azt jelenti. van benne szifon, es be kell kotni a csatornaba, mint egy mosdot vagy mosogepet.
ha lentebb van mint a csatorna, akkor kell atemelo szivattyu. mint amilyet legkondiknal is hasznalnak. kicsi edeny, akar veder, benne a szivattyu uszoval. ha megno a szint, bekapcsol is kinyomja a vizet. ha megszorul az uszo, akkor meg arviz.
van meg a nagy veder, parnaponta kiont modszer, de avval is garantalt az arviz.
Urak! Megéri villanyról áttérni gázra a HMV előállítás szempontjából?
Jelenleg kb15ezret fizetünk villanyt és vezérelt bojlerrel állítjuk elő a melegvizet. Szerény számításaim szerint egy indirekt tároló és a hozzá tartozó alkatrészek megközelíthetik a 100 ezret és még azt be is kell szerelni. Ebben az esetben a villanyszámlánk kb megfeleződne, viszont a gázszámlánk nőne és nyáron a jelenlegi max 8-10 köbméter a többszörösére ugrana, tehát valószínüleg a haszon havi szinten nem érné el az 5000 forintot. Így az indirekt tároló több év alatt hozná vissza az árát, de ez is csak abban az esetben valósúlna meg, ha a gáz mindíg kisebb mértékben drágulna, mint a villany. Ez nem valószínű, mert szerintem a nem megújuló energia a jövőben elég nagy mértékben fog drágulni, lesznek itt még furcsa dolgok. Ezért komolyan elgondolkodtam azon, hogy megéri-e úgy fejleszteni, hogy a gázt állítsuk a középpontba...?
Nem lenne-e értelmesebb inkább hagyni a villanyt és esetleg a későbbiekben egy napkollektorral bővíteni a rendszert, így gyakorlatilag nyáron ingyen lenne hmv?
Van egyáltalán olyan villanybojler amire napkollektort lehet kötni, ezáltal mindkét energiaforrás melegíthetné ugyanazt a tartály vizet?
A mai sima villanybojlerek nem korszerűbbek, mint egy 10-15 éves Hajdu bojler, ezáltal nem csökkenthető ennek a cseréjével a villanyszámla?
Véleményt szeretnék kikérni egy szakitól,egy aprócska dologban kérném segitségeteket!
Van egy gázégőm (mint amivel a rézcsöveket forrasztjátok össze) és azt szeretném átalakitani olyanra hogy egy hosszabb sorba égjen.(kb 15cm)
Én arra gondoltam hogy egy fém vagy rézcső egyik oldalát lezárom,a másik oldalon pedig bevezetem a gázt a gázégőből majd ezt a csövet megfurkálom (kb 10 helyen fél mm -1mm es fúróval)
Legyenszives valaki irja meg,hogy ez igy kivitelezhető-e!
illetve az jutott eszembe hogy egy régi házban sztem nincs nekik megszámolva hogy a folyosón hány parapett kivezetés van. nem tudom érdemes lenne esetleg erre rájátszani. (persze nekem mint kibicnek ugye..........)
nem akarlak elkeseríteni de koepgepkft-vel ellenben (persze mint mondottam kéményadószedő mondotta 2 különböző kerületben) állítom hogy ha a lakás felett lakószint van akkor bukó a parapet (cirkó is parapetnek számít) nem engedik meg. (én megpróbálnék esetleg érdeklődni a tetű kéményseprőknél hogy mennyire meggyőző feléjük egy deákigazolvány (esetleg 2-3) mert ez az egész baromság csak pénzlehúzás, semmi köze ahhoz hogy mi biztonságos meg kik halnak meg......
Jelenleg csőtermosztát vezérli a rendszert,(a kályha részt)Nyáron nincs gond mert van egy 24 vákumcsöves vizmelegítő ami faszán műkszik, ha kifogy akkor nyomja a cirkó a melegvizet.A motoros szelep föladatát kiválóan megoldja 2 db golyóscsap, nem derogál átváltani.Csak azért kérdem hogy érdemes-e hőcserélősre, nyitott rendszerre átalakítani a kályharészt?????
Hát, nem nagyon hiszem, hogy egy termosztát bekötés miatt, bárki is szerelőt hívna :)
Amúgy jobb szeretem az e-mailt, átláthatóbb, nem kell keresgélni, stb. stb. meg végiggörgetni 68hsz-t hogy lássam hogy egyáltalán mi a kérdés, vagy a reagálás....
Mégvalami, lehet, hogy amikor beszerelték a régit akkor a szerelőnek volt ocsóé sima hosszabbítókábele és azért van neked ott három szál. Ne tévesszen meg, az oda fölösleges, csak nem két eres kábelt, hanem három erest használtak. Ennyi.
Nos, akkor én elmondom, mivel kb 1 hónapja szereltem be az enyémet.
Először is, nem tudom, hogy a jelenlegi termosztátod hol van, de azt a kábelt felejtsd el, fölösleges. Ha RF termosztátot vettél akkor pont az a lényege, hogy nem kell kábel. Amire szükség lesz:
-konektor a kazánnál
-egy dugvillával ellátott kábel (nekem egy 50 centis régi hajszárító kábel tetszett meg a gyári dugvillával.)
-egy másik egyszerű két eres kábel amivel összekötöd a termosztátot a kazánnal. (Erre egy másik használaton kívüli konyhai eszköz kábele volt a jó).
Szóval előveszed a használati utasítást és megnézed, hogy mi a lábak kiosztása.
-N és L a közvetlen áramellátás. Ide kötöd a dugvillával ellátott kábeldarabot, de MÉG NEM DUGOD BE A KONNEKTORBA!!! Igaz, hogy a rajzon úgy szerepel, hogy az L a fázis, de mivel váltóáram teljesen mindegy. Főleg, hogy én nem is tettem külön biztosítékot neki.
-fogod a másik kábel darabot és bekötöd a kazánba a jelenlegi termosztát kábelének a helyére, valamint a vevőegység 1 és 2 pontjára.
Az összerakás után elvégzed a beállításokat a kézikönyv alapján ha szükséges, majd örülsz!
Egyébként a használati utasításban minden le van írva érthetően. Ne sajnáld rá az időt, hogy először elolvasd.
Úgy látom van némi fogalma egyeseknek a fűtésekről.
Na nekem nem túl sok (csak józan paraszt ész). Egy kérdéssel fordulnék hozzátok, kérlek segítsetek:
Vettünk egy házikót, ahol a kombikazán ELEKTROLUX GCB-350.
Érdekesen kezdődik,ugye?
Egy egyszerű Honeywell termosztáttal van szerelve, ezt szeretném lecserélni egy Computherm Q3 RF-re. Lekaptam a régit a falról és 3 vezeték van mögötte, abból 2 van bekötve a termosztátba, nulla és fázis helyére (kék és fekete), egy sárga-zöld csak lóg, de hogy a kazán melyik pontjáról erednek, addig még nem jutottam.
A rádiós szerelésije pedig azt írja, rá kell kötni (230v-ot )nullát, fázist, és a kazán két vezérlőszálját (ezt zárja- nyitja). Kicsit nem kevés a meglévő 3 vezeték?
Mondjuk meg sem néztem, hogy mik vannak a már meglévő kanócokba, meg honnan jön, de ez már számilag is kevésnek tűnik.
Az előfordulhat, hogy nem is jó, nem lehet bekötni ehhez a kazánhoz ezt a rádiós termosztátot?
Vagy csak hívnom kéne egy villanyászt :-)? Az egyszerű, úgy nem szeretem!
Bocsi a kifejezésekert, nem vágom túlzásba a villyanyt sem!
Ez igazából fogyasztóvédelmi kérdés, max. annyit tudok írni, hogy én mit tennék...
Én vagy a forgalmazóval vagy a gyártóval/szervízzel venném fel ismételten a kapcsolatot, hogy ez már a 2. készülék, amit felraktak és még mindig ugyanaz a hiba, ellenben a másik két konvektorodnál ez a jelenség nem tapasztalható ( gondolom oda is ugyanaz a gáz megy :)
Amennyiben nem akarnak cserélni, vagy pénzt visszaadni én a fogyasztóvédelemhez fordulnék....
Igazából ezek szépen , jó sok hangzatos névvel ellátott rendszerek, agyon bonyolitva, hogy az ügyfél hasra essen , hogy hú, ezek mennyire ott vannak, ezzel szemben a saját rendszereink kevesebb tartalommal, kevésbé komplikáltan, olcsóbban összeállított rendszerek, amik ráadásul nyugodtan nagyképűség nélkül állíthatom jobban is működnek
nem kell két tartály, nem kell zárt rendszer fatüzeléshez, hozzáteszem nem is lehet MO.-n
nem kell ennyi ide-oda szabályozás, stb...
részleteket meg nem szivesen tennék közre , mivel rettentő sok munkaóránk benne van , hogy ilyen rendszereink legyenek, és vannak olyan infok amiket nem adok ki
most lehet megkövezni, oltogatni,de nekem elég bizonyíték, hogy nem egy ilyen rendszert szedtünk szét, és alakítottunk át a miénkre, amivel mai napig meg vannak elégedve:))))
sztem vegyük fel a kapcsolatot , mert ennek a felét kiszórnám, felesleges ennyi mindent belerakni, és valószínűleg látatlanban is olcsóbban ki lehet hozni , mint az itt felsoroltakkal:)))))
Én laikusként egy nehéz döntés előtt állok. Két kivitelezőtől is kértem árajánlatot az épülő házunk víz és fűtés szerelésére. Nagyvonalakban faelgázosító kazán + 1 m3 puffer tartállyal + padlófűtés és radiátor is lesz az épületben. A meleg vizet télen a kazán, nyáron a napkollektor és/vagy villany biztosítja.
A két szakember más-más termékekből rakta össze az ajánlatát. Szeretnék segítséget kérni melyik a jobb választás. A nagyobb tételeket leírom, remélem ad valamilyen támpontot.
A:
Fűtés: Atmos DC22 kazán
Wilo RS 25-7 keringtető sziv
GWT 100l-es puffertartály
Merülőhüvelyes termosztát
Háromutas motoros váltószelep+motor
Laddomat 21 hőszab szelep
Flamco Duo solár 300l indirekt tároló
N100 reflex tágulási tartály
Kollktor: DÉG-RIELLO síkkollektor
Oventrop sziv. hidraulikai egység
Oventrop Unibox RTL padlófűtés szab
Osztógyűjtő átfolyásmérős (11 körös, Németh Kft)
Solár automatika SIEMENS
Solár tágulási tartály
Víz: PPR elemek
Flamco Solar 300l kétcsőkígyós tározó (miért van még egyszer?)
B:
Fűtés: Atmos DC22 kazán
nad 1000l v2 puffertartály
ESBE 465+G25.50 sziv
140i tágulási tart
V135-1B keverő/elosztószelep
T100R-AB kapillártermosztát
TS130-3/4B termikus elfolyószelep
OKCE 200ntrr/2
FIX! UPS20-50 180 1x230V
síkkollektor
Solár tágulási tartály
Solár sziv. egység Solution (1-13l/min)
Rehau HKV-D5 osztó-gyűjtőátfolyásmérővel
Víz: Rautitan elemek
Persze egy csomó apró elem van még benne, de a nagyobbakat próbáltam összeszedni.
tavaly előtt ősszel lecseréltem az egyik konvektort F8.50 kandalló hatásúra...már az első hónapokban az üveg furcsa színű lett, tavaszra már nem is volt látható a láng...a szervíz kijött, azt mondta a fiatalemer, hogy salétromos a gáz(sic!)...na egy kis feszítés után a gyár jelezte, hogy kicserélik, de nincs raktáron...most őszre hoztak(nyugatnémet), szervíz, csere, és azt még megjegyezte a faszi, hogy ezt csak szívességből tették, mert a gáz ugye... pár hét, és az új üveg is ugyanolyan...az előző üveget a szerelő el akarta tenni, nem engedtem... tiszta pikkelyes volt...látszott, hogy hengerlési üveghiba....ezt kivettem, ugyanolyan repedezett, matt...
...a szépséghiba az egészben, hogy még van kettő ilyen konvektor a lakásban öt éve, és gyönyörű átlátszó mindegyik üvege...
Telekhatár min. 6méterre, másik lakóépület min. 10méterre és mehet a turbós cirkó oldalkivezetése, bár jó lenne tudni, hogy milyen gázszolgáltatóról is beszélünk.
Ennek a fűtési rendszernek a kiépítés sokmindentől függ (készülék típus, radiátor szám, radiátor méretek, osztós avagy idomokkal szétosztott rendszer, stb.)
Ezekre pontosabb árat akkor tudnék mondani, ha láttam volna már személyesen a helyszínt....
Amúgy a konvektor az inkább 150.000.- mivel 80.000.-körül vannak a konvektorok és pl. FÉG-et elég nehézkes beszerezni (legalábbis tavaly nekem nem igen sikerült) csak az F 8.50kandalló hatású látványkonvektort, aminek a nettó listaára 80.000.-körül mozog, ehhez jön még gázterv és gáz MEO :S
Amúgy elég lenne a fali fűtő is, mert gondolom a melegvíz ellátás most is boylerről vagy vízmelegítőről van megoldva....
Tehát a lakás méretei : 50-51 m2 , 4 m -es belmagasság, és ami a lényeg , emelet közi, azaz alulról és felülről is fűtött terek.
Az egyetlen konvektor , az üzemelő körfolyósó gangra néz. Az új viszont olyan telekre nézne- kivezetve, amihez legközelebb csak 20 m -re van épület.
Persze a saját az épületen a saját ablakok esetleg akadály lehet , mivel alul is felül is van ablak 4 -4 méterre. Vagy ha nem az ablak alá raknánk akkor 4,5 -4,5 méterre. Gázcsonk egyébként kiépítve.
A GMBSZ -t eléggé sajátossan értelmezik. Ha akarom vemhes , ha nem akarom, akkor nem vemhes !.
Erre a munkára lenne 100 -150 eft konvektornál, ha cirkós lenne, ami már csak zárt égésterű, az meg vagy 600 eft. De a kémény bélelés lenne csak 200, ott indulna. Tényleg a parapet zárt égésterü kazán sehogy se megy ?
Na még egyszer kösz !!
Én nem csodálkoztam ismerem a lakáson belüli hőlépcsős problémákat !
A családiházunkat építjük át, éppen és a fűtés újra csövezése következik.
Az ajzatba építjük ki 5 rétegű csövekből présidomokkal.
Az első kérdésem, hogy az osztó-gyűjtő idomra kell-e elzárószelep körönként ha radiátoronként van az osztótól a kétcsöves fűtéskör?
Valakikor majd a Hmv készítésre indirekt fűtésű víztárolót akarok beépíeteni a fűtésére alkalmas církóval együtt. A beépítést most szeretném előkészíteni beépíteni az ajzatba, mert nem egy helyiségben lesz a kettő.
A kérdésem az, hogy milyen méretű 5 rétegű csöre lesz szükség a Hmv hőcserélőjének fűtéséhez?
Milyen kábelre van szükség az érzékelők és a vezérlés bekötésére?
Tanácsot szertnék kérni tőletek,olvasom a fórumot már naon régen.Elég sok jó szaki van itt , szerintem.Nos van 1 már 2 éve működő párosításom,mégpedig 1 Beretta kombicirkó+hozzákötve 1 épített téglakályha, vízregiszterrel.Ez most is műkszik,csak át akarom alakítani biztonságosabbra.Most a kályharész is nyomás alá van téve, előrevetítem semmi gondom nem volt még vele,csak az asszony parázik tőle, de ugyi az ördög nem aluszik..........Be van most is építve 1 db sts-20-s termoszelep,1 db 2,5 bar nyomású biztonsági szelep a rendszerbe,meg még a cirkón is megvan a túlnyomás szelep.Érdemes -e átalakítani a kályha részt hőcserélősre, nem nyomott rendszerre?Ha igen milyen hőcserélőt kellene alkalmaznom?A kakályhába kb 20 kw teljesítményű a tűztérbe épített csőregiszter.Van még 1 kérdés(lesz még több is) a mostani rebdszeren van 1 átalakított boiler is, hőcserélővel gyártja a meleg vizet egész fűtési szezonban mint a kisangyal....azt a kályha körén hagyjam, vagy a fűtéskörbe aplikáljam be?Milyen vezérléssel lehetne a legegyszerűben megoldani ezt a két kört, hogy frankón működjön?Bocsi a sok kérdésér.........
Nincs betiltva, lehet újat szerelni, cserélni, bővíteni stb.
A GMBSZ taglalja azon feltételeket, hogy ezt hogyan is lehet megvalósítani.
A helyszín ismerete nélkül nehéz bármit is mondani, hogy mit engednek és mit nem?!
Nem tudom ugyan, hogy mekkora a lakás, de ne csodálkozz, hogy egy konvektor nem fűt be egy lakást (mondjuk sem a konvektor, sem a lakás méretét nem ismerem )....
még kb 2 évvel ezelőtti kéményseprő infóm szerint nincs betiltva de: 2 méteres sugarú ! körben semmilyen nyílászáró vagy szellőző nem lehet és valami 8 méteren belül sem lehet szemben senki és felette lakószint sem lehet. vagyis úgy van betiltva hogy nincs de nem lehet újat telepíteni (ugye zömmel ablak alá volt régen telepítve nah ez most kizárt). régit ugyanakkora vagy kisebb készülékre lehet cserélni, nagyobbra nem. (ha nem így van akkor engem a koromadószedő informált félre)
...hogy tiltva van-e nem tom, de az egyik ellenvetést igen...aszongyák hozzáértők, hogy az ablak alá szerelt konvektor felszálló akármilye szellőztetéskor, vagy csukott ablaknál is visszaáramolhat a lakásba...persze csk pici arányban, de ez sem előny...a többit nem tudom...nálam már nem az ablak alá lett szerelve...
A kérdésem az lenne, hogy igaz e hogy aparapet konvektorok ketegoríkusan be vannak e tiltva ?
Hogy finomítsam is a kérdést.
Új beruházásnál nem engedett.
Meglévő lakásnál + konvektor nem engedett.
Meglévő cseréje nem engedett.
