A Schweilinger név eredete érdekelne és esetleg, hogy videlője mely területekről érkezhetett még a betelepítések idején...
Korábban már kérdeztem a Korenik névről. Ha az 1715-ös orsz. összeírásban csak egy helyen volt, mégpedig a felvidéki Várnán, ami elég közel van Lengyelországhoz, akkor az is lehet, hogy lengyel volt az illető? Csak mert a google-ben elég sok a lengyel találat.
Az 1715. évi összeírásban Stephanus Kálój néven említtetik (10. a felsorolásban, világosan kibetűzhető). Ebből gondom, hogy Kállói jelentésű volt, s később változ(hat)ott a névalak Kallósra (ha ma az).
Azt olvastam dr Padányi Viktortól, hogy Kál, mint öreg, a legidősebb fiút is jelenthette egy dinasztiában, míg Csaba a harmadikat (legkisebbet). Azt ne kérdezd, miért három fiúban gondolkodtak, de a magyar népmesék is így szólnak, tehát valami magja van. Van olyan nép, aki az első fiúnak mindig ugyanazt a nevet adja, s így a második, harmadik. Túl messze vannak, nem vélek rokonságot köztük s köztünk, ettől függetlenül ki tudja, mert Szentkatolnai Bálint Gábor is írt érdekes dolgokat. Érdekes, hogy genetikai rokonságot (többezer éveset) szintén jelez arra az adatbázis, de inkább a felső kasztoknál...De nem akarom borzolni a "másként gondolkodók" érzékeny lelkivilágát.
Bocs, egyik előző hozzászólásommal azért ismételtelek részlegesen (kallómalom), mert nem húztam le eléggé a csúszkát, és nem olvastam, hogy már válaszoltál.
Ez rendben is van így. Valaki összegyűjtötte és beírta a wikipédiába, mások tájékoztatására. Egyáltalán nem ítélem el azokat az állításokat sem, melyekkel nem értek egyet. Ha lesz másra bizonyítékom, és arról tájékoztatni szeretném, hogy alakítsa álláspontját, elküldöm neki, ő pedig vagy megfogadja, vagy elveti. Senki sem birtokolja a bölcsek kövét, sem én, sem ő. Gondolkodni pedig szabad, azért más ne ítéljen el, mert akkor magáról állít ki bizonyítványt.
Kallós nevű ősöm egyébként nekem is volt, 1710-1720 körül Túrkevén volt bíró. Hogy honnan került oda redemptusként, még nem tudom.
A kallómalom tudtommal a nem szőtt, hanem vert gyapjúszövet (nemez) verőeszköze, melynek gépesített formája (vízimalom formában) Svájc környékéről jövő mesteremberek hozadéka. Valamelyik néprajzi honlapon láttam rajzát néhány hónapja. A kallós tehát régen a nemez készítője volt. Nemezből volt pl a jurták burkolata. Azt olvastam, hogy a kalimpál, kalapács e szóbokor része, hiszen a kallómalom mozgása, és az ütőeszköze volt. A kalim volt a nemez még régebbi (vagy más néptől származó) magyar (?) neve, ahogy olvastam.
Lvt-nek üzenem, hogy a megrovás kölcsönös volt. Mivel az a téma már túlterjeszkedett a név eredetén, csak annyit még Ivor szarmata hozzáfűzéséhez, hogy szerintem fején találta a szöget (KAL-apáccsal könnyű); van egy emblemikus kifejezés annál a népnél: sarmachar.
A Káld falunév puszta személynévből ered, magyar névadással. Cald, - Calud a török eredetű Kál személynévből képződött. Más magyarázat szerint Qaldi személynév is rejlik benne. A Kál öreget jelent, - a Qaldi azt, hogy megmaradt (még nem halt meg). Községünk névadója Árpád egyik unokája, - Levente fia volt, Kál, - horka méltóságot viselt és birtokolta a balatonfelvidéki "Káli - medencét" is. Szállásterületként kapta ezt a mezőt, amelynek ő pedig a nevét kölcsönözte, így kapta községünk a Káld nevet. A település nevét az idők során a következőképpen írták: Cald, Kaáld, Káld, Felső-Káld, Alsó-Káld, a Bach korszak idején Óber-Káld, Unter-Káld, Káld. A tatárjárás utáni időben nemességet nyert családok, felvették a Káldy nevet.
Amikor arrafelé jártam,mondta a helytörténész bácsi,hogy ez a terület Kál harka szállásterülete volt, innen kapták a települések a nevüket és így a medence is.
Mivel a harka(horka) az egyik legmagasabb méltóság volt az államalapítás előtt így joggal godolhattam,hogy róla neveték el a falvakat-területeket.
Tudom,hol van Kál település(Kál-Kápolna vasúti megálló)Két különböző község,csak a megálló közös,mint a Jászboldogháza-Jánoshida pl.
Mivel nem is messze laknak szüleim,volt már szerencsém arra járni.:)
Van egy Sajtoskál település is Vas megyében
A település honlapján írják
1212-ből származik egy oklevél, amely szerint a település királyi birtok volt, melyből a Gizella királyné szolgálatában álló Kál kapott nagy részt.
Hasonló kijelentésért balochot nemrég megróttuk. A Káli-medence névadói az ott lévő Kál községek; a Tapolcai-medencéé az ott lévő Tapolca város; a Csíki-medencéé a Csík földrajzi táj; stb.
