A Kóspallag indikálta Hont vm.-t talán azért nem említette Hajdú, mert ennek a településnek az első említése kései, a XVI. sz. legvégéről való (1590: Kósparlak). Hajdúnak ez talán már túl „modern”, ő a XIV–XV. sz.-ot tartja a családnevek kialakulása fő időszakának.
Mata: A régi magyar Mata ~ Máta személynévből, amely a Máté egyházi személynév rövidülése + a magyar -a kicsinyítő képző.
Matiz: Szerintem ez a német Matthies névből: ez a n. Matthias ’Mátyás’ szn. változata, amely családnévvé is vált. A szóvégi /z/ miatt úgy gondolom, a magyarba német családnév (és nem személynév) formájában kerülhetett be.
Pallagi: (1) Egy Pallag (~ Parlag ~ Parrag) nevű településről való, onnan elszármazó. Hajdú szerint a családnevek kialakulásának korában volt ilyen néven helység Abaúj, Bács, Baranya, Kolozs, Szabolcs, Szatmár, Ung és Vas vármegyékben.
(2) Valamely település Pallag (~ Parlag) nevű dűlőjében, külterületén lakó, oda építkező személy.
Mindezen helynevek eredete a magyar parlag szó,, amelynek elsődleges jelentése ’két-, ill. háromnyomásos gazdálkodás esetén pihenőben hagyott föld, ugar’, később ’műveletlen terület’. A parlag hangalak, mint közszóként, mind helynévként, mind családnévként hasonulhatott pallag-gá, illetve parrag-gá. Hajdú szerint a Duna vonalától keletre Erdélyig gyakoribb.
Pallaga: Szerintem a Pallagi hangrendileg illeszkedett változata. Vö. hasonló Balassi ~ Balassa.
Bősárkánytól nem messze van Szilsárkány, kicsit távolabb Bakonysárkány, Dél-Szlovákiában pedig Sárkányfalva (1907 előtt a neve pusztán Sárkány). Ez mind személynévi eredetűnek mondott helységnév.
Hajdú a Sárkány vezetéknevet felvette a Családnevek Enciklopédiájába, ami azt jelenti, hogy a 1230 leggyakoribb magyar családnév közt volt 2007. január elsején a 2334 viselőjével. Hajdú szerint az eredeti jelentése ’(valamiféle) kígyó’, a ’mesebeli szörnyeteg’ jelentés csak a XVII. sz. elejéről adatolható. Eszerint családnevekben a jelentése inkább ’kígyó’, mivel a XV. sz.-ban már vezetéknévként szerepel.
Szintén Hajdú idézem: „Motivációja igen sokféle lehetett: külső tulajdonság metaforikus megnevezése (olyan karcsú, hajlékony, hideg kézfogású, surranó járású stb., mint a kígyó), belső tulajdonság (ravasz, állhatatlan), de lehetett foglalkozás is (kígyókat irtó, gyűjtő, bőrüket fölhasználó stb.). Végül pedig valamilyen eseményhez is kapcsolódhatott a név, amit ma már megfejteni nem lehet (kígyómarta személy, kígyót találó, kígyóról mesélő stb.).”
Van egy Sárkány nevű, eredetileg szász település a Fogarasok lábánál (Sercaia). Történeti névalakjai a Wikipediából: 1235-ben Sarcam, 1372-ben Scherkkengen, 1429-ben Sorkingen, 1503-ban Sarkan, 1508-ban Schwrkengenndorf, 1532-ben Schírkengin, 1585-ben Sárkány.,
Sárkány (Fábián, Miklós, Anna, Balázs, Erzse, Ilona) nálam is van a családfa leágazásain. Szerintem az első tipped a helytálló. Az RMCsSz szerint legalábbis mindenképpen, de józan paraszti ésszel is abba a kategóriába esik, mint az pl. Ördög családnév.
A gyíkról jutott eszembe: tudsz-e tippet adni számomra, hogy a "Sárkány" családnév honnan származhat? Az első tippet kilövöm: a nevet kapó személy külső vagy belső jellemzése a sárkány nevű elképzelt (nem létező) hüllőszerű állat valamelyik tulajdonságáról.