Engem az érdekelne ,hogy van egy lakás , amit csak egy fűt. Ez teljesítményileg is kevés, de ami a fő kifogás alakás bizonyos részeibe alig jút el emeleg. A hőlépcső 23 és 16 fok között
ez a sztori amit irtam kb az ipari szabvanyok feltalalasanak korabol, ugy saccra a 19sz vegerol valo. szoval akkor meg nem az volt a tortenet, hogy berogyik-e a meneteles kozben, hanem hogy akkor a felcolos cso falvastagsaga 4mm feletti volt, ma meg 3mm alatti.
szoval a tortenet tomoren: amikor elkezdtek iparilag csovet gyartani, es szabvanyositottak a mereteket, akkor a nevleges atmero a belso atmero volt. hiszen a meretezeskor az szamit. a 3/4-es csoben a luk volt 3/4 col. (egy col 25.4mm). a falvastagsag annyi volt, amennyi a standard nyomasallosaghoz kellett, ebbol kijott a kulso atmero. igy a kulso atmero nem lett kerek szam, es alig van koze a nevleges merethez.
aztan ahogy egyre jobb acelokat birtak gyartani, meg a gyartastechnologia fejlodott, egyre vekonyabb fallal is kepesek voltak ugyanolyan nyomasallo csovet gyartani. viszont a kulso atmerot nem valtoztathattak meg, mert a fittingek meg a menetek hasznalhatatlanna valtak volna, nem lehetne osszetoldani egy regi meg egy uj csovet. igy a belso atmero nott meg ahogy a falvastagsag csokkent.
egy alap 3/4-es cso belul kb 20mm, a 3/4 col meg csak 19 korul van.
OFF valójában csak a tudatlanságom csökkentése miatt: ezek coll-os méretezések egyébként hogy jönnek ki? konkrétan arra gondolok hogy 1 coll durván 25mm vagyis az 1/4 coll akkor 25/4 kéne lenni de persze inkább 25/3. ha esetleg kaphatnék valami jótékony homályt....... :-))
Őszintén megvallva , hisz mindenki a legjobban saját hibájából tanul:)))))
én ennek a témának neki estem mint bolond borjú az anyjának:))),hirtelen ránéztem és át sem gondoltam rendesen (amiért elnézést kérek, hisz nem volt érdekem megvezetni még véletlenül sem) hogy tényleg a 3/4-es cső milyen nagy ármérővel bír, és csak arra támaszkodtam, hogy általában a külső méretet adják meg méretezésnél:))))ezért az a számítás lett belőle , amit láttál
aztán átgondolva, amit írtál, rendesen utánanéztem, hisz igy korrekt, és ez a "táblázat" lett belőle, ami viszont már fedi a valóságot
viszont a szűkített idom elmélet viszont megállja helyét, tehát ahhoz azért tartom magam:))))
ez a tema nekem vesszoparipam. egyszer rament egy keves idom, de kideritettem a sztorit, hogy mi a fene a 3/4 col egy 3/4-es csovon. eleg szep tortenelmi erdekesseg, de asszem mar leirtam itt a topikban.
1/8" l 10mm I 6mm 1/4" l 13.25mm I 8mm 3/8" l 16.75mm I 10mm 1/2" l 21.25mm I 15mm 3/4" l 26.75mm I 20mm 1" l 33.3mm I 25mm 1.1/4" l 42.23mm I 32mm 1.1/2" l 48.25mm I 40mm 2" l 60mm I 50mm 2.1/2" l 75.5mm I 65mm 3" l 88.25mm I 80mm 4" l 113.5mm I 100mm 5" l 139mm I 125mm 6" l 164.5mm l 150mm
Ezek az adatok eltérhetnek egy picit a cső milyenségének függvényében
"3/4-es cső általában szintén 2mm-es falvastagságú tehát 19x2így a belső átmérő 15"
a 3/4-es acelcsore gondolsz? mert annak a kulso atmeroje baromira nem 19mm. meg a felcolos is vastagabb mint 19mm.
a 3/4-es acelcso kulso atmeroje 26.7mm, falvastagsaga valtozo a nyomasallosagnak megfeleloen, az alap az szuk 3mm. tehat a 3/4-es acelcso belso atmeroje 20mm feletti.
éppen most néztem egy oldalt ahol az űrtartalmuk is fel van sorolva (nem csak itt számolgatom a keresztmetszeteket) és eldöntöttem hogy 26-os gerinc lesz mert a 20 as nem tudja rendesen kiszolgálni a leágazásokat. nálam nem 1-1 leágazás van hanem összesen van három az egyiken 1 radiátor és a másik két leágazáson 2-2 radiátor. vagyis addig mindenképpen elviszem a 26-os csövet ahol a kétradiátoros elágazás van
egyébként köszönöm tanácsaidat!! (sokkal jobb és olcsóbb most gondolkodni mint 2 év múlva anyázni hogy nem az igazi)
3/4-es cső általában szintén 2mm-es falvastagságú tehát 19x2így a belső átmérő 15
ilyen szemszögből nézve igazad van hogy a 20-as közel akkora mint a 3/4-es de azt is figyelembe kell venni, hogy míg a 3/4-esre kivülről tekered az idomot,addig a 20-ba belülről préselsz egy szűkitett idomot,amivel bár "csak " helyileg szűkítesz mégis egy20-as cső esetén leszűkülsz 12-re
ezért mondtam hogy nem elég a méreteket tudni, annak buktatójára is érdemes figyelni:)))
nézzünk több eshetőséget, hisz bármire számíthatunk
-még elketyeg 5 évet(ami reális lehet) a szivattyú , akkor egyértelmű hogy szelepet a rendszernek
-nem megy el, akkor csere alpha2-re, szelep nem
-nem megy el, de hagyományos szivattyú+szelep, bár árban megegyezik az alpha2-vel, kérdés hogy melyik hal meg korábban a szivattyú,vagy a szelep, mert ha a szivattyú,akkor a szelep marad és "csak " szivattyút kell cserélni,így nézve ez a jobb, ha a szelep, akkor nincs értelme vele kinlódni, ha Wilo szivattyút veszel,akkor az olcsóbb ,viszont garantáltan a szivattyú adja meg magát előbb,így a csere olcsóbb:)))))
-melyik tipusú szivattyú nyeffen ki hamarabb a hagyományos,vagy az alpha2,hisz ennek állandóan kapcsolgatnia kell , vagyis inkább kis és nagyobb teljesítmény között "vacilál"
ha a hagyományos , akkor nem kérdés, alpha2-t mindenkinek:))), ha viszont az alpha2 , akkor viszont szelep+hagyományos
tehát nem sztnék tanácsot adni,mert amilyen az én formám biztos rosszul döntenék,ezért inkább csak ezzel az eszmefuttatással segítenék Neked a döntésben:))))
köszi. igazából nem értem mert találtam egy táblázatot aszerint a 20-as cső felel meg a 3/4 coll-nak. ezek szerint ez inkább csúsztatás. szerencsére most informálódom egy min2 hónap múlva esedékes projecthez. az 5 radiátorból az első 3 már leágazik a kazántól 3 méteren belül akkor oda 26 os cső megy. ennyi méternél nem hiszem hogy kiakadok az árkülönbségen. mivel nem eladásra lesz (bár én arra is ugyanúgy csinálnám és lefotóznám)
így egyszer akarom jól megcsinálni. kérdésem akkor hogy a 26-os csőnek mekkora a belső keresztmetszet?
Egy márkásabb (Herz, Danfoss) bypass szelep ára egy Alpha2 25-40 (akár 50) árának negyede körül mozog... innentől kezdve a költői kérdés: mikor hal meg a régi Grundfos szivattyú (kb. 15 éves) a FÉG-ben. Mert ha mondjuk idén, akkor nem kell venni bypass szelepet, ellenben kell új szivattyút... :-).
Ha megengeditek én is válaszolnék pár kérdésre:))))
morgen66
"Arról már nem is beszélve, hogy sokan hogy alámennek az áraknak."
Ezt írtad, én kíváncsi lennék, hogy te vagy a céged mennyiért köt egy radiátort.
Persze ha nem titok és nem száz darab esetén.
Én 15-20 ezer ft/radiátort írtam Pest környékére.
Persze lehet hogy ez sok,de van aki ettől is többet elmer kérni.
ez egy elég átlag ár, de vannak az olyan szerelők, akik már úgy nincsenek az iparban , vagy főállás mellett elmennek hétvégén összedobni egy rendszert,ők akár 10-12eFt-ra is lehúzzák az árakat, de úgy könnyű, hogy nincs nekik járulék,nem kell hivatalosan bejelentett alkalmazottakat vinni magával, esetleg egy forrasztólámpával megcsinálják, igazából autóra és szerszámra sem kell költeni, hisz egy rézcsöves rendszerhez elég annyi szerszám , hogy egy biciklivel elkocog a megrendelőig a faluban pl. és haza:))))
velük egy hivatalosan működő vállalkozás nem tudja felvenni a versenyt árban:(((
nekünk pont ezért nem ez a főprofilunk,hanem inkább a felületfűtés, mert egy radiátoros rendszer kiépítésére ott van x10 db szaki, aki gyengébbnél gyengébb árakat mond, a felületre azért kevesebb is az ajánlkozó, és nehezebb is szerszám nélkül egy normális rendszert kivitelezni
kendu
nem tudom, mit jelent az ˝egy kötés˝, de nekem 5000-ért cséréltek le egy radiátort békés megyében.
mint azt már elmondták lekötés az egy teljes rendszernél van , vagy egy új radiátornál, csövezéssel együtt
pl.: egy házban 7 radiátor egy kazán= 8x15.000=120eFt,mert ilyenkor a kazánt is egy lekötésnek szokták számolni
egy cserére, ami rendszer leengedés+radiátor le +radiátor fel+rendszer visszatölt, és üzembehelyez az 5-10eFt között mozog
M63FUN
5 rétegűből is meg lehet csinálni a 2 csöves rendszert (20 as gerinc 16-os kiállások) azt mondta jó cső kell meg csak préselhető réz idomokat szabad beépíteni a falba (ill nálam a kád mögé esik 2 elágazás) viszont egy beépítési útmutatóban azt olvastam hogy ilyen helyre tilos elágazást tenni. mi az igazság?
természetesen nem gáz, viszont ha jól emlékszem nálad 4-5 radiátorról volt szó, annál már legalább az első elágazásig célszerű 26-os gerincet húzni
elágazás meg mindegy hogy hol van hisz ha kap egy normális nyomáspróbát (10bar),és presses idommal rakod, nem lesz vele baj, és fém idomot használj
nemnyaralo
Bypass? Ez új. Nem elég az egy kézikerekes radiátor erre a célra? Illetve már egy fej zárásakor is előjön a jelenség, amikor még 3 másik nyitva van.
sajna nem elég, ha van egy fix teljesítményű szivattyúd,az nem tudja normálisan lekezelni a zárodó thermoszelepeket, ezért szokták berakni az alpha2-t, vagy pedig az olcsóbb megoldás a túláram szelep, aminek az a funkcionalitása, hogy ha záródik a szelep, vagy szelepek,akkor a rendszerben nő az ellenállás, amire a túláram szelep úgy reagál hogy kinyit az átfolyás függvényében , így nem terhelődik a szivattyú, ha visszanyitnak a t.szelepek, akkor meg visszazár
a cég folyamatosan azt sulykolta, hogy ha velük szereltetem be, akkor megoldják a problémákat és 1 év garanciát is adnak a termékre kb. 30000Ft-ért. De ennek az összegnek a töredékéért egy vízszerelő simán összerakja, ha nincs az, hogy a tálca lába alapállapotban olyan magas, hogy 2cm-es rés van a tálca pereme és a föld között és a vízszint miatt tovább kell emelni a lábakat. A másik gond az volt, hogy a kabinhoz adott flexibilis lefolyócsövet nem lehet vízzáróan letömíteni a szabványos PVC-be és olyan puha anyagból készült, mint a joghurtos doboz.
ez szintiszta lehúzás, és a 30eFt-tal még nem is mondtak sokat,a Wellis pl. 80eFt-ot mondott,ha nem velük csináltatod,akkor csak szavatossága van a kabinnak, és csak alkatrészt cserélnek, más kárt nem fizetnek
de ha hamarabb irsz ,akkor inkább azt mondtam volna, hogy ötrétegűből rakass a falba masszáspontokhoz csövezést, egy falba építhető csapteleppel és akár mennyezetből lógó esőztetővel, egy épített tálcával, és olcsóbb lett volna, nincs garanciaprobléma,és azt biztos normálisan be lehet kötni:)))
amúgy a sanimix a leggyengébb anyagokból akarja a legtöbb hasznot kihozni, és szinte normálisan nem lehet szerelni, ennyiért inkább járnék havonta egyszer élményfűrdőbe:)))))
Huhh azt hiszem mindenre válaszoltam ,bocs amiért néha másokat is idéztem:)))))
Nem rég vettem egy hidromasszázs kabint melynek a tálcájával két gondom is akadt, felvettem a Sanimixszel a kapcsolatot, mert ők a termék magyarországi forgalmazója és garanciális szervize. A cég folyamatosan azt sulykolta, hogy ha velük szereltetem be, akkor megoldják a problémákat és 1 év garanciát is adnak a termékre kb. 30000Ft-ért. De ennek az összegnek a töredékéért egy vízszerelő simán összerakja, ha nincs az, hogy a tálca lába alapállapotban olyan magas, hogy 2cm-es rés van a tálca pereme és a föld között és a vízszint miatt tovább kell emelni a lábakat. A másik gond az volt, hogy a kabinhoz adott flexibilis lefolyócsövet nem lehet vízzáróan letömíteni a szabványos PVC-be és olyan puha anyagból készült, mint a joghurtos doboz. A Sanimix természetesen megoldja ezeket a gondokat, amit a saját gondatlanságuk okozott csak el kell vinni a szervizükbe a kiváló minőségű tálcájukat.
akkor nyilván 5rétegű lesz és valami minőségi cső mert összesen kb 40 méter cső kell ebből 20 méter a 20-as. kis túlzással tök mind1 hogy 6000 a cső vagy 16 000 (réz az 60 lett volna az már fáj) köszi a segítséget!
ismét tanácsot szeretnék kérni mert új infókat szereztem. tehát még mindig a cirkórendszerem átcsövezésének tervezése van folyamatban (még csak a fejemben van a tervezés)
ugye ment a rézcső 2 csöves rendszer kontra 5 rétegű+osztós rendszer. erre ismerősöm benyögte (adok a szavára) hogy 5 rétegűből is meg lehet csinálni a 2 csöves rendszert (20 as gerinc 16-os kiállások) azt mondta jó cső kell meg csak préselhető réz idomokat szabad beépíteni a falba (ill nálam a kád mögé esik 2 elágazás) viszont egy beépítési útmutatóban azt olvastam hogy ilyen helyre tilos elágazást tenni. mi az igazság? (30-40 évre terveznék vagyis nem esek hanyatt ha ott a 4 t idom lenne akár 8-10 000 ft-is)
nekünk is megvan egy bizonyos kör ,amit használunk, és ritkán ha nagyon rászorulunk akkor csinálunk másból is, de ha egy mód van rá maradunk a nekünk bevált dolgoknál,aminek kisebb hibalehetőség,pontosabb, gyorsabb szerelés a végeredménye, ami számunkra fontos:)))))
Én nem akarok sem vitatkozni, sem feszültséget generálni, ugyanis nem ez lenne a fórum lényege (szerintem).
Természetesen fel voltak sorolva gagyibb csövek is, de azt azért neked sem kell elfelejteni, hogy az emberek pénztárcája véges.... Ha kiadja a megrendelő, hogy X összegem van, de tekerj le 2000m padlófűtést és ez esetleg nem valósítható meg pl. Rauthermből az ára miatt, akkor vagy kénytelen vagy olcsóbb anyagból szerelni, vagy nem lesz tiéd a munka.
Arról már nem is beszélve, hogy sokan hogy alámennek az áraknak.
Hidd el én is sokkal szívesebben dolgoznék mindig Rehauval vagy akár Hencoval is, de ha alacsony költségvetésből kell valamit megoldani, akkor vagy az anyagköltséget faragod (gagyibb anyag) vagy a munkadíjadon nyomsz lejjebb...
Cirkó kérdésben meg az Isten tudja, hogy miért van az, ahogy van, lehet, hogy valóban a "tömeggyártás" mellékterméke a meghibásodás......
És szerintem nem feltétlenül a szerelőt minősíti, hogy milyen anyaggal dolgozik...
Lakossági méretekben gondolkodva, minden embernek a maximum kell, alacsony áron, és a minőséget a legtöbbet nem igen érdekli ( természetesen vannak kivételek )
Had adjak új irányt az imént lezajlott vitának, bár ellenzem és nem is látom értelmét.
Az, hogy a Beretta esetleg az Ariston kazánok nem éppen problémamentesek, vajon nem azért van, mert ezekből van a legtöbb a magyar háztartásokban? Tudom, hogy volt időszak amikor a beretta-t nyomták, majd olyan időszak is amikor az Ariston volt az ász. Ha mondjuk ezek kiteszik a központifűtések 40%-át és a maradék 60-ban benne van az összes többi, akkor logikus, hogy több is hibásodik meg belőle. Elvégre ha 100 eladott Ariston-ból 10 elromlik annak nagyobb hangja van, mint 10 Junkers-ből 1 elromlottnak. Pedig mindkettő 10%-os meghibásodási arány...!
Ugyanilyen vitába keveredtem nemrég, hogy a FujitsuSiemens notebook-ok rosszak és még grafikont is mutattak nemtommámelyik évről. Kiderült, hogy a lakosság laptoptulajdonos rétegének 27%-a Fujitsuval rendelkezik. Utána a HP 12% volt. Logikus, hogy több szarik be, elvégre rohadt sokat el is adtak belőle. Ami nem kelt el, az jó, hogy nem romlik el!
Bár a kicsit tényleg megérdemli a macskakörmöt:)))))
A gép meg függ a profiltól hogy mire vagy beállva, ebben is egyetértek, de vmilyen mindenképp kell,anélkül nem szerelő a szerelő:))))
jah és a technológia helyes használata sem egy utolsó szempont, mentünk mi már párszor kalibrálatlan hálózati nyomással próbázott rendszer visszabontásához,és kijavításához:)))))
A szivattyú tetején ilyen felirat van: BP 757 és tipusa: HZ 772 R7e2
majd megnézem, hogy forog-e még, ha forog akkor gondolom szimering, ha nem is forog akkor tekercselés
a leeresztés, légtelenítés után simán fel kell kapnia? - vagy van egy függőleges kiállás csappal lezárva a bejövő vízcsövön, fater azt mondta, abba töltsek vizet mikor indírtom, aztán zárjam is el, mert úgy nagyobb lesz a vákum, mint csak levegővel
nekem ebben a vitában, csak egy van amit sajnos rossznak említenék, a henco idomokat, műanyag és pikk-pakk törik, főleg a falikorong ami kínos:)))))a többit nem szeretném minősiteni,mert mindegyikben van rossz is jó is, ki mire használja, ez is szempont:))))
bocs hogy beleugat, csak bőviteni akartam a kört
jah és kimaradt a valsir 5rtg-je:))),mi azt használjuk:))))
Elég nagy a szórás amit írtál, amibe rengeteg gagyi cső van, a rehau és henco kivételével.Úgyhogy ne papolj gagyiról. Elég elképzelhetetlen egy szerelőnél, hogy minden rendszerhez megvannak a megfelelő présszerszámok, és vagy egy két rendszerhez pofák.
szval elkezdhetnék a neten nézegetni milyen csövek vannak még a hewinget kihagytad, a henco az má comap,
ha elcsodálkozol 15-20eFT-os kötésenkénti árakon, akkor nem tom miből veszed meg a gépeket és pofákat, ha boltból kölcsönzöd elég hihetetlen abba a boltba csak te jársz..bla bla bla
a gyagyi jelző használata az általad belinkelt csőtömegek szórása után nevetséges
Ezeket használom, természetesen megrendelői igény és pénztárca függvényében.
