Ebben a topikban a vívás harcművészeti aspektusait szeretnénk megvitatni. Elsősorban a történelmi európai vívással, ezen belül szablyavívással szeretnénk foglalkozni, de minden más vívás képviselője is szívesen látott vendég a topikban.
Szinte teljesen azonos védőfelszerelést használnak, mint a magyar huszárszabályzat (1917) vagy az orosz kozákok. Persze apró különbségeket is észre lehet venni.
Néhány napja az aligazgatóról szóló könyvben láttam egy képet Milan Neralicről, az ő kezében is ilyen kard látható. (A horvát mester 1898-ban végezte el a bécsújhelyi vívómesterképzőt és 1918-ban halt meg.) A 1913-as francia Souzy katalógus is hírdeti az eszközt. Meg Leszák kezében is ez van.
Úgy tűnik, hogy kb. 1900 és 1915 igen népszerű vívóeszköz volt a Radaelli-féle kard.
Biztosan sok mindenben igazad van. Eleve nem akartam egy representatív mintát bemutatni, aztán a minta alapján valami örökérvényű következtetést levonni. Egyszerűen átnéztem azokat a korábban linkelt képeket, melyeken bemutattam mennyire *nem* voltak fegyvertelenek a korabeli német parasztok. Aztán mivel a topikban újra parasztokról meg kardfogásról volt szó, hát megnéztem a régi képeket.
Annyi biztos, hogy teljesen a fej fölé / mögé emelt hosszúkardnál mind HKF (jobb-bal), mind SZF (bal-jobb) elég látványos! :-)
Simán el tudom képzelni, hogy Beham 1543-ban még viszonylag jól ismerte a hosszúkardvívást, sokszor láthatott ilyet előben is, pl. vívóversenyeken, és ő még helyesen ábrázolta a kardfogást (HKF). 50 évvel később Bry már inkább rapírokat vagy bolognai kardokat látott, kevésbé ismerte a hosszúkardot, így nála tényleg a látványelemeken volt a hangsúly, ezért Beham képének lemásolása közben megfordította a kardfogást, tovább rövidített a kétkezes kard pengéjén.
Érdekes lenne olyan hozzáértő ember véleményét olvasni, aki sokat foglalkozik ezzel a korral.
Szerintem már írtam korábban, de egy ilyen képen (és szvsz gyakorlatilag minden olyan nem oktatójellegű ábrázoláson ahol más a kép elsődleges célja) szerintem a fegyvereket sokkal inkább művészi elrendezési okokból (t.i. jobban néz ki) festik ilyen vagy olyan kézbe, nem foglalkoznak a képek ilyen jellegű hitelességével. Ezernyi balkezes lovagot és szamurájt látok kábé nap mint nap, ahol elég nyilvánvalóan azért cserélték fel a fegyverforgató kezet mert pl a pajzs kitakarta volna különben az alak nagy részét. Volt, hogy rá is kérdeztem egy (egyébként igen jól sikerült) képre egy grafikus ismerősnél, és annyi volt a válasz, hogy "így jobban néz ki".
Könnyen lehet, hogy tévedek, (volt egyetemen 17. századi forrásos órám és ott a képi forrásokról leginkább az derült ki, hogy mai szemmel egyáltalán nem érti az ember a korabeli szimbolikát és ábrázolásmódot) de nekem az a gyanúm, hogy ez a hozzáállás megvolt már akkor is.
Korábban volt pár bejegyzésem a "fegyvertelen" német parasztokról. Most friss szemmel átnéztem a régi képeket, kétkezes kardokat meg ilyen-olyan fogást keresve. Lett belőle a rövidebb bejegyzés:
Ui.: Örömteli, hogy meglehetősen sokan olvassák a topikot. Néha már azt mutatja a rendszer, hogy többen érkeznek a blogomra a topikon keresztül, mint a Google segítségével. ;-))
Egy percig sem gondoltam, hogy kiszínezted a történetet. ;-)
Más. Nagyon-nagyon jó, hogy a topikban másodpercek alatt meg lehet találni a régi dolgokat, akár becenév alapján, netalán egy emléktöredék segítségével.
Azért fogják fordítva a hosszúkardot, mert parasztok harcoltak azzal is? :D
Mikor Barantára jártam(2005-ben), kérdeztem az oktató srácot, hogy miért a bal kéz van elöl. Azt mondta, mert lapátolásnál is. Mondtam, tegyük félre a munkásembör romantikát, a lapátolás objektíven nézve is más mozgás. Akkor is csak de, mert ez Baranta! :)
Kimondottan érdekes olvasni, hogy egy külföldi milyennek látja a barantát.