A többi tippemet nem merem leírni, mert túlmennék a megengedett szabadságfokomon, pedig teljesen egyetértek az alábbi tudós emberekkel, és azonosulni tudok velük:
"Távol, igen távol vagyok attól a hittől, hogy a következendőkben "megállapítok" vagy "kimutatok" minősítést alkalmazhatom magammal szemben. Egy-két lehetőséget pendítek meg, egészen halkan. Titokban bízom abban, hogy a további vizsgálódások folytán egyik-másik novella-részletem esetleg valószínűséggé erősödhetik, vagy ha nem, az ellentmondást és cáfolatot kihíva, előre segíthet bennünket- engem és másokat- az igazság felé való haladásunkban." (Pais Dezső)
Gombocz Zoltán rendkívüli tehetsége mellett (vagy amiatt) képes volt arra, hogy véleményét megváltoztassa, amennyiben az újkeletű adatok azt indokolttá tették.
Kérdésemet ne inzultálásnak tekintsd, mert nagymamám dédnagymamája valóban Sárkány nevű volt (az előnév nem érdekes).
Tudsz-e tippet adni a Kurutso és a Pallaga eredetére, értelmére (szintén családomból)?
Hát nem tudom, állatneveknél szokás hivatkozni hasonló tulajdonságra, tehát ha gyík akkor fürge, cingár... De igazából egy csomó ilyen elnevezés mögött egyéni sztori van. Átányban pl. a Madarászok egyik ágát "Köcsög" Madarásznak nevezték, mert az ág feje egyszer egy macskát akart bedobni a patakba és véletlenül a másik kezében lévő köcsögöt dobta be. (Nem, a köcsög szó börtönszlengből ismert jelentését természetesen nem ismerték.) Úgyhogy konkrétan kéne tudni. Viszont nincs is sok Șopârlă a telefonkönyv szerint, kíváncsi lennék, aki felvetette, hol bukkant rá.
...azaz Korenik esetében semmi tipikus, nem tűnik gyakori lengyel névnek, s nincs olyan terület, ami egyértelműsítené a nagyobb gyakoriságot - bár tény az 1715. évi összeírásban a Trencsén vm-i Varinban (Várna) szereplő többi név javarészt - hasonlóan a Korenikhez - lengyelnek tűnik.
Van ez az itt hasonló témában használni szokott www.verwandt.de oldal, ami nagyon hasznos, de a Schweilinger névre se Németországban, se Ausztriában nem ad találatot (vajon mi az eredeti írásmód?). Viszont - mivel az utóbbi években sokat fejlődött és más országokra és népekre is lehet keresni, a Korenik esetében Lengyelországra az alábbi 'eloszlást' mutatja.
A Schweilinger név eredete érdekelne és esetleg, hogy videlője mely területekről érkezhetett még a betelepítések idején...
Korábban már kérdeztem a Korenik névről. Ha az 1715-ös orsz. összeírásban csak egy helyen volt, mégpedig a felvidéki Várnán, ami elég közel van Lengyelországhoz, akkor az is lehet, hogy lengyel volt az illető? Csak mert a google-ben elég sok a lengyel találat.
Az 1715. évi összeírásban Stephanus Kálój néven említtetik (10. a felsorolásban, világosan kibetűzhető). Ebből gondom, hogy Kállói jelentésű volt, s később változ(hat)ott a névalak Kallósra (ha ma az).
Azt olvastam dr Padányi Viktortól, hogy Kál, mint öreg, a legidősebb fiút is jelenthette egy dinasztiában, míg Csaba a harmadikat (legkisebbet). Azt ne kérdezd, miért három fiúban gondolkodtak, de a magyar népmesék is így szólnak, tehát valami magja van. Van olyan nép, aki az első fiúnak mindig ugyanazt a nevet adja, s így a második, harmadik. Túl messze vannak, nem vélek rokonságot köztük s köztünk, ettől függetlenül ki tudja, mert Szentkatolnai Bálint Gábor is írt érdekes dolgokat. Érdekes, hogy genetikai rokonságot (többezer éveset) szintén jelez arra az adatbázis, de inkább a felső kasztoknál...De nem akarom borzolni a "másként gondolkodók" érzékeny lelkivilágát.
Bocs, egyik előző hozzászólásommal azért ismételtelek részlegesen (kallómalom), mert nem húztam le eléggé a csúszkát, és nem olvastam, hogy már válaszoltál.