Padlófűtés:
Barbi
Turatec Multi
Alpex Duo
Rautherm
Fränkische ff-therm multi PE-Xa
Osztók:
Rehau
Luxor
Giacomini
Kizárólag prés idomokat használok és abból is csakis sárgarezet. Ennek gyártója más és más, attól függően, hogy mikor mi van a boltban, de az olaszokat kerülöm, illetve, ha megoldható, akkor a betonban való idomozást is, lásd nem alkalmazom a dég féle ún. "radiátor bekötő csomagot" sem....
A Szatmárit egyszer hoztam fel egy Westen cirkó esetében, füstgáz elvezetés miatt, és akkor is csak azért a Szatmárit, mert ott lehet hozzá kapni....
"Ja tényleg nem osztod az észt csak minden harmadik oktató hsz a tied, ami nem lenne gond, de amiről nem tudsz, "hallottam" arról ne írj véleményt."<<< olyanról írok véleményt, amiről van tapasztalatom (lásd DÉG), de az én negatív tapasztalataim nem zárják ki a te pozitív tapasztalataidat! ! !
"Más csövekről se írtak, ítál itt kivéve rézcső." <<<Milyen más csövekre gondolsz?
Nem írok már régóta de azért néha olvasok itt, a szatmáit és cuccait nem most írtad igaz.
Nem vagyok dég mester, de erre az okoskodásra reagálni kellett.Állandóan írkáljátok az 5 rétegű csöveket de nem ismeritek soha senki nem írta melyik cső a jó cső, melyik idom a jó idom, nem fogok most csőről meg idomikról írogatni tök felesleges itt javarészt készülékszerelők vannak ezt már leszűrtem rég.
Más csövekről se írtak, ítál itt kivéve rézcső.
Ja tényleg nem osztod az észt csak minden harmadik oktató hsz a tied, ami nem lenne gond, de amiről nem tudsz, "hallottam" arról ne írj véleményt.
Várom a cső és cső közti, idom és idom közti különbségek kifejtését DÉG mester :D
Mellesleg én a Szatmáriról egy szót nem szóltam, minek után SOHA nem vásárolok ott barátom, de teljesen mindegy, amúgy nem csak a szatmárinál lehet Voogelt kapni ;)
Amúgy nem osztom az észt papa, csak az én személyes véleményemet írtam le, amire te itt elég fellengzős módon reagálsz... Direkt kihangsúlyoztam, hogy SZEMÉLYES TAPASZTALAT, tudod az mit jelent?
Visszatérve az Aristonodra! AZ is csak személyes tapasztalat, illetve az itt fórumozók között is van jópár, akinek Ariston gondjai vannak....
De mint már írtam, hogy sokszor van Beretta gond is, de pl. ismerősöm kéményes Berettájának semmi baja.
Úgyhogy inkább örülj neki, hogy a Te Aristonod jó és hibátlanul működik :) Bár ugye, mindenki a saját cuccával elfogult XD
És mint az előbbiekben leírtam teljesen pénztárca függő a dolog, hogy kinek mit szerelsz be, ajánlhatsz te akármilyen cirkót ha nincs rá lóvé.
Mellékesben a fórum talán arról szól, hogy mindenki leírja a személyes tapasztalatait, nem?
Nekem ez a tapasztalatom a Déges "hiper" cucokkal. Ennyi. Természetesen Neked lehet más tapasztalatod is, vagy lehet, hogy a környéketeken nincs más, nagyobb gépész kereskedő, vagy mit tudom én.
Nem nekem rontani kéne, hanem kultúrált, civilizált, ember módjára leírni az ellenvetésed, tapasztalatod, esetleg érvek alátámasztásával is.
Értem én, hogy csak ötven ezer, de olyat szeretnénk, ami hosszútávon is megfelel az igényeinknek.
Kendu:
Köszi a tippet, egyelőre ez az egyik esélyes verzió. De komolyan foglalkoztat a pellet kazán is, mert komfortos, és kb ugyanannyiba jön ki fajlagosan mint a fa. Tapasztalat esetleg?
Most egyébként úgy áll a dolog, hogy egy energetikai mérnök felméri a házat, hol szivárog ki a sok hő :-) Ő is tesz majd javaslatot, hogy milyen fűtést érdemes beépíteni.
"Ugyanakkor az olajradiátor jó ötlet, bár abszolút nem tudom hogyan és mennyiből működik."
Semmi különös nincs benne, mint általában az elektromos fűtőtestekben.
Ez annyiban különbözik a hősugárzóktól, hogy az olaj töltés miatt nem annyira tűzveszélyes.
Tehát sugárzót csak a falra szabad tenni, mivel a padlón lévő álló készülékek tűzveszélyesek (bugyi szárítás ).
Ha valaki mégis a padozaton lévőt akar arra a legjobb az olaj radiátor. Mint írtam nem (annyira tűzveszélyes ) és mobil- odatesszük ahová akarjuk. Tavasszal elrakjuk, összel elővesszük.
Ezek általában 2 W -ig vannak .
Mennyiből _ hát amennyi elektromos energiaát megy rajta, annyit ad le annyi forintért amennyiért az áramot adják. De a 70 ezer készülék is csak annyit - csodák nincsenek.
Ja 500 ezred van ? Hát az én javaslazom kijönne max 50 -ből.
500 rugónál válaszd az utánam javasolt megoldásokat !!
Persze mint mondtam elektromosan fűteni egy egész házat - őrültség !!
Nem tudom mire osztod itt az észt, szinte csak dég cuccokkal dolgozom, a kazánom mint írtam párszor ariston semmi gondom vele, voóóógel az asztán egy jó radiátor, sajna nekem ezek vannak, igaz 10 éve felénk ez volt a boltosoknak jobb feltételekkel.
Kb egy évesen elkeztdett levállni a festék alatta látszik a fém,rozsdás már az összes alja, és ha annyira agyonsztárolod, akkor jó ha megnézed a konvektorlemezeit ami nem ér össze.
anno ígértem egy fényképet, ami meg is van, csak közbe megdöglött a telóm kanóca a bluetoothtot meg nem találom, szval ki van hagyva a vogel radiátorból pár m2 fűtőfelület + légáramlássi kehe.
Lökitek a jobbnál jobb okosságokat de lefogadom azt se tudod mi cső és cső, idom és idom között a különbség.
"Te tudod, DE szar ügy lemondani a garanciáról és ha valami gikszer van, akkor a TE szerelőid szépen letagadják, sőt, soha nem is láttak Téged/ nem is ismernek :)"
AMúgy ez is olyan, hogy ki mire esküszik.... Én Vogel Noot párti maradok akármi legyen.
Cirkók tekintetében pedig azt vallom, hogy egy Vaillantnál vagy Junkersnél "gagyibbat" nem szabad venni. Aristonokra, Berettákra rendszeresen van panasz, lásd itt a fórumon is.
Mondjuk a legolcsóbb megoldás, nem biztos, hogy hosszútávon is a legolcsóbb (szervíz igény, alkatrész fellelhetőség, alkatrész ár, stb.), még ha a radiátor és csőátmérő választást megtartjuk, akkor is azt mondom, hogy a cirkón nem szabad spórolni.
Lehet hiper-szuper rendszereket ajánlani, de ha a tulajnak nincs pénze... :S
Sokszor nekem is az a bajom, hogy a megrendelő kérdi, hogy mit ajánlok. Ajánlhatok neki Viessmann fali fűtőt is, ha nincs rá keret.... :S
Déges cuccokkal kapcsolatban fenntartásaim vannak, mivel 1X-2X már buktam be a cuccaikkal, illetve sok negatív tapasztalatot olvastam / hallottam... Mindezek mellett tegyük hozzá, hogy nem tartozik az olcsóbb kereskedők közé, sőt... Az áraihoz képest elég silány minőségeket árul (bár, ez csak személyes vélemény/tapasztalat) ( nem az általuk is forgalmazott Honeywellre gondolok, bár nem értem, hogy az pl mitől Dég termék, de mindegy ). Ezen problémákról amúgy a d-eg honlapján is olvashattok hozzászólás formájában, bár számomra az is érdekes, hogy a problémákkal küszködő megrendelőkkel nem hajlandóak felvenni a kapcsolatot és megoldást adni, esetleg termék csere lehetőséget felajánlani. ( mondjuk egy tégla falba építhető wc esetében a csere lehetőség nem biztos, hogy a legjobb megoldás :)
Értem én, hogy gagyi (olvastam!: egyszerű) de valahol meg kell húzni a határt, mindíg van jobb, okosabb drágább rendszer. Neki fél millája van rá, abból meg kijön és meg is van oldva a hőntartási gondja. Itt ez a lényeg. És lássuk be, ez a legolcsóbb neki a jelenlegi helyzetben.
D-ÉG radiátor játék? Nagyon sok helyen az az Isten! Mondjuk én pont az Eirfel mellett vagyok, azt vettem. De biztos vagyok benne, hogy van jobb ezeknél. Mindíg van jobb.
Egyébként ha a teljesítményt nézzük a táblázatok szerint az azonos teljesítményű radiátorok a két gyártónál hasonló árban vannak. Csak ezen adatok szerint más méretben adják le az azonos teljesítményt. Mondjuk én meg ebben nem nagyon hiszek.
Ariston kazán játék? Há csak nem! Mondjuk én ebben is valószínűleg másképp döntök, de a családban senkinek nincs vele gondja. Nálunk a Baxi olcsóbb mint az Ariston, tehát gondolom akkor ugyanannyi pénzért jobbat kapok, ha Baxi-t veszek. De majd meglátjuk. Igazság szerint ez még odébb van.
Hivatalos dolgok? Rizikózok. Muszály. Nincs 70 rugóm papírokra. A felújítás is kényszer miatt lesz, öreg a rendszer és egyre szarabb. A garanciát megdumáljuk, ha nem megy, akkor nem lesz kazáncsere. Ennyi.
Értem én hogy gőzgép, de állítás nélkül nem működik? :-) Az állításos dologra én is rájöttem. Egyébként valahol azt olvastam, hogy nyárra érdemes 5-ösre állítani a termofejeket, vagy akár le is venni, hogy ne dolgozzon szerencsétlen fej fölöslegesen.
Igen, egy ilyen gagyi rendszer kijöhet ennyiből is.. DÉG raidátor? pfff.... játék... Ariston cirkó? játék....
Csövezés? Vékony csövek? Kinek mi a vékony? Mekkora rendszeren? Mekkora radiátorokkal? stb.stb.
Eléggé relatív dolgokat írtál... A Dég cucokkat meg nem igen ajánlanám senkinek....
A másik, hogy nem az állambácsi a lényeg, hanem h gázterv, gáz meo, kéményseprő...
Te tudod, DE szar ügy lemondani a garanciáról és ha valami gikszer van, akkor a TE szerelőid szépen letagadják, sőt, soha nem is láttak Téged/ nem is ismernek :)
És ha bármi (gyártás közbeni) egyedi hiba vagy széria hiba lép fel, akkor buktad az akár 130.000.-es Aristonodat is :S
Bocs, hogy belepofázok, de szerintem mégiscsak a gáz központi lenne neked a jó választás. Én az Édesanyám lakásából indulok ki, ahol zéró fűtésbél indúltunk ki, tehát egy rohadt csavar nem volt meg, abszolút a semmiből építettük ki. Egy Ariston kombi turbó gázkazán és 6 db D-ÉG radiátor (persze különböző méretekben), végíg vékony réz csövekkel, pont fél millába került neki. Ebben minden benne van, még a termosztát is, minden.
Szerény számításaim szerint egy ilyen "egyszerű" rendszer neked is jó volna, akár csak hőntartásra is. Én úgy látom, hogy a központi fűtésbe nagyon bele lehet bonyolódni és nem hiszem, hogy minden esetben megtérül a komplikáltabb rendszer.
A kazanwebaruhaz.hu oldalon egy hasonló kazán olyan 120 és 150 között már van. Az én lakásomba most vettem egy jó nagy radiátort 30 rugóért. Ha csak ilyen nagy (180x60cm) radiátorokkal számolunk akkor is a 6 db amire szükséged van kijön 180-ból. Eddíg a kazánnal együtt dúrván 300 körül járunk. Szerintem a szerelés és a szerelvények, csövek kijönnek a maradék 200-ból...!
Persze az engedélyeztetés az már más tészta. Ja meg a tervezés...
Ebből a szempontból viszont nagy szopást élhetsz át. Ha okosba csinálod, akkor meg abból nagy cumi is lehet, ha rájönnek.
Mondjuk magam ellen beszélek, mert én a kazáncserémet biztos, hogy nem hivatalosan fogom csinálni. Szerencsére ahol mindent veszek azok is szerelik majd fel és már volt ilyesmiről szó. Abban maradtunk, hogy állambácsi ebből kimarad...
De előrebocsájtom: Senki ne kövesse a példámat! Nem vállalok senkiért és semmiért felelősséget, mindenkinek a maga ügye...!
A villanyt nem ajánlom én sem. Nagyjából a múltkor kiszámoltuk egy villanyszerelővel, hogy nálam egy kb 20nm-es szoba egy havi fűtése 50 rugó alatt nem jönne ki. Az azért sok. Pedig paneleket már kapsz 50 ezer alatt is.
D-ÉG DK radiátorok D-ÉG termofejjel vannak ellátva. Vajon miért sípol, amikor épp kezdene zárni? Szülőknél panelben (igaz, tégla, de panel jellegű) Heimeier fejeket raktak fel amikor megszórták a radiátorokat hőmennyiségmérőkkel. Ezek kattanak egyet amikor zárnak, tehát mintha "digitális" vezérlésűek lennének. A D-ÉG fej meg mintha "analóg" lenne, tehát szép lassan egyre jobban zárna, ahogy melegszik. D-ÉG szaküzletben az volt a tipp, hogy fordítva van bekötve a radiátor - én csináltam, nincs fordítva bekötve...
az elektromos fűtőtestek csak relatíve olcsók, pl ahhoz képest, ha mondjuk egy kondenzátoros gázkazánnal építeném ki a rendszert... de egyébként valóban attól tartok, hogy ez a beruházás nem érné meg.
A gond az, hogy miután a jelenlegi rendszerrel végigcsináltunk egy telet, rájöttünk, hogy ezt nem nagyon szeretnénk. Mindketten nagyon sokat dolgozunk, a kandallót nem tudjuk folyamatosan "küldeni", ezért kihül a lakás. A konvektrok meg kattognak és pazarlóak. Szóval valami komfortosabbat szeretnénk (max 500 ezrünk van rá...).
Ugyanakkor az olajradiátor jó ötlet, bár abszolút nem tudom hogyan és mennyiből működik.
Azt rebesgetik egyébként, hogy második félévben lesznek családi házak számára is elérhető zöldpályázatok, uh ezt sem szeretnénk figyelmen kívül hagyni.
Hetek óta keresem a legjobb megoldást, és eljutottam odáig, hogy most már totálisan bizonytalan vagyok :-)
Sok mindent írtál, néhol megadtad magadnak a választ, csak megerősítésre vágyol.
Tehát hagyj mindent a régiben, koncentrálj a szigetelésre, amit beterveztél duplázd meg - ha még nem késő.
Szerintem a fatárolás - ha családiházas környezeteben vagy megoldható (majdnem ingyen ), aztán koncentrál a vízteres kandallóra, amit mintha már írt volna valaki.
Az elektromos fűtést felejsd el. Az csak egy smafú, hogy bizonyos esetekeben nem drága - mégha van éjszkai áramod is- azzal is drága.
"Kb. 5-6 db kell belőle, darabja 1,8-2 kW-os. Viszont realítve olcsó, darabja 70-75 ezer."
Már ne haragudj, de ez miért nem drága ?? Ez majd 400 -500 eft.
Inkább az javasolom ha mint írtad van éjszakai áramod, vegyél un.olaj radiátorkat - 1,5 -2 kW teljesítmény csak 10 eft. Veszel 2 db. az éjszakai áramot rákötöd és a nem kellően fűtött részeket ezzel temperálod !!! A falra szerelhető sugárzól még ocsóbbak - egy 1.5kW-os 5 eft.
Az áramot is lehet diszkréten vezetni rejtett kábelcsatornában. Rászánsz elsőként ö. 30 ezret, aztán meglátod.
Természetesen a főfűtésed továbbra is a meglévő berendezéseken alapul.
Tehát a 7 es pont, annyi megjegyzéssel, hogy elsőként itt is elég beszabályozni a konvektorokat (hacsak nem valami rondaság, ami irritálja az embert ) ezt egy szerelő egy huszasért megcsinálja.
Ezen felül számít az is, hogy jól van-e beszerelve (függőleges, vízszintes, folyásirány), de személyes tapasztalataim szerint egy rendes Flamco iszapleválasztó teszi a dolgát és ér is valamit...
Ezeknél a radiátoroknál egészen biztosan keletkezik iszap (az egyik kb egy hónap után kilyukadt.. a cserekor látszott), de felfogja azt a leválasztó? A kondenzáció kazán címűs és ezen topikban sem találtam olyan tapasztalatot, hogy tényleg leválasztotta volna az iszapot. (Garancia szempontjából mindegy, lejárt.)
Tudna valaki segíteni, Ferrolli domitop 24-es kombi kazán az alany, és azt kellene elkövetni hogy mikor kikapcsol a szobatermosztát, utána még ne 5percig(lemértem) menjen a keringetője hanem rövidebb ideig. 2db potmétert találtam a belében, de nem tekerésztem ameddig nem tudom melyik mi.
Magyarázat:ez azért kell, mert a másik végponton van egy vegyestüzelésű kazán saját keringetővel, és ha egy időben bekapcsol a két szivattyú akkor kioltja egymást áll a víz, azért hogy ne legyen baj, be van rakva egy relé, ami kikapcsolja a gázkazánt(megszakítja a szobatermo kapcsolását) ha bekapcsol a csőtermó, csak ott az az 5perc, gondolom a hőcserélő hűtése végett. Help
Elég jó diagnózisnak tűnhet, esetleg lecsúszott , mert már ilyennel is találkoztam, és ennek eredménye, hogy ha megáll a szivattyú, visszaengedi a vizet a kútba,és onnantól többet soha fel nem szívja, és azért mehetett órákat, teljes üresjáratban
házunk pincéjéban egy hidrofor van ami fúrt kútból szerzi a vizet (kb 4 méter mélyről). az utóbbi hetekben vacakolt a nyomáskapcsolója, ennek eredménye, hogy 4 órán keresztül ment mire észrevettem és lekapcsoltam. Most odáig jutottam vele, hogy nem szívja fel a vizet.
