról, hogy csinálta.
És csudák csudája, Karácsony előtt két nappal csomagot hozott a posta az első embernek, benne a kulccsal, ezután pedig a saját kezüleg posztolta a videót a második embernek készítés mikéntjéről.
,,Ha viszont Te meg mutatod nekem hogy acélba hogy lehet 4x4mm-es szögletes furatot készíteni a "Jézuska" által közétett módszerrel, akkor én csak megemelem a kalapom..''
Szerintem ne vegyél rá mérget, hogy nem tudom megcsinálni ugyanezt!
Én csak linkeltem egy videót, egy eljárásról ami MŰKÖDIK..
Ha viszont Te meg mutatod nekem hogy acélba hogy lehet 4x4mm-es szögletes furatot készíteni a "Jézuska" által közétett módszerrel, akkor én csak megemelem a kalapom.. (Igaz hogy nekem csak szalma kalapom van, de hát az is kalap..)
"Speciel ennél a videónál nem a pénz szerzése lehetett a cél, mert nincs rajta reklám.
De még csak nem is a nézettség, mert "Unlisted" a videó, szóval csak az látja, aki megkapja a linket."
=======
Igazad van, itt nem nagy a nézettség, (76 megtekintés2019. dec. 24.-óta) gondolom az "Unlisted" miatt van, így nem is véletlen hogy így alakult.. (a nézettség)
"Továbbmegyek: ha megnézed, ki a szerző, még az se biztos, hogy csalás. Az illető állítólag csodákra képes."
=======
Na igen... :)
Megnéztem hogy ki a szerző, de az NEM AZ akinek tartja magát, -tehát csaló-.. Csodák pedig nincsenek..
Te mint műszaki ember, próbáld meg hogy lehet-e kétélű csigafúróval "közel" négyszögletes furatot készíteni fúrási eljárással..
A lépcsős fúró is kétélű,mégsem fúr szögleteset. Az általános csigafúró alá helyezett papír (vagy egyéb anyag) is a lépcsős fúró geometriájához hasonlóvá teszi a fúrót. Ha az élszalag már kőralakú "fészket" alakított ki már nem lesz szögletes a furat.
"(a dörzsár használatának az indoklására)"
A szakirodalom azt írja hogy a dörzsár a furat körkörössé alakítására nem használható. Az csakis a felület minőségét hivatott javítani, ill az anyag leválasztás miatt kalibrálja azt.
"Némileg ide kapcsolódik - frappáns módszer négyszögletes furat esztergályozására"
Ezt meg hogyan?
===============
Nézd meg még egyszer a videót.. :)
0:50-nél amikor befejezi a fúrást, és húzza vissza a fúrót, akkor a mdb is elmozdul -tengely irányba kifelé- (na itt cserélte ki a mdb-t a videó készítője, - csak nem volt elég ügyes-...)
A videó végén amikor látszik az elkészült "furat", 1:09 akkor egyértelmű a csalás..!
ui. azt látni hogy egy hengeres furatba, szintén esztergával is készíthető " Rotary Broaching" eljárással készült a "négyszög" vésett furat.. Nem pedig úgy ahogy "láttatni" akarta... :(
Egyébként lehet "közel" négyzet alakú furatot készíteni fúróval, csak az NEM így néz ki, és teljesen más az eljárás..
Sajnos a Youtube-n egyre inkább elterjedt a pénz szerzésre irányuló (hamis)videók feltöltése..
Nem a tartalom a lényeg, hanem a NÉZETTSÉG, meg a szenzáció.. :((
Aki nem ismerte eddig ezt a Rotary Broaching eljárást, annak itt egy-két videó:
M1,2-es menetfúróm és metszőm van, szoktam is használni, de csak rézhez. Viszonylag könnyen lehet még M1-est is kapni, de úgy találtam, hogy pofátlanul drágábban árulják, mint akár csak az M1,2-t. Igazából fogalmam sincs, miért.
Menetmetszővel már csináltam kisebbet is, ez pl. egy csavar egy Wright okulár rekeszéhez, a végén egy M1.2-es menettel. Az első két képen levő menetmetsző befogót már mutattam itt a fórumon:
Szia! Természetesen a 127-es fogszámú cserekerék a barátom :) Nagyon ritkán kell lecserélnem 100-asra.
Amúgy jalpar kollega az aki érdeklődik ezek után. Engem nem igazán mozgat meg, hogy CNC-sítsem jelenleg a hagyományos gépemet. Előtte kellene egy másik hagyományos :) De ha ilyen elvetemült ötletem lenne, akkor biztosan csinálnék egy forgó késtartót, ami szinkronban forgatja a kést a főorsóval.
Valami ilyesmire gondolok: https://youtu.be/6pYdMkAZeMk Ha a késtartó fordulatszáma pont duplája, mint a főorsó fordulatszáma és a kések szimmetrikusan vannak elhelyezve a forgásponthoz képest, akkor közel szabályos sokszöget lehet velük esztergálni. Ahol a sokszög oldallapjainak a száma megegyezik a kések számának a duplájával. A szimuláció kicsit "pixeles", mert amiben készült program azt nem arra találták ki, hogy ilyen dolgokat szimuláljon. Így is a megjelenített négyzetek száma miatt kicsit akadt a gépen.
@jalpar: Nem állítottam, hogy rossz a gépem. És meg is vagyok elégedve a születésem helyével :)
Egy 127-es fogszámú cserekerékkel már is átléphetsz a metrikus világba. Nem a vezérorsót hajtod meg közvetlenül, hanem egy lassításon keresztül hajtod a léptetőmotorról. Egyébként a hagyományos esztergák CNC-szerűsítésére lehet venni kész megoldásokat, de ha arra van valakinek ihlete, akkor mikrokontrollerrel vagy mini számítógéppel sem túl bonyolult manapság megoldani.
Nekem viszont 4 TPI a vezérorsó menetemelkedése. Így nem igazán jön ki semminek sem a többszörösére metrikus meneteket nézve. Eddig is együtt éltem ezzel, ezután is együtt fogok vele élni. :)
Nekem menet óra sincs a gépemen. Gondolom amíg az ember nem használ valamit, addig nem is érzi feltétlenül annak a hiányát. Valahogy így vagyok én is a colos vezérorsómmal. Jobb lenne egy metrikus, de egyelőre ez adatott meg. Amíg nem szokok hozzá az "extrákhoz", addig meg nem is fogom őket hiányolni.
A fickó felszerelt egy jeladót a főorsóra, a késmozgatásra pedig egy léptető motort (ő egyébként a kéziszánra tette, de a vezérorsóra ugyanúgy lehetne), amit egy Arduinóról vezérel.
Ezzel bármilyen menetemelkedést, akár több bekezdésű menetet is lehet csinálni.
ÉS olyan beszúrás nélküli végig-menetet is, amit én csináltam, mindezt jobbról balra, normál forgásiránnyal, hagyományos késsel. Az elektronika tudja, hol kell megállni.
Nálam az egészet meg lehetne úgy csinálni, hogy felszerelhető legyen a gépre, nem is kell átalakítani hozzá.
Gondolom, akkor nálad az a speciális helyzet állt elő, hogy a vezérorsó emelkedése a vágandó meneted egész számú többszöröse. Más esetet nem igazán tudok elképzelni, amikor szabadon ki és bekapcsolható a lakatanya.
Nem lesz. A lakatanyának mindig van némi holtjátéka, amikor a jó helyzetbe kerül, szép finoman bekattan. A menetórát is arra találták ki, hogy a gép megállítása nélkül, a lakatanyát oldva, kapcsolva tudj esztergálni minél többféle menetemelkedést.
"Kvázi pörög benne a tengely és súrlódik a lakatanyához amíg nem kap bele a vezérorsó menetébe az anya"
Amikor meg kapcsolódott, folyamatosan súrlódik az orsó és az anya, ráadásul ott számottevő erő is van.
Inkább az lehetne aggodalomra okot adó, hogy a kapcsolódás pillanatában esetleg letöri a menetprofil sarkát.
Ugyanez az oldáskor is megtörténhetne, és nem történik meg, pedig akkor terhelés alatt van az anya, szemben az összekapcsolással, amikor csak beesik a helyére.
Nem, hanem bentről kifele. A kés fejjel lefele van, illetve az anyánál a hátsó oldalon esztergálom, a gép visszafele forog. Egy ütközővel állok rá a menet bal oldalán mindig ugyanoda. Forgó gép, de kioldott lakatanya mellett fogást veszek, aztán kapcsolom a lakatanyát és kivágom a menetet balról jobbra. Így nem kell beszúrás a menet elejére, hanem lesz egy gyűrű alakú menetárok, és abból indul ki a csigavonal menet.
Ez főleg az anyamenetnél volt fontos, mert ott a menetnek végig, egészen a belső kúp kezdetéig meg kell lennie.
A másik előnye a balról jobbra vágásnak, hogy így nagy sebességgel tudsz vágni (nem kell félni, hogy túlszaladsz), ezért sokkal szebb lesz a menet.
"Értem hogy kicsi, de a kamera mihez kell?"
Semmi különös, ahhoz hogy lássam. Pontosan oda akartam állni a késsel a falhoz (<0.1mm). Lehetne enélkül is, de ott van a mikroszkóp a gép mellett, egy mozdulat odatenni, akkor miért ne? Tök jó, hogy esztergálás közben is kényelmesen és pontosan látom, hogy mi történik, visszaálláskor jó helyen vagy-e, szép-e a menet stb.
"Az első vasak biztos jo sok szenet tartalmaztak, óvatosan kellett vele suhintani ne törjön el a csávón."
Érdekes, de pont az ellentéte. Az ókorban még nem tudták megolvasztani a vasat, hanem az ércet levegővel fújtatott szén tűzhelyben hevítették, a szénmonoxiddal redukálva a a vasoxidot, azután ezeket a darabokat kalapálgatták össze. A hatjogatás-kalapálás során a salakanyag jó részétől megszabadulva az eredmény egy kimondottan alacsony széntartalmú (ennek megfelelően lágy) viszont még mindig magas salaktartalmú vas lett.
Aztán, még szintén az ókorban kitalálták a cementálást (szén között hevíteni a vasat), amivel már normális széntartalmú edzhető acélt tudtak csinálni.
Az olvasztásos vaskohászat már bőven a középkor terméke.
Ezt a két darab bronzot is a Bronzkerben vettem, kérdezték is, hogy keményebbet vagy puhábbat adjanak. Mondtam h mindkettőből viszek egy-egy darabot, a keresztszánnak jo lesz a kemény, az sokat megy. Ezek szerint osszecseréltem, lesz egy örökké tartó magassági szánom. Valóban volt vagy ötezer.
Nagyon szép anyag tenyleg, forgácsolás utan pláne.
Azt jó dolognak tartom, ha úgy terveznek valamit, hogy a könnyebben gyártható alkatrész kopik jobban. Ha a keresztszán orsót kéne legyártanom bajban is lennék a kis fél méteres csucstavolsagommal, bár megoldanám. Az egyenes köszörű is csak úgy fér el jól ha leszedem a szegnyerget.
Tegnap végül sikerült kifúrni. Probábol szemből belefúrtam uj 5mm furoval, az vitte. Gyémánt korongon utanaéleztem a HSS 8.5 fúrót és azzal kb 15 mm t szépen sikerült. Sokszor megálltam mert a forgácsnak nem volt hova távozni, a fúró meg nem hozta ki pedig kentem (vágó spray vel). Kb a haromnegyedénél újra kellett éleznem a fúrót. Azután már csak a lyuk kiszakadásnál volt bajom. Szerencsere volt lemezhez való ekkora furóm aminek van kozpont csúcsa es igazából inkább maró.
Meglátom hogy viszi a HSS menet kés, lehet hogy azt is meg kell élezni közben. A menet szöget és dőlést beleköszörültem. A balmenet jobbra dől, a kés éle is, szemből nézve.
Akármilyen fajta is az a bronz, megfelelő vágósebesség és jól köszörült szerszámok esetén gond nélkül meg kell tudjad munkálni, akkor is, ha gyorsacél a szerszám.
Ha nem megy, akkor az élszögekkel vagy a sebességgel van a baj.
Én kimondottan szeretem a bronzot, nagyon szépen lehet vele dolgozni.
A múltkoriban egy Zeiss Fz mikroszkóphoz csináltam egy kondenzor befogót bronzból, szerintem elég jó lett:
,,Eddig nem ertettem a bronzkort, mit szarakodtak olyan puha kardokkal de azert nem hülyeség ez az ötvözet''
Bizony, amikor a bronzkor után feltalálták a vasat, abban nem az volt a nagy durranás, hogy sokkal jobb anyag, mint a bronz, hanem hogy "olcsó". Vasérc van mindenfele nagy mennyiségben (legalábbis a rézhez, ónhoz képest)
Igen, szerintem jó lenne élére állítva, mert a horony, ahova be kell tenni, 10mm mély (egész pontosan 9mm, de szerintem kicsit össze kell legyen nyomva), viszont 8mm széles.
Ha jól el tudom vágni, talán nem ereszt szálat akkor se, ha élével, van felül (azaz a levágott része és hozzá a siklófelülethez)
Én a Gránit Csiszolószerszám Kft.-nél (Budapest) vásároltam már két adagot. Nagyon kedves, segítőkész "köszörűs" mérnöknőnél adtam le mindig a rendelést. Nagyon ért hozzá, tud ajánlani, nekünk barkácsolóknak megfizethető árú, viszonylag "univerzális" köveket is. A Gránit kövek a viszonteladóknál drágábbak és esetleg nem is tudod magadtól, hogy milyent vegyél (elnézést, ha Te a kövek szakértője vagy :-) Nagyon jó katalógusuk van, azt érdemes akkor is tanulmányozni, ha máshol vásárolsz, mert sokat lehet belőle tanulni!
Nyilván, az én életemet (amennyit használni fogom) az acél anya is kiszolgálta volna. Viszont, ha a gyárban is abból készítették volna, akkor most orsót is kellett volna készítenem, így meg nem.
Én átm. 32mm-es bronz rudat vettem 10cm hosszút, 6000Ft volt! Azt hittem infarktust kapok! Szerencsére könnyen meg tudtam munkálni. Nem is tudom mi lett volna velem, ha úgy járok, mint a kolléga?! Zalaegerszegen egy helyen árulnak bronzot, csak méretben van (abban is szegényes) választék, nemhogy ötvözetet illetően. Nekem a fúróköszörű orsójához kellett anyát készíteni, a rúd palástjára merőlegesen M16x1,5 menettel.
Miért készíted bronzból? (egyáltalán, milyen bronzból? szerintem "bronz" nevű ötvözetekből rengeteg van) Én a szán orsókat és anyákat is szerszámacélból készítettem. Úgyis kell kenni.
Addig oké, hogy kemenyfem furoval kifurom de hogy vágok bele bTr12x2 menetet :'( ahhoz megcsinaltam mar a furorudat. Sargarez lesz a vege ennek, amennyit hasznalni fogom a magasságos szánt jo lesz az is
Próbáld alacsony fordulaton és éles szerszámmal. Nem jó, ha meg melegszik - pláne, ha valami szívósabb fajta, de a sima Bz12 is képes meg viccelni a dolgozót...
Nem tudok okosat mondani, de a saját tapasztalatomat megosztanám én is erről - most a hétvégén gyártottam egy karóra-tokot bronzból. A koronákat és tokfüleket is abból gyártottam - a tok alapja bronz cső volt, a többi kétféle vastagságú (4 és 8mm) bronz rúd. A csővel nem volt gondom, sőt, a gyémánt betétes kés tükörsimára esztergálta, és itt a topicon kiokoskodott megemelt furatkés belülről is szépen vitte.
De a 6mm-es bronz rúd kizárólag gyémántporos korongon borotvaélesre és meredekebb szögűre köszörült betéttel volt esztergálható, a gyémánt késbetét is csak kente-nyúzta, kékült már a forróságtól, de nem vitte. A színe is kicsit más, mint a csőé, nyilván más ötvözet, és fúrni kizárólag vídiával tudtam. Az simán vitte, a HSS teljesen eredménytelen volt fúrásnál, a fúró fogyott, nem a bronz.. Valószínűleg ez a te bronzod is valami efféle csapágybronz, ha tudsz keríteni, próbáld meg vídia fúróval - az nekem vitte simán és szépen, ahogy a szintén vídia keményfém lapka is - de az is csak átköszörülve hegyesre-élesre, alap állapotában nem...
Bronz anya megfúrása szivat meg. HSS 8.5 furoval próbálom telibefurni a tengely foglalata felől. A furot kb ketszer használtam eddig, egyszer bronzot is fúrtam ugyanígy, teljesen jól ment. Most viszont csak nyomtam neki mint a bolond es nem forgácsolt. Gondoltam kiment az éle, de C45t szépen viszi. Ez a darab bronz másik fajta, a szabolcs utcában vettem ezt is meg az előzőt is. Az előzőből keresztszan anyát csináltam,ez a magassági száné lenne. Hegyesebb ékszöget kéne köszöszörülnöm bronzhoz? Szakkonyvekben nem lattam hogy vmi speciális szög kéne.
Sajnos abban sem találtam, párszor már átfutottam (illetve remélem ennyire nem nézem be a dolgot). Facebookon fent van az egyik tag által begépelt kereshető változat is, de ott sem jutottam közelebb.
Kellene nekem 10mm vastag filc. (A körasztalomban ilyen filc keni a csúszófelületeket, ami meg benne van, az összetöpörödött az elmúlt évtizedekben, nem nyomódik neki a felületnek, amit kennie kéne.)
Újra KF-250 fűrész kérdés. Van valakinek információja arról, hogy milyen hidraulika olaj és mennyi kell a gépbe? Az én kézikönyvemben nem találok rá típust avgy viszkozitást.
Vannak olyan hosszabb menetű alkatrészek amelyeket még mindig érdemes Pitler fejjel készíteni,a menetet végig használni lehet a kijelölt hosszon,a fej egy pillanat alatt nyit . Vannak olyan munkáim (pár száz darabos tétel) M 6 menetet kell készíteni 100 mm hosszon, a többi része az alkatrésznek menet nélkül marad.A pitlerfej a szegnyeregbe van fogva a szegnyereg hüvely helyére,miután a hüvely,orsó,tekerőkerék le lett szerelve.A hűtőfolyadék hátulról bele van vezetve a szegnyeregbe és azon keresztül a menetvágó fejbe.A pitlrfej kései beállítva a megfelelő menet tűrésre,a szegnyereg kézi nyomásra rákapatja a menetet,a kioldást a szegnyereg elé tett ütköztetés biztosítja,a végén kézzel visszahúzni a szegnyerget.
"Igen, ez tény, de ha lefelé eléggé hátra van metszve, akkor több átmérőre is jó lehet."
A menetmetszők egyáltalán nincsenek hátraköszörülve, egy teljes anyamenet szelvény a szerszám. Csak a bekezdésnél van a kések csúcsa leköszörülve, hogy több lépésben alakítsa ki a menetprofilt.
