A Holt-tengeri tekercsek 1967-ig összegyűlt darabjainak teljes gyűjteményét az Izraeli hadsereg egész egyszerűen elrabolta a Palesztinoktól, „hadizsákmánynak” tekintette a 7-napos háborút követően. E tettével hozzásegített a világ egyik legnagyobb korrupciós abszurditását, kisajátítva egy nem zsidó népesség szellemi és vallási történetét, és ezt hatalmas tudományos eredménynek állítja be.
Orbán elmulasztotta megemlíteni Netanjahunak a qumráni abszurdumot, amely abból áll, hogy görög szóval esszénusoknak és zsidóknak tartják Qumrán lakóit, pedig Eusebius egyháztörténész, Jeriko kapcsán már megnevezte az ott lakó ősnépet, a Magharya népet a XII. században.
A rend, bor és kenyér rituáléi, a fehér öltözet, és az időszámítása, ünnepei homlok egyenesen ellentétesek a zsidó Hold időszámítással, ugyanis napvallást gyakoroltak Melkiczedek rendje szerint.
A Qumráni tekekercsek kutatását kizárólag minősített érdekű kutatók végezhetik, így most az a helyzet, hogy a magyar ősnép szellemi termékeit és mibenlétét mi nem is láthatjuk eredetiben, csak a kiherélt végterméket.
Itt kell megemlíteni azt a lényeges körülményt, hogy a temetkezést zsidó ritus szerintinek minősítik, noha nem az.
Ugyan ez történik a Jordán Makhaerus feltárásnál is, ahol a zsidó érzékenység miatt a temetőket zsidók kutatják, noha nem zsidókat temettek oda Keresztelő János idején.
Ez a történelmi kisajátítás hazúg, arról már nem is beszélve, hogy katonai akcióban rabolták el a qumráni tekercseket.
Zéro toleráncia az antiszeminizmus ellen? Nagyon helyes! Nem lehetne antimagyarizmus ellen is zéró toleránciát hirdetni? Mindjárt volna néhány antimagyar jelöltem a bírósági eljárás indítására.
Alaposan helyretették az amerikai New York Times című újság szerkesztőségét, miután néhány nappal ezelőtt egy olyan véleményt jelentettek meg, amely azt az abszurd állítást fejtette ki, miszerint Izrael miniszterelnöke az antiszemiták pártján áll.
Az izraeli miniszterelnök látogatása valóban és több tekintetben is történelmi esemény lett. Ez Magyarország és a magyar kormány kétségtelen diplomáciai sikere mellett egész Közép-Európa, legfőképpen a V4-es együttműködés országcsoportja számára világpolitikai elismerést is jelent. A Netanjahu-vizitnek ugyanakkor a magyar belpolitika számára lett egy nem várt, járulékos következménye is: az antiszemitizmussal való vádaskodás ország-világ előtt vált nem egyszerűen hiteltelenné, de nevetségessé is.
Annak ugyanis, hogy Netanjahu most Budapesten van, leginkább Sheldon Adelsonhoz lehet köze, legalábbis a Háárec szerint. A milliárdos kaszinómágnás nemcsak az amerikai republikánus párt és Donald Trump, de Benjamin Netanjahu legfontosabb támogatója is volt.
Adelson sokáig lelkesen támogatta Netanjahut és a politikáját, de az utóbbi időben kicsit eltávolodott tőle. Az, hogy Netanjahu látványosan találkozik Soros György legnagyobb kritikusával, Orbán Viktorral, újra közelebb hozhatja Adelsont Netanjahuhoz. Soros ugyanis nemcsak Izraelben, hanem Amerikában is szemben áll Adelsonnal. Amíg Adelson a republikánusok egyik legnagyobb támogatója, addig Soros a Demokrata Párté.
“Helyesen kritizálják Sorost” – Helyretette a spekulánst védő New York Timest az izraeli nagykövetség szóvivője.
Soros Györggyel kapcsolatban keményen helyretette a New York Times szerkesztőit Itai Bardov, a washingtoni izraeli nagykövetség szóvivője, aki a napilapnak írt levelében nyomatékosítja, Benjamin Netanjahu miniszterelnök nem tolerálja az antiszemitizmust, Soros György ugyanakkor támadja és rágalmazza Izraelt, ezért nincs ellentmondás a Sorossal szembeni megnyilvánulások és az antiszemitizmus elleni harc között. Levelében Itai Bardov idézőjelbe teszi, hogy Soros humanitárius… Megírtuk, Jeruzsálem elzárná a Soros-szervezetek pénzcsapjait.
A magyar birtokos parasztság között is előfordult a birtok egy kézben tartása érdekében.
Gazdasági-társadalmi okokból egyes közösségek, illetőleg egyes leszármazási csoportok tudatos megfontolás alapján előszeretettel kötöttek rokonházasságokat, melyek segítségével a vagyont – elsősorban a legfontosabb ingatlanokat: a házat és a földet – a rokonságon belül lehetett tartani. A legtöbb esetben unokatestvéreket (ritkábban nagybácsit és unokahúgot) házasítottak össze a vagyon megtartása érdekében.
"honfoglalást a szentföldi magharya rokon népek ellen"
Miért, tán hagyták magukat a "magharyak"?
"írmagjukat is kiirtották"
Nem irtották ki őket, bár Jahve azt parancsolta nékik, de a zsidók nem arról híresek, hogy Jahvénak engedelmeskednének, mert keménynyakú nép az, mindég a Teremtő ellen lázad. Épp ezért panaszolkodik a zsoltáros:
