Igen, akkor a vastagabbat célszerű szőlőhöz rendelni, van 0,10-es, 0,15 és 0,25-ös méretben a japánhoz. A Tapetool-t Taiwani származásúnak írják és 7.6 e Ft, a Japán Tapenor 16 e Ft.
Köszönöm, ez jól hangzik, nekem is 600 tőke szőlőm van, megveszem a Japánt, nem kockáztatom a Taiwanit. Milyen vastagságú szalagot használsz hozzá, mert úgy írják három féle méret van?
Egyébként nagyon szép szabályos ernyőművelés, az én Kékfrankos állományom is erre a tőkeformára van metszve. Én nem hagyok csonkokat és még nem vettem észre, hogy ettől valami gondja lenne a szőlőnek. Beszáradás után nyilván ő is megszünteti azokat.
Szőlőkötöző gépről van valakinek véleménye, tapasztalata? Van Japán 16 e Ft-ért, Taiwani fele annyiért, stb. Az érdekelne, érdemes-e a drágábbat megvenni, van-e lényegi különbség?
Én is levágom és bekenem fagéllel. Azt azonban el kell ismerni, hogy Olaszországban, még az északi felében is, kissé melegebb van mint nálunk és tovább is tart.
Biztosan így van ha ő mondja!De én bevallom mindig levágok minden csonkot teljesen ,szeretem tisztán tartani a termőalapokat.Már egy pár éve foglalkozom metszéssel és eddig nem tudok róa hogy a levágott vastagabb csonkok miatt kiszáradt volna a tőke vagy bármi hátrány származott volna ettől.Inkább az szokott előfordulni hogy egy teljes kar elszárad ezeket visszavágom az oltás feletti részen és köv.évben újra kihajt róla egy pár friss hajtás.
Köszönöm a választ. Hasonlóan vélekedtem én is. Szinte kizártnak tartottam, hogy ennyi idő után oltványt, károsítani tudná a filoxéra. A talaj egyébként kötött, kevés lösszel kevert, agyagos. (Tudom, hogy ez nem túl szakszerű meghatározás, de valami ilyesmi.)
A józan ész azt diktálja, hogy ott nincs semmiféle filoxera. Sőt, valószínűleg 20 évvel ezelőtt sem volt, csak biztonság kedvéért nem merték kiadni az engedélyt. Amit azért sem értek, hiszen a jól bevált alanyoknál vagy homokos talajon a filoxeranak semmi esélye sincs. Ha viszont most valami hatóság mentességi papírt akar, akkor egyedüli hivatalos eljáró hatóság a NÉBIH növényvédelmi laboratóriuma. (Szép kis feladat számukra, biztos nem örülnének neki)
Egyik ismerősöm nagyobb volumenű szőlőtelepítést tervezett egy olyan területen, amelyen évtizedekkel ezelőtt szőlőültetvény volt. Időközben a területet átminősítették szántóvá, hivatkozással az emlékezetes filoxéravész idején történt fertőzésre. Emlékezete szerint, kb 20 évvel ezelőtt, apja szőlőtelepítési szándéka ezen a területen, még mindig az említett filoxéravészre való hivatkozással hiúsult meg. A terület visszaminősítése nem lett volna akadály, de a folyamat részeként bekért talajmintát, az akkor illetékes hatóság, még mindig filoxérával fertőzöttnek minősítette és megtagadta az engedélyt.
A kissé komplikáltnak tűnő előzmények után most az a kérdés, hogy milyen hatóság lenne az illetékes annak eldöntésére, hogy a filoxéra veszélye még mindig fennáll e?
A területen, a szüleink emlékezete szerint, a második világháború után szűnt meg a szőlőművelés, mely körülmény még bonyolultabbá teszi az említett terület múltját.
Egyáltalán meddig képes a filoxéra életben meradni , ha 20-30 éve nem jut szőlőhöz?
Ha lehetőséged van oltani és tudsz, inkább oltsál/tanuld meg. Ha olyan fajtád van amit nem találsz oltvány iskolában és nincs aki leoltsa, akkor dugványozz.
Saját gyökerén is elél a szőlő, főleg ha nincs behurcolva filoxéra, de az oltványok nem csak a filoxéra miatt vannak, hanem vannak pl szárazságtűrők is. Szóval egy jó alannyal jobban jársz!
Én csak azért dugványozok, mert még nem tudok oltani, de azért próbálkozom minden évben.
Idén már meg is szedtem a dugványok egy részét: (mathiasz jánosné, valami fehér csemege, narancs ízű, és a rizling)
Most előhajtatom, csak utána fogom gyökereztetni a rizlinget, továbbá erre akarok majd próbálni oltani is ezerjót. A rizling itt a homokon jól érzi magát oltás nélkül is és nagyon jól gyökeresedik.