Ennek 3 oka van:
1.Maga a metsző viszi előre a kést, ez adja a menetemelkedést ez csak úgy működik, ha a kés pontosan belefekszik a menetbe. Ha megnézed ezeket a betétkéseket, látod, hogy a második-harmadik fog után mát teljes a menetprofil, de van még egy csomó fog, ami csak azért van, hogy vezesse a szerszámot.
2. Sokkal jobb lesz a menet minősége: nem tud kitöredezni, "kipikkelyesedni" a forgácsolt felület, és a nyomástól fel is keményedik (nem tudom magyarul hogy mondják ezt, angolul "work hardening").
3. Nem is nagyon lehet másképpen gyártani a menetmetszőket.
Szóval szerintem - a fenti 1. és 2. miatt - ezek a betétkések is így vannak kialakítva, ezért csak egy méretre jók.
Van pár pittler fejem és oda-vissza forgó menetelő fej is. A pittler tényleg csak sorozatgyártásnál előny. A menetelő fej már egy fokkal használhatóbb egy-két furat menetelésekor is.
Legnagyobb előnye, hogy ezt nem kell visszahajtani, mint a hagyományos metszőt. Nyit és már le is lehet húzni a menetes csapról. Ettől már csak a GM menethengerlő (mángorló) a fincsibb szerszám. Az is hasonló elven emeli ki a görgőket. (De találkoztam már fix, visszatekerős változattal is.)
"...ha a lejtőszög más, akkor a késen is más szögben kell kialakítani az éleket."
Igen, ez tény, de ha lefelé eléggé hátra van metszve, akkor több átmérőre is jó lehet. Végülis egy bekezdésű menet esetén azért a menetemelkedési szögek elég kicsik.
Régebben nagyobb nyomtatókat gyártottak :)) nekem van egy A3-as mátrixból származó vezető rúd: majd fél m hosszú, 12 mm átmérőjű, tökéletes a felülete, és hibátlanul egyenes... azzal órázom ki a tokmányt, ha le kellett venni :)
Aki elég öreg azt is elvezi a guberálásban hogy mindenről tudja micsoda. Meg persze az, hogy meglátja benne mi lehet még. Pl tintasugaras nyomtatót ezrével dobalnak ki, mindben van hót egyenes 7mm körüli rozsdamentes acél rúd vezeték.
Az értelmét 8..10ezer csavar gyártásakor lehet felfedezni. ( Amikor ezek használatban voltak akkor nem kínából vettünk mindent, cnc se volt legfeljebb mechanikus automata )
Hú, ez egy nagyon király cuccnak tűnik. Bár nyilván annak van rá szüksége, aki egy adott izéből sorozatban gyárt elég sokat - még nem annyit, hogy legyen értelme rá célgépet beállítani, de nem is három darabot...
Nekem egy kicsit elegem lett ebbol a hasznaltpiacbol. Kicsi a kinalat, egyre kisebb es nincs erkezesem arra, hogy mindennap bujjam/keszenalljak, mert egy-egy erdekesebb dolog csak percekig van fent, annyira keves van itt mindenbol. Faval is szeretek dolgozni, ott mar teljesen elvetettem a hasznaltpiacot, ott mar regen nem is nezek semmit.
Így van, menetenként van hozzájuk kés garnitúra. Felhúzott állapotban a kések pozícióban vannak, egy retesz kioldásával a rugós mechanika "kikapja" őket onnan.
Láttam egy videót - nem tudom linkelni, FB zárt csoport -, amin egy menetvágó fejjel vágnak menetet egy rúdra. De a fej spéci, ahogy a menet végén a vállat eléri és megakadna, egy halk csettenéssel szétugranak a menetvágó kések (négykéses), és szabadonfutó módba megy át.
Képeket tudtam csinálni:
Így néz ki
Vágja a menetet, közeledik a végéhez
És szétugrott. Közben a bakelitgombos rész felénk elfordult egy kicsit. Gondolom azzal a gombbal kell visszazárni a pofákat.
Egy toronyrevolveren dolgozik, ott ez nagyon termelékeny eszköz lehet.
Sstem a post lényege az volt, hogy ha a MÉH telepen vennéd ezt a gépet, akkor is 2x ennyi lenne az ára :)) - én így értettem, de mind1 is.
Én szerencsére tudok még MÉH telepen veszegetni ezt-azt, sokszor kell anyag, meg amúgy imádok guberálni :D feleségem szerint ez agyi eredetű probléma :)
Okés, da ha valaki megveszi, hogy eladja a MÉH-be (mert az eredeti poszt ha jól értem erről szólt, de ha rosszul értettem, akkor bocsi) az miért is adna érte 300-at ?
Egyébként már tudtommal tilos a MÉH telepeknek utcára eladniuk a mások által leadott dolgokat. Persze van trükk is erre és van olyan rugalmas telep, ahol azért megoldható.
Nincs itt semmi ellentmondás... mikor veszik, 70-90, mikor adják 250-300 :)) Ez mindig jó üzlet volt, sokan nem tudják...
Annyi előnye van, hogy mikor egy ilyesmi nagy gépet látunk a MÉH-ben, ott rugalmasak az árak - a telepesnek se rossz, ha nem a kohóba kell szállítgatnia, hanem akár csak kicsit többért mi elhozzuk. Sajna ritkán lehet ott ilyesmit kifogni, előbb elvesz a műhely és a vastelep közti úton :))
Vannak, ki lehet fogni, én még egyelőre ilyen vonalon inkább becsületessel találkoztam szerencsére. Az "új" esztergát is úgy vettem hogy mégcsek előleget/foglalót sem kellett ott hagynom.
Én sem firtattam a gyalu témában az eladójának hogy elmegyek érte előbb, adok érte többet, hasonlók. Itt most nem én voltam az első, elfogadom. Reméljük jó helyre kerül.
Hát "sajnos" még vannak becsületes emberek, akik tartják a szavukat. Szerencsére én is találkoztam már ilyennel, akkor én jártam jól (én voltam az első...).
Próbálj meg olyan helyen keresni ahol katonai műhelykocsikat bontanak,felszámolnak.A Csepel teherautók szervízkocsijának volt szerintem a tartozéka.Valaha volt nekem sose használtam,kis átmérőhöz nem volt jó.(kismotor,robogó).Valahogy 60-80 között ment el.
Üdv! Szeretnék egy régi HF60-as hengerfúró gépet, mennyi lehet egy jó állapotban lévő gép reális ára? Ismeri valaki ezt a tipust, a gép amit szeretnék így néz ki
Igen,de ez még tavalyi ár és az eladási .Aki bevitte max egy százast kapott az egészért.Idén már inflációkövető lett az ár.200 a vas 750 az alu,a rezet nem ismerem,de az q---a drága szinte sose veszek.
Egy kis érdekesség .Karácsonyi ajándékként kaptam egy cimborától aki méhtelepen gépkezelő.Eredeti Poldi kések.(Csehszlovák) és pár szép méretű cserebetétes kés .A betétek is gyorsacélból vannak.Lehet nem fémesztergához vannak.A nagyobbik felirata: ORRED,V14RHS, R 0.5 EX.A képek:
Van egy kis homokfújó szekrényem a műhelyben. Van rajta elszívó - ami gyakorlatilag egy zsák, abba fújja bele a kamrából a levegőt egy ventilátor.
Hát nem egy HEPA szűrő, mindenhol szivárog a finomra őrölt korund. Úgyhogy én részemről egy 3M-es arcmaszkban homokfújok. De ezen a fórumon nem tömeggyártást szokás megbeszélni. Ha esetenként van ilyen - egyébként káros - porképződés, hát esetileg kell megoldani.
"OK megadom magam. De fenntartom, hogy köszörülésnél nagyon rossz ötlet odafújt levegővel hűteni, ha nincs egy annál nagyobb levegőmennyiséget beszippantó elszívás."
Ezt én is fenntartom!
Szarráfújja a port a helyiségben, és abban kőanyag is van! Azt szereti minden gép! Meg a tüdőm is!
,,Azám, de ha annak a levegőnek nagyobb a nyomása 1 barnal, akkor az odafújt levegő minden literjében valójában több mint egy liternyi levegő van - már ha érted, hogyan gondolom.''
OK megadom magam. De fenntartom, hogy köszörülésnél nagyon rossz ötlet odafújt levegővel hűteni, ha nincs egy annál nagyobb levegőmennyiséget beszippantó elszívás.
Esztergályozásnál, marásnál viszont van értelme: nem is elsősorban a hűtés, hanem a forgácseltávolítás miatt. Ezt szoktam is csinálni.
,,Amikor ui. lecsökken a nyomása, akkor ki fog tágulni. Ha nagy nyomással, fúvókával nyomják oda, közelről, akkor ott egy kis helyen lehetséges, hogy még van nagyobb nyomása, mint a légköri.''
Továbbmegyek: nem csak kitágul, hanem le is hűl(*). De a vortex cső azért ennél sokkal többet tud.
(*) Persze amikor összenyomtad, akkor meg felmelegedett, szóval itt csak annyi hőmennyiséget nyersz, amennyit a sűrített levegő kiadott magából még a kifújás előtt.
"Hát én ezt most nem értem. Ha egy liter levegőt elszívsz valahonnan, akkor egy egy liter levegő kerül a helyére.
Mit érdekel a nyomás, ha hűteni akarsz? A levegő mennyisége számit."
Azám, de ha annak a levegőnek nagyobb a nyomása 1 barnal, akkor az odafújt levegő minden literjében valójában több mint egy liternyi levegő van - már ha érted, hogyan gondolom. Amikor ui. lecsökken a nyomása, akkor ki fog tágulni. Ha nagy nyomással, fúvókával nyomják oda, közelről, akkor ott egy kis helyen lehetséges, hogy még van nagyobb nyomása, mint a légköri.
A Vortex cső egy ügyesen kialakított aerodinamikájú csődarab
Úgy 25 évvel ezelőtt volt a kezemben egy ilyen. Megnyomtam a gombját, és az egyik oldalon TÉNYLEG hideg jött, a másikon pedig meleg, benne meg nincs semmilyen aktív alkatrész... Csak néztem, mint Rozi a moziban. Aztán elolvastam, hogy működik. Azóta akarok készíteni egyet.
Alpár, ha van egy adott keresztmetszeted, akkor a hozamot a nyomáskülönbség határozza meg (plusz a közeg maga, természetesen).
Nem az a kérdés, hogy el tudsz-e szívni 1 liter levegőt, hanem hogy mennyi idő alatt - adott hűtési teljesítményhez adott hozam kell. Ha pedig egy kis szerszámról van szó, tök fölösleges a teljes környezetét hűteni - vagyis teljesen jól működik egy viszonylag kis fúvóka, megfelelően megválasztott nyomással.
Hát én ezt most nem értem. Ha egy liter levegőt elszívsz valahonnan, akkor egy egy liter levegő kerül a helyére.
Mit érdekel a nyomás, ha hűteni akarsz? A levegő mennyisége számit.
Viszont olyat szoktak csimálni, hogy nehezen hozzáférhető helyen levő nagyfordulatszámú csapágyakat Vortex-csővel hűtenek. Azt hiszem, forgácsolásra is használják.
(A Vortex cső egy ügyesen kialakított aerodinamikájú csődarab, aminek a közepére rákötöd a kompresszort, és az egyik végén hideg, a másik végén meg meleg levegőt fúj ki.)
Ha elszívod levegőt onnan, akkor is oda kell menjen friss hideg levegő a helyére.
Ha elszívod a levegőt valahonnan, akkor még ha 1 bar vákuummal szívod is el (ami nonszensz), max a légköri nyomás tolja a helyére a levegőt - a nyomáskülönbség tehát 1 bar (elméleti max).
Ha meg odafújsz, akkor annyi a nyomáskülönbség, amennyit a kompresszor bír.
(Már régen gondolkodom azon, mekkora poén lenne úgy porszívózni, hogy egy zárt kamrába teszem a koszos ruhát, ráküldök 10 bart, és egy csővel pásztázom le, ami a szabad levegőre vezet.)
Egyébként eszembe jutott, hogy mit köszörültem léghűtéssel: common rail porlasztócsúcs testéből készítettem pontosan a szimmetriatengelyen áthaladó metszetet, mert mikroszkópon akartam mérni a szögeit. És ott elég vékony falak vannak, meg 0.2 mm-es furatok - és azok sem égtek meg, nem tömődtek el. Nem olyan hülyeség az a levegős hűtés. Ok, a másik oldalra odatesz az ember egy porszívót.
Nem tudom, csak amit a köszörűs mondott. Hirtelen nem jut eszembe olyan kő, aminek ártana a víz. A keményfém esztergakéseket sem hűtjük amikor élezzük. ???
Láttam egy WMW síkköszörűn hasonlót, de ott csak intenzív elszívás volt. A köszörűs szerint nem hűtésre volt kitalálva, csak egyszerű porelszívónak. Állítólag vannak olyan anyagok, amiket nem lehet hűteni, szárazon kell köszörülni.
Ez talan igaz, arra, akinek ebben mar gyakorlata van. Nekem ez lesz az elso, de raadasul meg is "bonyolitva": eredeti motor ki, mert tul nagy, villamos rendszerbol minden kidob es modernre cserel (pl. frekivaltos fordulatszabalyozas), de meg szeretnem oldani, hogy a korlatozasok megmaradjanak (pl: nem indul el, ha valami be van/nincs kapcsolva, gyorsjarat nem lehetseges, ha megy az elotolas, stb. Azt hiszem PLC vezerlessel oldom meg. Gyulnek mar a komponensek, az ido nem akar gyulni csak mulik... most mar nem adom fel, de ha ujra neki futnek, akkor vennek egy optimumot vagy egy egyben levo hasznalt ZMM c8c szerut es csokolom ...
Szerintem ez nagyon nem jó ötlet. Köszörüléskor nagyon apró por (is) keletkezik, ami száll a levegőben. Telifújod így vele az egész műhelyt. És ez egy veszélyes por, a szerszámgépek nagyon nem szeretik; ha karbidot köszörülsz, az még rákkeltő is.
Inkább elszívót csinálj! Ha elszívod levegőt onnan, akkor is oda kell menjen friss hideg levegő a helyére.
Igazi kibicként: a hő egy kicsi konkrét helyen keletkezik, akkor hűteni is ott lenne jobb direktben, nem? A nagy légáramod nagy felületeket fog érinteni, viszont azokat nem kell hűteni. Vagy itt a mérettartás miatti egyenletes hőmérsékleten tartásról van szó?
Lett egy lapos, de talán 0,9m átmérőjű ventilátorom, 3F, 2880/p, 1,5kW-os motorral. Alu házas, nagyon pofás szerkezet, tennék rá négy önbeálló kereket és ezáltal főleg könnyen mozgatható lenne a gépek között. Köszörüléshez szeretném hűtésre használni. A levegőáram irányának megfelelő beállításával még azt is remélném elérni, hogy a gépről elfújná a port, mondjuk egy ideiglenesen odatett paravánnak. Elszívásban nem gondolkodok, nem üzemi termelésről van szó. A ventilátort gázosok használták a falusi gázátadók csöveinek kifúvatására. Talán átm. 60mm-es csőcsatlakozása van, nagyon fújja a levegőt :-)
Azt tudom, hogy fúróköszörűt árulnak folyadék és levegő hűtésűt is. Ez adta az ötletet. A levegős a drágább, de nem találok róla semmit!
Amerikai síkköszörűgéphez láttam - de csak katalógusban - olyan plusz feltétet, ami ráfújt az adott pontra, és a túloldalon pedig elszívása volt.
Nem tudom, hogy konkrétan hűtésre volt-e kitalálva, mert arról egy kukk szó sem volt, de mivel ilyen kialakításnál hűtővíz szóba sem jöhet, szerintem aktívan hűtött.
Nem sűrített levegőt használt, hanem csak ventiláltat. Szóval nagy hozam volt, de nagy nyomás, nagy levegősebesség nem.
én úgy két éve igen, mert a kis HYD160-as játékmarógépemmel kellett valamit köszörülnöm egy fazékkővel, viszont nem tudtam hűtőfolyadékot használni. Ráállítottam egy lefújópisztolyt, tettem rá egy hozamszabályozót, és egészen jó lett, nem is égett meg, a felület is szép lett.
Van néhány gépem, és mozgatok egy ideje ilyeneket, de én már arra is kíváncsi volnék, amikor egy ~ 1,5t tömegű lábas E 400-ast pajszerrel, csővel "felpattintanak" egy ZIL platóra 20 perc alatt.
Nem is igazán csak a platóra rakás az érdekes, - bár a ZIL plató magassága se kutya - hanem az ideje, ezekkel az eszközökkel. :)
Egyébként ~125t szolgálati tömegű kilépett gép siklás utáni kézi emelését már volt szerencsém látni. Nem lehetetlen, de nem ment gyorsan, és nem pajszerrel csinálták...
Én is nézegettem egy időben a Suplex-et, néha még maghyarországról is vannak fenn aukciók. Az egyiken akartam is licitálni, de ekkor jött a bökkenő. A komplett regisztráláshoz, ami alicit előfeltétele meg kell adni egy cég nevet, magyarán csak cégek indulhatnak. Ha tévedek javítsatok ki. Helyette érdemes az ebay.de és az ebay-kleinanzeigen.de oldalt nézegetni, azokon is van évi néhány alkalommal kis méretű gyalu, meg minden más is, a nagy kérdés a fuvar.
Végülis jobban belegondolva volt már ilyesmi szokásban: a boszorkánypereknél a vízpróba.
Ha valakit azzal vádoltak, hogy boszorkány, akkor azt úgy ellenőrizték, hogy megkötözve vízbedobták. Ha fennmaradt a víz tetején, akkor boszorkány (és ment a mágjára), ha elsüllyedt, akkor nem.
Ha valakit meggyanusítanak valamivel, az illető ezt tagadja és az igazát védendő vállalja, hogy hazugságvizsgálatnak veti alá magát, akkor azt rövid úton ki kéne nyírni?
No igen van az vagy 1.4 kA, cirka mint egy kis ponthegesztő árama. Viszont itt fázisonként van egy olyan trafó ami két paksi blokk teljesítményét átviszi. Hmm ez a három trafó képes volna az ország teljes áramfogyasztását ellátni. Ez már valami!
Az oroszoktól 750 kilovolton is jött delej (rosszul írtam előzőleg a 720-at), az méterekről áthúz simán.
Albertirsán volt a transzformátora, de az ukrán határhoz közel alakítottak ki pár éve egy állomást, és akkor Albertirsáról átvitték oda a trafót. Erről találtam egy cikket fotókkal itt:
Amúgy az albertirsai trafóállomás, meg a kábeloszlopok megtekintése is megér egy misét, akkora elefántfütyik meredeznek a kapcsolóudvarban, mint egy-egy nyárfa.Sokméteres hosszú szigetelők, hogy ne tudjon áthúzni....
Nálunk egy öreg elektrikus ( a 80-as években ), abban mosta a kezét, mármint napi szinten. Én meg hordtam az összes havernak a kocsikat üregvédőzni, volt belőle elég.:-)
Vigyázni kellett rá nagyon. Dízel autókba kiváló üzemanyag, a sofőrök dézsmálták is rendesen. Egy rossz, füstülő kikopott motor környezetvédelmi vizsgán csodákat produkál vele.
Ráadásul az az olaj nem olyan, mint amit itt a gépészek megismertek. Igazából nem is nagyon lehet olajnak nevezni, talán csak a fogása, tapintása miatt.
A levegőből szívja magába a nedvességet, ha az ember kezére kerül úgy kiszárítja azt, mint a decemberi szél.
Nagyon kell védeni a levegőtől is, mert ha teleszívja magát párával, attól is leromlik az átütési szilárdság.
Itt látszódnak a fülek amire szerelik a speciális alvázakat, a másik végén is vannak. A trafó alja nagyon közel van a sínekhez. Ez kb. egy 100 ezres lehet, harmadakkora mint amiről írtam. Azt is írtam, hogy szállításkor leengedik az olajat. Csak a konzervátorban /kiegyenlítő tartály/ van vagy 10 m3.
Leszerelik a kivezetéseket, konzervátort, hűtőket, kívülről minden cullangot. Azért van "koporsó" alakú fedele, mert csak így fér bele a vasúti űrszelvénybe.
Egy 292-ezres trafóban csak az olaj volt 100-120 tonna.
Nem írtál el egy nullát?
Egy vasúti tartálykocsi elvisz kb. 50 tonna olajat. Egy ilyen trafó kétszer annyit tartalmazna plusz a saját súlya? Hány tengely megy akkor alá, hogy a sínre lehessen tenni?
A levegő páratartalmától óvták. Pici túlnyomással szállították ami hetekig eltarthatott, sokszor a világ végére vitték. Sok volt benne a fa alkatrész, a papír szigetelés. 120 Celsius fokon kerozinos kályhában vákuumozták. Egy nagyobb trafóból ami látszólag száraz volt, több tíz esetleg 100 liter vizet is ki lehetett vákuumozni. Az olajat is 120 fokon "kifőzték", víztelenítették mielőtt a trafóba került. Ezek trafók általában nagyfeszültségre készültek, nagyon nem volt kívánatos a nedves szigetelés.
Ganz Villanyos voltam egy darabig, sok nagy trafó gyártásában vettem részt. A nagyobb trafók sokszor maguk voltak a vasúti kocsik. Elöl-hátul kialakítva rajtuk a forgó alváz csatlakozásának a lehetősége, plusz a fékvezeték. Ezekből a trafókból súlycsökkentés miatt leengedték az olajat, nitrogénnel töltve szállították. Egy 292-ezres trafóban csak az olaj volt 100-120 tonna. Nem volt egyszerű mutatvány a helyszínre szállítani őket.
Biztos, hogy lenne rá igény. Egy kis Kft.-nél dolgozom ahol elég nagy gépek vannak. Ezeknek a gépeknek a hengereit /10-11 tonnásak/ Párkányba hordjuk át megmunkálásra. Azokról a magyarországi helyekről ahol még megvannak a nagy gépek, szoktam ajánlatot kérni, sokszor még az ajánlat kérésre sem válaszolnak,- sok a munkájuk. Ha válaszolnak, akkor olyan árat mondanak, hogy ne legyen kedvünk megrendelni a munkát. Párkányban több eszük volt, a papírgyár összes gépe megvan nekik a régi helyen, nem kótyavetyélték el őket. Korrekt árakon, a mai napig dolgoznak velük.
Ha most kezdeném a pályámat, biztos hogy csak egy gépem lenne, a lehető legnagyobb. Mindegy, hogy marógép, eszterga, vagy köszörű. Kevés maradt belőlük, azok is eszement óradíjjal dolgoznak.
A nagy gép témához: Nincs ugyan világháború, hajóágyút meg hajómotor főtengelyt nem kell sorozatban gyártani... viszont lehet olyan problémás munkadarab, amit az egész országban csak egy-két helyen tudnak megcsinálni, szakértelem vagy méret miatt - alternatíva a külföld, többx áron.
Gondolom, ekkora gép nem sok helyen üzemel már az országban, talán kerülne rá munka.
Na ezt pont tudom, az Mvm Ovit szereli ezeket, specialis autojuk van van a trafok szállítására ami az alállomason épített beton uton egeszen a rá merőleges vasuti sinrendszerig ( vagy4 sin) viszi a trafot. Azutan ket daru emeli at a sinre amin begurítják a helyére es a sinen is marad egesz elettartam alatt.
Szoval a hatvan tonnás trafokat soha nem az előzetesből épp stabadult "melósok" emelték a kocsira, meg le.
Mondjuk van a szocibol jol ismert "ruszki daru" kifejezés, mikor a platorol lelökték a czccot a földre.
Ez Dr. Schleisinger György valójában egy német fószer, ő dolgozta ki a szerszámgépek egységes pontossági bemérését az 1920-as évek végén, ez van leírva ebben a könyvben.
Jópofa az ajánlás a belső oldalon:
Az előszó az eredeti kiadáshoz:
És a magyarhoz:
Tartalomjegyzék:
És a tartalom. Sok szép ábra, és még fénykép is van benne:
Az egyenes fogazásnak az volt az előnye, hogy sokkal olcsóbban lehetett vele pótolni a szétkopott szépen futó és csendes ívelt fogazásút. ( Esztergán vertikál fej? )
És egy ekkora gépen azért már nem árt ha van egy kis hidraulikus lakatszekrénymozgatás (nem ismerem ezt a WMW-t de a karok alapján nincs) mert 2-300kg-ot tekergetni gyorsjáratban biztos megnöveli a bicepszed.
A Dávid esztergánál van egy trükk (magyar szabadalom): a köszörült gerendára támaszkodó keresztszán, azaz nem a köszörült rudakra kerül a terhelés. Emiatt lehet egyáltalán fémet esztergálni vele ekkora méretben.
A Jalpar által betett Emco-unimatnál ez nem így van, ott tényleg a rudak tartanak és támasztanak is (le van festve az alső ágy kalapácslakkal, azon nem csúszik semmi...)
Ezen a gépen minden rész, amihez kapcsolódhat bármi - szabványos. Még ami érdekes lehet hozzá, az a lünetta. Ekkora géphez állóból akár négy-öt darab is kellhet egy vékony, hosszú tengely esetében.
De ez a gép akkora, hogy ha nincs is hozzá, szerintem nem túl nagy nehézségek árán simán legyártható hozzá valami használható.
Szóval tartozékok tekintetében nem aggódnék.
Inkább azon, mi van a gépházban. Ekkora gép már kuplungos. Na, ott lehetnek meglepetések, és oda kellhet gyárival azonos alkatrész! És később is!
Csapágak: ha siklócsapágyas, akkor abból is lehetnek kínok. Ha görgős, akkor nem gond, csak az árától kap szívrohamot az ember.
Elektromos része egyszerű mint egy faék, az sem gond szerintem.
Én múltkor CáLem által használt Schaublin esztergán csodálkoztam el hogy a vertikálfejben nem ívelt kúpkerék volt hanem sima egyenes fogazás.
Előnyét max a könnyebb beszerezhetőség/gyártás oldaláról látnám de egy schaublin gépnél nem hiszem hogy ez volt az elgondolás iránya. Mik az előnyei még egy ilyen egyenes fogazásnak?
Nem tudhatjuk, és nyilván ezt le is lehet ellenőrizni. Azt sem tudhatjuk, mi mindent adnak még ehhez a szörnyeteghez (ahogy azt sem, hogy ami viszont nincs mégsem, de kellene - azt ugyan honnan lehet majd felhajtani).
A hirdetésből - bár cég hirdeti - az sem derül ki, hogy ez most számlaképes ár, ÁFÁ-s vagy nettó - céges vásárlásként ezek egyáltalán nem lényegtelen dolgok ám...
Mindenesetre fantasztikus egy masina, csak én cégvezetőként-üzletemberként gondolkodtam el azon, hogy ha valóban munkára befogni kellene nekem egy ilyen szerkentyű, akkor az egyéb költségeket is figyelembe véve egyáltalán felmerülne-e bennem az, hogy vegyek egy ilyen méretű, és ami sokkal fontosabb: már semmiféle szerviz és alkatrész-utánpótlási háttérrel sem rendelkező használt gépet? Ez azért nem egy hároméves furgon, ahol azért a kockázatok jól kalkulálhatók. Ez egy olyan masina, aminél, ha kiderül valami nem orvosolható turpisság, vagy egy az adott munkához létfontosságú kiegészítő végül is beszerezhetetlennek és/vagy értelmes költséggel legyárthatatlannak bizonyul - akkor az egész miskulancia a járulékos (leszerelés-átszállítás-beépítés) költségeivel együtt ablakon kidobott pénznek bizonyulhat.
Meg az is lehet, hogy jó a cucc, és minden fontos kellék is megvan hozzá, és ha valakinek amúgy is rendelkezésre áll már egy kellő teherbírású és minőségű aljzattal bíró gépcsarnoka, és alkalmasint van szállítási kapacitása is (vagy jó kapcsolata ilyen gazdaságos igénybevételére), és még szüksége is van rá - akkor lehet, hogy az évszázad üzletét köti...
Bárhogy is: nekünk adott egy jó újévi társalgási témát. Meg némi hüledezni valót, mert a vas tényleg elképesztő... :-)))
Daruval, ekkora dolog szállítása amúgy is komoly szervezést igényel. Száz tonnához már vasúton is speciális kocsi kell, közúton meg még útvonalengedélyt is kell kérni hozzá.
,,Én annyira nem értek a gépszerkesztéshez, de ez a kétrudas ágy szerintem csak erősen korlátozott képességű gépekhez alkalmas. Akinek annyi elég, annak jó lesz.''
Én annyira nem értek a gépszerkesztéshez, de ez a kétrudas ágy szerintem csak erősen korlátozott képességű gépekhez alkalmas. Akinek annyi elég, annak jó lesz.
A régi TSZ-kbe látni ilyen masinákat. Kombájn hosszú alkatrészek csapos végei, csiga tengelyek csap végei,stb... ilyen hosszú gépet igényelnek. Rendszerint egy lakatos végzettséggel rendelkező melós dolgozik rajtuk.
"Igen, de gondoljunk arra, hogy mekkora költség egy olyan műhely/csarnok, amiben ez elhelyezhető, mekkora az egész átszállítási, újra üzembe helyezési költsége - és azt sem tudjuk, milyen állapotban van..."
Egyrészt azok a költségek pont ugyanakkorák egy új gépnél is.
És NEM tudjuk milyen állapotban van. Láttunk pár fotót, de te végigmérted mennyire kopott?
Nem. Honnan tudnánk akkor, hogy valójában mennyire kopott?
Igen, de gondoljunk arra, hogy mekkora költség egy olyan műhely/csarnok, amiben ez elhelyezhető, mekkora az egész átszállítási, újra üzembe helyezési költsége - és azt sem tudjuk, milyen állapotban van...
Nehezen elképzelhető, hogy valaki egy ilyen szörnyűséget hobbi célokra akarna a kerti kis pavilonban működtetni... Ipari termelésre, határidős-kötbéres munkák teljesítésére viszont vállalható egy régi, alkatrész-utánpótlással nem rendelkező múzeumi lelettel ténykedés?
Szerintem aligha. Nagyon nagy valószínűséggel hulladékvasként fogja ez a szegény masina végezni, pedig tényleg impozáns...
Hát, ezen én is gondolkodtam, fogalmam sincs. De, ha figyelembe vesszük, hogy egy ekkora gép ma újonnan több tíz millió lehet, akkor elképzelhető, hogy lesz rá vevő.
Persze ELEVE csak alig pár vevő létezhet ekkora gépre - újra, használtra egyaránt. Szóval a piac mondhatni pici. :DDDDDD
Persze, mert egy 60-100 tonnás trafót normál, platós teherautón szoktak hurcibálni!
Hagyjatok már ennyi hülyeséggel!
Ha egy ilyen 11 tonnás masinát fel akarsz rakni egy kamion platójára, felgörgőzheted, de előtte el fogsz költeni a rámpára hozzá annyit, mint ennek a gépnek az ára. Azt nem fogod úgy felgörgőzni, hogy vegyünk pár acélrudat, támasszuk fel a platóra, és csörlőzés!
Félúton felborul a teherautó a féloldalas terheléstől!
Különálló, teherbíró rámpa kellene hozzá, és nem is akármekkora méret, tekintve ennek a gépnek az ötméteres hosszát. Képzeld már el azt a rámpát, a hosszát!, amin egy ekkora gépet görgőzöl úgy, nem 45 fokban érkezik meg a platóhoz a masina!
Egy ilyen géphez rendelni kell egy rendes daruskocsit, ami elbírja, és szimplán fel/le kell rakni vele.
Értem én, hogy mi magyarok mindent is megoldunk okosba, de ez a gép éppen nem az, aminél ezt erőltetni kéne.
Természetesen valamennyit meg kell emelni erre találták ki a pajszert
A régi szép időkben egy gépszállító brigád egy kb E400-as méretű gépet a Zil platójára kb 20 perc alatt rakott fel csak kézi csörlő segítségével ( plusz görgő és padlók)
Hát már bocs, de a görgő alárakásához is emelni kell.
Igaz, csak pár centit, de az akkor is emelés.
És akkor is meg kell emelni pár tonnát. Igaz, nem mind a 11-et.
Viszont valahogy a helyére kell vinni, autón. Azért oda nem valózzínű, hogy felgörgőzöd, onnan meg le.
Szóval kell ezt emelni, akárhogyan is nézzük.
De természetesen vannak erre eszközök is, meg szakemberek is. Nyilván egy ilyen gépnél nem csak az ára komoly költség, hanem a többi, a "járulékosak" is.
Szép estét! Nemrég tulajdnosa lettem egy KF250 fűrésznek. A gépkönyv szerint az olajbetöltő csavaron lenne nívópálca, ez nálam hiányzik. Esetleg ha van valakinek ilyen gépe le tudná nekem mérni, hogy milyen hosszú a pálca és hol kell az olajszintnek lennie? Előre is köszönöm!
Ha jól gondolom neked egy bordástengelyre illeszkedő keréknek ment tönkre a fogazása. Ilyenkor az agyrészt megtartva lehet egy nyers fogaskerék fogazását rátenni. Pl rásajtolva és az érintkező felületbe tengelyirányban befúrt egy két hernyócsavarral lehet biztosítani azután lehet hőkezelni az egészet egyben.
Nekem is van emu250, kopott volt a "variátoros" fordulatszám állítója, időnként önállósította magát.:-)
Dörzskapcsolat van benne, acélkerék acélkerékkel találkozik! Kihézagoltam, elfogadható lett, bár nem igen használom, kapott frekiváltót. A dörzskapcsolat miatt kicsit hangos. Láttam már, hogy többen kivették, kapott egy tengelyt szíjtárcsákkal, frekiváltóval, úgy nagyan finom a hangja.
Mikor az esztergámat kerestem 5-6 gépet megnéztem. Volt közöttük szép "aligkopott" cirka 3 (!)tizedes hoszán gödörrel a tokmány előtt. Volt amelyik ronda volt, cserébe zakatolt is ott ahonnan nem szívesen hallod...
A Proxxonnal én is szemeztem, mert eléggé precíz gép - de pont ez, a szán gyors mozgathatóságának a hiánya miatt kerültem el végül. Nagyon sok dolgot csak folyamatos próbálgatással-illesztgetéssel és sok fogásváltással tudok csak kialakítani (összevissza lépcsőzött külső-belső tokperemek) - és itt nagyon fontos, hogy ez mozdulattal félretolható legyen a szán, meg az egész miskulancia. A marógépem viszont tőlük van - azon egyébként nem zavar az 1.5mm-es nóniusz. És pontos, jó gép. Picike dolgokhoz való, de azokhoz tényleg jó.
A jó szakember olyan gépet ajánl egy feladatra, ami oda való... Fél méteres meg hosszabb hegesztett munkadarabok nagyolására nyilvánvalóan nem lehet ajánlani egy ilyet befogni sem képes kis játékmasinát - és téged a kopottság sem akadályoz. Ugyanakkor meg, ha valakinek legfeljebb pár centis kis munkadarabok - de ellenben pontos megmunkálására van szüksége - akkor meg neki aligha a másféltonnás középeszterga, vagy pláne valami még nagyobb az ajánlható (még a féltonnás E1N is nagyságrenddel lehet nagyobb a tényleg szükségesnél), kicsi gép kell, viszont pontos...
És, csak, hogy a másik végletet megtestesítsem - én nem, hogy fél métert, de még öt centit sem munkálok meg soha, a leggyakrabban pótlandó billegőtengelyeim zöme 3-4mm-nél nem hosszabb, és még a legnagyobb átmérőjük (a koszorút tartó felfekvő plató) is ritkán (csak zsebóránál) nagyobb 1mm-nél, ellenben van rajtuk jó pár lépcső, a végükön két jellemzően 0.1mm körüli-alatti átmérőjű csap, és bizony százados pontossággal kell illeszkedni mindennek. Fogalmam sincs, egy ilyen elkészítésének mondjuk egy zsír új állapotú, nem ütő, gyári pontosságú új H1N esztergával is hogy kezdenék neki...
Nem lehet vele megcsinálni, nem erre való. Ehhez nevetségesen apró, kézi késtartós, kizárólag patronos befogású órás eszterga kell. Meg nagyító-mikroszkóp, és eléggé biztos kéz, sőt, a kritikus részeknél visszatartott lélegzet... Meg hurkapálca végébe befogott 2000grit-es gyémánt tárcsán köszörült tű vídia kézi esztergakésecske. Azzal meg lehet csinálni...
Tulajdonképpen tök jó ebben a fórumban, hogy minden véglet találkozik, és mégsem ütjük egymást agyon, ahogy amúgy a politikai kocsmafórumokban szokás. :-)) Aki szabad idejében hajóágyút esztergál, az nyilván hahotázik az ilyen apróságokon - de ez ugyanazon terület-szakma másik véglete, és pont úgy meg van a helye a Nap alatt. De annyira más - hogy én (én ugyebár villamosmérnök vagyok, az órás szakmát hobbiból szedtem fel, és "igazi" fémmegmunkálást úgymond iskolában sosem tanultam, de a kézi késsel ugyanakkor már elég nagy, huszonéves rutinom van) például amikor a tokok miatt elkezdtem "nagyobb" gépen dolgozni, meg marni, akkor az ER patronok helyes használatát sem tudtam, a lyukkést is rosszul használtam. Láttam is, hogy nem stimmel, nem is kutakodtam, ott helyben megkérdeztem, kaptam választ, megértettem - hurrá, win-win szitu. :-))
Meg azért szakértelem, tapasztalat kérdése is. Nekem sem jelent semmi problémát megoldani olyan dolgokat - amelyekhez értek, és fel is vagyok szerelkezve. Ám ami nem szakterületem (még ha elvi síkon értek is hozzá) - az már tetemes időt-utánjárást igényelhet. Amihez meg még csak nem is értek - ott egyértelműen jobb megkérdezni hozzáértőt, alkalmasint azzal megcsináltatni...
Nyilván az is gyökeresen más attitűd, ha valaki nyugdíjas időmilliomosként hobbiból foglalkozik valamivel - meg az is, ha aktív és elfoglalt emberként szeretné a nem túl sok szabad idejét neki tetsző hobbitevékenységgel tölteni - és ahhoz keres eszközt (ráadásul alkalmasint az ideje drága is, tehát ha neki nem fekvő tevékenységgel tölti - akkor konkrétan még anyagilag is jobban jöhet ki, ha inkább megveszi az újat, megfizeti a szakembert, stb...).
A ráérő kis pénzű és megfelelő barkácsműhellyel is rendelkező, asztalos-stb.. munkában járatos és fúrni-faragni is szerető hobbista, ha szörfözni akar - akkor épít magának egy szörföt. Az elfoglalt üzletember meg vesz magának egyet, és szörfözik egy jót. És tényleg őszintén úgy gondolom, hogy sem lenézni, sem kritizálni nincs mit egyik hozzáálláson sem, mindkettő teljesen rendben van a maga helyén és idejében. Szerintem jó pár olyan - számomra tiszteletre méltó - topictárs van, akinek önmagában egy kaland és hobbicél egy jobb állapotú régi gép akár évekig tartó felhajtása, majd annak felújítása, rendbe hozatala, a hiányzó kellékek összevadászása - és ezzel abszolút nincs is semmi, de semmi baj. Még azt is tökéletesen meg tudom érteni, ha valakinek önmagában régi szerszámgépek beszerzése-felújítása a hobbija (és utána el is adja őket) - a régi szerszámokat én is gyűjtöm, csak szerencsémre az órás készségek pöttömkék, elférnek. :-)))
De van, akinél meg felmerül egy megoldandó feladat, és arra keres egy eszközt. Itt és most, nem majd egyszer, meg nem fél-egy év vadászat, utánjárás keretében, meg utána felújítással-felújíttatással, hanem szeretne egy dobozt, amiből kicsomagolja a kívánt marógépet a kívánt kellékekkel és eszközökkel, befogja őket és már söprögeti is a forgácsot. Mert nem a marógép-vadászat a hobbija (pláne munkája), hanem az az izé, amit csinál vele. Ez is teljesen legitim. A két csoportnak nem lehet, és nem is korrekt ugyanazt javasolni...
Sztem ezt én már láttam a nyáron is, az ár is meg a képek is ismerősek... úgy látszik, mégsem ér ennyit... vagy csak várja a madarat, biztos lesz előbb-utóbb.
Nekem a régi Proxxonom van. Meg vagyok vele elégedve, bár vannak korlátai. A tekerőgombokat már kicseréltem és a késszán leszorító anyát is. Valamint a keresztszán orsóját 1mm-es előtolásra. Az 1,5mm-es előtolás egy istencsapása! Próbáljon vele valaki 8,5mm-t beállítani!
Régen egy Myforddal dolgoztam. Az is hobby eszterga, de nagyon nem ugyanaz, mint a Proxxon! Az egyik egy kis, profi gép, szinte mindennel, ami egy esztergának kell, a másik egy nagyon találékonyan és gondosan megszerkesztett játék. A Proxxonban a legjobban az idegesít, hogy a szánt csak a vonóorsóval lehet mozgatni. Folytonos tekergetés az élet vele.
Egy régi barátom mindig azt mondta: 99 % akarat. Egy eszterga villamos felújítása, vagy új vezérlés építése kényelmesen max. egy nap. - persze ha megvan hozzá az anyag.
"De itt mindenkinek pont mákja volt érdekes módon... :)"
Vannak még csodák! :))
Ránéztem kicsit nagyobb értelmesebb gépre, mint amit a kolléga keresett.
Találtam is egy EMU 250- est, 230V ről üzemel jelenleg, az eredeti motort is hozzá adják, ha kell.
A gép 350 000 Ft- ért lett hirdetve.
A mostani gépem árából megvehetném, de a szállítással, járó herce, hurca, és az esetleges munka ráfordítás miatt inkább elvetettem az ötletet.
Az én 30 évvel ezelőtti gép vásárlásomnál az volt a mák, hogy szólt egy esztergályos barátom, aki tudott egy olyan megrendelésre behozott 80 ezres gépről, amit nem vett at a megrendelő. Végül 30 ezerért oda adta a tulajdonos,
Új gép volt, de mire hozzám került kicsit sérült a burkolat, letört róla egy tekerő gomb.
Rendbe tettem, új festést, rendesen kötőelemeket kapott.
Hát sajnos Nekem nem volt szerencsém. 78-as ipari gépet vettem, nagyontetszik, mint gép, de 2 hétre rá, hogy hazahosztam elszállt a villamos rendszere, teljes felújításra szorul. 1 éve áll, mert nincs idöm a felújításra, egy kicsit nagy is mühelyemhez. Szerintem kb. 2 év mulva tudom használatba venni, amennyi idöm van. Sokszor eszembejut, hogy hozzá kellett volna mégngyüjteni és venni egynúj optimumot, rögtön használatba vehetö ès minden kapható hozzá, nem kell arra várni, hogy meghalljon valaki, hogy az örökösei elkòtyavetyéljék amit összeszedett. és már élhetnék is a felajánlásoddal, amit a másik fórumon meggondolatlanul tettél :)
Nekem sincs semmi bajom a kopott gépekkel. Ki a fene akar fél métert /főleg hobbi szinten/ néhány századon belül megmunkálni? Az esztergálás az esztergálás. Legtöbbször az illesztett hosszok néhány tíz milliméter nagyságrendűek, amit a kopott gépek is tudnak. Ha valamit nagyon pontosan kell legyártani, úgyis köszörülni kell.
Fillérekért lehet kapni nyers fogaskerekeket, csak a furatot kell kialakítani rajtuk. Én rendszeresen vásárolok ilyesmit, többszörös áron sem tudják legyártani. A Powerbelttől azt az infót kaptam, hogy C45-ből készülnek, ha szükséges lehet hőkezelni őket.
"Volt egy kis marógép amit egy itteni fórumos vett meg Érdről egy cégtől, azon látszódott hogy kb. sose csináltak vele semmit. Árban is eszméletlen jó volt, és azthiszem az állapota is. Ja és megvolt hozzá minden. Ilyen jó fogást szerintem legalább 5 év kifogni, és egyből rá kell repülni."
Én vettem meg, amiért jövök neked egyel /vagy kettővel/. Ők 15 évig használták, egyedi alkatrészeket gyártottak rajta. Nagyon jó gazdák voltak, tiszta, fűtött helyiségben volt, folyamatosan karban tartották, nem sajnálták tőle a kenést. Beüzemelés előtt szétszedtem a gépet, kevés javítanivaló volt rajta.
Egy kis ékszer, egyszerűen imádom. Azóta már telefonáltak, hogy még találtak hozzá egy doboz holmit. Ha arra járok, szaladjak be érte. :-)
Szerintem engedd el a témát, nem lehet igazad, a kis kínai gépek semmire valók... blabla.... :D
Nyilván a hatvanas években gyártott, akkor is ipari kategóriájú, termelésre szánt, gépeket nem kell javítani, úgy ahogy vannak használhatóak még 10-20 évig. 500mm-en századon belüli pontosággal.
Ami MH zárolt vagy "csaktéemmkáztunkvele" nemdohányzó orvostulajos gépek is nyilván olajtenger alatt töltötték az elmúlt 60 évet, figyelve minden szükséges üzemeltetési körülményre...
Én veled értek egyet, ha pár héten belül szeretnék használható gépet venni, igenis alternatíva a hazai beszerzésű kínai vonal.
De itt mindenkinek pont mákja volt érdekes módon... :)
"Sok hobbista meg otthon, esetleg egy lakótelepi szobában szeretne mondjuk modellező hobbihoz kiegészítőket esztergálni, apróbb alkatrészeket előállítani."
Szabadjon idéznem: " ...kisebb csapágyházak, kisebb kopott tengelyek feltöltés utáni felszabályozása."
Sosem használtam az említett hobbi gépet, de úgy vélem hogy a kérdező által említett munkák erre a gépre nem alkalmasak.
A régi munkahelyemen a (legnyersebb modorú, kétfogú esztergályos is) az alaktalan vagy felhegesztett munkadarabokat mindig egy nagy képen nagyolták, míg a finomabb készre munkálást a kisebb gépen fejezték be.
A modellező kategória sem ismeretlen számomra, de mást igényel egy modellvasút,(már már órás kategória legalább is méretarány függvényében) mást egy működő repülőgép,gőzhajó modell ahol már fontos lehet a menet esztergálás is.
"Ugye azért a kubai példa szerinted sem jó és követendő??
Nyilván reménytelen kényszerhelyzetekben úgy oldjuk meg a problémákat, ahogy tudjuk - no de azért ez cél aligha lehet..."
Nem cél, de az sem igazán az, hogy felüljünk a fogyasztói társadalom által nyújtott, manipulált társasjátéknak, és szolgáljuk a tervezett elavulást, a "fenntartható fejlődést" , szemétre termelve, környezet károsítva használva a Föld erő forrásait.
Minden hobbi pénzbe kerül, és nem mindenki tud, vagy akar arra nagyobb összegeket költeni, ezért az optimális megoldást próbálja választani, különösen akkor, ha a saját munkája, tudása a használt gép rendbe rakásakor kamatozik.
Egyszer megtekintettem egyet, az én gépemhez képest egy álom volt. A kezelőszervek pontosan kapcsolva,kis játékkal működve.... Az árát is megérte volna,de mondta próbáljam ki. Mivel nem hoztam magammal mérőeszközt nem tartottam szükségesnek hogy a félig betemetett géppel csupán forgácsot készítsek.
Erre ő majd megmutatja címszóval beindította, majd rácsapta a lakatanyát és esztergált. Megjegyeztem neki hogy nem azzal kellene forgácsolni mire ő " Nem mindegy nekem hogy ő hogyan szokta csinálni?" Ingattam a fejem hogy nem. Ő lett felháborodva a kioktatáson.....
Mikor valamit keresett egy vadonatúj E1N főorsó tengely csúszott ki egy polcról. Azt meg nem akarta eladni, és hogy mi a jövőbeli szándéka vele sem árulta el... ha már nem lesz neki hozzávaló gépe.
Talán túlreagáltam a dolgot, az a lakatanya sem ment tönkre még,de nem mentem vissza többet.Valahogy nem alakult ki a kölcsönös szimpátia. Nem mintha egy üzletben ez számítana...
A gépnepperek most szerintem pont ezt csinálják, csak most "másodszorra rabolják le" azokat a gépeket amiket a rendszerváltáskor "szarér-hugyér" eladtak felbomló cégektől.
Ezeknek a gépeknek az állapota csak romlott azóta, 1000-ből 1 olyan gép lehet ami megőrízte valamilyen jó formában az állapotát. Szerintem itt sokan követjük a piacot, legalább nézelődés szintjén, és nagyon ritkán van olyan gép feltéve amitől nem fog el a hányinger már a képek alapján.
Volt egy kis marógép amit egy itteni fórumos vett meg Érdről egy cégtől, azon látszódott hogy kb. sose csináltak vele semmit. Árban is eszméletlen jó volt, és azthiszem az állapota is. Ja és megvolt hozzá minden. Ilyen jó fogást szerintem legalább 5 év kifogni, és egyből rá kell repülni.
Más:
Van egy fórumos társunk (ezer éve nem láttam bejegyzését, remélem nincs vele semmi gond), akinek a felújított gépeit nem túlzásként világszerte mutogatják (lathes.co.uk oldalon övé (volt?) a zöld E1N, minden gépe ilyen színű). Csak a kisRákosiról tudok amit eladott, és egy új marógépet vett helyette. Nem tudom a részleteket hogy pontosan milyen gépet vett, de azt írta hogy a kisRákosi után nem volt rosszabb, kínai gép, útmérős, et cetra. Valamivel drágábban vette mint amennyiért a kisRákosi gépet eladta, de nem 10milliós kategória.
Amire akartam célozni hogy biztosan lehet venni most is fél-hobbi kategóriás új gépet elfogadható minőségben és árban, de 40-50éves gépből marhanehéz kifogni olyat ami elfogadható, esetleg tényleg jó állapotú. Remélem én a második eset vagyok az E2N-el amit októberben vettem, és nagyjából 1 órát volt fent a neten. Ehhez még lehet kapni kvázi mindent mert csak 47 éves és magyar, tehát talán nem rosszabb a helyzet alkatrészellátás szempontjából mint egy barkácsboltos géppel. De egy ilyen barkácsboltos gép is ha rendesen fel van szerelve legalább kétszer anynibe kerül mint az alapgép, és ezzel is kell kalkulálni. Nulláról szerintem 3-400 ezer Ft alatt nem lehet megúszni a felszereléssel együtt semmilyen gépet. Egy rendes 80-as tokmány most 50ezer Ft körül van.
Azért még a gyárilag is "nehéz műszerész esztergának" titulált E1N is egy féltonnás gép, és gyárilag, átalakítás nélkül három fázist igényel. Ezt egy teherbíró aljzatú, megfelelő műhelyben lehet kizárólag használni. Sok hobbista meg otthon, esetleg egy lakótelepi szobában szeretne mondjuk modellező hobbihoz kiegészítőket esztergálni, apróbb alkatrészeket előállítani.
Mi is az E1N- en dolgoztunk többet, és csak ritkán használtuk a kis TOS MN 80- ast, mert a ez E1N nagyobb darabokhoz is jó volt, patron készlettel szépen meg lehetett fogni és munkálni a kisebb pucukákat.
Amikor megszűnt a munkahely, akkor voltam kénytelen venni egy saját gépet.
Az E1N től kicsit nagyobb EAN 170/ 1000- res is jó lett volna, mert azon adott esetben még nagyobb darabokat is el lehet készíteni.
Házi hobbi gépnek ez lett volna nekem az igazi, csak abból már nehéz jó állapotút kifogni.
"Hozzátéve azt is, hogy bármilyen használt szerszám vagy éppen használt autó ugyebár újból készült - ha mindenki mindig mindent meg akar oldani "okosba és másodkézből" - akkor egyszer csak nem lesz semmi a piacon..."
Ez valahogy jellemző volt a kubai autók történetére, ami jó ideig működött. :))
Nem kell, az általad leírt történetek nálam is megtörténtek. Éppen ezért vágytam egy esztergára ami (akkor még nem voltak a barkácsáruházakban hobbi gépek) végül egy orosz alap kisgép lett (sem előtolás sem vezérorsó) 80-as tokmánnyal. A korlátai hamar megmutatkoztak így egy rokon segítségével készítettünk egy kissé nagyobbat amin legalább valami előtolás volt szerkesztve.
A sebtében összeállított gép nagyobb tokmánnyal (31mm főorsó áteresztéssel!) sokkal jobb volt,de tovább fejleszteni szerszám gép hiányában sajnos nem állt módomban.
Így lett egy viharvert E1N gép amely mérete lefedte a szükségleteimet.
"Régen bent a munkahelyen megcsinálhattam amit kellett"
Tehát van tapasztalatod, láthatod akkor hogy egy 80-as tokmány igencsak kis dolgokat képes megfogni.
A mások tapasztalatai alapján,illetve a polcon szemrevételezve milyen durva megmunkálású masinák ezek biztosan nem adnék egy havi fizut egy olyan gépért amihez alapból pótalkatrész vagy új tokmányt,jobb minőségű tartozékot kell szereznem, és a vásárlás után még álljak neki beállítani.
Nem egy ilyen kaliberű gépet láttam már némi forgáccsal használaton kívül mert nem hozta az elvárásokat. Túladni rajtuk csakis veszteséggel lehet vsz.
Nekem voltaképpen nagy szerencsém van, hogy annak idején sikerült hozzájutnom egy jó állapotú KES-100 DÁVID esztergához, ami a jelenlegi megmunkálási igényeimet kiszolgálja. Szerencsére a felszereltséggel sem volt gond, ami ha bőséges, néha többet ér, mint maga az alapkészülék. Egy komplett ládányi kiegészítőm van az esztergához, persze vettem is hozzá még további dolgokat (MK-2 és alapmenetes ER32 patronos befogó, 4 pofás tokmány, keményfémlapkás kések, recéző szerszám, forgócsúcs stb.).
Ha hasonló tulajdonságokkal bíró gépet kellene most vennem, bizony bajban lennék...
Igazándiból én pont arra céloztam, hogy a következő korosztályok fizikálisan kimaradtak ezekből a lehetőségekből - és mostanra erősen beszűkült a kínálat. És ha valaki ezek után nem akar éveket tölteni alapgép és tartozék-vadászattal, vagy eleve ódzkodik megvenni valami olyan veterán szerszámgépet, amivel, ha bármi gondja van (és nem felkészült és felszerelkezett szerszámkészítő), akkor nem nagyon fog tudni vele mit kezdeni - akkor egészen racionális döntés lehet megvenni egy új gépet, megrendelni hozzá szintén újonnan a szükséges tartozékokat - és utána nyugodtan dolgozni vele.
És ez azért egy kicsit olyan mint az örök "használt kocsi - új kocsi" vita - nyilván sokszorosan drágább megvenni a szalonból újonnan egy autót, mint 6-8 évesen, de még tűrhető állapotban - vagy éppen 15-20 évesen, már mindenképpen meglehetősen lelakottan. És ha valakinek az autó munkaeszköz, napi használatú, és a költségeit is ki tudja termelni - akkor teljesen ésszerű döntés lehet igenis újat venni.
Hozzátéve azt is, hogy bármilyen használt szerszám vagy éppen használt autó ugyebár újból készült - ha mindenki mindig mindent meg akar oldani "okosba és másodkézből" - akkor egyszer csak nem lesz semmi a piacon...
Lánykori nevén nem Jacot, hanem Jaquet, mint ezen a svájci gyártmányú stopperen is látszik. (A magyarok valóban zsakó-nak nevezik a csaphengerítőt, de a Jaquet cég millió-féle más órás szerszámot és egyebeket gyártott már.)
A második képen egy magyar árjegyzékből kimásolt oldal látható.
30 éve még vadi új gépeket is vettek, majd eladtak a cégek, azok még azért ma is jól működhetnek a 0- ra leírt elődeikhez képest.
Egy új állapotú asztali köszörűt 2800 Ft ért vettem, rajta az első Tirolit kövekkel.
A vadi újonnan akkor kapott Mitutoyo subleremet szívesen használom a digitális társa mellett, főleg, ha kimerül az elem.:))
Újonnan kaptunk egy dahlander motoros asztali fúrógépet, ami még ma is király lehet jó kézben az öreg gép matuzsálemek mellett.
De a RADELKIS labor tápegységem is jól szolgál, ami akkor egy Trabant ára lehetett.
Ha, a korabeli maszekok század eleji gépekkel tudtak jót alkotni, talán a maiak is tudnak a 3 30 éves dolgokkal boldogulni.
Azért sorban álltak a maszek fröccsöntők is az ENGEL gépekért.
A mi profilunk az Optikai Kutató Laborban a száloptika fejlesztés, volt orvosi endoszkópok céljára, amivel rajtunk kívül a japánok foglalkozzak komolyabban.
Egy méteres 10 dékányi üveg kötegért egy Ladát adtak akkor a ruszkik.
Ma már egy mobiltelefon kamerája, plusz a LED ami benne van megoldás a problémára.:))
A MOM finomlemez műhely szerszámokból lehetett venni néhány fontosabb szerszámot, rádiusz lecsipőt, kopoltyúzó, szakállas lecsipőt élhajlító prizma alsó, felsőt, stb.
Ehhez vettem egy 5 tonnás golyós prést hirdetésből.
Jó vandál lehetett szegény prés gazdája, mert az asztal T hornyai több helyen fel lett szakítva.
A prést később eladtam, de a szerszámok ma is megvannak.
Ugyebár a MOM-ban kb: 1980-ig konkrétan óragyártás is folyt (a MOM ébresztőórák-vekkerek és fali-asztali órák robusztus, de kétségkívül nem túl kifinomult szerkezetek voltak).
Teljesen megértem amúgy, hogy mennyire rossz lehetett látni, ahogy az ipar, a gyártás teljesen szétesik 90 után - másfelől ennek a zöme sajnos tényleg menthetetlen volt, a termékeink zöme már a 70/80-as években is csak a hiánygazdálkodásnak és a zárt piacnak köszönhetően voltak eladhatók.
Ugyanakkor gondoljunk bele - az akkor "helyzetben lévőknél" fiatalabb, a munkaerőpiacra később lépő generációk (én is közéjük tartozom, valamivel a rendszerváltás után diplomáztam, én ezeket a folyamatokat/lehetőségeket már csak távolról nézhettem) már elvileg sem élhettek ezekkel a lehetőségekkel (nyilván a gyakorlatban az ott lévők sem mind, mint itt is olvashatjuk). Egy most "nulláról kezdő" fiatal végképp nem építhet a 30 éve valamelyik üzemfelszámolásból kikerült holmikra...
Ez egy "zsakó" - ("Jacot-eszterga") - csapfényesítő szerszám, kézi hajtással. És ennek is a valós használhatósága attól függ, hogy a hozzá adott tőkék fészkei milyen állapotban vannak, ha kopottak, rozsdásak - akkor ez csak szobadísz.
92 ben MOM ban a műhelyünkben volt egy kis órás táska gép.
Azt egy órás kollégának vettem meg 25 ezer Ft- ért.
Neki azért kellett a gép, hogy órásoknak tudjon vele csapfúrást, stb. - t vállalni.
A marógépünk egy NDK MWM gyártmány volt tirisztiros fordulatszám szabályozással, nagyon jó állapotban, el is kelt hamar.
2 N t 50 ezért vihette akinek kellett.
Volt úgy, hogy még dolgoztak az egyik gépen, jött a maszek vevő meg a villanyszerelő, épp hogy kifogta a srác a munkadarabot, és már kötötték ki a gépet.
Ismerem ezt az érzést. Én átalakítókat szerettem volna készíteni objektívokhoz. Ezt lehetetlen szakival megcsináltatni, mert ilyen finommeneteket senki nem tud méret alapján legyártani, az értékes és kényes optikát meg nem meri az ember otthagyni a szakinál.
(A mesteredet annyiban meg kell védenem, hogy annak a 14000Ft-nak egy nem elhanyagolható része az anyagköltség. A bronz kegyetlenül drága. A kúposságra viszont nincs mentség.)
Amire nekem kellene, egy-egy kisebb bronz persely, távtartó készítés, kisebb csapágyházak, kisebb kopott tengelyek feltöltés utáni felszabályozása. Azzal van tele a hócipőm, hogy szétszerelek valamit, kell hozzá egy kis apróság, és egy hétig az asztalon van felbontva. Elvinni, érte menni, kifizettem, elb...ta, még öt tizedet, szabin van. Munka mellett mikor dolgozik az ember otthon? Hétvégén! Nem kell ragoznom.
Régen bent a munkahelyen megcsinálhattam amit kellett, ez a lehetőség is megszűnt.
Az tette be a kaput amikor a robogóm lengőkar túgörgőjét akartam bronzperselyre kiváltani. Méretben kb D25, d18, h25 ebből kellett 2db. A mester 14000 ft-ot kért ( jól látod) papír nélkül, és otthon még egy órámba került mire úgy-ahogy becsiszoltam, mert 0,5 kúpos lett a furat.
A másik. Sikerült kerítenem egy csapágyházat egy kisgéphez, a feladat, egy mm-t kivenni a furatból. d35mm, 15 mélyen.
Másik szaki, egy hét, otthon csapágyak belepróbál, ez legalább nem volt szoros. A teraszról bele tudtam hajítani, kb 0,3 pluszos volt a furat. Elb...tam pénzt, időt, anyagot+ az idegesség!
Meguntam. Ha nem sikerül majd valami akkor legalább a saját kezemet szidom majd.
Rendszerváltás után /egzisztenciakölcsön/ idején az egyik barátom benevezett Csepelen egy csarnokra. a Varrógép utca elején. Néhány milláért. Két szint, pince és földszint fönt 110 V-os híddaru, esztergák, kicsi-nagy, hozzá egy fél pincényi szerszám, ez-az amaz. Olyan 100mx25m.
Most úgy hivják, Carborobot. Együtt (én) rajzoltam az elsőket. Aztán én mással foglalkoztam, Nivelco, meg röntgengéptervezéssel.
Valamikor a 90-es évek elején, amikor eljöttem a cégtől, azt mondták nem tudnak végkielégítést adni. Mondom nem baj akkor adjanak egy kis marógépet, úgy is lejárt már az ideje. Azt mondták nem lehet mert az összes gépet egyben eladták a fejünk fölül 2 milláért. Volt abba minden, híd daru, bak daru, esztergák, marók, lemezolló, stb. Most már inkább kihagyom. Csak azért írtam le hogy mennyire fel voltam háborodva a gaztetteik miatt.
A 90-es évek óta gyűjtögetek nem csak órát, de régi órás szerszámot is. A saját, először még hobbinak induló, most már azért eléggé jól felszereltnek mondható műhelyemet zömében még be tudtam rendezni használtan, hagyatékokból összevadászott szerszámokkal-műszerekkel. De a piac szép lassan átalakult, megváltozott - és egyes területeken jóformán megszűnt. A rendszerváltás után rengeteg gépműhely került felszámolásra, akkoriban nagyon sok még használható szerszámgép került a piacra vasáron - vagy akár egyenesen valóban a vastelepre, ahonnan kilós árakon lehetett "menteni" egész komoly berendezéseket is kis szerencsével. Órás relációban is volt még felhozatal - pont erre az időszakra esett, hogy sok idős, esetleg akár még a II. világháború előtt-környékén felszerelkezett (vagy azt megelőző időszakból megörökölt eszközökhöz jutó) órás felszámolta a praxisát, nyugdíjba vonult, elhunyt, örökösei szétszórták az örökséget. Az ezredforduló körül, ha szombat reggel kimentem az Ecserire, hát, minden héten tudtam venni valami érdekes régi órás szerszámot, órát - általában reális, néha szerencsével egyenesen nevetséges árakon.
De ezeknek a készleteknek értelemszerűen nem volt utánpótlásuk - és ma ott tartunk, hogy ki sem érdemes már menni, jóformán garantáltan nincs semmi, ha valami mégis van - akkor meg olyan árakat próbálnak a rémületesen beszűkült kínálatból még mindig megélni akaró, irreális gondolkodású (a magyar régiségkereskedők 9x%-a valójában teljesen csapnivaló, nem a piacgazdasághoz szocializálódott, "turista-becsapásra" berendezkedett nepper, csoda, hogy megél - egyre inkább nem is él meg ebből...) - amiknél rendszerint az ebayról megrendelve még vámmal-áfával-szállítási költséggel együtt az USA-ból megvásárolva valamit is SOKKAL OLCSÓBB... Ez az irány meghalt...
A másik fontos aspektus ezeknél - hogy ha nem egy "önmagában megálló" szerszámról beszélünk, egy csavarhúzóról, hasonlóról - hanem összetett, csak sok kiegészítővel együtt használhatóról (az órás eszterga konkrétan semmire sem jó például komplett és jó állapotú patronsor, lépcsős tárcsák, kerékfogók, támasztócsúcsok, fúrófeltétek nélkül - és egy komplett és jó patronsor már drágább sokszor, mint maga az alap pad) - akkor realitásként kell számolni azzal, hogy egy régi, rég kifutott, már nem is létező gyártójú kis szerszámgéphez esetleg bizonyos szükséges kiegészítéseket végül SOHA nem sikerül beszerezni, másokat is csak évek, akár évtized alatt, rengeteg időráfordítással. A 60-70-80-as években gyártott kis műszerész esztergákat valódi ipari gépnek, rendszeres használatra (nem "otthoni barkácsgépnek") szánták, jó megmunkálásúak (az oroszok is), jó anyagból, és ha valamelyik megkímélt állapotban van, akkor még nagyon sokáig ideális szerszámok lehetnek. De közben lehetnek rommá szétkopva is persze (és egy hirdetési képből ez nem fog kiderülni, esetleg ott helyben kicsit megrángatva sem) - és nagy kérdés, mi van hozzájuk. Mert ami nincs - az aztán később esetleg már nem is lesz... Azt látom, hogy ami meg eléggé komplett és jó állapotú - azért nem ritkán szó szerint eszement árakat képesek már elkérni. Olyat - amiért, sőt, akár már annál kevesebbért is a célnak megfelelő, nem ennyire jó, de elfogadható minőségű, garanciális új berendezés is kapható.
Nekem az órás esztergáimmal (van végül is három komplett padom, sőt, komplett csúcsesztergám is negyediknek, vagy öt zsakó, egy komplett negyedik pad osztótárcsákkal, keresztmaró feltéttel fixen fogaskerékmarónak felépítve, két teljesen komplett és gyönyörű finírgép, stb..) nagy-nagy szerencsém volt, "jókor voltam jó helyen" - de már 5-8 éve nem tudtam komolyabb-jobb dolgot ilyen relációban venni. ELFOGYTAK, nincsenek. Egyszerűen nem tudom azt tanácsolni például a tanfolyamokon (viszek ilyen témájú tanfolyamokat) érdeklődőknek, hogy vadásszanak órás (vagy kb: bármilyen...) esztergára az Ecserin vagy a Vaterán/Jófogáson - mert évszámra nem lesz, ami lesz, az hiányos, értelmes áron és energiaráfordítással soha az életben be nem szerezhető tartozékok hiányában végül egy drága szobadísznek minősül majd. Már csak külföldön, az eBayon találni ilyeneket, azok többsége is "torka véres", de ami véletlenül tök jó és komplett - azért meg garantáltan milliós összeget fognak a végén kérni (mindig odáig száll el az ár..) - ami egy meg nem tekinthető zsákbamacskáért azért kicsit veszélyes. A vége az, hogy nincs jobb ötletem, mint az, hogy meg kell kockáztatni a kis kínai órás esztergát, ami tényleg nem az a minőség és kidolgozás, mint egy régi Boley, vagy akár AZ eszterga - DE HASZNÁLHATÓ, rendben van, és mondjuk 2500-3000 dollárért (ami szintén nem filléres tétel) teljesen kompletté tehető, teljes patronsorral (a patronjaik nyersebbek, érzésre sem olyanok, mint az "igazi régiek" - de nem ütnek, használhatók, lehet velük precíz munkát végezni - a 8mm feletti, külső fogású patronjaim még nekem is ilyen kínaiak, külön behúzószárat gyártottam is hozzájuk - mert svájci/német relációból egyszerűen nem voltak beszerezhetők, nem ár kérdése - NINCSENEK). Vagy, akármilyen botrányosan is hangzik, teljesen kezdő és alap dolgokra akár meg lehet venni a Banggoodos kis műanyag-fém "transformers" játékesztergát, ami jóval körülményesebb és korlátozottabb képességű (de átépíthető percek alatt fúró-maró-fűrész géppé is), nem fog sokáig tartani (egyértelműen játék-hobbi-eszköz), de bármily meglepő, használható, próbaként vettem egyet - tudtam vele marni, tudtam egy 0.8mm-es rúdra 0.1mm-es pontos csapot esztergálni - kézi késsel.
A topictárs által firtatott Praktikeres kis izé valójában a kínai CJ0618-as kódszámú "csináld-magad otthoni hobbieszterga" egyik derivatívája a több tucat féléből (a nagyobb barkácsláncok saját márkásként kínálják, csak az USA-ban vagy tízféle néven fut). Ez nem egy világszám, egyértelműen "barkács" kategória, a Praktiker például már a leírásban definiálja, hogy ez nem napi 8 órai ipari használatra van, ha valaki így használja, ne panaszkodjon, ha egy év alatt tönkremegy, és a garanciája sem lesz érvényes - de nem is ipari hulladék, és ami fontos: azonnal kapható, nem drága, és mivel ez egy "generál eszterga", hát szó szerint minden kapható hozzá külön. Ha valakinek kell báb - van többféle, vettem hozzá utólag mindenféle támasztócsúcsokat (nekem például a nagyobb átmérőjű bronz csövekkel ügyeskedéshez kellett nagyobb, 45-50mm átmérőjű forgócsúcs, simán volt az eBayon, MK2-es kúp van a szegnyergen), vannak tokmányok, százféle gyártású gyors késbefogó, olcsón aluból, drágábban acélból, rendesen kidolgozva, ha valakinek kell, patronok - és van rögtön, biztosan, újként megvehetően. Sőt, az elterjedtsége és folyamatos gyártásban tartása miatt szerintem lesz is még sokáig, évtizedekig. Nem kell tíz évig vadászni, hogy egyáltalán bármire is használni lehessen.
Szóval, ha valaki nem nagyon hozzáértő, de szüksége van szerszámra, és nem majd öt-tíz év múlva, és nem az a hobbija, hogy vadássza ezekhez a kiegészítőket - akkor sajnos a racionális döntés megvenni ezeket a kis vackokat, megalkudni a korlátaikkal - és érdemben használni őket, a helyett, hogy álmodoznánk a csodáról, hogy majd egyszer szembe jön egy hirdetésben két hamburger áráért egy csodálatos és komplett precíziós gép, két sarokkal odébb, csak futni kell érte... Marógépet sem voltam képes használhatót felhajtani "másodkézből", amikor megérlelődött, hogy most már muszáj egyet beszerezni, mert nem tudom nélküle megcsinálni sehogy sem, amiket szeretnék - akkor már vagy öt éve figyelgettem azért a hirdetéseket, de azt, ami nekem kellett, sosem láttam. Újonnan azonnal meg tudtam venni, két napra rá kihozták, azóta használom...
Nyilván a nagygépes szaki topictársak esete annyiban más, hogy azoknak a fél-egy-több tonnás nagy fémipari gépeknek és kiegészítőiknek az ára újonnan már egy jómódú embernél is feszegeti a hobbira költhető keret kategóriáját - ugyanakkor a kisebb gépeknél viszont a kínálat is kisebb, még nagyobb a kényszerpálya...
Így is értettem, nincs ebben vita közöttünk. (Ráadásul, nem is ezt írtad, hanem azt, hogy "szép kis gép").
Az ilyen apró masinákból két fajtája van, az egyik a játékgép, a másik meg az ehhez az Acierához hasonló precíziós műszer.
És sok apróságot csinálok ÉS nagyon szűkében vagyok a helynek, ezért hajtom a kisebb gépeket.
Sajnos egy minőségi kisgép tipikusan drágább, mint egy közepes marógép/esztergapad. Az ALG-100-as marógépem árából is simán tudtam volna venni egy kétszer akkorát.
És még egy csomó limitációjuk van, ilyenekkel dolgozva sokszor előjön a "kéne egy nagyobb gép" érzés.
Kétféle orosz műszerész eszterga is forog a használtpiacon. Az egyik hagyományos kialakítású, a másik - és szerintem erre gondolt a kolléga - egy érdekes "csővázas" kialakítás.
Néha látni ilyet hirdetni, nem is szokott drága lenni. Ha látsz egyet, mindenképpen érdemes lecsapni rá. Különösen, ha tartozékok is vannak.
Az állapot felől nem nagyon kell aggódni, ezeket gyártásban nemigen használták, szinte kizárt, hogy kopottak legyenek a vezetékek vagy a főorsó (ami egyébként kúpgörgős csapágyazású, könnyen javítható.)
Ha jól emlékszem valakinek itt a fórumon van ilyen esztergája (talán Apa555?)
Rferi jóvoltából megújult az EAN gépkönyv: "Az oldalakat kitisztítottam, a hiányzókat pótoltam, és a kinematikai ábrákban levő hibákat is átrajzoltam. Töröltem belőle azt a géptábla fényképet, ami tele van hibákkal. (Bár az én gépemen is pont olyan tábla van fent, amit levágtam a gépről, és beszkenneltem. Ha valaki szeretné látni, legalább valami rendes állapotban lássa. Külön fájlban ezt is felteszem) Újra számoltam a gépben levő valódi fogaskerekek alapján a menet- és előtolás-táblázatokat, és kipótoltam a könyvet a végén velük, némi magyarázattal együtt."
Nekem Erba 300-as van. Én megvagyok elégedve a pontosságával.Igaz csak 300 Wattos a motorja, de nem tapasztaltam hogy az gyenge lenne. Ennek is műanyag kerekei vannak, lehet hozzá kapni 4 pofás 100-as tokmányt felfogatótárcsával együtt. Csak a 3 csavart kel levenni és lehet cserélni. Anno még 100 körül vettem, de már jól felpumpálták az árát. Viszont ügyelnek a minőségre.
,,A másik alternatíva egy ezeréves műszerész eszterga, még ha menetet vágni nem is tudok majd vele, de egy-egy persely, távtartó készítéséhez az is jó lehet.''
Nekem egy ilyen van (TOS MN80), a csúcstávja kb ugyanakkora, mint ennek a kínainak. Lényegesen merevebb konstrukció és a felszereltségét össze se lehet hasonlítani. Természetesen tud menetet vágni (metrikus, colos, modul, DP), van hozzá síktárcsa, patronkészlet gyorsbehúzóval, külső-belső lépcsős patronok, állóbáb, futóbáb, osztótárcsa a főorsón, különféle csúcsok, menesztő tárcsa, marófeltét, fogaskerék maráshoz osztófej, karos fúró a szegnyereg helyett stb.
Viszont manapság leharcolt állapotban, hiányosan is többszörösébe kerül, mint ez a kínai.
Nagyon szépen köszönöm hogy kifejtetted, nagy segítséget nyújt a gépválasztásnál! Ezeket a nem is annyira apró részleteket csak az tudja aki dolgozott velük, semmilyen leírásban nem szerepelnek.
A Praktikeres XPerthez az áttételi kerekek műanyagból vannak. A Sieg-féle kivitelben is. A most általam használt, úgy tűnik, véglegesre megtartott - amúgy alapvetően azonos - Hyundai HYD300 esetében fémből. Az Xpert esetében a bordás szíj közvetítő kerekei fröccsöntött spiáterből voltak (és az első elakadásnál lenyúzódtak), a Siegnél és a Hyundainál talán valami aluötvözetből, ezek kicsit jobbak. Viszont ezek a kerekek csak akkor fontosak, ha menetet is akarsz vágni az esztergával (én be sem tettem őket, most üresen forog a továbbító orsó). Magának a meghajtásnak az áttételi kerekei (két sebességes ugyebár az eszterga) az Xpert esetében szintén műanyagból, a Hyundainál fémből vannak, a Siegnél ezt nem néztem meg. Viszont ezek a kerekek aránylag olcsón rendelhetők a neten bármikor jobb minőségben, fémből.
