Igen ez alap hiba, hogy nem azt nezed, hogy ki van elotted, hanem csak rutinbol csinalod. En szemely szerint jobban szeretem, ha a par szintjetol fuggetlenul, eloszor lassan csinaljuk a gyakorlatot, aztan, ha mar mindketten rahangolodtunk (meg egymasra) akkor lehet gyorsitani.
smh
Fiu/lany kerdes. Szerintem ez a dolog foleg a kezdoknel jelent nehezseget, mint pl a mi csoportunk. Volt egy gyakorlatunk, mikor egy bizonyos fajta utest kellett a partnernek vedeni. Az eset nem velem tortent, hanem az egyik tarsammal. A parja egy lany volt. A srac utott a lany meg nem tudta vedeni, illetve vedte, de az utes atment rajta es a vedelmen, majd egy szep pofon lett belole. Ez mindkettojuknek kellemetlen lehetett. Egy kezdonel nincs még meg a megfelelo koordinacios kepesseg, mind ado mind kapo helyzetben. Foleg olyan esetben, hogy a parok valtjak egymast es a fiuk a lanyokkal cserelnek. Itt ebben az esetben is az jatszodott le, hogy a srac megszokta a gyakorlatot a fiu partneren, ezutan pedig a masik szitut nem tudta lekezelni, mivel nincs még fejlett koordinacionk. Azert irtam ezt a peldat, mert ez esetleg egy komolyabb helyzetben kellemetlenebbul sulhetett volna el. Egyszoval szerintem kezdonek kulonosen nehezebb megfelelni ennek a helyzetnek, mint haladobb szinten. En ezert nem is nagyon szeretek ilyen felallasban gyakorolni. Bar a koordinacios fejlodeshez ez is hozza tartozik, azonban kinossa valhat a tulzott ovatossag, rosszabb esetben a baleset. Ez utobbira is volt pelda /figyelmetlenseg miatt kiakadt konyok/.
Wazull
Igen, már látom, hogy félreérthető, az sugallja az írásom, hogy bosszúból tartott keményebb edzést. Ilyet sosem tenne.
Csak annyira zavarban voltam, amikor történt a dolog. Egyrészt, mert poénból hasonlítottam az erősítést középkori kínzáshoz. Ez jó vicc, de hogy jövök én ahhoz, hogy kritizáljam, mikor milyen kemény edzést tart. Szóval olyan tiszteletlennek éreztem a megjegyzésemet, hiszen a szemébe ilyesmit sosem mondanék. Saját akaratomból járok hozzá edzeni, ezzel elfogadom a tanítási módszereit kételkedések és megjegyzések nélkül. Másrészt ha dicsérném, azt sem szeretném, hogy elolvassa, lelepleződne a rajongásom. :)
Egymástól függetlenül. :)
Ez úgy működik, hogy ha pl. 10 küzdelem van előírva a vizsgára, akkor a vizsgázó 10 különböző ellenféllel fog küzdeni. A vizsgázók egymással csak 5. kyu-ig küzdenek, legalábbis amit láttam, akkor így volt.
Wazull
Elolvasta a mester azt is, amire írtam, és a többit is. :)
Én csak úgy gondoltam, hogy kár nyafognom, hiszen jöhet még nezehebb edzés is.
hiryu
Igazad van, bár a mi csapatunkban az én esetem egyedinek mondható. A gyerekeim már fél éve jártak edzésre, amikor én is beálltam. Egyszer ide is írtam régebben, végső elkeseredésemben, hogy vajon meddig leszek a karatézó gyerekek anyukája, ahelyett, hogy tanítvány lennék. Az edzőm nem is gondolta, hogy vizsgázni szeretnék, még nemrég is azt mondta, nekem nem kell versenyeznem majd, ha nem akarok, ugyebár a korom miatt. (ami azért nem olyan sok :) ) És valahol igaza van, lehet, hogy ő is csak ki akarta tapasztalni, vajon mennyire gondolom komolyan az edzést, mennyire vagyok kitartó, nem akart rámerőszakolni semmit. Más kérdés, hogy én ezt igen rosszul viseltem lelkileg. Ma már semmi gond, azt szokta mondani, én vagyok a legnagyobb tanítványa - mert én vagyok a legmagasabb. :)
A vizsgaküzdelmekről: Még nem volt alkalmam a saját bőrömön megtapasztalni. Láttam nyáron 1. kyura vizsgázni egy fiút és egy lányt, bizony kemény volt, rossz volt nézni. A támadó az egyik kezével fogta a vizsgázó gijét, nehogy elessen, nehogy veszítsen. Ez lehet, hogy brutálisnak tűnik, de hát ha nem ütnek, nem rúgnak, hogyan bizonyíthatná a vizsgázó, hogy mennyit bír, hogyan tud küzdeni, mennyire felkészült? Pont itt a fórumon hangzott el nemrég, hogy a vizsgának olyannak kell lennie, hogy a vizsgázó teljesítőképessége maximumáig jusson el. Ha meg csak félerőből ütik, akkor komolytalan az egész. Lehet, hogy rosszul gondolom és majd megváltozik a véleményem, mint annyi minden másról is. És lehet, hogy mindez csak a kyokushin karatéra igaz. Amelyik stílusban nem a küzdelmeken van a hangsúly, ott lehet, hogy megdöbbennek egy-egy komolyabb vizsgaküzdelem láttán. Minednesetre kórházi kezelésig nem kell verni a másikat. De akiket láttam vizsgázni, mosolyogva sétáltak el a vizsga után, pedig a külső szemlélő számára szörnyű verésnek tűnt, amit kaptak.
Más: Most volt a csigakettesen a Most vagy soha című kvízjáték. A nézői kérdés az volt, milyen sportágban vált híressé Jackie Chan? A helyes válasz: karate. :)))
errol a dologrol az a velemenyem, hogy mindent a maga idejeben es helyen.
Ha bemegy a dojoba az ember edzeni, akkor ott nem szamit, hogy hany konyvet olvasott el harcmuveszetek temaban. Ha viszont kicsit bolcskodni akar, mondjuk egy ilyen topicon, akkor nem art, ha van egy kicsit felszidolozott alapmuveltsege adott temaban. Nem art, ha tudja (sejti) az ember, honnan jott a stilusa, es hova tart...
Nyilvan van valami egeszseges ara'ny...
Nem rossz a zsak, de ha mar bunyozni tanulsz, mert valahol az osszes kuzdosport az elejen errol szol, akkor ne art, ha tudod, hogy milyen, ha pofan vágsz-vágnak. Legalább egy kicsit.
szerintem hosszu. nem maraton futok vagyunk, ez szerintem technikai sport.De ez szubjektiv, biztos vagyok benne, hogy sokan mashogy gondoljak. az egesz napos vizsga alatt biztos van szunet. egyebkent en egy egy oras edzestol is elfaradok, es szerintem nem azert, mert szar a kondim. Nem mindegy, hogy valait ugy csinalsz meg, hogy tudod, hogy meg ket ora hatravan, vagy minden gyakorlatot ugy csinalsz, mintha az utolso lenne, es ennek kell lennie a legjobnak.
Erre csak azt tudom mondani, amit egy exedzőm mondott, miután egy-két edzés túl agresszívra sikerült a fiúk körében:
"Erősíteni ott van a zsák.. egymáson inkább a technikát kéne gyakorolni"...
Haliho!
Jiu-Jitsu (jol irom?) vizsgakrol mar en is hallottam szepeket; akkor kapta meg a fazon pl. a zold ovet, ha a vizsga vegen fel tudott allni...Ennek szerintem sincs semmi ertelme. Nalunk (aikido) van ugyan kuzdelem is, de kizarolag magasabb oveknel, es altalaban kotott tamadassal. Nem a fajdalomtures a mervado, hanem a technika magas szinten torteno megvalositasa, amihez bizony iszonyu kondicio kell. Aikido-ban nem csepeljuk egymast, de allokepesseg az kell boven.
mas:
Sister moon irta, hogy eleinte levegonek neztek, semmibe vettek. Nos, aikido-ban ez elkepzelhetetlen, mert a hozzaallas, lelkesedes fontos, nem a fokozat. Akik regebb ota jarnak az uton, azok persze jobban osszetartanak, de nincs abszolut kizaras. Azert viccesen megjegyeztem az egyik haladonak (kezdo leven), hogy el kell telnie fel evnek, hogy erdekelje a nevem, aztan meg egy felnek, hogy meg is jegyezze. :))
lany/fiu tema:
Nos, dojonkban tobb, legalabb zold oves holgy is van, veluk elmeny edzeni. :) A kezdokkel sincsenek nagyobb bajok, csak amennyi a fiukkal is. Mivel nincs sok utes/rugas, igazabol extra figyelmet sem kell nekik szentelni. :) Nekem meg nem voltak madjoe-ehoz hasonlo rossz tapasztalataim, de lehet, hogy ez csak azert van, mert hozza kepest en meg nagyon-nagyon kezdo vagyok. ;)
tényleg!
a 3 órás danvizsga sok, vagy kevés?
mi ketten vizsgáztunk 3 kyura és ahhoz, hogy mindent bemutassunk egyszer, kellett két óra. kedveseméknél a kempó vizsga egész napos
Nalunk volt egy oreg mester, aki azt modta, hogy a masodik technikanal meg tudja mondani, hogy valaki megerdemli e az adott ovfokozatot, vagy nem. Ennek ellenere olyan vizsgak voltak, hogy az emberek allokepesseget mindig teljesen probara tette.Ez nem a harcra vonatkozott, hanem csak az allokepessegre. (volt 3 oras danvizsga is) nem tudom, vegul is mi szukseg van ra, de o biztosan tudta. Talan majd 20-30 ev mulva en is megertem. Viszont osszeveretni egymassal ket enbert szerintem folosleges, bar a kuzdosportok sokak szerint errol szolnak. Hat szerintem mondjuk nem.
Nem, most is jarok Wado mellet pl shotokanozni, de ott csak bunyo van, nem stilusra jellemzo technika. De teljesen kihagytam ket evet, amit mar szanok banok, de igy alakult.
A fegyelmezesrol meg annyit, hogy egy halado edzesen abszolut nincs ra szukseg, mindenki felfogta mar, hogy a sajat erdeke, hogy azt, csak azt es pontosan azt csinalja, amit kell. De nem csak halado edzesek vannak.
Ertem mire gondolsz, de nem tudok olyan baratsagos lenni valakivel, akit nem ismerek, mint valakivel, akivel evek ota egyutt edzek, utanna szorakzok, es egyebkent is, van olyan, akit edzesen kivulrol mar tobb, mint husz eve ismerek. Az mas, hogy edzesen segitek neki, ha arrol van szo, es nem pedig jol megverem, vagy leszarom, stb. Sot tisztelnem is kellene azert, hogy elindult azon az uton, amin en mar evek ota jarok. De peldaul ez bennem csak akkor alakul ki, ha latom, hogy mar egy ideje rendszeresen jar, (ami nem egy het, vagy ket honap). De ekkora mar tobbnyire nem idegen. Biztos nem tul konnyu ez egy kezdonek, de mint mondtam, ez minden uj tarsasagba kerulesnel igy van.
És a többi dolgot a Wado mellett, vagy a Wado megszakításával próbáltad?
Visszatérve a felvetésedre. A "szia, haver" edzésen még nem jelent egyből demokráciát.
Ráadásul egy megfelelően összeszokott társaságban nincs szükség katonás fegyelemre. Sok olyan edzést láttam, ahol komoly fegyelmezésre nem volt szükség, mégis dolgoztak az emberek az ettől független családias hangulatban.
Persze ezek valószínüleg kivételek, amik erősítik a szabályt.
Azt szeretném kérdezni, hogy szerintetek mennyire szükséges összetörni a másikat? Ez arról jutott eszembe, hogy pár éve láttam vmi európai jutsu-szerűség vizsgáját, 2 emberke vizsgázott 1 danra. A küzdelem ugy nézett ki, hogy a delikvens kb. 20 emberrel csatázozz, akik nagyrészt csak rugdosták ahol érték, a végén, amikor már alig állt a lábán, még akkor jöttek rá danosok. A csávó már csak kapaszkodott az ellenfele gíjébe, hogy el ne dőljön, meg lengedezett jobbra balra, ahogy rugdosták.
Utána megkérdeztem senseit (shotokan), hogy mi a véleménye, és nálunk van-e ilyen. Azt mondta nincs, mert nem látja értelmét. Van ugyan kumite vizsgán, de nem a másik kórházba juttatása a cél.
Szerintetek milyen mértékben szükséges az ilyesmi vizsgán illetve edzésen?
;)
Sis: (meg regebbre) csapat van, csak tartozni kell.
Meg a lanyok a tatamin temahoz: nehez veluk. Pont azert, amit Te irtal. En szeretnek minden edzesenlevot komolyan segiteni a fejlodesben. Ehhez nagyon nagyon pontosan kell terhelni, fizikailag, szellemileg, akar lelkileg is. Itt meg nem szamit igazan a nem, viszont az illeto holgyemenyek tudjak, hogy kulonboznek (hogy mitol, abban nem egeszen biztosak, de bizonyitani akarjak, hogy nem), es ezen mar nehez segiteni. A valodi problemakkal sokkal egyszerubb megbirkozni, mint a fiktivekkel. A lanyokra vigyazni kell? Miert a fiukra nem? A nalunk gyakori serulesek nemfuggetlenek. (pl.: nekem is ki kellett operalni a fogamat, de ha egy lejany az illeto o sem ussza meg, viszont nekem sem fajt kevesbe, ugyan ez a helyzet a konyokommel) Speci bajai meg mindenkinek vannk, ezekkel egyenileg kell torodni. Az, hogy nehany edzotarsnak is van hasonlo "problemaja" csak konnyiti kicsit a megoldast. Sajnos altalaban nam az embert nezzuk, hanem a kategoriat (lany/fiu, kyos/taichis, ...). (es egy rossz elmeny: egy 20 ev koruli alacsony, vekonycsontu lannyal kelett gyakorolnom, az edzes elejen voltunk, a gyakorlat (bar technika volt) a hat bemelegites utani kicsit nyujto atmozgatasat szolgalta (kokyuho hatrahajlassal eses nelkul). Itt nem kell semmit bizonyitani, csak segiteni nekem (a tamadonak) lehidalni. Kisse meglepett az alcsucsos, amit bekaptam (neki legyen mondva leKOzott majdnem). No, ilyenkor mi a teendo? Felalltam es lazan gyakoroltam tovabb, ezentul vedve magamat (ezzel elszurva a gyakorlat lenyeget). ???
;) a nokkel mindig csak a baj van (bocsi, de nem tudtam kihagyni)
ps.: amugy en orulok, hogy lanyok is jarnak hozzank, mashova... sok sok hasznosat tanultam mar toluk, mert egy picit maskepp lattam, mint en
Naná, hogy nincs demokrácia, akár egy hadseregben.
De a hadseregről nem arról szól, hogy höhö, de jól megfókáztattam a kopaszt, mer én öreg róka vagyok már....
Hú, ez nagyon sarkított, nem igazán pontos példa.
Ugyanebben a könyvben írja Tamura shihan, mindegy karatét, kendo, aikidot, vagy akármi más do-t gyakorolsz, a technika mellékes, a budo alapelvei fontosak. /Soxor hallottuk, ugye.../
Eddig már hányszor próbálták ezt is beleverni a konok fejembe de most kezdem csak valóban megérteni.
/Hasznos ez az aikido/
Na, látom megint benn az alapvető hibában, megint másnak a gondolatait hozom fel.
Szóval Pingyi, azt írod feldolgoztad, ha hónapok alatt is. De gondold meg, hányan ábrándulhattak ki
a budoban már /bárhol/ az ilyen fogadtatás miatt.
Leht hogy rosszul dekodoltam a mondatod, de nem szabad, hogy edzésen"idegenek" legyenek.
Igazad van. En Wadozni jarok mar par eve, aprilisban lesz asszem 14. Mostanaban eleg sokat foglalkozaom az edzessel. A Wado-ryun kivul kiprobaltam mar sok minden mast is (aikidot meg nem), de megmaradtam annal amit csinalok.