Mit tudok vele csinálni? - gondolom a hosszú járatás betett neki, aztán vmi elszállt, de mi? - sajna még nem értek ezekhez, most itt az idő ...
Üdv! Ötrétegű csővel szerelt D-ÉG DK radiátoros rendszerben kondenzációs kazánom van, iszapleválasztó kimaradt. Utólag építeném be, de visszaolvasva eddig még nem találtam senkit akinek fogott volna meg valamit. Van valakinek gyakorlati tapasztalata ebben a kérdésben? Mert dísznek elég sokba kerülne.
Házfelújításhoz kérném a javaslataitokat. Van egy családi házunk, amelynek egyelőre csak az alsó szintjét használjuk, a felső nincs kész. Az alsó szint a garázst nem számítva 100 m2. A legnagyobb fejtörést a fűtésrendszer felújítása jelenti. Jelenleg két konvektorunk és egy kandallónk van. A terek boltívekkel egybe vannak nyitva, így nem annyira rossz a helyzet, mint hangzik. Viszont mégsem praktikus a rendszer: a rengeteg fának nincs elég helye, a konvektorokat meg nem szeretjük (kattog, drága), ráadásul van olyan része a háznak, ahol 20 fok a max. A házba nincs betervezve a gázkazán és a vegyes tüzelésű sem (bár a kémény mindkettőnek ki van alakítva, és helyük is lenne), így nincsenek radiátorok sem. A nyílászáró cseréken részben túl vagyunk, és tavasszal fejezzük be a külső szigetelést.
Végiggondolva az alábbi verziókban gondolkodunk:
Gázkazános rendszer beszerelése. Ez komfortos lenne, de drága a kialakítása, hiszen a nulláról indulnánk, ráadásul gázra nem szívesen alapoznám a fűtést.
Vegyes tüzelés. A legnagyobb gond, hogy nem igazán komfortos: nem sokszor vagyunk otthon napközben, és sok hely kell a fának.
A kandallót vízteressé alakítani. Jelenleg 2-3 óránként meg kell rakni a kandallónkat, hogy rendesen fűtsön. Ezt nem akarom/tudom vállalni..
Elektromos fűtés infra filmréteg a parketta alá, ill. a plafonba. 14 ezer forint/m2 az ára, ami nagyon soknak tűnik, és árammal fűteni egyébként is drága, bár a gyártó szerint nem. (igaz, van éjszakai áram)
Elektromos fűtés elektromos fűtőtestek. Szintén attól tartok, nagyon drága lenne az üzemeltetés. Kb. 5-6 db kell belőle, darabja 1,8-2 kW-os. Viszont realítve olcsó, darabja 70-75 ezer. Azt hiszem most kipróbálok egyet és lemérem a fogyasztását. Arra gondoltam, hogy ezt esetleg ki lehetne egészíteni napelemes rendszerrel, van tapasztalata valakinek erre?
Pellet kazán. Azt mondják, könnyen szabályozható és viszonylag olcsó. Nem tudom. A rendszert (radiátorok és a többi) itt is a nulláról kellene kezdeni.
Marad minden a régiben, koncentrálunk (még jobban) a szigetelésre, és lecseréljük a konvektorokat újabbra-takarékosabbra. Az a gond, hogy a szobányi előtérben, és a fürdőszobában így nem lenne fűtés, ami jelenleg elég kényelmetlen.
Bocs, ha hosszú voltam, de talán másnak is segít a variációk végiggondolása.
sztem ennyire ne menjünk el az adott rendszertől:)))
Itt megint sok a ha:))))
Igen lehetne, de akkor ha már thermofej, akkor vagy hidrováltó, vagy alpha2, mert ugye váltakozó tömegáramot nehezen kezel egy fix fordulatos szivattyú, és akkor ezeknek a plusz költségeiről még nem beszéltünk:))))
vmint továbbra is egy olyan rendszerről beszélünk, ahol magas előremenő hőmérséklettel terveztek, és ott valószínűleg a már oly sokszor említett 50-60°C-os előremenő nem teljesülhet, hisz nem lesz elég , akkor viszont nem teljesül a visszatérő kritérium sem, legalábbis kicsi az esély, és akkor itt jön a kérdés,amit már feltettem, hogy van-e értelme határon mozgatni egy kondenzációst, mert ezen az értéken ,már egy jó képességű lángmodulációs is hozza a várt spórolást, és akkor biztos az eredmény, és a kazán általában még olcsóbb is mint egy kondenzációs.
én sztem ezt vitát lezárhatjuk, kár egymás vérét szívni, hisz az ügyfél fogja úgyis az áment mondani a végén:)))))))))
"A valóságban ma már 90/70oC-os radiátoros rendszert nem terveznek, helyette a 70/55oC-os előremenő / visszatérő hőmérsékletű rendszer a gyakoribb. (Kondenzációs kazánok esetén radiátoros rendszerben még ennél is alacsonyabb 60/45°C hőlépcsőt alkalmazunk.)"
Normális tervezés. :D
Mint láthatod ez a tervezés.....
És a valóságban sem láttam, hogy 90fokos előremenő víz 40fok alá csökkent volna a visszatérőben. pedig már egy jó pár fűtési rendszert csináltam, de mondom, kérek konkrét példát és akkor még meggyőzhető is vagyok :)
Ne haragudj de az egész Innen indult (51645)hsz:Kazános szakember .....Mivel a tetőtér most is elég hideg, azt mondta hogy a kondenzációs kazán bár jó hatásfokú, az előremenő víz nem olyan forró, hogy elég meleget adna.
Én erre reagáltam.
Nem kell négyszer akkora radiátor,csak normális tervezés.Parasztvakítás nélkül!
Saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy kb 10 fokos eltérés van az előremenő és a visszatérő között. (padló, fal és mennyezetfűtés, 170 m2 ház
Padló és falfűtésről szó sem esett (51645)hsz-ben csak radiátorokról, meg előremenő víz nem olyan forró........STB.
Saját tapasztalatod nem radiátoros fűtés ről, nem vág ide.
Saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy kb 10 fokos eltérés van az előremenő és a visszatérő között. (padló, fal és mennyezetfűtés, 170 m2 ház)
Megpróbáltam a szivattyúk teljesitményével én is állitgatni. A tapasztalatom szerint ha már 20 fok a különbség, akkor az a felületen is rohadtul jelentkezik, ugyanis a meleg fal fele egyszerűen nem fűt, hiszen ott már hideg viz kering. Ki kellett puhatolni milyen fokozatra kell állitani a szivattyúkat, hogy mindenhol jó legyen.
Egy gépészmérnök elvileg ezt kiszámolja, de én gyakorlatban kisérletezgettem.
Oké, ha mutatsz egy olyan fűtési rendszert, ahol 90fokos az előremenő és 50 körül van a visszatérő, akkor rendben van....
De csak családi házban gondolkodjunk, nem ipari méretekben, mivel dog nevű felhasználónak családi háza van, és arról beszélünk.
Ugyanis pl. 40fokos előremenő víz esetében 30-35fokos a visszatérő hőmérséklet egy két szintes padlófűtéses + radiátoros ( 4radiátor a pincetérben ) ház esetében, ami kb 100-120 m2 szintenként.
Ez egy konkrét példa, lehet vannak másmilyen példák is, de olyan rendszert én még nem láttam, ahol 90fokos előremenőnél 57fok alatt lenne a visszatérő :S
Ezért nem tartom életszerűnek a példádat.....
Tehát én értem, amit te írni akarsz, csak nem életszerű a példa, amit hoztál, csak egy jóféle feltételezés ( ami mellesleg helyes, hogy akár 90fokos is lehet az előremenő ), csak ekkora hőm.különbséggel én még nem láttam családi házban rendszert működni :)
Ki az a vadbarom, aki 4x akkora radiátort rak be, csak hogy teljesüljön az általad védett feltétel? Mert ha komolyan van ilyen, akkor pénzjutalommal dijazom a hülyeségét.
"Amúgy kazán válaztás nem biztos, hogy igazából gázos ember feladata, mintsem inkább fűtésszerelőé :) Legalábbis szerintem..."
Szerintem meg egyiké se. Válassza azt ki csak a megrendelő.
Persze lehet választani teljesítményre és lehet márkára.
javaslatot /tanácsot persze mind a két szakember adhat, de választani ?
Hát az esetem : nekem a 95 m2 -es lakásra és a 42 m2 -esre is egységesen 24 kW-os javasoltak írtak elő ( nem ráríták a tervre az én megkérdezésem nélkül ) És még neki állt fejebb ,amikor rákérdezetm, hogy vajon miért. Először a reakció az volt ők jobban tudják.
Aztán rávezettem őket, én is tudom és nekem jó a 12 kW-os is.
Persze ismerem az észjárást : nagyobb teljesítménynél baj nem lehet.
Azt én értem, hogy a visszatérő hőm.-től függ a kondenzálás, de most KömKel végülis jól leírta, hogy mennyire életszerű a 90fokos előremenőnél az 57fok alatti hőm.?!
Szerinted mennyire életszerű, hogy 90 fokos előremenőnél 57 fok alatti legyen a visszatérő? Nem véletlenül terveznek 20 fokos delta T-vel a gépészek, talán mert ennek van realitása, és a tapasztalatok is ezt mutatják.
Boccs, elírtam... 40fokos előremenőnél nagyobb nem kerül :D
Amúgy kazán válaztás nem biztos, hogy igazából gázos ember feladata, mintsem inkább fűtésszerelőé :) Legalábbis szerintem...
"Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a régi rendszereket jelentősen túlméretezték, akkor látható, hogy a kondenzációs készülék alkalmazása radiátoros fűtések esetében is gazdaságos lehet." <<<ha már a D-Ég-re hivatkozol, akkor azt az IS szócskát nem igen kéne figyelmen kívül hagyni, és a túlméretezés alatt, szerintem ők is a radiátorok nagyságára gondolnak (és nem látok szivattyú keringetési fokozatra/sebességre való utalást), tehát, hogy kisebb előremenő vízhőm. esetében is kielégíthetik a ház hőigényét...
Bocs hogy közbeszólok, de az előre menő vízhőmérséklet és a visszatérő lehet nagyon különböző is. Csupán radiátor felület / szám kérdése az egész. Ha kicsi a felület, keveset hül, ha nagy lehül akár 40 fokosra is. Ha birja a szivattyú.
Én sem ezért írtam, hanem,mert a kondenz mellett sok érv hangzott el ilyen megfontolásból , és még a kondenzációs elleni szaki tudásáról is volt szó, de ellenérv nem hangzott el, én egy másik lehetőséget mondtam , hisz ez legalább olyan gazdaságos lehet, jelen helyzetben, és nem is kötöszködésnek írtam:)))és talán jobb megoldás lehet egy magas előremenőjű kazánhoz tervezett rendszerhez
Én nem kekeckedem, de Te most rá akarsz cáfolni sok gépész mérnökre, illetve gyártóra is, akik azt mondják, hogy igazán jól padló-,fal-, és menyezetfűtés esetében működik a kondenzációs, mivel ezekbe a rendszerekbe 40fokos előremenő víz hőm. nem kerül.
Illetve radiátoros fűtés esetében azt mondják, hogy csak akkor ajánlott, ha vannak elég nagy radiátoraid ahhoz, hogy max 40-50fokos előremenő vízhőmérsékleted legyen.
Te pedig már 90fokos előremenő vízhőmérsékletet írtál, azért kérdeztem, mert ugye 90/70essel tanítják a méretezést, de mostanában sok 70/60as tervezést is láttam....
Tehát, akkor most igazán kinek kéne hinni? Neked vagy nekik? :S
Nekem ezzel kapcsolatban az a meglátásom, hogy találomra választani kazánt elég necces, mert talán elég lesz a teljesítmény talán nem, talán ha lejjebb vesszük a szívattyú fordulatát, talán jó lesz a fűtés és talán még a visszatérő is jó lesz a kondenzációshoz talán nem, és végül talán ha gazdaságossági határon járatjuk a kondenzációst, még lehet hogy minden jól fog működni.Ezekre sztem nem lehet alapozni, mi lenne ha inkább be kerülne egy lángmodulációs kazán, ami az előre és visszatérő közti hőm. különbség alapján adja a teljesítményt:))))
A te kazánod vissza tudja venni a Powert, ez azt eredményezi kissebb áramlási sebességnél kissebb lesz a visszatérő hőmérséklet (úgy ahogy gondoltad.) Ezért ha feljebb emelnéd az előremenő hőfokot X fokkal akkor a visszatérő hőfokod ott volna ahol elindultál. Mindez magasabb előremenő hőfoknál. Ezt addig lehet Folytatni amíg el nem éred az 50 ennyihány fok visszatérő hőfokot, utána hatásfokromlás (nem kondenzációs üzemmód!) Ez lehet egy adott rendszernél akár 90 fok is, de ez rendszer függő. Minél jobban túl vannak méretezve a radik annál nagyobb lehet a hőlépcső, feltételezve, hogy tudod csökkenteni az áramlási sebességet (elméletileg )
Háát akkor engem most jól beleejtettél a kétségbe.....
"ami az előremenő hőfok emelkedését eredményezi"
Nekünk kondis kazán van, állandó 44 fokos előremenővel....csak radiátor....mindig elég...
Azért nem alacsonyabb a hőm, mert alatta már kapcsolgat a kazán.....azt meg nem szeressük
Én tulképpen azért vettem vissza a szivattyú sebességét - hogy saját kútfőből, vagy más indíttatásból már nem emlékszem - , hogy így a visszatérő HIDEGEBB legyen. Hisz a víz hosszabb időt tölt a radiátorokban> jobban lehül...... vagy nem ??
Nem az előremenő emelése miatt, hisz az mindig 44 fok.....
Úgy látom nem csak én vagyok ilyen elvetemült,hogy csökkentem az áramlást azonos fűtőgáz mennyiség mellett, ami az előremenő hőfok emelkedését eredményezi.
A kérdésed "Az is érdekelne, hogy szoba termosztát vagy külső hőmérséklet érzékelővel van-e igazán értelme?" nem igazán a témához illik, (kondenzációs kazán előremenő hőmérséklete).
Igazából ezt cseszegetésnek veszem,nem viszi előbbre a fórum-ot.
Ha nem látod át az idáig leírtakat,akkor itt fejezzük be.(ha akarod küldök néhány fotót a munkahelyi rendszeremről,hőmérsékletek,mennyiségek m3 igaz ott vegyestüzelésű a rendszer ,gáz,olaj.)
Igazából engem az bosszant mikor Gázos Szakembernek nevezett illető nincs tisztában az alapvető dolgokkal és félre informálja a kuncsaftokat!
Leírnád, hogy a szivattyú sebességétől hogyan függ? Ha gyorsan forog, akkor hamarabb megy végig a rendszeren és akkor magasabb hőmérsékletű lesz? vagy hogyan?
Hogy tudom szabályozni a szivattyú sebességét, pl. egy fali cirkó esetében, vagy ha nem külön van a szivattyúm?
És padlófűtésnél, falfűtésnél, menyezetfűtésnél mi a helyzet? ( ha már a radiátor nagyságára hivatkozol)
hívok szakembert csak kívéncsiságból kérdem: ha van egy sd kombi belső víztárolós kazánom (turbós ha jól írom). Hogyan lehet az, hogy a tárolójában lévő vizet felmelegíti, de amint az kifogy, átfolyós rendszerben nem melegít ( pár napja).
Ezt olvastam már a neten is, hogy a kondenzációs kazánnnal nem lehet olyan meleget csinálni ill.nagyobb radiátorok kellenek, azon pedig nem szeretnék változtatni.
Kazános szakember ajánlotta, hogy egy fűtőkazánnal és hozzá egy indirekt tárolóval oldjuk meg a problémát és akkor az egyik kémény felesleges.Mivel a tetőtér most is elég hideg, azt mondta hogy a kondenzációs kazán bár jó hatásfokú, az előremenő víz nem olyan forró, hogy elég meleget adna,
Szerintem a kazános szakemberedet el kellene küldeni kondenzációs kazán tanfolyamra.
Az előremenő víz hő hőmérsékletének semmi köze a hatásfok-hoz, ergó fűthetsz 90 c-fokos vízzel is, ha a visszatérő hőmérséklet nem haladja meg az előírtat ( földgáz esetén a harmatponti hőmérséklet általában 57°C.)
A padláson 14 cm kőzetgyapot van+le van deszkázva, ott nincs gond, de szóló a ház, körben éri a hideg+ a legnagyobb falfelület északi.A radiátorok romanticok, megfelelőek.A fal 36-os, de nincs külön leszigetelve.Az ablakok már le vannak cserélve, de mégis fönt hidegebb van mint lent.Megvárom míg a fűtő junkers kazán tönkremegy, de addig fel akarok készülni, ne akkor kapkodjak hogy milyet vagyek és ki csinálja.Szeretek előre gondolkozni.A viessman 24 kw-os fűtőkazánt ajánlották legtöbben, az nem tudom mennyi, itt a neten 195-ért láttam.Elég nekünk a 120-as tároló.Melyiknek jó a szigetelése?Szükséges a tisztítónyílás?Köszi.
Jelenleg külön van a vízmelegítő és a fűtés, de a vízmelegítő kazán már kiéget, vettünk bele egy használtat, mert az új junkers 120 ezer, de a főtőkazánnak is rövidesen ez lesz a sorsa. Már most gondolkozom a megoldáson, nem amikor már baj van.Kazános szakember ajánlotta, hogy egy fűtőkazánnal és hozzá egy indirekt tárolóval oldjuk meg a problémát és akkor az egyik kémény felesleges.Mivel a tetőtér most is elég hideg, azt mondta hogy a kondenzációs kazán bár jó hatásfokú, az előremenő víz nem olyan forró, hogy elég meleget adna, ezért maradnánk a sima zárt rendszerű fűtőkazánnál tárolóval, csak mindenki a saját lovát dicséri, így tanácstalan vagyok, és kellene egy jó kivitelező, akinél az ár nem a levevésről szól, hanem korrekt.
Ha megmondod a gázszolgáltatóknak a gazdaságos megoldást, biztos akceptálják.
Egy tanácsadódói státust biztos kapsz !!
Más : a földgázokat azért kevergetik. A különféle helyekről nyert földgázokból csinálnak egy stabil fűtőértékü vezetékes gázt. De ezek az anyagok mind földgázok !! Nagyjából metán, mert a nyers földgázból bizonyos anyagokat kinyernek. Pl. a PB gázokat !!
