Az illető állítólag valami honi guru a témában. Úgy tűnik, hogy a bizánci művészek az ún. süllyesztett rekeszzománc technológia kifejlesztésével egy saját, a korábbiaknál fejlettebb technikához jutottak.
"No ét te mivel tudod bizonyítani, hogy ez a technika Bizáncban született....?"
Nem Bizáncban született, ez a technika sokkal régebbi. A legkorábbi fennmaradt rekeszzománcos ékszerek a Kr.e. 13. századból valók és Cipruson kerültek elő.
Bosporan Iron Double-bladed Sword, the Sheath and Hilt of Gold and Inlaid in the Cloisonne Technique Iron, bronze, gold, garnet, glass paste, 400-450 C.E., From KerchL. of blade 87 cm.
The sheath and hilt were lavishly covered with gold plaques decorated with garnet inlays executed in the cloisonné technique, and the hilt originally ended with a decorative detail. This is a typical example of weaponry of the time of the great migration of peoples. Similar swords were widespread on the vast territory of Eastern and Western Europe, the Black Sea and the Northern Caucasus. Text and image from the website of the Hermitage.
"The triptych is adorned with 115 cloisonné enamels deriving from the workshops of Georgia and Constantinople from the 8th century to the 12th. The enamels are in the form of round medallions, rectangular and cruciform plaques, chiefly with depictions of saints, and some are ornamented with patterning. The cover of the reliquary is adorned with a 10th-century cloisonné plaque with a Crucifixion scene. Of particular note is the apical enamel of a royal pair whom a Greek inscription identifies as the Byzantine emperor Michael VII Doukas and his Georgian consort Maria, daughter of Bagrat IV of Georgia, both of whom is represented as crowning. This medallion, possibly brought in Georgia by Maria in 1072, was the only visible figural image when the triptych was closed."
"1. Egy konkrét kérdésben teljesen idiferens, hogy szerinted mi volt általában a helyezet."
Egyáltalán nem az, ha abban a 'konkrét esetben' nem sok konkrét támpontunk van!
-----
"2. Veled ellentétben én nem vonom kétségbe, mert nem látom egyirányúnak a "kulturális javak" cseréjét a világban.
Lehet, hogy nagy-nagy misztikus "keletimádatodba" belefeldekzve észre sem veszed, hogy bármennyire is előrébb járt sokáig, sok tekintetben civlizációs szempontokból Európa nyugati része előtt Ázsia némely tájéka, mégis szüeltett a Mediterrán világban és nyugatabbra is számos olyan kulturális teljesítmény, ami ma ismert formájában mégiscsak e térség "saját", azaz lokális teljesítménynek tekinthető."
Nos nem, nem vagyok semmilyen 'imádó', csupán igyekszem tárgyilagos lenni! (És itt én írhatom le, hogy 'veled ellentétben'! Veled, aki képtelen elfogadni, hogy itt magyarföldön, eleink is voltak képesek csodálatos dolgokra!...ugyanis szerinted minden, de minden csakis külföldről jöhetett! Szerited tán még a gomb, az lsónemű viselete, a kocsi, a visszacsapó íj stb is!)
Én sem vonom, vontam kétségbe a kétirányúságot, de ha csak kicsit is komolyan veszed ezeket a dolgokat, tudod, hogy a prioritás kelet javára fennált!
(Azzal együtt, hogy természetesen óriási eredmények születtek a mediterráneumban is!)
Ismét a mellébeszélés bajnoka...és még te vádolsz ezzel!
Az egész koronatéma egyik sarkallatos tétele, hogy az apostlképek hol készüéhettek/készültek?
Ezzel kapcsolatban minden itt lezajlott vita előtt volt nektek egy tézisetek, miszerint 'valaholdélitáliában' készültek.
Kijeletitek ezt és nem igazoljátok!
Tóth Elek csak a keletkezés időpontjára ad támpontot.
A stílusjegyek lennének a következők...ámde ott vannak a magyar eredetre utaló piros szinezések. Konkrétan! Amik nyugaton nem fordulnak elő, ellenben a kaukázusba igen! (K. triptichon.)
Ugyanakkor ti is (előbbi beírásodban is) elismeritek, hogy a zománckészítés művészete, a mesterség technikai elemei terjednek szerte a térségben és a szomszédságban is.
Ugyanakkor tiltakoztok az ellen, hogy magyarországon is tudtak/volna ilyen magas szinvonalon zománcot készíteni! (Vajon miért e bősz tiltakozás?)
Tény az is, hogy a korai időkben keleten magasszintű volt a zománcművesség. (Nem az a lényeg, hogy azt a bizonyos kancsót/kannát 'attilakancsónak' nevezik e vagy másnak--jól tudod, hanem az, hogy Rashid ajándéka N.Károlynak és hogy keleti munka. Ami bizonyítja, hogy ekkortájt magasabb szintű volt keletebbre a zománcművészet, mint ugyanakkor Bizáncban. (Akkor is áll ez, ha később Bizánc magasabb szintre fejlődött.)
Namármost. ha a zománcművészet jobbra-balra elterjedhet, miért is lenne magyarország kivétel?
Ha a képeknek csupán készítési időpontjára ad Tóth támpontot, s lokálisan nem, ezzel együtt pedig ott vannak a képeken olyan minták, amikről pedig tudjuk, hogy keleti szokás/motívum....na, akkor hol is készülhettek az apostolképek??!!
Örülök, hogy te is így vélekedsz! (És ezzel egy 'aranyos' kis öngólt lősz!)
Csakhogy.
- egyrészt te kb. tizszerannyiszor kérdezel vissza.
- másrészt: ismét méltóztatsz elfeledkezni arról az alapelvről, kogy aki a primer állítást teszi, az kell igazoljon!
Ezért 'jogos' részemről megkérdezni: hol vannak az igazoló tények arra, hogy Bizánc volt az első a zománctechnika terén? E kérdést az teszi indokolttá, hogy tudjuk, más kultúráls és művészeti területen mindenhol KELET volt az első, az átadó!
(Azon kívül pl. ott van az attilakancsó. Tudjuk, hogy keletről jött ajándékként Kagy Károlynak. (800 táján/előtt készült.)
Ekkor Bizáncban még tán nem is voltak komolynak vehető zománc-műhelyek!
De, erről szóltam. Ha a tudomány azt állítja a feketéről, hogy fehér (ha az axióma), akkor az nem tudomány. De különben meddő a vita, ha nem konkretizáljuk.