Mind a három kivitelnél elég gagyi a gyári hárompofás tokmány, de a belső fogású (alapból benne lévő, rúd befogására való) még elviselhető, a csereként adott külső befogásúak viszont az Xpert-nél is, a Hyundainál is mm nagyságrendben ütő vackok, nem lehet velük jól dolgozni. Nekem úgysem volt jó a három pofás tokmány, óratokokat a fülek miatt fizikálisan nem lehet befogni ezekbe - vettem hozzá jobb minőségű (nem csúcs, 100 dolláros, de azért sokkal jobb) négy pofás tokmányt, azzal lehet dolgozni normálisan. Az ágyazat, a szán nem lötyögött különösebben egyiknél sem, egyértelműen abszolút belépő szintű olcsó eszterga, de kicsit kipofozva teljesen használható. Ahogy korábban írtam, érdemes még bordásszíjakból is beszerezni tartalékot, mert elakadás, baleset esetén ezek nagyon könnyen mennek a levesbe.
Sokat nem várok, még ha picit fel is kell tuningolni idővel az is belefér, csak ne alapból minuszról induljak.
Van egy pár Expertes cuccom, fúrógép, excenter csiszoló, azok bírják a strapát.
A másik alternatíva egy ezeréves műszerész eszterga, még ha menetet vágni nem is tudok majd vele, de egy-egy persely, távtartó készítéséhez az is jó lehet.
Írtam róla korábban, volt ilyenem, és most is végül is ennek egy derivatívájával dolgozom. Visszaolvashatod - használható, de pár dologra előre készülj fel - kapásból egy rendes tokmány beszerzésére.
Lehetne erre egy külön fórumot nyitni. Rendszeresen előjön ez a kérdés, érdemes visszakeresni itt a fórumon.
Röviden: olyan, amennyibe kerül. Igen, itt-ott lötyög, itt-ott szorul,. a cserekerék vacak.
DE: ha ismered - és elfogadod - a korlátait, akkor akkor használható.
Ha meg elhivatott vagy, szép sorban upgrade-elheted a gyenge pontokat: lecseréled a csavarokat, beálltgatod a lógásokat. Ha tönkremegy a fogaskerék veheszt jobbat - vagy gyárit, vagy olcsón kapható szabvány fogaskerekeket magán az esztergapadon méretre szabod. Aztán vehetsz hozzá jobb késtartót, jobb fúrótokmányt, mindig amire szükséged van.
Nem látom ott mélyen mi van, inkább levágom. Nem akarom megnyomni a tokmánnyal. Mondjuk egy sörösdoboz lemezvastagságnyi kis palástot hajthatok köré, az igaz. Ferinek is igaza van a flexkoronggal, az egyenescsiszolóval is vigyázni kéne.
Én simán megpróbálnám 1mm vastag flextárcsával óvatosan, nem nekiesve levágni. Lehet azzal úgy dolgozni, hogy ne lágyuljon ki, és sokkal gyorsabb lenne.
Szoktam nagyolásra használni HSS esztergakésnél, és simán működik. A felesleges részeket szoktam levágni vele (nem csiszolásra gondolok).
A sashalmi piacnál a csapágyboltos arc adott is egyszóra. Csak hosszabbak a tűgörgők, nem volt 7.5 mm. Így most megint az a mese van, hogy a kóró elringatta a kismadarat. Kell csinálnom 2.5 patront mert 3.0 tól van csak. Nem csinálok nagy ügyet, sárgaréz anyagot megfúrok 2.5 el, kívül vagy 6mm, felhasitom es megfogom 6os patronban. Egyenescsiszoloval lassan elkoptatok a végéből amennyit kell, meg lekerekítem.
A mínusz manó pár embert kíspécízett,nem is az számít nála,hogy helyes vagy helytelen a komment,valamilyen vak gyűlöletet érezhet irántuk,engem már is nem zavar.
Az egy tonna körüli szerszámmarók amivel tudnék valamit kezdeni .
Hatvan éves gépet ,minden tartozékával találni nem lehetetlen ,itt adtak el egyet a szomszédban ,de már csak segítettem tudtam a vevőnek a felrakásban .
Az, hogy ,,jó kis gép'' nem kifejezés. Egy ideig vadásztam ilyenre, de aztán feladtam. Ami keveset láttam itt nálunk, az leharcolt, tartozék nélküli, vagy barbár módon átalakított. (Mit ér egy ilyen precíziós marógép az eredeti kúp helyett egy félreköszörült Morse kúppal?)
,,A vízszintes orsó nem a nagyobb merevség miatt fontos''
A nagyobb merevséget úgy kell érteni, hogy csúccsal meg lehet támasztani a marószerszám másik végét. Ez praktice a tüskére húzható szerszámoknál - palástmarók, tárcsamarók, idommarók, fogaskerék modulmarók, fűrésztárcsák - jön számításba.
Nem hittem benne, hogy igy könnyen kijön, ugyhogy jol oda k.tam elsőre. Alig lett meg minden darab :).
A csúcs hátulját még 11db hengergörgő tamasztotta. Nem tudom ha ott kopás van mennyire tud billegni a csucs :/ eleg faradtnak tunnek. Lehet, h lehet venni kulon hengergörgőket?
A melyhornyu csapagy 6201, a tamaszto csapagy 51201 azokban semmi extra.
A vízszintes orsó nem a nagyobb merevség miatt fontos, hanem a miatt hogy az asztallal párhuzamos az orsó, és vannak olyan munkák amiket jobb így csinálni. Sokan favorizálják a függőleges elrendezést, az is előnyös nagyon sokszor de nem mindenható. Nem véletlenül készítik a vízszintes fúró-maró műveket (köznyelven: horizont).
A fejeket le fel szerelni könnyű ha a gerenda tetején lévő menethez készítünk egy kis forgó daru félét. Még csörlő sem fontos rá, ha nincs, elég egy jobbos balos kötél feszítő. Ha több fejed van, akkor a gép melletti polc legyen olyan magas, hogy a levett fej egy magasságba essen kb.
Az útmérő jó dolog, és már van olcsó kínai. Ezekre hallottam már panaszt is, mérték hogy nem pontos a teljes útján. Erről reméljük tud itt valaki konkrét tapasztalattal nyilatkozni.
Jó dolog a vésőfej, nem pontosan értem hogyan akarod "kirágni előtolással" A marógép villám előtolása nem bírja ezt. Lehet osztófejben pl. bordás hüvelyt is vésni vele, illetve olyan alakos felületeket amihez nincs gyári maró.
Igazából mindenképp jó állapotú gépet szerettem volna vásárolni, mechanikus dolgokat megjavítok rajta bármit, de a hántolást mindenképp el szeretném kerülni.
Ha összejön a vásárlás, szerkesztek rá egy útmérő rendszert is a kezelhetőség érdekében.
Szerszámozottságot tekintve nincsenek nagy elvárásaim, egy épkézláb vertikálfej, vésőfej esetleg. a többi már megvan a régi géppel.
Nem is biztos hogy kell nekem univerzális gép(ami horizonttá alakítható), annyira van masszív a függőleges a terhelésbróba alapján leírva, hogy mindent is kibír, csak ugye a vésőfej. Igazából ezen agyalok egy ideje, hogy melyikkel járok jobban.
Vésni meg olyan sűrűn kell, annyit kirágok előtolással is :D Pláne hogy fejcserekor valahogy le és fel is kellene rakni mind a 2-t
Szia! A függőleges gépre nem lehet másik fejet feltenni. A villamos fogyasztás leginkább attól függ, hogy mekkora a forgácsolási teljesítmény. Persze a nagyobb asztal és nagyobb konzol mozgatásához valamivel nagyobb teljesítmény szükséges, de mivel mindhárom irányban van gépi előtolás így nem kell tekerni, és kevesebbet kell vacsoráznod :-D
Minkét gép vízszintes főorsója morse 4, a vertikálfejek morse 3. A csak függőleges gépek morse 4.
Az ME250 gépeknek gyakori hibája hogy nem működik a függőleges villám előtolás. Van benne egy kis munkahenger, és egy kis fogaskerék szivattyú. ezek szoktak elkopni, javítható mindkettő.
A három irányú gépi előtolás miatt az ME250-et választanám, persze attól is függ milyen munkákat tervezel. Legyen sok tartozék, nem lehetetlen utólag összeszedni őket, de körülményes. És amit mindig szoktam javasolni, hogy jó állapotú gépet érdemes venni -különösen a csúszóvezetékek állapotára gondolok - mert az utólagos javítás macerás, nagy hozzáértést igényel és drágább lesz a végén.
Egy kis seítségért fordulok hozzátok, a véleményetek érdekelne.
Aki használt/használ/ismeri a strigon me/mu 250 es szériát, mi a véleménye róla? Előnyök, hátrányok stb. az me 1000 hez képest.
Azzal tisztában vagyok, hogy minden irányban gyorsjárat, előtolás, olvasgattam a gépkönyvet is, multkor a jófogáson volt egy ígéretes darab teljes tartozékkészlettel, de lecsúsztam róla.
Egész masszívnak néz ki, és az me1000 hez képest nem kell mindent tekergetni, igaz, nagyobb is egy kicsit, többet is fogyaszt, de legalább halad is ahogy kell, ha egy jót sikerül kifogni.
kérdésként:
1 A függőleges gépre gondolom nem megy föl vésőfej a vertikálfej helyett?
2 szerszámbefogókat tekintve az me 1000 3-sa morse, a 250 esen gépkönyv szerint 4 es morse, a vertikáfejeknek milyen a befogadó kúpja?
Számomra ez a két gép volna ideális, az ok viszonylag egyszerű, szemből állva bal oldalt volna a fal, így amelyik gépeknek balról van a váltómű, azt nem tudom kényelmesen használni.
Sajnos lassacskán belátom, hogy a meglévő "marógépem" nagyon kezdetleges technológia azokhoz a munkákhoz, amik be szoktak esni, de főleg mindíg valamelyik része kicsi :D
Elég nagy a kotyogása a mk2 forgocsúcsomnak, esetleg ki lehetne benne cserélni a csapágyakat. A homloklemezt kicsavarva hátulról, a szár felől lehet kisajtolni/ütögetni a csúcsot meg a régi csapágyakat?
Tisztelt tagok,multifix B késtartó testet és betéteket keresek,több darab érdekelne a betétekből,ha valaki tud kérem jelezze felém,köszönöm,csak új vagy jó állapotú használt érdekelne.
Sikerült hozzájutnom egy Tos SV 18R típusú esztergához. Van egy két apróbb(remélem) hibája. Ezt szeretném üzembe helyezni. Hiányosak a feliratok és táblák(ha valaki tudja a menet emelkedés tábla méreteit)
. Valamint az egyik 24 fogas cserekereket kell cserélnem rajta. Ha valakinek van vagy tudja a beszerzési forrását(nem a gyári), kérem írjon.
Minden segítséget szívesen fogadok. Előre is köszönöm.
Az orosz gépek nehezebbek, stabilabbak, a 2H135-ön például maga az orsó a házzal együtt tud függőleges irányban mozogni nem csak az asztal, nagyobb a beállítható gépi előtolások (az FO32-n három van) száma, a főorsó hüvelye Morse 4-es, az FO-n Morse 3. Viszont egy jóval nehezebb gép, közel 2,5 méter magas -akárhova nem fér be-, több mint egy tonna, azt szállításnál el kell fektetni, a helyén felállítani, ha a darus kocsi nem fér oda, azért az nem piskóta munka. Az FO32 is egy baromi masszív szerkezet, az is 600 kg, vért izzadtam, mire a helyén felállítottam -mondjuk nálam elég kicsi a hely-. Dahlander motor van rajta, ott tudsz két sebességet kapcsolni, plussz 4 lépcsős ékszíjtárcsa van, így jön ki 8 beállítható sebesség, motor forgásirány természetesen kapcsolható.
Van nekem egy TMP 200-as köszörűm, annak metrikus a patroncsaládja gyárilag(m20x1.5) utána egy 20-as türt métet, majd a kúpvan van kiképezve a megfordulás ellen egy horony. Ehhez én csináltam egy másik behúzószárat trapéz menethez is, bár az kicsit passzentosan megy csak el rajt. Ezt csupán azért, mert teljesen megegyezik a 2 patron, csak a behúzórész menete más.
Az E2N pedig TR20x1.5-ös, de az is csak a későbbi kiadásoknál, a korábbiaknál M20x1.5 volt. Ezen esetben a menetnél van egy horony kiképezve a megforgás ellen.
Fűrészmenet abban a mérettartományban szabvány szerint 2-es emelkedés(már 10 átmérő től) tudomásom szerint.
Köszi, utánanézek a fűrészmenet méreteinek. Ezeket a méreteket nem találtam meg neten táblázatban, esetleg a linkjét el tudnád küldeni ha netes a forrás?
A patronnak amit keresek, a behúzószára nem megy rá az E2N patronra, de eléggé közeli méret.
Ebben nem a víztakarékosság az elsődleges, hanem a helytakarékosság. A magyarországon is nagy számban épült orosz rendszerű panelházakban a wc-helyiség kb. 88cm*102cm, és gyárilag nincs benne mosdókagyló. Utólag betenni nem egyszerű, mert nagyon kicsi a hely. Ha a mögötte lévő víz-szennyvíz strangrendszerből el lehet lopni néhány centit, akkor egy mosdókagylós öblítőtartály beférhet mögéje, és ha már úgyis szerelés van, akkor egyúttal egy bidé-feltétet is érdemes installálni.
Menetfúráshoz létezett régebben egy a fúró orsóra rögzíthető mechanikus irányváltó adapter, de olyan házi megoldást is elkövettek, hogy a kézi kar végén volt az irány váltó kapcsoló felszerelve.
A kar jobbra, balra fordításával váltottunk forgásirányt.
Persze igazi menetfúró gépünk is volt ahol egy norton szekrényhez hasonló előtoló művel
mozgott le, fel a gép a megválasztott menetemelkedés szerint.
Egy nagy krómacél tartály köré kell építeni a házat, abban gyűlik a feher, szurke, fekete viz, azt melegiti a nap nyáron, pufferol télre, a szervesanyag rohad benne, még fűt is. Időnként komposzt esik ki belőle.
Japánban láttam egy ötletes megoldást: a WC tartály tetején volt egy csap (egy kifolyó+kagyló), azon keresztül töltötte a tartályt. Amikor lehúztad a WC-t, elkezdett folyni a csap, és meg tudtad mosni benne a kezed.
Azt elismerem, hogy " nem átlagos felhasználói profillal" mosunk, de az első mosóviz és mosópor újrahasznosítása a takarékosságon túl környezetvédelmi szempont is volt.
Felfogni a mosóvizet a kádba vezető leeresztő cső mellé helyezett 12 literes vödörrel oldjuk meg, abból öntjük vissza a gépbe a vizet.
Nincs csövezezés, kád, hordó görgetés, stb. :))
Higiéniai szempontok egy lúgos mosóé újrahasznosítása esetén, majd normális öblítés után nem okozhat különösen semmi gondot.
Ennyi kényelmetlenséget, " macerát" egy olyan gépnél, amibe beavatkozhatunk a mosási programba mi bevállalunk a pénztárcánk, és a környezet védelme érdekében.
Lehet, hogy szerencsésen választottunk gépet, és talán jól is bántunk vele, de bizony ez eddig három javítással beérte.
Ezekből a kondi cserés egy centrifuga program hiba miatt a tető bimetall cserét is igenyelte, hogy pontos legyek.
Ékszíj ledobálás még soha nem volt talán mert jol van beállítva az ékszíj tárcsák együtt futása, ill. a szíj feszítés is.
A 400 ezres Miele helyett még ma is vehetnék 10 db. felújított Energomatot is, de ez a gép meg a donorok megtakarítják ezt a felesleges kiadást.
FO-32-t én egy éve 280-ért tudtam venni, kaptam hozzá egy csomó fúrót meg egy gyorsosztó asztalt, működik rajta a gépi előtolás, nincs szétfúrkálva az asztal, szerintem szerencsém volt vele. Ugye ennél még ékszíjat rakosgatsz a sebességekhez de így is nagyon jó gép. Jó állapotút azóta sem láttam nagyon a hirdetéseknél. Én azt mondom, 300-350e most reális ár lehet egy jó állapotúért, ahogy mennek fel az árak. A kúpkerék pár szokott ezekben elhasználódni, arra kell nagyon odafigyelni, gyártatni kell, ha az cserélendő az meg elég húzós árban. Néha felkerül 1-1 hajtóműves orosz Stanko, az már menetfúrásra is jó de vagy horror árban van, vagy le van pusztulva vagy ha ezek közül egyik sem, akkor pillanatok alatt elviszik.
-Én ugynis lemértem a villany/ vizórával, s annak hiszek nem a kezelési kézikönyvnek ,meg energia cimke stb.
Az előző hozzászolásod végén;
" ha veszel egy 400 ezres Mielét, az a jövedelmekhez képest még mindig sokkal, de sokkal olcsóbb, mint anno az Energomat volt, de bírni fogja addig, de szerintem még tovább is, és szervizelni sem nagyon kell majd. Ám még így sem biztos, hogy racionális döntés, és az sem biztos, hogy tényleg jót tesz a bébifókáknak..."
Ha a kezdő fizetésem 2800Ft volt , ma meg a 100X -a (de csak bruttóban )
Miért tudtam a kezdőből 30-40%al többet vásárolni?
Ha a mosógépet (akármi elektronikát ) nézünk az a 2-3-6 havi bérből vett ára ugyan visszaesett a 1/2--1/4 ére , de ezek üzemeltetését drágábbnak érzem mint a réginek.
Persze a kényelem ......újabb funkciók ---- vajon érnek-e annyit ?
Ezt az egész klima , környezetvédelem témakört ,meg már régen lejáratták.
Az összes "energia takarékos " cuccom többet zabál ,mint az elődje.
Azt a vizes részt másképpen is meglehet oldani.
Nálam évek óta szürke vizzel megy a WC (emeletes épületben ).
S rá kellett jönnöm , hogy a külföldi oldalakon is nem véletlen a D I Y megoldás .S még ötletes is.
"...E1..E1N esztergákhoz (Für19x1.5), ill. az E2N..E3N esztergákhoz (Tr20x1.5) menetű patronokat szállították... Mindkét menetnek a magátmérője 18mm.."
Azért lássuk be - ez nem egy "átlagos felhasználási profil".. Felfogod (miben tárolod??) a fehér mosás vizét, felhasználod (hát, mit ne mondjak, azért ez megkérdőjelezhető sok szempontból, higiéniailag is, de ezt most hagyjuk) más mosásokhoz... Ilyenkor kötögeted ide-oda a csöveit a mosógépnek, vagy visszaöntöd? Szerinted ez mennyire elvárható egy átlagos felhasználótól (nem azért, de azért vesz az ember automata mosógépet, hogy KÉNYELMES LEGYEN, ha ide-oda öntögetünk, hordókat-kádakat görgetünk, akkor ezzel az erővel már teknőben is áztathatunk...)? Ez annyira macerásnak-kényelmetlennek tűnik, hogy valahol kétlem is, hogy napi szinten használnátok - mennyit mostok vele ténylegesen?