Gondolod ? szerintem nem! Fogyasztói társadalomban élünk, ahol minden a pénz körül forog! Nem a minőséget akarják javítani, hanem a mennyiséget akarják jobban eladni úgy, hogy "keverik"
Citromsavas vízkötlenítés, ami a szagokat is eltakarítja, ezenkívül az algákat , és baktériumokat, ha ez megvan, akkor pedig hetente egyszer célszerű legmagasabb hőfokon járatni egy kicsit, hogy megelőzd az élősködök szaporodását, és baktériumokat is megöli, ami fontos, hisz az ilyen helyeken elszaporodó légionella baktérium halálos betegséget okozhat
Nem akarlak ijesztgetni, de jobb félni,mint megijedni:)))))
na, komolyan.... próbáld meg, hogy felnyomod 60fokra legalább a boylert, had menjen úgy egy darabig, hátha csak vmi baktérium(ok) maradnak meg a 40fokos vízben.
Ha ez sem, akkor még lehet klóros oldattal átmosatni....
ENnyit tudok segíteni. Reméljük, hogy csak ennyi a gond...
Adott egy 80 Literes hajdú bojler amiben mindig belebüdösödött a víz de nem gyengén!Záptojásszag az ózondús hegyi levegő volt hozzá képest.
Le lett engedve a víz róla és 1 hónapig minden tökéletes volt...utána elkezdett megint büdösödni.
Ajánlották hogy vízkőmentesíteni kéne.
Na most vettem egy komplett belsejét alaplap,fűtőszál,anód,mindent...
Összeraktuk első 2 nap szép új víz szagmentesen,de a 3. naptól már elkezdett megint szaga lenni.Most már majdnem ugyan olyan büdös mint amikor benne volt a vödörnyi vízkő meg minden más szépséges dolog.
A kérdésem hogy mitől büdösödhet bele ilyen hamar a víz amikor minden kivan pucolva?
Ha lehet sokat nem áldoznék rá mert albérleti a kecó,de fürdeni kéne azért :) és hát hiába tiszta az ember ha a bőre átveszi majd a büdöset.
Amúgy ha egy fazékba felteszem a vizet melegíteni abban nem lehet érezni,csak ami a bojlerból jön...
Hogy csinál-e valami rosszaságot azt nem tudom, de mivel más szolgáltatóval nincs tapasztalatom, így csak a főgázt tudom szidni. :)
Amikor problémám volt a gáz minőségével (minőség, és gáz nyomás), bejelentettem, majd mikor kijöttek annyit tettek hogy meggyújtotta a gázrózsát a tűzhelyen, és megpillantotta az új gázórát. Majd annyit mondott, nincs ennek semmi baja, ítt írja alá...
infóm nekem sincs, csak logikus lépés. valamiből meg kell a csövezést oldani az építőiparban. ha a réz felmegy (én spec nem látom azt a konjunktúrát nyugaton sem még) akkor marad az 5 rétegű, annak gyártói pedig rögtön igazodnak az új árakhoz, vagyis emelnek. persze lehet megveszem idén nyáron az osztót meg a csöveket
nem rohadnak meg akkor sem ha 2 év múlva esek neki a lakásnak.
Erről nincs infom. Nekem csak a rézcső árát mondták, hogy felviszik, a többi rézre cuccra (forrasztható-, menetes fittingekre) nem mondtak semmit.
Mondjuk leginkább már csak vízóra szereléseknél használatos a réz, esetleg kisebb javításoknál, azon kívül leginkább 5rétegűt, kivéve ipari szerelésnél (gyárak, üzemek, irodák), ott horganyzott (ivóvíz, tüzivíz), vagy vasat (fűtés). :) (de más nevében nem nyilatkozom, van ismerősöm aki foggal körömmel ragaszkodik a részhez mindenben)
Mondjuk, ha a megrendelő rézből kéri és nem lehet róla lebeszélni, akkor réz, de ez egyre ritkább, hogy a tulaj ragaszkodjon a rézhez. :)
Nyilván nem az egész rendszer csöveinek vastagságát predesztinálja, de azért egy FÉG hőcserélőn körben kb. 15-ös cső megy végig... (a radiátorösszekötő cső is általában 15-ös...)
Nálam 18-as a gerinc, majd 15-ösre ágazik. 2-2 radiátor lóg a strangokon. Gond nélkül megy egy régi kazánnal (3. szezon az új rendszerben). Az egyik végére jön majd idén még kettő.
köszönöm mindenkinek a segítséget. mivel egy full felújított lakásban élek (mondjuk ahogy megcsinálták a gépészetet az egy vicc) van még időm variálni. gyakorlatilag nekem csak a csövezést kell cserélnem a rendszerben, mert itt az agyhalott "szakember" 15-ös rézcsővel indult és sorba kötötte a radiátorokat. mivel nem 1960-at írunk így falon belül kell csöveznem, és mivel a lakás igen jó állapotú így a padló sem játszik. 1 mázlim van: a fürdő szétverésén kívül kb 8 méter hornyot kell összesen vágnom és megvan minden. ha így felmegy a réz akkor nyilván osztó gyűjtős rendszer kéne, de nyilván azt is viszik hozzá:-(((
1: vagy a Ti strangotok van messze és mikor több készülék is megy egyszerre, akkor nálatok már nincs elég nyomás ( ezt nem tartom valószínűnek, mert akkor ez rendszeres probléma és ettől még a piezo-nak gyújtania kéne)
2: a kémény miatt tilt le a cirkó, nem tudom , de gondolom, hogy gyűjtőkéményetek van ( ez a valószínűbb hibaforrás)
Jah, látom Budapest, mindegy, akkor is irreálisnak tartom :)
Amúgy egyik ismerősöméknél 6radiátor van, de mondjuk jó hosszú csövezéssel, messze van egymástól minden és ott a szerelő csak 18-assal indult, és 15ös szerelések vannak.
Számomra merész, de működik nekik :)
Amúgy azt suttogják (kereskedő partnerek, ismerősök), hogy ápr.-május környékén 1800.- lesz egy méter 15ös rézcső :S
Ők sem tudják, hogy igaz-e, de a beszállítóktól hallották.
Én az osztós megoldást javaslom, ha van helyed, és mondjuk betonba lehet szerelni.
Az osztós redszer előnyeit papesz nagyon jól leírta, bár szerintem az is az előnyei közé tartozik, hogy ha bármi van a radiátorral, akkor nem az egész fűtést, hanem csak azt az egy kört kell ki-/lezárni.
Cirkótól osztóig 22-es ( Cu ) vagy (talán elég a ) 20as 5rétegű cső, utána 16os radiátor kötések.
Falon kívül is megoldható az 5rétegű csekercsesben is, személy szerint én 50-60centinként bilincselek ebben az esetben :)
Ha falon kívül rézzel csinálod, akkor 22essel elindulsz és, amit morgen írt lekötözgeted.
22estől nagyobbal nincs értelme elindulni (már ha fali készüléked van), mivel a fűtés csonkok 3/4esek vagy a betőszettjük 22es (ld Vaillant)
Mondjuk nem tudom morgen a 15-20/radiátor kötés árat honnan vetted és azt sem tudom, hogy ő hol lakik, és azt sem, hogy te hol laksz, de a kicsit irreálisnak tartom, a 20at pláne, legalábbis én nem annyiért kötök egy radiátort :)
Szerintem 22-es rézcsővel elég elindulni a kazántól az első radiátorig.Aztán 18 majd 15.
Az utoló radiátort pedig 15-ös lekötéssel elég szerelni,persze ha nem bazi nagy,
Osztó -gyüjtő akkor érdemes ha az ötrétegű csövet tudod az ajzaton vinni,falon szabadon szerelve kicsit macerás megcsinálni de nem lehetetlen.Létezik ötrétegű cső szálban is de jóval drágább mint tekercsben.
Én kihagynám az osztó-gyüjtőt,ha nincs nagyon hova tenni.
Ez a drágább nem drágább dolog egy picit sztem átgondolandó:)nem akarok a gépészed véleményébe belepofázni, de azért meg kell nézni pár dolgot:)
osztós rendszer:
- 16-os ötrétegű elkocog a radiátorig meg vissza, idom és minden más nélkül , izlésesen eltüntetve mindenhol, egy sarok UCS-vel lekötve, ebből x db:),ennek ára?
- az osztó ára?
- és rendszer nagyságától függően egy osztó és kazán közti strang beépítése, és ennek ra?
-Házilag is kivitelezhető, hisz egy "villácskulccsal" szerelhető a lekötés:)
-szabályozhatóbb,akár szobatermosztáttal is
Sima gerinces rendszer:
- egy megfelelően méretezett gerinc vezeték, akár többszöröse lehet a 16-osnak, x m hosszan, és ára?
- idomok a betonban, x db ,ár?
- betonban kulcsos idom nem ajánlott, viszont akkor már gép kell, amit otthon nem lehet olyan könnyen kivitelezni,ár?
Bocs , hogy beleszóltam, mi inkább ezt részesítjük előnyben:)
összegeket majd lövök a netről (nagyságrendet) de ugye nem mind1 hogy pl 35 mm-es rézcső kell vagy 22-es. (tudom ezt egy tervező pikk pakk megmondja, csak addig nem dugnám oda a képem amíg látom hogy a pénz fele sincs meg)
vagyis akkor a kérdés hogy a csőátmérők hogyan alakulnának. abból már eléggé látnám mekkora tárcát készítsek. egyébként köszi
Jóanyáméknál vegyestüzelésű 26-os Alpexel lett szerelve, 16-os leágazókkal. 130 nm, 9 raidátor. A ház 8*16m, a kazán az egyik végében van.
Ilyen rendszerrel az utolsó radiátor már nem az igazi, eléggé lehűl benne a víz a -15-ben. A ház hőigénye olyan 15kw
Szerintem a Te rendszeredhez ugyan ez a 26 gerinc - 16 leágazás elég lesz, de hozzáteszem laikus vagyok.
Itt alább látható a saját házam tervezett költségvetése, csak anyagár, a fontosabbak. Kulcsos alpex idomok, 26 gerinc-20 leágazásra, 90 nm 7 radiátor. Ezek most a neten halandónak fellelhető árak, számlával.
Most csinálok egy 8 lakásos társasházat (kiviteli terv), és a gépészem azt mondta jelentősen olcsóbb az osztógyűjtő nélküli kivitel. Ráadásul felesleges is ilyen és ekkora rendszernél...
cirkófűtésem felújítása lesz terítéken (összegfüggő hogy mikor) kb 12 kw fűtésigény van 5 db radiátorral sima kombi cirkóval. a lakás 50 nm. 2 alapvető kérdésem van: ilyen kicsi rendszernél érdemes e az osztó-gyűjtős rendszerrel variálna (nehézkes lenne elhelyezni az osztószekrényt vagy elég egy sima 2 csöves rendszer illetve ezek árban hogy állnak egymással. ha osztós mellett döntenék akkor milyen vastag csővel kell elvinni a fűtővizet az osztóig. ha duplacsöves mellett akkor vajon a keresztmetszettel mennyire kell variálnom? ( kb úgy nézne ki a rendszer hogy indul a kazántól aztán 1 leagázás 1 radiátornak megy tovább ott egy leágazás 2 radiátornak és a maradék további ág szintén 2 radiátornak)
érdemi válaszokat előre is köszönöm!!
mivel anyagi számítások miatt van erre szükségem kérem a menj el egy tervezőhöz stb. 5leteket későbbre hagyni mert nincs még itt az ideje. ha a megvalósításra kerül sor akkor természetesen ezt is megteszem.
Azert mondom biztosra, mert nem az osszes kemeny ilyen egy utcaban mondjuk, hanem kb 4-5. A tobbiben nincs kozepso cso. Masreszt meg senkinek nincs hoszigetelt kemenye az ismerosok kozt, nekem is csak a nagy alu kemeny oszt annyi. Csak magaban a lemez, semmi extra. Ebbol kovetkeztettem arra, hogy az a nehany haz tulajdonosa kicserelte mar a kazanjat.
Persze nem csengettem be hozzajuk, lehet, hogy nem jol kovetkeztetek...
Meg ezek regi alu kemenyek, egyik masik olyan koszos, meg szurke, mint az allat, rosszabbul neznek ki, mint az en 15 eves kemenyem. Gondolom, hogy nem beleltek, hanem felujitas soran kaptak egy turbo csovet.
Az érdekelne hogy hogyan tudom az indirekt hmv tárolómon szabályozni hogy hány fokos legyen a benne lévő víz?Csak attól függ hogy hogyan fűtők,mennyire van állítva a termosztát a kazánon?Vagy hogyan?
Olyat láttam ma több helyen is, hogy a régi alu kéménybe végíg vezették a turbó kazán szellőztetőjét. Tehát az a spirálos rozsdamentes cső ami többnyire minden háztetőn meredezik, az megmaradt és a turbó kazán csövét egyszerüen végígvezették benne. Épp csak kilátszik, a legtöbb ember észre sem venné, nekem is véletlenül akadt meg a szemem az egyiken és azóta egy rakással láttam már.
Jól láttam, tényleg csinálnak ilyet? Ez megoldás lenne az én gondomra is, mert a kazáncsere alkalmával nem szeretnék újabb lyukakat furkászni sehova, csak ha muszály.
A piezonak gyújtogatnia kellene akkor is ha levegős a rendszer, mármint a gáz, tehát engednie kell a beáramlást, akkor is ha csak levegő van benne, mivel különben sosem tudna távozni...
Nyáron a piros villogot (szervízkönyv annyit írt, hogy ideiglenes leállás)
Januárban a zöld villogott (gyorsan).
Pl. nem hallottam, hogy be akarná gyújtani a gázt, azaz már a beáramlást sem engedte. Valamiért kiszűrte.
Én egy társasházban lakok, és az alattunk lévő szomszédok is panaszolták, hogy az éjszaka leállt a kazánjuk. Ekkor nyugodtam meg, hogy akkor nem a kazánnal van a gond, hanem a mocskos főgázzal.
Persze kihívtam őket, látták "új óra, szép kazán", itt minden rendben.
Na mondom ezek is szeretnek dolgozni.
Még annyi, hogy a hónapban gyakran láttuk pirososan égni a gázrózsákat (tűzhely), akkor ezek szerint oxigénnel dúsítják :)
Igazából a zárt égésterűeken nagy takarítani való már nincsen, mivel a tűztérhez nem férsz hozzá. Amihez hozzáférsz, ahhoz meg elég az ecset meg a porszívó, hogy "portalanítsd". Igazából még egy kompresszorozást csinálhatsz a kényes helyeken.
Kérdésem, hogy ki szokta saját maga tisztítani a gázkazánját?
Most nyáron lesz 2 éves a kazánom, és gondoltam saját magam tisztítom ki, nem fizetek érte. :o
Ez egy Beretta smart CSI kazán, eredetileg csak a külső burkolatot szedem le és porszívóval és egy ecsettel orvosolom a felgyülemlett problémát, de mivel ez egy turbós készülék, így gondolom az égéstérhez nem is tudnék hozzáférni, és felesleges is lenne megbontanom.
Nah ebben kérném a segítséget, hogy mit picoljak még a kazánon?
Vannak már olyan vegyes kazánok,amiket nyomás alá lehet tenni, amúgy meg, amit nem lehet annak is ott van az adattábláján, hogy lepróbálták mit tudom én 6-8-10 barral :)
Tudok 1-2 árat írni, mondjuk nem tudom mekkora tárolót szeretnél.
Én a hőcserélő nélküli tárolót ajánlanám, ha még nem tudod hogy lesz-e kollektorod, mondjuk azt sem tudom, hogy mennyi helyed van :D
Hőcserélő nélküli tisztító nyílásos fűtőpatron előkészítéses 100L-es tároló 74.600.-
Ha mar tarolo akkor a sima taroloval szemben a ket hocserelos es/vagy villannyal is melegitheto tarolot (nyilvan megnezem mennyivel dragabb) azert gondoltam, hogy ha nem lenne gaz akkor a vegyeskazannal es/vagy villannyal is tudjak melegvizet csinalni.
A vegyes kazan vekony lemezbol keszult es par evvel ezelott a korabbi feg cirkot csereltem le a vaillantra es igy tulnyomasos/zart rendszer lett, a nyomast pedig nem birta a kazan ezert kilyukadt. Ma mar tudom, hogy hocserelovel kellett volna a ket rendszert illeszteni, de idovel lesz ismet vegyestuzelesi kazanom es akkor a melegvizhez is tudnam hasznalni (vagy ha lesz valaha kollektor mint irtad).
A gazbojler adott es elvileg a terven is szerepel, ezert az csak olcsobb papirozasu keszulekcserenek minosulne kemenypapirozas es egyeb iratok nelkul, ha jol tudom.
En sem szeretnek mindenfele papirmunkazasba belemenni mert jocskan megdragitja, tigaz terulet.
Ha a cirkot cserelnem le atfolyos vizmelegitos kombi cirkora, akkor az engedelyeztetes lenne annyi mint a gazbojler. Ehhez kepest a hotarolos bojler nem sokkal tobb.
Én a helyedbe a cirkódra raknék egy tárolót, főként, hogy a Te készülékedbe váltószelep is van.
Két hőcserélősnek akkor van igazán értelme, ha van vagy lesz a közeljövőben kollektorod.
Aztán, ha bármi gond van, akkor még mindig ott a kisegítő lehetőség a fűtőpatronnal, amíg meg nem oldódik az esetleges probléma :)
Amúgy nem ismerem a helyszínt, de újabb gázkészülékhez ha nincs valami lekötésed, akkor csinálni kell, de ahhoz gázterv és gáz MEO kell, és nem igen hiszem, hogy van olyan helyed, ahol ezt a készüléket (kémény nélküli boylert) engedélyezné, bár a gáz szolgáltatódat sem ismerem, de tigáz és főgáz területen szinte lehetetlen beszerelni :S
Egy 120l-es kemeny nelkuli gazbojler vagy a cirkora szerelheto (vaillant VU 280) hotarolos (esetleg ket hocserelos, villannyal is mukodo) bojler kozul melyik gazdasagosabb es megbizhatobb hosszutavon? Sajnos elpukkant a 20 eves gazbojler es nagyjabol ez a ket megoldas kivitelezheto ertelmesen.
Köszönöm válaszodat .Miképp ítéled meg azt , hogy ( én , mint veteránautóbarát ) miután anno végigolvastam a "Cirkó" nevű rovatot 2 hónap alatt a kezdetektől , végülis úgy döntötTEm , hogy nyáron ( most Alutherm 25-ös fali gázkazánunk van Istennek hála ) a Varafég 24-esét veszem meg , mert utálom azt , hogy ebben a buborékvilágban egy kifutó modellhez nem-igen lészen alkatrész ( lett vón 165 helyett 120-ért egy 24 KW-os Junkers vadiúj kicsomagolatlan visszamaradott példány ) .
sapirico
Ui. Szerztem egy pasit ( gazkeszulekcsere.hu ) , aki 100 helyett 50-ért vízkőTElenít , meg átcseréli a 2 gépet . Az jó , nem ? Hihetetlen a weblapja , meg mind a 2 lakásunkba kijött .
egy idoben tele volt vele a sajto, aztan eltunt, mint annyi nagy talalmany. ha neked tenyleg van egy ilyen, megoszthatnad a tapasztalatokat. mondjuk hogy gazzal futesz, az sokat elmond...
Igen, nyitott. Azért kérdeztem az Ariston-t, mert abban láttam olyat ami 0,25 alatt tilt le. Az meg csak összejön valahogy. Eleve kb 4 méter magasan van a tágulási. Mondjuk, ha fali kazánt veszek akkor valamivel közelebb lesz egymáshoz a kettő, mint most az álló kazán esetében. Azért gondolom csak összelehet hozni legalább fél bar-t, hogy elinduljon a gázkazán.
Rákattintottam a linkre, de nem láttam egy junkers kazánt sem, illetve vaillantból és junkersből sem láttam még életemben álló kazánt és katalógusokban sem láttam még...
Nagyon köszönöm az infókat,még csak most tájékozodom az egészben. Családi házban lakom és erre az egészre kivitelezőt keresekmind a kazánra, és a kéményre is. A cső valószínű,hogy fog kelleni,de még nem tudom. A kazánon lévő cső 125/80-as méretű. Ezek szerint ezt meg lehet csinálni 100/60-osból is gondolom olcsóbb.
Én Brilon-t vettem hozzá. Inditóidom 20e, közbenső méteres darabok 10e, tetőkivezetés 20e Ft volt hozzá. Van még egy bontatlan méteres szakasz csövem, ha kell (féláron :)).
Egyébként gázterv, kéményegyeztetés, kéményátvétel, gázmeo, EPH jegyzőkönyv. 100e Ft-ot számolj ezekre, ha mindent hivatalosan akarsz intézni...
Szeretném segítségeteket kérni,hogy vásároltam egy Westen Star Master 240Fi
típusú kazánt.Egyáltalán ez mlyen készülék? Ehhez a kazánhoz milyen típusú füstcsöveket lehet használni, van-e ehhez a típushoz gyártott csövek/pl-az IGC csövek megfelelőek?/ A telepítési leírásban nem világos, a kazán a kéményfal mellett lesz elhelyezve, és 4m-t jelöl meg a forduló részekre, egy 90 fokos és egy 90 fokos a a kéménybe való fordulást amit úgy értelmezhető, hogy 2 métert kell levonni a négy méterből. A két méterhez még jönne 3,7 méter egyenes rész. 80/125 csővel ez megoldható, vagy csak szétválsztós 2x 80-s csővel oldhatómeg a füstcsövezés. Az egyenes csőrészre nincs távolság megadva. Ez mennyi lehet. Egy C21-es helyére kellene telepíteni. Mennyi díja lenne kb a kazáncserének iszapleválasztó beépítésével eggyütt,valamint egy másfél méter hideg- melegvízcső kialakítással. Ha tudna valaki ezekre válaszolni azt megköszönném.
Azonban remélem arról tudsz, hogy a mai cirkók, mind zárt rendszerűek?!
Tehát a kettőt valahogyan össze kellene hozni, hogy mind a kettő működjön, ugyanis van olyan cirkó ami 1bar nyomás alatt el sem indul, tehát nyitott rendszeren egyáltalán nem működik.....
Egy ősrégi hőterm gázkazánom van a vegyi mellett és szegénykém a végét járja. Ezért idén radiátorcsere és ha Isten is megsegít akkor még a fűtési szezon beállta előtt új kazán, vagy ha nem sikerül akkor jövő ilyenkor.
Ahogy az előzőben írtam, a Baxit nem ismerem, csak hallottam róla, és eddig csak jókat, hát te sem változtattál ezen :) Bár, te elfogult vagy :D
AMúgy a Viessmann, a Sanuier Duval, Buderus és hasonló cégek, inkább állókazánba jók.
Pontosítok, állókazánban világbajnokok. Csak ugye látták, hogy mennyire keresettek a fali készülékek, ezért elkezdtek azt is gyártani, amúgy csak állókazánt gyártottak.
De kérem, mindenki maradjon meg a maga szakterületén. Az előbb említett gyártók az állókazánoknál, a Vaillant, Junkers a fali gyártásnál ( Mondjuk utóbbi kettő nem is gyárt álló kazánokat ) :)
Sok féléves Beretta meg Ariston cirkót cseréltem meg javítottam már. Előző m.helyemen folyamatosan azokat raktuk és majdnem mind sz*r volt. Azért nem vesznek sokan Junkerset vagy Vaillantot, mert amíg egy Vaillant turbós ára 240.000.- ( bruttó vásárlói ) ( Junkers hasonló áron, talán picit drágább ) addig az Ariston csak 140.000.- Azért 100.000.- szerintem eléggé nagy érv :) Baxiról is csak hallottam, állítólag jók, többet nem tudok róla mondani. Mondjuk ez volt az egyetlen m.helyem, ahol ilyen cirkókat ( Ariston, Beretta ) raktunk, illetve a duval semia-val voltak még gondok, minden más helyen "sznob" megrendelők voltak és áldoztak + 100.000.-et egy cirkóra :D
Mellesleg a legnagyobb bajuk, hogy gyenge bennük a tág.tartály és be kell rakni egy kiegészítő tág tartályt a fűtési rendszerebe. ( természetesen azért nem 1év után )
Ellenben egyik ismerősömnek Beretta kéményes cirkója van már vagy 6-8 éve, állítása szerint semmi baja, pedig mint tudjuk a kéményes készülékek rosszabbak és kényesebbek is, mint a turbósak.
Tehát véleményem szerint olcsóbb most rááldozni egy 100.000.-ast mint cserélni, szenvedni, szervizeltetni, stb.
Kéményseprő jönni fog, mert van vegyes kazánom is.
Köszi mindenkinek!
Egyébként mi a baj az általad említett készülékekkel? Nagyon sok embernek van Ariston, meg Baxi is az ismerettségi körömben. Vailant meg tán senkinek nincs. Persze ettő lehet jő, de nem tudok tapasztalatot gyűjteni róla.
hát, igen... drága dolog a kémény bélelés és nem is kötelező, bár, a kéményseprők 100%-a kötelezővé teszi, nagy különbség... legalábbis legutóbbi bennfentes információim szerint, de hát nekik is meg kell élni vmiből :D mondjuk mostmár semmiféle oldalkivezetést nem engedléyez a főgáz, talán a parapetes konvektort :)
Nézd, egyelőre mindent nézek. Próbálom kitalálni az azonos összegbe kerülő rendszerek között a legjobbat. Tehát a kazanwebaruhaz.hu árukínálatából szemezgetve olyan 250-300 ezer körül vannak a beépített tárolós turbo kombi kazánok és ugyanebben a kategóriában, de mégis picivel olcsóbbak a kéményesek.
Ez ugye eddíg ár szerint az utóbbit hozza ki győztesnek, de még kell a váltószelep, meg Isten tudja mi hozzá, tehát a végösszeg szerintem hasonló lenne. Viszont itt több a szerelni való is és a helyigény is, tehát itt megint a beépített látszik előnyben lenni.
Egyébként az a fél kád víz nem rossz! Szerintem mióta élek nem engedtem tele a kádat magamnak.
az indirektesnel nincs plusz szivattyu, mert a tartalyban levo csokigyo olyan mint egy plusz radiator. a rendes szivattyu, ami a radiatorok vizet forgatja forgatja a vizet azon is. (csak egy szelep hogy amig melegvizet csinal a radiatorok ne menjenek es forditva)
a hocserelon nincs veszteseg. egyaltalan, a veszteseg fogalma itt nem ugy mukodik mint elsore tunik.
pl az indirektesnel a legnagyobb veszteseg az, hogy a tartaly feluleten hot ad le, tehat hul benne a viz. nade azt a lakasnak adja le. ez telen nem veszteseg, nyaron meg veszteseg es meg szar is hogy fut.
Válaszolván nekem feltett kérdésedre, elég a sima fűtő készülék is, mivel a fűtésed előremenőjét, illetve visszatérőjét kell a tároló hőcserélőjére kötni.
Abba igazuk van, hogy megtölti a kád vizet a 60l beépített tárolós is, de a 60 kb fél kád víz, tehát a másik 60 litert átfolyós üzemben fogja szolgáltatni.
Egy szivattyú teljesítménytől függően fogyaszt.
Fűtési rendszerekbe 50-es 60-as szivattyúk vannak.
Amúgy ha napkollektort szeretnél, akkor olyan tárolót kell választanod, ami tudja a szolárt is, tehát vagy két beépített hőcserélője van vagy lehet még hőcserélőt beépíteni vagy van rajta annyi csonk, hogy a tárolón kívüli hőcserélő beépítése megoldható legyen.
Amúgy küldhetnél vmi linket vagy képet, hogy milyen indirekt tárolókban gondolkodsz?!
És azt nem tudod esetleg, hogy milyen hatásfokok vannak a két rendszernél?
Esetleg plusz energiafelhasználás valamelyiknél? Mondjuk az indirektesnél gondolom kell egy szivattyú, meg a tartálynak is kell áramellátás a hőfokszabályozáshoz. Ez ugye fogyaszt. Gondolom a hőcserélő is valamennyi veszteséggel dolgozik.
Szóval ha a komfortérzet mindkettőnél jó akkor le lehet vezetni, hogy melyik adja olcsóbban a melegvizet?
a beepitett tarolosok amint elkezded hasznalni azonnal futik is a vizet.
megprobalom kifejteni:
az atfolyosnak ket baja van, ami harom
- ido kell amig elindul a lang es atmelegszik a belseje a cuccnak, ennyivel kesobb jon a melegviz
- a viz homerseklete fugg/valtozik a csap nyitottsagatol fuggoen, a vizaramtol. a modernebbek ezt egesz jol megoldottak
- korlatozott a vizaram amit adni kepesek, altalaban 14-18liter/perc amire papiron kepesek. ez zuanyozni jo, kadat temposan tolteni mar kevesbe, egyszerre ket csapot kiszolgaltni meg keves.
a belso tarolos
- mivel van neki raktaron melegviz, az elso problema kilove
- mivel a kimeno viz egy tartalybol megy, ahol ha eppen most van is melegites, a meglevo keveredik a frissen melegitettel, nincs zavaro homerseklet ingadozas. plusz ahogy a tartaly nelkulieknel az okos lang szabalyozas ezt megoldotta, itt csak meg jobb lett
- a keszulek tovabbra is csak mondjuk 16l/perc-et tud, de a raktaron levo 60literbol pl tiz percre ki lehet egesziteni ezt 22liter/perc-re, ami mar sokmindenre eleg.
Hátööö, én a kazánwebáruház.hu-n nézegetem az árakat, szigoruan csak tájékozódás céljából, de ott azt látom, hogy az álló kazánok aránytalanul drágábbak a fali kivitelnél. Nem tudom, miért?
De most jobban megnézegettem a fali tárolós turbo kazánokat, hát nem nagy durranás. A 60 literes FÉG kazánok elég jónak tünnek, de ennyi pénzért ki lehet hozni egy turbó fűtő kazánt plusz egy indirekt tárolót legalább kétszer annyi tárolókapacitással.
Egyébként amennyiben az indirekt tárolót választom melegvíz termelésre, van értelme a kombi kazánnak? Vagy elég egy sima fűtő kazán?
Sajnos hely szűkében vagyok, a padlón csak egy készüléknek van hely, ezért valószínüleg fali kazán és álló tároló lesz.
A padlástér lehet hideg a szigetelés hiánya miatt is ( erről nincs információm ), illetve a gond forrása a kis méretű radiátorok is lehetnek (amennyiben radiátoros fűtésed van).
Mi lenne a kazán/cirkó csere oka?
Fali vagy álló kivitelűre gondoltatok?
U.i.: amennyibe egy immergas vagy egy buderus tároló kerül annyiért már kapsz nagyobb térfogatú tárolót is olcsóbban. Nem igen tudom az anyagi határokat ( mondjuk a buderus és az immergas tároló között nem nagy az áreltérés ), de ha több infom lenne, akkor lehet, hogy inkább egy nagyobb indirekt tárolót javasolnék, mintsem egy márkásat.
Az iskolában már úgy tanítják, hogy 1200 , illetve afölött keresztbe kell kötni, ez a gyakorlatban áttevődik 1400-ra. Amúgy rejtett szelepes radiátoroknál létezik a középen kötés is, ami megoldást jelenthet, mondjuk nem a 2600-as radiátor esetében. Én is biztos bekötném a radiátorodat, amennyiben írásban adod, hogy Te kéred így, és én természetesen nem vállalok a munkára garanciát :) Tehát a dunafer és egyéb radiátor gyártók is gondoltak erre a problémára, de ha megkérdezel egy ép.gépész mérnököt ugyanezt fogja mondani, hogy a rejtett szelepes radiátorokat 1,4 ig H szeleppel jó, ennél nagyobb radiátort válts ki két kisebbel.
Természetesen vitatkozni mindenről lehet, ha az ember feltétlenül akar :)
Ja, és még valami, a keresztbe kötési méret az a 22K-s radiátorokra vonatkozik. :)
Igaz, nem nekem válaszoltál, de ehhez hozzáfűzném, hogy nálunk 3 tagú a család. Az egyetlen ok amiért érdeklődöm a tároló iránt az a kombi kazán melegvíztermelési 'sebessége'. Szóval a kádtöltést el lehet felejteni vele. Szóba jött még a beépített tárolós kazán, bár annak nem ismerem a melegvíz adási képességeit, de gondolom, hogy az a 40 liter ami szokott lenni a tárolójában, az azért már elég keskeny. Viszont azt meg rohadt gyorsan felmelegíti, tehát újratermelődik hamar.
Az indirekt tároló esetében, ha olyan kazánt veszek aminek van saját szivattyúja, akkor ahhoz nem kell már semmilyen kiegészítő alkatrész ugye? Csak a váltószelep.
Nagyon át kell ezt még rágni, mondjuk idő van bőven. Nem sietek sehova, valószínüleg ősszel lesz ebből valami.
A kritikus mondatot arra írtam, hogy az volt a kérdés, hogy nagyobb mennyiségű vizet nehezebb-e felmelegíteni, illetve, hogy többet kapcsol be a cirkó, mint mondjuk egy 70l-es tároló esetében.
Természetesen, ha a 300literből csak 100-at fogyasztasz, akkor hiába töltődik fel a tároló 5 fokos vízzel, mivel a víz keveredik.... Gondolom mostmár érted. :)
Tárolótól függ, hogy milyen és mennyi szigetelés van rajta. Illetve az egy külön mondat akart lenni, utalván arra, hogy ha tárolód van, akkor nem 5percenként fog bekapcsolni a cirkó, úgyszint a kérdésre akartam válaszolni, csak kicsit rosszul sikerült a megfogalmazás :)
Amúgy itthon elég nagy a család, két generációs a ház, tehát nálunk van melegvíz fogyasztás bőven és bizony sokszor kevés volt a 120literes boyler.
Olvasom hogy szakember vagy, gondolom a kazánokat is ismered.Mi 2 szinten lakunk, de a padlástérbeépítéses rész elég hideg/2x80 nm/ ezért a kondenzációs kazán nem javasolt.Valamilyen turbóba gondolkozunk.Nem tudom melyik megbízhatóbb, a Viessmann vitopend 100 W 24 kw-os, vagy a Buderus logamax U052-24 fűtőkazán és hozzá egy 120 literes indirekt tároló, pl a Buderus S 120/2W vagy at Immergas UBS 125V.Mi a véleményed?Köszi.
oda csatlakoznak a csovek alul. ilyenem van. (ez a kozepso bekoteses, de ugyanigy van az is aminek ugyanigy az aljan csal oldalt van a bekotes. sot, a dunaferr lux uni is ilyen)
És lehet azért nem értem ezt a mondatod.... esetleg még 1x nekifuthatnál.....:-)
"Olcsóbb így, mivel ezeknek a tárolóknak nagyon jó a szigetelésük, hogy nem mindegy, hogy mondjuk 30fokos vizet kell 50re melegíteni, vagy az ilyen hideg téli hónapokba az 5fokosat kell 50-re."
A tároló hőszigetelésétől függ, hogy 30-ról vagy 5 fokról kell melegítened a vizet 50 -re ?
Amúgy szerintem nem olyan jó ezeknk a tárolóknak a hőszigetelése.....bőven elbírna még 5, de inkább 10cm gyapotot körbe...
Mikor volt/van szükséged "hirtelen" 300 liter jó meleg vízre ??
Természetesen fűthet, nincs is ezzel gond, de a víz mihamarabbi megfordulása érdekében kell keresztbe kötni. De ez függ a rendszered méretétől is, hányadik radiátor, van-e még utána radiátor, stb., stb.
Jó, csak láttam az előzményekbe, hogy volt valami, hogy valamelyik radiátor nem fűt teljesen, de megmondom őszintén, hogy nem igen tudtam kibogózni, lehet, hogy félreértettem :)
Ha már egyszer orrba-szájba reklámozod magad, az első innen szerzett 20e Ft-ból csináltass egy normális weblapot magatoknak, mert ez a mostani átláthatatlan, förtelmes, és übergagyi.
Igazszág szerint minden radiátort 1,4 felett keresztbe KELL kötni. Az 1,4es még határeset, attól is függ, hogy milyen messze van a készüléktől, de 1,4felett mindenképpen keresztbe kötés kötelező.
Aztán ugyebár sokmindenki tartja magát víz-,fűtésszerelőnek, csak épp vagy nem tanulták vagy nem tudják a szakmát. :)
Sok panasszal találkozom mostanában mind régi mind pedig új kivitelezésnél :S
Én most csináltam itthonra egy kombi cirkóhoz 300literes tárolót.
Eddig 120literes gázboyler volt.
Olcsóbb így, mivel ezeknek a tárolóknak nagyon jó a szigetelésük, hogy nem mindegy, hogy mondjuk 30fokos vizet kell 50re melegíteni, vagy az ilyen hideg téli hónapokba az 5fokosat kell 50-re.
Tehát én a nagyobb tároló beépítését javasolnám.
Nem beszélve a kényelemről, hogy bármikor rendelkezésedre áll 300liter jó meleg víz :)
Egy sima fűtő kazánnal egybekötött indirekt tároló elméretezése befolyásolhatja rosszul a gázfogyasztást?
Elmondom konkrétan mire gondolok. Ha egy három tagú család jelenleg 120 literes villanybojlerral úgy-ahogy elvan, akkor ehelyett egy 70 literes indirekt nagyon rossz választás? Elvégre, ha hűl a víz újrafűti a kazán, tehát mondjuk negyed órás várakozással úgyis van melegvíz állandóan. Ha sűrűbben kell bekapcsolnia a kazánnak akkor azt ellensúlyozza az, hogy hamarabb melegszik a víz. Vagy tévedek?
Csak azért érdekel, mert jelenleg úgy vagyunk, hogy az asszony néha ki tudja meríteni ezt a 120-as bojlert, de többször fordul elő az, hogy bőven van benne forró víz. Tehát egyszerre nem kellene forrón tartani annyi vizet, de ha mégis cumi van akkor meg úgyis felfűti a kazán.
Na ma megnéztem nem is olyan vészes az eltérés,lehet mulkor nem ment még annyit a fűtés amikor néztem.Viszon van egy másik ekkora radiátor ami nem átloba van kötve és ott sin nagyobb különbség igaz az joval közelebb van a kazánhoz.
Én a külön boylert ajánlanám Neked, bár ez függ a pénztárcádtól is.
Bármi történhet a cirkóddal vagy akár a tárolóddal is, de megoldható, hogy úgy kösd vagy kössük a boylert, hogy akármi történjék is a boyleredről legyen melegvized + a 200 literes tároló kicsit kicsinek tűnik, bár nem tudom, hogy mekkora a ház, hány csapoló egység van, hányan laktok ott, de azért még a boylerben lévő víz is plussz mennyiséget jelent. :)
Évi 120ezer a mostani, cirkós lakásunk. Az ugyanekkora távfűtéses az évi 16*12=192ezer lenne. Ezt apámék lakása alapján számoltam, ami 80 nm, és a IX. kerületben van.
Melyik lenne a jobb megoldás?Ha a már meglévő 200literes indirekt tartályomba veszek egy fűtőpatront vagy ha ugyanannyi pénzből veszek egy kisebb bojlert és beköttetem a rendszerbe.
Azért kell most valamelyik mert nincs még napkolim és tavasszal ha beköltözök a házba valahogy kell melegvizet csinálnom.
Télelen meg rá lesz kötve a tárolo a kazánra!
Csak most nem tudom hogy melyikkel jönnék ki jobban.
Egy ekkora belmagasságú, 57 nm-es lakás távfűtés havi átlaga 6ezerrel több, mint a mostani, 58 nm-es cirkosé (ami 10ezerre jön ki, ami nem is rossz pedig). És ez kicsit csökkenhet, ha mérhető. Ha sikerülne jól eladni a mostanit, akkor a különbözetből ki tudnánk fizetni az anyósom lakásán levő, havi 60ezres hitelt.
Amúgy a távfűtéses lakásban rögtön jött a melegvíz, és nem kellett nagyon kinyitni hozzá a csapot - itt hol meleg, hol hideg a víz, csak akkor állandó a hőmérséklete, de akkor forró, ha nagyon kinyitjuk - és ezen nem lehet változtatni.
Kérdésem az, hogy a radiátorok bírnak még pár évet, vagy azokat is mindenképp le kell cserélni? Ha csak szabályozhatóságot szeretnénk, az milyen árfekvésben érhető el, mi szükséges hozzá?
Én nem tudom ez hogy van másnál, de nekem a 180-as radiátor, CSAK bal oldali bekötéssel, mindenhol egyenletesen rétegződik. Tehát nekem a jobb alsó sarka ugyanolyan, mint a bal alsó sarka. Pedig a torló tökíg nyitva van, nincs semmi szabályozás rajta. Nem törvényszerű a rétegződés? Esetleg a kollégának lehet más problémája is, nem? Lehet dugulás van a csatornákban, vagy levegő...?
Számomra nagyon meglepő volt amikor beüzemeltük ezt az új 180-as radiátort, hogy a teteje végíg forró és az alja végíg langyos. Kellemes csalódást okozott.
Létezik Hajdú gázkészülék vízmelegítőben? Mert egy ismerősöm állítólag ilyet vett. Ha igen, ismeri valaki közelebbről? Jó a minősége? (70 ezerbe került.)
1. mert igy egyenletesebb lesz benne az aramlas. egy 2m hosszu radiatort ha egyik vegen kotsz, akkor minnel messzebbi egy borda, annal kevesebb viz fog benne aramlani
2. a tobbsegnel az ado meg kell x idonkent ismetelje a statuszt, igy nem foz meg.
Miért szokták a hosszabb radiátorokat keresztbe kötni?
Rádiós termosztát időben jelez,hogy lee og merülni vagy egyszer csak lemerül ép fütés közben azt arra érek haza,hogy szauna van a lakásban?:-)
A mostni készülékekben általába már benne van a tágulási tartály ami igy nem a fűtési rendszer legmagasabb pontján van, nem az volt,hogy a tartálynak kell legfelül lenni?
És akkor, ha jól értem ehhez csak egy sima fűtő kazán kell és a szelepek mondják meg merre menjen a melegvíz? A tárolón keresztül, vagy direkt a lakásba a radiátorokhoz?
ebben 1,45 m2 a hőcserélő felülete , a vizet 10-ről 60 fokra 14 perc alatt fűti fel.
Mi négyen vagyunk - spórolós vízfogyasztással- , napi 0,8 -1 m3 gázfogyi szokik lenni nyáron.(fölfűtés/hőntartás)
Nekünk ZV4 volt , azután 1 álom......már az is nagyszerű, hogy vizzel is takarékoskodhat az ember....nem köll szöszölni zuhanyzáskor a beállítással! Kkeverős csapteleppel, ahol elzárom, olyan hőfokú víz jön megnyitáskor...
A gép maga több száz ezer ft, de gépészboltban lehet bérelni 2500-3500ft/nap
Igy hogy falon kivül lesz, igy jó a kulcsos megoldás is,azt házilag is könnyen össze lehet rakni,és ugyanúgy elbirja hálózati nyomást
Ha még kérdésed van irj bátran
Végezetül még egy jó tanács, kalibrálni szükséges,mert az idomban lévő gumigyűrűt elnyomja.és lehet kinlódni, ahol veszed az idomokat, meg a csövet, kérdezz rá
hogy tudnal-e adni
Írnátok nekem pár szót az indirekt tárolóról? Annyit tudok, hogy hmv-t lehet tárolni benne. A közeljövőben kazáncsere lesz és eddíg kombi turbó van a tervben, de kicsit tartok az átfolyós vízmelegítéstől, tapasztalatok alapján tudom, hogy van annál jobb is. Szóval, hogyan működik, mennyire gazdaságos.?
Jelenleg 120l-es villanybojlerünk van és két felnőtt meg egy gyerek van a házban. Ha az asszonyra rájön a takaríthatnék, akkor ki tudja üríteni simán a 80 fokos vizet belőle és mivel vezérelt árammal megy, este jön a meglepetés fürdéskor.
Van egy Fég/Junkers kb. 20 éves 24kW-os kombi cirkóm, ami ma elkezdte azt produkálni, hogy fűtés van, de melegvíz nincs, illetve nagyon harmatos, éppen valamivel melegebb, mint a hideg. A vízhőfok 70 fok körüli, amikor csak a fűtés megy, ha leveszem a fűtést és megnyitom a melegvizes csapot, belobban a kazán, de a vízhőfok visszaesik és kb. 40 fokon stabilizálódik.
Én is most zónásitottam szét teljesen a házat, 4 termosztát, 4 zóna. Fal, mennyezet és padlófűtés.
Asszony beleőszült a költségekbe :)
Szerencsére nekem a padlófűtésem egy 4-es osztógűjtőn van (3 nappali, egy a közös légterű előszoba), ide raktam az osztógyűjtő elé egy zónaszelepet, ami egyszerűen lezárja/kinitja az egészet. Ide kerülhetett a sima szivattyút is, mert ez ugye állandó tömegáramú. Szivattyú 21e, zónaszelep 18e.
Fal/mennyezetfűtés, 6 kör, mindenhová az osztógyűjtőre elektromotoros termofej. Mivel ezek 2-2-1-1 felállásban kapcsolódnak, ide kellett egy Alpha2.
válaszodra reagálva egy szivattyú van, a kazán előtt, osztó-gyűjtőknél nincs. Most jelenleg egy szimpla Q7-es computherm (levegőt méri) szabályozza a lakás leghidegebb pontján, az indítja a szivattyút. A kazán olyan régi hogy nem elektromos, szimplán van benne egy termosztát meg 10-20L tartályka, azt tartja 40 fokon. Ha a szivattyú kikergeti belőle a meleget, belobban és nyomja 22kw-ttal. Nem tud visszaszabályozni sem - következő ennek a cseréje lesz.
A kazánházban, közvetlenül a visszatérőben a kazán előtt van egy 100w-os grundfos szivattyú, az is van vagy 15 éves :) Nyitott rendszer, tetőn az előremenő tágulási tartályban végződik.
Egyszerű mint a szög.
a cél az lenne, hogy a fenti szobákból hármat nem fűtünk, csak ha vendégek vannak, ott most kb 10 fok van (golyóscsap elzárva). A többiben 20-23.
Szeretném szobánként szabályozni, mert pl. kisbabánk van, oda kell a 22-23, estére még több is. Ezt sajnos állandóra szelepekkel nem lehet beállítani csak termosztátonként.
Most nem tudom milyen és hány darab szivattyú van a rendszeredben, feltételezem osztónként egy-egy.
Ha ezek fix tömegáramúak, akkor kicsit gondban leszel... Ugyanis ha pl 2 kör van csak nyitva a 6-ból, akkor a szivattyú "ereje" nem hatfelé oszlik, hanem csak kétfelé, azaz gyorsabban kergeti a vizet.
Ha kinyit a többi, akkor viszont a sebesség belassul, ezáltal teljesen más lesz a körök melegitése, mikor 2-4-6 van nyitva.
Emiatt be kellene tenni két Alpha2-t, vagy más önszabályzós szivattyút, amin be lehet állitani, hogy a tömegáram legyen azonos. (azaz leveszi a teljesitményét, ha kevesebb köröd van nyitva) Ez darabonként 40-45e Ft.
Vagy van a másik megoldás, hogy vezérelt körönként egy szivattyú, de az 14 körnél szerintem hülyeség.
A Q7-es termosztát pedig +0, -0.2 fokos érzékenységre állitva tökéletesen jó a padlófűtéshez (tapasztalatból mondom), észre se lehet venni a hőingadozást.
A magam részéről évekig fűtöttem úgy, hogy a pellet kandallóm vízhőmérsékletével szabályoztam, meg persze a radiátor csapokkal. Most van egy fix telepítésű, digi termosztát, semmi extrával, meg egy vízhőmérséklet érzékelő az egyik kör keringetőjén, hogy feleslegesen ne forogjon.
Ha jól nézem, ez körönként úgy 7e meg a központ és a szobatermosztátok?
Padlőfűtést jobb a vízhőmérséklettel szabályozni, mert a nyit/zár megoldással az lesz a baj, hogy a padló tehetetlensége miatt még a 0,2 fokos érzékenységű termosztáttal is érzékelhető ingások lesznek.
Szerintem a fenti pénzből egy külső és/vagy belső hőmérséklet alapján keverő automatikát is ki lehet hozni, annak több értelme volna, a helyiségeket áramait meg a golyóscsapok helyére felrakott szeleppel egymáshoz képest beállítani.
Két szintes ház, csak padlófűtés (földszint 8, emelet 6 kör), 20 éves hagyományos kazán az alagsorban.
A köröket az osztó-gyűjtőknél (be- és kimeneti oldalon is) fél collos golyóscsapokkal lehet akár teljesen is kiszakaszolni, de semmilyen más szabályozásra nincs lehetőség, ugyan "félig" elzárva tarthatom a golyóscsapot, de az attól nem szobánkénti szabályozás.
A gyűjtő oldali mofém golyóscsapokat cserélném motoros vezérlésre, vmi rádiós computherm rendszerre zónaközponttal és körönkénti motoros zónaszelepekre.
Kérdésem:
A golyóscsapokat egy az egyben tudom cserélni a motoros zónaszelepekre? Csinált már vki hasonlót?
Az osztó-gyűjtőn sincsen szelep, azaz az csak egy sima osztó ill. sima gyűjtő, mindent rajta kívül kell csinálnom.
20 évvel ezelőtt egy Junkers cirkód lett volna a segged a földhöz vered örömödbenÍ:)))
Ma másképp hívják, és spanyol országban szerelik, de ez a fényén mit sem változtat, mint a "Sanyi Dúvad"-nak melyet olaszok szerelnek össze bérmunkában.
Csak azt tudnám, haogy aki sem nem szaki, sem nem fogyi, mitől ilyen "jóindulatú" mindent tudó!
mellesleg szerinte a franciának elég gyengusz, és kurta drága szervize van.
Szeretném kikérni a véleményeteket, mielőtt belevágok. Egy 35 nm-es lakás fűtésére ti milyen turbo cirkót ajánlanátok? Csak fűtés, nincs hmv. Összesen 4 radiátor (méretezés alapján 7 kW összteljesítmény jött ki), szerintem mindenképpen 12 kW-os kell, és megbízható legyen, de ne extra drága.
A Saunier-Duvalnál és a Boschnál láttam 12 kW-os cirkót, a Boschról úgy tudom, hogy Junkers, ami nem megbízható. Ezekről illetve más típusokról mi a véleményetek?
van egy masik korlat is, ami sokkal elobb bejatszik:
a kazan min. teljesitmenyet megnezed, lesz mondjuk 7kW.
ehhez kepest a hazban levo osszes radiatork (amikor meg egy termofej sem zart le) 50 fokos viz alatt nem kepes 7kW leadasara.
ergo 50 fok ala nem igazan lehet menni a vizzel, mert kapcsolgatni fog a kazan.
legalabbis nalam kb ez volt regebben a helyzet. ha jol megnezed, irto nagy es sok radiator kell hogy a kazan min. teljesitmenyet leadja 40 fokos vizbol, ha nem olyan speci a kazan, ami lemegy mondjuk 4kW-ra.
Nah... ilyesmikre gondoltam. Osszefoglalva: csak gazfutesem van Isotwin F24 kazannal, radiatorokkal. Semmi extra. Van szobatermosztatom (radios), de ennek nem nagyon sikerult megtalalnom meg a legoptimalisabb helyet. Mindenkinek koszonom az eddigit... Meg jatszok a temaval elmeletben egy kicsit...
vagy ha ilyen rendszered van veszel nemes egyszerűséggel egy normálislángmodiulációs kazánt, és ennyi, az ha már nincs akkora hőfok különbség az előre és vissza között, egyszerűen visszavesz a lendületből, sztem kár felesleges elektronikával vacakolni, mert elég cask rossz helyre rakni, aztán lehet nézni, hogy hogyan fog működni:)))))
A külső érzékelő sztem ikább csak nagy épületben , mint pl egy óvoda,ahol a termosztát nem egy kifejezetten kivitelezhető megoldás.
Ott ezzel szabályzod a kazán intenzitását,és ha a radiátorok megkapják a termoszelepeket, akkor ott hatékonyan lehet használni, családi házban igazán nincs jelentős szerepe, és mint ahogy gmkiev kollega is írta,vegyessel összeigazítani,meg gyakorlatilag esélytelen , hisz egyszerűbb ha kiiktatod, , a szoba termosztát hasznosabb :)))
Ha olyan fűtésed van, ami a legagyobb hidegben is a lehető legalacsonyabb hőfokú fűtővízzel elketyeg, akkor felesleges, de ha mondjuk van egy 75 fokra méretezett radiátoros fűtésed, akkor ha kint nincs -15 fok, lehet csökkenteni a vízhőfokon, és a gázszámlán ezáltal...
Az én tapasztalatom az, ha össze kell hangolnia a gázkészülék szervizesnek a külső követőt a szilárdfűtésű vezérléssel, nemes egyszerűséggel kiiktatják.
Ja!!!
Van ahol meg sem mondja a fogyasztónak, hiszen ezt a gyakorlati használat során úgy sem veszi észre!:)))
Ugyanis ha -10 fok van odakint, akkor felemeli az előremenőt mondjuk 60 fokra, azaz gyorsabban lesz meleg. Plusz 5 foknál viszont leveszi az előremenőt mondjuk 40 fokra.
Komfort igényben sokkal jobb a folyamatos fűtés (alacsonyabb hőmérsékletű vizzel), mint a rövid ideig tartó melegebb felfűtés. Elvileg ezt optimalizálja neked.
Viszont ha padló/fal/mennyezetfűtésed van, nem ér semmit az egész. Ott ugyanis 28-35 fok közötti vizzel fűtesz, nincs értelme a külső hőmérsékletérzékelőnek állitgatni, túl kicsi a tartomány.
A szavaid megerősítenek abban az elgondolásomban, hogy ez egy nagyon felesleges funkció a kazánoknál. Nem ugyanezt csinálja a szobatermosztát, illetve ennek függvényében egyenlíti ki a belső hőmérsékletet? Beállítod 20 fokra, oszt le van sz@rva, hogy kint milyen idő van, odabent 20 fok lesz és kész.
Ezt a funkciót, (külső hőmérséklet figyelése) a Nagyanyám asztali tűzhelyével is meg lehetett csinálni, 50 évvel ezelőtt. Ha hidegebbre fordult kinn az idő, és hamarabb hűlt a konyha, sűrűbben rakott a "csutka ízíkből" a tűzre.
Jó tapasztalatai voltak vele. Ha jól emlékezem, "LUNA" tűzhelye volt. Neki ez bevált!:)))))
Tiszteletem! Van egy Isotwin kazanom. Kulso homerseklet erzekelot kotnek ra. Akinek van barmifele tapasztalata (nem muszaj pont evvel a markaval kapcsolatban), ossze meg velem legyenszives. Akar itt, akar emailben. Pro es kontra ervek is erdekelnek.... Koszonom!
Az tudom, hogy a legtöbb megtakarítást a fal szigetelésével lehet elérni. Anyám 85 m2 -es házának gázfogyasztása 2005-ben 2300m3 körül volt. Utána a termosztát folyamatos letekerésével csökkent a fogyasztás. De miután 2008-ban szigetelésre kerültek a falak és ki lettek cserélve az ablakok, az éves gázfogyasztás csak 1253 m3 lett. Úgy, hogy a termosztát megint 21 °C-on van és nincs hideg bent. Ha a födém és a lábazat is sorra kerül, akkor még számítok némi megtakarításra.
Bizony így van. A megtakarítás előtt ott az akár szócska.
Más : az én radiátoraim egy kivétellel nem külső falon vannak.
Ilyenkor mennyi a megtakarítás vajon ?? Akár félszázalék is !!!
Szóval : hőtükörrel akár 5-6 % a megtakarítás, aztán az ablakok szigetelésével akár - na mennyit mondjak ? (hallottam már akár 35% -ról is ), legyen 10 %, a szellőztetés szabályozásával is takaríthatunk meg akár 10 % -ot is, a hőszigeteléssell akár 40 % -ot is - írják, mi van még ??
Hát ha levesszük a lakás hőmérsékletét akár 5 % -ot is fokonként (na ez igaz, de nem 19 -ről a 18 -ra , hanem a 23 -ról a 22 re.