Annyit lehetne még hozzáfűzni a cikkhez, hogy:
1. Izgalmas, hogy a német önkéntes egyáltalán hallott az európai harcművészetekről, továbbá egészen képben van a hosszúkard témában (a) többen művelik a német hosszúkardvívást, mint az olasz változatot, b) tisztában van a vívókódexek számával stb.).
2. "In Europe swordfighting was a privilege mostly practiced by the nobility."
Rengeteg közember, konkrétan városi polgár foglalkozott a vívás elsajátításával, ez az európai városokban nem volt a nemesség privilégiuma. Jean Chandler foglalkozik behatóan a témával.
A Szivárvány Törzs Közhasznú Egyesület egyik önkéntese, egy német lány ír a Barantával való első találkozásáról:
The Hungarians have their own traditional Martial Art, consisting of a lot of different single disciplines.
Archery, sabre fighting, bullwhip cracking Nearly every culture developed their own unique style of fighting over time. But not every culture was able to preserve their knowledge up until today.
The German Longswords is very special in this and really well known (from what I've heard most people doing sword fighting around the world do it the German way) because there are so many written down references and explanations about it - as far as I know there are more than 50 different books about the historical German ways of fencing from the Middle Ages. [*1*]
The Hungarians, too, have their own Martial Arts, some of them made them one of the most-widely feared fighting forces in all of Europe during the Middle Ages. And in the last few years people tried to get these fighting techniques back to life, again, too.
Because there are quite a few very different disciplines the whole Hungarian Martial Art system is simply called Baranta.
An exciting difference In Europe swordfighting was a privilege mostly practiced by the nobility. [*2*] The different fighting techniques that are trained in Baranta were created by the working people, though - and thus the weapons here in Baranta are held with (for me) interchanged hands.
The thought behind this is that the working people want their stronger hand at the very end of their weapon, so they have more strenght in what they are doing, even if it makes them a little less mobile.
To counteract this loss of mobility all the techniques are trained with both hands - this gets especially interesting with the short spear, the sabre and the bullwhip, because after a while you can swing two weapons at once, one in each hand.
A multitude of disciplines What intrigued me most about Baranta (because of course I couldn't resist joining one of the groups) is the amount of different disciplines they offer and train. [...]
Limited to the training in the summer, too, because there is not enough room in the gyms in winter, is the bullwhip cracking. On the one hand the loud cracking sounds super impressive, but you can also disarm your opponent with a well-aimed attack with the whip. I can personally confirm that this actually works.
Another disciplin only trained outside is throwing axes, knifes and sharp metal crosses. [...]
A legolcsóbb fém gyakorló árából majdnem 9 db fakardot lehetett venni, a drágábbik fajtából pedig majdnem 13-t. Ült valaki a francia hadügyben, osztott-szorzott... és rezsicsökkentett.
Gondolom, a US Department of Defence-ben teljesen hasonlóan mentek a dolgok. Külön érdekes, hogy *fencing suit* fejvédje teljesen azonos a szuronyvívás jellegzetes fejvédjével. Erről már volt Németh Árpád gyűjteményével kapcsolatban.
A Brunet könyv képén is jól látszik, hogy az akkori francia "szablya" gyakorlatilag egy szinte egyenes fakard, esetleg a markolata körbe volt tekerve valami zsinorral, azt jónapot... Még minimalista kézvédelemet sem látunk.
A későbbi francia katalógusokban azért látni fakardot egyszerű (keskeny) kosárral.
Látszik, hogy a Nemzeti Sportban javasolt új szakkifejezések picivel több mint 40% épült be a magyar nyelvbe. Most szinte pontosan olyan helyzetben van a HEMA, mint a magyar sport a XX. sz. 20-30-as éveiben: tömegével érkező külföldi vívókifejezések stb.
Egy másik jó cikk a témában. Kiderül, hogy a Nemzet Sport mikor indította a pályázatát.
"A vívók manapság nem plansra, hanem pástra lépnek, a pázsitot jelentő felvidéki tájszót a pécsi Settényi Ervin ajánlotta a lap figyelmébe (a plans ***eredetileg*** lovagi tornák rendezésére alkalmas gyepes, pázsitos területet jelentett)." [1]
Szegedi Péter: Ki lesz a dugókirály? (Magyar Narancs, 2010)
1. Ebben nem vagyok biztos. Inkább egy német közvetítéssel idekerül francia szó (planche) lehet:
"Die Fechtbahn (französische Bezeichnung laut offiziellem Reglement piste, umgangssprachlich auch in Deutschland Planche genannt) ist die Fläche, auf der sich die Sportler beim Fechtsport bewegen." [wiki: Fechtbahn]
