Városlőd: Első említése 1270-ből való: Leueld formában. Az előtag először 1531-ben adatolt: Warasweld. Az utótag eredeti alakja tehát Leveld, ami a lő ige e-ző származéka, és arra utal, hogy a települést a királyi erődóvók (vadőrök) lakták. Az megkülönböztető előtag eredetileg Váras alakú volt, és a település mellettiHölgykő várára utalt a szomszédos Kislődtől való megkülönböztetés végett.
Nyékládháza: E település 1933-ban jött létre Mezőnyék és Ládháza egyesítésével.
Mezőnyék első említése 1399-ben történik Mezewnyek-ként. A Nyék utótag ugyanaz mint a megfelelő honfoglaló törzs neve, és arra utal, hogy a települést ilyen törzsbeliek alapították. A Mező pedig a bükkalji települések jellemző megkülönböztető előtagja.
Ládháza első adata Laad 1293-ra datálva. Eredetileg tehát puszta személynévi eredetű, később bővült ki a háza 'települése' utótaggal valószínűleg Sajóládtól való megkülönböztetés miatt. A Lád ismert XII-XIV. sz.-i nemzetségnév, a falu alapítása velük lehetett kapcsolatos. A Lád név a szláv Vlad személynévre megy vissza, amely viszont a Vladiszlav (> m. László), Vladimir, Bohovlad stb. szláv nevek rövidülése.
Irtó meglepődnék, ha nem lenne! :-)
Szvsz szinte kizárt, hogy nem abból származik.
Különösen, hogy van olyan kifejezésünk is pl., hogy magyarán szólva.
Jut eszembe: és a német deutlich csak nem a deutschból?
Nyékládháza ha jól emlékszem két falu összevonásából keletkezett: Mezőnyék és Ládháza. (Közös vasútállomásuk volt. Lásd: Kálkápolna.) A Nyék az egy ősi törzs- (nemzetség?) név, egész biztosan annak a törzsnek a képviselői alapították a falut. Emlékszem az iskolából valami felsorolásra: Nyék, Megyer, Kér, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Keszi. Nem tudom pontosan, hogy mik voltak ezek, talán a vérszerződésben résztvevő hét törzs...
Miért pont kotyog? Inkább kotkodál!
És egy nagy felfedezés: "lucerna" ="ló cérna" (megeszi a lu {bocs} és vékony hosszú szára van)!:-)
Ui.:most sarlóztam lucernát , ilyenkor magvas gondolataim támadnak.
Kedves rumci és Kis Ádám!
Én csak nyelvhasználó vagyok, annak is kicsit szeleburdi néha. Az előbbiből adódóan nem is nyomaszt a szakmai distinkciótétel terhe, élvezem a magyar nyelvet, örülök az új szavaknak, és bizony órákig elvihogok magamban egy-egy furcsaságon. ;o)
Maradok hűséges olvasótok:
r
Milyen baj? Szerintem nincs itt semmi baj. Csak azt kell tisztán értelmezni, amit Rumci írt:
A nyelvművelő és a nyelvész nem keverendő össze. Ami nem jelenti azt, hogy egy személy ne végezhetné mind a két dolgot, és ez nem szkizofrén helyzet.
Ugyanakkor nem egyértelmű a dolog, ugyanis a közönség általában a nyelvművelőket ismerik, őket tartják nyelvészeknek.
Nekem nagyon kellemetlen tapasztalataim vannak a nyeévművelést illetően, ugyanis ezt a tevékenységet sokszor tudoimáényosnak tekintik, pedig annyira telítve van emocionális töltettel, ami cáfolja és megakadályozza a tudományosságot. Volt is, hogy emiatt nyelvművelő társaságot otthagytam.
Bocsánat, nem akartam senkit megsérteni, de a tartalomjegyzékben ez olvasható: Magyarulez A nyelvművelő fórum... Ezért bátorkodtam, nem is sejtettem, hogy ilyen baj lesz belőle. :-(
Azért szerintem vannak nyelvművelők számosan, akik mellesleg nyelvészekis. És a nyelvészek körében is előfordulnak nyelvművelők. De persze bőséggel akadnak nem nyelvész nyelvművelők és nem nyelvművelő nyelvészek. (Persze mindkét kategória definíciója bizonytalan.)
Sziasztok nyelvművelők! Azt szeretném megtudni, hogy ha van finnyás, akkor mi az a finnya? És ha van kotnyeles, mi az a kotnyél? És ha még tudtok ilyen párokat, azoknak is örülnék ;o)
r
Én szívesen olvastam a Kis magyar nyelvklinikát, csak az zavart, hogy hemzsegett a helyesírási hibáktól. Erről mondjuk a kiadó tehet, de azért nevetséges, nem?
Üdv mindenkinek! Hátha valaki nem vette észre (mint én ezt a kisebb topikot) - hogy a "plenáris" topikban hosszú és érdekes vita volt-van a "szia", a "bunyó" és a "hablatyol" eredetéről.
> Honnan ered a kintorna szó? Német közvetítéssel a középkori latin quinterna 'ötöd hangterjedelmű ' szóból. Ez eredetileg egy forgatókarral működtetett nyelvsípos kéziorgionát jelölt, amely a XVIII. sz-ra elterjedt utcai hangszer lett. Amikor megépítették német nyelvterületen az első verkliket, akkor az utcai használat és a tekerve működtetés hasonlósága miatt megkapta az addigra eltűnt középkori hangszer nevét. A felélesztett szó egyébként egy ideig a tekerőlantot (nyenyere) is jelölte. Innen van, hogy Schubert: Der Leinemann c. dalát máig A kintornás-nak fordítjuk (jóllehet az valójában tekerőlantos).
Ha valaki jót akar magának, Tótfalusi-szótárakat ne vegyen! Az ürge igen jó műfordító, de nyelvészetről, szótárcsinálásról fogalma nincs. Amúgy a vécépapír-kiadóknak gyártja örökbecsű műveit. Ha valakinek etimológiai szótár kell, ott az EWUng., mint egyetlen korszerű munka.
A szóeredet tovább is tart, mint a hivatalos szóbokor, mert ha a csirkét eladó egyszersmind csirke(be)fogó is, valahol csak befogja azokat a csirkéket – másét, vagy senkiét. Eképpen – ha így van – a bűn és erény ingatag mezsgyéjén halászgat az avarosban ;-)
Tehát nem zárja ki az általam említett tevékenységi kört.
Mellesleg a felnőttebb változata, a „tikász” valóban létező szó felénk, és az tényleg nem jelent egyértelműen rosszcsontot ;-)