Szóval lehet sokmindene takarékoskodni, de csodák nincsenek.
Alapvetően a hőszigetelés a fontos.
ja elfelejtettem - lehet az izzókkal is takarékoskodni, sőt a lábos alakjával is - igaz csak nyáron mert télen a hulladék hő kisegíti a fűtést !!
Ez a hőtükör egy polifoam alapra kasirozott fényes (talán valamilyen erősített alu) fólia, amely kb. 5 mm vastag. A megtakarítást illetően vannak kétségeim, nem tartom valószínűnek azt az 5-6%-ot.
Arra jó csak, hogy a radiátor ne teljesen a falat fűtse az ablak alatt.
Fűtésre szeretném használni. Az 5 rétegűtől egy kicsit ózkodom, bár a házam egy része ezzel van megcsinálva. Préselős megoldásban gondolkodom. A rézre olyan 100 ropit számoltam és annak másutt is lenne helye.
Ja, de fontos, hogy én direkt becsukott szobaajtóval próbálam ki, nehogy bejöjjön máshonnan a meleg. Ha nyitva hagytam volna, bőven meglett volna a 20 fok hamar.
összességében akkor is majd teszek be egy nagyobb radiátort.
nem szerelés, de érdeklődésképpen szeretném megkérdezni, hogy a hőtükörfóliáról mit kell tudni? nemrég tettem az ablakok felső üvegtáblájára alufóliát. ez is hasonló vagy teljesen másra kell gondolni?
szigetéssel, gáz/energiamegtakarítással foglalkozó cikkben olvastam az alábbit:(tippek felsorolás volt leginkább, magyarázat nélkül)
"Szereljünk hőtükörfóliát a radiátorok mögé, így a fűtési energia akár 5-6 százalékát is megtakaríthatjuk"-nem akarok oldalt linkelni, mert láttam több helyen hogy megy a reklámozások elleni kampány.
Hát pedig ahogy a táblázat szerint nézem, a 90 magas, 2 méter hosszú 22es típus tudja 55 foknál a 2.2kW-ot, ebből 45 foknál marad nagyjából pont elég kilowatt...
a 140x60 is mar tok nagy. fekvo gondolom, jo sok helyet foglal. nem lehet magasabbat tenni helyette? a foldigablakbol gondolom ugysem az ablak alatt van.
az 55 fok nem tul sok, lehet azzal felfele menni. vagy kondis a kazan?
ha tol keves kort tol a kazan, annak annyi a hatranya, hogy nem adja le a hot, meleg lesz a visszatero, es a kazan ki-be kapcsolgat.
Ez nem X2 Kermi (abban van valami okosság:) ) hanem egy normál, dunaferrnek kinéző verzió.
Hát nem tudom kiszámolni sajnos, de valahol 1600-1800W körül lesz saccra a hőigény, mert egy 2KW hősugárzó már sok, 1KW meg kevés, (mint ahogy írod, nagyjából ennyi amostani radiátor is).
(Határoló szerkezetek: 2 külső fal: U=0,22, födém: U=0,17, 1 db 120*150 ablak Ug=2,8)
Ne saccolás alapján helyezz fel nagyobb radiátort. A két konvektorlemezes Kermi X2 táblázat szerint 55/45 fokon 1100W-ot tud leadni. A szoba hőveszteségét ki tudod számítani?
Egy budapest lakást szeretnénk teljes mértékben felújítani (víz-gáz-fűtés-villany). megbízható szakembereket keresnénk. Tudtok esetleg vkit - vkiket ajánlani?
Szia, én is ilyen készüléket szeretnék venni, Viessmann Vitopend 100-W 24 kw-os turbós fali kazánt, és alatta 120 literes tárolót.Kiszolgál 2 szinten 5 embert?Tudnál ajánlani hogy hol vetted és ki vitelezte ki?Köszi:maria44@citromail.hu-ra elküldenéd?
Szóval akkor a padlós részen lehet termofej ugye? (még ha torlót fojtom akkor is) Csak hogy ne legyen ott túl meleg.
Erre már csak a következő sévdcsavar miatt is szükség lenne:
A hideg sima radiátoros szobában (ahova a termosztát menne), szóval az ehhez a szobához menő csövek a folyóspadlóban mennek, ami mivel sűrűbben lesz fűtve (mert pont a hideg szobához mennek), jól fel fog ez a padlórész melegedni, és ez pont a nappali mellett van.
Ez a visszatérő korlátozó jól hangzik! Ehhez a felső szelepnek milyennek kell lennie? Maradhat sima szelep tökig nyitva? Vagy lehet ott termofej, hogy ne fűtse feleslegesen 21 fok fölé a szobát?
1. eleg lehet siman zarni a torlon a padlosban. a hideg ido van/meleg ido van nem szamit, mert a termosztatos radiatoros szobaban ugye nem lesz termofej, ha kint hideg van az a szoba hamarabb hul, igy surubben inditja a kazant.
2. danfossnak meg masnak is van olyan termoszelepe, amit "visszatero korlatozo" nak hiv. arra valo, hogy beteszed a radator visszaterojebe a padlo ele, es annyira fojt, hogy elegge lehuljon a radiatorban a viz mielott a padloba megy. tehat ha a radiatoron atszambazik a 80fokos viz, akkor nem engedi a padloba, hanem lelassitja annyira az aramlast hogy mondjuk 40 fokos legyen mire a radiatorbol kijon. aztan ha tul hideg jon a radiatorbol, akkor nyit kicsit, ettol gyorsul az aramlas, es melegebb jon.
a padlofuteses szoba idoallandoja nagy. egyszeruen sokkal lassabban hul es lassabban is melegszik mint a tisztan radiatoros. ezert ha egyutt kapcsolgatod a futesuket, a radiatorosban mindenkeppen nagyobb lesz a hoingadozas mint a padlosban. ha most a padlosban van a termosztat, es +-0.5fokot tart, akkor a radiatorosban lesz +-2 fok, es az szar.
vidd at a termosztatot a radiatoros helyisegbe! igy ott mindenkeppen meglesz a +-0.5 fok, a padlosban meg lesz +-0.1. raadasul a padlo homerseklete is egyenletesebb lesz, mert surubben fog keveset futeni.
szóval lehet, hogy ha a torlót zárom, a raidátorba bejövő víz valahogy átrétegződik?
De elmondom a fő gondom:
Ahol kő van, és meg van tekerve a visszatérő a kőlapok alatt, ott a visszatérő miatt langyos lesz a padló, és marhára tartja a meleget. Ezért aztán a termosztát fűtés után 3 óra múlva kapcsol be csak újra :(
Közben meg jól kihűlnek a tisztán radiátoros szobák.
Gondoltam elzárom a kőpadlós helyiségek torlóit majdnem teljesen, így aztán egységes lesz a meleg a házban.
Persze, a kizárás is hasznos funkció, de a torló igazából a térfogatáramok beállítására szolgál, míg a termofej/kézikerék a konkrét helyiséghőmérséklet alapján újabb tényező.
A kérdésed újra átolvasva eredetileg a mi-dönti-el-hogy a radiátor-mindenhollangyos-vagy-alulhideg-felülforró, szerintem erre az alábbi magyarázatom a megoldás. Ha mégsem, akkor kijavítanak :-).
Ezen már én is sokat gondolkodtam, szerintem pofonegyszerű a megoldás: a torló lent van, a szelep fent. És ezt nem viccből írom! A radiátor ha lapjára fektetve lenne, sztem nem lenne különbség. Azért működnek másképp, mert rétegződik a víz! A meleg fent van.
Ha a torló majdnem le van zárva, akkor mindig csak a lehűlt víz tud távozni, ezért a radiátor teteje forró is lehet, míg az alja akár szobahőmérsékletű! Ez tutira így van! Ha a szelep majdnem le van zárva, de a torló nyitva, akkor egyenletesen"átöblíti" a meleg víz a radiátort, valahogy az egész radiátor egyenletesen lesz a szelep nyitásának mértékében meleg vagy kevésbé meleg. (ez csak elmélet, otthon termofejes az összes radiátorom, az az egy meg, amelyik nem, nem szoktam állítgatni.)
Ebből az következik számomra, hogy a termoszelepes megoldás bizonyos értelemben eqvivalens a torlós megoldással. Ha belegondolunk, van is benne valami, hiszen a termoszelep a radiátoron van, így az azonnal érzékeli amikor a radiátor eléri a beállított hőfokot és lekapcsolja azt. De ettől függetlenül a visszatérő ágba is kell valami, mert ha kilukad a radiátor, akkor alul-felül el kell tudni zárni.
Én ökörfajzat ezt úgy gondolnám, hogy alul a torlóval beállítom a radiátoronként szükséges maximális átfolyási mennyiséget, aztán felül a thermofejes nyugodtan xarakodhat végállástól végállásig, mert mikor fullra kinyit, akkor sem "rohan át" a víz a radiátoron, csak annyira, amennyire az adott radiátornak szüksége van.
Mint említettem, lehet hogy vakon vagyok, de én erre használom, mint a mosogató alatt a sarokszelepet is. Beállítani "fixen" a maxot. :-)
Ha a torló teljesen nyitva van, akkor a melegvíz átrohan a radiátoron és majdnem ugyanaz a hőmérsékletű melegvíz fog visszajutni a kazánhoz, márpedig azt nem akarjuk melegíteni, azt a gáz melegíti...:)
Ebből ugye a végén a szmájlit kell komolyan venni? :-O
Nekem nincsenek torlók a radiátoraimon, viszont termoszelepek igen.
Szerintem értem, lelki jellegű gondod van a fizikával...:)
Nézd, ez egy áramlásról szóló folyamat amikor is a radiátor csapdába ejti a melegvizet...:) Erre rájött az ember és azóta így csinálja, függetlenü attól, hogy érthető mindenkinek vagy sem. Valószínűleg elöbb rájöttünk, aztán jött hozzá a tudományos magyarázat.:) Minden esetre mégegyszer mondom, hogy a megértéshez tudni kell a bemenő átmérőt, a hőfokot, a radiátor belső kialakítását valamint a kimenő átmérőt. (Szerintem) Nem beszélve a többiről, úgymint vezetékek, kazán, szivattyú.
Felfogható egy szívókörnek, ami elszívja a meleget a rendszerből, majd egyúttal le is adja máshová. Úgy kell beállítani a két szeleppel, hogy minél több meleget halmozzon fel, ezáltal minél többet tud leadni a környezetének.
Hogyan torlódik fel a melegvíz a torló fojtásával, ha a radiátor nem gumiból van, nem tud megnőni? ha rendszer szintjén nézzük az adott kört, akkor ugyanannyi víz jön be és megy ki mindkét esetben, és ez a vízmennyiség a radiátoron hűl le.
A torlóval "illeszted" a radiátort az egész rendszerhez.
A bemeneti ágon érkezik a melegvíz folyamatosan, ez pl. fél collos, alul meg egy leszűkített résen próbál eltávozni, ez tovább tart, így feltorlódik a melegvíz a radiátorban. A két szelepnek jól kivehető a funkciója, hiszen a bemeneti beengedi az általunk beállított mértékben a melegvizet, a kimeneti pedig igyekszik minél tovább bent tartani a már bentlévő melegvizet a radiátorban.
Tehát ha csak a bemenetit tekered lejjeb miközben a torló nyitva van teljesen, azzal nem a fenti szituációt éred el.
Ha ténylegesen zárásra használod, akkor valóban nincs köztük különbség. De ha csak tekergeted, akkor van! A torlóval azt éred el, hogy -megfelelően beállítva- a radiátorban feltorlódik a melegvíz, így a radiátor betölti a szerepét és melegíteni fogja a szobát. Ha a torló teljesen nyitva van, akkor a melegvíz átrohan a radiátoron és majdnem ugyanaz a hőmérsékletű melegvíz fog visszajutni a kazánhoz, márpedig azt nem akarjuk melegíteni, azt a gáz melegíti...:)
Röviden ennyi, de olvass vissza, sokszor volt már erről szó, ha ez így nem lenne érthető.
Nem tudom megérteni a normál radiátorszelep és a torlószelep (alsó) elzárása közötti különbséget :(
Odáig jól gondolom ugye, ha a felsőt zárom, és az alsó nyitva, akkor lanygsoabb lesz a radiátor, és egyenletesen langyos; ha csak az alsót zárom, akkor a radiátor teteje forró marad, de az alja viszonylag hideg lesz.
Na de miért van ez?
Úgy gondolkodtam, hogy ha felül zárom, lassabban fog keringeni a víz, a radiátorba bejut a forró, és ott kihűl. Ha alul zárom, akkor ugyanez.
Mégis mi a fizikai magyarázata a különbségnek a két verzió között?
Fontos, hogy nem a körök közötti nyomás vagy sebességkülönbséget akarom csökkenteni!
A cél az, hogy azokon a körökön, ahol a visszatérő meg van tekerve a kő alatt, ott a radiátor forró legyen ugyan, de a visszatérő langyos legyen. (mert most túl meleg a kő, nagy hőt tárol, miközben a nem megtekert szobák meg hidegek)
Jólgondolom, hogy a torlókon kéne a megtekert visszatérős részeken zárnom?
Tőlem ugyan lecserélheted az összes radiátorodat , sőt a csöveket is.
ja azt monták : kevesebb víz, kevesebb gáz.
Érdekes.
Vannak a régi un. nagy vízterű fűtési rendszerek(még az etázs korból ) Itt kb. 600 - 700 lirer víz van a rendszerben.
A modernek a kisvízterű fűtések, olyan 60 -100 liter vízzel.
nade az 700 liter víz is és a 60 liter víz is a házban van. Hova szökne a hő ?? Egyébként is secko jedno ez a víz mennyiség. A háztömege a lényeg a maga 200 tonnájával. Az tartja a hőt !!
A szakik persze hogy konkrétumot nem tudtak mondani, szerintem egy reménybeli munka miatt etetnek.
de most volt nálunk szak ember nézni a cirkót 2 is és csak mind kettö azt mondja hogy persze kevesebb vizet melegitesz kevesebb gáz fogy de konkrétumot senki nem tudott mondani hogy itt ott cserélték mennyi pontosan meg a szigeteléshez kapcsolodik még kerités kapu épités is a radiátor csere viszonylag egyszerübb müvelet
Ha visszaolvasol a vegyestopikban, akkor úgy február elején volt egy kartácsnak nagy élménye. Ő is figyelt. Az volt a malac, hogy a huzatszabályzó kirepült a helyéről hátrahagyva a menetet, mielőtt a sparhét távozott volna a födémen át. Persze neki sem volt vészhűtése, amit még négyzetre emelt egy kedves Alpha 2 tipusú szarsággal.
Igen tudom (tudjuk), hogy nem játék, de attól is függ ki mivel fűtt, mi raklappal annak meg nincs olyan nagy fűtő értéke! Rádobok 2 kockát, meg a lécet és kész, azzal 1 max. 1,5 óráig elvan a rendszer! Utána megnézem a nyomást és amikor már picit visszább esett megint rakok rá! Tehát nincs megpakolva és inkább többször dobunk rá kevesebbet!
Biztonsági szelep eddig is volt és ezután is lesz!
Nem hivatalosan sem szabad nagyon nagy a baleseti kockázat. Egyébként nem nagy ügy nyitottra átalakítani, szerintem megéri és ugyanúgy működik a rendszer.
Sajnos nyitottá már nem lehet tenni mivel a legmagasabb pontjára képtelenség tartályt rakni, mert a 2. emelet tetőtér, és a fűtés csövei a mennyezett felett lettek elvezetve, oda max. 1-2 literes ,,flakon" fér be!
Mivel még új vagy ezen a néven - és korlátozott a kérdezési lehetőséged , válaszolok még a majd másfél hónapos kérdésedre :
"Helló olyan kérdésem volna van egy 120 nm es házunk szertném lecserélni a régi radiátorokat és 1.5 -2 colos csöveket vékony rézcsöre és lap radiátorra aki csinált már ilyet irja meg mennyi megtakaritás érhetö el, most ilyen hidegbe 18-21 m3 megy el állandó 22 fokon"
Most is ilyen hideg van mint akkor.
És ne cseréld le a radiátoraidat ill. a csöveket.
Azzal megtakarítást nem érsz el. Kidobsz egy csomó pénzt (persze ha nem teccik meg lehet ezzel ideológízálni a cserét, de akkor se igaz.
1 köbös tartály nem fogja ellátni a házat 1 napig. Nekem 800kg-nyi ballaszt van a kazánon, ezzel vadhidegben áthidal 10 órát, ilyen enyhe időszakban akár 16-ot. Nekem a fő cél az volt, hogy a vegyeskazánnal ne kelljen kínlódni, mert ha 60 fok fölé ment meg lehetett dögleni otthon. Cél elérve, gáz meg nem sok fogy. A ház szigetelt, 72m2 körül.
A fagyállót csak a talajban lévő csőbe gondoltam. A talajból az épület falán kívül tudok vele felmenni a padlásra, majd a padláson még vagy 10 méter.
Ha esetleg néhány napig nem használnám, nem akarom, hogy elfaggyon.
Indirekt a padlófűtés, hőcserélővel van leválasztva a radiátoros körből és egy thermoszelep vezérli a hőcserélőbe jutó melegvizet a padlófűtés előremenő hőmérsékletének függvényében. Majd a radiátoros körben megint van egy hőcserélő, amin keresztül a nyitott rendszerbe kötött vizes kandallóbetétem dolgozik jelenleg. Egy újabb hőcserélővel akarom bekötni a melléképületből jövő csövet a rendszerbe.
A melléképületben egy vegyes tözelésű kazánt akarok beüzemelni egy nagyobbacska pufferral (legalább 1m3), ami legalább 1 napig el tudja látni a lakás fűtését. Sajnos bent a házban nem nagyon van lehetőség puffert betenni helyhiány illetve a kinézete miatt.
Ez biztos? Mármint, hogy ugyanúgy működik a rendszer?
Mi beszéltünk a szerelővel a távoli jövőben bekövetkező kazáncserémről. Most egy egyszerű kéményes fűtő kazánom van és a végét járja, egyre rosszabb. A leendő kazán egy kombi turbó lenne, de azt mondta a srác, hogy ha nyilt rendszerre teszem akkor legalább 10%-al gyengébb lesz a hatásfoka. Lehet ebben valami?
Nem hivatalosan sem szabad nagyon nagy a baleseti kockázat. Egyébként nem nagy ügy nyitottra átalakítani, szerintem megéri és ugyanúgy működik a rendszer.
A cserépkályha nem halott,az utobbi egy évben kétszer volt átrakva ugyanis ezzel akartam központi fűtést csinálni, de ez az ötlet behalt.Ha meg kazánnal nyomatnám a fűtést akkor nem szeretnék egyszerre két helyen tüzelni(kazán,cserépkályha).