Ez szerintem minden (normalis) tarsasagban igy van. Nem konnyu idegenekkel kozos temat talalni, az edzes hangulata pedig mas, mint az "oltozoi" hangulat. Legalabbis szerintem a teremben nincs haver, csak tanitvany es tanulo. Szep lenne egy karate vagy hasonlo edzes demokraciabn, szasz haver stilusban.
bout,
nem, nem Téged, és nem is csak az engem érinto hozzászólásokra gondoltam. Szintén a noi agy jellegzetessége, hogy olyasmiket is elraktároz, ami a férfiak számára jelentéktelen. Aztán a sok kis haszontalan dologból egyszer csak kialakul valami (mint amikor a hatalmas testu bálna a mikroszkópikus méretu planktonokat kiszurve táplálkozik). Nem vagy sem lekezelo, sem kioktató. De azért megbocsátok:-)))
stempi san,
köszönöm, a kezdok nevében! :-)
„ha tolerans vagy csak nyerhetsz."
Én is így gondolom. És BLaca egy korábbi hozzászólásával egyetemben én is úgy gondolom, hogy mindenbol lehet tanulni.
hyriu,
jó, ha nem szájtépünk, megkérlek, juttasd el hozzám az említett irományt. Elolvasom, és utána megvitatjuk.
Egyébként akkor én sem tartottam jó ötletnek. De a kutya! sem kérdezte, mit szólok hozzá. Ha ki akartam volna állni, a kutya! sem tartott volna vissza. Mint említettem, elotte folyamatosan próbálgatták hogy mit tudok és mit bírok. Tudatosan mérték fel, hogy milyen szinten vagyok eronlétileg, technikailag és milyen a fájdalomküszöböm. A „nagy körmérkozés" csak ez után következett... Én mentem oda edzeni, és tisztában voltam vele, hogy nem simogatni fognak. Eszemben sincs szemrehányást tenni érte. Ypszi és Miamanóóó írt arról, hogy néha nem veszik oket komolyan, erre írtam azt, amit.
Most már nem bánom, hogy megtörtént. És tudod mit mondok még? Nem a sérüléseket volt a legnehezebb elviselni. Sokkal nehezebb volt azt feldolgozni, hogy nem vettek komolyan. Hogy keresztülnéztek rajtam. Az hogy megbecsülnek, nem jár nekem. Meg kell érte dolgozni, minden téren. Az említett küzdelem is csak ezt bizonyította.
... nem beverekedni magát a kezdőnek (nálunk kimondottan nem a "verekedős" dolgok mennek, ahogy madjoe mondja: ugribugri edzéseink vannak : )), de nem lesz rögtön tagja a csapatnak. mejd ha 4-5-6 hete folyamatosan ott van edzésen (és még senkit nem érdekel, hogy keveset tud, csak ott van), na akkor kezd tagja lenni a csapatnak
nálunk valahogy elkülönül a dolog ... úgy értem: edzésen (egy ember kivételével) mindenki szívesen segít a legkezdőbb kezdőnek is, de az edzés előtti utáni beszélgetésekbe nem hívunk be senkit. ha magabiztos és könnyen feloldódik, ám jöhet (el sem zavartunk még senkit), de általában ez a magabiztosság az idővel jön meg, ami nem baj ...
Na ja, raadasul nalunk evekig csak kotott kuzdelmekkel faraszthatja a magat a tanulo, tehat tudja az uke, milyen tamadas jon.
Aztan amikor hosszu evek mulva letisztult a technika, lehet szabadon dolgozni. Vedofelszereles nelkul.
Mellesleg eletem legnagyobb fejrugasat egy torekeny, ifju lany adta.
Mult penteken allitott be egy 14 eves lany, hogy kiprobalna a
karatet. Nalunk nincsenek elkulonitve a kezdok, illetve a haladoknak sincs megengedve az elkulonules- tehat a csaj ott talalta magat edzes vegen a csapat kozepen, azzal a
feladattal hogy 7-8 eloszamolo utan szamolja es csinalja! a
Heian shodant elso kiai-ig.
Ugy ment neki , mint a parancsolat.