Az már inkább lehet, hogy a Kál nemzettségnek köze van a XII. sz.-i dokumentumokban szereplő ottani Kál településhez (amely vagy azonos a mai Köveskállal, vagy nem). De közvetlen összeköttetés egy X. sz.-i személy és egy XIX. sz.-nál korábbra nem igen datálható földrajzi műszóval nemigen állítható föl.
> Létezik Káli vezetéknév is.
Aki Füredről származott el – akármelyik előtaggal bővített Füred is legyen az – annak neve az új lakóhelyén könnyen Füredi lesz. Aki Kálról származott el, annak pedig Káli. (Kál nevű település nemcsak arrafelé van, hanem Csepreg és Eger környékén is.)
Igaz, a google tud 31 találatot "kallómolnár"-ra, tehát létezik ez a szó, de ahogy látom, mindegyik a Miskolc melletti Molnár-sziklája történetében fordul elő.
1. Ez teljesen józan népetimológia, ugyanis a két település nevének (helyesen Szentbékkálla és Mindszentkálla) etimológiája szerintem csak az okleveles adatok ismeretében fejthető meg. (Jellemző, hogy egy 1773-as adat szerint Szentbék alja-ként is értelmezték.) Mondjuk a szomszédos Köveskál segíthet. Három egymás mellett (a Káli-medencében) fekvő, Kál nevű falut különböztettek meg úgy, hogy Szentbék- és Mindszentkál nevéhez birtokos személyrag is került ('a mindenszentek, ill. Szent Bertalan Kálja').
2. A kallós a kallómalom kezelője, ill. fenntartója. Őt molnárnak hívni furcsa lenne, molnárnak a lisztelőmalomban lisztet és darát őrölő embereket szoktuk.
Balatontól nem messze van Szentbékálla, a Kőtengerrel és ott hallottam,hogy a település neve onan ered,hogy Szent Benedek kállója(malma)arrafelé sok malom volt ugyanis.Van mellette egy Mindszentkálla nevű település is.
Nem pont, bár a kallósmalom is egyféle malom (vízenergiát alakít át, és kívülről hasonlít a lisztelő malomhoz). A kallósmalom a használt gyapjúszövetet tömörítette. A vízikerék energiáját egy tengelyre vezették, amire bükkfa kalapácsokat ("kallónyilak") szereltek. A kezelendő, összehajtott szövetet egy meleg vízzel telt teknőbe helyezték, és ráengedték a kallónyilakat. Némi püfölés után a szövetet arrébbállították, máshogy hajtották össze, és ezt folytatták addig, amíg a szövet kb. feleakkora térfogatúvá nem zsugorodott és a szálak ismét nemezszerűvé nem álltak össze. A szerkezet mechanikája megfelelt az érczúzókénak. Kallósmalmok gyakran működtek lisztelő, fűrészmalmok mellett, és általában volt mellettük ványolókád is (hasonló célú, egyszerű szerkentyű, de csak nyáron használható).
(Ha minden igaz, itt lehet őt hallgatni: http://db.zti.hu/kallos/kallos.asp - Lőrinc Györgyné Hodorog Luca. A régen kazettákon megjelent Kallós-archívum egyik moldvai kötetén is énekelt.)
Sőt, a jegyzeteimet felülbírálva a Hodorog mint családnév közvetlenül is jöhet a 'cséphadaró'-ból, pl. jelölhették vele azt a személyt, akitől a cséphadarót szokták kölcsönkérni. (A moldvai magyar falvak nem kimondottan a kenyérgabona-termesztésükről ismertek, így a hadaró lehetett ritka szerszám, de elképzelhető más motiváció is.)
> Gidó:nekem ezt úgy mondták,hogy ez a "zsidó" szó régies írásmóddal (magyarul is van "Zsidó" vezetéknév)
Ez már a román környezet hatása alatti népetimológia. Kiss Lajos a romániai Gidófalva (románul Ghidfalău: gh-val, tehát nem /dzs/-sítve) település kapcsán említi a régi magyar Gidó személynevet (első említése: 1251/1323), mint a település névadóját. A Gidó szn.-re két versengő etimológiát ad. Az egyik a Kvász Ivor által is említett Gid[eon] + -ó. A másik az olasz Guido szn. átvétele.
Különben a hodorog elvonással lett a hodorogi 'zörög' igéből, ami meg a hodorog, köznyelvi hădărag 'cséphadaró' szóból képződött, amely magyar eredetű (< hadaró).
A Gidó-nak nincs köze a Zsidó-hoz. Gidófalvá-ban is személynév rejtőzik, amely a földrajzi nevek etimológiai szótára valószerűbben a Guido névnek felel meg, bár megemlíti a Gedeon-t is. Akkor mondjuk első lehetőségnek mégis a Guidót, bár a Gedeon Gidó becézése szintén problémátlan.
Igen, a Pakó is valamilyen becézett személynév lesz (néhány hasonló -ó-s családnév megfigyelésem szerint speciálisan székelyföldi, ill. erdélyi elterjedésű), talán a Pálé (?). De ha szerencsénk van, LvT meg tudja magyarázni.
Pakó: A régi magyar Pak ~ Pák személynév m. -ó kicsinyítő képzős származéka. A Pak ~ Pák szn.-t Kiss Lajos cseh eredetűnek mondja. Nem lehet azonban kizárni, hogy ez a m. Pál szn. -k kicsinyítő képzős alakja (bár ilyen konstellációban a m. Pál általában ó-s alakokat ad, pl. Póka)