És minden tamáskodás nélkül - azért ez egy fúró-faragó, csináld-magad fórum, talpraesett szakikkal, akik nem fognak nekiállni szakembert hívni egy képszög beveréséhez. Amikor azt írod, hogy háromszor volt javítva a mosógéped (ismerem az Energomatot, én is javítani kényszerültem sokszor, amit leírtál, az minden esetben fél-egy napos, alapos szétszedéssel járó, izzadtságos-koszos munka, ráadásul például egy lakótelepi minifürdőszobában hozzá sem lehet férni, ki kell tolni valahová, ahol igen... És szerintem az nem három alkalom volt, hanem jóval több, csak apró beavatkozásokra-igazításokra, a "már megint ledobta az ékszíjat, már megint kiakadt a lengéscsillapító és töri fel a betont" történetekre az ember már nem emlékszik, előveszi a csavarhúzó és kulcskészletet, megigazítja, aztán megy vissza ebédelni...
De egy átlagos felhasználónál ez minden alkalommal szervizes kihívását, több napi várakozást, ma már bizony minimum 20-30 ezres, ha alkatrész is kell, pillanatok alatt 30-50 ezres költséget jelent, miközben akciósan sokszor nem sokkal többért hoznak neked egy új mosógépet, még fel is cipelik, be is teszik, és el is viszik a régi rosszat (ami innentől csak nyűg és probléma). És azért, kis szerencsével 8-10 évig bírják a mostaniak is - az is nagy kérdés, mekkora igénybevételt kapnak?
Én azt tapasztaltam anno, hogy amikor három kicsi gyerek mellett már kb: napi két mosás volt az igénybevétel - akkor az Energomat állandóan kidőlt, olyan sűrűn volt problémás, hogy meguntam, kicseréltem (eladtam használtan simán persze). Az utódja valami AEG volt, és bőven kapott heti átlagban minimum 10 mosást - bírta legalább tíz évig, már nem is emlékszem pontosan. Bírta volna tovább is, de mikor ledobta az ékszíjat és már kicsit a lengéscsillapítója is lazulni kezdett (rázott már), inkább kicseréltem, mert asszonyka mindenféle plusz kényelmi programot kért úgyis. Most valami Whirlpool van, nem is tudom pontosan mi, ez is már 6-7 éves, bőven kap minimum egy mosást (ma konkrétan éppen a második körét futja) - egyelőre semmi jele, hogy ki kellene cserélni.
És ahogy írtam: ha veszel egy 400 ezres Mielét, az a jövedelmekhez képest még mindig sokkal, de sokkal olcsóbb, mint anno az Energomat volt, de bírni fogja addig, de szerintem még tovább is, és szervizelni sem nagyon kell majd. Ám még így sem biztos, hogy racionális döntés, és az sem biztos, hogy tényleg jót tesz a bébifókáknak...
Sok minden állhat egy ilyen változás mögött. A legtöbbször az áll, hogy valamelyik részegységet kényszerűen (vagy gazdasági megfontolásból) más beszállítótól származóra cserélik, és az másmilyen. Ma már a szerszámgépipar is (az óraipar, elektronikai ipar is) jelentős hányadban "legóelven" működik, gyakorlatilag senki sincs ma már, aki házon belül állít elő minden részegységet.
Egyébként az is tény, hogy nagyon sok konstrukció esetében egyszerűen nem is szempont a javíthatóság - mert a gazdasági modellezés alapján a fő célpiacokon az úgysem lenne gazdaságos. Aztán az van, hogy Bangladesben majd jól megheftölik a nyugatról oda vitt hibás cuccokat, és használják még sokáig - hát, ez van...
Igen, a fogyasztói társadalmi szemléletnek vannak egyértelmű - és nem igazán szívelhető - vadhajtásai is. Hogy mást ne mondjak, én sem dobom el az elvileg egyszer használatos maszkot sem, mert valahol elveim ellen való... Másfelől viszont a blokkos tervezésnek lehetnek komoly előnyei is. Egy nem megbonthatóra tervezett műanyag karos csapbetét nem javítható, ez tény. Viszont a tizedébe se kerül a korai, szétszerelhető-javítható acél-réz-bronz konstrukcióknak, gyakorlatilag ugyanakkora, sőt, jellemzően nagyobb az élettartama (viszont utána ugyebár nem javítható, a másik meg felújítható), ugyanakkor sokkal ritkábban hibásodik meg idő előtt, akkor sem folyik oldalt meg orrba-szájba, ha már megkopott a betét - sokkal kevesebb vele a baj, és a tapasztalat úgyis az, hogy amikor 10 év után lecserélésre szorul, már úgyis úgy néz ki, hogy rossz ránézni, a krómozást már rég leszedte a vízkőoldó, már rozsdás alul minden - úgyis ideje cserélni... És ötezerért kapsz helyette egy ugyanilyen új csaptelepet. Mikor jön ki valaki kijavítani az elromlott-megkopott csapot ugyanennyiért? Hozzá se nyúl senki. Harminc éve még szakmányban generálozták a motorokat (tekintve, hogy a korabeli szoc.kocsikon az akkori egyfokozatú olajokkal 100 ezer környékén már rendszerint kellett is...) - ma már csak veterános relációban foglalkozik ilyesmivel bárki is. Mert egyfelől nem szükséges (2-300 ezret normális karbantartás mellett akármelyik motor elmegy, legalábbis ami a motorikus részét illeti), másfelől meg úgysem éri meg. Meg nem is olyan egyszerű, a mai motorok már nem olyan technológiákkal, anyagokból, nem olyan tűrésekkel készülnek (egy Ford T vagy A-modellt nem csak bármelyik jobban felszerelt falusi gépműhely teljes körűen tudott javítani - de igazándiból akár nulláról el is tudta volna készíteni...).
Persze, nekem is van nosztalgiám, nem véletlen, hogy antik órák restaurációja a hobbim. :-)) Igen, "azokban még volt anyag" - ezt én is látom, és el is mondom magamnak gyakran. De reálisan megnézve így sem biztos, hogy amit vesztettünk az egyik oldalon - azt nem nyertük meg a másikon. Igen, egy jó minőségű hosszú ingás, súlyhajtású Gustav Becker 120-140 évesen is könnyen életben tartható, pontos járású, szép hangú, gyönyörű műtárgy és gépezet - de saját korában is nagypolgári óra volt, ha nem is főúri, de mindenképpen csak a jómódúak engedhették meg maguknak. Ma meg akárkinek lóghat a falán egy halál pontos DCF vezérlésű, fillérekbe kerülő, és hiába csupa műanyag szerkezetű, azért 15-20 évet, meglehet, sokkal többet is simán elfutó óra, ami adott esetben még tetszetős is lehet. Ha a funkciót nézzük - akkor előre léptünk. Ha a műtárgyat - akkor hátra...
Nézegettem én is, de 200-250 körül csak erősen lehasznált foglalkozós állapotban volt, viszont ha egy olyan gépet szeretnék amivel azért nem lesz gond egy jó ideig az úgy mennyibe kerülne? FO32-es 4kw motorral
Nálunk is energomat meg már vagy harminc éve, nem sok baja volt eddig, cseréltem a kerekeit, a hőmérséklet szabályzó kapott egy szilárdtest relét, egyszer egy szivattyút is cseréltem mert csöpögött, javítani is lehetett volna de volt a polcon. Sajna most harminc év után beégett a programkapcsoló egyik érintkezője így az is cserélődött. Ennyi.
Mondjuk egyik munkahelyemen volt olyan oszlopos fúró amin volt gépi előtolás. Azt nagyon bírtam, álom volt az a gép annak ellenére hogy volt benne munkaóra vastagon.
Üdv! Szeretnék jövőre egy ilyen vagy ehhez hasonló nagyságú és teljesítményű fúrógépet, kb milyen összeggel kell számolni egy jó állapotú gép esetében?
Azért kíváncsi lennék rá, hogy rajtan kívül még mennyi háztartásban tartanak üzemben "E- os" mosógépet, cenrtifugát - a rendszeres karbantartási/szervíz igény ellenére is - , mert az A++ -os csodák a fémiparból levedlett munkaruhák mosására teljes mértékben alkalmatlanok?
Ez a gép eddige 3 x volt javítva, szimerimg + csapágy csere, fűtőbetét és ha már arra jártam kicsereltem az üzemi kondit is, mert csökkent a kapacitása.
Legközelebb a lábak kerekeit fogom cserélni, mert levált róluk a külső műanyag gyűrű.
A mosási szokás nálunk úgy működik, higy a fehér mosás mosó levét felfogva a tarka, majd fekete mosásra újra hasznosítjuk a mosószert és a levet is.
Ezzel kárpótoljuk a bőséges öblítést.
Lehet utánozni, sőt egy belső tartállyal, stb. tovább fejleszteni.
Azonos vízmennyiséggel számolva a villany energia fogyasztás nem lenne lényegesen több, hiszen a fűtőbetét a legnagyobb fogyasztó.
Ha kevesebb a felvett vízmennyiség akkor nyilván kevesebb a víz fűtési energia igény.
Na ezzel tudnak igazán a marketingesek trükközni.
Az újrahasznosított alapanyagok kohaszati, feldolgozási energia igénye, környezet terhelése mégis csak egy tétel.
Mitől van az hogy ugyanazon gyártónál ,egy éven belül is többször változik a gép belső felépítése , úgy hogy még véletlenül sem kompatibilisek egymással az alkatrészek ?
Én csak arra tudok gondolni hogy az a cél hogy még véletlenül se lehessen gazdaságosan javítani .
Biztos rosszindulatú vagyok , meg hát lemaradtam gazdasási fejlődésben , de a fogyasztói társadalom biztosan nem az én világom .
Sajnos ez az, ami nem igaz. Számolj utána - rendszeres, napi használat mellett az Energomatod 4-5 évente elfogyasztja víz-csatorna és villanyszámlában többletként azt a pénzt, amibe egy olcsó, de jóval takarékosabb-korszerűbb újabb mosógép kerül. Érdemes lenne azt is végigszámolnod, mibe kerülne a meglehetősen sűrű javítgatása - ha nem tudnád saját magad megoldani? Képzeld el ezt "Mari-néni" relációban - és rögtön nyilvánvaló, hogy neki ez nem racionális választás, és ráadásul a környezet-terhelése is sokkal nagyobb.
Az eldobás meg nem olyan eldobás, mint korábban volt - ezek e-hulladéknak minősülnek, az ilyen jellegű háztartási gépeket ma már (komoly és meghatározó tervezési szempont ám !!) újrahasznosíthatóra kötelező tervezni, ami azt jelenti, hogy a fém-műanyag-elektronikus főegységek aránylag könnyen-gyorsan elkülöníthetők, a fémeket pedig gyakorlatilag 100%-ban újrahasznosítják (készül belőlük a következő mosógép-generáció), a műanyagból lesz jórészt útburkolat, az elektronikák újrahasznosítása külön iparággá vált. Valójában egy ilyen masina tömegének csupán pár százaléka került tényleg szemétlerakóba.
"A tervezett avulásra szánt mosógépet 5-6 évente cserélni szerintem nagyobb környezet terhelés, szennyezés, mint a régi gépet üzemben tartani."
Ez egy kulcsmondat!
De nekem azzal is bajom van mosógépek terén, hogy az AAA+-os csodamosógépek már olyan kevés vízből próbálnak mosni, hogy egy gyerekruhát nem képesek tisztára mosni. Több ismerősöm mérgelődik ezen. Ráadásul mivel pár liter vízből akarnak dolgozni, egy mosóprogram három óra. Ez jó ott, ahol otthagyhatom a gépet, hadd dolgozzon. De nálam sajna annyira kevés a hely, hogy a gépet mosáshoz előhúzom, a vízbekötés is mobil rá, és a kifolyócső is keresztbelóg a fürdőn. Ha egy nagymosáskor egy egész napig kéne ezeken keresztülbukdácsolnom a mosdóig, meg a vécéig, fejbe akarnám lőni magam minden alkalommal.
Nálunk is hasonló a helyzet a 30+ os Energomat mos.:))
Az energia, víz takarékosság részt ezekkel a gépekkel szemben azért kissé túlzott marketing szövegnek tartom, mert lehet egy pohár vízben is mosni, csak utána lehet vakarózni.
Ami a javítást, karbantartást illeti vagyunk páran akik a csináld, javitsd magad mozgalomban szocializálódtunk, plusz szakmabeliek is vagyunk, igy ez nem gond.
A tervezett avulásra szánt mosógépet 5-6 évente cserélni szerintem nagyobb környezet terhelés, szennyezés, mint a régi gépet üzemben tartani.
Nézd, a nagyon tartós, fölöslegesen túlméretezett gépeknél a szemetet azok legyártásánál termeled meg. De mindenképpen megtermeled. A piaci alapon árazott (nem luxus-presztízs kategóriás holmiknál) bátran mondhatjuk, hogy amennyivel drágább - annyival nagyobb a környezet-terhelése is ezeknek. A kínai is tud 400 helyett 4 ezerért is gyártani esztergát - de abba annyival több (jobb) anyagot, energiát, munkaidőt is kellett beletenni (ami ott konkrétan annyival több környezet-terhelést, energiafogyasztást, munkaidőt is jelentett).
Abban egyetértek, hogy a túlságosan silányra sikerült dolgokat legyártani is kár volt - de ilyen mindig volt. Szerszámok, órák, ruhaneműk elképesztően silány, alig 1-2 használatot kibíró (vagy elsőre tönkremenő) kivitelben igenis készültek már 50-100 évvel ezelőtt is, csak ugyebár nem emlékszünk rájuk, mert nem maradtak meg. Viszont az akkori gyártástechnológiával ezek sem voltak annyira nagyon olcsók, hogy ezt vállvonogatással elintézzék a vásárlók - ennek megfelelően az ilyen izék gyártói általában hamar eltűntek (vagy javítottak a minőségen).
A 70-es évek közepe-vége volt a nagy svájci óraipari válság időszaka is (amikor gyakorlatilag tönkrement az óraiparuk, amit ma látunk, az annak a romjain újraépített, jórészt bizony Maszkirovka-jellegű), amikor a korszerű szerszámgépek, a mikroelektronika és a metallurgia és anyagtechnológia "forradalma" pont egyszerre ért össze - és hirtelen olcsón tömeggyárthatók lettek azok a dolgok - amelyek korábban csak igényes ipari munkával, költségesen voltak előállíthatók (mellesleg jórészt ebbe dőlt össze az irány váltani nem képes szocializmus is). Ahogy szoktam példálózni ezzel: 70-es évekig olcsó, pontos, tartós és megbízható órát senki sem tudott gyártani, senki. Ami olcsó volt - az nem volt pontos és tartós, ami meg az volt, az nem tudott olcsó lenni. Aztán a 80-as évektől olyan műanyag kvarcórákat vehetünk, amelyek tetszetősek, kibírnak simán normál használat mellett 10-15 évet, nagyon pontosak - és egyszerűen nevetséges összegekbe kerülnek. Olyan kis pénzekbe - amennyiért korábban konkrétan SEMMIT nem lehetett venni. Vackot sem.
Én sem ezeket gyűjtöm és főleg nem javítom (nem is lehet...). Meg nem is szeretem őket - de a tények akkor is tények, és elismerem őket. Ez egy másik irányvonal - ami mellett annak is lehet egy pontos, megbízható és a vizet is kibíró karórája - akinek húsz évvel korábban alkalmasint SEMMIFÉLE órára sem tellett, silányra, vacakra sem.
Én is egyetértek ezzel. Nekem még a harmincplusz éves Energomat mos a fürdőben, de három havi bruttó bérembe került. Ha ma kéne ilyet vegyek, millió feletti gépek közt kéne szétnézzek. Akarnám-e? Ki tudnám-e fizetni?
Hűtőnk dettó, az első flexem 8800 forint volt, mikor 6900 volt a bruttóm. Bírta is huszonévig, és küldtem neki ezerrel közben. Negyvenezre kézi Bosch fúrógép, mikor az átlag bruttó 20 körül volt... Ki vesz ma kézi fúrógépet hatszázezerért?
Azért szerintem ne legyünk ennyire igazságtalanok. Az ipari célra készített berendezések még tartósabbak is tudnak lenni, mint "anno". Nem azért készül ma sok gyengébb minőségű iparcikk, mert "eltűnt a szakmai büszkeség" - hanem azért, mert ma már ezt szériában le tudjuk valóban gyártani - míg 40-50-100 éve nem tudtuk. Nem azért voltak régebben olyan mértékben túlméretezettek a dolgok, mert ennyire törekedtek a "kiváló minőségre", hanem azért, mert az anyagtechnológia és a megmunkálás nem tette lehetővé, hogy ennél "karcsúbbat" gyártsanak - valójában még így is a ma megszokotthoz képest nagyságrenddel több "hullott el" a kádgörbe első, még meredek meghibásodási szakaszában - de ami "jól sikerült", az lett úgymond elpusztíthatatlan. Csak éppen mibe került?
Szokás állandóan hivatkozni a kiváló Energomat mosógépekre (nekem is volt), amelyek bezzeg húsz évig mosógépek voltak, nem úgy, mint a mai "xirxarok". De azt már nem szokás elmesélni, hogy a 80-as évek közepén 22 ezerbe került egy ilyen mosógép akkor, amikor 4-5 ezret keresett az átlagember, és ugyan tartós iparcikk volt - de korántsem volt megbízható, a programkapcsoló a legtöbb gépben még a garanciális időt sem bírta ki, állandó cserélgetésre szorult az ékszíj, az indító-kondenzátor, a szivattyú, a fűtőszál, meg az ez, meg az az, meg az amaz - több állandó szervizpontja és alkatrész-szaküzlete volt csak ennek a típusnak, a szerelők messziről köszöntek minden egyes darabnak (ahogy a korabeli televízióknak is, stb...). Csak erre már nem szeretünk emlékezni... Arra sem, hogy a kiváló Energomat 2-3-5-ször annyi vizet meg energiát fogyasztott, mint egy mai olcsó, korszerű mosógép, amit nem 4-5 havi, hanem már egy-másfél heti átlagbérből meg lehet venni, és amikor majd 5-8 évesen valószínűleg tényleg "kipukkan", akkor sem azért nem javíttatjuk meg, mert ez nem lehetséges - hanem azért, mert ez ma már nem éri meg, a helyszíni javíttatás és egy új készülékre csere ára között általában nincs lényegi különbség, még az is lehet, hogy egyáltalán nincs...
De, ha valaki vesz egy 4-500 ezres Mielét, az szintén 20-30 évig mosógép lesz, sőt, sokkal kevesebb gondja lesz vele, mint az Energomattal volt (kb: semmi nem lesz) - és a jövedelméhez képest még így is a töredékébe kerül, mint az Energomat volt - de így sem biztos, hogy racionális ezt tenni, ha egyszer akár 6-8, amúgy a célnak teljesen megfelelő, és 5-6-x évig problémamentesen használható "akciós mosógépet" lehet venni ennyiből...