Legföképpen azért, mert a gyökértetü (filoxéra) megtámadja idővel az europai nemes szőlők gyökérzetét. De, ha vad rész kerül a főld alá az oltvány esetében az ellenáll. A filoxéráról annyit, hogy homokos talajon nem tud megélni mivel nem tud fészket rakni szétomlik a fészke. Ha homokos a talaj ahol szőlészkedel ott a salyát gyökerén is elélhet sokáig.
Üdv.mindenkinek.Szerintetek jó megoldás oltvány szőllőnél bújtást alkalmazni?Mert azt hallottam hogy elég rövid élettartama lessz az új tőkének.Vagy inkább vegyek új oltványt és azzal pótoljam a hiányt?
Viszont a kordon terhelhetőségéről senki nem említ egy szót sem! Akárhogy is nézzük, egyszer csak-csak metszeni kell mert a vesszők felkopaszodnak, és úgy elvastagodnak, hogy a támrendszer nem bírja el.
A bácsi végig a nagyüzemi termelés egyszerűsítéséről, termésbiztonságáról meg az olcsón előállítható ipari alkoholról beszél, szóval szerintem sem ez a kézműves termőhelyhű kispincék útja.
Nyilván terméskorlátozni itt is lehet különböző módszerekkel (akár zöldszüret), de azért az szerintem sem lesz ugyanaz...
Kövezzetek meg nyugodtan, de ez akkor is csak az ipari lőre/szőlőlé termeléshez való művelési mód... A minőségtől fényévekkel elmarad...
Ha lugast akarok az udvarra akkor se egy átláthatalan veréb fészket akarok, hanem olyat, ami lombhullatás után is katonásan néz ki! Na meg ha nem metszel évről évre nő a venyige mennyisége aminek következtében a kordon összeroskad, vagy a metszés árát kordonra költöd... Továbbá ha kézzel szüretelsz akkor kb mindenütt lesznek fürtök...
A szomszédtól átvett szőlőt mikor szüreteltem tavaly ősszel, a fürt zóna nem volt egységes. Hajnalban szüreteltünk, még sötét volt. Világosban mikor feljártam a szőlőt, kb fél viderrel találtam még... Ez persze nem sok, de a terület is kicsi volt. Az én alacsony kordonos szőlőmön meg pillára végig szaladtunk, mert ott a fürtöket nem kellett keresni. Szóval ez is csak az ipari termelés felé hajlik vagyis szőlő kombájn.
Én megpróbáltam, nem rossz... De most, amikor metszettem nem birtam ki, hogy meghagyjam azokat a "nyeszlett"kis vesszőket, amit hozott.
A rendes metszéshez szokott szemem és agyam nem birta elviselni
de hagytam mégis néhányat, kiváncsi vagyok, hogy mi lesz belőle, pláne ha ismét nem szőlőnek
való év lesz. Termés ezeken nem volt több, mint máskor (igaz az előző rossz év -sok éretlen vessző-miatt nem is hajtott nagyon.Egy kicsit az a logika érvényesült, amitől itt a falnak mentem:megvárom hogy mi hajt, ki, majd utána metszem--én nem is metszettem, ami éretlen vessző volt, nem is hajtott ki). De idén beért a vessző, a sok nyeszlett, de érett vessző mennyi termést fog hozni???
Igen, ez az ágaskordon-téma időről időre előkerül itt a fórumon (is).
Ha hinni lehet a bácsinak (és miért ne lehetne), akkor a fő előnye a gépesíthetőség és a környezeti károkkal (jégeső,fagy stb.) szembeni ellenállóság.
A videó alapján - hangsúlyozom: szerintem - a fő hátránya is a gépesíthetőség: a felesleges felső rügyek kézzel történő megfelelő kitördelése iszonyú munka ott, ahol ezt a műveletet nem tudod gépesíteni.Nem is beszélve arról, hogy a népszerűbb fajtáknál az alvórügyek és/vagy a mellékrügyek is termékenyek, tehát a terméskorlátozás ilyen módon csak bizonyos fajtáknál működhet.
Szerintem kevés ember "termel" alany szőlőt.. s aki pedig ezzel vagy ezzel is foglalkozik
annak meg vannak a "kuncsaftjai".... Nekem "panaszkodott" már vagy 20 éve a " Gyöngyösi kisöreg", akitől a legtöbb szőlő oltványt vettem, hogy alig lehet kapni alanyvesszőt és nagyon drága (nem sokat tud nyerni rajta, pedig utána van a java:kézbenoltás...izzasztás, kiültetés s nem sorolom mennyi munka mire eladhatják).
S tényleg micsoda alacsony ára van a kész oltványnak... van ahol 380 Ft ...
Szerintem megéri venni néhány oltányt és akár "elrontani", hogy az alany hajtson ki. Persze nem tudom mennyire megbizható, hogy milyen alanyra oltották--nem szokás még ráirni sem.