Ugyanez van minden más téren is - gagyi és olcsó kínai szerszámokat vehetünk, pocskondiázhatjuk is őket, de az esetek elsöprő többségében a feladatot meg lehet velük oldani mégis. És ha az ember a ház körüli munkákhoz például húsz év alatt ötször használ egy dekopirfűrészt - akkor van értelme azon merengeni, hogy a 4 ezerért vett zörgős-visítós (de végül is működőképes, és tíz év múlva elővéve is működőképes és fűrészelni tudó) kínai vacak mennyivel "alsóbbrendű", mint a 40 ezres minőségi szerszám - azt majd megveszi az az asztalos, aki aztán minden nap azzal dolgozik...
És mérnökként azt mondom, hogy valójában nagyobb szakmai-konstruktőri teljesítmény részben műanyagból-spiáterből úgy megtervezni egy szerszámgépet, hogy azt utána x üzemóráig használni is lehessen rendesen, a célnak megfelelően - mint ilyen kötöttségek nélkül ötvözött acélból csinálni egy sokkal erősebb és tartósabb monstrumot - ami viszont hússzor-ötvenszer annyiba fog kerülni, és ezek után egy szűk körön kívül másoknak nem is lesz elérhető.
Nézd ezek a tervezők eladják magukat , már aki egyáltalán megértette mi a problémám .
Öreg vagyok , más erkölcsi alapokat tanultam valószínűleg .
Hazug a mai világ ! Mentsük meg a földet , de termeljük a szemetet !
Csak a saját jobb megélhetése kényszeríti a tervezőket arra hogy a saját meggyőződésük ellen tervezzenek .
Ha nem akkor igazam van .
Elcsépelt dolog ,de szörnyű !
Más példa is volt a történelemben amikor avval takaróztak az elképesztő bűnöket elkövetők , hogy parancsra tették !
De maradjunk inkább annál a legalább 30 éves orrfűrésznél .
Aki tervezte az vállalhatja nyugodtan a munkáját .
A mai gépek tervezőinek ehhez semmi joguk nincsen ! (A SOK HASZNÁLHATALAN BÓVLIRA GONDOLOK )
Én azt nem csinálom meg ami szerintem nem lesz jó , keressenek mást .
Szerintem ennyire egyszerű a dolog .
Valószínűleg ez kihat az ember anyagi jólétére , de éhen azért még nem haltam .
"Ha akarná a világ akkor mindenből lehetne olyat készíteni ami 40 -50 évig is működik. De a társadalmi beállítottság nem ilyen, mert pl. mindenkinek új kocsi kell 10 évente."
Szerinted evvel nem nekem adsz igazat ? Ebben egyet értünk . Kinevelte magának a fogyasztói társadalom azokat akikre szüksége van . Most kell feladnom a 40 éves diesel autómat ....
Elnézést hogy karácsonykor így beszólok, de ezt a hangnemet kikérem magamnak, többek között azért mert én is tervezőmérnök vagyok.
Nem az általad "nyomoréknak" titulált tervező tehet arról hogy a termékek nem az örökkévalóságig vannak tervezve. Az az utasítás hogy olcsó legyen és nem az hogy sokáig bírja. Ez a prémium kategóriára is igaz nem csak a "kínai szarra".
Ha akarná a világ akkor mindenből lehetne olyat készíteni ami 40 -50 évig is működik. De a társadalmi beállítottság nem ilyen, mert pl. mindenkinek új kocsi kell 10 évente.
Az elektromos gépek bontása sem. 2.25-nél úgy kikapta a forgórészt hogy a keféket nem emelte ki előtte. Ha voltak benne azok törtek mikor a kommutátor és a csapágy közé ugrottak. A kefetartót is gallyra lehet így vágni. Mikor visszahelyezi egy csipesszel babrálja.
No, én is mindenféle karácsonyi jókívánságokat tolmácsolnék a topictársak felé - és megköszönöm a sok építő ötletet-tanácsot. Jelezném, hogy úgy tűnik, valóban "ennyi volt" a nyűgjeim oka, nem tudtam, hogy kell a lyukkéseket megfelelően pozicionálni - most a két ilyen késemet alálemezeltem, a könnyű kezelhetőség érdekében össze is ragasztottam (jó kis Araldit Strong mindent megtart) a középvonalhoz belőtt vastagságú alátétlemezekkel - a nagyobbik késből még felül is ki kellett köszörülnöm vagy másfél millimétert, hogy be tudjam egyáltalán fogni. De ezek után most hajtottam ki minden gond nélkül a soron következő óratokból majd 2mm-es fogásmélységgel kézi előtolással is több méteres, pompázatos, egybefüggő forgácsot - szóval ez így tökéletes, még egyszer köszi.
A cég ahol dolgozok, mostanság több gépész és villamosmérnököt vett fel. Fiatal kezdő, vagy pár éve végzett emberek.
Katasztrófális ismeretekkel rendelkeznek, nem viccelek, alig lehet rájuk bízni valamit. Tervezni valamit???? Húú abból mi lenne...
Nem akarok mindent az oktatásra fogni, sajnos olyan amilyen, de mindig hangoztatom, hogy nem tilos képezni magam, használható infókat szerezni stb. Annyi infó elérhető már könnyedén, nem kell a csodára várni.
A rendszerváltással kihalt!Mindenki a saját nyereségére koncentrál és nem foglalkoznak mások érdekeivel!Sajnos ez egyre jobban elsődleges szempont!Hogy hová fogunk így eljutni hát fogalmam sincs de a lényeg,ha az emberekből végleg kihal az összetartás akkor borul minden!
Aha, ez a mókus is fűrészből csinálta. A löketen lenne jó még állítani, valahogy ugy ahogy a harantgyalunál csinálták, de akkor azt az excentert teljesen at kell varialni.
Ügyes ez a kiscsávó de a szereplés nem az ő asztala :D
Én is próbáltam a Csuhás által közzétett kis hántolót csinálni, de igazából csak kisebb felületekhez jó (pl prizmák belső felülete).
Az enyémnek egy excenter van a motor tengelyén, fióksín, és rugók húzzák vissza. De nekem a motor elég kicsi, így csak finomításhoz jó. Meg egy bizonyos fordulat felett beleng a rendszer. De azért könyebbség a kézihez képest.
Ha szembejön egy gyári gép emberibb áron, és szükséged van rá, szerintem vedd meg azonnal.
Amit eddig láttam nekem ez az átalakítás a legszimpatikusabb:
Azon gondolkodtam, ha esetleg sokat kéne hántolnom valamilyen gépi hántolót érdemes lenne szerezni/venni/csinálni, hasonlóan mint Csuhás tette. Lehet, hogy egy dekopírfűrészt, vagy egy kardfűrészt át lehetne alakítani gépi hántolónak? Nem tudom magyarul mi a megfelelője a "flaking" szónak de más mozgás mint a hántolás és a célja az amúgy hántolt felületen az olaj megtartása.
Alkalmassá lehetne-e tenni ugyanazt a gépet hántolásra és >flaking< re?
Hát, ha az is ilyen lassan hat, akkor jó szívvel tudom az emlegetett kotyvát/szappanlúgot ajánlani - az is oldja ezeket, viszont sokkal kevésbé agresszív/veszélyes, mivel a szalmiákszesz roppant büdös (ammónia, ugyebár), így ezzel is zárt edényben kell dolgozni, de ezen túlmenően semmi extra para nincs, bele lehet nyúlni akár (bár utána ajánlott gyorsan kezet mosni, de nincs rögtön vész, nem tömény lúg), ráadásul a fém (réz-acél) felületeket-alkatrészeket nagyon szépen tisztítja is, a műanyagokat pedig nagy általánosságban nem támadja meg.
Léteznek kifejezetten és deklaráltan szilikon-olajok órás célokra is, de ezek valami meghatározott célfeladatra vannak (automatika golyócsapágyazás, stb.. kenésére). De általában minőségi óraolajat nagyon kevés cég gyárt/kínál (hirtelen a Moebiuson, Koch-on, AF-en kívül nem is jut eszembe több, vannak noname meg "sajátmárkás" olajak, de ezek mögött is sejthetően valamelyik "nagy" áll), és ezek nem kötik az orrunkra azt, hogy pontosan miből-hogyan kotyvasztják ezeket. A kísérletezés-fejlesztés ma is zajlik, mert a ma kapható legjobb kenőanyagok is valójában még messze állnak a tökéletestől - főleg az élettartamot illetően.
Az acetonnal azért van egy apró probléma, iszonyú gyorsan párolog. Én rögtön zárom a fiola tetejét, mert pár perc mulva üres. Emiatt nem egyszerű pillanatragasztót, epoxit oldani vele. Én úgy csináltam, hogy az acetonozás után műanyag fóliába burkoltam az egészet. Úgy emlékszem, a polietilén fóliát nem oldotta. A pillanatragasztónak egy pár óra, az epoxinak (Araldit) több nap kellett. Felpuhult, olyan lett, mint a szilikongumi, le lehetett vakarni.
A cianoakrilát melegítésénél nagyon óvatosnak kell lenni! Maró gőzök szabadulnak ki, amik a szembe jutva igen fájdalmasak (sajnos kipróbáltam :-((.
Valójában "bármivel kenhetők", ami a célnak megfelelő. A nagy óráknál (toronyórák) nagy erők hatnak (láttam toronyórát, aminek az ütőszerkezete elkapott egy rajta kotló galambot ütéskor, berántotta, ledarálta, és utána évekig hibátlanul működött tovább, az odaszáradt tollak meg keringtek a fogak között...) - de ugyanakkor keveset mozognak. Nincsenek igazán gyorsan forgó csapok, ráadásul a szerkezet viszonylag gyorsabban forgó áttételi részei - a gátszerkezethez, gátlóhoz-horgonyhoz közeli kerekek, a gátkerék, a horgony - már azért jóval kisebb nyomaték alatt vannak. Egy ilyen óránál a zsinórhengeren még mázsás súly lóg ugyan - de ez naponta legfeljebb néhányszor fordul meg. Ennek megfelelően azért lassú az elhasználódás, ha előírás szerint évente (üzem közben is akár) manuálisan megtisztogatják és átkenegetik ezeket, akkor generációkon át elkattognak, mielőtt nagyobb felújításra szorulnának.
De. A gumitömítésekhez. :-))) Külön kis készség van erre, valójában egy sima kerek dobozka alul-felül benne szivaccsal (én nem vettem gyári Bergeont 2x ezerért, hanem egy kiürült műanyag Diabolo légpuska-golyó tartót használok), amit megkenve szilikonzsírral, csak bele kell tenni a tokok kerek gumitömítését, megforgatni kicsit, és szép egyenletesen átzsírrozza.
Amúgy kis óráknál a sűrű szilikonzsír még használatos a felhúzó-állító szerkezet illeszkedéseinél és a körmös-hornyos kerék (ez "racsnizik" a korona ide-oda forgatásakor) fogazásánál - ezek az órák legnagyobb erőhatásoknak kitett részei. De mindenhova máshova a zsír a szörnyű "sűrű", még az olajakból is ugyebár csak az oda való a megfelelő.
No, erről szerencsére tudok mesélni - az órás praxisban használt szappanlúg (tiszta szappan/kenőszappan víz és szalmiákszesz elegye) az összes ciano-akrilát alapú pillanatragasztót, de még a két komponensű (Araldit pl.) ragasztók egy részét is oldja. Nem valami vadul és élénken, de oldja, beáztatva az összeragadt alkatrészeket szappanlúgba 1-2 nap alatt eleresztik egymást. Nyilván ez mondjuk egy komplett összeragadt varrógépnél nem működik (vagy kell egy kádnyi szappanlúg), ráadásul a lúg lassan ugyan, de megtámadja az alumínium, spiáter alkatrészeket is (az órákban lévő acél és rész alkatrészeket nem, és az acélon fellazítja, simán letörölhetővé teszi a felületi rozsdákat, a rezet meg szép tiszta aranyfényűvé teszi, és kioldja a beszáradt zsíros-olajos lerakódásokat).
A pillanatragasztókat még egy dolog oldja jól - a hő, de nyilván oda kell figyelni, hogy másban ne tegyen kárt. Két összeragadt kis acél alkatrészt hőlégfúvóval, vagy akár pákával jól ki lehet szabadítani - de ha ott van valami más hőre érzékeny dolog is, akkor ez nem jó ötlet.
Az óraolaj speciális állatfajta. Ugyanis (kis órákon, egy toronyórát simán disznózsírral kentek már a középkortól is...) nagyon vékony filmet kell képeznie, nem szükséges nagy felületi nyomást kibírnia (igen-igen kicsik a specifikus terhelések) - viszont elvárás tőle, hogy sokáig megőrizze a kenőképességét és ne változzon sem az idő, sem a hőmérséklet hatására jelentősen a viszkozitása. Valójában ennek soha - máig sem - sikerült tökéletesen eleget tenni... A XVIII. század végéig, XIX. század elejéig a vékony, esetleg le is desztillált olíva-olajokat tartották a legjobbnak - de évente frissíteni kellett a kenést, és nagy hidegben bedermedtek, megállt az óra. De nem volt jobb. A XIX. századtól a XX. század közepéig az állati eredetű, főleg pataolajok voltak a meghatározók - ezek tartósabbak, 3-5 évig a "helyükön maradnak", nem dermednek annyira könnyen meg hidegben (de azért ezeknek is nő jelentősen a viszkozitásuk), viszont idővel savasodnak, ami megtámadhatja az acél felületeket, és/vagy gyantásodnak, ezért szoktak a régi órák "besülni", sűrű ragacs, mézga lesz az olaj maradékából, és a billegő-gátszerkezet beragad.
A mai korszerű - és fajlagosan eszméletlen drága, kb: millió Ft/liter nagyságrendben árazott, de amúgy nagyon kis kiszerelésben szükséges - szintetikus óraolajok voltaképpen észteralkoholok, elég jó a hideg-meleg-tűrő képességük, jól kennek, a jellemző rájuk, hogy nem besűrűsödnek, hanem egyszerűen nyomtalanul elpárolognak végül, így az óra nem áll meg - viszont elkezd (sokkal) gyorsabban kopni. Az idő most is gond - a Moebius a legjobb olajaira is csak 6 év "kihordást" mer javasolni, ezért is kötelező típustól függően a mechanikus karórák 4-5-6 évente leszervizelése - bár egy átlagos óránál ez azért 6-8 évre nyugodtan elhúzható, de tovább nem javasolt.
A WD40 meg a petróleum az elszennyeződött, beragadt nagy órákba (faliórákba, vekkerekbe) gyakran fújdogált de nagyon kontár dolog - mivel a petróleum fellazítja a szennyeződéseket, kicsit - vagy teljesen - feloldja a besűrűsödött régi olajokat, általában elindul ezek után az óra, látszólag vígan meg is, de a petróleum nem ken sokat, és hamar végleg elpárolog - és utána még rosszabb lesz a helyzet, viszont, ha kioldotta az elakadást okozó lerakódásokat, akkor tovább járhat az óra, de már tök kenetlenül, és mikor végül már a kopások állítják meg - akkor már kevés lesz a tisztítgatás, jön a nagyjavítás, ami nagyon sokszor gazdasági totálkár... Úgy szét tud egy öreg falióra kopni, hogy jóformán minden csapot újra kell esztergálni-fényesíteni, minden (szépen oldalra kikopó) csapágyfuratot felfúrni és perselyezni (minden perselyt egyedileg esztergálni-fúrni természetesen), új horgonykarmokat csiszolni - egy így kimúlt kétsúlyos/felesütős faliórába lazán bele tud gurulni a teljesen korrekt felújításhoz 30-40 munkaóra - aminek a töredékét sem éri meg természetesen az óra, tehát általában megy a lomba a szerencsétlen... A varrógépolajak meg hasonlók ugyan nem a faliórákhoz lettek kitalálva, de még mindig sokkal jobb megoldást jelentenek, mint a WD40... Van kimondottan ide, nagy órába és rugók kenésére való "nehéz" óraolaj (4-es pl.) - ez is "vékonyabb" amúgy a műszerolajoknál, de nem drámaian. A kis órákhoz viszont ennél jóval könnyebb (és drágább) olajok kellenek, egy korszerű, nagy lengésszámú átlagos karóra-szerkezet egy varrógépolajjal nem is jár el, beáll tőle a billegő...
Más: köszönöm a sok építő ötletet, kezdek megvilágosodni, most először is a rosszul befogott, túl mélyen ülő lyukkéseimhez fűrészelek alátétlemezeket, és megemelem őket a középvonalig - és utána beszámolok a fejleményekről. Lehet, hogy ezzel meg is oldódik a probléma, meglehet, egyszerűen rosszul használtam őket.
Úgy hallottam, hogy pl. lópata olaj. Ma már biztosan szintetikus olajakat gyártanak. Apró üvegcsében, aranyárban vannak, persze nagyon kevés kell belőlük, vagy még annál is kevesebb.:-)
Volt egy komplett szettem a háromból (kölcsönadtam aztán nem került vissza). A lemosójának nagyon olyan szaga van mint a kórházi kézfertőtlenítőknek. Gondolom valami hasonló összetétele lehet.
Igen, az rendben is van. De ha már oxidálódott valami és pl. mondjuk nem tudod mechanikusan eltávolítani az oxidok, ( nem férsz hozzá ) akkor először " fel kell oldani az oxidot", utána jöhet a letisztítás, eltávolítás és utána jöhet valami szer ami megvédi az újabb oxidációtól.
Vagy veszel a Tescoban WD40-et "az mindenre jó".:-) Én is használom, de nem mindenre...
Édesapámék szállítottak ki egy gyártósort az oroszoknak a Lada gyárba a 80-as években. Mesélte, hogy az egyeztetések során kinti mérnökök külön kérték, hogy a karbantarási útmutatóban okvetlen legyen benne, hogy az elektronikát tisztaszesszel kell tisztítani.
Ha már megtörtént esetet említesz, én is megosztanék egyet. Nem egészen olaj téma, inkább Kontakt spray sztori.
A nyolcvanas évek elején egy kutató intézetben kezdtem dolgozni. Tele voltunk kurrens anyagokkal, pl. az eredeti kontakt gyártó összes termékével. Használtuk a Kontakt 60 ( oxidoldó ), ezután a Kontakt WL ( Tisztító, lemosó ) és ezután jött a Kontakt 61, így volt igazán kezelve egy kontatus stb.
Egy gépész kollégánk aki délutánonként maszek autószerelő volt, kért tőlünk " Kontakt " sprayt. Hiába mondtuk neki, hogy várjon pár napot, mert ami neki kell abból éppen kifogytunk. Mindennek elmondott bennünket, hogy milyen szemetek vagyunk, hogy nem adunk.
Pár nap elteltével ismét megjelent és még jobban lehordott bennünket...Nem értettük a dolgot, de kiderült, hogy elcsent tőlünk egy Kontakt spray-t és az otthon javításra hozott autók kontaktjait jól befújta, aztán semmi nem működött.
Kiderült, hogy elvitt egy Kontakt szigetelő lakkot!:-)) Szép munka lehetett.
Így néz ki 
Vágja a menetet, közeledik a végéhez
És szétugrott. Közben a bakelitgombos rész felénk elfordult egy kicsit. Gondolom azzal a gombbal kell visszazárni a pofákat.
